Romániai Magyar Szó, 1947. szeptember (1. évfolyam, 1-25. szám)

1947-09-01 / 1. szám

11'^' -O, ‘v- M­V ♦ f - • \ ROM |!ü­ 5t I­A I­J — __ ____ _ MMI? Bukarest |§|1l jBjjjf! ||B| A;Slăk ^||k­J|£ F­fflR ||^|| Jgk'f :$$i’ Bd. Elisabeta 6, II. emelet mm HR STB 'miS/ jjjl |||M Jmw Kiadóhivatal i iWMiii Xi/x<r nas pețtlîâ pltttU tn numerar conf. aprobării Dir. Gen- F.T.T..IÍO. 4J.DM/M1 ::i= Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Felelős szerkesztő : ROBOT­OS IMRE EZT VÁLLALJUK Irta: Robotos Imre A bőségesebb életért és­ biztosabb jövendőért folytatott kemény harc fordulóján jelentkezünk az olvasó előtt. Olyan időben, amikor sük­ számvetés folyik nemcsak a fizetési eszközökkel, hanem a tár­sadalmi magatartás nagy kérdései­vel is Számvetéssel kell kezdenünk ne­künk is a munkát. A nyílt és­ tiszta fogalmazásoknak kötelezzük el magunkat Felelni akarunk mindazokra a kérdésekre, amelyeket fejlődő népi demokrati­kus életünk felvet s amelyek közzé szervesen illeszkedik be nemzetiségi létünk minden problémája. Felelni akarunk nemcsak egyszerű állítás­sal vagy tagadással, hanem a kér­dések alapos megvizsgálásával, az események lelkiismeretes elemzésével. Különösen most, amikor orszá­gunk új fejlődési szakaszba lépett, szükséges, hogy éberen figyeljünk azokra a történelmi jelentőségű vál­tozásokra, amelyek erőteljes lendü­lettel formálják át politikai és gaz­dasági életünk alapjait és rakjuk le népi fejlődésünk újabb határkö­veit. Olyan időben nyitottunk új fóru­mot a magyar dolgozó tömegek tájékoztatására, amikor nagymérték­ben megnőtt nemcsak a sajtó, de az olvasó felelőssége is a közélettel szemben. Új szakaszba léptünk, amelyben döntő súllyal jelentkezik a népi tömegek érdekvédelme, és or­szágunk gyakorlati módon valósítja meg a dolgozók elsőbbségét a nem­­dolgozókkal szemben. A mi helyünk­is ott van, ahol népünk él és dolgozik. Az alkotó magyarság része kívánunk lenni: népünk dolgozóinak vágyait és szán­dékait fejezzük ki, belőle szólunk, és érette cselekszünk. Annyi gonosz történelmi tapaszta­lat után világosan kell látunk, hogy a magyarság nemzeti fejlődése, gazdasági és kulturális felemelke­dése össze van kötve a dolgozó nép sorsával, össze van kötve, mert a történelmi fejlődés hordozója a dolgozó nép. Itt az ideje, hogy eze­­ket a félreérthetetlen felismeréseket tettekké váltsuk népünk fejlődé­sének biztosítására Ezt a fejlődést kívánjuk mi is tettekké váltani Ápolni fogjuk nemzeti hagyo­mányainkat, amelyekből erőt és biztatást kaphatunk jövendőnk ked­vező alakítására és azokat is, ame­lyek, ha nem is nyújtanak időszerű ösztönzést, előrevitték a maguk ide­jén a magyarság fejlődését. De ta­nulni akarunk bukásainkból és ve­reségeinkből is. Gondozni fogjuk gazdag művelődésünk ősi tölgyeit­eg friss hajtásait: mértékünk t mélységes szeretet és művészi igény ami azonban nem távolodhat el a helyes értékeléstől, és eszmei tisztá­zásoktól, mert akkor el kellene tá­volodnia a népi művelődés szolgála­titól. Védelmezni kívánjuk a magyar­­ dolgozók gazdasági és politikai érde­keit mindazokkal szemben, akik csorbítani akarják jogaikat, akik kiszipolyozzák vagy megrövidítik őket. Népi demokratikus tartalommal akarjuk megtölteni nemzetiségi éle­tünk kereteit, mert enélkül elsor­vadna és veszendőbe menne népi és nemzetiségi létünk egyaránt , nyílt és tiszta beszédnek köte­leztük el magunkat, ami azzal jár, hogy máris kimondjuk: az ellenséggel szemben kíméletlenek leszünk. Az ellenség is kíméletlen a néppel szemben. Nem lehetünk tartózkodóak, mert a tartózkodás engedményt jelent, az engedményt pedig nyomon követi az árulás. A köthet össze bennünket, ha megüt­közik a magyarság legszentebb ügy­ével, a népi fejlődés érdekeivel, s a nyelv nem választhat el senkitől, ha együtt haladunk az egyetemes népi érdekek valóraváltásáért. D­öntő fordulópont ez felismerés népeink közös demokratikus harcában. Mindössze néhány napja annak, hogy a képviselőház ratifi­kálta a békeszerződést, amely al­kalmat adott a romániai magyarság képviselőinek arra, hogy hangsúlyo­zottan újra kifejezzék: a magyar nép saját örömének tekinti a román nép örömét, osztozik törekvéseiben, amelyek a demokrácia törekvései. Századok óta itt élünk egymás mel­deke is. A román nép közvetlenül érdekelve van abban, hogy az or­szágban szabad és egyenlőjogú nem­zetiségek éljenek, mert ez biztosan2 magának a román népnek a szabad­ságát is. A demokrácia nem ismeri — nem ismerheti — a nemzetiségi egyenlőtlenség szempontjait, mert ezzel önmagát tagadná meg. Egy­formán érdekelve vagyunk abban hogy közös demokratikus erőfeszí­téseink sik­errel járjanak, mert csak közös erőfeszítéssel biztosíthatjuk a győzelmet. Ma országunkban állam­politika a nemzetiségi jogegyenlőség biztosítá­sa, a demokrácia állampolitikája ez A nemzetiségi kérdés megoldása er­nép ellenségeiről beszélünk, ami egyet jelent a demokratikus fejlő­dés ellenségeivel. Itt nincsenek nem­zetiségi határvonalak. A demokrá­cia ellenségei, a magyar és román nép ellenségei, a béke, a biztonság, a gazdasági kibontakozás, a nép jólétének ellenségei. Saját sorainkban kell keresnünk mindenekelőtt a nép ellenségeit, de harcunk eddig is összenőtt a román demokratikus erők harcával és a jövőben még szétválaszthatlanabbul összenő. Együtt menetelve értük el demokráciánk összes eredményeit, együtt küzdöttük le a nép elensé­­geit, bármilyen nemzetiségűek is voltak azok. Mi éppen úgy nem vagyunk érdektelenek a román so­vinizmus elleni harcban, mint ahogy a román demokratikus erők sem le­­hetr­ek érdektelenek a magyar so­vinizmus felszámolásában. Ez is, az is mindkét nép fejlődését és bizton­ságát veszélyezteti, mert a demok­ráciát gáncsolja és a népellenes erők szolgálatában áll. A közös nyelv nem lett ezen a földön, századok óta kö­zös volt a magyar és román nép sorsa, közös volt szolgasága és egy­­szerre jött el a demokratikus át­alakulással mindkét nép szabadsága. Nem a határok döntötték el népe­ink sorsát, hanem a rendszer, amely a határok között életre kelt és ha­talmat kapott, itt dől el ma is sor­sunk ezen a földön, együtt a román nép sorsával — s hozzátehetjük, hogy sorsunk kedvezően fejlődik és dől el, mert közös erővel építjük, közös hazánkat, a demokratikus Ro­mániát. Ezért nincs szüksége a romani­ magyarságnak arra, hogy „kisebb­ségvédelmi“ záradékok szabályozzák jogait. Nem vagyunk „kisebbségei“ ennek az országnak, hanem szabad és egyenlő polgárai vagyunk és így vagyunk nemzetiségi létünkben ös­­­szekötve a demokráciával Amint­hogy a román demokrácia sem »­nagylelkűségből“ biztosítja egyen­jogúságunkat, hanem azért, mert ez a román demokrácia közvetlen ér­kezett el ezzel s most már csak arra van szükség, hogy a nemzetiségi jogegyenlőség, teljes érvényesülését akadályozó erők ellen vegyük fel a harcot. De ez sem nemzetiségi harc többé, hanem demokratikus harc. Mert a nemzetiségek jogegyenlősé­gének érvényesülését akadályozó té­nyezők, demokrácia-ellenes ténye­­nj­ezők. Magyarok és románok egy­aránt Nincs külön útja és külön prob­lémája a magyar és román de­mokratikus erőknek. A román nép összes, problémáinak meg­oldása, a mi személyes ügyünk. Ezek megoldásával pár­huza­mosan oldódnak meg a mi problémáink is, aminthogy a román­­eemokra­tikus erők is közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy le­­küzdjük a magyarság fejlődését a­­kadályozó erőket, mert ezek egy­­ideiben a román nép fejlődésének ellenségei le­nne, így kapcsolódnak össze­s román és magyar nép érdekei, így forrnak elválaszthatatlan egy­ségbe, — a közös munka és közös harcok demokatikus vonalán. S tel­jes őszinteséggel ki kell fejeznünk, hogy népeink közös demokratikus munkájának gyakorlati irányításá­ban a Román Kommunista Párt bi­zonyult a legkövetkezetesebb és leg­felkészültebb vezetőnek, amely a munkásosztály történelmi hagyomá­nyainak képviselőjeként, a dolgozók széle tömegeinek mozgósításával in­dított harcot a népi szabadságokért és a népellenes nemzeti gyűlölkö­dés ellen. Ez a Párt állott ki mind­annyiszor a magyarság nemzetiségi jogainak védelméért és egyik leg­főbb támassza ma is az ország ma­gyar tömegeinek, mert legfőbb tá­massza az ország demokráciájának i­ Nem véletlen, hogy a Román Kommunista Párt munkájához és harcához fűződik az ország demo­kratikus erőinek egyesítése és ezen keresztül a demokrácia politikai és gazdasági megszilárdulása. A romá­niai magyarság demokratikus töme­gei őszinte meggyőződéssel követik ennek a Pártnak útmutatását mert ez az útmutatás népeink gazdasági és kulturális felvirágozásának irá­nyát jelöli ki. Teljes őszinteséggel veszünk részt abban az újjáépítő, termelő munkában is, amelynek javaslatát a Román Kommunista Párt terjesztette az ország összes al­kotó erői elé és amelynek nyomán máris jelentős eredményeket értünk el gazdasági stabilitásunk megterem­tésében a stabilizáció a dolgozó nép , gazdasági stabilizációja, a K. K. P. közvetlen tervei és irányítása szerint. Nem egyszerű pénzcsere történt, hanem az ország egész gaz­dasági életének következetes átállí­­tása a népi érdekek vonalába. A magyar és román nép érdekeinek vonalába Ez határozza meg a dolgozók, nemzetiségtől független, közös erő­feszítését a stabilizáció védelméért. A lej védelmével jövőnket, gazda­­sági felemelkedésünket és politikai szabadságunkat védelmezzük. A­­minthogy az uj lej elleni mindenféle támadás gazdasági konszolidációnk, szabadságunk és demokratikus fej­lődésünk ellen tör Ezért tekintjük mi is központi fel­adatunknak, hogy védelmezzük az új pénzt és részt vegyünk abban a mozgósító harcban, amely az ország vezető demokratikus pártja, a K. K. P. irányításával folyik, összefogva, pártállásra való tekintet nélkül, min­den becsületes embert, aki érdekelve érzi magát az ország termelőerői­nek fejlődésében A harc közvetle­nül a gazdasági jólétünk lehetősé­gének megteremtéséért folyik, de egyidőben a demokrácia védelmé­ért, nemzetiségi jogegyenlőségünk folytatása a 9 oldalon Dr. Groza Péter miniszterelnök magyar nyelven üdvözli a rom­áni­ai d­olggal Szó hirekícíőCt örömmel üdvözlöm a „Ro­mániai Magyar Szó“ megjelenését örül ennek az ország minden dol­gozó polgára, tudatában annak, hogy immár új lapot írunk népeink történelmében. Lezáródott a faji gyűlölet, elnyomó sovinizmus sö­tét korszakának hosszú, szenvedé­sekkel, megalázásokkal teli fejezete, hogy helyet adjon a magyar és román nép egymásratalálásának, testvériesülésének, közös békés teremtő munkában Az elmúlt sötét korszak ma­radványai még itt kisértenek közöt­tünk, hogy visszavarázsolják az el­múlt gyűlölködést, véres háborúskodást, — van még tehát munka s áll még a harc e kísértetekkel. Erős fegyver lesz a „Romániai Magyar Szó“ a magyar demokraták és a romániai fiatal demo­krácia kezében. Teljes szívből kivánunk alapítóinak s vezetőségének sikert, a boldogabb közös jövőnk javára. í

Next