Romániai Magyar Szó, 1947. szeptember (1. évfolyam, 1-25. szám)
1947-09-01 / 1. szám
11'^' -O, ‘v- MV ♦ f - • \ ROM |!ü 5t IA IJ — __ ____ _ MMI? Bukarest |§|1l jBjjjf! ||B| A;Slăk ^||kJ|£ FfflR ||^|| Jgk'f :$$i’ Bd. Elisabeta 6, II. emelet mm HR STB 'miS/ jjjl |||M Jmw Kiadóhivatal i iWMiii Xi/x<r nas pețtlîâ pltttU tn numerar conf. aprobării Dir. Gen- F.T.T..IÍO. 4J.DM/M1 ::i= Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Felelős szerkesztő : ROBOTOS IMRE EZT VÁLLALJUK Irta: Robotos Imre A bőségesebb életért és biztosabb jövendőért folytatott kemény harc fordulóján jelentkezünk az olvasó előtt. Olyan időben, amikor sük számvetés folyik nemcsak a fizetési eszközökkel, hanem a társadalmi magatartás nagy kérdéseivel is Számvetéssel kell kezdenünk nekünk is a munkát. A nyílt és tiszta fogalmazásoknak kötelezzük el magunkat Felelni akarunk mindazokra a kérdésekre, amelyeket fejlődő népi demokratikus életünk felvet s amelyek közzé szervesen illeszkedik be nemzetiségi létünk minden problémája. Felelni akarunk nemcsak egyszerű állítással vagy tagadással, hanem a kérdések alapos megvizsgálásával, az események lelkiismeretes elemzésével. Különösen most, amikor országunk új fejlődési szakaszba lépett, szükséges, hogy éberen figyeljünk azokra a történelmi jelentőségű változásokra, amelyek erőteljes lendülettel formálják át politikai és gazdasági életünk alapjait és rakjuk le népi fejlődésünk újabb határköveit. Olyan időben nyitottunk új fórumot a magyar dolgozó tömegek tájékoztatására, amikor nagymértékben megnőtt nemcsak a sajtó, de az olvasó felelőssége is a közélettel szemben. Új szakaszba léptünk, amelyben döntő súllyal jelentkezik a népi tömegek érdekvédelme, és országunk gyakorlati módon valósítja meg a dolgozók elsőbbségét a nemdolgozókkal szemben. A mi helyünkis ott van, ahol népünk él és dolgozik. Az alkotó magyarság része kívánunk lenni: népünk dolgozóinak vágyait és szándékait fejezzük ki, belőle szólunk, és érette cselekszünk. Annyi gonosz történelmi tapasztalat után világosan kell látunk, hogy a magyarság nemzeti fejlődése, gazdasági és kulturális felemelkedése össze van kötve a dolgozó nép sorsával, össze van kötve, mert a történelmi fejlődés hordozója a dolgozó nép. Itt az ideje, hogy ezeket a félreérthetetlen felismeréseket tettekké váltsuk népünk fejlődésének biztosítására Ezt a fejlődést kívánjuk mi is tettekké váltani Ápolni fogjuk nemzeti hagyományainkat, amelyekből erőt és biztatást kaphatunk jövendőnk kedvező alakítására és azokat is, amelyek, ha nem is nyújtanak időszerű ösztönzést, előrevitték a maguk idején a magyarság fejlődését. De tanulni akarunk bukásainkból és vereségeinkből is. Gondozni fogjuk gazdag művelődésünk ősi tölgyeiteg friss hajtásait: mértékünk t mélységes szeretet és művészi igény ami azonban nem távolodhat el a helyes értékeléstől, és eszmei tisztázásoktól, mert akkor el kellene távolodnia a népi művelődés szolgálatitól. Védelmezni kívánjuk a magyar dolgozók gazdasági és politikai érdekeit mindazokkal szemben, akik csorbítani akarják jogaikat, akik kiszipolyozzák vagy megrövidítik őket. Népi demokratikus tartalommal akarjuk megtölteni nemzetiségi életünk kereteit, mert enélkül elsorvadna és veszendőbe menne népi és nemzetiségi létünk egyaránt , nyílt és tiszta beszédnek köteleztük el magunkat, ami azzal jár, hogy máris kimondjuk: az ellenséggel szemben kíméletlenek leszünk. Az ellenség is kíméletlen a néppel szemben. Nem lehetünk tartózkodóak, mert a tartózkodás engedményt jelent, az engedményt pedig nyomon követi az árulás. A köthet össze bennünket, ha megütközik a magyarság legszentebb ügyével, a népi fejlődés érdekeivel, s a nyelv nem választhat el senkitől, ha együtt haladunk az egyetemes népi érdekek valóraváltásáért. Döntő fordulópont ez felismerés népeink közös demokratikus harcában. Mindössze néhány napja annak, hogy a képviselőház ratifikálta a békeszerződést, amely alkalmat adott a romániai magyarság képviselőinek arra, hogy hangsúlyozottan újra kifejezzék: a magyar nép saját örömének tekinti a román nép örömét, osztozik törekvéseiben, amelyek a demokrácia törekvései. Századok óta itt élünk egymás meldeke is. A román nép közvetlenül érdekelve van abban, hogy az országban szabad és egyenlőjogú nemzetiségek éljenek, mert ez biztosan2 magának a román népnek a szabadságát is. A demokrácia nem ismeri — nem ismerheti — a nemzetiségi egyenlőtlenség szempontjait, mert ezzel önmagát tagadná meg. Egyformán érdekelve vagyunk abban hogy közös demokratikus erőfeszítéseink sikerrel járjanak, mert csak közös erőfeszítéssel biztosíthatjuk a győzelmet. Ma országunkban állampolitika a nemzetiségi jogegyenlőség biztosítása, a demokrácia állampolitikája ez A nemzetiségi kérdés megoldása ernép ellenségeiről beszélünk, ami egyet jelent a demokratikus fejlődés ellenségeivel. Itt nincsenek nemzetiségi határvonalak. A demokrácia ellenségei, a magyar és román nép ellenségei, a béke, a biztonság, a gazdasági kibontakozás, a nép jólétének ellenségei. Saját sorainkban kell keresnünk mindenekelőtt a nép ellenségeit, de harcunk eddig is összenőtt a román demokratikus erők harcával és a jövőben még szétválaszthatlanabbul összenő. Együtt menetelve értük el demokráciánk összes eredményeit, együtt küzdöttük le a nép elenségeit, bármilyen nemzetiségűek is voltak azok. Mi éppen úgy nem vagyunk érdektelenek a román sovinizmus elleni harcban, mint ahogy a román demokratikus erők sem lehetrek érdektelenek a magyar sovinizmus felszámolásában. Ez is, az is mindkét nép fejlődését és biztonságát veszélyezteti, mert a demokráciát gáncsolja és a népellenes erők szolgálatában áll. A közös nyelv nem lett ezen a földön, századok óta közös volt a magyar és román nép sorsa, közös volt szolgasága és egyszerre jött el a demokratikus átalakulással mindkét nép szabadsága. Nem a határok döntötték el népeink sorsát, hanem a rendszer, amely a határok között életre kelt és hatalmat kapott, itt dől el ma is sorsunk ezen a földön, együtt a román nép sorsával — s hozzátehetjük, hogy sorsunk kedvezően fejlődik és dől el, mert közös erővel építjük, közös hazánkat, a demokratikus Romániát. Ezért nincs szüksége a romani magyarságnak arra, hogy „kisebbségvédelmi“ záradékok szabályozzák jogait. Nem vagyunk „kisebbségei“ ennek az országnak, hanem szabad és egyenlő polgárai vagyunk és így vagyunk nemzetiségi létünkben összekötve a demokráciával Aminthogy a román demokrácia sem »nagylelkűségből“ biztosítja egyenjogúságunkat, hanem azért, mert ez a román demokrácia közvetlen érkezett el ezzel s most már csak arra van szükség, hogy a nemzetiségi jogegyenlőség, teljes érvényesülését akadályozó erők ellen vegyük fel a harcot. De ez sem nemzetiségi harc többé, hanem demokratikus harc. Mert a nemzetiségek jogegyenlőségének érvényesülését akadályozó tényezők, demokrácia-ellenes tényenjezők. Magyarok és románok egyaránt Nincs külön útja és külön problémája a magyar és román demokratikus erőknek. A román nép összes, problémáinak megoldása, a mi személyes ügyünk. Ezek megoldásával párhuzamosan oldódnak meg a mi problémáink is, aminthogy a románeemokratikus erők is közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy leküzdjük a magyarság fejlődését akadályozó erőket, mert ezek egyideiben a román nép fejlődésének ellenségei lenne, így kapcsolódnak összes román és magyar nép érdekei, így forrnak elválaszthatatlan egységbe, — a közös munka és közös harcok demokatikus vonalán. S teljes őszinteséggel ki kell fejeznünk, hogy népeink közös demokratikus munkájának gyakorlati irányításában a Román Kommunista Párt bizonyult a legkövetkezetesebb és legfelkészültebb vezetőnek, amely a munkásosztály történelmi hagyományainak képviselőjeként, a dolgozók széle tömegeinek mozgósításával indított harcot a népi szabadságokért és a népellenes nemzeti gyűlölködés ellen. Ez a Párt állott ki mindannyiszor a magyarság nemzetiségi jogainak védelméért és egyik legfőbb támassza ma is az ország magyar tömegeinek, mert legfőbb támassza az ország demokráciájának i Nem véletlen, hogy a Román Kommunista Párt munkájához és harcához fűződik az ország demokratikus erőinek egyesítése és ezen keresztül a demokrácia politikai és gazdasági megszilárdulása. A romániai magyarság demokratikus tömegei őszinte meggyőződéssel követik ennek a Pártnak útmutatását mert ez az útmutatás népeink gazdasági és kulturális felvirágozásának irányát jelöli ki. Teljes őszinteséggel veszünk részt abban az újjáépítő, termelő munkában is, amelynek javaslatát a Román Kommunista Párt terjesztette az ország összes alkotó erői elé és amelynek nyomán máris jelentős eredményeket értünk el gazdasági stabilitásunk megteremtésében a stabilizáció a dolgozó nép , gazdasági stabilizációja, a K. K. P. közvetlen tervei és irányítása szerint. Nem egyszerű pénzcsere történt, hanem az ország egész gazdasági életének következetes átállítása a népi érdekek vonalába. A magyar és román nép érdekeinek vonalába Ez határozza meg a dolgozók, nemzetiségtől független, közös erőfeszítését a stabilizáció védelméért. A lej védelmével jövőnket, gazdasági felemelkedésünket és politikai szabadságunkat védelmezzük. Aminthogy az uj lej elleni mindenféle támadás gazdasági konszolidációnk, szabadságunk és demokratikus fejlődésünk ellen tör Ezért tekintjük mi is központi feladatunknak, hogy védelmezzük az új pénzt és részt vegyünk abban a mozgósító harcban, amely az ország vezető demokratikus pártja, a K. K. P. irányításával folyik, összefogva, pártállásra való tekintet nélkül, minden becsületes embert, aki érdekelve érzi magát az ország termelőerőinek fejlődésében A harc közvetlenül a gazdasági jólétünk lehetőségének megteremtéséért folyik, de egyidőben a demokrácia védelméért, nemzetiségi jogegyenlőségünk folytatása a 9 oldalon Dr. Groza Péter miniszterelnök magyar nyelven üdvözli a romániai dolggal Szó hirekícíőCt örömmel üdvözlöm a „Romániai Magyar Szó“ megjelenését örül ennek az ország minden dolgozó polgára, tudatában annak, hogy immár új lapot írunk népeink történelmében. Lezáródott a faji gyűlölet, elnyomó sovinizmus sötét korszakának hosszú, szenvedésekkel, megalázásokkal teli fejezete, hogy helyet adjon a magyar és román nép egymásratalálásának, testvériesülésének, közös békés teremtő munkában Az elmúlt sötét korszak maradványai még itt kisértenek közöttünk, hogy visszavarázsolják az elmúlt gyűlölködést, véres háborúskodást, — van még tehát munka s áll még a harc e kísértetekkel. Erős fegyver lesz a „Romániai Magyar Szó“ a magyar demokraták és a romániai fiatal demokrácia kezében. Teljes szívből kivánunk alapítóinak s vezetőségének sikert, a boldogabb közös jövőnk javára. í