Romániai Magyar Szó, 1947. október (1. évfolyam, 26-52. szám)

1947-10-01 / 26. szám

f 0 M­ff I­­ 1 I 11 i AVI R / r mm H­Wg l|j| mJfi |ij|||ff^l|||l mi ||||T Telefon: 5.76.77 IvlAll 1A ví/uaT ^KB0pH«f*B5wä^®S3aMKaE^fi*B®BÄ»WaP pi;0 periodic Tr. Com. ^*tSSBS^^ No. 46—947. Taxe poștală plătită Tn numerar com. aprobSrH Pir. Gen. F»/T. T. ffr. 205092/947 Főszerkesztő:­ KáCS·T ^ÁNDOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Felelős szerkesztő’: ROBOT­OS IMRE Új adópolitikát! A pénzügyi stabilizáció egyik a­lapvető célja az volt, hogy hétszere­ íére és háromsorosára emelje a dolgozók életszínvonalát az inflációs viszonyok mértéktelenül leszorított életszínvonalához képest. De, amint a pénzügyi reform csak kezdete volt a végleges, stabilizációért indított gazdasági ütközetnek, úgy a dolgo­zók jelentősen megjavított életszín­vonalát is csak kezdetnek kell te­­kinteni a bőségesebb életért folyta­tott erőfeszítések útján. El kell ér­nünk és meg kell haladnunk az 193­ termelési színvonalat, hogy elérhes­sük és meghaladhassuk az 1938-as életszínvonalat is. Az utóbbi napokban azonban egyre több olyan jelenség tapasztal­ható, amely aggodalommal tölti el a dolgozókat. A kereskedelmi forga­lomban lévő ipari termékek egy ré­szénél jelentős áremelkedés történt, amely veszélyeztetni látszik a pénz­­rögzítés alkalmával elért vásárló­képességet. Luca Vasile, az RKP titkára, a Scânteia ünnepségén tartott beszé­dében jelölte meg ennek a jelenség­nek okait. Ezek közzé tartozik a teljesen alkalmatlan adórendszer, a­­mely a fogyasztási cikkek mérték­telen megterhelésével járul hozzá a drágaság növeléséhez. Az adórendszerünk lényegében még mindig a történelmi­ pártok­­ népellenes adópolitikájának gyakor­­­­­atán épül fel. A RKP erőfeszítései és javaslatai nyomán történtek u­­gyan már itt-ott módosítások a dol­gozó tömegek javára, de ez nem változtatta meg gyökeresen a dol­gozó nép viszonyát az adózással. Az állami bevételek legnagyobbrészt ma­ga a közvetett, azaz fogyasztási adókra támaszkodnak, s nem a köz­vetlen, egyenes adózásra, amely a tényleges vagyoni helyzetnek meg­felelően meg kell terhelnie az or­szág adófizető polgárait. A pénzügyi stabilizációval egyide­jűleg az árakat az 1938-as árak két­szeresében állapították meg, a Scânteia rámutat arra, hogy a fo­gyasztási adók és illetékek ez idő sze­­rint az 1938-as illetékek 17-szeresére emelkedtek. Természetes tehát, hogy­­ ipari termékek árait csak az eset­ben lehet megállapított árszínvonalon fenntartani, ha az árukat nem terhe­li ilyen példátlanul magas adó. Egy olcsóbbfajta szövet termelési ára 350 lej. De illetékes (fogyasztási adó, kö­zvetítő adó, forgalmi adó, bélyeg, kivételes adó stb.) 352,25 lejjel, vagyis több mint 100 százalékkal drágítják a szövet árát. Ezzel szemben azonban még nem ért véget az ipari ter­mékek drágulási kálváriája. Az áltatlan adópolitika tovább is nyomon követi az árut és még további illetékeket és bélyege­­ket szed. a nagykereskedőtől amíg csak el nem jut a fogyasztóig. Csakhogy mindezt az adót nem­­ a gyáros, nem a nagykereskedő, kis­kereskedő és közvetítő fizeti meg hanem az egészet megfizeti a fo­gyasztó Ezt az adópolitikát nem lehet és nem szabad tovább fenntartani! Nem szabad, mert ez az adópoliti­ka visszaidézi a „történelmi" időket, amikor a nép bőrén adtak adómen­tességet a monopóliumoknak, ipar­­báróknak, földesuraknak­ és nagy­­vállalkozóknak. Nem szabad, mert ez a dolgozó tömegek vásárlóképes­­ségének teh­ére és nem a vagyono­­sok, a gazdagok terhére akarja e­­gyensúlyba tartani az államháztar­tást. De nem szabad és nem lehet fenntartani azért sem, mert ez az adópolitika veszélyezteti a pénzügyi reform nagyszabású eredményeit A pénzügyi reformot követni kell az adóreformnak is. Gh. Gheorghiu, Dej, Ipar- és Kereskedelemügyi mi­niszter a RKP főtitkára, a pénz­ügyi reformról tartott beszédében a stabilizáció megszilárdításának egyik feltételeként az adóreformot jelölte meg" Ha a pénzügyminisztérium nem tart lépést a dolgozók érdeké­ben, az egész nép érdekében történt nemzetgazdasági politikával, akkor kikerülhetetlenül olyan jelenségek­­kel kerülünk szembe, amelyek fel­keltik a dolgozó nép ellenállását. A dolgozó tömegek vásárlóképes­­ségének biztosítására máris jelentős intézkedések történtek a miniszter­­közi bizottság részéről, amely a gaz­dasági helyreállítás és pénzügyi sta­­­­bilizáció védelmében létesült. A mi­­­­niszterközi bizottság határozata ér­telmében egész sor közszükségleti cikk adóját leszállították, közöttük olyan árucikkek adóját is, amelyek­­ a dolgozó parasztság szükségleteivel kapcsolatosak. Ez a dolgozó paraszt­­­­ság vásárlóerejének azonnali növeke­­­­d­ését hozza magával. Újabb jelentős­­ mérséklés történt a vasúti díjsza­­l básban, az élelmiszerforgalom meg­könnyítésére, ami egyúttal csökkenti­­ az élelmiszerek árát is. A gyümöl­­­­csöt mentesítik a kivételes adó alól s­tb. A közszükségleti cikkek hasonló tehermentesítésének folytatódnia kell. Az adópolitikának ki kell vég­re lépni azok közül a keretek közül, ahonnan csak a vagyonosok és nagy­­gazdák felé nyílik kilátás, de ahol el vannak zárva ajtók és ablakok a dolgozók érdekei felmérésének és méltánylásának irányában. Semmi sem egyszerűbb és termé­szetesebb, mint az, hogy azoknak kell elsősorban fizetniük, akiknek van. Akik nagy nyereségekre tettek és tesznek szert. Az államháztartás egyensúlya ezeknek a rétegeknek a dózisból eredményesebben biztosít­ható. S ez felel meg a népi demok­ráciánk s­­zociális követelményeinek is, ez felel meg a széles dolgozó tö­megek, az egé­s nép érdekeinek. Az ország dolgozó magyarságé­vel egyetértéssel és harci készséggel csatlakozik a Román Kommunista Párt kezdeményezéséhez, az adóre­form gyökeres megvalósítása érde­kében. FIZESSENEK A GAZDAGOK! <—) Elvi egyezmény jött létre a Román Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt között a munkásmozgalom politikai, szervezeti és ideológiai egyesítésére A R. K. P. és Sz. D. P. politikai titársága közlem­énye­­­ i A Román Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt titkársága, közös értekezletet tartott, amelyen megvizsgálta a bel és külpolitikai helyzetet, valamint a romániai munkás­ osztály jelenlegi feladatait. , Egyetértéssel állapítotuk meg, hogy a nemzetközi reakció támadásaival szemben, — mely az ország fasiszta maradványainak és reakciós elemeinek felhasználásával akarja alá­­ásni demokratikus rendszerünk alpjait — a munkásosztály elsőrendű szükségletévé vált két párt akcióegységének megerősít,h hogy ezeket a mesterkedéseket megsemmisitő és bizto­sítan ii tudja a román nép szabadságát, békéjét, jólétét és kultúráját. Következésképpen, a két párt titkársága elhatározta: ... a Munkásegységfront együttműködésének minden téren való megerősítését és elmélyíté­­sét, valamint azt, hogy a az illetékes vezetőkörök, a romániai népi demokrácia megszilárdítása, valamint a munkásosztály történelmi hiva­tásának betöltése érdekében, megbeszélés tárgyává teszik munkásmozgalmu­k politikai, szervezeti és ideológiai egysége létrehozásának meggyorsítását és ennek gyakorlati feltételeit. Bukarest, 19 szeptember 27. Az Egyesült Államok 18000 katonai kiképzőt küldött Görögországba (Lake Succes­) — Gromiko szov­­jet kiküldött az Egyesült Nemzetek Szervezetének politikai bizottságá­ban a Görögországra vonatkozó szovjet javaslat benyújtásakor, éle­sen támadta az amerikai kormány­politikát. Az Egyesült Államok aka­dályozta meg, — mondta — hogy a Biztonsági Tanács a görög polgár­­háború igazi bűnösei ellen foglal­­jon állást. Kijelentette még Gro­miko, hogy az amerikai koroninj­a tizennyolcezer katonai kiképzőt kül­dött Görögországba. (Lake Succes.) — A Biztonsági Tanács megkapta különböző orszá­gok batáviai konzuljainak jelenté­sét az indonéziai helyzetről, k­ülö­nösképpen azonban arról, hogy a Biztonsági Tanács augusztusi hatá­rozatát a háború beszüntetésére végrehajtották-e. A jelentések tar­talma nem került eddig nyilvános­­ságra. (LAke Succes.) — Belgium java­solta, hogy az E. N. Sz. politika­i bizottsága hallgassa ki a görög ügy­ben tanú gyanánt Bulgáriát és Al­bániát. A javaslatot 39 szóval 1 el­lenében elfogadták. Tizenegy állam delegátusa tartózkodott a szava­zástól. (Tokio.) — Mac­Arthur tábornok a Japánt megszálló amerikai erők fejparancsnoka visszautasított egy törvénytervezetet, amely államosíta­ni akarta a japán szénbányákat. (Trieszt.) —, a szövetséges kato­nai rendőrség letartóztatta Charles Elpovot, a „Daily Worker“, az an­gol kommunista lap tudósítóját (Jeruzsálem.) . Angol tengeri egységek újabb „Despota“ nevű illegális zsidó bevándorló hajót tar­tóztattak fel fedélzetén 450 kiván­dorlóval. A magánosok 30 napon belül kötelesek átadni a bejelentett árukészleteket ''• vi.v. v­. I. G. Maurer ipar és kereskedelemügyi államtitkár renderendeletileg intézkedett az olyan készáruk és nyersanyagok átadá­sára vonatkozólag melyek nem hivatásos kereskedők birtoká­ban vannak, vagy olyan kereskedők raktárában találhatók akik különben más árucikkekkel fog­lalkoznak. A rendelet a következő intézkedéseket tartalmazza: Mindazok akiknek nincsen sem ipari sem kereskedelmi bejegyzett cégük, s akik ipart­ermékek nyersanyagok, félgyártmányok vagy készáruk birtokában vannak, melyeket az au­­gusztus 15-i rendelet értelmében a törvényes határidőn belül bejelentettek és a vonatkozó illetékeket kifizették, kötelesek legkésőbb 30 napon belül ezeket a termékeket a következő vál­lalatoknak átadni: I­­ a) az INCOOP-nak, b) vonatkozó anyagot feldolgozó gyáraknak, c) a vonatkozó áru­cikkel foglalkozó kereskedőknek. Ugyanez a kötelezettség hárul azokra a kereskedőkre, akik olyan nyersanyagokat, fél­­gyártmányú, vagy készárut tartanak raktáron, amelyek nem tartoznak szakmájukhoz, de ezeket szabályszerűen bejelentettek.­­ ) A miniszteri rendelet előírja, hogy az eladás az átadás napján érvényben lévő hivata­­los áron történik. A vonatkozó számlát az illetékes pénzügyigazgatóságnál kell láttamozni. Mindazok ellen akik a fenti rendeletnek nem tesznek elenet, szabotázs címén megindul az eljárás. » ' - P*f­t­v-'** £

Next