Romániai Magyar Szó, 1948. február (2. évfolyam, 123-148. szám)

1948-02-01 / 123. szám

!M8> l«Jnuár 1 vasárnap | II. évfolyam 123 szám ATA 3 Ri g Taxa poștală plătită în nume­A „ _ w conf. aprobării Dir. Gen, ROMÁNIAI P T N ” é MAGTARA/ Főszerkesztő; Felelős szerkesztő: KACSÓ SÁNDOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP robotos imre Az ántalános árcsökkenés jegyáron A posta vezérigazgatósága leszállította a postacsomagok A posta vezérigazgatósága közli, hogy az általános ár­csökkenéseket szem előtt tartva 1948 január 31-től kezdődői­­g leszállítja a csomag szállítás díját. Eszerint egy kilogrammos csomag viteldija 10 lej helyett 20 lej lesz. Egy három kilogrammos csomag viteldija 80 lej helyett 40 lej lesz, 5 kilogrammos csomag viteldija 112 lej helyett 68 lej lesz, 10 kilogrammos csomag viteldija 192 lej helyett 128 lej lesz. Hasonló szellemben állapította meg, a posta vezérigazga­­tósága a többi csomagszállítási viteldijakat. Az árcsökkenés a tervszerű gazdálkodás eredménye Gazdasági életünk hozzáidom­l­­lása a népi demokratikus állam­rendszer irányelveihez és célkitűzé­seihez egyre lendületesebben ha­lad előre. Amióta Gh. Gheorghiu- Dej ipari és kereskedelemügyi mi­niszternek megjelent a kommunis­ta pártok belgrádi tájékoztatási irodájának közlönyében a romániai népi demokrácia fejlődésének sa­játos mozzanatait és jellegzetessé­geit értékelő cikke, amely többek között megállapítja, hogy gazdasá­gi téren a népi demokratikus ha­ladás üteme nem tartott lépést a politikai előrelendüléssel, — új fej­lődési folyamat indult meg. Ez a fejlődési folyamat máris mélyreható és gyökeres változások­ban nyilatkozik meg. Különösen fi­gyelemreméltó e tekintetben az új irányelvek alkalmazása nyomán bekövetkezett változás az árupiac helyzetében. Minthogy pedig a dol­gozó tömegek életfeltételei és az árupiac alakulása között szerves összefüggés van, a gazdasági hely­zetképben észlelhető jelentős javu­lás jelei egyben az általános élet­színvonal fokozatos és állandó e­­melkedéséről is tanúskodnak Miben mutatkozik meg ez a fej­lődési folyamat ? Elsősorban abban, hogy immár több mint hat hét óta av­ arup­­acon mind jobban lemorzso­lódnak az árak és ez az irányzat minden valószínűség szerint tová­bb­ tart.. Minthogy a többtermelésre irányuló erőfeszítések következté­ben nemcsak az árutömeg növek­szik, hanem az előállítási ár i s csökken. Az áralakulás tehát, to­vábbra­­ is feltétlenül a fogyasztó tömegek javára billent: a mérleget. Igen jellemző e tekintetben az élelmiszer­p­iaci helyzet alakulása. Ez az a zsinórmérték, amelyne­­k segítségével gazdasági helyzetünk irányzatát a legjobban lemérhet­jük. Márpedig e tekintetben a helyzet hovatovább mind előnyö­sebb lesz. Az áruellátás kérdése ma már a legnagyobb fogyasztótö­meget jelentő fővárosban sem o­­koz gondot s itt is, akárcsak a nagy termelő központok körzetében fek­vő vidéki városokban az árufelho­zatal egyre kielégítőbb, az árak pe­dig csaknem nap mint nap alább szállnak. Kétségtelen, hogy ez a helyzet elsősorban annak a következménye, hogy a múlt évben kedvező volt a termés. Ez a tény azonban egyma­gában­­ még nem döntő fontosságú tényező, mivel sok esetben előfor­dult már, hogy az árubőség elle­nére is, az ellátásban fennakadá­sok állottak be és az árak ahelyett, hogy lemorzsolódtak volna, emel­kedő irányzatot mutattak i­tt kapcsolódik be az áralakító feltételek közé, az a tényező, ame­lyet a helyes gazdaságpolitika al­kalmazása jelent. Mindaddig, amíg a legfőbb gazdasági­ irányító szer­vek között nem sikerült az össz­hangot­­ megteremteni és a pénzügyi politikába a liberálispárti Alexan­drini tudatosan akadályozta a gazda­sági talpraállítást, a jó termés, a fokozódó ipari termelés ellenére az árak fokozatosan emelkedtek és a tej vásárlóereje ugyanilyen arány­ban csökkent De nyomban, miután Vasile Luca került az ország pénz­ügyeinek élére és az új adóerkölcs bevezetésével, erélyesen hozzálátott az adóbevételek fokozásához, meg­teremtve a kiegyensúlyozott költ­ségvetés, a stabil lej további meg­szilárdításának előfeltételeit, a hely­­zet nyom­­ban megváltozott. Minthogy pedig az indokolatlan áremelés letörése csak az áruhal­mozó és spekuláló közvetítőkeres­­kedelem megrendszabályozása út­ján képzelhető el, az illetékes gaz­dasági szervek nagy lendülettel láttak munkához, így elsősorban a pontrendszerű textiláru-elosztás be­vezetése volt az, amely kiheverhe­­tetlen csapást mért az üzérkedésre. Hogy pedig a szabadforgalmú áru­cikkek forgalma terén is kiküszö­böljék az ár-visszaéléseket, életre hívták az állami vállalkozásokat, amelyek az egyre nagyobb fogyasz­tótömegeket hatáskörükbe vonó szövetkezeti rendszerű áruelosztás­sal egyetemben, eleve meghiúsítot­tak minden üzérkedési szándékot. Ma már az állami piacterek, élel­miszer és divatáru-üzletek stb száma állandóan növekszik, úgy­szintén a szövetkezeti csoportulá­­sok is gyarapodnak. Ezek a közve­títő szervek pedig megsemmisítő versenytársat jelentenek az üzér­­kedésre, felárak számítására és a­­dóeltitkolásokr­a beállított kereske­delmi vállalatok számára ;­­ámos ilyen vállalkozás az önkéntes fel­számolás útját választotta Mindezek a jelenségek azt bizo­nyítják, hogy gazdasági téren is to­­vább folyik az az átalakulás, amely a népi demokratikus életformának megfelelően, a dolgozó néptömegek életszínvonalának felemelését és a fiatal Népköztársaság gazdasági fel­virágoztatását tűzte ki­­ céljául, vég­legesen leszámolva azzal a múlttal, amelyet a harácsolás, a munka ki­zsákmányolása és az országnak az idegen tőkés imperializmunak való kiszolgáltatása jellemezte. A Népköztársaság kikiáltása ujaDn akadályokat, hárított el és megte­­remtette ez ország talpraállítása és további fejlődése előfeltételeit. [Fegyveres felkelés kísérletéért elítélték a manista Ghita Popot és Anton I. Muresanut A katonai törvényszék máso­dik tanácsa, tegnap mondott ítéletet, Ghita Pop, volt NPP miniszter és Anton I. Muresanu az „Ardealul“ című újság, volt igazgatója bűnügyében. Ghita Popot és Anton I. Mu­resanut 10-10 évi fegyházbünte­­tésre, a többi vádlottat 1-5 évig terjedő börtönre ítélte a katonai törvényszék összeesküvésért, fegyveres felkelésre való bujto­­gatásért és tiltott fegyvertar­tásért. Hat vádlottat felmentette a törvényszék. Embercsepész-ba­ndát fogott el a temesvári rendőrségi (Temesvári tudósí­tónktól). A temesvári gazdasági rendőrség embercsempészettel foglalkozó bandát leplezett le. A banda ve­­zetője Fuchs Z­si­gl­mond volt ren­­dőrkomiszájr, aki valutaüzletek­ben szerepelt, annak idején le­tar­­tóztatták, de azután szabadlábra helyezték. A banda többi tagjai: Kohn Béla órás, Kamarási Er­zsébet, Szabó Manda és Mathias Mária. Az embereket Magyarország­ra csempészték át Csengernől, Magyarországról pedig cigaret­tát és cigarettapapírt hoztak be csem­­pészú­ton. Megszavazták az ügyvád kollégiumok felállításáról szóló törvényjítfasl­at módosítását A korábban feloszlatott ügy­védi kamarák helyett az 1948 január 10-én hozott törvény rendelkezései szerint, ügyvédi kollégiumokat kell felállíta­tni. E törvény módosítására, L. Pat­­rascanu, igazságügyminiszter, mint ismeretes ,törvényjavasla­tot terjesztett a képviselő­ház elé, amely a javaslatot tegnap esti ülésén megszavazta.­ Eszerint az eredeti törvényt a következőképpen m­­ódosították: A 2 szakasz utolsó bekez­dése kimondja, hogy az igazság­ügyminiszter határozza meg a megyei ügyvédi kollégiumok tagjának létszámát az ügyvédek és az ügyvédjelöltek megkülön­böztetésével és egyidejűleg megállapítja azoknak az ügyvé­deknek a számát is, akik a ve­gyes, vagy járásfogy­óságok­nál mint ügyvédek, vagy védők mű­ködhetnek. A 6. szakasz kimondja, hogy az esetleges kényszerítő körül­mények kivételével, február 10-ig, minden ügyvéd és védő, köteles kérvényben kérni az ügyvédi kollégiumba való felvé­telét. A kérvénynek tartalmaz­nia kell a következő szakasz ál­tal megkövetelt összes adatokat. A valóságnak nem megfelelő vagy hiányos adatokat tartal­mazó beadványokért, megtagad­ják a kérvényező ügyvédi kollé­­g­iumba való felvételét. A 10. szakasz második bekez­­dése, a felfolyamodási jogokat módosítja A 16. szakasz a volt ügyvédi kamarák, az ügyvédi biztosító intézetek szövetségének és a helyi nyugdíjpénztárak személy­zetének leépítési módozatait szabályozza. A 9. szakasz szabályozza a havi fizetésű köz- és magán­ügyvédek működését. Aradon megalakult a Román-Magyar Társaság fiókegyesülete (Arad).­­ Csütörtökön tartotta a Román Magyar Társaság arad me­­gyei fiókegyesülete alakuló köz­gyűlését. Az ülésen megjelentek ,a politikai és kulturális élet román és magyar képviselői, élén Belle Petre prefektussal és Palincas loan polgármesterrel. Az alakuló ülést Palincas loan polgármester nyitotta meg. Hang­súlyozta, hog­­y a Román­ Magyar Társaság aradi megalakulásának nagy jelentősége van, minthogy Aradon a lakosság többsége romá­nokból és magyarokból áll. A Tár­saság legfőbb célja, hogy a román és magyar nép közeledését és foko­zott együttműködését szolgálja. Az alakuló gyűlés a beterjesztett javaslat szerint a következő vezető­­séget választotta meg a Román- Magyar Társaság élére: Elnök: Belle Petre prefektus; al­­elnökök: Cevsci Nestor és Kővágó Mihály a MNSz helyi szervezetének elnöke; főtitkár: Tolla Péter; titká­rok : Savu Joan alpolgármester: Acsay Rozália és Simon Stefan; síi­­lenőrök: Csillag Mihály, Zobota Ioan, Nedela Cornel; pénztáros: Gavrilovics Dusán. A megválasztott vezetőség nevé­ben Kővágó Mihály mondott beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a Bukarest­­ben és Budapesten lét­ejött román­magyar egyezmények tartalmát mé­lyen szívébe kell zárja a román nép és a magyar nemzetiség. Ezeknek az egyezményeknek szelleme mu­tatja mindkét nép számára a fejlő­dés, a béke és a társadalmi fel­­emelkedés útját Megkezdődött az egész országban a tavaszi vetés A szokatlan enyhe, száraz januári időjárás következtében, az egész ország területén le­hetővé vált a mezőgazdasági munkálatok megkezdése. A szokatlan meleg napsütés és enyhe tavaszias szél, felszikkasztotta annyira a földeket, hogy alkalmassá váltak a felszántásra. A serényebb jó gazdák, az ország egész területén már 2 hete hozzá­kezdtek földjeik felszántá­sához. Az őszi vetések is, a legjobb reményekre jogosítják az ország népét, az idei termést illetőleg A jó időjárásra való tekintettel, az illetékes hatóságok intézkedései következtében a me­zőgazdasági kampány, hivatalosan is megkezdődött. A mezőgazdasági munkálatokat vezető legfelsőbb parancsnokság, a kapott miniszteri rendelet értelmében, január 29 éve­ kezdődőleg elrendelte az összes megművelendő földek felszántását. E célra, minden erre alkalmas napot fel kell használni és ha az idő továbbra is szép marad, úgy a vetési munkálatokat is el kell végezni. A tartományi gazdasági vezérfelügyelőségek kötelesek, fenti rendelkezések végrehajtá­­sát ellenőrizni. s J A mezőgazdasági dolgozók szakszervezete felszólítja tagjait, hogy haladéktalanul kezd­jenek hozzá a földek felszántásához.

Next