Romániai Magyar Szó, 1948. szeptember (2. évfolyam, 300-325. szám)

1948-09-01 / 300. szám

Szcarra, ryff, szeptember * Új megyei marsgazdasági h­atatok A földművelésügyi miniszté­rium javaslata alapján a minisz­terelnökség határozatot adott ki a földművelésügyi miniszté­rium megyei igazgatóságainak megszervezésére­­vonatkozólag. A határozat értelmében a föld­művelésügyi minisztérium intéz­kedéseinek alkalmazására és vi­dékenkénti egyeztetésére az or­szág minden megyéjében igaz­gatóságokat állítanak fel. A me­gyei igazgatóságok földművelé­si, állattenyésztési és állatorvosi alosztályokat szerveznek. A megyei hivatalok igazga­tóit a hivatalok költségvetésé­ből javadalmazzák és feladatu­kat a földművelésügyi minisz­térium külön határozatban jelöli majd ki. A hivatalos lap hétfői számá­ban megjelent fenti rendelke­zésnek nagy fontossága van me­zőgazdaságunk szempontjából. Az újonnan létesítendő megyei igazgatóságok állandó közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a kör­nyék földműves tömegeivel és megismerkednek majd a me­gye sajátos kérdéseivel. Ez le­hetővé teszi számukra, hogy a helyi adottságoknak megfele­lően alosztályaik révén megszer­­­vezzék az illető megye észszerű­­ földművelését és állattenyészté-­­ sét, és ugyanakkor minden vidé­ken igyekezzenek alkalmaztatni a földművelésügyi minisztérium országos jellegű intézkedéseit.­ A földművelésügyi miniszté-­­ rium megyei igazgatóságai­­ újabb lépést jelentenek mező-­­ gazdaságunk tervszerűsítésének útján. Iskolasavcstós Buk­arest­ külvárosát«*» Bukarest egyik külvárosában, Militari községben vasárnap­­ avatták fel ünnepélyes külsősé­­­­gek között a község új líceumát. Az ünnepségen jelen voltak: Mi­hail Rosianu közoktatásügyi miniszterhelyettes és N. Pârvu­­lescu tábornok, a főváros új fő­polgármestere. T. Stefanescu Militari község polgármestere megnyitó szavai után I. Ciovanu a Román Mun­káspárt helyi szervezetének tit­kára mondott beszédet, majd Mihail Rosianu emelkedett szó­lásra. Rosianu miniszterhelyet­tes beszédében rámutatott arra, hogy az országunkban végbem?-­, nő forradalmi változások egyik eredménye ennek az új iskolá­nak felállítása is. Az iskola új jellegével foglalkozva, Mihail Rosianu rámutatott, hogy a mai iskola feladata nem a polgá­ri földesúri osztályok érdekei­nek kiszolgálása, Ivo nem öntudot­­os népi elemek nevelése. A ki­mutatások szerint a múltban a líceumok diákjainak csupán négy százaléka volt munkás, vagy szegényparaszt szülők gyermeke. Mától fogva az isko­­l­­a a dolgozó népé. Végül M. Rosianu miniszter-­­ helyettes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárul­tak az új líceum felépítéséhez. Villamosítjfik a falvakét A belügyminisztérium az or­szágos újjáépítési terv végre­­­­hajtása során nagy gondot kí­ván fordítani a falvak villamosi­­­­tására. Köztudomású, hogy a belügyminisztérium újjáépítési ­­sirosparasztok *yabonásso Hom­okat kevertek a beszolgáltatott gyárvonat közé (Temesvár). A Romcereal Buziás­­járási gabona begyűjtő állomásán, a hivatalos fejadagot átvevő tisztvi­selők, Sfatescu Petare Hirias községi zsirosgazda búzájában nem keve­sebb, mint 20 százalék homokot fe­deztek fel. Az átvételt intéző tiszt­viselőnek feltűnt a zsákok szokat­lan súlya és ez indította arra, hogy a lekötött zsákokat felbontsa és tar­­t Amikor Sta­tal­ először arra hivatkozott, hogy a­­­omok véletlenü­l kerü­l­t gabo­nával a zsákba, majd amikor állítá­sa tarthatatlanságát bebszernyitot­ák s­aját gyermekeire fogta. Hogy „já­ték közben, homokot csempésztek a zsákokba”­. Azonban, hogy nem vé­letlenről voll­t szó, sőt hogy a nagy­gazdák szervezett szabotázsival ál­lottak szemben a gabonavegyüjtő szervek, mi sem bizonyította jobb után, a hillasi nagygazdák, alak ott vártak sorukra kocsiikkal a raktár előtt lovaik közzé csaptak és sietve elhajtottak, hogy kicseréljék a bű­nös zsákokat. Most kénytelenek lesznek saját maguknak megsütni a homokos kenyeret, ammelyet az or­szág dolgozóinak szántak, vagy pe­dig leleplezett társuk sorsára jut­nak, aki ellen megindult a törvé­nyes eljárás. ­ Legutóbbi lapszámunkban hírt adtunk róla, hogy a miniszter­­elnök javaslatára a Nagy Nem­zetgyűlés Elnöki Tanácsa az, egészség­ügyi és művészeti tájé­koztatási minisztériumok élére új minisztereket nevezett ki. Dr. Vasile Marza, az új egész­ségügyminiszter, kinevezése pil­lanatáig a Román Népköztársa­A hivatalos lap 1948 augusz­tus 30-i, hétfői száma közli a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Ta­nácsának rendeletét a Népbizton­sági Igazgatóság létesítésére. A Népbiztonsági Igazgatóság a belügyminisztérium egyik osztályaként működik majd és feladata a Román Népköztársa­ság demokratikus vívmányainak mág brüsszeli követe volt meg­hatalmazott miniszteri rangban. Eduard Mezincescu, a művé­­szeti-tájékoztatási minisztérium új vezetője, a külügyminiszté­rium vezértitkára volt. Mezin­cescu egyik tagja volt a belgrá­di Duna-értekezleten Ana Pau­ker külügyminiszter vezetésével résztvevő román küldöttségnek­ és biztonságának megvédése a belföldi és külföldi ellenségek mesterkedéseivel szemben. A rendelet értelmében a Nép­­biztonsági Igazgatóság központi és külső ügyosztályainak meg­szervezését, azoknak a feladatát és működését, a belügym­iniszté­rium szabályozza, terve értelmében a villany és csatorna hálózat kiépítésére 2 milliárd 667 milló 293 ezer lejt utaltak ki. Új hálózatok és központok lé­tesítésén kívül a belügyminisz­térium támogatásban részesíti a falusi villanyhálózat kiépítési munkálatokat is. Jelenleg Bras­só, Prahova, Kisküküllő, Na­szód, stb. megyékben van folya­matban, illetve kezdődik meg a falusi villanyhálózat kiépítése- A dolgozó parasztság a legtöbb helyen önkéntes munkával já­rul hozzá a hálózat­építéshez. Népbiztonsági Igazgatóságot létesítettek Belpolitikai szemle Megyei igazgatóságokat állít fel a földművelésügyi minisztérium Népbiztonsági szervezetet létesítettek a belügyminisztériumban A líceumok kapui megnyíltak a városi és falui dolgozók gyermekei ésűi Belügyminiszteri terv a falvak villamosítására Romániai Magyar Szó Felkutatják az államosított vállalatok hitelezőinek és adósainak pontos személyazonosságát Jelentettük, hogy az ipari közpon­tok elhatározták az államosított vál­lalatok adósságainak és kintlevősé­geinek teljes felszámolását. Ezért, a hivatalok utasították az összes vállalatokat, hogy azonnal ké­szítsenek jelentést azokról az adós­ságokról és követelésekről, amelye­ket a vállalat könyvei 1948 augusz­tus 28-án kimutattak. A jelentésben részlegesen fel kell tüntetni a hitelező, vagy az adós pontos személyét. Számos esetben ugyanis rájöttek, hogy a volt tulaj­donosok nem létező ügyletekkel ter­helték meg a vállalatot és rokonai­kon keresztül próbálkoznak követe­léseket támaszta­ni a vállalattal szem­­ben. Ezért, a jelentésben le kell mu­tatni az adós, vagy hitelező pontos személyi adatait, volt-e valami kap­csolata a gyárral és ha igen, milyen szerepet töltött be, vagy rokonság­ban áll-e a volt tulajdonosokkal és, ha igen, milyen fokig terjed a rokon­ság. Amennyiben a tartozás, vagy kö­vetelés kérdésében peres eljárás foly­na, úgy az ipari központok minden támogatást megadnak a vállalatok­nak a peres eljárás lefolytatására. Mint ismeretes, az államosítási tör­vény feljogosította a vállalatokat, hogy perbe fogjanak minden olyan régi ügyletet, amelyet a volt tulaj­donos bonyolított le és amelyet a vállalatra nézve károsnak tekinte­nek. A tartozások és kintlevőségek fel­számolása során az ilyen peres eljá­rásokat is közölni kell az ipari köz­pontokkal. Itt említjük meg, hogy nemcsak az államosított, hanem az ipari köz­pontokhoz tartozó összes vállalatokat kötelezték ilyen jelentések azonnali beküldésére. Egyéni mű adóhátralékának kifizetése nélkül is kérheti törlését a cégnyilvántartásból A pénzü­gyminszté­­­rium 1948 április 16-án kiadott 252.864 sz. körlevelében intézkedést­­ küldött a pénzügyigazgatóságok­ho­z arra vonatkozóan, milyen szabályok szerint kell kiállítaniuk a cégek tör­léséhez szükséges adóügyi bizonyít-­ ványokat. A körlevél az­ 1347 július 13-én megjelent 250. sz. törvény 12. szaka­szának rendelkezései szerint látott napvilágot. Mint ismeretes, ez a sza­kasz kimondja, hogy céget csak ak­ár lehet törölni, ha a cégtulajdonos­­ igazolja az adók pontos kifizetését.­­ Amennyiben a cég napra nem fizeti­­ ki adótartozásait, nem törlik a cég­­­­nyitván­tartásból és ennek következ­tében abban számos olyan cég is szerepel, amely már régen nem foly­tat tevékenységet. A bírság benne foglaltassák. Az adótartozások megállapítása után azonnal intézkedéseket kell fo­ganatosítani az államnak járó összeg biztosítására és behajtására és csu­pán csak az intézkedés megtörténte után lehet kiadni a szóbanforgó bi­zonyítványt. A körlevél újtólag han­goztat­ja, hogy ennek ellenére a bi­zonyítványt akkor is ki lehet adni, ha az adótartozásokat még nem egyen­lítették ki. Ez az intézkedés a­zonba­­ csak az egyéni cégek törlésére vonatkozik.­­ Ami a társas cégeket (részvénytársaságokat, közkereseti társaságokat, szövetkezeteket, egye­­­sületeket, stb.) illeti, továbbra is ér­vényben marad a régi szöveg, azás az ilyen cégeket csakis az adótarto­zások kifizetése után lehet törölni a cégnyilvántartóból . A bizony­al­m elég­ a cégtörléshez A pénzügyminiszter k­ö­­z­ö­lt­e a pénzügyigazgatósá­­gokkal, hogy az egyéni céget a jövőben olyan bizonyítványok alapján is lehet törölni a cég­nyilvántartásból, amely bizonyít­ványok az adótartozásaikat ál­lapít­ják meg. Ezeket a bizonyít­ványokat azok a pénzügyigazga­­tóságok állítják ki, amelyek ha­táskörébe tartozik a cégtörlést kérő vállalat. Ezek szerint tehát a jövőben most már­ nem kérik a cégtörlés­nél az adó kifizetését igazoló bi­zonyítványt, hanem csak egy olyan értelmű bizonyítványt, a­­mely a cégtörlés pillanatáig fenn­álló adótartozást igazolja. Ez azt jelenti, hogy a törlés kérése­kor a cégnek nem azt kell igazol­nia, hogy kifizette napra az adóját hanem csak azt, hogy mennyi a törlés időpontjáig az adótarto­zása. Ellenőrzik a vállaltokat Ezek szerint tehát a pénzügyigaz­gatóságok a fentebb idézett 252.864 sz. körlevél értelmében kötelesek a legalaposabban ellenőrizni a törlést igénylő cégek adórovatait, hogy a ki­állítandó bizonyítványban mindent, a A4-rt /./Ja . M­ihor kési a ke­reskedelemü­gyi­­minisztérium engedélye A formális cégtevékenységek, ke­ r­­eskedelmi és ipari vállalatok formá­­l­iis tevékenysége beszüntetésének­­ megakadályozására a pénzügyminisz­­­térium a kereskedelemügyi miniszté­­­­riummal egyetértve határozza meg­­ majd, milyen esetekben nem alkal­­­­mazzák a fenti adóügyi intézkedése­­i­ket azokra a kereskedelmi, ipari vál­­­­lalatokra, amelyeknek raktárában­­ árukészletek vannak. Az ilyen ese­­t­­ekben ugyanis csak akkor adják­­ meg a cégtörlési engedélyt, ha ehhez a kereskedelemügyi minisztérium hozzájárul. Ami azokat a kereskedelmi és ipari vállalatokat illeti, amelyeknek raktárában nincsenek áruk és ame­lyek nem folytatnak tevékenységet, tehát nincs forgalmi adó tartozásuk, alkalmazni lehet rájuk a törvény 35. szakaszának intézkedését, nevezete­sen azt, hogy engedélyezik évi adó­juk csökkentését és minimális adó­val róják meg őket még abban az esetben is, ha a cég működés be­szüntetéséről nem tudják felmutatni a kereskedelemügyi minisztérium hozzájárulását. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy azoknak a kereskedelmi és ipari vál­lalatoknak, amelyeknek raktárában árukészletek vannak, nem csökkentik az évi adóját és nem alkalmazzák rájuk a minimális adókivetést csak abban az esetben, ha tevékenységük megszüntetésére engedélyt kapnak a kereskedelemügyi minisztériumtól. Szeptember 15-én kezdődik az egriemen­sz őszi vizsgaszak A Kolozsvári Bolyai Tudomány­­egyetem Rektori Hivatala ismétel­­ten az érdekeitek tudomására hoz­za a következőket: 1. Az ezévi őszi vizsgászák szep­tember 15-én kezdődik és október 15-ig bezárólag tart. Az őszi vizsga­­szakra az egyetem minden karán s­zeptember 1. és szeptember 16. kö­zött lehet beiratkozni az illetékes karok dékáni hivatalainál. 2. Az I. évre való beiratkozás fel­vételi vizsga alapján történik. A felvételi vizsgát az egyetem minden egyes karán október 5. és október 10 között tartjuk meg. A fel­vételi vizsga pontos idejét a rek­tori hivatal később közli a hallga­­t­ókkal. A felvételi vizsgára való beiratko­zás határideje október 1. A felvételi­­rtsaga anyaga általában annak a szaktárgynak közép­­koláti anyaga, amelyre az illető beiratkozni kiván. A felvételi vizsgával kapcsontot felvilágosításért az érdekeltek for­duljanak közvetlenül az illetékes ka­rok dékáni hivatalaihoz, amelyek a felvételi vizsga anyagát is ponto­san köztik. L. A diákotthonokban való elhelyez­kedés és diákasztaloknál való étke­zés tekintetében mind a volt hall­gatók, mind pedig az első évre be­iratkozni szándékozók ily arányú kér­vényeiket a Diákvédő Hivatalokhoz nyújtsák be. Ezek címei: a) Oficiul de Asiatenta Studenteasca al Uni­versitati Bolyai, Cluj, Str. Bastio­­nulu­­ — Bástya­ utca 15, b) Oficiul de Asistenta Studenteasca a Univer­sitatii Bolyai, Targu-Mures, Facili­tatea de Medicina — Orvostudomá­ nyi KW. * --------------*—~ ■

Next