Romániai Magyar Szó, 1949. október (3. évfolyam, 629-655. szám)
1949-10-01 / 629. szám
Romániai Magyar Szó Időt takarítunk meg, ha gépekkel végezzük a mezőgazdasági munkát Ma, amikor minden percet ki kell használni az ország gazdasági életének fellendítése érdekében, nem közömbös számunkra, hogy milyen módszerrel dolgozunk mezőgazdaságunkban. A társadalom fejlődésének menete megkívánja, hogy minél korszerűbb gépeket gyártsunk és a termelés minél magasabb fokát érjük el. A régi szerszámok már idejüket múlták az iparban is, a mezőgazdaságban is. Az új, időszerű szerszámoké a jövő. A mai korszerű gépek megkönnyítik azvnber munkáját és nagyobb eredményt is biztosítanak. A mezőgazdaságban a legnagyobb jelentőségű a traktor. A traktor amellett, hogy megkönynyíti az ember munkáját, nagyobb terméseredményt is biztosít mivel, hogy jobban megművelhető vele a föld és sok időt lehet vele megtakarítani. Gondoljunk az ásásra. Egy jó markos ember egy nap alatt legtöbbet egy ár földet ás fel A szántással összehasonlítva nem kifizetődő, mert egy földműves egy nap alatt két tehénnel egy 30—35 ár területet is felszánt. Ezzel ellentétben a traktor ugyanennyi idő alatt felszánt 350—450 ár földet is. Na most álljunk meg és számoljunk. A gazdálkodó ezt a földterületet mondjuk két ökörrel tíz nap alatt szántja fel. Tíz napig töri magát és a jószágát, a nehéz munka elvégzésére több takarmányt kell megetetnie, mert máskép kidől a jószág. A traktorszántás mentesíti az embert és az állatot egyaránt mentesíti a nehéz és hosszadalmas munka alól. A fent említett példából azt látjuk, hogy kilenc napot megtakarítottunk. Ez alatt az idő alatt sok más hasznos munkát lehet elvégezni. A gondolkozó ember rájön arra, hogy azért a kevés összegért, amelyet a traktorállomásnak kell fizetni nem érdemes magát és a jószágát törnie, mert nem kifizetődő. Nem kifizetődő már csak azért sem, mert mert ez alatt a kilenc nap alatt, ha elmegy dolgozni valahová, háromszor annyit keres, mint amennyibe a gép- és traktorállomásnak járó gabonamennyiség kerül. De ettől eltekintve az a legfontosabb, hogy nagyobb a terméshozam és a gazdálkodó inkább hozzájárulhat országunk gazdasági fellendüléséhez. H. J. Három brassó megyei község ideiglenes bizottsága már megszervezte a maga aktíváját Brassó megye több községének ideiglenes bizottsága máris megkezdette a maga aktívájának megszervezését. Ezen a héten három községben, Bereaújfaluban, Bótfalutban és Otohániban tartottak népgyűléseket az ideiglenes bizottságok. Először beszámoltak három havi munkájukról, majd feltárták azt a kétségtelen tényt, hogy mennyivel többet tehettek volna a dolgozó parasztság érdekében, ha a falu lakossága megadta volna azt a támogatást, amelyet a bizottságok megválasztásakor ígért A népgyűléseken résztvevő több száz főnyi dolgozó szegény, és középiparaszt a legnagyobb helyesléssel fogadta az időiglenes bizottságoknak az aktívák megválasztására vonatkozó javaslatát. Az aktívákat a tömegszervezetek jelöltjeiből állíttottták össze, különös figyelemmel arra, hogy rajtuk keresztül lehetségessé váljék a legszélesebb néprétegek bevonása az államhatalom helyi szerveibe. Ujtohániban és Botfaluban, ahol nagy számban élnek gyári munkások, az aktívába bekerültek a gyárak legjobb munkásai. Bircaújfaluban dolgozó parasztok alkotják az aktívát, köztük több középgazda is, akik politikai felvilágosultságukkal és példamutató gazdasági felkészültségükkel alkalmasak a tömegek közt végzendő felvilágosító és szervező munkára. A megválasztott aktíva-tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden munkájában támogatják az ideiglenes bizottságot s főként az ösz szántás-vetés sikeres elvégzése érdekében tevékenykednek. Október második« Hitéletére a CONTEMPORANUL BR IM A tel HAM „A kínai forradalom «affet* című cikkéi Mbk - 4 Sikeresen befejeződött a csépiés Országunkban hamarosag befejeződik a kenyércsata. A csépigépek dorombolása elhalkul, a Comcereai raktárai előtt megszűnik a sürgés-forgás. A dolgozó földművesség öntudatosan teljesítette a csépént és beszolgáltatást szabályozó rendektet. Szilágy megyében is vége felé tartanak a nyári munkának. A beszolgáltatást búzában egészen teljesítették, árpából és zabból pedig 30 százalékkal többet adtak be. A helyi ideiglenes bizottságok helyükön voltak és mindenütt megakadályozták a kulákok szabotáló kísérleteit. Munkájukat fáradhatatlanul és lelkiismeretesen végezték. Egyetlen hibát követtek csak el: elhanyagolták a felvilágosító munkát. Túlságosan elfoglalta legtöbbjüket a nyilvántartás és ellenőrzés számukra még szokatlan munkája, így történhetett meg, hogy a zsírosok néhány helyen a szegényparasztok tudatlanságát felhasználva megpróbálták az ellenőrök félrevezetését. A kutak szabotázs Így például Szabó Pál nagyfalusi kutak arra a szívességre kérte Varga János szegényparaszt szomszédját, hogy egy néhány kereszt búzáját vigye el csépelni. Természetesen meghálálja majd -e ezt a kis szívességet — hiszen ő jó ember. A földműves szakszervezet vezetői leleplezték a „jószivü“ küldőt és felvilágosították Varga Jánost helytelen magatartásáról. Hasonló jószivü emberek a bagosi Moise-testvérek, akik inkább vándorcigányoknak ajándékozták el a búzát, mintsem a dolgozóknak jusson. Jól megérdemelt börtönbe jutottak. A dolgozók ébersége meghiúsított minden furfangot és Szilágy megye dolgozói sikeresen fejezték be a kenyércsatát. A megyei ideiglenes bizottság figyelme a kenyércsata mellett kiterjedt az őszi vetés előkészítősére is. A csépléssel és beszolgáltatással párhuzamosan hozzá,kezdtek a tarlóhántáshoz is.Szeptember végéig az előírt földmennyiség 95 százalékát felszántották. Az őszi szántás megszervezése A gazdasági bizottság irányításával felvilágosító gyűléseket szerveztek a járási székhelyeken. Ezeken a gyűléseken járási felelősöket neveztek ki és napra beosztották a vetés területét. Megszervezték a magválogató és csávázó állomásokat. Minden gazda gabonájának csiraképességét megvizsgálják, nehogy a már elcsirázott, terméketlen magok kerüljenek a földbe. A szükséges szerszámok és gépek karbantartására is felkészültek. Kilenc gépjavító műhelyt állítottak föl és 468 kovácsműhely várja a javításra szoruló szerszámokat. A nagykárolyi gép- és raktorállogás is felkészülten várja az őszi munkára társult fölsműveseket. Ebben az évben előreláthatólag igen gyarapodik a társulások száma. Az eddig beérkezett jelentések szerint a nagykárolyi járásban egész falvak szegény- és középparasztsága óhajt traktorszántásra társulni. Az állami terv szerint Szilágy megyében most őszön 83.587 hektár földet vetnek be válogatott vetőmaggal. A megye 39 ezer igája felkészül, hogy ezt a munkát a kitűzött időre elvégezze. Az előfeltételek megvannak és az ideiglenes bizottság minden térre kiterjedő gondoskodása biztosíték arra, hogy Szilágy megye az őszi vetési csatában is az élen marad. Szombat 1949 október 1. Fokozniuk kell tevékenységüket a munkavédelmi bizottságoknak A munka és népjóléti minisztériumban Lothar Răduc nenu munka és népjóléti miniszter elvtárs jelenlétében tartották, meg a munkavédelmi tanács második ülését az összes minisztériumok, valamint az Országos Szakszervezeti Tanács megbízottai részvételével. Lothar Radáceanu elvtárs az ülésen foglalkozott amunkavédelmi bizottság szerepével. Kifejtette, hogy a központi tanácsnak vezetnie, irányítania kell és egybe kell hangolnia az összes minisztériumok és intézmények munkavédelmi bizottságainak tevékenységét. A bizottságoknak viszont szorosan együtt kell működniük az illető szakszervezeti szervekkel. Lothar Radáceanu elvtárs beszédének végén meleghan. Egy felhívást intézett a jelenlévőkhöz, hogy minél sűrűbben látogassák meg az üzemeket és gyárakat, ismerjék meg a helyszínen a dolgozók munkakörülményeit, mert csakis így mélyülhetnek el a kérdésben és biztosíthatják a munkavédelem egységes megszervezését. Ezután Cumpata elvtárs szólalt fel az Országos Szakszervezeti Tanács részéről- ismertette a hiányosságokat, amelyeket a munkavédelmi bizottságnak sürgősen meg kell szüntetniegyárak munkavédelmét in.ntéző technikai irodák a legtöbb helyen elkésetten alayultak meg, a gyakorlati munkát a késedelem miatt nem kezdhették el idejében ( és ez egyes helyeken meg-, nehezítette a munkaviszonyokat megjavító intézkedé-seket.A másik hiba az volt, hogy a szakszervezetek munkavédelmi irodái sem az utasításokhoz híven vé- gezték tevékenységüket és, így nincsenek kellő kapcso- latban a valósággal-A munkavédelmi központi tanács tevékenységet bírál.. Va Cumpatá elvtárs elmondta, hogy a tanács beruházási terve hiányos és nem részletezi eléggé, hogy a beruházásokra szánt összegeket milyen célokra akar- ’ ják felhasználni. Az ülés végén részletesen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a tanács tagjainak miképen kell folytatniuk tevékenységüket, hogyan kell a saját szakmájukban helyesen megszervezniük munkavédelmet. Végül felhívták a figyelmüket arra, hogy mindig a munkavédelem egészét nézzék, ne időzízenek feleslegesen a részlet,kérdéseknél, hanem az üzem legsürgősebb problémáit oldják meg. 25 ÚJ ELEMI ISKOLA, de kevés kisdedóvó Szatmár megyében (Szatmár). Az idei tanévben 25 alsófokú iskolával több nyitotta meg kapuit a tudásszomjas gyermeksereg előtt Szatmár megyében. A 25 új iskola közül 18 építészét nem az idén kezdték meg, de most adják át őket rendeltetésüknek. Hét iskola azonban az új köziigazgatási szervek gondosságát dicséri: az ideiglenes bizottságok tették lehetővé felépítésüket. A munkatervnek ezt a részét 80 százalékban végre is hajtották. A legtöbb iskolánál már csak az asztalosmunkák hiányoznak. A hét új iskola ott épült fel, ahol régebben a legtöbb volt az írástudatlan: Csertezán, Bikszádfürdőn, Kis- és Nagytarsolcon, Otoksán és Batarcson. Az iskolaépítésekre az ideiglenes bizottságok költségvetésiileg majd 13 millió tájt költöttek, hozzávetőleges számítások szerint még többszázezer lej értékű önkéntes munkát végeztek el az iskolaépítő falvak dolgozó parasztjai. Mindegyik faluban önkéntes munkával járultak hozzá az építéshez a dolgozó parasztok. Segítettek a földmunkálatoknál és az anyagszállításokat mindenütt csak önkéntes munkával végezték. Kiemelkedő volt Bataros község teljesítménye: a 30 kilométernyire lévő Szimérváraljáról szállítottak 520 szekérnyi anyagot. A tarsolciak 306 szekérnyet szállítottak haza ugyancsak innen. Az iskolák felszereléséről gondoskodnak A minisztérium vagonszámra küldi a padokat, székelhet, térképeket. Tankönyvek, füzetek is elegendő mennyiségben érkeznek. A minisztériumtól kapnak az iskolák 1448 térképet, 760 padot. A községi bizottságok közül több nem tart igényt a minisztériumtól jövő felszerelésre, hanem igyekszikmaga megoldani ezt a problémát, így például Erdődön a járási bizottság 100 iskolapadot csináltatott az új tanévre. Míg ilyen előkészületek folytán az elemi oktatást kielégítően biztosították, a kisdedóvókkal még sok a tennivaló. A megye falvaiban kevés a gyermekóvó. Számszerűit csak 56. Hogy az összes 3—6 év közötti gyermekek részesülhessenek az iskolát megelőző nevelő-oktatásban — a megye területén a meglévőkön kívül még legalább 104 kisdedóvót kellene felállítani. (33 magyar és 69 román nyelvűt). A megyei bizottság tanügyi osztálya a kisdedóvóhiány megszüntetésére nem rendelkezik sem elég nevelővel, sem elég helyiséggel. Mindent el kell azonban követni, hogy a lehetőségek határán belül már ebben az iskolai évben minél több kisdedóvót lehessen megnyitná. ... Részlet a nagyváradi lakusság-kiállitásról