Romániai Magyar Szó, 1949. december (3. évfolyam, 680-705. szám)

1949-12-01 / 680. szám

Csütörtök, 1949. dec. 1. Mint sok más repülőnek, nekem is többször volt alkalm­am arra, hogy találkozzam Joszif Vissza­rionoviccsal, de most a találko­zások közül csak néhányat be­szélek el. Sosem fogom elfelejteni, hogy Joszif Visszarionovics mentett meg a haláltól. Ez 1934 május 1-én történt Úgy volt, hogy a Vörös Tér fe­­letti légiparádén részt vesz­­ „Maxim Gorkij" óriás repülőgép is. Noha beteg voltam, elhatároz­tam, hogy magam vezetem­ a gé­pet. A Vö­rös Tér felett jól elre­pültem, de a leszállásnál csak nagy üggyel-bajjal kerültem ki a gépből. Este fogadás volt a Kreml­ben, azok számára, akik a parádén résztvettek. Én olyan súlyosan megbetegedtem, hogy nem tudtam elmenni a fogadásra. Közölték Sztálin elvtársi­, hogy azért hiányzom, mert súlyosan meg­­be­tegedtem. Joszif Visszario­novics azonnal utasításokat adott, hogy tegyenek meg mindent meg­mentésem érdekében. Rögtön el­hozták a legjobb orvosokat, gon­doskodtak arról, hogy a legtöké­letesebb ápolásban legyen részem és szó szoros értelemben kiragad­tak a halál karmaiból, öt év múlt el. Jóformán telje­sen megfeledkeztem betegségem napjairól. 1939 augusztus 18-án a repülőnap, megünneplésére ké­szültünk. S íme, egyik nap, úgy egy héttel az ünnepség előtt, a Kremlből telefonálnak. — Sztálin beszél. Hogy áll az egészségével? Megköszöntem és azt feleltem, hogy jól érzem magam. Akkor Sztálin elvtárs azt mon­dotta, hogy egy újtípusú „Maximi Gorkij“ repülőgéppel kell felszáll­­ni és tekintettel a kérdés fontos­ságára, kívánatos volna, hogy én szálljak fel a géppel. — Parancsoljon, Sztálin elvtársi Készen vagyok. — Nem, nem akarok parancsol­ni. Az a kérdés, hogy megfelelő állapotban van-e és fel akar-e szállni? Természetesen mint a legna­gyobb megtiszteltetést elvállaltam a feladatot, amit Sztálin elvtárs bízott rám és boldognak éreztem magam, hogy kiérdemeltem bi­zalmát. Ami különösen lenyűgö­zött az Sztálin elvtárs figyelme volt az ember iránt. Nem felejtet­te el, hogy egyszer betegen ve­zettem a „Maxim Gorkij“ repülő­gépet és most, amikor ismét rám akarta bízni egy hasonló­ repülőgép vezetését, Sztálin elvtárs elsősor­ban az egészségem iránt érdeklő­dött, sőt éppen ezzel a kérdéssel kezdte meg a beszélgetést. A fogadáson, amelyet Grizodu­bova pilótanő és barátnői tiszte­letére tartottak a Kremlben, is­mert útjük után, amelyet a „Rodi­na“ repülőgéppel tettek meg, — én arra emeltem poharamat, hogy az összes repülő világrekordokat szovjet repülők szerezzék meg. Szóra emelkedve Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy a kormány csak nagy körültekintéssel és igen ritkán fog nagy távolságú és ne­hézségekkel járó felszállásokat en­gedélyezni. Majd ugyanebben a beszédében, Sztálin elvtárs ragyogó elméleti meg­határozását adta az újtípusú repü­lőknek, amikor azt mondotta hogy a repülő a vitézséget és a szükséges adagnyi óvatosságot összeköti a magasrendű technikai kultúrával. Könnyű elképzelni, hogyan éreztem magam, amikor Sztálin elvtárs új­típusú repülőnek nevezett engem! Nehezen lehet eleget tenni en­nek a magasfokú értékelésnek, jó lenne ha legalább e tulajdonságok tizedrésze fölött rendelkezne mind­egyikünk. Azt hiszem, hogy min­den repülőnek szüntelenül gondol­nia kell arra, hogy nem szabad túl­becsülnie magát. Én egyike voltam azoknak, aki mindig fentartással fogadtam a di­cséreteket és azt gondolom, hogy sikereim nagy részét ennek a he­lyes magatartásnak köszönhetem. Törekedtem arra, hogy ne be­csüljem túl magam és azt hiszem, sikerült, sosem kezdtem hozzá ak­kor valamihez, ha nem voltam biz­­tos a dologban. De Sztálin elvtárs szavai olyan mély benyomást keltenek, hogy minden repülő igyekszik olyanná tenni, hogy eleget tegyen Sztálin elvtárs kívánságának; a repülők minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megközelítsék ezt az eszményt. Sztálin elvtárs szavainak értelme tisztán áll mindenki előtt. A párt és a kormány nem bízza akármi­lyen repülőre valamilyen világre­kord megszerzését. Csak azokra, akik bebizonyítot­ták, hogy megvan bennük a sztá­­lini meghatározás értelmében az újtípusú repülő minden jellegzetes tulajdonsága. Ez a követelmény képességeink kifejlesztése érde­kében még keményebb munkára ösztönzött bennünket és arra kész­tetett, hogy igényesebbek legyünk önmagunk iránt. Nem egyszer volt alkalmam meggyőződni arról, hogy milyen következetességgel szerez érvényt Sztálin elvtárs annak a határozat­nak, hogy nehezebb felszállásokat csak a legkörültekintőbb kivizs­gálás után engedélyezzenek. Egyszer arra került sor, hogy egy próbarepülést végezzek Minden aprólékosan elő volt ké­szítve. Valamennyi illetékes ható­ság megadta a szükséges beleegye­zést és az indulás helyére men­tem. Megérkezem és közük vetem, hogy a Kremlből Sztálin elvtárs telefonált, hogy személyesen is­­merni óhajtja a felszállás részleteit. Vissza kellett térnem Moszkvába. Itt Sztálin elvtárshoz hivattak és személyesen beszámoltam a fel­szállással kapcsolatban végzett elő­készületekről. Sztálin elvtárs, Mo­­lotov elvtárs és Vorosilov elvtárs akik jelen voltak, egy csomó tech­nikai kérdést tettek fel, a repü­lőgépnek a felszállásra való előké­szítésével kapcsolatban és kikérték a véleményemet bizonyos különle­ges körülményekre vonatkozólag. Én azt válaszoltam, hogy véle­ményem szerint a repülőgép jól elő van készítve a felszállásra. Jellemző, hogy Sztálin elvtárs, miközben részletes felvilágosításo­­kat kért a felszállás előkészítésé­nek előrehaladásával kapcsolatban, ugyanakkor bebizonyította, meny­­nyire bízik a repülőben, tökélete­sen meg volt elégedve a tőlem kapott felvilágosításokkal és kívü­lem már senkit sem hivatott el a felszállás technikai szervezői kö­zül. Ez az eset mé­gegyszer felhívta figyelmemet arra, hogy milyen kö­­rültekintéssel kell felkészülni va­lamilyen kérdés megoldására, mi­lyen szigorúan kell eljárnod ön­magaddal szemben, hogy beváltsad a Párt és a kormány belédvezett bizalmát, milyen figyelemmel és lelkiismeretesen kell ellenőrizned amit rábbiztak, milyen felelősség­gel tartozol minden szavadért Ez a legjobb iskola, többet ér minden dicséretnél, legyen az még olyan megérdemelt is. Azután végrehajtottam a fel­szállást. A Sztálin elvtárssal való találko­­zások mindenkor gazdag tanulsá­gokkal szolgálnak. A találkozá­sokon, amelyeken a munka kon­krét kérdéseiről van szó, Sztálin elvtárs szűkszavú, szeret­ minden­kit meghallgatni és csak azután fogalmazza meg röviden, világo­san, egyszerűen javaslatait és ad megoldásokat, amelyek természetes­ségeik révén könnyen és azonnal emlékezetünkbe vésődnek. 3 ■ AZ ÚJTÍPUSÚ REPÜLŐ írta: M. GROMOV, a Szovjetunió hőse BACSFALUBAN a KDNSZ tá­mogatásával e nyáron nyílt meg a napközi otthon, amelyet napona 30—47 gyermek látogatott. A sze­gény földművesek gyermekei in­gyenességet élveztek, a középgaz­dák gyermekeiért napi tíz lejt kel­­tett fizetni. A nyáron összese­n 2962 gyermek érkezett az otthon­ban. Élelmezésre 33.824 lejt köl­töttek, beruházásokra pedig 12.074 lejt. Ebből az összegből 33.134 lejt a KDNSZ-ünnepségek jövedelmei­ből és a tíz lejes díjakból fedeztek, a többit az ideiglenes bizottság ad­ta. A napközi otthoni önkéntes munkával az alábbiak vezették: Gödri Sára, Tomna Ileana. Segítsé­gükre volta­k a tanítónők, Lepedean Mária és Szén Irén, továbbá Barta Vilma raktárnok és Bogod Ana pénztáros. — G. S. levelező. IGAZFALVÁN most indult meg a beküvető tanfolyam, amelynek előadói az esti tanfolyamon részt nem vevő tanítók. Az iskola nö­vendékei műsoros előadásra készül­nek. A kulturünnepséget december 21-én, Sztálin elvtárs születésnap­ján rendezik meg, amelynek sike­réért az összes iskoláik és a tö­megszervezetek buzgólkodnak. SIMON IRMA levelező: ARADON a húsellátás megjaví­tása érdekében a Comcar növelte a húskiosztó napok számá­t. Az eddi­­gi két nap helyett ezentúl heted­­kk­ol háromszor, mégpedig szerdán, szombaton és vasárnap árusítanak jegyre húst. A hét többi napján sertéshús és juhhús vásárolható jegy nélkül. A Comcar üzletei nagymennyiségű felvágottfélét is árusítanak. A TEMESVÁRI ALLA kártolói és fonói november 5. óta min 1950-re dolgoznak. A Sztálin elv-­­társ születésnapja tiszteletére fo­­lyó szocialista munka­versenyben az alábbiak tűntek ki: Farkas elvtárs gépcsoportja 74 százalék­kal, a fonoda munkásnői közül Ghíra Mária 51 százalékkal, We­­ber Rozália 50 százalékkal, Dosz­­lop András 48 százalékkal, Messer Mária 46 százalékkal, Ludvig Mar­git 43 százalékkal haladta túl a normát. A BRASSÓI Sovromtractor vál­lalat hármas számú üzemének mű­vezetője, Popa Zahar­ia a decemberi 21. tiszteletére folyó szoc­alista versenyben értékes újítással gaz­­dagította a vállalatot. Olyan gépet készített, amellyel rendkívüli gyor­sasággal kaliber­ezhe­tők 7—8 mé­ter hosszú vas­rud­ak. Egy hét­mé­teres vasrúd kaliberezése 14 perc­be telik. A NAGYVÁRADI CFR. futóház dolgozói mindent elkövetnek a vo­natok forgalmának egyre tökélete­sebbé tételére. A fűtőház vezető­sége egész sor intézkedést lépte­tett életbe, hogy a mozdonyai minél nagyobb távolságot fus­sanak be minél kevesebb fűtő­anyag felhasználásával. Legutóbb egy vonat egyetlen mozdonnyal tette meg a Szatmár és Bukarest közti utat , a szerelvény pontos időben megérkezett rendeltetés helyére. Semmi üzemzavarral sen­ kellett megküzdenie. NAGYSZEBENBEN két nagy teljesítőképességű termelőszövet­kezet működik: a Condemn talpa fl és a CiWn szabóipari szövetkez«t. A Condemn 19.500 tejes áron rész­­letre árusít fumiros dió, vagy bükkfa típusbútort. A Comtemix­­nek 200 kisiparos tagja van. A szabóipari szövetkezetben egy fér­fiöltöny munk­adíja 1800 tej, ugyatt­­ezért a szövetkezeten kivül iparo­­sok 3000 lejt kérnek. — SZŐCS JÓZSEF levelező. HOLCMÁNY (Szeben megyei községben a tanítók a dolgozó parasztszülők gyermekeivel » tófaid­ön négy napig annyi napra, forgómagot gyűjtöttek, hogy árá­ból a tankönyvvel nem rendelk® ű­ző gyermekeknek beszerezheti®?­­ szükséges tankönyvek« és W" szerelést. BORSZÉK, Tusnád, Gyilkostő, Slanic, Vasile Roaica, Mangala, Techiighiel, Eforia, Mamaia, Vatra Dornet és Solca-Suceava grogfa és üdülőhelyeket a belügyminiszté­rium illetékes igazgatóságának kezdeményezésére az ideiglenes bizottságok mellett működő bel A vörösacéli durvahengermű befejezte a tervelőirányzatot Nehéziparunk munkásai a termelési csata élén A Sztálin elvtárs tiszteleté­re indított szocialista versenyek­ben különösképpen a nehézipar munkásai tűnnek ki. Resica és Vajdahunyad vezet a versenyekben, most pedig felzárkózott a Szörény megyei Vörös Acél-üze­m is. 1. A Vörös Acél munkásai nagy lelkesedéssel kapcsolódtak bele a Sztálin elvtárs tiszteletére rendezett országos küzdelembe és már az első hetekben szép eredményeket értek el. A 4. számú üzem, a durvahengermű munkásai november 25-én délelőtt 11 órakor a verseny keretében befejezték az 1949. évi tervet. A nagyszerű teljesítményekhez Valik Róbert, Peste­­rean Mihail, Akord Ferenc, Dumitrescu Gheorghe, Precupas Petru, Lala Zamfir, Vasile Ioan áa Kuhár Mihály járult legin­kább hozzá. Az öreg munkások példát mutatnak a temesvári Első Bánáti Cipőgyárban A temesvári Első Bánáti Cipő­gyár tüzőosztályának dolgozói nagy lendülettel vesznek részt a sztálini szocialista versenyben. Különösképpen a minőség fokozá­sával törődnek és máris látszik, hogy ez a munka nem volt hiá­bavaló. A szocialista munkaversenyben nem akar egyik sem lemaradni. Nagy versengés folyik az első­ helyért, hiszen mindegyik munkás tudja, milyen nagy tisztességet jelent elsőnek lenni a Sztálin elv­társ születésnapja alkalmából szervezett munkaversenyben, örömmel írhatom, hogy gyárunk már 1950-re termel. Azt is meg kell itt jegyeznem, hogy idősebb elvtársnőim, akik eddig nem nagyon akartak részt venni a munkaversenyben, ma a grafikon élén állanak. Remecki néni 55 éves norma­­tülszárnyaló például 225 szá­zalékos teljesítményt ért el. Székosán Anna bakancsvarrónő, aki 51 éves, naponta 50—60 százalékkal lépi túl az előirányzatot. Sutták Teréz többször kitünte­tett élmunkásnő naponta lépi túl a normát és minőségi szempont­ból is komoly eredményeket ért el. A temesvári cipőgyár dolgozói ilyen módon köszöntik december 21 .napját. Így járulunk hozzá a szocalizmus alapjainak lerakásá­hoz. FERENCZI MARGIT remélik, hogy december 21.-ig megvalósítják ezt a tervet is és jobb, több, olcsóbb üveget adnak majd az országnak. BRANDHOFFER KÁROLY Minden osztó­­ kibővíti munkáját a szatmári­­ Septemvrie üzemben „Újabb lendülettel és az eddigi elért eredmények fokozásával vál­laljuk a Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapjára indított szocialista versenyeket.“ Ezzel a jelszóval fo­gadta a szatmári „1 Septemvrie“ üzem munkássága a Vörös Grivica felhívását és december 21. tiszte­letére a következőket vállalták: Az 1949-es tervet 3 százalékkal haladják túl, a munka termelé­kenységét pedig 2.5 százalékkal emelik, az önköltségi árat 1.3 százalékkal csökkentik a november 7.-re vállalt 4 százalékkal szem­ben. Ebben a versenytervben az ed­digitől eltérően az egyes osztályok is külön konkrét feladatot vállal­tak a fenti általános vállalások keretében. A zománcozó osztály az edények 30 százalékát az eddigi­től eltérő színben is fogja gyár­tani, a présműhely ezentúl étel­hordókat és teáskannákat is ké­szítő gépműhely vállalja 50 csille elkészítését és minden osztály a maga sajátos munkáját bővíti ki VERES LAJOS levelező PESTEREAN MIHAI Csökkentik az önköltségi árat a dicsőszent­­mártoni üveggyár munkásai A dicsőszentmártoni üveggyár dolgozói a szocialista versenyek során különösen az önköltséget igyeke­ztek csökkenteni. Újítások és az új munkamódszerek segít­ségével sikerült tervszerűsíteni a munkát és ezzel az önköltség lé­nyeges csökkentését is elérni. A Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére rendezett szocialista verseny egyik főpontja szintén az önköltségi ár csökkentése. Már eddig is igen szép eredményeket értek el ezen a téren. A táblaüveg dolgozói példának okáért az 1948. évi árral szem­ben 33,82 százalékos önköltség­­csökkentést értek el. A zöldpa­lackosztály munkásai 23,54 százalék, a fehérpalack-osztály munkásai 42,27 százalék, az üvegvatta-osztály munkásai 13,35 százalék, az öntött üveg­­osztály dolgozói 40,58 százalék, a préselt üvegosztály munkásai pedig 9,45 százalékkal csökken­tették a termelési árat. Az üzem munkásai most, a szo­cialista verseny teljén megbeszé­lést tartottak és a Szovjetunió munkásainak módszereit felhasz­nálva további önköltség-csökken­tést irányoztak elő. A munkások g­azdasági osztályok vízvezetékkel s villanyvilágkással látták e . Az ARAD MEGYEI szövetkeze­tek megyei bizottsága Arad megye területén öt járásban a szövetke­­zetek keretében elosztó központot létesít. Ezek a központok az aradi pontüzletekkel egyidőben szolgál-; ják ki pont ellenében a különféle textilárut, lábbelit stb. A falus dolgozóknak ezentúl nem kell Aradra utazniok, hogy pontra vá­sároljanak. VÁRKLIDA szamosmegyei köz­ségben a román-magyar vegyes lakosság régóta szükségét érezte egy megfelelő kulturotthonnak. Most a Rácz-féle kurta nagyter­mében a két iskola mellett helyet kapott a Balcescuról és Petőfiről elnevezett kultúrotthon is. önkéntes munkával színpadot építettek, az anyagbeszerzés nehéz munkáját Mihut Alexandru végezte, a szín­pad építési munkáját pedig Kon­­rád­ Dániel irányította. Az Ifjúság gyűjtötte és megszőtte kenderből a függöny és a háttér készül. A színpadi díszítést és festést Duska János végezte. A kultúrtermet jól sikerült előadás keretében ad­ták át rendeltetésének. D­UL­KA JÁNOS levelező Az ARADI Vörös Lobogó­gyár szerszám és kovácsosztá­lyán az ifjúsági brigád tagja a bukaresti Vulcan-gyár ifjúmun­kásainak példáját követve elha­­tározták, hogy a termelési ver­senyeken kívül Sztálin elvtér születésnapja tiszteletére két ese­ti­ben tanulmányozzák a Sztálin Rövid Életrajza című művet. Ezt a feladatot vállalták a fémipari szakiskola otthonának diákjai . Olvasóköröket alakítottak, ame­lyeknek 15—15 tagjuk van.­­ . - !■*>?' Romániai Magyar Suli

Next