Romániai Magyar Szó, 1950. február (4. évfolyam, 730-753. szám)

1950-02-01 / 730. szám

Romániai Magyar Szó Megkezdődött az OSZT KB plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) pult helyes felh­aszn­álásával, a mun­­kás termelékenységének növelésével és az önköltség csökkentésével Egy másik fontos feladat hogy a a munkásokat a termelési folya­matban szakmai képzettségüknek megfelelően használják fel és szi­gorúan betartsák a besorolási táb­lázatot. Az akkord mun­kát mentői Igazságosabb sápokra kell he­lyezni Gh. Apostol ezután a jutalma­zási rendszer alkalmazásával kap­csolatban foganat­osítandó intézke­désekkel foglalkozott és rámutatott erra hogy a szakszervezetekne­st azt az elvet kell szem előtt tarta­­niak hogy a jutalomrendszer fel­­data mozgósítani a technikai, ter­­­pelési és adminisztratív szemé­sze­­tet a termelési terv túlteljesítésére, az önköltség csökkentés® é­s­­­a minőségi termelésért folytatott küz­delemben. A szakszervezetek szö­­vetségének feladata, hogy a mi­nisztériumokkal egyetemben uta­sításokat dolgozzon ki a­ jutalmak kiosztásával kapcsolatban, figyelem­be véve az egyes termelési ágak politikai és gazdasági fontosságát. Foglalkozott Gh. Apostol a nem­zet­gazdag ág számára szükséges ká­derek nevelésének meggyorsításá­val is. Elmondó­­­a, hogy a mi­nisztériumok­ az OSZT-vel együt­tesen gondoskodnak arról, hogy azok, akik a termelésben kitűnnek, előnyben részesüljenek a ruházati cikkekkel és lábbeliekkel való el­látásban. A szakszervezetek feladata, hogy megszilárdítsák és további erves­­­­szék a dolgozóknak a szocia­­sta versenyben tanúsító,­ lendüelet A szocialista versenyeknek 1950-ben fel kel ölelniük a vállalatok va­lamint a szakszervezetibe tömörült munkások technikusok, mérnökök és tisztviselők zömét. Az eddigi­nél nagyobb fontosságot kell tu­l­­donítani az egyéni versenyeknek a szakszervezeti csoportok kereté­ben a terv­feladatokkal kapcsolatos konkrét egyéni vállalások szopján Nagyobb fontosságot kel tulajdo­nítani annak is, hogy a mestere­lset, technikusokat, mérnököket is bevonják a szocialista versenyekbe, hogy ennek ösztönzésére minél jobb munkaszervezési és technikai módszereket dolgozzanak ki, a fej­lett szovjet technika iránymutatá­sai alapján. Fontos feladatként jelölte meg Gh. Apostol a termelési értekezle­tek munkahel­ye­kén szakszerve­zeti csoportokként, üzemosztályok és vállalatonként való megszerve­zését és irányítását A minőségi mutatószámok végrehajtásában fontos szerep vár továbbá a mi­nőségi brigádokra és az UTM- br­ig­adókra. A szakszervezeti szer­vekre vár az a feladat is, hogy a vállalat szervekkel együttműködés­ben megszervezzék a vállalatokban és a vállalatok között a tapaszta­­latátadást, hogy az élmunkások új munkamódszerei a dolgozók közkin­csővé váljanak. Ugyancsak az 1950. évi terv mennyiségi és mi­nőségi feladatainak végrehajtásához szükséges a munkások szakmai ké­pesítésének fokozása. Ennek a prob­lémának a megoldásához a szoci­als­­a versenyek is hozzá játulnak, ha megfelelő színvonalon szerve­zik meg ezeket. A szovjet szakszer­vezetek tapasztalata alapján meg kell valósítani a szakmánkénti ver­senyeket s azok, akik ezekben a versenyekben egy hónap alatt a legjobb eredményeket értik el, ez illető szakma „legjobb munkása’c­ímét kapják. Szakszervezeteink további fon­tos feladata, hogy új technoló­­gai módszerek bevezetése, a fel­szerelés kihasználása és a musrica megszervezése érdekében teremt­senek szoros kapcsolatot a mun­kások és a tudósok között. Meg kell találnunk az élmunkások ser­kentésének legalkalmasabb formáit. Rendszeres statisztikai nyilvántar­tással kísérjük figyelemmel a ver­senyeredményeket. A továbbiakban Gh. Apos­tu elvtárs hangsúlyozza, hogy az 1950 évi állami terv fontos újabb lánc­szeme a szocializmus építésének, a dolgozók anyagi és kulturális tó­­erő emelésének és országunk füg­getlensége mejsztárditásának. Ne feledjük el, hogy közvetlen szom­szédságában élünk a legbecstele­­nebb fasiszta klikknek. Tito gyilkos kémbandájának, amelyet az impe­rialisták eszközül használnak fel elenénk. Beszéde végén Gh. Apostol hang­súlyozta, hogy a dolgozóknak még szorosabbá kel vernniok soraikat a Szakszervezeti Világszövetség kö­ri,, és harcolniuk kel a Joszif V­eszarsenovics Sztálin vezette ha­talmas béketáborban. A délutáni ülésen megkezdődött a Hentes vitája. Az OSZT Központi Bizottságának tagjai, valamint a szakszervezeti szőv®ségek, a szakszervezetek kül­döttei a plenáris ülés megnyitásán A közgazdasági iskolákban is tartanak magánvizsgákat A belkereskedelmi minisztérium közleménye serint az 1949—1950 iskolai évben a közgazdasági isko­lákban is engedélyezték a magán­­vizsgákat. Ezekre a vizs­gákra termelésben foglalkoz­tatott alkalmazottak jelentkezhet­nek, akií­ közgazdasági tevékeny­séget folytatnak. A vizsgára jelentkezők kötelesek benyújtani iskolai bizonyítványaik­kat, alkalmazásukat bizonyító iga­zolványt, valamint egy bizonyla­tot, hogy közgazdasági szakmában dolgoznak. Az első vizsgákat február 10-e és 25-e között tartják. A jelent­kezők az első félév tananyagából írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. Az erdélyi és bánsági közgaz­dasági szakiskolák közül a követ­­kezőikben tartanak magán­vizsgá­kat: az aradi, kolozsvári, nagyvá­­r•■U, szatmári, nagyszebeni, ba­­­­falvi, marosvásárhel­yi, temes­­vei, gyulafehérvári, besztercei, s­ramosújvári, lippai, marosújvári, orsovai, valamint a szebemnegyei raelistyei, a szilágysomlyói és tor­­dai középfokú iskolákban. Az együttélő nemzetiségek nyel­­vén a magántanulók a következő iskolákban vizsgázhatnak: a ko­lozsvári, nagyváradi, szatmári, brassói és a nagyszebeni magyar nyelvű, valamint a brassói német nye­lvű iskolákban. 2 A KHK diplorácia képviselte elutazott a Kifia? Népköztársaságba Január 29-én Teodor Rudenco elvtárs a Román Népköztársaság Kínai Népköztársaságba kineve­zett nagykövete, a nagykövetség személyzetével együtt elhagyta a fővárost és elutazott új állomás­helyére. A nagykövetet és kitérőit az ál­lomáson Grigore Preo­easa kü­l­­ügyminiszterhelyettes, valamint a kü­lügy­miniszterinél vezető­ tisztvi­selői búcsúztatták. r­e— Egyre több repülőgépet használnak országunk egészségvédelmének fejlesztésére Az egészségügyi repülszolgálat a Román Népköztársaság köz­­egészségügyi védelmében fontos szerepet játszik. Az utóbbi időben mind több és több egészségügyi repülőgépet használnak gyors gyógyszerszállí­tásra és olyan betegek elszállítá­sára, akiknél sürgős orvosi bea­vatkozásra van szükség. Az ország területén eddig Bu­karestben, Aradon, Kolozsvárig és Iasiban létesítettek egészségügyi repülőállomást. Nemsokára Kons­­tancán is létesül ilyen állomás, amely a Duna—Fekete tengeri csa­torna és a Duna-Delta vidékeit szolgálja ki. Január 27-én a baneasai repülő­téren sikeres kiterleteket végeztek hogy repülőgépről ejtőernyő se­gítségével dobjanak le gyógyszert. 1950. február 1, szerda MINSZKI LAJOS PÉLDÁT MUTATOTT... Dolgozó népünk győzelmeseis halad a szocializmus építésének út­ján. Harca közben mélységes sze­retettel és hálával emlékezik azok­ra a hősökre, akik egész élet­üket, a dolgozók felszabadítása nagy ügyének szentelték. A forradalmi munkásmozgalom, szerte a vilá­gon olyan hősök egész sorát ad­ta, amilyeneket eddig nem ismert a történelem. Róluk írta Lenin elv­társ tantraki­kjén, hogy ilyenfajta hősök nélküli Oroszország mind­örökre rab maradt volna, de ilyen elvtársakkal minden nehézsé­get leküzdhet a nép. Ilyen nagyszerű hős volt Minszki Lajos nagyváradi kom­munista ifjúmunkás is. 1916-ban született Nagyvára­don. Apja faesztergályos volt s éjt-nappá téve dolgozott. Fiából „tudós“­embert, mérnököt, vagy talán orvost szeretett vol­na nevelni. A burzsoá­ földesuri társadalom iskolarendszere azonban „tiltott könyvek“ olvasása miatt kizárta a 15 éves Minszki Lajost. Marx és Engels műveinek tanul­mányozásánál nagyobb ,­bünt“ el sem tudnak képzelni a burzsoá flaszterek. S az éleseszű, szorgal­mas ifjú élet:­becsukódtak az is­kolák kapui. De a tanulás lehető­ségei egyáltalán nem. Apjának asztalosműhelye — ahová az ifjú Minszki kiásnak állt be — jó al­kalmat nyújt arra hogy szabad idejében ideológiailag, politikailag továbbképezze magát, hogy meg­ismerje a munkásmozgalom nagy klasszikusainak műveit. Míg a 14- 15 éves ifjú iskolai munkája ab­ból állott, hogy társait megismer­teti e tiltott mű­vekkel , együtt olvasnak és vitáznak az olvasot­tak felett addig most az elmélet gyakorlatba való átültetését kezük, megtanulni. Régi kapcsolata a KISZ-et ahhoz segíti, hogy egész sereg ifjúmunkással lépjen össze­köttetésbe és komolyan kapcsolód­jék a munkába. Minszki Lajos belépése a mun­kásmozgalomba az 1929—33. évi gazdasági válság súlyosbodásával­ a népi tömegek elégedetlenségének fokozódásával esik egybe s ezzel egyidejűleg a reakciós kormány­zat terrorjának erősböd­ésével. Nyomasztó és nehéz időben kezdi meg aktív forradalmi munkásságát. Az utcák, gyárak, üzemek csak úgy hemzsegnek a sziguranca to­póitól, a rendőrségi besúg­ókt­ól Az ifjú Minszki azonban éles eszével, megfigyelőképességével, öreg, tapasztalt harcosnak is be­csületére való ügyességgel szer­vezi a konspiratív munkát. Ta­núi és tanít, szervez, ülésre megy és ülésre hiv, jelszavakat ir és terjeszt A Párt egyre megbizha­­tóbb és egyre hűségesebb fiát látja benne. Tudása és szervező­­képessége ismer­tté és megbecs­üüt­té teszi az elvtársak körében. Mint a nagyváradi ifjú kommunis­ták szervezetének egyik alapem­bere, a Párt tanítását viszi a dol­gozók, különösen az ifjak közé, harcra buzdítja őket a növekvő fa­siszta­­veszedelemmel szemben. Az V. pártkongresszus után még forradalmibbá és erősé­kieseb­bé válik Tevékenysége. A szigu­­ranca tehetetlen dühre­ nézi a munkásmozgalom erősödését. 1933 szeptemberében a szigurancának sikerül ugyan megkaparintani a vezetők névsorát, de nagyrészük, köztük Minszki is, vidékre megy. Alig néhány hét múlva Minszki ismét visszatér Váradra és újból megteremti a KISZ szervezeti egy­ségét. 1934 tavaszán a KISZ Minszki munkájának következtében erősek, mint valaha. Május 1-éji néhány ifjú t­ár­sával együtt kitűzi a vörös lobo­gót az egyik gyár kéményére. Dél lett, mire a rendőrség embereinek sikerült leszedni a zászlót s ad­dig sokszáz munkás gyűlt össze és tüntetett a szabadságot jelké­pező vörös lobogó alatt. 18 éves sincs, amikor m­egvá­­lasztják a KISZ megyei titkárának ugyanakkor tagja lesz a Kon­mm­­­isták Romániai Pártja megyei bizottságának. Eddigi munkáján kí­vül a szakszervezetekben is dol­gozni kezd. Az elvtár­sakat bevezeti a munkások legális szervezetébe s megtanítja őket arra, hogyan dol­gozhatnak legeredményesebben KISZ-sejteket szervez a Phoebus fémipari üzemben, a Carmen cipő­gyárban, az ITC textilgyárija. Ugyanebben az évben sztrájkot szervez, amely a munkások győ­­zel­mével végződik. A KISZ tagjai­­nak száma rövidesen két és fél­­szeresére növekszik. Az ifjúmunkás magyar nyelven is megtelesítk. Ezer és ezer rö­p­­­cét nyomattak ki a titkos kézi­sajtón és ezekkel elárasztják a várost. December 13-tól 1938. január 22-ig négyszer rendeztek hatalmas röpcédula-akciót. Az aik­­ciókban olyan ifjak is résztvettek, akik csak most kerültek a mozgat­­lomba, akik­­Tapasztalatlanok, nin­csenek eléggé tisztában a korzspa­ratív munka fontosságával és sza­­bályaival. 1935. január 22. éjsza­káján az egyik utcasarkon elfog­tak egy munkásnőt egy halom röpcével. Embertelenül megkinoz­­ták. Vallomása nyomán sok ifjút tartóztattak le. A legtöbben hő­siesen állták a szguranca valla­tását s egyetlen szó sem hagyta ez arkukat. De akadt egy-két olyan ifjú is, akik nem voltak még elég edzettek ahhoz, hogy ellenát­janaic az embertelen kínzásoknak. Ezek egyike beárulta Minszki Lajost is és megmondta, hogy ő a megyei KISZ-szervezet titkára. Január 26-án éjjel hat rendőr és egy komiszár tört be Minszkiek lakásába, ez ifjút a szigurancára hurcolják. Már aznap éjjel meg­kezdődött a „kihallgatás“. Gúzsba-' kötötték és reggelig verték a talpát. Kérdéseket tettek fel neki. Hiába. Minszki Lajos ajkát egyet­­len szó sem hagyta el. Sem most, sem később. Szembesítették azok­kal, akik ellene vallottak. — Hazudsz, provokátor vagy, nem ismerlek* — kiáltotta oda ne­­kik gyűlölettel telve. A gumibotok ismét dolgozni kezdtek. Tiszta seb lett a teste. Az ütések tovább zuhogtak. Minsz­­ki halgatott. Új vallatás- mód­­szert vezettek be. Kacsa várták kezét-lábát. Tűt szúrtak a körme alá, ledobták a földre és rugdos­ták. Hiába. A sziguranca tudta, hogy ki került a kezébe. Meggyőződött volna erről akkor is, ha nőiesek­nek is adatok a kezében. Aki ilyen hősiesen ellenáll, aki így bírja a szenvedéseket, az tudja miért te­szi. Az komoly, értékes embere a mozgalomnak, komoly ad­a okot szolgáltathat nekik a Pártról. De nemcsak a sziguranca. Minsz­'­ki is tudta, hogy értékes embere a mozgalomnak. Tudta, hogy a­’ mikor összeszorítja fogát és szót,­­ami­ tűri a fájdalmakat, a Pár­tért a dolgozók vezetőjéért is harcol. Minszki Lajos kommunista ifjú­munkás a munkásosztály és a Párt hős fia meghalt a sz­guranca hóhérainak kínvallatása alatt. Meg­halt szörnyű kínok között, de egyetlen szó sem hagyta el ajkát, nem árulta el elvtársait. A hős kommunista ifjú halálh­í­rét nem tudták titokban tartani. Az egész város munkássága felé­zúdult. Megtorlást követeltek az ifjú haláláért A törvényszék kénytelen volt vizsgálatot indítani. A törvényszéki orvos megálapí­­totta, hogy Minszki súlyos „hü­dő- és vesebajban“ természetes halállal halt meg. Temetésére ezer és ezer munkás gyűlt össze. De a rendőrség visszavonta a temetési engedélyt s csak éjjel, a legna­­gyobb átokban hantolták el. Minszki Lajos emléke örökké élni fog. Neve ott ragyog azok­nak a nevei között, akik hazánk történelmének legdicsőségesebb lapjait írták. A munkásosztály sok­kok hősének neve között 18 éves volt, mikor halálra kínozták a kis zsákmányolok pribékjei. A 18 éves Minszki Lajos élete és halála péld­amutat­ás volt az egész ország ifjúsága hazánk manden dolgozója számára. Reménysugár és hizla­lás. Le lehet és le kell rázni a kizsákmányolók igáját. De megmu­tatta azt is hogy ezért harcolni kel! Ádáz szívós harcot kell vívni a kizsákmányoló osztályok ellen. Ma szabad és boldog országban, szabad és boldog ifjúság építi a szocializmust. De a harc az osztály­ellenséggel ma sem özünk meg S amikor Maszkire emlékezünk, nemcsak hálával és szeretettel fe­lül meg a szívünk, hanem azzal az akarattal is, hogy méltók legyünk az ő és sok társa emlékéhez. Hogy szeressük a dolgozókat, úgy higy­jü­nk a munkásosztály ere­jé­ben s ugy tudjunk harcol re PAR­­TÜNKÉRT, amint Minszló Lajos tudott. K. E.

Next