Romániai Magyar Szó, 1950. február (4. évfolyam, 730-753. szám)
1950-02-01 / 730. szám
Romániai Magyar Szó Megkezdődött az OSZT KB plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) pult helyes felhasználásával, a munkás termelékenységének növelésével és az önköltség csökkentésével Egy másik fontos feladat hogy a a munkásokat a termelési folyamatban szakmai képzettségüknek megfelelően használják fel és szigorúan betartsák a besorolási táblázatot. Az akkord munkát mentői Igazságosabb sápokra kell helyezni Gh. Apostol ezután a jutalmazási rendszer alkalmazásával kapcsolatban foganatosítandó intézkedésekkel foglalkozott és rámutatott erra hogy a szakszervezeteknest azt az elvet kell szem előtt tartaniak hogy a jutalomrendszer feldata mozgósítani a technikai, terpelési és adminisztratív szemészetet a termelési terv túlteljesítésére, az önköltség csökkentés® ésa minőségi termelésért folytatott küzdelemben. A szakszervezetek szövetségének feladata, hogy a minisztériumokkal egyetemben utasításokat dolgozzon ki a jutalmak kiosztásával kapcsolatban, figyelembe véve az egyes termelési ágak politikai és gazdasági fontosságát. Foglalkozott Gh. Apostol a nemzetgazdag ág számára szükséges káderek nevelésének meggyorsításával is. Elmondóa, hogy a minisztériumok az OSZT-vel együttesen gondoskodnak arról, hogy azok, akik a termelésben kitűnnek, előnyben részesüljenek a ruházati cikkekkel és lábbeliekkel való ellátásban. A szakszervezetek feladata, hogy megszilárdítsák és további ervesszék a dolgozóknak a szociasta versenyben tanúsító, lendüelet A szocialista versenyeknek 1950-ben fel kel ölelniük a vállalatok valamint a szakszervezetibe tömörült munkások technikusok, mérnökök és tisztviselők zömét. Az eddiginél nagyobb fontosságot kell tuldonítani az egyéni versenyeknek a szakszervezeti csoportok keretében a tervfeladatokkal kapcsolatos konkrét egyéni vállalások szopján Nagyobb fontosságot kel tulajdonítani annak is, hogy a mesterelset, technikusokat, mérnököket is bevonják a szocialista versenyekbe, hogy ennek ösztönzésére minél jobb munkaszervezési és technikai módszereket dolgozzanak ki, a fejlett szovjet technika iránymutatásai alapján. Fontos feladatként jelölte meg Gh. Apostol a termelési értekezletek munkahelyekén szakszervezeti csoportokként, üzemosztályok és vállalatonként való megszervezését és irányítását A minőségi mutatószámok végrehajtásában fontos szerep vár továbbá a minőségi brigádokra és az UTM- brigadókra. A szakszervezeti szervekre vár az a feladat is, hogy a vállalat szervekkel együttműködésben megszervezzék a vállalatokban és a vállalatok között a tapasztalatátadást, hogy az élmunkások új munkamódszerei a dolgozók közkincsővé váljanak. Ugyancsak az 1950. évi terv mennyiségi és minőségi feladatainak végrehajtásához szükséges a munkások szakmai képesítésének fokozása. Ennek a problémának a megoldásához a szocialsa versenyek is hozzá játulnak, ha megfelelő színvonalon szervezik meg ezeket. A szovjet szakszervezetek tapasztalata alapján meg kell valósítani a szakmánkénti versenyeket s azok, akik ezekben a versenyekben egy hónap alatt a legjobb eredményeket értik el, ez illető szakma „legjobb munkása’címét kapják. Szakszervezeteink további fontos feladata, hogy új technológai módszerek bevezetése, a felszerelés kihasználása és a musrica megszervezése érdekében teremtsenek szoros kapcsolatot a munkások és a tudósok között. Meg kell találnunk az élmunkások serkentésének legalkalmasabb formáit. Rendszeres statisztikai nyilvántartással kísérjük figyelemmel a versenyeredményeket. A továbbiakban Gh. Apostu elvtárs hangsúlyozza, hogy az 1950 évi állami terv fontos újabb láncszeme a szocializmus építésének, a dolgozók anyagi és kulturális tóerő emelésének és országunk függetlensége mejsztárditásának. Ne feledjük el, hogy közvetlen szomszédságában élünk a legbecstelenebb fasiszta klikknek. Tito gyilkos kémbandájának, amelyet az imperialisták eszközül használnak fel elenénk. Beszéde végén Gh. Apostol hangsúlyozta, hogy a dolgozóknak még szorosabbá kel vernniok soraikat a Szakszervezeti Világszövetség köri,, és harcolniuk kel a Joszif Veszarsenovics Sztálin vezette hatalmas béketáborban. A délutáni ülésen megkezdődött a Hentes vitája. Az OSZT Központi Bizottságának tagjai, valamint a szakszervezeti szőv®ségek, a szakszervezetek küldöttei a plenáris ülés megnyitásán A közgazdasági iskolákban is tartanak magánvizsgákat A belkereskedelmi minisztérium közleménye serint az 1949—1950 iskolai évben a közgazdasági iskolákban is engedélyezték a magánvizsgákat. Ezekre a vizsgákra termelésben foglalkoztatott alkalmazottak jelentkezhetnek, akií közgazdasági tevékenységet folytatnak. A vizsgára jelentkezők kötelesek benyújtani iskolai bizonyítványaikkat, alkalmazásukat bizonyító igazolványt, valamint egy bizonylatot, hogy közgazdasági szakmában dolgoznak. Az első vizsgákat február 10-e és 25-e között tartják. A jelentkezők az első félév tananyagából írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. Az erdélyi és bánsági közgazdasági szakiskolák közül a következőikben tartanak magánvizsgákat: az aradi, kolozsvári, nagyvár•■U, szatmári, nagyszebeni, bafalvi, marosvásárhelyi, temesvei, gyulafehérvári, besztercei, sramosújvári, lippai, marosújvári, orsovai, valamint a szebemnegyei raelistyei, a szilágysomlyói és tordai középfokú iskolákban. Az együttélő nemzetiségek nyelvén a magántanulók a következő iskolákban vizsgázhatnak: a kolozsvári, nagyváradi, szatmári, brassói és a nagyszebeni magyar nyelvű, valamint a brassói német nyelvű iskolákban. 2 A KHK diplorácia képviselte elutazott a Kifia? Népköztársaságba Január 29-én Teodor Rudenco elvtárs a Román Népköztársaság Kínai Népköztársaságba kinevezett nagykövete, a nagykövetség személyzetével együtt elhagyta a fővárost és elutazott új állomáshelyére. A nagykövetet és kitérőit az állomáson Grigore Preoeasa külügyminiszterhelyettes, valamint a külügyminiszterinél vezető tisztviselői búcsúztatták. re— Egyre több repülőgépet használnak országunk egészségvédelmének fejlesztésére Az egészségügyi repülszolgálat a Román Népköztársaság közegészségügyi védelmében fontos szerepet játszik. Az utóbbi időben mind több és több egészségügyi repülőgépet használnak gyors gyógyszerszállításra és olyan betegek elszállítására, akiknél sürgős orvosi beavatkozásra van szükség. Az ország területén eddig Bukarestben, Aradon, Kolozsvárig és Iasiban létesítettek egészségügyi repülőállomást. Nemsokára Konstancán is létesül ilyen állomás, amely a Duna—Fekete tengeri csatorna és a Duna-Delta vidékeit szolgálja ki. Január 27-én a baneasai repülőtéren sikeres kiterleteket végeztek hogy repülőgépről ejtőernyő segítségével dobjanak le gyógyszert. 1950. február 1, szerda MINSZKI LAJOS PÉLDÁT MUTATOTT... Dolgozó népünk győzelmeseis halad a szocializmus építésének útján. Harca közben mélységes szeretettel és hálával emlékezik azokra a hősökre, akik egész életüket, a dolgozók felszabadítása nagy ügyének szentelték. A forradalmi munkásmozgalom, szerte a világon olyan hősök egész sorát adta, amilyeneket eddig nem ismert a történelem. Róluk írta Lenin elvtárs tantrakikjén, hogy ilyenfajta hősök nélküli Oroszország mindörökre rab maradt volna, de ilyen elvtársakkal minden nehézséget leküzdhet a nép. Ilyen nagyszerű hős volt Minszki Lajos nagyváradi kommunista ifjúmunkás is. 1916-ban született Nagyváradon. Apja faesztergályos volt s éjt-nappá téve dolgozott. Fiából „tudós“embert, mérnököt, vagy talán orvost szeretett volna nevelni. A burzsoá földesuri társadalom iskolarendszere azonban „tiltott könyvek“ olvasása miatt kizárta a 15 éves Minszki Lajost. Marx és Engels műveinek tanulmányozásánál nagyobb ,bünt“ el sem tudnak képzelni a burzsoá flaszterek. S az éleseszű, szorgalmas ifjú élet:becsukódtak az iskolák kapui. De a tanulás lehetőségei egyáltalán nem. Apjának asztalosműhelye — ahová az ifjú Minszki kiásnak állt be — jó alkalmat nyújt arra hogy szabad idejében ideológiailag, politikailag továbbképezze magát, hogy megismerje a munkásmozgalom nagy klasszikusainak műveit. Míg a 14- 15 éves ifjú iskolai munkája abból állott, hogy társait megismerteti e tiltott művekkel , együtt olvasnak és vitáznak az olvasottak felett addig most az elmélet gyakorlatba való átültetését kezük, megtanulni. Régi kapcsolata a KISZ-et ahhoz segíti, hogy egész sereg ifjúmunkással lépjen összeköttetésbe és komolyan kapcsolódjék a munkába. Minszki Lajos belépése a munkásmozgalomba az 1929—33. évi gazdasági válság súlyosbodásával a népi tömegek elégedetlenségének fokozódásával esik egybe s ezzel egyidejűleg a reakciós kormányzat terrorjának erősbödésével. Nyomasztó és nehéz időben kezdi meg aktív forradalmi munkásságát. Az utcák, gyárak, üzemek csak úgy hemzsegnek a sziguranca topóitól, a rendőrségi besúgóktól Az ifjú Minszki azonban éles eszével, megfigyelőképességével, öreg, tapasztalt harcosnak is becsületére való ügyességgel szervezi a konspiratív munkát. Tanúi és tanít, szervez, ülésre megy és ülésre hiv, jelszavakat ir és terjeszt A Párt egyre megbizhatóbb és egyre hűségesebb fiát látja benne. Tudása és szervezőképessége ismertté és megbecsüütté teszi az elvtársak körében. Mint a nagyváradi ifjú kommunisták szervezetének egyik alapembere, a Párt tanítását viszi a dolgozók, különösen az ifjak közé, harcra buzdítja őket a növekvő fasisztaveszedelemmel szemben. Az V. pártkongresszus után még forradalmibbá és erősékiesebbé válik Tevékenysége. A sziguranca tehetetlen dühre nézi a munkásmozgalom erősödését. 1933 szeptemberében a szigurancának sikerül ugyan megkaparintani a vezetők névsorát, de nagyrészük, köztük Minszki is, vidékre megy. Alig néhány hét múlva Minszki ismét visszatér Váradra és újból megteremti a KISZ szervezeti egységét. 1934 tavaszán a KISZ Minszki munkájának következtében erősek, mint valaha. Május 1-éji néhány ifjú társával együtt kitűzi a vörös lobogót az egyik gyár kéményére. Dél lett, mire a rendőrség embereinek sikerült leszedni a zászlót s addig sokszáz munkás gyűlt össze és tüntetett a szabadságot jelképező vörös lobogó alatt. 18 éves sincs, amikor megválasztják a KISZ megyei titkárának ugyanakkor tagja lesz a Konmmisták Romániai Pártja megyei bizottságának. Eddigi munkáján kívül a szakszervezetekben is dolgozni kezd. Az elvtársakat bevezeti a munkások legális szervezetébe s megtanítja őket arra, hogyan dolgozhatnak legeredményesebben KISZ-sejteket szervez a Phoebus fémipari üzemben, a Carmen cipőgyárban, az ITC textilgyárija. Ugyanebben az évben sztrájkot szervez, amely a munkások győzelmével végződik. A KISZ tagjainak száma rövidesen két és félszeresére növekszik. Az ifjúmunkás magyar nyelven is megtelesítk. Ezer és ezer röpcét nyomattak ki a titkos kézisajtón és ezekkel elárasztják a várost. December 13-tól 1938. január 22-ig négyszer rendeztek hatalmas röpcédula-akciót. Az aikciókban olyan ifjak is résztvettek, akik csak most kerültek a mozgatlomba, akikTapasztalatlanok, nincsenek eléggé tisztában a korzsparatív munka fontosságával és szabályaival. 1935. január 22. éjszakáján az egyik utcasarkon elfogtak egy munkásnőt egy halom röpcével. Embertelenül megkinozták. Vallomása nyomán sok ifjút tartóztattak le. A legtöbben hősiesen állták a szguranca vallatását s egyetlen szó sem hagyta ez arkukat. De akadt egy-két olyan ifjú is, akik nem voltak még elég edzettek ahhoz, hogy ellenátjanaic az embertelen kínzásoknak. Ezek egyike beárulta Minszki Lajost is és megmondta, hogy ő a megyei KISZ-szervezet titkára. Január 26-án éjjel hat rendőr és egy komiszár tört be Minszkiek lakásába, ez ifjút a szigurancára hurcolják. Már aznap éjjel megkezdődött a „kihallgatás“. Gúzsba-' kötötték és reggelig verték a talpát. Kérdéseket tettek fel neki. Hiába. Minszki Lajos ajkát egyetlen szó sem hagyta el. Sem most, sem később. Szembesítették azokkal, akik ellene vallottak. — Hazudsz, provokátor vagy, nem ismerlek* — kiáltotta oda nekik gyűlölettel telve. A gumibotok ismét dolgozni kezdtek. Tiszta seb lett a teste. Az ütések tovább zuhogtak. Minszki halgatott. Új vallatás- módszert vezettek be. Kacsa várták kezét-lábát. Tűt szúrtak a körme alá, ledobták a földre és rugdosták. Hiába. A sziguranca tudta, hogy ki került a kezébe. Meggyőződött volna erről akkor is, ha nőieseknek is adatok a kezében. Aki ilyen hősiesen ellenáll, aki így bírja a szenvedéseket, az tudja miért teszi. Az komoly, értékes embere a mozgalomnak, komoly ada okot szolgáltathat nekik a Pártról. De nemcsak a sziguranca. Minsz'ki is tudta, hogy értékes embere a mozgalomnak. Tudta, hogy a’ mikor összeszorítja fogát és szót,ami tűri a fájdalmakat, a Pártért a dolgozók vezetőjéért is harcol. Minszki Lajos kommunista ifjúmunkás a munkásosztály és a Párt hős fia meghalt a szguranca hóhérainak kínvallatása alatt. Meghalt szörnyű kínok között, de egyetlen szó sem hagyta el ajkát, nem árulta el elvtársait. A hős kommunista ifjú halálhírét nem tudták titokban tartani. Az egész város munkássága felézúdult. Megtorlást követeltek az ifjú haláláért A törvényszék kénytelen volt vizsgálatot indítani. A törvényszéki orvos megálapította, hogy Minszki súlyos „hüdő- és vesebajban“ természetes halállal halt meg. Temetésére ezer és ezer munkás gyűlt össze. De a rendőrség visszavonta a temetési engedélyt s csak éjjel, a legnagyobb átokban hantolták el. Minszki Lajos emléke örökké élni fog. Neve ott ragyog azoknak a nevei között, akik hazánk történelmének legdicsőségesebb lapjait írták. A munkásosztály sokkok hősének neve között 18 éves volt, mikor halálra kínozták a kis zsákmányolok pribékjei. A 18 éves Minszki Lajos élete és halála példamutatás volt az egész ország ifjúsága hazánk manden dolgozója számára. Reménysugár és hizlalás. Le lehet és le kell rázni a kizsákmányolók igáját. De megmutatta azt is hogy ezért harcolni kel! Ádáz szívós harcot kell vívni a kizsákmányoló osztályok ellen. Ma szabad és boldog országban, szabad és boldog ifjúság építi a szocializmust. De a harc az osztályellenséggel ma sem özünk meg S amikor Maszkire emlékezünk, nemcsak hálával és szeretettel felül meg a szívünk, hanem azzal az akarattal is, hogy méltók legyünk az ő és sok társa emlékéhez. Hogy szeressük a dolgozókat, úgy higyjünk a munkásosztály erejében s ugy tudjunk harcol re PARTÜNKÉRT, amint Minszló Lajos tudott. K. E.