Romániai Magyar Szó, 1950. szeptember (4. évfolyam, 906-931. szám)

1950-09-01 / 906. szám

Romániai Magyar Szó Kt éve annak, hogy meghalt Andre­j Alekszandrovics Zsdánov, a Bolsevik Párt és a Szovjetállam nagy építője, a nemzetközi irwn­­ki® mozgalom kiemelkedő személyi­sége, a kommunizmus lángoló har­cosa . A. A. Zsdánovnak, a nagy Sztá­­lin hűséges tanítványának és se­­g­tőtársának, a tehetséges marxis­ta teoretikusnak, ragyogó propa­­gandistának és szervezőnek, a dol­gozók nemzeti és társadalmi fel­szabadítása renditheteten harcosai­nak, a fáradhatatlan békeharcosnak korai halála súlyos veszteséget je­­­­lem­tett a szovjet nép, valamint az egész haladó emberiség számára. A. A. Zsdanov, mint a cári Oroszország feltételei között dol­gozó agitátor és illegális pártcso­­­­portok szervezője kezdte forradal-­­­már tevékenységét. Dicsőséges utat tett meg egészen add­g, míg a Kommunista (bolsevik) Párt K°z ponti Vezetőségének titkára és a Politbüro tagja lett. Élete és te­­­­vékenysége a Bolsevik Párt, a nép, a kommunizmus odaadó szol­­gálatjának lelkesítő példája. A. A. Zsdanov fiatal korában lé­pett a forradalmi mozgalomba. Mint pártaktivista és forradalmár, elszántan harcolt az önkényuralom ellen. Az első világháború éveiben A. A. Zsdánov — a marxizmus-leni­­nizmis eszméihez híven — bol­sevista propagandát folytat­­a ka­­­tonák tömegében, népszerűsíti a­­ lenini jelszavakat, magasra emeli " a proletárnemzetközség zászlaját. A cárizmus megbuktatása után A A. Zsdánov az Uraiban fárad,­hatatlan munkával építi ki a párt­­szervezeteket, következetesen fel­lép a mensevékiek és esszerek el­len, a bolsevik program köré cso­portosítja a munkásokat, paraszto­kat és katonákat, a szovjetek had­alímáért harcra szervezi a dolgo­zókat. Az idegen intervenció és a pol­gárháború idejében pártmunkát végzett az Urálban és Tverben, po­litikai-felvilágosító munkát foly­tatott a Vörös Hadseregben; egyi­ke volt azoknak a tapasztalt bol­sevik propagandistáknak, akik harc­ra szólították a népet az angol­amerikai intervencion­isták ellen, a fegyelem és harci bátorság szelle­mei honosították meg a vörös ka­tonák között és biztosították a hős szovjet hadsereg győzelmét. A. A. Zsdanov tíz évig (1924— 1934) Gorkij vidékén végzett párt­munkát. Erőteljesen harcolt a le­­nini-us­zt­áli­ni partvonalért, lelkese­déssel védte a kommunizmus pozí­cióit, irgalmatlanul üldözte a Párt és a nép ellenségeit. Ezekben az években került be a Bolsevik Párt vezető központjába, amelynek élén Lenin ügyének zseniális foly­tatója ,­j, v. Sztálin áll. A Bolsevik Párt 14-ik kongres­­­szusa a Kommunista (bolsevik) Párt Központi Vezetőségének jelöltjévé választotta A. A. Zsdanovot. A 16- ik pártkongresszus óta tagja volt a Központi Vezetőségnek. A 17- ik pártkongresszus után meg­választották a K. (b) P. KV. tit­kárává és a Politbüro tagjelölt­je lett 1934-től 1944-ig A. A. Zsdanov a len­ing­rádi pártszervezet élén állt. Egyidejűleg hatalmas munkát végzett, mint a Kommunista (bol­sevik) Párt KV titkára. Zsdanov vezetésével semmisítették meg a lenngrádi bolsevikok a trockista­­zinov­je­vista kétkulcsos árulókat és még szorosabban tömörültek a Kommunista (k) Párt Központi Ve­zetősége és a nagy Sztálin köré. Lenin­­grádban székesen kibonta­kozott A. A. Zsdanov tehetsége, m­int kitűnő bolsevik szervező és odaadó polit­kai vezető, aki hozzá­értéssel kapcsolta össze a hatalmas gyakorlati tevékenységet a marxi, lenini elmélet kérdéseinek elmélyí­tett feldolgozásával . A 18-ik pártkongresszus előes­­téjén a Komformun­sta (b) Párt Központi Veze­tősége a Piri pro­pagenda-agitációs osztályának ve­­zetésével bízta meg A. A. Zsda­novot. A 18-ik pártkongresszus után megválasztották a Kommu­nista (b) Párt Központi Vezető­sége Portbürójának tagjává. A Nagy Honvédő Háború ide­­jén A. A. Zsdánov önfeláldozóan teljesítette a Párt és a kormány utasítását, hogy irányítsa Lenin városát és semmisítse meg a Le­­ningrádot ostromló hitlerista hor­dákat. Zsdánov lelkesítő vezetésé­vel Leningrád védői olyan férfias­ságról, hősiességről és nagyszerű erkölcsi erőről tettek tanúságot, amilyent még edd­g nem ismert az emberiség története. A német fasiszta hadak valamennyi támadá­sa szétzúz­ód­ott Leningrád bevet­hetetlen erődjén. Az ellenséget el­űzték és megsemmisítették a hős védőcsapatok. Leningrád — a Nagy Októberi Forradalom bölcsője — megmenekült. A szocializmus építésének hábo­­rú utáni, békés éveiben a Párt és az ország életében fontos szerep­hez jutottak az ideológiai munka kérdései, a dolgozók kommunista nevelése, az állam- és pártkáderek marxi-lenini edzése. Jele­nt kiváló marxista teoretikus, A. A. Zsda­nov elmélyítette a leni­nizmus idő­­szerű kérdéseit A szocialista kul­túráról, filozófiáról, a nemzetközi munkásmozgalomról szóló ragyo­gó jelentései — része a lenini-sztá­lini Párt eszmei kincsestárának. A lenini-sztálini eszméket fej­­lesztve, A. A. Zsdanov világosan feltárta a bírálat és jobiránt sze­repét, mint a szocialista társadalom fejlődési törvényeit, szilárdan alá­húzta ennek elsőrendű fontosságát a káderek bolsevik nevelésében. „Csakis merész és nyílt bírálat — mondotta Zsdánov — segíti embereinket tökéletesedésükben; ez ösztönzi őket arra, hogy előre haladjanak, hogy leküzdjék munká­juk hiányosságait. Ahol nincs bí­rálat, ott gyökeret ver a lanyha­­ság, restség, ott nincs előrehala­dás“. A. A. Zsdanov megtanította az állam, és pártkedereket arra, hogy sztálini módszerrel dolgozzanak, te­kintsék alapelvnek a dolgok rész­leteibe és lényegébe való behato­lást, széleskörűen vonják be a fejletlenebb dolgozókat a fontos politikai és gyakorlati kérdések megtárgyalásába, félelem nélkül elemezzék saját munkájukat, fér­fiasan bírálják saját­­hibáikat és hiányosságaikat, szakadatlanul fá­radjanak saját ma­guk tökéletesíté­sén. A. A. Zsdanov, a lángoló szovjet hazafi büszke volt a nagy törté­nelmi küldetésre, amit a Szovjet­unió kommunista társadalmat építő népe, a Bolsevik Párt vezetésével betöltenek. „Büszke tartással — mondotta Zsdánov — haladnak előre a Szovjetun­ó népei, útjuk­ban elhárítanak minden akadályt, boldogak és büszkék, mert őket Lenin ügyének nagy folytatója, a mi Sztálinunk vezeti és lelkesíti új győzelmekre“. A. A. Zsdanov, a ragyogó pro­pagandista szenvedélyesen, vilá­gosan, lelkesen beszélt a szovjet rendszer kiapadhatatlan életerejé­ről, hatalmáról és legyőzhetetlen­ségéről, a szovjet emberek szel­lemi szépségeiről és nagyságáról, ami együtt fejlődött az országban végbement szocialista átalakulás­sal. M­ár a kapitalizmus és a reakció elleni küzdelem szenvedélyes har­cosa, A. A. Zsdanov ostorozta azokat, akik hajlonganak a rothadó és bomló burzsoá kultúra előtt Felhívást intézett a szovjet embe­rekhez, hogy kíméletlenül leplez­zék le ennek a kultúrának hanyatló jellegét és feltartóztathatatlan pusztulását, fedjék fel a háborús gyújtogatókat idszolgáló szerepét. Ostorozta a hazátlan kozmopoli­tizmust, az angol-amerikai reakció mérgezett fegyverét, amely ural­ma alá akarja vetni a világ összes népeit. A. A. Zsdanov a nemzetközi munkásmozgalom vezetői első so­raiban állott. Fáradhatatlanul egye­­sítette a béke, demokrácia és szo­cializmus erőit, megerősítette a dolgozók nemzetközi szolidaritását és leleplezte a népek szabadságá­nak és függetlenségének ellensé­ge­t. ..A nemzetközi helyzetről“ szóló jelentésében, amit az egyes kom­munsta pártok értekezletén mon­­dott, (1947. szeptember), A. A Zsdanov a háború utáni világhely­zetről mély marxista-leninista elem­zést adott. Kifejtette az összes antiimperialista, demokratikus erők konszolidálásáért vívott harc sztá­lini programját, leleplezte a jobb­oldali szocialistákat, mint az ame­rikai imperializmus ügynökeit. Az új nemzetközi feltételek kö­zött a kommunista és a munkás,­pártok feladatait elemezve, A. A. Zsdanov aláhúzta különleges tör­ténelmi szerepüket, hogy emeljék magasra országaik szuverenitása és nemzeti függetlensége védel­mének zászlaját, tömörítsék a né­pek összes hazafias erőit, férfiasan védelmezzék a tartós békét és a nép­­demokráciát, majd inkább szi­lárdítsák meg a munkásosztálynak saját erejébe, valamint elkerülhe­tetlen győzelmébe vetett hitét. Az A. A. Zsdanov háluk óta el­telt két év alatt megnőttek és megerősödtek a béke, demokrácia és szocializmus táborának erői. Az emberiség történetében először jött létre­ a béke híveinek szervezett frontja, amelynek az élén a Szov­jetunió ál. A tartós békéért foly­tatott mozgalom eddig ismeretlen arányokat öltött az egész vilá­gon. A Béke Hívei Állandó Bizott­ságának Stockholm­ felhívását alá­irtó több mint 330 millió felnőtt ember. A földgolyó összlakosságai­nak Mizel egynegyedrésze csatla­kozott a békefelhíváshoz. A Szovjetunió népei a háború ellen folytatott harc első soraiban haladnak és küzdenek. A szovjet emberek meg vannak győződve arról, hogy bármilyen erők gán­csolják is a tartós béke és bizton­ság megszilárdítását, az ügy vé­­gülis győzedelmeskedik. ...zeng tízezrek ajkán a Demokra­tikus Ifjak Világszövetségének ha­r­cos indulója. Nem egy nyelven éneklik. Nyolcvan ország ifjú kül­Nyolcvan ország zászlaját lobog­tatja az augusztusi szellő, messze viszi az énekhangokat. A hangfosz­lányok sokáig ott úsznak Budapest épületei és gyárai között. Aztán el­halnak az utolsó ütemek is. Szer­­teszállnak a világ minden részébe üzenetet tolmácsolni. Szeretetett és együttérzést a békéért küzdő dolgozó milliók számára, megvetést és gyűlöletet a háborús uszítók­­nak. Pár pillanatig néma csend, az­tán soha nem látott lelkesedéssel, viharosan tör fel a taps Határta­lan szeretettel tüntet a világ ifjú­sága a Szovjetunió és Sztálin elv­­társ mellett. Csodálatos, lenyűgöző kép. A fehér és kék ruhás szovjet ifjak mellett ott sorakoznak a Kí­nai Népköztársaság vörös blúzos fiataljai. A festők népviseletű len­gyel, román, magyar, bolgár és skót küldöttek színes csoportja ösz­szeolvad a vietnami és görög sza­badságharcosok egyenruháj­ávail és a koreaiak,­ jávaiak, szumátraiak tarka tömegével. Minden ország ifjúsági szervezete tagjainak legjavát küldte el. A Szovjetunióból és a népi demokrati­kus országokból a termelésben és a tanulásban kitűnt fiatalok, a ka­pitalista á­llamokból és a gyarma­tokról pedig azok jöttek, akik a legfelszántaibban szálltak szembe a kizsákmányolók sötét népel­lenes mesterkedéseivel. — Mi nem akarunk háborút! — Éljen a békefront!­ — Éljen Sztá­-’ lin elvtárs! — szakítják félbe a kü­lönböző jelszavak az ünnepi be­szédet . I.en kese­rés izzik mindenki tekin­tetében. Sok mindent ki lehet ol­vasni a megszámlálhatatlan sok te­kintetből. A szovjet ifjak, a kom­munizmus har­cos epilei derűs ön­bizalommal tekintenek a­­jövő elé. Mosolygó arcukon tiszta homloku­kon csak akkor t­ámadna­k haragos ráncok, amikor valamelyik ameri­kai vagy gyarmati színesbőrű elv­társuk a nyugati „kulturemeberek‘‘ kegyetlenkedéseit idézi fel. A népi demokratikus országok fiataljainak tekintete acélos erőt tükröz, ők a Szovjetunió vágta útra léptek: a szocializmust építik hazájukban és­ bármikor készek harcrakellni a­z angol-amerikai imperialisták és csatlósaik támadó tervei ellen, a­­kik békés építőmunkájukat szeret­nék megzavarni. Hát az elnyomott ál­lamok dolgozó ifjúsága! Kész a küz­delemre és harcol is Vietnamban, Görögországban (1949) fegyverrel a kézben, Franciaországban, Angliá­ban és másutt sztrájkokkal és tün­tetésekkel küzdenek. „M­i nem akarunk a Szovjetunió ellen har­colni és nem is fogunk!“ Ez a jel­szavuk és ezt híven be is tartják. Változnak a képek. Sportbemuta­tókat látunk a különböző sportte­lepeken, a szovjet hősök emlékmű­vének megkoszorúzását, majd a toul t­urelőadásokat. Jötteinek ércesen csengő hangja szárnyal az újpesti stadion felett. Mindent elsöprő erővel, viharzik az induló következő sora: 4 Zsdanov, a nagy Sztálin hűséges tanítványa és segítőtársa A béketábor legyőzhetetlen erejét hirdeti a „Világ ifjúsága“ (Szovjet-magyar színes dokumentfilm a Világifjúsági Találkozóról) Egy a jelszónk a­ b­é­ke, Harcba boldog jövőért megyünk. Egy nagy cél érdekében Tör előre ifjú sere­günk..­Bárhol is van hazája, Bármely ég néz le rája. Küzdő korunknak új nemzedéke Mind itt halad velünk­.. Felejthetetlen képekben eleveníti meg a film a VIT kiemelkedőbb moz­za­natait .Íme a szovjet küldöttség első hangversenye a budapesti Ope­rában. A zsúfolt nézőtéren szívé­lyes Beszélgetésbe merülve várják a kezdést a különböző nemzet fia­taljai. Beszélgetnek? Igen, beszél­getnek! Nem eszperantóul vagy más nyelven, amivel a dolgozók igazi közeledését, a közös elnyo­más elleni közös harcot akart­ák mesterségesen helyettesíteni a bur­zsoázia ügynökei a munkásosztály körében. Ezeknek a százféle nyelven beszél ifjaknak egy közös és ért­hető­­anyanyelve — a béke és sza­­­badság. Beszél a szemük, beszélnek a képek, amelyeket saját hazájuk­ról mutogatnak. Néhány nap múlva már a legszükségesebb szavakat meg is tanulják egymás anyanyel­vén A Szovjet Himnusz ünnepélyes tagjai között felgördül a függöny. Szebbnél szebb táncok, énekek és zeneszámok váltogatják egymást. A szocialista realista szovjet kul­túra, a szovjet emberek derűs bol­dog élete elevenedik meg a mű­sor számokban A többi küldöttek is népi kul­­urájuk legjobb értékeit mutatják be. Szárnyai a görög szabadsághar­cosok dala, visszhangzik a szabad­téri színpad környéke a kínai ifjak Sztálint dicsérő énekétől­, dobog az emelvény a lengyel polka, a ro­mán sárba és a magyar csárdás a­­latt. „Kultúránkkal is a békét szol­­gálj­uk!“ — hirdetik a jelszavak. Ezek a jelszavak ott égek a tánco­sok, énekesek és minden néző te-­­kintetében. Ünnepi díszt öltött a magyar fő­város. A Világifjúsági Találkozó minden napján szeretetük ezer je­lével halmozták el vendégeiket a magyar dolgozók. Mégoly go,a cso­dálkozástól tágra nyí­lt szemű pio­nírok kérnek aláírást az ázsiai, af­rikai és amerikai delegátusoktól emlékkönyveikbe. Aztán rohannak a térképhez megkeresni, hogy hon­nan is jött ez a kedves bamnaboris elvtárs? Bizony messziről jöttek ők és ezernyi akadályt gördítettek ut­jukba az elnyomók. De most itt vannak a világ minden tájáról a harcos dolgozó ifjak és hitet tesap­nak a béke és a szocializmus mel­lett Az utolsó tömeggyűlésen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép sze­retett vezetője beszél. Beszédének végeztével száz meg százezernyi torokból harjam fel az „ESKÜ­SZÜNK!“ Esküszik a világ ifjúsá­ga arra, hogy nem akar a háborús uszítók ágyútölteléke lenni, eskü­szik, hogy minden erejével a béke legyőzhetetlen táborát támogatja. Újra felcsendül tízezrek ajkán a DÍVSZ Indulója, még harcosabb el­szán­ts­ággal, mint első alkalomkor. Sokáig ott vibrálnak az énekharn­gok a kéklő levegőben, hogy idő­­állóan véssék a dolgozók milliói-­ nak szivébe, hogy­­ legyőzné. Nincs oly erő mely Ki a népért küzd És dalolja a jövőnek himnuszát: Ifjúság, ifjúság, ifjúság!“ LAKATOS ANDRÁS a. a zsnRivov 1950. szeptember 1., péntek 12 nyerőszám a heti lottón A nyeremény három csoport­ra eszük: Az I. csoport nyertese az, akinek három számjegyét az első öt számmal kihúznák. A 11. csoport nyertese az, ak­inek­ három számjegyét az utolsó hét számmal­­ hozták. A 111. csoport nyertese az, akinek három számjegye a kihozott 12 szám között van.

Next