Romániai Magyar Szó, 1950. november (4. évfolyam, 958-982. szám)

1950-11-01 / 958. szám

1950. november 1., szerda 3 A szovjet sztahánovisták látogatása nyomán Ginca Mária az Industria Bumbacului B.-üzemben áttért a 48 gépes munkára Üzemeinkben nagy szeretet­tel és lelkesedéssel fogadják a Román—Szovjet Barátsági Hónap alkalmával országunkban időző szovjet sztahánovisták látogatását. Ez a lelkes fogad­tatás érthető is, hiszen a na­gyszerű­ szovjet sztahanovisták látogatásukat nem használjá­k fel, hogy megismertessék cso­dálatos munkáim »«szereiket és gyakorlati tanácsokkal se­gítsék elő dolgozóink munkáját. Igazi barátokhoz híven arra törekednek, hogy a bemutatott nagyszerű munkamódszerek elsajátításává,­ munkásaink egyre jobb eredményeket ér­jenek el a Népköztársaságunk felvirágoztatásáért, a bé­kéért és a­sszocializmusért ví­vott harcunkban. Alig néhány napja, hogy Lí­dia Konoraenisco, a híres szovjet szövőnő látogatást, tett az In­­dustria Bumbacislui B bukares­ti szövőgyárban, ahol behatóan ismertette munkamódszerét a gyár munkásnői előtt. A Sztá­lin-díjas szovjet sztahanovista munkaszervezési módszereit élénk figyelemmel kísérték az összes m­tikásnők, köztük Cinca Maria és Mátéi paras­­chiva, az üzem ismert élmun­­kásnői is Cinea Maria a Lidia Kono­­neko szovjet sztahanovista szövőmunkásai­ buzdítása alap­ján elhatározta, hogy késede­lem nélkül alkalmazza a kin­cses tanácsokat és áttér a 48 gépen való munkára. Az elha­tározást nyomban tett is kö­vette. Cinea Maria vasárnap a mesterekkel és a segédmunka­­erőkkel együtt gondosan meg­vizsgálta, rendbehozta és beál­lította gépeit. Hétfőn reggel a kitűnő él­­munkásnő türelmetlenül várta, hogy a munkaidő megkezdőd­jék és kipróbálja a 48 gépen való dolgozásit. Nyugodtan, de némi belső izgalommal várta a percet, amikor egyszerre 48 gépen parancsol. A nagy pilla­nat elérkezett! Egymásután in­­du­tot­lta meg a gépeket s hama­rosan mind a 48 mechanikus szövőgép diadalmas zenéje töl­tötte be a termet. Cinea Maria ...gyelmesen vizsgálja a gépek munkáját Nyugodtan végzi a munká­ját, de figyelme minden apró­ságra kiterjed. Nem könnyű feladat 48 gépet ellenőrizni s gondoskodni arról, hogy egyik gépen se szüneteljen a munka. Nem boszorkányság, amit csi­nál, hanem a munkaszervezés a figyelmesség, a szaktudás diadalmas eredménye mutat­kozik meg a nagyszerű teljesít­ményben Cinea Marica pedig hála teljes szívvel gondol a Szovjetunióra, hazánk na­gy barátjára, amely elküldte kitűnő sztahanovistáit, akiknek példamutatása új erőt ad dolgozóinknak, hogy még nagyobb lendülettel és még eredményesebben végezzék munkájukat. Cinea Maria november 7. és a Béke Hívei II. világkongresz­­szusának tiszteletére az eddigi 36 gépes teljesítményét egy­szerre 48 gépes munkára emel­te. Példájának nyomán gyára­ink dolgozói szintén arra töre­kednek, hogy a szovjet sztaha­novisták baráti segítségével egyre jobb termelési eredmé­nyeket érjenek el. Cinea Mária elvtársnő munka közben Bukarestben bemutatták a tehergépkocsik kirakásának szovjet módszerét A Román-Szovjet Barátsági Hónap keretében a fővárosi Ro­mán-Szovjet Barátság H­ázában nyitó napot r­endeztek, amelyen bemutatták a tehergépkocsik ki­rakásának legújabb szovjet mód­szerét. A szerkezet bemutatóján jelen voltak Alexa Augustin el­vtárs a CFR a­lminisztere, és Gheorghe ■Stoíca a tartományi szaktanács elnöke Jelen voltak a bemuta­tón Z. P. Trojckaja, III. osztályú vontatási vezérigazgató, a moszk­­vai földalatti vasút helyettes igazgatója Alexa Augustin elvtárs meg­nyitó beszédében­­rámutatott ar­ra hogy miután hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította dolgozó népünk elindulhatott a szocializmus építésének útján. Munkájában a Szovjetunió mér­hetetlen segítséget nyújt. A mai bemutató az eddigi szovjet ta­pasztalatokhoz hasonlóan szintén előbb­­ viszi technikai fejlődé­sünket. Utána Constantin Marinescu elvtárs az Aprozar állami vál­lalat szakszervezeti bíz­­óságá­nak elnöke szólalt fel. Rámuta­tot arra, hogy a szovjet rako­dási szerkezet ötletét az Aprozar dolgozói az Új Század című fo­­lyóiratból me­itették. A szerke­zet olyan tökéletesen bevált, hogy tízszeresével sőt tizenöt­­szeresével sikerü­l csökkenteni a tehergépkocsik kirakási idejét. A bemutatón Selmut Nicolae és Mararian Ion munkások is felszólaltak, akik hazánkban először alkalmazták az új szov­jet rakodási módszert. A kü­ön­­böző gyárak és szállítási vállala­tok élmiankásai közül szintén többen felszólaltak és javasla­tokat tettek a szovjet készülék alkalmazására. Befejezésül Z. P. Trojckaja fel­szólalt és rámutatott arra, hogy a kommunizmus építése érdeké­ben a szovjet emberek szakadat­lanul tökéletesítik a technikát. A jelenlevők lelkesen megtap­solták a szovjet vendéget és lel­kesen tüntettek a román-szovjet barátság mellett Nyitók napja Temesváron A Román-Szovjet Barátsági Hó­nap Temes-tartományi szervező bizottságának védnöksége alatt a tartományi szaktanács díszter­mében Ujilók Napját rendeztek, □melyen Lídia-­ Korabelnyikova szovjet sztahanovista k­óplex takarékossági módszereit ismer­tették. Az Ujilók Napján részt­­vetetek az ARLUS, a Szaktanács tartományi küldöttei, a város üzemeinek és gyárainak terme­lési fel­selősei, élmunkások, ki­tüntetettek stb A megnyitóbeszédet Tod­era Emílián elvtárs a tartományi szaktanács verseyfelelőse tar­totta. Rámutatott arra, hogy hazánk dolgozói minden téren milyen nagyszerű eredményeket értek el a szovjet módszerek al­kalmazásával. Ezután Purcel e­lvtárs ismertet­te a takarékossági brigád mun­kamódszereit. Kerékgyártó Sán­dor elvtárs az egyik takarékos­­sági brigád tagja elmondotta, hogyan alkalmazták Lidia Ko­rabelnyikova takarékossági mód­szerét. A Prima Banat gyár ta­karékossági brigádjai nevébe Stana Vera elvtársnő szólalt fel. Különösen a cérnával és a ra­gasztó­anyaggal takarékoskod­nak sikeresen Korabelnyikova elvtársnő módszerének köszön­hető, hogy a Príma Banat­ gyár­­ban a jövedelmezőség 40—60 százalékkal emelkedett. A Ro­mán-Szovjet Barátsági Hónap keretében megrendezett Újítók Napján — kötelezzük magunkat, — mondotta Iliescu elvtárs a gyár egyik munkása — hogy a termelés minden ágára kiter­jesszük a szovjet munkamódsze­reket Dum­itrach­e elvtárs az Ocskó Teréz gyár Pausan elvtárs a Rom­it­ex gyár, Vastag elvtá­r a vasút,­ sütőház dolgozói nevében vállalta, hogy a szovjet módsze­rek alkalmazásával még na­gyobb lendülettel küzdenek a ta­karéko­sságért. Az értekezletes, más élmunkások is felszólaltak­, akik hasonló vasalásokat tettek A. GHERLEA levelező A Szovjet sztahánovisták meglátogatták a paltinisi vasutasiskolát Pénteken a sztálinvárosi láto­gatásukat megelőzőleg a szovjet sztahánovisták meglátogatták a csiki hegyekben, levő paltinisi vasúti iskolaközpontot. Alexej Ahumdov, I. A. Filimonov, Pavel Bikov, V. G. Blazsenov, Lidia Kononenko, M. L. Niktsin és V. G. Koroljov sztahanovistákat az Romániai Magyar Szó Ünnepség a Komszomol 32. évfordulója alkalmából Az IMSZ Központi Vezetősége valamint fővárosi szervezetének vezetősége a Filimon Sârbu te­­remben ünnepséget rendezett a dicsőséges lenini-sztálini Kom­szomol 32. évfordulója, alkalmá­ból. Az ünnepségen résztvettek Gh. Florescu, Alexa Augusttin, N. Ceausescu vezérőrnagy, Muzsik Mihály, Paul Cornea, Fazekas István Vanda Nicolschi, Nichi­for Stere elvtársak és mások, valamint számos ifjú. Az ünnepi szónok Cctaella Filipas, az IMSZ Központi Ve­zetősége Bárójának tagja l Itt­, rámutatott a Komsad­mál szerepére a kommunizmus építé­sében. A megjelentek lelkesen tüntet­tek a dicsőséges lenini-sztálini Komszomol mellett és éltették­ az ifjúság szeretett tanítóját, Sztálin elvtársat. fi szovjet kultúra és tudomány országunkban tartózkodó küldöttei Ploiestiben Szombaton Ploiesti­be érkezett az országunkban tartózkodó szovjet küldöttség több tagja: V. E. Jefglafov egyetemi tanár, I. E. Gluscsenko egyetemi tanár K. A. Fegyin író, T. S. Markov érdemes művész és Z. P. Trojc­kája a moszkvai Metro helyettes igazgatója. A vendégeket a RMP Prahova tartományi szervezeté­nek vezetői, a tömegszervezetek képviselői, valamint nagyszámú munkás és értelmiségi fogadta. A küldöttség tagjai megláto­gatták a ploesti 1. számú kőolaj­finomító telepet ahol hosszasan elbeszélgettek a dolgozókkal. Ez­után kirándultak a Prahova völ­gyébe, ahol megtekintették a báb­ai 340-es fúrótornyot. Az itt dolgozó munkások eredménye­sen használják a szovjet mun­kamódszereket. Mihail Sadoveanu akadémikus előadása A szovjet­ könyv a békéért harcol hét keretében Mihail Sadoveanu akadémikus a C. I. Parhon egyetem központi könyv­tárának aulájában a szovjet iro­dalom jelentőségéről beszélt az emberiség békés fejlődéséért ví­vott harcunkban. Mihail Sadoveanu ezután be­hatóan foglalkozott a szovjet nép sikereivel, majd rámutatott arra, hogy a szovjet írók a béke bátor harcosai. A háborús uszí­tók meghamisítják és lealjasít­ják a tudományt, eszményivé teszik a bűnt és bátorítják az emberek rossz ösztöneit. A szov­jet írók pedig minden munká­jukban a nemesebb emberi érzé­sek kifejlesztéséért, a békéért küzdenek. Mihail Sadoveanu a­­kadémikus szeretettel köszöntöt­te a béke bajnokait. Beszédének végén felolvasta Dzsambul szovjet költő ódáját a dolgozó emberiség nagy géniu­szához és vezetőjéhez Sztálin elvtárshoz, iskola tanulói nagy szerellettel fogadták. Az iskolások nevében Sámkin­ Constantin üdvözölte őket „Mi a lenini-sztálini Komszomol ma­gasztos példáját követjük a ta­nulásban — mondotta — hogy holnapra hozzátok, sztahanovis­tákhoz hasonló eredményeket érjünk el a békéért vívott harc­ban. A vendégek hosszasan elbe­szélgettek a diákokkal. Somna meglátogatták az előadóterme­ket, műhelyeket. Érdeklődtek a tanulás menete és a tanulók előrehaladása iránt. Pavel Biko­­vot különösen az esztergályosok tevékenysége és tananyaga érde­kelte. Maga köré gyűjtötte az esztergályos tanulókat, akiknek hasznosan magyarázta a gyors­­vágás törvényeit. A vendégek örömmel állapí­tották meg, hogy az iskola rö­vid fennállása óta kiváló ered­ményeket ért el. örömmel hal­lották, hogy ebben az iskola­központban az ország összes együttélő nemzetiségeinek fiai együtt tanulnak. A tanulók ebédre is meghív­ták a vendégeket. A baráti asz­­talnál A. Hundor elvtárs szólalt fel a sztahanovisták nevében Az angol-amerikai imperialisták­­­— mondotta — a múltban gyű­löletet szítottak Európának eb­ben a részében. Ma, a Román Népköztársaságban az együttélő nemzetiségek barátságban dol­goznak közös hazájuk felvirá­goztatásán. Mindez annak kö­szönhető, hogy a Román Mun­káspárt vezeti az összes dol­go­­zók harcát a békéért, a szocia­lizmusért . Megjelent orosz, román, francia, angol, német és spanyol nyelven a 43 (103) száma 1950. október 27. péntek, VEZÉRCIKK : A helyi hatalom szerveinek meg­erősítése a népi demokratikus országokban. S­RAYS : A szocialista törvénykezés fejlő­dése a népi demok­atikus Cseh Szlovákiában. S. ZELD : Helyi tanácsválasztások Magyar­országon. H. RUFFE : A francia parasztok aktívan har­colnak a háborús politika elen . MIJE : A spanyol nép harcban a bé­kéért. H.MATERN : Az amerikai imperializmus lelep lezett ügynökei. R DAMIANOV : Jugoszlávia munkásosztálya Ti­to fasiszta klikk rendszerének rabigájában. A. DE LA PENA : Békemosgalcm Argentínában. ,­ J. MAREK : Politikai jegyzetek. Kapható a Libreria Noa­stra összes könyvesboltjaiban és min­den lapárusnál. Ara: 8 lej. sasssxssssassaaaaaaüHaafiiaa^ai&HayaBíSi

Next