Romániai Magyar Szó, 1951. január (5. évfolyam, 1009-1033. szám)
1951-01-01 / 1009. szám
Romániai Magyar Szó 2 A béke nem hullmagától az ölünkbe, a békét ki kell harcolni! A varsói békevilágkongresszusnak a világ népeihez intézett felhívása figyelmeztet erre az egyszerű igazságra. E megállapítás helyességét a béke hívei százmillióinak éber készenléte igazolja Azoké a becsületes, jóakaratú embereké, akik tudatában vannak annak, hogy hatalmukba van a halálgyárosok bűnös háborús terveinek meghiúsítása, ha egységes akarattal kiállanak a béke ügye mellett, ha minden alkalmat megragadnak, hogy kinyilvánítsák a népek törhetetlen békeakaratát. Ezeknek a becsületes embereknek , a számára a varsói határozat harci program a béke győzelmébe vetett hit forrása. Hiszen Varsóban a népek képviselőinek nagy gyülekezetén a minden rendű és rangú emberek százmillióinak bánja szólalt meg és mondotta ki a marasztaló ítéletet az imperialista háborús uszítók, az amerikai és angol vezetőkörök fölött, amelyek egyre inkább arra törekszenek, hogy az egész világot a háborús katasztrófa örvényébe sodorják. Varsóban az egész békeszerető emberiség leghőbb óhaja nyilatkozott meg, hatalmas visszhangot keltve az egész földkerekségen. A becsületes, jóakaratú emberek ma tudják: ha a világégés kirobbantására törekvő amerikai és angol imperialisták, Truman, Acheson, Attlee és társaik, nem cselekedhetnek tetszésük szerint ez azért van, mert rettegniük kell a békeszerető emberiség haragjától, a bűntett elkövetőire váró feleességrevonástól! Minél többen csatlakoznak tehát a béke világmozgalmához, minél többen állanak helyt a béke ügye mellett, annál kisebb a lehetőségük a Wall Street és a City bankárjainak zsoldjában álló háborús gyujtogatóknak, hogy szembeforduljanak a népek békeakaratával. Ezt jól tudják az amerikai és angol imperialisták is, akik a legvadabb terrorral és durva rágalmakkal igyekeznek megfélemlíteni a békeharcosokat. Nemcsak a Szovjetunió és a népi demokratikus országokat gyalázzák, hanem azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a békemozgalom csupán a „kommunisták ügye‘‘. Ám a háborús ragadozók egyre féktelenebb dühvel kénytelenek megállapítani, hogy a „kommunisták ügye“, a béke ügye, minden becsületes ember szent ügyévé lett s napról-napra újabb hatalmas tömegek lépnek be a béke harcosainak soraiba. A világ becsületes emberei egyre világosabban látják, hogy a koreai háborút kirobbantó amerikai imperialisták és csatlósaik a pusztítást és mészárlást az egész világra ki akarják terjeszteni. Kalandor terveiknek csak úgy éhet gátat vetni ha egységes akarattal lépnek fel e gyalázatos tervek ellen. A VILÁG BECSÜLETES EMBEREI tudják, hogy minden ember erkölcsi kötelessége síkra szállni a béke mellett és nem méltó az ember névre az, aki közömbösen szemléli a halál és a pusztulás erőinek gyalázatos mesterkedéseit. Nemzetiségre, vallási meggyőződésre, nézetkülönbségre való tekintet nélkül mind több és több becsületes ember áll csatasorba, s szegődik a civilizáció és a kultúra értékeinek védelmét, az emberiség haladását, az élet és az alkotómunka győzelmét jelentő béke ügyének szolgálatába! A béke ügy melletti felsorakozás a legnemesebb emberi és hazafias tett s önmagát veti ki az emberi közösségből az, aki ma elmulasztja kötelességét vagy éppen eszközévé szegődik a háborús bajkeverőknek, a vérontásból és szenvedésekből hasznot remélő fegyvergyárosoknak. A békéért harcolni , békét védelmezni számtalan módon lehet. Koreában a koreai nép és a kínai önkéntesek fegyverrel a kezükben harcolnak, hogy elűzzék az amerikai imperialisták martalóc hadait s megakadályozzák a véreskezű Mac Arthurt abban, hogy egész Ázsiában felgyújtsa a háború tüzét. Az amerikai imperialisták uszályhordozójává özegődött kapitalista kormányok a dolgozó tömegek további leszegényíése árán, országuk Függetlenségének és nemzeti méltóságának feladása árán fegyverkeznek a háborút előkészítő imperialista klikk parancsára. Ezekben az országokban a néptömegek, dacolva a rendőri önkénnyel és az üldözésekkel, harcos tettekkel kényszeritik rá a békét a reakciós kormányzatokra. Még az Egyesült Államokban is, a mesterségesen táplált háborús hangulat ellenére, a nép óriási többsége ellene van a háborúnak, amelyből csak a fegyvergyárosok húznak hasznot Hazánkban és a béketábor többi országaiban a békés alkotómunka területén folyik a küzdelem a béke megszáadításáért. A szocialista társadalom építésében elért kimagasló eredmények mind a béke erőinek növekedését, az épülő új szocialista Haza biztonságát szolgálják. Százezrek és milliók veszik ki a részüket e nagyszerű építőmunkában, a jólét, a békés alkotás korszakainak megteremtésében és biztosításában. A béke ügye ma erős kapocs, amely egybefogja a dolgozó tömegeket, közelebb hozza az embereket egymáshoz. A béke ügye melletti kiállás ma hazánkban a hazafiasság jele, s egyben állásfoglalás a dolgozó nép nagyszerű célkitűzései, a munkásosztály Pártja által hirdetett eszmények mellett Eltekintve az elenyésző, alig számba vehető kisebbségtől, a kizsákmányolás lehetőségének visszaérését az új világháborútól remélő reakciós elemektől, népünk ma egyöntetűen sorakozik fel a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban s egységesen küzd a békevilágmozgalom arcvonalán, E tekintetben az egyházak között nincs különbség, mint ahogyan azt a Román Népköztársaság egyházi vezetőinek értekezletén kiadott közlemény bizonyítja. A román ortodox egyház pátriárkájának kezdeményezésére öszszehívott egyházfői értekezlet a leghatározottabban állást foglalt népünk béketörekvése", a béke világmozgalom célkitűzései mellett. A román pátriárkátusnak az értekezletről kiadott közleménye megállapítja, hogy az egyházak hívői és szolgálói között a régi viszálykodás helyét a harmonikus együttműködés foglalta fel, amely végett vetett a régen mesterségesen táplált gyűlölködésnek és széthúzásnak. „Ma azonban a békét veszélyeztetik azok — hangoztatja a közlemény —, akik mesterkedéseikkel új világmészárlásba próbálják sodorni az emberiséget. Egyes államok vezetői rettegnek attól a naptól, amikor saját népeik felelősségre vonják őket az elkövetett igazságtalanságokért és úgy vélik, hogy késleltethetik az emberi öntudat ébredését, ha újabb háborút robbantanak ki és újból ártatlanok vérével öntözhetik a fejet. A beszerető népek elszánt akarata és az Isten haragja azonban ellenszegül nekik. A különböző nemzetiségű és hitű becsületes emberek milliói nem hagyják magukat feláldozni. Nem akarják többé vérüket ontani“. A közlemény utal a varsói világbékekongresszus határozataira s kémei, hogy a népek szavának tolmácsolói között ott voltak a különböző vallásfelekezetek képviselői is. Örömmel állapítja meg továbbá, hogy a Román Népköztársaság az elsők között volt, amely meghozta a béke megvédéséről szóló törvényt. „Mifidannykintcnak ki kell vennünk részünket a béke szent ügyéért vívott harcból" _ állapítják meg az egyházfők, s röbndjárt válaszolnak is azoknak az érvelésére, akik kételkednek a békeharc hatásosságában. „Nem vagy egymagáéban, a hozzád hasonló száz és százmillió egyszerű, becsületes dolgozó ember áttörhetetlen falat állít a háború elé“. Az egyházak békenyilatkozatát hazánk valamennyi egyházfője aláírta. Az aláírók között szerepelnek többek között: Vásárhelyi János dr., a református egyház püspöke Kiss Elek az unitárius egyház püspöke, Niscodosmiusz Károly az evangélkus egyház szuperintendensének helyettesee, akik a magyar hívők százezreit képviselik. A Katolikus Akcióbizottság a RNK Állandó Békevédelmi Bizottságához intézett levélben közölte, hogy a katolikus hívek és papság lelkesen magukévá teszik az egyházfők békefelhívását és határozott csatlakozását jelentette be a varsói békehatározatokhoz. Felhívja továbbá hazánk összes lelkészeit és hívét, hogy haladjanak a béke és a testvériesség útján, a közös eszmének megvédéséért, az új és boldog élet építéséért. Hiába próbálja az amerikai imperializmus egyik legfőbb ügynöksége, a klerikális reakció fellegvára, a Vatikán kenetteljes szólamokkal álcázni a katolikus hívők előtt a háborús uszítókat támogató alattomos tevékenységét. Hiába igyekszik eltántorítani a vallásos érzelmű becsületes embereket a cselekvő békeharctól, pártfogásába véve az imperialisták honi ügynökeit, a szocializmust építő országunk ellen aknamunkát folytató reakciós és fasiszta elemeket. A katolikus hivők ismerik kötelességüket s nem hajlandók élhetett kézzel várni, hogy rájuk szakadjon a háború veszedelme, hanem küzdenek az otthonuik békéjét, szeretetteik és a maguk életét fenyegető banditák ellen. E harcban mellettük állanak a népükhöz hű lelkészek is, akik saját emberi lelkiismeretük szavára hallgatva, benső meggyőződéstől félve veszik ki részüket a békeharcból. Az egyházaknak ez az állásfoglalása a hivők midióinak mélységét békevágyát fejezi ki. Egyben pedig arról is tanúskodik hogy a béke nemes eszménye mind erőteljesebben áthatja az összes embereket, mind nagyobb embertömegeket von a békeharcosok soraiba. A békeharc ma erkölcsi kötelessége minden becsületes embernek, aki készen áll arra, hogy az élet nevében tiltakozzék a háború kirobbantására törekvő sötét erők, az imperializmus galád mesterkedései ellen. Ezek a becsületes emberek pedig éppen elegen vannak ahhoz, hogy rákényszerítsék a békét az emberiség ellen merényletet tervező háborító érdekcsoportra, a halál imperialista vámszedőire, a koreai vérontást előidéző banditákra, az emberiség halálos ellenségeire! Pénteken az ARLUS központi tanácsának székházában meglartgrtt sajtóértekezletem nyilatkoztak a bel- és külföldi sajtó képviselőinek, az akadémikusokból, tanárokból, tudósokból, művészekből és munkásokból álló ARLUS-küldöttség tagjai, aki a VOKS meghívására 3 hétig a Szovjetunióban talózkodtak . A sajtóértekezleten megjelent I. A. Maximovszki, a VOKS képviselője a Román Népköztársaságban . A megnyitó beszédet dr. Bogdán József, a küldöttség vezetője azARLUS alelnöke mondotta. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban tett látogatás a küldöttség tagjai számára alkalom volt arra, hogy közvetlenül megismerkedjenek a kommunizmust építő szovjet emberek nagyszerű vívmányaival Dr. Bogdán József elvtárs a továbbiakban rámutatott arra hogy a szovjet szociális-kulturális élet 69 egységének meglátogatása több kulturális, tudományos és művészeti intézet, valamint vállalat és kolhoz meglátogatása és a küldöttség tagjainak 23 különböző előadáson való részvétele, dolgozó népünk számára kiapadhatatlan tanulság forrást jelent. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatokat, előadásokon, sajtón, rádión és brosúrákon keresztül áltjuk dolgozó népünk rendelkezésére. Befejezőjében dr. Bogdán József elvtárs a következőket mondotta: — Minden, amit a Szovjetunióban láttunk és tanultunk, érléke® Útmutatásul kell szolgáljon szocialzmust építő dolgozó népünk számára. Azután Ilie Murgurescu elvtárs, egyetemi tanár, helyettes közoktatásügyi miniszter, a RNK Akadémiájának levelező tagja szólal fel. A kievi Akadémia Tudományos Kísérleti Intézetében, — melyet Paladin akadémikus vezet —, alkalmam volt résztvenni az eredményes munkát végző intézet megalakításának huszonötödik évfordulója megünneplésén. A moszkvai ,Lomonoszovi egyetemen azt tanulmányozták a küldöttség tagjai, hogyan szervezték meg a Szovjetunió különböző részein, az üzemekben, a gyárakban és kolhozokban az egyetemi hallgatók évi egyhónapos gyakorlatát, az iskola padjaiban elsajátított ismeretek alkalmazása érdekében. A leningrádi intézetben tanítványai körében találkoztam Bikov akadémikussal, aki nemrég tett látogatást országunkban. A szószok csodálattal emlékezett meg a Szovjetunió egész értelmiségének tevékeny részvételéről a szocializmus építésében. Hangsúlyozta, hogy az összes szovjet emberek tevékenysége, mint például Oparin, Vavilov Paladin és Nesmejanov akademiusok, a világhírű írók, mint Hja Ehrenburg, Fagyejev, Szimonov, valamint a Sosztakovicshoz hasonló ismert zeneszerzők egész munkája az emberiség legdrágább kincseit, a békét szolgálja, ők is erélyesen fölemelték hangjukat a háborús uzsók ellen a Béke Híveinek Varsóban megrendezett második Világkongresszusán. „Küldöttségünket midenütt nagy érdeklődéssel fogadták, — fejezte be beszédét Kile Murgules£ii elvtárs. — A szovjet emberek közvetlenül érdeklődtek népeink elért sikerei iránt. Anrden Samarizmal, a felsőákolai oktatás helyettek miniszterével találkoztam, ő ezeket mondotta: ,, Boldog vagyok, hogy a miáltalunk, szovjet emberek által elnyert tapasztalatok elősegíik a Román Népköztársaság megerősödését, a béketábor megszilárdítását“. Ionescu Vichi elvtársnő, az ARLUS aktivistája arról az akadályt nem ismerő lendületől beszélt, amellyel a szovjet emberek a kommunizmus építéséért, a béke megvédéséért küzdenek. Az üzemek és kolhozok, mezeket meglátogat rám, hősen igazolják az új, szovjet ember határtalan szeretetét hazája iránt Ezek az emberek a béke őrei, akik erős ösztönzést jelentenek a világ valamennyi becsületes és békeszerető embere számára. Amint beszélgettem a moszkvai Kalibr fémfeldolgozó üzem, a ,,Roza Luxemburg“ textilkombház és a „Vörös Október 11 csokoládégyár munkásaival, vagy a Kev tartomány „Május 1“ kolhoz dolgozó parasztjaival, észrevehettem széleskörű részvételüket az ország kulturális, tudományos és politikai életében. Ezekben azüzemekben a munkások szeretettel és érdeklődéssel figyelik országunk dolgozóinak sikereit, akik új életet építenek maguknak és tevékenyen harcolnak az új háborúra usziló amerikai-angol imperialisták ellen. Otto Colan elvtárs az ARLUS Bukarest - tartományi bizottságának titkára a Szovjetunió csodálatos fővárosának életéről beszélt, kiemelve a nagy moszkvai építkezés ütemét, amely az egész Szovjetunióval egyetlen hatalmas munkatelepet alkot. — Ahogy Moszkvát néztük — mondotta Colán elvtárs — megerősödött bennünk az a kívánság, hogy még nagyobb szorgalommal dolgozzunk szeretett hazánk felvirágoztatásáért. Moszkvát nézve megelevenedett előttünk hazánk fővárosainak szocialista jövője. Amikor a szovjet emberekkel beszélgettünk, megtanultuk hogyan kell jobban harcolni e jövő kivívásáért. Gh. C. Stere elvtárs, a Legfelső Bíróság elnöke, az üzemekben és a kolhozok végtelen lankáin edződött emberek, a szovjet hatalom által nevelt emberek határtalan életörömét és munkaszeretetét méltatta. Az egész szovjet nép leírhatatlan lelkesedéssel veszi ki részét hazája építésének hatalmas művében, a másodi világháború alatt a fasiszta banditák által okozott károk, rombolások eltüntetéséért vívott küzdelemben. Mindegyik szovjet ember teljes odaadással, forró szeretettel fáradhatatlan munkával veszi ki részét a kommunizmus építéséből. Ez a legragyogóbb bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép békét akar és kemény elhatározása, hogy megvédi a békét A sajtóértekezlet berekesztése előtt, dr. Bogdán József elvtársrámutatott arra, hogy a VOKS nagy segítsége nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagyszerű, gazdag tapasztalatokat elsajátítani. A VOKS hozzásegítette a küldöttség tagjait, hogy 3 héten át járják a Szovjetuniót, lehetővé tette, hogy a küldöttek megismerkedjenek a szovjet valósággal, a kommunizmust éritő szovjet emberek kel hogy visszatérve az országba, e tanulságokat és tapasztalatokat átadják szocializmust építő dolgozó népünknek. Magynálak is felsorakoztak a kéke liíkélésére Sajtóértekezleten számoltak be élményeikről a Szovjetunióban járt ARLUS-küldöttség tagjai Megjelent a Falvak Népe 1951 évi naptára Újra megjelent a Falvak Népe naptára. Szocializmust építő hazánk dolgozói előtt az 1951. év újabb határkövet jelent. Ezzel az évvel kezdjük meg ötéves tervünket, boldogabb jövőnkért folyó harcunk új, dicső szakaszát. A Falvak Népe Naptára ebben a harcban segítségül szolgál dolgozó parasztságunknak, hogy ebben a nagy építő munkában országunk munkásosztálya mellett, minél cselekvőbben vegye ki részét. Minden alapja a dolgozóknak a terv teljesítéséért, a békéért vívott harcától betszél. Megismertet hazánk és a többi népi demokratikus országok dolgozóinak életével. Az MNSZ vezetőinek cikkei mellé felsorakoznak közíróink és a nép írói is színes, megkapó írásaikkal. Különösen sokat foglalkozik a naptár a mezőgazdaság, a kollektív gazdaságok problémáival. Bemutatja kollektív gazdaságaink küzdelmei, első lépéseit amellyel búcsút vettek a nyomorói, hogy a Szovjetunió kolhozparasztjainak tapasztalatai nyomán országunkban is megteremtsék napsugaras, boldog jövendőjük alapját. Sok hasznos, új módszerre tanít meg a mezőgazdaság terén a naptár. Felfegyverzi falvaink dolgozó parasztjait a kulákok mesterkedései ellen. Megmutatja az 1951-es új esztendőben az előttünk álló feladatokat, megjelöli a dolgozó parasztság utját a tervért és a békéért vívott harcban .A Falvak Népe Naptárt sok színes melléklet diszti. 1951. január 1., hétfő