Romániai Magyar Szó, 1951. március (5. évfolyam, 1058-1084. szám)
1951-03-01 / 1058. szám
1951. március 6. csütörtök Az angol agresszorokat leleplezi a szovjet jegyzék „Attlee miniszterelnöknek Szüksége van a Szovjetunióról szóló hazugságokra — mondotta Sztálin elvtárs, Szrávda munkatársának adott történelmi jelentőségű nyilatkozatában.— Szüksége van arra, hogy a Szovjetunió békepolitikáját agresszívnek, az angol kormány agresszív politikáját pedig békepolitikának tüntesse fel, azért, hogy megtévessze az angol népet, hogy elhitesse vele ezt a hazugságot a Szovjetunióról és így csalással bevonja az Egyesült Államok kormánykörei által szervezett új világháborúba.” Az a kivételesen nagy jelentőségű jegyek, amelyet a Szovjetunió kormánya 1951 február 24.-én intézett válaszképpen az angol kormányhoz, az angol-szovjet szerződésnek angol részről történt megszegése ügyében, Sztálin elvtárs bölcs szavainak szellemében, megdönthetetlen vaslogikával leplezi le az úgynevezett „munkáspárti“ angol kormány rágalmait és hazugságait. A Szovjetunió kormányának jegyzéke a napnál fényesebben tárja fel az egész világ színe előtt, hogy az angol kormány megszegte az 1942 május 26.-án megkötött angol-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeit, támadó háborút készít elő a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen és agresszív politikáját szovjetellenes rágalmakkal álcázza. A Szovjetunió válaszjegyzéke mindenekelőtt az angol-szovjet szerződés, valamint a yaltai és potsdami egyezmények megszegőjeként leplezi le az angol kormányt. A szovjet válaszjegyzék rámutat arra, hogy noha az angol kormányt ez angol-szovjet szerződés, valamint a yaltai és potsdami egyezmények előírásai is Németország lefegyverzésére és demokratizálására" kötelezi, a laburisták vezette angol kormány ennek ellenkezőjét cselekszi; hozzájárult Németország kettészakításához, az amerikai és francia imperialistákkal cinkosságban felfegyverzi és fasizálja Nyugat-Németországot, újjáéleszti a német hadiipart és szabadlábra helyezi a náci háborús bűnös tömeggyilkosokat. Hasonlóképpen leleplezve áll az angol kormány az angol-szovjet szerződés 7. szakaszában megjelölt kötelezettségek megszegése és lábbal tiprása tekintetében Mint ismeretes, a szerződés 7. szakaszának előírása szerint „a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy nem kötnek semmiféle szövetséget és nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik szerződő fél ellen irányul.“ Amíg a Szovjetunió szigorúan betartotta a szerződésnek erre a pontjára vonatkozó kötelezettségeit is. az angol laburista kormány, nyíltan részt vesz az úgynevezett Nyugati Szövetségben és az Észak-Atlanti szövetségben, amelyekről ország,világ tudja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen irányulnak. Az angol kormány nem tagadhatta le részvételét e szövetségekben és így azt akarta elhitetni hogy e szövetségek céljai egyáltalán nem támadó jellegűek. A tények azonban megcáfolják az angol kormány állítását. Ha az angol-amerikai tömb vezette nyugati szövetségek védekező és nem támadó jellegűek, — mint ahogy azt az angol kormány szeretné elhitetni, — akkor eriért van szükségük Nyugat-Németország felfegyverzésére? Miért van szükség ebben az esetben, — volt hitleris a tábornokok és tisztek közreműködésével, — katonai szövetségek összetákolására ? És végül ha ezek az intézkedések nem támadó jellegűek, miért éppen a Szovjetuniót zárták ki az Északatlanti szövetség tagjai közül? Ki ellen irányulnak hát, ha nem a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen ? Az a tény, hogy az angol kormány a máltai és potsdami egyezmények semmibevevésével nyílt szovjetellenes szövetségekben vesz részt, hogy elnyomja és üldözi az angol béke harcosokat, hogy a legkíméletlenebb terrort alkalmazza a szabadságáért küzdő malájföldi nép ellen és cinkosává válik az amerikai imperialistáknak a Korea elleni vadállat tömeggyilkosságokban, és pusztításokban nem akadályozza az angol kormányt abban, hogy ,,az emberi jog“ és az „alapvető szabadságjog“ hiányát kifogásolja a népi demokratikus országokban. Az angol kormány február 17-i jegyzékében durva rágalmakkal illeti Bulgáriát, Magyarországot és Romániát. Ami ezeket a rágalmakat illeti, jól tudjuk, hogy mi fáj az amerikai imperialisták londoni lakásainak. Az, hogy már nem ellenőrizhetik országunk külkereskedelmét, hogy a londoni Rothers bank részvényesei már nem hízhatnak kövérre a romániai munkások és parasztok kizsákmányolásából szerzett kamatos kamatokon,, hogy az angol nagytőke már nem rendelkezhetik szabadon, petróleumunk és hazánk természeti kincsei felett. Ezért gyűjtötték maguk köré, úgynevezett diplomatáik útján, a népi demokratikus országok ellenforradalmi erőit képviselő nagytőkéseket, kisajátított földesurakat, jobboldali szociáldemokratákat és a többi hozzájuk hasonló söpredéket, hogy összeesküvést szervezzenek a népi demokratikus rendszer megdöntésére. Ezért tajtékzik most jegyzékében az angol kormány a Csehszlovákiában általa szervezett fasiszta államcsíny kudarcán és ezért véli az „emberi jog“ és az „alapvető szabadságjog“ hiányának, fasiszta kémügynökeinek leleplezését és elítélését. Az angol kormánynak tudomásul kell vennie, hogy ha tetszik neki, vagy ha nem, de dolgozó népünk, a többi népi demokratikus országok népeihez hasonlóan, valóban nem biztosít „alapvető szabadságjogokat“ az imperialista kémügynököknek. „Ideje lenne már, — mondotta a szovjet kormány jegyzékében, — hogy az angol kormány megértse: Bulgária, Magyarország és Románia népeinek ugyanolyan jogai vannak, mint bármely más államnak ahhoz, hogy nemzeti érdekeiktől vezérelve saját maguk rendezzék belügyeiket és ne legyenek tekintettel arra, hogy a meghonosított demokratikus rendszer megnyerte-e bizonyos külföldi országok tetszését, vagy sem.” Az angol kormány azonban nem minden európai országban hiányolja az „alapvető szabadságjogot“, így például nem csak, hogy rendjén valónak találja az „emberi jogok“ alkalmazását Jugoszláviában, de annak védelmezőjének is szeretné feltüntetni magát. Nem véletlen, hogy az angol kormány elismeréssel nyilatkozik Jugoszláviáról. A Tito banda ugyanis édes testvére az árulásban az Attleeknek, Bevineknek és Morgan Philipseknek és eszményképe az angol laburista vezetőknek a munkáselnyomásban, a dolgozók elleni kíméletlen terrorban. Emberi jogokról, szabadságról merészel beszélni az angol kormány és rágalmazni merészeli Koreát és a Kínai Népköztársaságot amikor katonái, az amerikai kannibálokkal együtt a koreai aszszonyok, gyermekek és öregek tízezreit gyilkolják le a hitleristákat felülmúló kegyetlenséggel. Agreszszornak meri nevezni Koreát és Kínát, amikor nem a koreai és kínai csapatok támadták meg Angliát, hanem angol csapatok törtek a koreai és kínai nép szabadságára. Az angol kormány azzal a nevetséges állítással igyekszik ellensúlyozni nyilvánvaló törvénytelenségeit, hogy fegyverkezéssel vádolja a szovjet kormányt. Attlee ugyan képtelen volt és meg sem kísérelte megcáfolni a szovjet csapatok leszerelését, de azt állította, hogy a Szovjetunió hadereje sokkal nagyobb, mint a háború előtt. A szovjet jegyzék ezt a rágalmat is teljes egészében leleplezte. Rámutatott arra, hogy a szovjet kormány 33 korosztályt szerelt le mostanáig, ami annál inkább nyilvánvaló, mert hogyan is hajthatta volna végre a német fasiszták által elpusztított nemzetgazdasága helyreállítását, hogy hajthatná végre a hatalmas méretű sztálini békeépítkezéseket, ha ugyanakkor fegyverben tartaná a munkások és parasztok millióit. A Szovjetunió nemcsak, hogy leszerelte hadseregét, — mutat rá a jegyzék, de jelenlegi hadereje számbelileg egyenlő a háború előtti haderejével, ugyanakkor amikor Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok Eisenhower vezette egységes hadserege többszörösen felülmúlja a háború előtti létszámot és több mint kétszeresen felülmúlja a Szovjetunió jelenlegi haderejének létszámát. „Ebből az következik, vonja le a következtetést a szovjet jegyzék, hogy Anglia, az USA és Franciaország a Szovjetunió haderejéhez viszonyított kétszeres számbeli fölényben lévő hadsereg megalakításával és további növelésével nem támadás elleni védelemre, hanem egy újabb világháború felrobbantására készülnek.“ A szovjet kormány azonban, mint ahogy azt a jegyzék hangsúlyozza, az angol kormány nyilvánvaló ellenséges szándékai ellenére hajlandó a békés tárgyalásokra a két ország közötti kapcsolatok megjavításának érdekében. A szovjet jegyzék hatalmas jelentősége nem csak abban nyilvánnul meg, hogy leleplezi az angol kormány kétszínű és ellenséges politikáját, de ugyanakkor ismét farmjelét adja a Szovjetunió következetes és megingathatatlan békepolitikájának. Lerántja a leplet Attlee és társai rágalom hadjáratáról és bebizonyítja a világ békeszerető százmilliói elén, hogy Anglia az agresszió politikáját követi és a Szovjetunió a békét védelmezi. A szovjet kormány jegyzéke, az új háborús bűnösök mesterkedéseinek leleplezésével komoly hozzájárulást jelent a béke megvédésének ügyéhez és erőteljes fegyvere a világot átfogó béketábor katonáinak további harcuk sikeres folytatásához. 3 A börvelyi „Előre“ kollektív gazdaságban a téli napokat sem töltötték hiába 1949 június 31-én alakítottuk meg kollektív gazdaságunkat. Az akkor belépett szegény- és középparasztok, ma már a boldogabb jövő felé menetelő kollektivisták önbizalmával néznek a jövőbe. Ma már nem gyötrik a kenyérgondok a családapákat, mint régen. Akiknek a múlt nyáron legalább közepes munkanapjaik voltak, már felesleges terményeiket a piacon értékesíthették. Az olyanok pedig, akiknek 700—800 munkanapjuk volt, tehenet és disznót szereztek be keresetükből. Ma már nem rongyosok a kollektivisták gyermekei, rövid másfél év alatt évtizedes nyomorúságot számoltunk fel. Ezt látják kollektivistáink, ezért dolgoznak valamennyien odaadással, jó kedvvel, mert látják, tudják, hogy maguknak dolgoznak, saját maguk és gyermekeik jövőjét építik. A téli napokat sem töltöttük el, mint máskor semmittevéssel, mert a kollektív gazdaságban télen is meg van minden alkalom, hogy állandóan erősítsük gazdaságunkat. Kosárfonó műhelyünkben állandóan 10—12 tag foglalkozott kosárfonással és a tél folyamán 500 darab vesszőkosarat és 16 szekérkast készítettünk, aminek értéke 135.000 lej. Kovácsműhelyünkben 6 kovácsmester és 2 tanuló, kerékgyártó műhelyünkben 5 kerekesmester és 2 tanuló, asztalosműhelyünkben 2 asztalosmester és 1 tanuló dolgozik. A műhelyek bevétele meghaladja havonként a 150.000 lejt. Ezenkívül januárban a helybeli kendergyárnak fuvaroztunk és ezzel 54.000 lejt kerestünk. Örömmel fogadtuk Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az ország villamosításáról szóló jelentését, mert mi már a gyakorlatban látjuk, mit jelent a mezőgazdság számára is a villamosítás. Mi már élvezzük a villanyáram áldását, pedig még csak belső gépeknél használhatjuk. Van egy elektrotechnikusunk, aki a műhelyt körfűrésszel szerelte fel, ezt és a darálót, mellyel az állatoknak kukoricát és árpát darálunk, villanyáram hajtja. Kaptunk a tartománytól ajándékba egy szecskavágót, amivel naponta 800 kg. szalmát tudunk megvágni, ami ugyancsak villanyárammal működik. Mi csak még kicsibe látjuk a villamoserő nagyszerű segítségét, de amikor a szovjet kolhozok villamosításáról hallunk, örömmel gondolunk arra, hogy egyszer a mi földjeinken is villamos traktorok szántanak. Most mindnyájunk egyetlen nagy gondja és egyben öröme is kertészetünk előkészítése. Azért mondom, hogy nagy gondja, mert mindnyájan azon törekedünk, hogy a legjobb körülmények között kezdhessük meg benne a tavaszi munkákat. 30 hektáron szándékozunk konyhakertészetet kezdeni, melyet szakképzett kertész irányít és a Krasznából villamos szivattyúkkal öntözünk. A rajoni szövetkezeti központtal megkötöttük a szerződéseket és hektáronként 20.000 lej előleget kaptunk, összesen 600.000 lejt. Ennek az összegnek nagy részét takarmány és kertészeti magvak beszerzésére fordítjuk, így haladunk mindennap, így erősödik kollektív gazdaságunk. Minden kollektivista lelkesedéssel dolgozik, mert tudjuk, látjuk, hogy a Pártunk mutatta után haladva mindennap újabb sikereket érünk el. sárlásnál, hogy azok is amiket vesszünk, tiszta siementháli fajállatok legyenek. Ezeknek napi tejhozamure 10—15 liter tej, míg azok, amiket eladtunk napi 4—5 liter tejet adtak. Takarmány ugyanannyi kell ts nem fajállatoknak is, viszont jövedelem még a fele sincs. A szemetithali tehenek évente 2—4000 liter tejet adnak, amelynek értéke 15 lej literenkénti árban 30.000-től 60.000 tejig megy. Összesen jelenleg 80 darab levünk van, amiben 50 nóniusz és félvér kanca. A télen gyengén tudtuk takarmányozni őket, mert az őszön bejött új tagok nem adtak be elég takarmányt az állatokhoz mérten. Úgyszintén a gazdaságnak sem volt ideje és nem tudott gondoskodni róla. De mindezek ellennére állataink jó állapotban vannak. Naponta 2 kg. abrakot, 10 kg. répát és szecskát kapnak. A lucernát és szénát a tavaszi vetési munkálatokra tartjuk, mert akkor jobban igénybe lesznek véve állataink. Január hónapban vásároltunk 80 darab merinói anyajuhot s ezzel juhállományunkat 101 darabra emeltük. Ennek a fajtának évi gyapi juhozama 4—5 kg. között van. Disznóállományunk a Jorkshirf fajta tenyésztésére van alapozva, mert ezek fejlődnek a leggyorsabban. A múlt évben néhányat kiosztottunk a tagoknak, akik meghizlalták és voltak olyan egyéves disznók, amelyek 180 kg.-ra híztak. A baromfitenyésztést sem hanyagolja el a kollektív gazdaság. Vaull 230 darab fehér Leghorn tyukunk,amely legjobb tojó fajta. Évente egy-egy tyuk 250—300 tojást is tojik. Ebben az évben növeljük a liba és pulyka állományunkat is 100 darabra. A fajállatok szaporulatait első-sorban a kollektív gazdaság tag-jainak adjuk a közgyűlés által megállapított áron. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a kollek-tivatagoknak otthon is fajtiszta és értékes állataik legyenek. ORIS LAJOS az „Előre" kollektív gazdaság elnöke. Csak fajállatokat tenyésztünk A börvelyi „Előre” kollektív gazdaságnak a taglétszám emelkedésével megszaporodott az állatállománya is. A tagok által beadott állatok nem voltak fajállatok. A múlt év őszén lóállományunk 105 darabra, ökörállományunk 40 és tehénállományunk 180 darabra emelkedett. Gazdaságunknak az volt és az a célja, hogy fajállatokat tenyésszünk. A beadott állatokból 21 darab lovat, 110 darab tehenet, mert nem feleltek meg a gazdaságunknak, eladtuk. A megmaradt 70 darab tehén siementháli, ezeknek létszámát 150 darabra emeljük. Nagyon vigyázunk a tehénre 2.650.000 leit jövedelmezett az őszi káposzta a monostori kollektív gazdaságnak TEMESVÁR. — A tartomány kollektív gazdaságai jól gyümölcsöztették őszi terményeiket is, különösen a kerti vetemények eladása hozott nagy jövedelmet a kollektivistáknak. Azok a kollektív gazdaságok, amelyek már a múlt évben felismerték a kerti vetemények termesztésének jelentőségét, milliós jövedelemtöbbletet értek el és tagjaik között hatalmas összegeket osztottak szét. A legjobb eredményt a monostori „Tartós béke” kollektív gazdaság érte el: az őszi káposzta termését 2.650.000 lejért értékesítették. A bodófalvi Új barázda kollektiv gazdaság paprikatermése eddig 2 millió lejt jövedelmezett, a Csanádi Stefan Plavat kollektiv gazdaság 500.000 lej értékben adott el őszibarackot, a családi „Győzelem” kollektiv gazdaság pedig csak a sárgaborsó értékesítéséből 300.000 lej jövedelmet ért el. A kollektív gazdaságok az eddigi tapasztalatok alapján most sorra kibővítik veteményes területüket, hogy minél több zöldséget és főzelékfélét termeszthessenek. Romániai Magyar SzdT Széplaki Emilia, az érendrédi kollektív gazdaság elnöke átadta a Szovjetunióban tanultakat a gazdaság tagjainak Széplaki Emilia, az érendrédi kollektív gazdaság elnöknője is tagja volt a kétszáz tagú paparasztküldöttségnek, amely az elmúlt nyáron meglátogatta a Szovjetunió szovhozait, kolhozait. Gazdag, tapasztalatokkal tért haza munkahelyére. Sokat tanult a szovjet kolhozparasztoktól, amiket saját kollektív gazdasá- ■ gukban akart megvalósítani. Tanította a tagokat, elmagyarázta milyen munkamódszereket alkalmaznak a kolhozokban. — Sokat tanultunk már eddig is a kolhozparasztok munkamódszereiből — mondja Asztalán József kollektivista. — Engem legjobban az állattenyésztés érdekel. Mi eddig egészen másképpen fogtuk fel az állattenyésztést. Arra törekedtünk, hogy sok fejőstehenünk legyen és nem arra, hogy azok fajállatok legyenek. Elmondja továbbá, hogy a kollektív gazdaság teheneit most kicserélik siementháli fajtákra. — Nem tudtuk, — folytatja —, hogy a fejős teheneket nem szabad elhizlalni. Keveset törődtünk a takarmányozásával. — Most már megtanultuk, hogy a tejhozamot, hogyan növelhetjük. A fejősállatoknak olyan takarmányt kell adni, amelyben sok a fehérje. _ Az állat előtt mindig legyen ivóvíz. Itatás után száraz lucernát kell neki adni, de vigyázva, hogy ne legyen az poros, inkáb egy kicsit nyirkos. — Megtanultuk azt is, hogy nem szabad az állatokkal szálastakarmányt etetni. Szecskázva sokkal jobb és gazdaságosabb, mert kevesebb kell belőle, nincsen annyi veszteség és az állatok is több tápértéket kapnak. Eddig a növendék állatokra sem fordítottunk elég figyelmet. Úgy gondoltuk, etettük ahogy az apánktól láttuk. Most azonban a szovjet kolhozok tapasztalatai, elért eredményei minket is megtanítottak hogyan kell a borjukat, csikókat rendesen nevelni. Szükséges a növendékek abrakjába egy kávéskanálnyi csontlisztet tenni és ahogy növekszik az állat, úgy kell emelni az abrakot is. Sokat segített gazdaságunknak, hogy Pártunk és kormányunk a mi elnöknőnket is elküldte a világ legelőbbrehaladottabb mezőgazdaságát és állattenyésztését megnézni, hogy itthon értékesítse az ott szerzett tudását és tapasztalatait. A szovjet kolhozok dolgozói módszereit kezdik alkalmazni fiatal kollektív gazdaságaink. Akik ezekről saját szemükkel győződtek meg, tovább adják tudásukat, szerzett tapasztalataikat a többi dolgozóknak. , B. P. )