Romániai Magyar Szó, 1951. május (5. évfolyam, 1110-1134. szám)

1951-05-02 / 1110. szám

IV. ÉVFOLYAM. 1110 szám 8 OLDAL ARA 4 LEJ 1951., május 2„ szerda Taxa Postalä plätltä In numerar cool, aprobäni Dir* Gen, P.T.T, Sr. 265.092/947 Ä Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja Éljen a dolgozó nép ügyéért, a békéért, a szocializmusért, a haza boldogságáért vívott harc szervezőjének és vezetőjének, Pártunknak 30. évfordulója! mm A dolgozók nemzetközi szolidaritása legyőzhetetlen * ' A munkásosztály forradalmi e- röinek növekedésével együtt év­ről évre nő május elsejének, a proletariátus nemzetközi szolidari­tása, a békéért és a szocializ­musért küzdő dolgozók harcos erői fölötti seregszemle napjának jelen­tősége. Határtalan büszkeség érzése és Jövőbe vetett bizalom tölti el szi­vünket a nemzetközi munkásmoz­galom sikereinek láttán, ha vissza­tekintünk azokra az időkre, ami­kor nemzetközi méretekben első- izben ülték meg május 1-e ünne­pét és még messzebbre, azokra az időkre, amikor először hangzott el a világon a lángoló felhívás: „Világ proletárjai egyesüljetek 1“ Milyen óriási lépést tettek azóta előre a dolgozók a proletáriátus vezetésével a nemzetközi szolida­ritás megerősítésének és harci készségük fokozásának utján 1 Marx és Engels fölfegyverezte a munkásosztályt a proletárinterna­cionalizmus magasztos eszméjével, amely a tudományos kommuniz­musnak elválaszthatatlan, szerves alkotórésze. Ezzel Marx és Engels ledöntötte azokat a falakat, ame­lyek a burzsoá-nacionalizmus szűk kereteire korlátozták a prolctáriá- tus látókörét. Marx és Engels hoz­zásegítette a proletáriátust annak felismeréséhez, hogy milyen hatal­mas erő, mely képes megváltoztat ni a világ arculatát, felhívta a pro­letáriátust .törje szét azokat a korlátokat, amelyek mesterségesen szétforgácsolták erőit. Ámde a proletáriátust hamaro­san letéritették a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának egyenes útjáról. A burzsoáziának a mun­kásmozgalomba küldött ügynökei — а II. Internacionálé jobboldali szociáldemokrata vezetői — meg­rémültek az egyesülés és felszaba­dulás széles távlataitól, amelye­ket Marx és Engels nyitott meg a dolgozók előtt s ezért évtizedeken át a revizionizmus, reformizmus, opportunizmus, csalás és áru­lás mérgét terjesztették a munkás- mozgalmon belül. A marxizmus egyik alapelve: a proletárinterna­cionalizmus, a kizsákmányoltak nemzetközi szolidaritása a kizsák­mányolok elleni harcban. Ehelyett a szociálsoviniszták mást hirdet­tek: a kizsákmányoltak és kizsák­mányolok nacionalista „szolidari­tását'* minden országban, minden ország kizsákmányoltjaival szem- fjen. A szociálsoviniszák lépésről- lépésre azon az utón vitték a pro­letáriátust, amely csak az első im­perialista világháború tűzvészéhez vezethetett. • Lenin, a forradalmi gondolat és á forradalmi cselekvés óriása, kö­nyörtelenül szétszaggatta az op­portunisták által szőtt ködfüg­gönyt, könyörtelenül leleplezte a szociáldemokrata vezetők visszata­szító, áruló arculatát. A munkás- osztály előtt fényesebben, mint valaha, nyilt meg újra a forradal­mi marxizmus nemzetközi látóhatá ra, amelyet Lenin lángelméje tárt szélesre. Lenin és Sztálin vezetésével, a {Bolsevik Párt vezetésével, amelyet {Lenin és Sztálin alapított és nö­velt naggyá, a parasztsággal szö­vetségre lépett orosz proletáriátus a földkerekség egyhatod részén megsemmisítette a kapitalizmust. 'A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óriási minőségbeli ug­rást idézett elő a világproletáriá- tus és az egész dolgozó emberi­*) Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért" c. lap 17.(129) számában. , ség életében és gondolkodásában, harci és szervezeti módszereiben, addig sohasem látott magaslatra emelte a munkásosztály forradal­mi mozgalmát és a dolgozók nem­zetközi szolidaritását A világ dől gozóinak első óriási, történelmi győ zelme volt, hogy a munkások a parasztsággal szövetségben kivív­ták hatalmat a világ egyik leg­nagyobb országában. A dolgozók joggal tekintették édes gyermekük­nek a Szovjetuniót és szeretettel vállalták magukra a felelősséget és a feladatot, hogy minden kö­rülmények között saját hazájuk gyanánt védelmezik bármely im­perialista támadással szemben. A Szovjetunió pedig a proletár-inter­nacionalizmushoz, a dolgozók nem zetközi szolidaritásához híven egész politikájában és minden körülmé­nyek között megbízható és egyre hatalmasabb támaszt jelentett és jelent ma is abban a küzdelemben, amelyet a világ dolgozói az impe­rializmus ellen vívnak. Irta : Ana Pauker A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő erővel hatott a nemzetköz] proletáriátusra: föl­ismerte szerepét és azt a képes­ségét, hogy egyesíteni .vezetni tud ja és föl is szabadíthatja az összes dolgozókat. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ledöntötte a válaszfalat a városi proletáriátus és a parasztság között és megnyi. tóttá az egész világon a városi proletáriátus és a parasztság fórra dalmi szövetségéhez vezető utat A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom ledöntötte a válaszfalat az európaiak és ázsiaiak között, az imperializmus „civilizált“ és „civi­lizálatlan" rabszolgái között, napi­rendre tűzte egy egységes, egész világot átfogó harci front létreho­zását, a proletárok, a függő hely­zetben lévő és gyarmati népek frontjának megalakítását az első szocialista állam körül, az impe­rializmussal szemben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom meg nyitotta a proletár- és gyarmati forradalmak korszakát a proletá­riátus vezetésével és ilymódon a kizsákmányoltaknak felszabadulást és a kizsákmányolóknak a vég kéz delét jelentette. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom diadala nyomán az orszá­gok egész sorában a proletáriátus nak és a következetesen forradal­mi gondolkodású dolgozóknak élen járó rétegei kommunista pártokba tömörültek, amelyek halálos ellen­ségei az opportunizmusnak és ön­feláldozó hívei a proletár-interna­cionalizmus elveinek. Marx, En­gels, Lenin és Sztálin tanítását kö­vetve, a kommunista és munkás­pártok a tömegeket forradalmi harc *a vezetik a kapitalizmus ellen, ilegszervezik a népek békeharcát aiz imperialisták háborús próbálko­Az V. kongresszus jelentősége a Kommunisták Romániai Pártja történetében i Vasile Luca elvtárs beszéde Szombat délután 5 órakor Vasile Luca elvtárs, a RMP KV., titkára, miniszterelnökhelyettes, beszédet tartott a RMP KV., mellett műkö­dő Párttörténeti intézetben, „Az V. kongresszus jelentőségét a Kom­munisták Romániai Pártja történe­tében" címmel. Jelen voltak a Párt Központi Ve­zetősége és a kormány tagjai, élü­kön Ana Pauker és Teohari Geor- gescu elvtársakkal ,a Nagy Nem­zetgyűlés elnöki tanácsa, élén G. I. Parkon professzorral, a Nagy Nem­zetgyűlés elnöki tanácsának elnö­kével, valamint számos pártakti­vista és a tömegszervezetek képvi­selői. Vasile Luca elvtárs rámutatott, hogy mily jelentős helyet foglal el a Kommunisták Romániai Pártje történetében az ötödik kongresszus. Ez leszögezte, hogy Románia a burzsoá-demokrata forradalom be­fejezése előtt áll és ugyanakkor megadta a Párt taktikáját és stra­tégiai irányvonalát. Az V. kon­gresszus visszaverte a forradalom jellegére vonatkozó opportunista elméleteket és világosan leszögezte a pártvezette munkásosztály veze- tőszerepét ebben a forradalomban. A munkásosztály nagy ütközeteit Grivicán és a Prahova völgyében, a küzdelmet az angol-francia-ame- rikai tőke terjeszkedése ellen, a fa­sizmus ellen és az egységfront meg teremtéséért, a jobboldali szociál­demokrata vezetők feje fölött, mind az V. kongresszus határozataival fölfegyverkezett Kommunista Párt vezette. A Párt elszánt harcot folytatott az őrült szovjetellenes háború elő­készítése és kirobbantása ellen. Va­i ’te Luca elvtárs kiemelte, hogy i iily jelentős szerepe volt Pártunk i ak és ennek élén Gheorghe Ghe- (rghiu-Dej elvtársnak, a munkás- sztály egysége megteremtésében s Augusztus 23. történelmi aktu- ának előkészítésében. A szónok rámutatott, hogy a há- cru utáni években, a megválto- ott feltételeknek megfelelően Pár­unk megváltoztatta harci taktiká­it. Ki kell hangsúlyozni azonban, ogy ami a stratégiáját illeti, a búr soá-demokrata forradalom befeje- ésével s a ma folyó szocialista orradalomra való átmenettel —, iItalános vonalakban az V. kon­gresszuson megszabott strtégiát ilkalmazta. A jelenlévők a legnagyobb ér- íeklődéssel hallgatták meg Luca tlvlárs beszédét. Elutaztak Moszkvába a RNK küldötteit f hogy résztvegyenek május 1 megünneplésén Chivu Stoicá elvtárs vezeté­sével, Dalea Mihai, Vass Gi­zella, Hossu Gheorghe és Mu- sat Vasile elvtársakból álló kül­döttség április 29-én vasárnap Moszkvába utazott, hogy ott résztvegyen a május 1-i ünnep­ségeken. A Szovjet Szakszervezetek meghívására ugyancsak Moszk­vába utazott az OSZT küldött­sége is Ion Alexandru az OSZT Végrehajtó Bizottsága tagjának vezetésével. Lelkesen fogadták a május 1-i ünnepségekre érkezett szovjet küldötteket Péntek délben a fővárosba érke­zett a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának küldöHsé- ge, hogy résztvegyen a május 1-i ünnepségeken. A küldöttség tagjai: Borodu- lenko Iván, a Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsa munkavédelmi szekciójának ve­zetője, á küldöttség vezetője; Ananijeva Ljuboo, a „Lenin” kombinát sztahanovista fonónője; Gluhovo, Noginszk város Moszk­va tartomány, a Legfelső Szovjet képviselőnője, a Lenin-rend ki­tünte‘ettje; Nikisin Mihájl, Sztá- lin-dijas szondamester és Golo- bicki Szergej, a kievi állomás fütőházi gépésze, a „Szocialista Munka Hőse", a Lenin Érdem­rend, az Aranycsillagérem és a munkaérem tulajdonosa. A szovjet küldöttséget a bä- neasai repülőtéren a fővárosi dolgozók lelkes tömege fogadta, Ljuba Chisinevschi elvtársnővel, az Országos Szakszervezeti Ta­nács alelnöknőjével az élen, va­lamint a szakszervezeti szövet­ségek elnökei, a tömegszerveze­tek képviselői és sokan mások. Borodulenko Iván, a szovjet küldöttség vezetője, megköszönte a meleg fogadtatást és kifejezte a küldöttség örömét, hogy május elsejét a RNK munkásainak kö­rében tömheti el. Május 1. alkal­mából sok uj sikert kívánt or­szágunk dolgozóinak munkájuk­hoz, a szocializmus építéséért folytatott harcukhoz. A jelenlevők melegen ünnepel­ték a szovjet küldö'tséget, lelke­sen éltették a román—szovjet ba­rátságot és a dolgozók lángeszű tanítóját, Sz‘álin elvtársat. zásai elleni. Ezért az egyszerű em« berek milliói határtalan bizalmat tanúsítanak a kommunisták iránt és elszántan tömörülnek a kommu­nisták zászlói alatt. A kommunista pártok erejének és befolyásának nő vekedése — a burzsoáziának és jobboldali szociáldemokrata laká­jainak terrorja és kiagyalt rágal- mai ellenére — a történelmi fej« lődés törvényévé és ugyanakkor a dolgozók nemzetközi szolidaritása erősbődésének alapvető tényezőjé­vé vált. Sem az imperialisták fegyveres beavatkozása, sem az amerikai és angol imperialisták által előkészi-’ tett hitleri agresszió, sem a jobb­oldali szociáldemokraták rágalmai és uszításai nem tudták megállíta­ni a Szovjetunió szakadatlan fej­lődését és erősödését, nem tudták megállítani a Szovjetunió nagysze rü előrehaladását a kommunista társadalom felé, amely valóra vált­ja az emberiségnek a boldogságról szőtt legszebb álmait 1951 május t-én az egész hala« dó emberiség ünnepli a szovjet nép nagy eredményeit amelyeket Sztá lin elvtárs lángeszű vezetésével a negyedik (háború utáni első) öt­éves terv teljesítésével ért el. A szovjet ipar ma majdnem kétszer olyan erős, mint akkor volt. amikor a hitleri Németország megrohanta a Szovjetuniót Ez a béke és a szo­cializmus egész frontjának hatal­mas történelmi győzelme, mert é front a Szovjetunióban látja a tartós békéért, a népek barátságáért, az uj háborúra bujtogatók terveinek meghiúsításáért folytatott harc el« ső hirdetőjét és vezetőjét A Szovjetunió minden újabb győ zelme a múltban is és most is a kapitalizmus általános válságának újabb elmélyüléséhez, a munkás- osztálynak a hatalomért vivott harcában pedig újabb lendülethez vezetett és vezet A Szovjetunió győzelme a fasizmuson a második világháborúban a világ újabb, nagy részét szakította ki az impe­rializmus ragadozóinak karmaiból és hatalmas felszabadult terület 600 millió lakosa előtt nyitotta meg a szabad élet útját. A Kínai Nép- köztársaság történelmi jelentőségű győzelme Mao Ce Tung elvtárs és a Kínai Kommunista Párt vezetésé vei újabb mély rést ütött az impe­rializmus alapjain. A Szovjetunió­val szövetséges Kínai Népköztár­saság nagy erő a béke védelmé­ben. Jelentősen hozzájárul a béke ügyéhez a Német Demokratikus Köztársaság is A Szovjetunió önzetlen és sok« oldalú segítségére támaszkodva a népi demokratikus országok népei a kommunista és munkáspártok ve zetésével minden erejüket orszá­guk békés építésének, iparosításá­nak, a mezőgazdaság gépesítésé­nek, a dolgozók jóléte és kulturá­lis színvonala emelésének szente­lik. A népi demokratikus országok — Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia — népei jelentős sikere­ket értek el és érnek el ma is a válságoktól és munkanélküliségtől mentes szocialista tervgazdaság kiépítése utján. A népi demokratikus országok sikerei — az egész világ munkás- osztályának és dolgozóinak sikerei; a népi demokratikus köztársasá­goknak, a Szovjetunió barátainak és szövetségeseinek gazdasági és politikai erősödése világszerte elő­segíti a béke erőinek megszilárdul lását. ROMA N I A I

Next

/
Thumbnails
Contents