Romániai Magyar Szó, 1951. május (5. évfolyam, 1110-1134. szám)

1951-05-02 / 1110. szám

1951., május 2., szerda 3 Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elv.­társ „Articole si Cuvantari“ (Cikkek és be­szédek) című gyűjteményes munkájának a megjelenése — Pártunk meg­alakításának 30. évfordulója küszö­bén —, rendkívül fontos eseményt jelent Pártunk s munkásosztályunk életében és dolgozó népünknek a szocializm­usért és békéért vívott­­harcában. A gyűjteményes kötet az 1915—50. közötti időből közli Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs számos cik­két és írását, tudományos, mély marxista-leninista elemzés alapján Oldalról-oldalra az alkotó marxiz­­mus számtalan ragyogó példáját szolgáltatva, végigvezet a Párt­­szakadatlan erősödésének, munkás­­osztályunk három évtizedes, de kü­lönösen 1945—1950 közötti küzdel­meinek és győzelmeinek folyton fel­felé ívelő útján. A gyűjteményes kötetben megje­lent cikkek és beszédek hatalmas erővel szemlélteik a Pártunk ál­tal mindenkor érvényesített elvi szilárdságot és Pártunk Központi Vezetőségének és Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elvtársnak éleslátását a forradalmi osztályharc különböző helyzeteiben. Szemléltetik a nagy­­Szovjetunó részéről dolgozó­­knak nyújtott szüntelen és végtelen osz­­tálysegítség felbecsülhetetlen érté­két. Tudományos elemzés alapján vonultatják el előttünk a nemzet­közi helyzet s a hazai és nemzet­közi osztályerők közötti viszony alakulását, és az ezekből következő sztálini tanulságokat. Gheorghe Gheorgh­u-Dej elvtárs válogató­­ cikkei és beszédei állan­dóan előtérbe állítják a döntő­­ követelményt, hogy a munkásosz­tály vonja mind szorosabbra szö­vetségét a dolgozó parasztsággal. Kezdettől és megszakítás nélkül homloktérbe állítják e cikkek és beszédek az éberség fokozásának és erősítésének osztálykövetelmé­­nyeit és hazafias feladatát. Kez­dettől és szüntelenül hatalmas erő­vel szólít harcba a gyűjteményes mű az amerikai és angol imperia­lizmus és jobboldali szociálde­mokrata és eeo-fasiszta szolgáik alávaló üzelmei ellen. Vörös fonal­ként vonulnak végig a művön Ghe­­orghe Gheorghiu-Dej elvtárs taní­tásai, hogy fáradhatatlanul ápol­nunk és fejlesztenünk kell az igazi, a szocialista hazafiságot s a tisz­tult proletár nemzetköziség elvét. Nagyjelentőségű Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elvtárs e cikkeinek és beszédeinek e gyűjteményes kiadá­sa, mert ma már az idő bizonyos távlatából is elénk vetíti a marxista tudományos előrelátás számos pél­­dáját Lüktető frissességgel szól­nak hozzánk e munkák, amelyek mutatták az Irányt, amit dolgozó népünk követett és egyre állhata­tosa­bban követ . Pártunk és népi demokrat­kus államunk megerősí­tésének, a Szovjetunió iránti ra­gaszkodó hűségnek, a békéért fo­lyó harcnak és a szocializmus fel­építésének az útján. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs e munkái történelmi jelentőségre tettek szert, miközben időszerűsé­gük is együtt növekszik az idővel. Biztos forrás és vezérfonal ez a mű, az aktivisták, párttagok és egész dolgozó népünk számára, a­­melyből állandóan merítenünk, a­­mely után állandóan igazodnunk kell G­heorghe Gheorghe-Dej elv­társ már a Román Kommu­­nista Párt 1945 októberi or­szágos konferenciáján, tehát alig 1­5 hónappal a fasizmusnak a Szov­­jetunió részéről történő világtörté­­nelmi legyőzése után, csodálatos t­isztán látással mutat rá, hogy mik a tartós demokratikus béke biz­tosításának az előfeltételei: 1. Az­­együttműködés szelleme és az aka­­rat az összes nemzetközi kérdések­­ megoldására és nem a világ blokkok­bal való felbontásának a politikája. 12. A fasiszta maradványok felszá­­­molása és a háborúra törekvő re­­d­akciós körök elszigetelése. 3. Kö­vetkezetesen demokratikus rendszer minden országban . 4. Minden nép függetlenségének a tisztelet­­ben tartása. Közel hat év számtalan tapasz­talata bizonyította be azóta, hogy éppen ezeknek az alapvető feltéte­leknek a lábbal tiprása jellemzi a háborúra törő imperialisták politi­káját, élükön a béke és a népek halálos ellenségeivel, az amerikai és angol imperializmussal. Az 1945 októberi Politikai Je­lentés iránymutatásából nagyszerű és rendkívül időszerű példaként idézhetjük Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak azt a megállapítását, hogy lehetetlen a politikai vonal megvalósítása tömegmunka nélkül, a tömegek mozgósítása, a tömegek­kel való eleven és állandó kapcso­lat nélkül, hogy a meggyőzés cél­ravezető módszereit nem szabad felcserélni a parancsnoklás súlyo­san helytelen módszereivel, hogy fel kell ismerni és értékesíteni kell a bírálat és önbírálat óriási szere­pét és erejét. Pártunk egyre hang­súlyozottabban érvényesíti ezeket a döntő követelményeket, amint bi­zonyította ezt a párttagság verifi­kálási folyamata, a szocialista ver­senyek és a kollektív gazdaságok szervezésénél szerzett tapasztala­tok, stb. Konkrét célul tűzte ki Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs az 1945 Ok­tóberi Politikai Jelentésben a mun­kásosztály politikai egységének a megteremtését, amit azután teljes sikerrel biztosított is a Román Kommunista Párt következetes harca. 1949 és 1950 évi állami tervünk és az ötéves terv alapgondolatát fe­jezte ki az 1950 Októberi Politikai Jelentés, amikor Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elvtárs elsősorban ha­talmas nehézipar megteremtését jelölte meg, nemzetgazdaságunk fejlődésének alapjául. Egyidejűleg a Jelentés rámutatott már hazánk villamosításának a szükségességé­re és rendkívüli fontosságára. En­nek gyakorlati megvalósítását in­­dította el nagyszabású lenyűgöző program formájában Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársunk, a villa­mosítási tervről 1950 októberében megtartott és ugyancsak jelen gyűjteményes kötetben foglalt je­lentése. ,,A Román Kommunista Párt ál­láspontja a soviniszta és revizio­nista áramlatokkal kapcsolatosan" című­ munka Pártunk kristálytisz­ta sztálini állásfoglalásának tükre a nemzeti kérdésben. Ez a tiszta álláspont jellemezte mindvégig Pártunk harcát az illegalitás kö­rülményei között is, amint az 1945 októberi Jelentés is az együttlakó nemzetiségek jogegyenlőségének a biztosítását jelölte meg teljes hatá­rozottsággal az ország demokrati­zálása egyik jófeltételéül. „A Román Kommunista Párt harca az ország demokratizálá­sáért című jelentésében Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a kommu­nista pártok 1947 szeptemberi var­sói értekezletén részletesen és pá­ratlan erővel ismertette a harcot hazánk demokratizálásáért, amit a Szovjet Hadsereg által történt fel­­szabadulásunk óta vezetett a Ro­mán Kommunista Párt, az ameri­kai és angol imperialisták és jobb­oldali szociáldemokrata, manista, tatarescanu, stb. ügynökeik becs­telen mesterkedéseivel szemben. Ki­­domborítja egyúttal ez a tájékozta­tó jelentés a Szovjetunió sors­döntően felszabadító s ugyanígy sorsdöntően oltalmazó és állandóan segítő szerepét hazánk demokrati­zálása, gazdasági talpraállítása és további fejlődése érdekében. A Szovjetunióval létrejött újsze­rű, szocialista jellegű kapcsolataink nagyszerű mozzanatát erősíti meg és fejezi ki Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtársnak a román kormány delegációjának .Moszkvából történt visszatérése után elmondott beszé­de, amely kiemelte a hazánk füg­getlensége szempontjából legfonto­sabb eseménynek, a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyezmény­nek a páratlanul nagy horderejét. A Román Munkáspárt 1948 feb­ruári kongresszusán megtartott po­­litikai jelentésben Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elvtárs mesterien szám­­baveszi a nemzetközi helyzet ala­kulását, a demokratikus rendszer győzelmes megvalósításait s­­továb­bi politikai, gazdasági feladatain­kat s egyben kiértékeli annak a történelmi ténynek óriási nagysá­gát, amit munkásosztályunk politi­kai, ideológiai és szervezeti egy­ségének a megvalósítása jelent, ami a Román Kommunista Párt osztályelvszerű harcának eredmé­nyeként jött létre. Fejlődésünk további mérlegét szolgáltatja Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtársnak a választók előtt, 1948 március 26-án megtartott be­széde. Utána Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a Nagy Nemzetgyűlés előtt, 1948 április 9-én megtartott nagyfontosságú beszéde új típusú Alkotmányunk tervezetével foglal­kozott. A szocializmus építésének egyik legfontosabb előfeltéte­lét biztosította az ipari­, bá­nya- és pénzügyi, biztosítási és szállítási vállalatok államosítása. Ezt a nagyfontosságú eseményt be­vezette Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak az államosítás törvény­­tervezetével kapcsolatos indokolá­sa. A gyűjteményes kötetben ezt követi Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak a dicsőséges Bolsevik Párt útmutató ■ tapasztalatait kieme­lő „A szocializmus építésének nagy­szerű példája“ című cikke. Ezután pedig betetőzően közli a gyűjte­mény Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társnak „A Román Népköztársaság 1949 évi állami terve” című elő­terjesztését, amely a Nagy Nem­zetgyűlés előtt jelentette be a szocialista tervgazdaság beindítá­sát hazánkban. Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak „Lenin a dolgozó emberiség gé­niusza és a forradalmi proletáriá­­tus nagy tanutója“ című 1949 ja­nuár 21-i előadása ragyogó szin­tézisben fejti ki, mi mindent kö­szönhetnek a proletáriátus, a tudo­mány, a népi demokrácia országai és az egész emberiség Lenin láng­elméjének és alkotó forradalmi munkásságának. A kizsákmányolás felszámolásá­nak és a szocializmus építésének egyik legfontosabb feladatát jelöli ki sokoldalú és mélyrehatóan tu­dományos marxista-leninista jelle­gű, 1949 március 3—5-i Jelentés, — a BMP-nak a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségé­nek megerősítésével és a mezőgaz­daság szocialista átalakításával kapcsolatos feladatairól. Ebben Gh Gheorghiu-Dej elvtárs válaszol proletárdiktatúránk eme elsőren­dűen fontos feladatának valameny­­nyi kérdésére, sorra kijelölvén a gyakorlati teendőket, amelyek biz­tosítják a dolgozó parasztság rá­­térését a szocializmus útjára. A szocializmus és béke alá­való ellenségeként bélyegzi meg és leplezi le hatamas erővel Tito fasiszta bandáját Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a „Tito klikkje — a szocializmus halálos ellensége" című 1949 május 1-i cikke és Gh. Gheorghiu-Dej elv­társnak „A Jugoszláviai Kommu­nista Párt a gyilkosok és kémek kezében” című Jelentése, amit a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának 1949 novemberi érte­kezletén tartott meg. Romániának a Szovjet Hadsereg által történt nemzeti felszabadulá­sa ötödik évfordulójáról a gyűjte­mény közli Gh. Gheorghiu-Dej elv­társnak „Öt év Románia felszaba­dulása óta­’ című cikkét és a nem­zeti felszabadulási évforduló tisz­teletére rendezett ünnepi gyűlésen megtartott Jelentést, amelyben Gh. Gheorghiu-Dej felvázolta szocia­lista építésünk távlatait és gyakor­lati főbb célkitűzéseit. Nyomban ezekhez kapcsolódik a kötetben „A Román Népköztársaság teljes len­­dületben” cím­ű cikk, amely a „Bolsevik” 1949 évi 15-ik számában jelent meg. Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom alkalmából tartott mesteri felépítésű beszéde következik ez­után a gyűjteményes kötetben „A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megmutatta az egész világ dolgozóinak az imperialista iga alóli felszabadulás útját“ cím alatt. Hatalmas fegyvert jelentett és fokozódóan azt jelenti mind tovább, a Román Munkáspárt tagjai és egész dolgozó népünk számára Gh.­ Gheorghiu-Dej elvtársnak „A harc a békéért. Pártunk központi fela-­­data’­ című megkülönböztetetten fontos munkája, amely leszögez­te, hogy „csak a népek legnagyobb ébersége és eltökéltsége hozhatja meg az új háborút szitok bűnös terveinek az összeomlását“. Meg­állapította továbbá ez a rendkívül nagyfontosságú munkája: „Orszá­gunkban a Párt feladatait,­­ tehát a szocializmus felépítését, az álla­mi tervek teljesítését, a termelés emelését, a dolgozó nép anyagi helyzetének megjavítását, a dolgo­zók kulturális és politikai színvo­nalának fellendítését — szorosan hozzá kell kapcsolni a központi feladathoz ,a békéért folytatott harchoz“. Ennek a munkának a következ­tetései között kiemeli Gh. Gheor­ghiu-Dej elvtárs népünk Sztálin elvtárs iránti határtalan szereteté­nek óriási fontosságát: „Dolgozó népünk számára csakúgy, mint az egész világ dolgozói számára Sztálin békét jelent, Sztálin sza­badságot, haladást, nemzeti füg­getlenséget jelent, Sztálin szocializ­must jelent”. Ugyanígy megállapítja Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a Sztálin elvtárs 70-ik születésnapi évfordu­lójára írt „A népek felszabadító­ja“ című cikke: „A felszabadító Sztálin neve felhívásként hangzik a harcra a békéért, szabadságért és a népek boldogságáért“. A békéért folyó harc és a ka­pitalizmusról a szocializmus­ra történő áttérésünk körül­ményeit hazánkban egyedülálló elemzés és rendszerbefoglalás alap­ján ismerteti Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs „Az osztályharc jelenlegi szakasza Romániában“ című mun­kájában. Ez megvilágítja, hogy a szocialista szektor, a kapitalista szektor és a kistermelés létezése képezi hazánkban az eg­yre élező­dő osztályharc gazdasági alapját a szocializmusra történő átmenet korában. Az osztályharc éleződé­sének formái jelentkeznek az amerikai, angol imperialisták tito­­ista és egyéb bérenceinek szünte­len ellenséges üzelmeiben, a kulá­­kok korlátozásának és az első kol­lektív . ..-gazdaságok megterem­tésének viszonyai között. A polgá­ri nacionalizmus, sovinizmus ma­radványai ellen, minden vonalon következetes proletár osztálypoli­tikát kell folytatni. A Szovjet Hadsereg által tör­tént nemzeti felszabadításunk ha­todik évfordulója alkalmából írt „Románia felszabadulásának di­csőséges évfordulója” című cikké­ben Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs le­szögezte többek között, hogy a ki­zsákmányoló osztályok végleges felszámolásának ,a szocializmus építése és vívmányai megvédésé­nek feladatai mellett, népi demo­kratikus államunk új funkciókhoz is jutott. Ezek az államgazdasági szervező és kulturális-nevelő funk­ciói, amelyek már most egyre na­gyobb szerepet töltenek be, hogy azután a szocializmus győzelme­­után bontakozzanak ki teljesen. A szocialista építés harcos és győzelmes programjának nagysze­rű fejezetét tárja fel dolgozó és teremtő népünk előtt a gyűjtemé­nyes kötet soron következő műve: Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs Jelenté­se Hazánk villamosításának ter­véről. Különösképpen kidomborítja a villamosítási terv rendkívüli je­lentőségét Gh. Gheorghiu-Dej elv­társ megállapítása, amely szerint: „Az ország villamosítására és vizeinek felhasználására vonatkozó tervet Pártunk programja szerves részének tekinthetjük.“ A szocializmus építésének és a békének ügyébe vetett tör­hetetlen hitünk felemelő ki­­csendülése a gyűjteményes kötet zárócikke: „A béke és a szocializ­mus erői legyőzhetetlenek!“ A cikk ragyogó és tömör párhuzam­ban mutatja ki a béke s a szocializ­mus erői, másrészt az emberiség imperialista ellenségeine­k erői kö­zötti viszony sajátosságait. „Gaz­dasági fejlődés és a dolgozók életszínvonalának szakadatlan e­­melkedése jellemzi minden olyan ország békés politikáját, am­ely megszabadult az imperializmus bi­lincseitől“. „ . . . Az amerikai és angol im­perialisták által leigázott orszá­gokban bekövetkezett gazdasági hanyatlást és a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó sü­lyedé­­sét közvetlenül a vezetőkörök há­borús politikája idézte elő.“ A cikk és a kötet a következő hitvallással mutat biztonságos u­­tat további harci kötelezettségeink és magasztos jövőnk felé: „A bé­ke legyőzi a háborút ! Napjainkban nincs olyan erő­ a világon, amely vissza tudná fordítani a történelem kerekét. A béke és a szocializmus erői, élükön a Szovjetunióval, előre haladnak, új győzelmek felé!“ * Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs cik­keinek és beszédeinek gyűjtemé­nyes kötete harmonikus egészet, szerves egységet alkot, amelyben felleljük az 1945—1950 közötti időszakban felmerült valamennyi fontos kérdést és történelmi moz­zanatot. Egy vagy két cikk kerete nem elégséges arra, hogy a gyűjtemé­nyes kötetben foglalt fontosabbnál­­fontosabb munkáknak akár főbb vonásait ismertessük. A Román Munkáspárt, a Párt megteremtésé­nek harmincadik évfordulóján tag­jainak és dolgozó népünk kezébe adja ezt a nagyfontosságú művet, hogy állandó elmélyült tanulmá­nyozás tárgya és a folytonos gya­korlati alkamazás fegyvere legyen a nagy és győzelemre vezető har­cunkban ,amit a békéért és a szo­cializmusért folytatunk. VB­L Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs cikkeinek és beszédeinek gyűjteményes műve — RMP kiadása 1951 — Romániai Magyar Sír Megjelent: orosz, román, német, francia, angol és spa-í­nyol nyelven a 17. szám (129). Tartalma: VEZÉRCIKK: Május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja. ANA PAUKER: A dolgozók nemzetközi szolida­ritása legyőzhetetlen. PENG CSEN: A nagy kínai nép a béke és a demokrácia táborában. JACQUES DUCLOS: Harcos május 1-ért. RUDOLF SLANSKY: Még határozottabban előre, A szocializmus felé! HARRY POLLITT: Harc a békéért— a május elsejei tüntetések fő jelszava. RÁKOSI MÁTYÁS: A hetedik szabad május elé! LUIGI LONGO: Erősítsük a munkásosztály egy­ségét a békéért, munkáért és a szabadságért vívott harcban. JOZWIAK WITOLD: Megvalósult az emberiség álma. SIMONE TÉRY: Íme: a francia kikötőmunkások! JAN MAREK: Politikai jegyzetek. Hirek. Kapható a „Libraria Noastra“ könyvesbolt összes üzletei­ben és minden újságárudában. Ara­b lej.

Next