Romániai Magyar Szó, 1951. szeptember (5. évfolyam, 1214-1239. szám)
1951-09-01 / 1214. szám
Romániáé Magyar* Szőnáy,LmiL-3 Egységes szakszervezeteink a béke és haladás szervezetei Munkásosztályunknak a felszabadulás óta elért nagyszerű vívmányai között kell megemlítenünk erős, egységes szakszervezeti mozgalmunkat. Ma már ötéves tervünk első eredményeinek magaslatáról tekinthetünk vissza 1944 augusztusára, amely szakszervezeti mozgalmunknak is teljes szabadságot hozott. Hatalmas lépéseket tettünk meg 1944 szeptembere óta, azóta, hogy osztályharcos szellemben egységbe tömörítettük és forradalmasítottuk a romániai szakszervezeti mozgalmat. Ma már valamennyi vállalat minden kategóriájú dolgozója bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba és az eképp megerősödött hatalmas tömegszervezet vezető helyet foglal el hazánk politikai és társadalmi életében. A munkások, technikusok és tisztviselők az ország minden táján lelkesedéssel és odaadással harcolnak ugyanazon célért, a szocializmus alapjainak felépítéséért. Országunkban a szocialista munkaverseny eddig nem látott méreteket öltött. Pártunk vezetésével a szakszervezetek szervezik a versenyeket. A szakszervezetek gondoskodnak arról, hogy a szocialista verseny minden egyes győzelme egy lépéssel közelebb vigye Pártunk célkitűzéseit a megvalósuláshoz. „A szakszervezetek munkájának az osztályharc szolgáljon alapul.. — mondotta ki hét esztendeje az Egyesült Szakszervezetek Szervezőbizottsága. S a szakszervezetek az elmúlt évek folyamán erős, osztályharcos, bátor sereggé nevelték munkásosztályunkat. Olyan emberekké, akik éberen észreveszik az ország fejlődését akadályozó hibákat, hiányosságokat és könyörtelenül harcolnak ellenük. Az öntudatos szakszervezeti munkás bírálja a gazdasági szervezés és vezetés hiányosságait, a bürokráciát, a maradiságot, kíméletlenül leleplezi a gazdasági és politikai életünkbe befurakodott osztályellenséget, a háborús uszító imperialisták szekértolóit Ugyanakkor odaadó hazafisággal, teljes erejéből küzd az ország szocialista építéséért. Ezért harcolt Karácsony Imre elvtárs, a sztálinvárosi Sovromtractor élesztergályosa, amidőn már a múlt évben felhívta vállalataink munkásád: „Vegyük szocialista gondozásba gépeinket!" A gépek, szerszámok, az egész gyár, ma már a dolgozó nép közös tulajdona. Ezekkel építjük új, boldogabb életünket. A traktorgyári felhívás nyomán azóta már országunk sokezer munkahelyén kötötték meg a szerződéseket a gépek szocialista gondozására. Új, forradalmi munkamódszereket honosítanak meg üzemeinkben e harc sikere érdekében messze túlszárnyalják a szovjet módszerekkel a régi elavult termelési normákat. Teleki Imre szatmári esztergályos is az élenjáró szakszervezeti tagok egyike. Az elmúlt évben kezdte el a gyorsfémvágást, s e szovjet módszerrel már ötéves tervünk harmadik esztendejéig tört előre. E hazafias versengésben egyre újabb és újabb élmunkások tűnnek föl és lépnek a terv élharcosainak sorába. Ciocanu Elena munkásnő a Duna—Fekete-tenger csatornán lépett be a szakszervezetbe. Munkatársai segítségével ott sajátította el szakmáját, a kotrógépkezelést is. Ma a Fehér Kapu munkatelep legjobb élmunkása és úgy harcol a további sikerekért, hogy átadja tapasztalatait újonnan jött munkatársainak és a maga színvonalára emeli őket. Ilyen munkásunk és munkásnőnk pedig nagyon sok van és számuk továbbra is emelkedik. Tömegesen neveli őket a szakszervezet,a kommunizmus iskolája." Az 1944 évi 519.000 tag helyett szakszervezeteteink ma már 2.180.311 tagot számlálnak. Egységes szakszervezeteink híven betöltik hivatásukat, hogy mint a munkásosztály forradalmi tömegszervezete, a Párt biztos hajószíjaivá váljanak a munkásosztály felé. Nagyszerűen bebizonyosodott ez ötéves tervünk kezdetén is, amidőn kivétel nélkül valamennyi szakszervezeti tag lelkesen kapcsolódott be a Párt harmincadik évfordulója tiszteletére szervezett szocialista versenybe. Hogy mennyire jól működtek ez alkalommal ezek a hajtószíjak, arról ékesen beszél több mint 400 iparvállalatunk eredménye, amelyek a versenyben fél hónappal a határidő előtt fejezték ke félévi tervüket. Ellentétben az imperialista államokkal, ahol a szakszervezeti vezetők elárulták a munkásosztályt és a tőkések kiszolgálóivá szegődtek, országunkban az egységes szakszervezetek vezetője, az Országos Szakszervezeti Tanács minden tekintetben a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. Minden intézkedése és határozata könnyebbé és jövedelmezőbbé teszi dolgozóink munkáját, szebbé, tartalmasabbá változtatja azok életét. Felügyel a dolgozók szocialista javadalmazására, közvetlenül vezeti az Állami Társadalombiztosítást, megszervezi a dolgozók üdültetését, felügyel a szociális intézmények működésére és biztosítja az egyre fokozódó munkavédelmet. Elkészítette szocialista munka kódexünket, amely törvényben biztosítja munkásaink számára a munka igazságos javadalmazását, a megfelelő munka és egészségvédelmet, a fizetéses szabadságot, stb., ugyanakkor gondoskodott arról is, hogy mindenütt megvalósuljanak a munkakódex pontjai. Az elmúlt évben 2 milliárd lejt fordítottunk munkavédelemre. Ugyanakkor 300.000 dolgozó töltötte üdülőhelyen pihenőszabadságát. Ez évben mindez tovább emelkedett. Még szembetűnőbb a gyorsütemű fejlődés, ha visszatekintünk a kezdeti évekre is. Hét évvel ezelőtt, szakszervezeteink mindössze 80 könyvtárral rendelkeztek, amelyekben összesen 10.000 könyvük volt. 1947 végén a könyvtárak száma már elérte a 3400-at, amelyek mintegy 1.460.000 kötetet tartalmaznak. Ma pedig, ötéves tervünk kezdetén a könyvtárak száma közel tizenkétezer, a bennük lévő könyvek száma pedig sokmillióra rúg. Szakszervezeteinknek már 1373 klubhelyisége van, 5040 vörös sarka, több, mint kétezer színjátszási és tánccsoportja. Az egységes szakszervezetek aktív tényezőivé váltak a népünk élet- és kulturszívonala felemeléséért vivott harcnak. Az egységes szakszervezetek a béke szervezetei. A Szakszervezeti Világszövetségen keresztül szoros és elszakíthatatlan szálak fűzik össze a világ minden olyan szakszervezetével, amely valóban a munkásosztály érdekeit képviseli. Egysége és osztálykarcos szelleme tehát nemzetközi síkon is nap, mint nap megnyilvánul. Fényes példa volt erre a Béke Világtanács felhívására indult világmozgalom, amelyben az egységes szakszervezetek tagjai elsőkként írták alá az öthatalmi békeegyezményt követelő íveket. És szakszervezeteink tagjai azóta is minden nap bebizonyítják törhetetlen békeakaratukat. Lelkesen és egységesen tömörülnek pártjuk, a Román Munkáspárt köré hogy mielőbb valóra váltsák annak célkitűzéseit, a szocialista társadalom felépítését. Szakszervezeti munkásságunk ma újabb győzelmekkel köszönti ezt az évfordulót. Azzal, hogy valóraváltja a Párt előtt tett fogadalmát, 1951 évi állami tervünk határidő előtti végrehajtását. k*. •*. Jelentős eredményekkel köszöntötték augusztus 23-át a pankotai bútorgyár dolgozói A pankotai bútorgyár dolgozói fokozottan harcolnak tervük határidő előtti teljesítéséért. Augusztus 23. tiszteletére az új munkatródszerek alkalmazásával, a munkabeosztás jó megszervezésével, a takarékosság fokozásával, a szocialista verseny kiszélesítésével és a minőségi munka megjavításával jelentős eredményeket értek el. Otrosina Andor máros 243 százalékban teljesítette normáját. Eigel Imre új munkamódszerrel dolgozik, ezáltal 123 százalákban teljesíti normáját. Muntean Pavel a pácolóosztály munkája 50 százalékkal haladja túl előirányzatát. Jurca Vasile lakatos hazánk felszabadítáásának 7. évfordulója tiszteletére, öt nappal augusztus 23. előtt befejezte havi tervét. Sarkadi Ferenc szocialista gondozásba vette gépét. A termelés növeléséhez hozzájárul a brigádok munkája is. Az ifjúmunkás brigádok állanak az élen A szerelőosztályban dolgozó I. számú brigád 70 százalékkal teljesítette túl munkatervét. Az alapozó osz.ztály 2. számú brigádja 91 százalékkal haladta túl a normát. Egyénileg kitűntek Barna József, Samoila Mária és Neta Pavel ifjúmunkások, akik 143, 139 és 186 százalékkal teljesítették túl a normát Augusztus 23. tiszteletére a bútorgyár tisztviselői vállalták, hogy napi munkájuk befejezése után az adminisztratív munkában segítséget nyújtanak egyes osztályok dolgozóinak. Az átvételezésnél felmerülő hiányosságok kiküszöbölésénél, a norma ellenőrzésénél és az anyagfogyasztás kiszámításánál a tisztviselők komoly segítséget adnak. Szorosabbra vonják az irodák és üzemosztályok munkásai közötti kapcsolatot. Az osztályokban megalakult a minőségi bizottság, tagjai élmunkások, technikusok és mesterek. A munkadarabok ellenőrzésével fokozatosan javul a minőség és az egyérti felelősség is. Virág István csiszoló hibátlan munkadarabokat gyárt. Ugyancsak elsőosztályú árut készít Csapó Julia fényező is. A pankotai bútorgyár dolgozói átérzik a terv túltdresítéséért indított csata fontosságát. Az igazgatóság fordítson nagyobb gondot a munkakörülmények megjavítására. A régi hajlítóműhelyt helyezzék át sürgősen az új csarnokba, javítsák meg a munkahelyeken a szellőztető készüléket és létesítsenek megfelelő kantinhelyiséget. Az üzembizottság, valamint a technikusok adjanak nagyobb támogatást a dolgozóiknak úgy a politikai nevelés, mint szakmai téren Az ifjúmunkások politikai nevelésével az IMSZ-szervezetek foglalkozzanak. Jól megszervezett konkrét tartalmú gyűjléseken mutassanak rá a hiányosságokra s azok kiküszöbölésének lehetőségeire. A hiányosságok felszámolásával augusztus 23 után még jelentősebb eredményeket érnek majd el. S.I. A szovjet agrotechnikai küldöttség meglátogatta a régen GTA-t és az állami gazdaságot A hazánkban tartózkodó szovjet Agrotechnikai küldöttség egyik csoportja az elmúlt napokban Maros tartományban járt. Itt többek között meglátogatta a régen gép- és traktorállomást és az állami gazdaságot. A látogatás befejezésével a küldöttség tagjai értekezletet tartottak, a GTA és az állami gazdaság munkásaival és technikusaival együtt. Az értekezleten a küldöttség tagjai nagy szeretettel beszéltek otthoni munkamódszereikről és arról, hogyan érnek el egyre kimagaslóbb eredményeket a mezőgazdasági munkák terén. Gordics Pjotr Arszentyevics, a krasznodár tartományi viselkovszki GTA traktorista brigádjának felelőse, a brigádfelelős munkamódszeréről beszélt. Hangsúlyozta, hogy minden egyes mezőgazdasági kampány megkezdése előtt a traktorista brigádok, traktorokra és emberekre felosztott munkatervet kapnak. Mind a brigádok, mind a traktoristák szocialista versenyben vannak , egymással és a brigádfelelősök is hozzájárulnak a verseny megszervezéséhez és annak ellenőrzéséhez. Gordics elvtárs rámutatott arra is, hogy minden nap a munka megkezdése előtt a brigádfelelős minden traktoristával külön megbeszélést tart, érdeklődik a traktor és a többi gépek működéséről és kijelöli számára az aznap elvégzendő munkát. A brigádfelelős jelen van a váltásnál, ellenőrzi a traktorok és a gépek állapotát, valamint az elvégzett munka minőségét. Ugyancsak a brigádfelelős szervezi meg a munkaüléseket, ahol a bírálat és önbírálat szellemében elemzik a munka menetét és különféle intézkedéseket hoznak a hiányosságok felszámolása érdekében. Ezután Magdaluk Demjan Grigorjevics elvtárs, a Moldvai Köztársaság Rabnica rajonbeli voronyeovszki GTA igazgatója, a GIA-k a kolhozok közötti kapcsolatokról beszélt. Rámutatott arra, hogy a munka összehangolása érdekében szerződést kötnek egymással, amelynek keretében feltüntetik úgy a GTA, mint a kolhoz kötelezettségeit és a munkák végrehajtását. Mindkét fél érdeke, harcolni a gazdag termés eléréséért. Ha valamelyik GTA megszegi a szerződést azáltal, hogy rossz minőségű munkát végez, vagy késlekedik vele, akkor köteles kártérítést fizetni a kolhoznak. A szerződésben előírt feladatokat a kolhoznak is tiszteletben kell tartania és azt szigorúan teljesítenie kell. A trakoristák is harcolnak azért, hogy minél tevékenyebben hozzájáruljanak a kolhozban a gazdag termés eléréséhez-A régen GTA és állami gazdaság dolgozói igen sok hasznos dolgot tanultak ezen az értekezleten. Magdaluk Demjan Grigorjevics elvtárs ismertette azokat a módszereket is, amelyeket a gazdag cukorrépatermés eléréséért használnak a Szovjetunióban Elsősorban a tarlóhántással kezdik, majd ősszel 25—30 centiméter mélységű szántást végeznek. Tavasszal, miután a föld megszikkadt, előbb megboronálják utána kétszer meggereblyézik, majd kétszer elegyengetik a kultivátorral. A lépát géppel ültették fészkekbe, mert így könynyebben művelhető meg és ugyanakkor jobb feltételei vannak a fejlődésre. A répamagot műtrágyával vegyítik és 3—5 centiméter mélyre vetik a földbe. Amikor kikelnek az első palánták, megkezdődik a répa kapálása. A Szovjetunióban a cukorrépát hétszer kapálják egy nyáron. A kapálást kizárólag csak géppel végzik. Az első kapálást 4 centiméter mélyen végzik, az utolsót pedig már 10 centiméter mélyen. Demjan Grigorjevics elvtárs hangsúlyozta, hogy a cukorrépa termelékenységének emelése attól is függ, hány szál palánta van egy hektáron. Rámutatott arra, hogy eleinte a Szovjetunióban körülbelül 100 ezer szál répapalántát vetettek el hektáronként, míg ma ez a szám 130 ezerre emelkedik. „Ezeket az fejlett agrotechnikai módszereket alkalmazva — mondotta Magdaluk elvtárs — sikerül nekünk egyre gazdagabb répatermést elérni, így például a voronyezs tartományi „Haladás“ kolhozban egy öntözött területen 115 tonna cukorrépát gyűjtöttek be hektáronként. Egy másik kolhoz, a Kazah Népköztársaságban 190,6 tonna cukorrépatermést ért el hektáronként, öntözött területen.A szovjet küldöttség egy másik tagja, Scserbova Anna Ivanovna, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériuma mellett működő krumpli és zöldségféle termesztése bizottsága igazgatóságának főagronómusa arról a módszerről beszélt, amellyel a Szovjetunióban kiemelkedő krumplitermést érnek el. Ez a módszer abban áll, hogy elsősorban a földet ősszel kell felszántani és minél mélyebben. A földet alaposan meg kell trágyázni istálló- és műtrágyával. Az ültetni való krumplit a legegészségesebb krumpli közül válogatják ki és legkevesebb 50 gramm súlyú kell legyen. A sorok közötti távolság 70 centiméter, míg a fészkek közötti 35 centiméter. A krumplit legkevesebb kétszer kell megkapálni évente és kétszer feltölteni. Scerbova elvtársnő rámutatott arra is, hogy a korai krumplinál gazdag termést lehet elérni, ha jarovizált krumplit ültetünk. Scserbova Anna elvtársnő elmesélte, hogyan érnek el a Szovjetunió déli fekvésű tartományaiban két krumplitermést évente. Majd arról beszélt, hogyan kell a krumplit gondozni, hogy ne támadja meg a fitoftera betegség. Éspedig a krumplit a szőlőhöz hasonlóan rézgánccal kell permetezni. A régeni GTA és állami gazdaság munkásai és technikusai nagy érdeklődéssel hallgatták a szovjet agrotechnikai küldöttség tagjainak értékes tanácsait és beszámolóit. Az értekezlet végén valamennyien megköszönték a vendégek útmutatásait és jótanácsait és vállalták, hogy a népünk kenyerének biztosításáért folyó harcban a legrövidebb időn belül alkalmazni fogják a gyakorlatban is, hogy ezáltal minél nagyobb sikereket érjenek el mezőgazdaságunk szocialista átalakításában. Kedves vendégek a nagykárolyi gép-és traktorállomás dolgozói között A szovjet agrotechnikai delegáció a narokban ellátogatott a nagytárolyi gép- és traktorállomásra. A delegáció tagjai hasznos tanácsokkal látták el a GTA dolgozóit. A béke hangja A berlinográfok és rádióhullámok szárnyán az egész Szovjetunióban elterjedt tegnap a hír, hogy a szovjet békevédelmi bizottság határozata alapján megkezdődik az aláírásgyűjtési akció a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívására. „A szovjet békevédelmi bizottság szükségesnek tartja, hogy 1951 szeptemberében megkezdjék a Szovjetunóban is az aláírások gyűjtését a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívására és felszólít minden szovjet embert, hogy írja alá a felhívást. A szovjet békevédelmi bizottság meg van győződve arról, hogy minden szovjet ember magáévá teszi a felhívást és ezen keresztül ismételten be fogja bizonyítani, hogy Lenin és Sztálin pártja vezetésével teljes erejéből kész megvédeni a béke és a népek biztonságának ügyét. Ismételten ki fogják fejezni határtalan ragaszkodásukat a béke nagy zászlóvivője, Sztálin elvtárs iránt". Ezek a szavak mély visszhangot keltettek a kommunizmus valamennyi építőjének, a népek békéje legbátrabb védelmezőinek szívében. A szovjet ország egyik végétől a másikig összegyűltek munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek és megtárgyalták a határozatot, lelkes szavakkal nyilvánították ki elhatározásukat, hogy a kommunizmus építésénél nap mint nap kifejtett hősiességükkelmegvédik a békét. A központi és helyi lapok, a közélet vezetői, híres tudósok, írók, művészek, sztár hanovisták és a munka hősei számos nyilatkozatát közüik. Mihail Salohov ismert író a következőket írta a Pravdában: „Aki munkával keresi a kenyerét, az a háború ellen van. íme, ezért követeljük mi szovjet emberek az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését, ezért támogatjuk kormányunkat, amely határozottan kiállt a békéért, a békeegyezmény megkötéséért.“ Nikoláj Rossziszkij, a moszkvai „Kalibr" üzem ismert sztahanovista mestere a szocializmus nagy országa munkásmilitóinak nevében a következőket írta a Moszkovszkaja Pravdá hasábjain: „Nap mint nap nő és erősödik a békeharcosok arcvonala, s a jószándéku emberek reménykedve tekintenek országunk felé, amelyet a béke és a népek biztonsága bástyájának tekintenek. Alkalmam volt néhányszor külföldre utazni. Voltam Romániában, Lengyelországban, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban. Mindenütt a békés alkotó munka és a Szovjetunió iránti különös megbecsülést tapasztaltam. Valamennyien érdeklődtek a szovjet emberek életéről, a kommunizmus nagy építkezéseiről és népünknek az egész világ békéjéért folytatott harcáról. „Kalibr” üzemünk munkásai, technikusai és tisztviselői éppen úgy, mint az egész szovjet nép, égnek a vágytól, hogy aláírják ezt a történelmi okmányt, — a Béke Világtanács felhívását." A szovjet anyák hangja, akik olyan hősöket szültek és neveltek, mint a kommunizmus dicső építői, az orchovoznevoi. Szidorovának, a hős anyának pátoszos szavaiban jut kifejezésre: „Az anya boldogsága, a gyermekei. Ismerem ezt a boldogságot. Tíz gyermekem van, 2 fiú és 8 leány. Még élénken emlékezetemben van az elmúlt háború, amely sok fájdalmat okozott országunk asszonyainak. Minden, ami jó az életemben és gyermekeim életében azt hazánknak, szovjet kormányunknak, szeretett vezetőnknek és tanítónknak Sztálin elvtársik köszönhetjük. Hazánk hatalmának erősítésével egyidejűleg erősítjük a béketábort is és az egész világ békéjének ügyét. A szovjet nép egyhangúlag magáévá teszi a békeegyezményt követelő felhívást- Én örömmel fogom a felhívást aláírni. A világ valamennyi asszonyával együtt szót emelek a béke védelmére". Számos gyárban, kolhozban, kultúrintézetben hívtak össze felemelő gyűléseket, amelyeknek keretében a szovjet emberek lelkesedéssel csatlakoztak a szovjet békevédelmi bizottság plenáris ülésének határozatához. A moszkvai „L. M. Kaganovics" golyóscsapágy gyár nagy csarnokában számos szónok nyilvánította a béke ügye, a béketábor nagy vezetője Sztálin elvtárs iránt érzett határtalan ragaszkodását. Nikoláj Ivanov mester, a sokezernyi hallgató elragadtatása közepette jelentette ki: „Hatalmas a mi hazánk. A legerősebb, a legbékeszeretőbb az egész világon. Országunk a Nagy Honvédő Háború alatt szétzúzta a fasiszta hordákat és így megmentette a népeket a pusztulástól. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más agres-zív országok imperialistái háborúra készülődnek, vérbe akarják borítani az emberek millióit, a Szovjetuniót, a béke és népek biztonságának leghűségesebb védelmezőjét A szovjet embereknek nem kell idegen föld sem Idegen gazdaság: mi magunk munkájával teremtjük meg jólétünket, építjük fényes jövőnket — a kommunizmus). Ezért becsülnek ,szeretnek bennünket a világ dolgozói és a nagy Sztálin vezetésével együttharcolnak velünk a békéért. És ahol Sztálin van, ott a győzelem!“ A gyűlés alkalmával Fedor Korobov sztahanovista munkás a körülötte lévő elvtársaknak ezt mondta: „A Béke Világtanács felhívására gyűjtött aláírások tömege újabb csapás lesz a háborús uszítókra. Mi az aláírásokat a termelési terv túlteljesítésével fogjuk alátámasztani. Én ma 400 százalékra teljesítettem normámat. Holnap ezt a számot is túlszárnyalom. Mindnyájan emelni fogjuk munkatermelékenységünket, hogy még erősebb legyen nagy, szocialista hazánk. A békeegyezményt követelő felhívás alá.írásának tiszteletére a kolhozisták is kitettek magukért a vállalásokban. A moszkvatartományi „Scserbakov” kolhozban tegnap sztahanovista békeműszakot rendeztek. A kolhozisták „A kenyérért vívott harc, harc a békéért“ jelszó jegyében vállalták, hogy sikerrel fejezik be a mezőgazdasági évet. A szovjet békevédelmi bizottság határozatának különösen nagy visszhangja támadt azoknak a népeknek a körében, amelyek a szovjetek országának nagy családját alkotják. Az évszázados gyarmati iga alól több mint három évtizede Lenin és Sztálin pártja által felszabadított testvéri köztársaságok dolgozói éppen úgy, mint a többi szovjet ember, szeretik a békét, mint a népek legértékesebb kínosét. Ezek a dolgozók kifejezték elszánt akaratukat, hogy készek megvédeni a békét mindazoknak kísérleteivel szemben, akik arra törekszenek, hogy a szabad népeket ismét a múlt rabságába döntsék. Erevánban, az Örmény SzSzK fővárosaiban, a karbidgyárban nagygyűlés zajlott le. A .Bábáján brigádvezető lépett az emelvényre és elmondta, hogy brigádja még a reggel folyamán értesült a szovjet békevédelmi bizottság plenáris ülésének határozatáról és még aznap békeműszakot rendezett a békeharc tiszteletér A napi tervelőirányzatot túlteljesítették. Rábáján brigádvezető még a következőket mondta: „Mi egyszerű szovjet emberek, mint a világ bármely becsületes embere, békét akarunk. A mi békevágyunkat senki sem zabolázhatja meg. Bennünket éppen megbonthatatlan egységünk tesz hatalmasakká”. Az egész szovjet nép úgy fogadta a a szovjet békevédelmi bizottság plenáris ülésének határozatát, mint saját elhatározását, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a béke védelmére és megszilárdítják a nagy szovjet haza erejét. A szovjet emberek Ukrajna mezőitől Georgia hegyeiig a napsütötte Krímtől a háborította Bajkálig készülődnek, hogy szeptember elején aláírják a békeegyezményt követelő felhívást és bimalommal néznek a fényes jövő felé, ahová Sztálin géniusza vezeti őket. Moszkva, augusztus hónap. VICTOR BARLADEANU, az Agerpres tudósítója 1951. szeptember 3., szombat" A szovjet emberek tízmilliói forró lelkesedéssel írják alá a Béke Világtanács történelmi okmányát MOSZKVA (Agerpres). A Szovjetunió minden részéből érkező hírek szerint, a szovjet dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták a békevédelmi bizottságnak a békealáírások gyűjtésére vonatkozó határozatát. A szovjet munkások, parasztok és értelmiségiek kivétel nélkül támogatják az öthatalmi békeegyezmény megkötésére vonatkozó felhívást. Augusztus 29-én számos vállalatban gyűléseken foglalkoztak a szovjet békevédelmi bizottság határozatának megvizsgálásával. Szimakin, a moszkvai „Masinosztrojle” esztergályosa kijelentette, hogy a békefelhívás élénk visszhangra talált a szovjet dolgozók millióinak szívében. Trofim Sevcsenko, a kievi „Transzszgnal" üzem munkása a megtartott békegyűlésen kijelentette: „Az egyszerű emberek múltet az egész világon reménnyel telve tekintenek a Szovjetunió felé, a béke nagy zászlóvivője, Sztálin elvtárs felé Boldogak vagyunk, hogy a szovjet nép a békeharcosok első soraiban halad. Az összes szovjet emberek forró lelkesedéssel írják alá a Béke Világtanácsnak az öthatalmi egyezmény megkötésére irányuló felhívását ". Augusztus 30-án a lapok közölték munkások, tudósok, kolhozparasztok nyilatkozatait, amelyekből kitűnik, hogy szivveltélekkel támogatják a békefelhívás aláírási mozgalmát. Dimitrij Sosztakovics zeneszerző nyilatkozatában felszólította az értelmiségieket, hogy vegyenek részt a békeharcban és hogy aláírásukkal erősítsék meg a Béke Világtanács történelmi okmányát. „A világ békeharcosainak mozgalma hatalmas erőt képvisel egy újabb világháború elleni harcban. A szovjet nép, amely a második világháború egész terhét viselte, nyomatékosan követeli a békét. Szükségünk van a békére, hogy megvalósíthassuk nagyszerű építési terveinket. Szükségünk van a békére a kommunizmus építéséhez.” Hatalmas béketüntetés Chicagóban NEW-YORK (Agerpres). Chicagóban a második világháború volt frontharcosai nagyszabású gyűlést és tüntetést rendeztek a következő jelszóval: „Azonnal véget kell vetni a koreai háborúnak.“ Chicago déli részében az utcákon ,ahol a tüntetők elvonultak, hatalmas tömegben összegyűlt a lakosság. A felvonulók feliratos táblákon követelték a fegyverszünet azonnali megkötését, az öt hatalom értekezletének összehívását, a bebörtönzött békeharcosok szabadonbocsátását, a faji üldözés megszüntetését és a bérek felemelését. A tüntetők felhívásokat osztogattak a lakosságnak. A felhívások a béke megvédésére szólították fel Amerika népét Azonkívül Trumanhoz intézett levelezőlapokat terjesztettek, amelyeken a béke megvédését követelték. A felvonulás után rendezett gyűlésen, Sidney Ordawer, a chicagói munkások harci szövetségének titkára kijelentette, hogy az amerikai milliárdosok mindenáron el akarják gáncsolni a béketárgyalásokat. Az amerikai nép, közöttük a volt frontharcosok, a négerek és az összes becsületes szándékú emberek követetik a fegyverszüneti tárgyalások folytatását. Oily Jones, az amerikai nők békeharcos szervezetének kerületi elnöke kijelentette: „Követeljük a koreai béketárgyalások folytatását és az ellenségeskedések megszüntetését.“ MORRISON VASFÜGGÖNYE LONDON. (Agerpres). — A „World News And Views“ című angol folyóirat cikket közölt „Morrison vasfüggönye“ címmel. Az amerikai életmód védelmezői és kft. Jonosén a konzervatív és jobboldali szocialista vezetők — írja a lap — azzal dicsekszenek, hogy támogatják a népek közötti kapcsolatokat, hívei a szabadságnak és az angol honpolgárok szabad utazásának, míg a Szovjetunió szerintük ellene van ezeknek a szabadságjogoknak. Néhány közeli példa azonban azt bizonyítja, hogy a felsorolt vezetők lázas tevékenységet fejtenek ki az angol nép hagyományos szabadságának korlátozására. Ez szerves része háborús előkészületeiknek. 1950 novemberében Cliater Ede angol belügyminiszter határozata alapján megtagadták a beutazási engedélyt Angliába a Sheffieldben megtartandó II. Béke Világ, kongresszus 280 küldöttétől. Ez lényegében azt jelentette, hogy megtiltották a Békekongresszus megtartását. A küldöttek között, akiknek megtiltották a beutazást, olyan világhírű személyiségek is voltak, mint Joliot-Curie tanár,, Piere Nennl, Jean Laffitte, Nikoláj mitropolita, Arnold Zweig, Dimitrij Sosztakovics és sokan mások. Azok a küldöttek, akiktől megtagadták az Angliába való beutazási engedélyt, kommunisták,szocialisták, liberálisok, katolikusok és pártonkívüliek, akiknek az angol belügyminiszter szemében az volt a „bűnük”, hogy a nemzetközi békemozgalom vezető személyiségei, hogy elszántan szembehelyezkednek a fegyverkezéssel és őszintén és nyíltan meg akarják tárgyalni a béke fenntartásának lehetőségeit. 1951 júliusában dr. Eric Burhop, angol egyetemi tanárnak tudomására hozták, hogy útlevele nem érvényes a Szovjetunióba való utazáshoz. A tiltó Intézkedést semmivel sem indokolták. Ezeket az Intézkedéseket az amerikaiaktól vette át az angol kormány Az amerikai kormány ugyanis megtagadta az útlevél kiadását Paul Robeson részére és fiának nem engedte meg, hogy résztvegyen a berlini fesztiválon. A berlini fesztiválra készülő fiatalokkal szemben újfajta fogást alkalmaztak. Formailag nem tiltották meg, hogy elhagyják az országot, de a külügyminisztérium minden tőle telhetőt megtett, hogy visszatartsa az angol ifjakat a fesztiválon való részvételtől. Ezzel szemben felhatalmazták az USA többi csatlós kormányát, hogy tartóztassa fel a fiatalokat, így a bonni kormány megtiltotta, hogy két repülőgép Nyugat.Németországon átrepüljön a fesztiválra utazó küldöttekkel. A francia állambiztonsági hivatal feltartóztatott és visszaküldött Angliába 50 ifjúsági küldöttet azzal az ürüggyel, hogy irataik nincsenek rendben. Ez természetesen nem felelt meg a valóságnak, mert valamennyi küldöttnek szabályos útlevele volt, ami feljogosította őket, hogy Franciaországba utazzanak. 300 küldöttet, akik Ausztrián átutaztak, az amerikai övezetben leszállítottak a vonatról, majd visszaküldték őket Innsbruckba azzal az ürüggyel, hogy nem rendelkeznek a szükséges igazolvánnyal Ausztria szovjet övezetébe való utazáshoz. A szovjet hatóságok ezzel szemben előzetesen nyilvánosságra hozták, hogy semmiféle külön igazolvány sem szükséges a szovjet övezetbe való belépéshez. Az angol kormány, amelynek védelmébe kellett volna vennie minden útlevéllel rendelkező angol honpolgárt és kitartóan ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy az ifjúsági küldöttek szabadon utazhassanak, tiltakozás nélkül eltűrte, hogy az amerikai hatóságok teljesen önkényesen járjanak el az angol honpolgárokkal szemben Még szigorúbb korlátozások vannak érvényben a gyarmati népekkel szemben A „News Statesman" című lapban egy nigériai lakos a következőket írja: „Ha valakinek nigériai útlevele van, az a szabály, hogy csak angol Nyugat-Afrikában, Észak-Afrikában és Nagy Britanniában utazhat." Az angol lap végül leszögezi: ,,Az angol népnek nem szabad eltűrnie, hogy megfosszák az utazás jogától és attól, hogy szabadon találkozhassék más népekkel. Morrison magatartása világos: miközben a Szovjetuniót azzal vádolja, hogy korlátozza honpolgárainak mozgási szabadságát, ugyanakkor az angol kormány megakadályozza az angol honpolgárok utazási jogának gyakorlását.