Romániai Magyar Szó, 1952. március (6. évfolyam, 1368-1393. szám)

1952-03-01 / 1368. szám

Romániai Magyar Szó A Német Demokratikus Köztársaság kormánya köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak a békeszerződés megkötésének támogatásáért BERLIN (Agerpres). A Német Demokrati­kus Köztársaság minisztertanácsa február 28-án a következő kormánynyilatkozatot tette közzé: „A minisztertanács köszönti a szovjet kor­mány pozitív válaszát a NDK kormányának 1952 február 13-i üzenetére, amelyben a NDK kormánya kérte a német békeszerződés meg­kötésének sürgetését. Figyelembe véve, hogy az agresszív erők a békeszerződés hiányát és Németország szét­tagoltságát egy újabb világháború kirobban­tására akarják felhasználni, a NDK kormánya a négy nagyhatalomhoz intézett üzenetében abból a tényből indult ki, hogy a békeszerző­dés mielőbbi megkötése az európai béke fenn­tartását jelentené, lehetővé tenné az" egysé­ges, független, demokratikus és békeszerető német állam megteremtését. A minisztertanács köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának újabb nyilatkoza­táért, amelyben kifejti, hogy a szovjet kor­mány a maga részéről minden lehetőt r­ fog követni a német békeszerződés megkötésének sürgetésére és a német állam egységének helyreállítására. A minisztertanács egyben hálával köszönti a szovjet kormánynak azt az állásfoglalását, hogy szükségesnek tartja Németország rész­vételét a békeszerződés megkötésében. A szovjet kormány válasza reménnyel és lelkesedéssel tölti el az egész német népet. Ez újabb bizonyítéka annak a baráti támoga­tásnak, amelyet a szovjet kormány következe­tesen nyújt a német népnek és segíti abban az erőfeszítésben, hogy békés után oldja meg létfontosságú kérdését. Az egész német nép kérésének megfelelően, a NDK minisztertanácsa elvárja, hogy a többi három nagyhatalom kormányai — amelyek ellenőrzést gyakorolnak Németország felett — szintén pozitív választ adjanak és tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket a német békeszerződés megkötésére és az egy­séges német állam helyreállítására. A NDK minisztertanácsa fáradhatatlanul további erőfeszítéseket tesz, hogy békés uton oldja meg a német nép létfontosságú kérdé­seit.“ A nálasz nap nem akar résztvenni az „európai hacsszegbe is” BERLIN (Agerpress — Dr. Josef Wirth volt német kancellár ismételten felszólította a német népet, hogy szálljon síkra a német békeszerződés megkötésének sürgetéséért. „Most arról van szó, hogy mielőtt még túl késő lenne, elhárítsuk a népünket­ fenyegető háborús veszélyt. Egy harmadik világháború a történelem legnagyobb bűnténye lenne.“ — mondotta. A volt kancellár, Berlin keleti övezetében tett látogatásával kapcsolatban kijelentette­­„Személyesen meggyőződtem..róla, hogy a NDK kormánya az össznémetországi válasz­tások megtartásával Németország államegy­­ségének helyreállítását óhajtja. Meggyőződ­tem arról is, hogy a szovjet kormány teljes mértékben és határozottan támogatja Kelet és Nyugat-Németország egyesítésének meg­valósítását, szabad, egyenlő választások és titkos szavazás útján, a potsdami egyezmény előírásainak megfelelően. A bonni kormány kötelessége, hogy tétovázás nélkül ezt az u­tat kövesse.“ Adenauernek azzal a kísérletével kapcsolat­ban, hogy Nyugat-Németországot az agresz­­szív katonai tömbbe vonja, dr. Wirth kijelen­tette: „A harmadik német birodalom átkozott ha­digépezete szörnyű szerencsétlenséget oko­zott a népeknek; ennek a hadigépezetnek az összezuzása után a szövetséges hatalmak megállapodtak abban, hogy törvényen kívül helyezik a német militarizmus feltámasztá­sára irányuló kísérleteket és azokat büntetés­sel sújtják. Mindezek után a nyugati hatal­mak ma dicsfénnyel övezik a német katonát. Kétségtelen, hogy Nyugat-Németország be­vonása a nyugati politikai és katonai rend­szerbe az USA vezette katonai szövetség poli­tikájának legfőbb jellemvonása. Mégis a bonni parlament szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy Nyugat-Németországot bevonják az ag­­ressziós tömbbe. Sem a parlament, sem a kor­mány — annál kevésbbé a kancellár — nem kapott megbízást a néptől arra, hogy a béke és a háború kérdésében a nemzetközi egyez­mények keretében kötelezettséget vállaljon. A béke megvédésének kérdését közvetlenül a német népnek kell megoldania. A német nép nem akar semmivel sem hozzájárulni az úgy­nevezett „védelemhez", nem akar sem regulá­ris hadsereget, sem zsoldos hadsereget, sem kö­telező katonai szolgálatot, sem pedig a k­ato­nai szakértők besorozását. A német nép visz­­szautasítja azt a tervet, hogy Nyugat-Né­metországot bármilyen formában az „európai hadseregbe” vagy az északatlanti szövetség­be sorolják. Kelet- és Nyugat-Németország népe egyesülni akar, közösen akarja felépíteni elpusztított otthonát“, — fejezte be nyilatko­zatát dr. Wirth. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy megakadályozzon bennünket, nemzeti egységünk helyreállításában“ Német dolgozók levele Truman elnökhöz BERLIN. (Agerpres.). — A német nép nagy lelkesedéssel támogatja a NDK kormá­nyának a békeszerződés mielőbbi megkötése ügyében a nagyhatalmakhoz intézett üzene­tét és kifejezi megelégedését a szovjet kor­mány pozitív válaszával kapcsolatban. Az egész német nép követeli, hogy a bonni kor­mány csatlakozzék a NDK kormányának üze­netéhez, hogy a nyugati hatalmak szintén adjanak pozitív választ erre az üzenetre. Freital iparváros dolgozói 700 aláírással a következő tartalmú levelet intézték, Tru­man elnökhöz: „A NDK kormánya 65 millió német nevé­ben üzenetében nyomatékosan kérte a pots­dami egyezmény előírásának alkalmazását Ezt az egyezményt ön is aláírta. Míg a szov­jet kormány nyomban válaszolt és támogat­ja az összes németek törekvéseit, ön­hallga­tásba burkolózik. Senkinek sincsen joga ah­hoz, hogy megakadályozzon bennünket nem­zeti egységünk helyreállításában.” OSLO (Agerpres): — Az agresszív atlanti tanács lisszaboni ülésén hozott határozatok felháborodást váltottak ki a norvég haladó­­szellemű körökben, amelyek tiltakoznak az ellen, hogy Norvégia részt vegyen a Wehr­macht feltámasztásában. A FRIHETEN című lap „Európa semmibe­vevése“ című cikkében ezeket írja: „A Lissza­bonban elfogadott határozatok vihart idéznek elő egész Európában. Mindenki számára vi­lágos, hogy mit jelentenek ezek a határoza­tok. Egy új Wehrmacht megteremtése Nyu­­gat-Németországban a németországi és az egész európai helyzet súlyosbodásához vezet. Az amerikai imperialisták hosszú időn át a széttagoltság állapotában tartják Németor­szágot. A Wehrmachtot nem fogják elismerni Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Len­gyelország, Dánia vagy Norvégia egyszerű emberei. Az új német hadsereg megszervezé­se veszélyezteti egész Európa békéjét és biz­tonságát. Washington azonban „állandó feszültségben . A freitali dolgozók hasonló tartalmú leve­let küldtek az angol és francia kormánynak. A NDK kormányának üzenetével és a szov­jet kormány válaszával kapcsolatban Robert Havemann tanár, a berlini Humboldt egye­tem dékánja kijelentette: „A Szovjetunió válasza bizonyítja a Szov­jetunió barátságos magatartását a német nép iránt. A német nép elvárja a három nyugati hatalom válaszát és reméli, hogy ezek a kor­mányok is támogatják a német békekonferen­cia mielőbbi megtartására vonatkozó indít­ványt”. Schleswig-Holstein német tartományban a militarizálás ellen harcoló bizottság, amely­hez­ csatlakoztak a lakosság különböző réte­gei, levelet intézett Otto Grotewohl miniszter­­elnökhöz és köszöntötte a NDK kormányának kezdeményezését és a szovjet kormány vála­szát. A levél hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány ismét megmutatta, hogy hajlandó tárgyalni a kölcsönös megegyzés és a béke fenntartása érdekében. Augsburg nyugatnémetországi város ifjú­sága a bonni kormányhoz intézett levelében egyebek közt a következőket írja: „A német ifjúság megbélyegzi a Nyugat- Németország militarizálására vonatkozó ler­vel. Noha a lakosság többsége ellenzi a hét­­bori'­s politikát, a bonni kormány ezt nem ve­szi figyelembe. A német nép követeli a béke­­szerződés mielőbbi megkötését és az össz­­németországi választások megtartását. Köve­teljük, hogy a bonni kormány kezdje meg a tárgyalásokat a NDK megbízottaival és ves­sen véget a német békeharcosok­ üldözésé­nek”. Nyugat- Németországból érkező hírek ar­ról számolnak be, hogy a lakosság legkülön­bözőbb rétegei állást foglalnak a német bé­keszerződés mielőbbi megkötése mellett, és riadókészültségben“ akarja tartani az eu­rópai földrészt“. — írja a lap. A lisszaboni határozatok megvitatására a norvég diákszövetség Oslóban úgynevezett „kerekasztal konferenciát" rendezett. A fel­szólalók többsége Nyugat-Németország mili­­tarizálása ellen foglalt állást. Lund törvény­­széki bíró rámutatott, hogy Nyugat-Németor­BERLIN (Agerpres).­­ A Hamburgban megjelenő Abendblatt című lap vezércikkben foglalkozik a lisszaboni határozattal, amely óriási összegű pénzügyi terhet ró Nyugat- Németországra a háborús előkészületek cél­jára. A lap kiemeli, hogy a 11 milliárd 250 mil­lió márka, amelyet Nyugat-Németországra róttak és az 1.400.000.000 márka, amit Nyu­­gat-Berlinnek kellene fizetnie, szükségessé teszi az adók további emelését. szág felfegyverzése súlyosbítja a nemzetközi feszültséget és kizárja Németország egyesíté­sének lehetőségét. „Azok a népek, amelyek sokat szenvedtek a német megszállás miatt, nem szándékoznak közömbösen maradni Nyugat-Németország fel­­fegyverkezésével szemben”, — mondotta Lund. „De az adókat már nem lehet tovább emel­ni. Nyugat-Németországban a nemzeti jöve­delem lakosonként már amúgy is 10—40 szá­zalékkal kisebb, mint a többi nyugati orszá­gokban. Ezek az intézkedések kétségtelenül a nyu­gatnémetországi lakosság életszínvonalának további csökkenéséhez vezetnek“. — állapítja meg a lap. A titoista „szövetkezetek“ rabszolgaságot jelentenek A demokratikus sajtóban egyre gyakrab­ban jelennek meg hírek a titoista „szövetke­zetekbe”, az úgynevezett „zadrugákba” tö­mörült dolgozó parasztok nyomorúságos hely­zetéről Mint ismeretes, csaknem valamennyi zad­­rugát erőszakkal létesítették, így Andrevica rajon Vasani falujában Marko Lukovics UDB tiszt megfenyegette a parasztokat: ,,Aki nem lép be a szövetkezetbe, adja írásba, hogy a kormány ellensége“. A szövetkezetekben a jövedelem elosztása ol­yan formában történik, hogy az összjövede­lem felét a kulákok kapják. A gabona jelen­tős részét elviszik a titoista tisztviselők, úgy, hogy a dolgozó parasztoknak mindössze az összjövedelem 15 százaléka marad. A kulákok vezető szerepet játszanak a zad­­rugákban. A Vajdaságban, a „munkaszövet­­kezetekben” már 1948-ban" 7122 kulák volt, vagyis a tartomány összes kulákjainak fele. A zadrugák vezetése, kezdve az elnöktől egé­szen a brigádvezetőkig a kulákok kezében összpontosul. A jugoszláv parasztok egyre erőteljesebb ellenállást tanúsítanak Tito fasiszta klikkje ellen, amely a mezőgazdasági­­munkásokat minden joguktól megfosztja. Még az OSZLO-­ BOZSDENIE című fasiszta szennylap is kénytelen volt nemrégiben beismerni, hogy Prdrinje tartományban az erőszakkal zadru­gákba kényszerített parasztok így vélekednek a „szövetkezetekről”: „A titoista szövetkezet rabságot jelent, nem maradhatunk benne”. Csupán a Vajdaságban 330 titoista „szövet­kezet” bomlott fel, Macedóniában pedig 2500 dolgozó paraszt jelentette ki, hogy kilép a zadrugából. (Tartós békéért, népi demokráciáért! 1952. febr. 29. számából) Koreai hadihelyzet FENJAN (Agerpres).­­ A koreai néphad­sereg fő­parancsnoksága február 28-án jelen­tette, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek a front valamennyi szakaszán folytatják a védelmi harcot és súlyos veszte­séget okoznak az agresszoroknak. Február 28-án a néphadsereg egységei a nyugati partvidéken lelőttek két ellenséges repülőgépet. Norvégia tiltakozik a lisszaboni határozatai­ agressziós célkitűzései ellen Nyugat-Mémarország népei­el akarják megfizettetni a fegyverkezés költségeit A francia munkásosztály is elküldi megbízottait a moszkvai gazdasági értekezletre PARIS (Agerpres). A Francia Országos Szakszervezeti Tanács adminisztrációs bizott­­sága határozatot tett közzé, amelyben beje­lenti, hogy megbízottakat küld a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre. „Azoknak a gazdasági nehézségeknek, amelyekkel a nyugati országok jelenleg küz­denek, legfőbb oka a nemzetközi kereskede­lem korlátozása és a kihelyezési piacok le­szűkítése. Ez különösen vonatkozik Francia­­ország külkereskedelmi mérlegére. Francia­­ország deficitje mind a dollárövezettel, mind az „európai szövetséggel“ szemben azt a ve­szélyt rejti magában, hogy Franciaország nem importálhat nagyfontosságú árucikkeket Hiba volna azt feltételezni, hogy a francia ipar piacot találhat a dollárövezetben. A nyersanyagok hiánya és a kihelyezési piacok csökkentése máris rohamosan növekvő mun­kanélküliséget és nyomort idéz elő. Ennek következtében a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem helyreállítása teljes mér­tékben megfelel a francia ipar létérdekeinek. Ezért a francia munkásosztály közvetlen ér­deke, hogy a moszkvai gazdasági értekezlet minél hasznosabb legyen Franciaország gaz­dasága számára. A francia dolgozók erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy a kormány meg akar akadályozni egyes nagyiparosokat és állami tisztviselőket abban, hogy részjegyé­nek a moszkvai értekezleten. A kormány ál­láspontja súlyos veszélyt jelent Franciaország gazdasága számára; ez az új gazdasági ka­tasztrófához, a pénzügy összeomlásához és a francia nép elszegényedéséhez vezethet. A moszkvai nemzetközi értekezleten való részvétel Franciaország gazdasági érdeke, annál is inkább, mert Franciaország jelenle­g rendkívül válságos helyzetben van. Francia­­ország, éppen úgy, mint a többi országok, azonnali hasznot húzhat a moszkvai értekez­let kedvező eredményeiből”. ­ A kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése megszüntetheti a nyugateurópai országok gazdasági válságát A moszkvai nemzetközi értekezlet előké­születei azt mutatják, hogy a nyugateurópai gazdasági körök egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az értekezlet iránt. Ez az érdek­lődés teljes mértékben érthető. A kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kereskedelem kifejlesztése az összes népek gazdasági fejlő­désének és jólétének legfontosabb előfeltétele. A második világháború utáni években eleinte úgy látszott, hogy minden tárgyi fel­tétel megvan az európai kereskedelem újra­­felvételére és kiterjesztésére. Noha a Szovjetunió és a demokratikus tá­bor más államai jóakarattal kezelték a ke­reskedelmi együttműködés kérdését, ez nem­ volt elegendő, mert a nyugati államok nem nyilvánítottak ilyen hajlandóságot. Több nyu­gateurópai ország gazdasági érdekeit aláren­deltük az atlanti tömb kormányai politikai és katonai érdekeinek. Ennek következtében Eu­rópában kiaknázatlanul maradtak a gazda­sági együttműködés lehetőségei, sőt a hagyo­mányos gazdasági kapcsolatokat is durván megszakították. Kétségtelen, hogy azok a megkülönböztető intézkedések, amelyek jelenleg megakadá­lyozzák a nemzetközi kereskedelem kifejlő­dését, azt célozzák, hogy kárt okozzanak a demokratikus tábor országainak, fékezzék és gyöngítsék gazdasági fejlődésüket. Most azonban teljesen világossá vált, hogy ezt a célt nem érték el és nem is tudják elérni. A r­épi demokratikus országok a Szovjetunió hatalmas technikai és gazdasági erejére tá­maszkodva és annak baráti segítségével, sí kérésén helyreállították gazdaságukat, sőt ezen túlmenően sokkal felülmúlták háború előtti színvonalukat. A demokratikus tábor erőforrásai olyan hatalmasak és olyan válto­zatosak, hogy maradéktalanul biztosítják az ehhez a táborhoz tartozó összes országok szüntelen gazdasági fejlődését. Ezeket az or­szágokat nem érintheti a gazdasági zárlat. Ezzel szemben a blokád komoly csapást mért az európai kapitalista államokra. Ezt még ezeknek az országoknak a vezető körei sem tudják eltitkolni. Nem szükséges, hogy valaki szakember le­gyen, hogy láthassa a nyugateurópai keres­kedelem hanyatlását és annak káros kihatá­sát. Ezekben az országokban növekszik a dol­lárdeficit, kiéleződik a harc az elhelyezési pia­cokért, a nyersanyagforrásokért. A nyugat­európai országok közötti versengés egyre ha­tározottabban megnyilvánul. Mindezt tükrözi a sajtó. Elegendő emlékeztetni az angol kor­mány rendkívüli intézkedéseire, amelyekkel csökkentette a behozatalt a dollárövezetből. A francia kormány kénytelen volt magas vámilletékeket bevezetni a nyugateurópai or­szágokból importált árukra. Mindez érthetővé teszi, hogy milyen fontos a jelen körülmé­nyek között a nyugateurópai országok szá­mára az árucsereforgalom újrafelvétele a ke­leteurópai országokkal. Az árubehozatal csökkentése a keleteurópai országokból Nyugat-Európába nemcsak nyersanyag- és élelmiszerhiányhoz vezet, ha­nem pénzügyi nehézségeket is okoz a nyu­gati országokban. Minthogy a nyugateurópai országok külke­­reskedelmüket a dollárövezet felé irányítot­ták, ennek az a következménye, hogy 1948-tól 1951 júliusáig Nyugat-Európa 1 dollá­rdeficitje 22 milliárd dollárra emelkedett. Ezt az óriási deficitet csupán a tartalékok utolsó maradvá­nyainak feláldozásával, vagy újabb kölcsö­nök igénybevételével lehet fedezni. A Kelettel való kereskedelem kifejlesztése a kölcsönös érdekek alapján lehetővé tenné a nyugateurópai országok számára, hogy jelen­tékenyen csökkentsék külkereskedelmi defi­citjüket és más áruszállítások ellenében meg­kaphassák a számukra szükséges nyersanya­gokat és árukat. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok megszakítása a nyugateurópai országok szá­mára olyan óriási piacok elvesztését jelenti, amelyek mentesek a válság hullámzásától és ami ennél fontosabb, ezek a piacok széleskörű távlatokat nyitnak a jövőre nézve. A békés együttműködés egyes ellenségei azt állítják, hogy a demokratikus táborhoz tarto­zó országokat kizárólag gépi felszerelések ér­deklik. Ez minden alapot nélkülöző kohol­mány. Egy egyszerű számítás meggyőzhet arról, hogy a Kelet-Európával való kereske­delem helyreállítása, a háború­­előtti színvo­nalat véve alapul, lehetővé tenné Angliának, hogy 80 százalékkal növelje pamutszövet­­kivitelét, 50 százalékkal posztókivitelét és 24 százalékkal gyapjúszövet kivitelét. Franciaország számára a Kelet felé való kereskedelem azt jelentené, hogy gyógyszer­­kivitelét 20 százalékkal, festékanyag kivitelit 30 százalékkal, pamutfonalban 54 százalékkal halkonzervben 36 százalékkal növelhetné áru­kivitelét. Nem szabad elfelejteni, hogy a keleterópai országokban a népek anyagi helyzetének ja­vulása következtében ezeknek az országok­nak a felvevőképessége az utóbbi években je­lentékenyen növekedett. („Novoje Vremja” nyomán) Tömegesen letartóztatják az iráni hazafiakat TEHERÁN (Agerpres) : Az iráni lakosság a múlt héten a gyarmali rend­zer elleni harc nemzetközi napja alkalmából békés felvonulá­sokat rendezett. Iráni lapjelentések szerint Abadan petró­leuma idében a felvonulások alkalmával le­tartóztattak 150 iráni hazafit. Abudáni nők egy csoportja táviratot intézett az iráni haladó lapok szerkesztőségéhez. A tiltakozó távirat feltünteti, hogy a hatóságok durván bántalmazzák a letartóztatottakat. Ah­vaz pertóleumvidékén szintén őrizetbe vettek több iráni hazafit. A pakisztáni hatóságok terrorhadjárata a békeharcos diákok ellen KARACHI­ (Agerpres).­­ Pakisztáni lap­jelentések szerint, a gyarmati elnyomás el­leni harc nemzetközi napján Dakke városban nagyszabású diáktüntetés zajlott le. A rend­őrség sortüzet adott le a tüntető diákokra, a­­kik közül kilencet megölt, 45-öt súlyosan megsebesített. A zavargások miatt a kormány 24 órás ostromállapotot rendelt el. A rendőr­ség támogatására katonai csapatokat vezé­nyeltek ki. Pakisztán több városában a diák­ság szintén tüntetett. A pakisztáni haladószellemű közvélemény felháborodással szerzett tudomást a dakkei vérengzésről. Az IMROZ című pakisztáni lap vezércikkében szigorú vizsgálatot követelt A Demokrata Diákszövetség végrehajtó bi­zottsága megbélyegezte a rendőrtámadást. Az EVENING TIMES című lap jelenti, hogy a diákszövetség ultimátum jellegű tiltakozást intézett a tartományi kormányzósághoz. A diákszövetség akcióbizottsága egyben beje­lentette, hogy március 5-én az egész tarto­mányban gyásznapot rendez a rendőrterrnt dakkai áldozatainak emlékére. A diákok elhatározták, hogy február 27-től kezdve nem látogatják az egyetemet. A rend­őrség üldöző hadjáratot indított a diákok el­len és közülük 41-et letartóztatott. RÖVID HÍREK Február 25-én a Tokióban megtartott béke­­gyűlésen felszólalt Ikuo Ojama tanár. Kije­lentette, hogy a japán kormány minden gán­­csoskodása ellenére el fog utazni Moszkvába, hogy ott átvegye a Nemzetközi Sztálin-béke­­díjat. TÉT Február 27-én Oran északafrikai városban az algíri Kommunista Párt nagygyűlést ren­dezett, amelyen felszólalt André Marty, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának titkára. A gyűlés részvevői táviratot intéztek a francia kormányhoz. A táviratban követelték az indokínai háború megszünteté­sét, egyben kifejezték felháborodásukat az el­len, hogy a francia kormány algíri ifjakat ál­doz fel az indokínai háborúban. ★ A Gogoly centenáriumot rendező szovjet bizottság meghívására február 28-án Moszk­vába érkezett Todor Pavlov, a Bolgár Tudo­mányos Akadémia elnöke és Arnold Zweig, német haladószellemű író. ★ Scoccimarro olasz kommunista szenátor a legutóbbi parlamenti viták során kimutatta, hogy a kormány hallgatólagos beleegyezésé­vel a nagyipari vállalatok 300 milliárd lírá­val károsítják meg az államot adóeltitkolással és különböző adócsalásokkal. A szenátor hangsúlyozta, hogy ha a kormány megszün­tetné ezt az állapotot, módjában lenne a kom­munista képviselők által javasolt nyugdíj­­emelést megvalósítani. ★ Olaszország Pisa tartományában a mező­­gazdasági bérmunkások béremelési követelé­sük kivívására általános sztrájkot kezdtek. A sztrájkban 52 ezer munkás vesz részt. Biella tartományban 50 ezer textilipari munkás 24 órás sztrájkot tartott és béreme­lést követelt. A legutóbbi két hét alatt a tex­tilipari munkások már másodszor sztrájkol­nak. Java sziget középső részében mintegy 7 ezer ember éhenhalt. Az egész szigeten az élelmiszerhiány katasztrofális méreteket öl­tött. -N A belga kormány megkezdte újabb repülő­terek építését az atlanti haderő számára. Kü­lönösen Flandria tartományban akarják gyors ütemben végrehajtani a munkálatokat. ★ 1952., március 1., szombat. Belo­ánnisz és társainak felmentését követelik a görög hazaia­k ATHÉN (Agerpres).­­ A görögországi demokratikus szervezetek a következő tar­talmú felhívást intézték I. A. Malikhoz, a Szovjetunió állandó megbízottjához az ENSZ-ben az ENSZ főtitkárához, a Béke Világtanácshoz a Szakszervezeti Világ­szövetséghez és más nemzetköz szervezetek­hez . „A görög monarcho-fasiszta kormány az amerikai imperialisták parancsára ismét had­bíróság elé állította Nikosz Belojánniszt, a görög nép hősét és a görög nép más harco­sait, akik közül ötöt, Nikosz Belojánniszszal együtt, a múlt év novemberében megrende­zett perben halálraítéltek. A görög nép és a nemzetközi közvélemény erélyes tiltakozása következtében akkor a monarcho-fasiszta kor­mány kénytelen volt ígéretet tenni, hogy a halálraítélt hazafiakat nem fogják kivégezni. A mai napig sikerült megakadályozni a gö­rög nép legjobb fiai ellen hozott halálos íté­let végrehajtását. A monarcho-fasiszta kormány egy újabb per megrendezésével akarja meggyilkolni Belojánniszt és társait, hogy megfélemlítse a kenyérért, szabadságért és békéért harcoló görög népet. A nemzetközi közvélemény előtt megbélyegezzük az amerikai imperialis­ták és az athéni bábkormány újabb gyaláza­tos kísérletét. Felkérjük az ENSZ-t, a de­mokratikus kormányokat, a Béke Világtaná­csot, a nemzetközi demokratikus szervezete­ket, a világ összes népeit, hogy akadályoz­zák meg Nikosz Belojánnisz és a többi har­cosok előre kitervezett meggyilkolását és kö­veteljék az összes görögországi szabadság­­harcosok megkegyelmezését“. A felhívást aláírták: Kosztász Teosz, a Görögországi Szakszervezeti Tanács titkára; Stefán Szavidisz, a mezőgazdasági szövetke­zetek szövetségének elnöke; Rula Kukulu, a Görög Demokrata Nőszövetség titkára; az EPON ifjúsági szervezet titkára; a Görög Demokrata Jogászszövetség elnöke és má­sok. I Az Angol Kommunista Párt Beloiannisz és társainak megmentéséért LONDON (Agerpres) . Az Angol Kommu­nista Párt végrehajtó bizottságának politikai bizottsága február 28-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólítja a szakszervezetek és szövetkezetek tagjait, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az athéni katonai tör­vényszék által perbe fogott demokrata harco­sok megmentésére. A nyilatkozat — többek között — kimond­­­t­a :„Ez a per olyan összeesküvés, amelynek célja, hogy támogassa az amerikai és görög hatóságok részéről a görög demokrata harco­sok ellen megindított véres terrorakciókat. Ezt a pert arra is fel akarják használni, hogy mintául szolgáljon más hasonló perekhez, amelyekkel el akarják fojtani a nyugateurópai békemozgalmat.“ Ismét megbukott a francia kormány PARIS­ (Agerpres). Nyugati sajtójelenté­­sek közül, hogy ötheti működés után a Faure-kormány kénytelen volt benyújtani le­mondását. Az UNITED PRESS közölte: Csütörtökről péntekre virradó éjszaka a francia kormány javaslatot terjesztett elő a parlamentben az adók újabb 15 százalékos növelésére, hogy eleget tehessen a Lisszabonban vállalt kötele­zettségeknek. A nemzetgyűlés 309 szavazattal 283 ellenében a kormány ellen szavazott. A londoni rádió pénteken jelentette, hogy Faure miniszterelnök benyújtotta lemondását. Vincent Auriol köztársasági elnök elfogadta a kormány lemondását, így tehát öt hét után ismét beállt a kormányválság Franciaország­ban. A Faure-kormány bukása súlyos csapást jelent az amerikai agresszorok terveire. Né­hány nappal ezelőtt az UNITED PRESS be­vallotta, hogy ha a Faure-kormány megbukik, ez maga után vonja az ame­rikaiak „európai egységre“ alapozott különb­­öző terveinek meghiúsulását. A francia parlamenti képviselők szavazata a Faure-kormány ellen kifejezésre juttatta, hogy a francia nép szembehelyezkedik az amerikai imperialisták lisszaboni háborús kö­veteléseivel. A Faure-kormány bukása annak az egyre elszántabb harcnak az eredménye, amelyet a francia nép vív az amerikai paran­csokat követő, népáruló kormányklikk háborús és nyomorpolitikája ellen. A kormány bukása a francia békeharcosok győzelme. A kommu­nista képviselők ismételten leleplezték a parlamentben a Faure-kormány agressziós po­litikáját, a kormány ellen szavaztak a bizal­mi szavazásnál és ezzel kifejezték az egész nép törekvéseit. Minthogy a burzsoá képviselők nagy része kénytelen volt tudomásul venni a tömegek tiltakozását a Faure-kormány agressziós tervei és az újabb adókivetések ellen, ezek a képviselők nem mertek bizalmat szavazni a Faure-kormánynak. A tuniszi vérengzések ügye a francia nemzetgyűlés elé kerül PARIS (Agerpres) . Francia lapjelentések szerint Tuniszban súlyosbodik a helyzet. A la­kosság a francia gyarmati hatóságok terror­akcióira válaszul tüntetéseket és sztrájkokat rendez. A CE SOIR című lap arról ad hírt, hogy február 28-án a kisiparosok és a kereskedők tátakozó sztrájkot rendeztek a legutóbbi tün­tetésen résztvevő tuniszi hazafiak letartóz­tatása miatt. A kávéházi alkalmazottak már második napja sztrájkolnak. A tuniszi ifjúság tevékenyen részt vesz a francia gyarmati elnyomás elleni harcban. Sibia városban és Tuniszban tovább tart az egyetemi hallgatók sztrájkja. Párisban Rose Guerin kommunista képvi­selő javaslatára a francia nemzetgyűlés kü­lügyi bizottsága elhatározta, hogy meghall­gatja Schuman külügyminiszter jelentését a Tuniszban elkövetett vérengzések ügyében. A külügyi bizottság annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kérdést a parlament elé vi­szi és ott megvitatja Három imperialista kémet ítélt halálra a lengyel törvényszék VARSÓ (Agerpres). A gdanszki katonai törvényszék a napokban tárgyalta egy kém­banda bűnperét. A vádlottak között szerepel­nek: Jean Bastard, francia állampolgár, a francia kémszolgálat ügynöke; Alojzy Jana­­sziewicz, aki az idegen légióban szolgált és több vietnámi hazafi meggyilkolása terheli: Boleszlaw Jagodzinszki, a Wehrmacht volt katonája, közönséges bűnöző; Boleszlaw Bo­­bulisz, Franciaországban kiképzett kém, azonkívül 5 lengyel származású kémügynök. A per tárgyalása során bebizonyult, hogy a vádlottak 1948 óta a lengyel tengerparton Bardet gdanszki francia alkonzul irányításá­val kémkedési tevékenységet fejtettek ki. A vádlottak vallomásából kiderült, hogy a banda vezetője Jean Bastard volt. A többi vádlott neki gyűjtötte és adta át a titkos in­formációkat. 1949 július 16-ról 17-re virradó éjjel a banda tagjai Elblong-ban felgyújtot­ták a „Szwierczewszki“ üzemet. Ezt az ak­ciót Bastard személyesen vezette. A vádlot­tak előzetesen ellopták a vállalat tervrajzát, majd Bardet francia alkonzul segítségével robbanóanyagot szereztek. A francia alkon­zul a tűzvészt követő napon elhagyta Len­gyelországot. A vádlottak valamennyien beismerték bű­nösségüket, csupán a banda vezetője próbált tagadni. A többi vádlottal történt szembesí­tése után azonban megtört és szintén beis­merő vallomást tett. Az ügyész vádbeszédében kiemelte, hogy már az előző kémperekben is bebizonyult: a francia kémszervezet ügynökei szoros össze­köttetésben álltak és együttműködtek az amerikai és angol kémszolgálattal. A törvényszék Bastard, Janasziewicz és Szkrzeszinszky vádlottakat halálra ítélte. A többi vádlottat 11 és 15 év között váltakozó fegyházbüntetéssel sújtotta. Francia-német „együttműködés“ — amerikai vezetés alatt (Kukrinikszi rajza) Jiparul, Combinatul Poligrafic „CASA SCANTEII" - Piata Scanteii. Szerkesztőség és kiadóhivetal : Bucuresti, Str. Doamnei No. I. Telefon: 5.15.26­­­3 72.53 Taxa postalä plätitä In numerar conform aprobärii Directiunii Generale a Postelor Nr. 205092/947. wM

Next