Romániai Magyar Szó, 1952. szeptember (6. évfolyam, 1524-1548. szám)
1952-09-02 / 1524. szám
1952. szeptember 2., kedd 3 A Román Népköztársaság új Alkotmányának tervezete előírja: „A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartományát a kompakt székely-magyar lakosság lakta terület alkotja.“ A Román Népköztársaság Alkotmánytervezete a székely rajonok számára biztosított közigazgatási-területi autonómiát, a leninisztálini tanítások szellemében, a Szovjetunió tapasztalatainak nyomán irányozta elő, a Román Munkáspárt következetes proletárinternacionalista politikájának alapján. Sztálin elvtárs művei pontos útmutatást nyújtanak a nemzeti autonómia lényegéről. A sztálini tanítás mindenekelőtt a nemzeti autonómia osztályjellegét emeli ki és leleplezi a burzsoázia úgynevezett „autonómista“ nacionalista törekvéseit. A burzsoázia olyan „autonómiára” törekszik, amelyen belül teljes hatalommal bírhat a „saját“ dolgozókkal szemben, akiket a „nemzeti egység“ nacionalista jelszavával kísérel meg eltéríteni az osztályharctól, tehát felszabadulásuk útjától. Az autonómia forma — írja Sztálin elvtárs. — A kérdés lényege az, hogy milyen osztálytartalommal töltjük meg ezt a formát. A szovjethatalom ... az autonómia mellett van, de olyan autonómia mellett, melyben minden hatalom a munkásoké és parasztoké, melyben a nemzetiségek burzsoáit megfosztják nemcsak a hatalomtól, de még a kormányszervek választásában való részvételtől is” (Sztálin Művei 4. kötet, 91. old. Szikra kiadás.) Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az autonómia nem lehet jogcím a nemzeti elkülönülésre, a nemzeti válaszfalak mesterséges kialakítására. „... az adott területen nem nemzeti ismérv, hanem osztályok szerint kell elhatárolni az embereket. Osztály-Szovjetek, mint az autonómia alapja, autonómia, mint e Szovjetek akaratnyilvánításának formája — ilyen jellegű az általunk javasolt szovjet autonómia.” (U. o. 92. old.) Természetesen a burzsoázia, a méregkeverő nacionalisták nem ilyen autonómiáról „álmodoznak“. Ők a nemzeti autonómiát nacionalista céljaik szolgálatába szeretnék állítani, elszigetelődésre uszítanak, hogy megfoszszák a „saját” munkásosztályukat és, a dolgozókat a más nemzetiségű dolgozókkal való együttműködéstől és annak az egységnek az erejétől. Az autonómiának a célja azonban ellenkezőleg éppen az, hogy megszilárdítsa a különböző nemzetiségű dolgozók osztályegységét a burzsoázia ellen, a szocializmus felépítéséért. A lenini-sztálini nemzeti politika győzelme a Szovjetunióban arra tanít, hogy csak a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntésével s csak a szocializmus győzelmével lehet maradéktalanul megoldani a nemzeti kérdést. Másrészt a nemzeti kérdés megoldása nélkül nem lehet biztosítani a szocializmus teljes győzelmét. Szétbonthatatlan kölcsönhatás érvényesül itt. Pártunk kezdettől fogva harcolt a burzsoáföldesuri rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben alkalmazott elnyomó politikája ellen. A párt harcba vezette a különböző nemzetiségű dolgozókat a burzsoá földesuri rendszer megdöntéséért, a dolgozók hatalmának kivívásáért, mint amely egyedül biztosíthatja a román nép nemzeti függetlenségét és a nemzeti kisebbségek szabadságjogait, jogegyenlőségét. Az országnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása és a néphatalom megteremtése után, a párt sztálini nemzeti politikájához híven, véget vetett a nemzeti elnyomás politikájának és állampolitikává emelte a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségét a román néppel. Népi demokratikus rendszerünk egyik legnagyobb vívmányaként szentesíti új Alkotmányunk, tervezete a nemzeti kisebbségek megvalósult jogegyenlőségét. Tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzeti kérdés megoldása terén elért eredményeink harcban születtek. A BMP központi lapjának, a Scânteia-nak cikke, a Magyar Autonóm Tartomány létrehozásáról, méltán állapítja meg: „A nemzeti kérdés helyes megoldása csak azoknak a vereségeknek alapján vált lehetségessé, amelyeket a munkásosztály mért — pártjával az élen — politikai, gazdasági és ideológiai téren a kizsákmányoló osztályokra, a román és a magyar reakcióra.” A Magyar Autonóm Tartomány megteremtésével a román és magyar reakció újabb súlyos vereséget szenvedett. Ez magyarázza meg azt a szenvedélyes gyűlöletet, amellyel az osztályellenség a székely rajonok közigazgatási-területi autonómiáját fogadta. Az osztályellenség számot vet azzal, hogy ez az intézkedés még szorosabbra vonja a magyar és román dolgozók barátságát, tehát még inkább elszigeteli és megsemmisíti a magyar és román nacionalistáknak azt a törekvését, hogy felélesszék a nemzeti gyűlölködést. A nacionalisták legfőbb célja az, hogy megbontsák a dolgozók egységét a kizsákmányolás elleni harcban, hogy lassítsák a szocializmus építésének ütemét és a kapitalizmus visszaállításának előkészítésén mesterkedjenek. A Magyar Autonóm Tartomány vezetésében — a sztálini tanítások szellemében — biztosítani kell a következetes osztályelvszerűséget, mint amely az autonómiának megadja a létjogosultságát. A Magyar Autonóm Tartományban az államhatalom helyi szerveinek, a proletárdiktatúra eszközeivel kell fellépniük a kizsákmányolók korlátozásáért és kiszorításáért, a soviniszta uszítók és konkolyhirítők ellen.Erőteljesen fel kell venni a harcot „a nemzeti egység“ nacionalista szóvivői ellen, akik V. Luca hírhedt antimarxista, ellenforradalmi tétele szerint , azt állítják, hogy „Székelyföldön nincs kulák.” Ennek az ellenséges nacionalista jelszónak leple alatt folyt a Székelyföldön a kuláktalanítás, ennek segítségével akarták leszerelni a dolgozók osztályharcát. Pártunk leleplezte a jobboldali elhajlók opportunista politikáját, amely fékezte a szocializmus építését hazánkban és súlyos károkat okozott a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak és népi demokratikus államunknak. A Magyar Autonóm Tartomány különböző fokú néptanácsaiban minden hatalom a munkásoké és a dolgozó parasztoké, akik a párt és a kormány politikájának megfelelően kell harcoljanak a kizsákmányolók ellen. A Magyar Autonóm Tartomány területén nem nemzeti ismérv, hanem osztályok szerint kell elhatárolni az embereket — úgy, amint arra a sztálini tanítás figyelmeztet. Ez biztosíthatja csak a székely rajonok dolgozóinak további győzelmeit a szocializmus építésében. ★ A szovjet tapasztalatok azt igazolják, hogy a Szovjetunióban a területi autonómia elvének és gyakorlatának bevezetése azt jelentette, hogy a szovjethatalom a legszorosabb szálakkal kapcsolta egybe az ország nemzetiségi vidékeit a központtal. „... Oroszország — írja Sztálin elvtárs — a területi autonómia alapján létesített közigazgatási beosztással hatalmas lépést tett előre abban az irányban, hogy a végvidékeket a proletárközpont körül tömörítse, hogy az államhatalmat közelebb vigye a végvidékek nagy néptömegeihez.” (4. kötet, 375. old.) Sztálin elvtárs az autonómia fogalmát meghatározva, rámutat arra, hogy „Az autonómia — nem függetlenség." (U. o. 417. old). Ellenkezőleg: a területi autonómia a nemzeti összetételükben különböző tartományok és a központ „egyesítésének legreálisabb, legkonkrétabb formája.“ A területi autonómia célja az, hogy megerősítse a központi államhatalmat. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozásával a székely rajonok magyar dolgozóit még szorosabb szálak fűzik a Román Népköztársaság központi szerveihez. A területi autonómia nem szigeteli el a székely rajonokat az ország többi részétől: a Magyar Autonóm Tartomány és a többi tartományok között nincs és nem is lehet semmiféle sorompó vagy elhatárolódás, nem lehet elidegenedés. A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaság szerves része, egyik tartománya a többi tartomány között. A területi autonómia megteremtése, amely tovább vezet a nemzeti kérdés teljes megoldásának sztálini útján, jelentősen megerősíti hazánk dolgozóinak egységét és népi demokratikus államunkat, a Román Népköztársaságot. Teljesen érthető ez. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának megerősítését dolgozó népünk saját ügyének tekinti. Ugyanígy a néphatalom saját ügyének tekinti a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekeit. A dolgozók annál jobban szeretik a néphatalmat, minél érthetőbbé válik ez számukra, minél pontosabban megismerik lényegét és tartalmát. Ezért tanít arra Sztálin elvtárs, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott területeken az állami szerveket „... a bíróságokat, a közigazgatást, a gazdasági szerveket, a közvetlen hatalmi szerveket (úgyszintén a pártszerveket is) — lehetőleg a helyi lakosság életmódját, erkölcseit, szokásait és nyelvét ismerő helyi emberekből kell összeállítani.” (U. o. 378 old.) Ez lehetővé teszi, hogy a tömegek még inkább meggyőződjenek arról, hogy a néphatalom és annak intézményei az ő akaratukat fejezik ki, az ő vágyaikat és reménységeiket testesítik meg. Ez elszakíthatatlan szálakkal kapcsolja össze a tömegeket az államhatalommal. Természetesen az autonóm tartomány állami szervei részei a Román Népköztársaság egységes államgépezetének. Nem valamelyes „független“ szervek, amelyek nincsenek alárendelve a központi államhatalmi szerveknek. A RNR Alkotmánytervezetének 20. szakasza világosan kimondja: „A Román Népköztársaság törvényei, az Állam központi szerveinek határozatai és rendelkezései kötelezőek a Magyar Autonóm Tartomány területén.“ Az Alkotmánynak ez az előírása a legteljesebb mértékben kifejezi országunk egész dolgozó népének érdekeit, s ezen belül kifejezi a székely rajonok dolgozóinak érdekeit is. A mi államunk a városi és falusi dolgozók állama. Így tehát államunk központi szervei minden rendeletének, minden törvényének és határozatának az a célja, hogy megvédje és biztosítsa a városi és falusi dolgozók vívmányait; megvédje a RNK függetlenségét és szuverenitását; biztosítsa az egységes népgazdaság fejlődését és a dolgozók életviszonyainak szüntelen javulását. Ilyen körülmények között, a Aagyar Autonóm Tartomány területén élő dolgozók — éppenúgy, mint amás tartományokban élő dolgozók, messzemenően tiszteletben kell tartsák az állami központi szervek minden határozatát, döntvényét, valamennyi törvényét. A helyi néptanácsok, a milícia helyi szervei, az ügyészek, a helyi bírósági szervek alárendelik magukat a megfelelő központi szervek rendeleteinek. Sztálin elvtárs világos útmutatást nyújt erre vonatkozóan: „A központi hatalom kezében kell meghagyni minden olyan funkciót, amely az egész ország szempontjából fontos, a területi szerveket pedig főképpen tisztán területi jellegű közigazgatási, politikai és kulturális funkciókkal kell felruházni. Ilyen területi jellegű funkciók: az iskolaügy, a bíráskodás, a közigazgatás, valamint azoknak a szükséges politikai rendszabályoknak, azoknak a formáknak és módszereknek kidolgozása, amelyekkel az általános dekrétumokat a nemzeti életviszonyok sajátosságainak megfelelően végrehajtják , s mindezeket a területi jellegű funkciókat a lakosság anyanyelvén, olyan nyelven kell gyakorolni, amelyet a lakosság megért ” (Sztálin Művei 4. kötet, 93. old.) így a Magyar Autonóm Tartomány jogai és kötelességei a felsőbb állami szervekkel való viszonyában ugyanazok, mint a többi tartományé. Éppen egy része van a felsőbb állami szervek irányító segítségében, mint a többi tartományoknak. A Magyar Autonóm Tartomány szerves része hazánk egységes politikai, gazdasági és kulturális életének. A Magyar Autonóm Tartomány emellett az Alkotmánytervezet előírásai szerint kidolgozza az Autonóm Tartomány Szabályzatát, amelyet jóváhagyás végett a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjeszt. A Szabályzat a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyása után lép érvénybe. A Szabályzatban kidolgozzák azokat a szükséges módszereket, amelyekkel az ország törvényeit a helyi sajátosságoknak megfelelően végrehajtják A Magyar Autonóm Tartományban a területi jellegű funkciókat végző szerveket, a bírósági, közigazgatási gépezetet, a gazdasági szerveket, a hatalmi szerveket a tartománybeli, többségükben magyar dolgozókból állítják össze. Az a tény, hogy a tartomány államhatalmi szervei és intézményei a széles néptömegek anyanyelvét használják majd tevékenységükben, még jobban megszilárdítja az államhatalom és a nép közötti kapcsolatokat. Természetesen a Magyar Autonóm Tartomány államhatalmi és közigazgatási szervei — az ország törvényeinek és alkotmányának megfelelően — figyelemmel vannak a tartomány területén élő más nemzetiségű lakosság igényeire, sajátosságaira, életmódjára és szokásaira, biztosítva azoknak alkotmányos jogait. A Magyar Autonóm Tartományban lakó román dolgozók a különböző szervekkel és intézményekkel való kapcsolatukban használhatják a román nyelvet, a tartomány román-lakta falvaiban román nyelvű iskolák, kultúrotthonok, stb. fognak működni. A tartományban a hivatalos okmányokat a RNK Nagy Nemzetgyűlése által megszavazott törvényeket, a RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvényerejű rendeleteit, a RNK minisztertanácsának határozatait a Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsának döntvényeit, stb. román és magyar nyelven hozzák az állampolgárok tudomására. Mindez hozzájárul a román és magyar dolgozók baráti együttélésének kimélyítéséhez. Az, hogy a Magyar Autonóm Tartomány magyar lakossága az anyanyelvén kívül ismeri a román nyelvet is, az a tény, hogy a népi demokratikus román állam nyelvét is minden iskolában tanítják, számottevő tényezője az egész dolgozó nép egysége megszilárdításának. A magyar dolgozók, most amikor szabadon használhatják és fejleszthetik anyanyelvüket, mind nagyobb érdeklődéssel és szeretettel fordulnak a román nyelv megismerése felé is, mert ismerni akarják azt a nyelvet, amelyet hazánkban a szocializmus legtöbb építője beszél. A magyar dolgozókat mélységes hála tölti el a párt, a kormány és a román nép iránt azért a proletárinternacionalista szellemű segítségért, amelyben jogegyenlőségének biztosításával része van. Az új Alkotmányunk tervezete szentesíti ennek a segítségnek alapján kibontakozott minden nagyszerű vívmányunkat. Ez fokozott ösztönzést nyújt a magyar dolgozók számára,, hogy megismerjék a román nép nyelvét is, a román nép kulturkincseit, mert ez nagymértékben emeli kulturszínvonalukat, kiszélesíti látókörüket és elmélyíti az együttműködésüket a román dolgozókkal, akikkel együtt vállvetve, építik a szocializmust. A Magyar Autonóm Tartomány megteremtése nem jelent tehát nyelvi szempontból sem elszigetelődést, mert ez a székelyföldi dolgozók fejlődését nem segítené elő, hanem ellenkezőleg, fékezné. ★ A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása a székely rajonokban sűrű tömegben élő magyar lakosságnak széleskörű további fejlődési lehetőséget biztosít politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egyaránt. Az új Alkotmányunk tervezete a szocializmus építésében megtett út mérlege, győzelmeink mérlege. Győzelmeink és eredményeink alapján vált lehetségessé a jogokban való gyarapodás is. Népi demokratikus rendszerünk jelenlegi fejlődési szakasza lehetővé tette olyan jogok bevezetését is, amelyeket a korábbi fejlődési színvonalunkon még nem alkalmazhattunk. A Román Népköztársaság olyan időben vezeti be ezt a jogkiterjesztést, amikor a Román Munkáspárt vezetésével dolgozó népünk nagy sikereket arat a szocializmus építésének minden területén, amikor népi demokratikus rendszerünk ereje egyre szilárdabb. Éppen ez bizonyítja a bevezetettés szentesített szabadságjogaink tartósságát és megingathatatlanságát. Az autonómia létrehozásának ezek a körülményei rendkívül nagy jelentőségűek. Sztálin elvtárs a szovjet autonómiák létrehozásakor ismételten rámutatott annak politikai fontosságára, hogy a szovjet kormány önként ad autonómiát. „Amíg a cári kormány és általában a világ minden burzsoá kormánya — mondotta — rendszerint csak akkor ad engedményeket a népnek, csak akkor hajt végre valamely reformot, ha súlyos körülmények erre kényszerítik, a szovjethatalom ellenkezőleg, sikerei teljében, teljesen önként ad autonómiát... csak az tartós, amit önként adnak.“ (4. köt. 419. old.) Valóban, a szovjet kormány akkor adott autonómiát, amikor óriási sikereket aratott, amikor teljes diadalt ült az imperializmus elleni harcban. „Az élet bizonyítja — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy az, amit a kormányok válságos percekben adnak, nem tartós, bizonytalan... A reformok és szabadságjogok csak abban az esetben lehetnek tartósak, ha azokat nem az ideiglenes, pillanatnyi szükség parancsára, hanem annak teljes tudatában adják, hogy ezek a reformok hasznosak és ha olyan kormányok adják, amelyek erejük és hatalmuk virágjában vannak.” (424. old.) Új Alkotmányunk tervezete az ereje és hatalma virágjában lévő népi demokratikus rendszerünk győzelmeinek tükre. Ennek természetes következménye a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte, amelyet pártunk a sztálini nemzeti politika alapján irányzott elő, annak tudatában, hogy ez az intézkedés hasznos lesz, úgy ar magyar lakosság fejlődése, mint az egész ország dolgozóinak fejlődése érdekében. A párt és a kormány, a sztálini tanítások szellemében, a politikai és kulturális fejlődés előmozdítása mellett, gondot fordít e terület gazdasági megerősítésére is. Ennek egyik legfontosabb megnyilvánulási formája a szocialista ipar kifejlesztésének politikája a tartomány természeti kincseinek felhasználása alapján, valamint a munkásosztály növelésének előmozdítása. Az ötéves terv jelentős összeget irányoz elő a Magyar Autonóm Tartomány ipari fejlesztésére. Ennek alapján épül hőerőmű, szerszámgépgyár, könnyűipari gyárak, vasútvonalak, stb. a Székelyföldön. Másrészt a Magyar Autonóm Tartomány az ország ipari központjaitól gépeket és felszereléseket kap, amelyek elősegítik a tartományban élő dolgozók jólétének növelését. A Magyar Autonóm Tartomány dolgozói ennek a segítségnek alapján fokozottan vehetik ki részüket az állami terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért folytatott alkotó munkából, amely közös hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatását szolgálja. ★ A Szovjetunió példája a gyakorlatban bizonyította be, hogy a viszály és ellenségeskedés nem minden társadalom, hanem csakis a kizsákmányoló társadalom sajátossága. Vagyis azé a társadalomé, amely az embernek ember által való elnyomásán és kizsákmányolásán épül fel. A nemzeti viszálynak és gyűlölködésnek nincs és nem lehet talaja a szocialista társadalomban, ott, ahol felszámolták a kizsákmányoló osztályokat és ezzel megszüntették azokat az okokat, amelyek az osztályok és nemzetiségek közötti harcot szülik. A Szovjetunió történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy csak a szocializmusban válik lehetővé az igazi nemzeti szabadság, a múltban elnyomott nemzetiségek, nemzeti kisebbségek felemelkedése és felvirágozása — az egyenjogúság, a baráti együttműködés és kölcsönös testvéri segítség szellemében. A Szovjetunióban létrejött nemzeti Köztársaságok, Autonóm Köztársaságok, autonóm területek, nemzetiségi körletek politikai, gazdasági, kulturális fejlődésének az alapja az élenjáró, a nagy orosz nép testvéri támogatása. Ennek a segítségnek alapján emelkedtek fel és indultak virágzásnak a múltban elmaradott nemzetek és nemzetiségek. Minthogy a Szovjetunóban megszüntették a múltban elnyomott és elmaradott nemzetek és nemzetiségek gazdasági és kulturális elmaradottságát, a szovjet állam nemzeti politikájának fő tartalma most az, hogy még közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket, minden lehető módon fejlessze köztük a baráti együttműködést, teljesen kitörölje az emberek tudatából a nacionalizmus maradványait. A Szovjetunió nemzeti politikájának fő tartalma ma az, hogy valamennyi nemzetiség dolgozóit a szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség szellemében nevelje. A szovjet emberek méltán büszkék tehát közös szocialista hazájukra. A Román Népköztársaságban a nemzeti kisebbségek dolgozói — a román dolgozók oldalán — tettekkel fejezik ki hazaszeretetüket, hűségüket a népi demokratikus rendszer iránt. Az alkotó hazaszeretet egyik leggazdagabb forrása a szocializmus építésében elért sikereknek. Élmunkásainknak és sztahanovistáinknak a munkához való új viszonya, egyúttal hazaszeretetük kifejezése is. Új Alkotmányunk tervezetének tanulmányozása az öröm és a lelkesedés mellett méltán kelti fel dolgozóink hazafias büszkeségét is. „Büszke vagyok hazámra, a Román Népköztársaságra és örvendek, hogy ennek az országnak állampolgára lehetek.’ — írja az Alkotmánytervezetről adott nyilatkozatában Bódis Sándor, a marosvásárhelyi Közegészségügyi Intézet tanársegéde. A hazaszeretet, a szocializmus építése, vívmányaihoz való ragaszkodás kelti fel dolgozóinkban — nemzetiségre való tekintet nélkül — a nacionalista ellenséggel szembeni gyűlöletet, fokozza az éberséget a soviniszta mesterkedésekkel szemben. A nacionalista osztályellenség — amelyet népi demokratikus rendszerünk új vívmánya, a nemzeti kérdés megoldása terén elért új győzelmünk megzavart és csalódással tölt el — tudatos megtévesztő hírverést folytat, elszigetelődésre uszít. „A forradalmi éberség megköveteli — tanít rá Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, — hogy kérlelhetetlenül küzdjünk mindenfajta sovinizmus és nacionalizmus ellen — a román, magyar, német ,vagy bármilyen más nacionalizmus ellen. A nacionalizmus és a sovinizmus a népek közötti testvériségre akar lesújtani, arra a közös harcra, amelyet valamennyi nemzetiség dolgozói vívnak a szocializmus felépítéséért országunkban. A nacionalizmus az imperializmus és a dolgozó nép belső ellenségeinek legmérgezettebb, legveszélyesebb fegyvere, ezért a nacionalizmus mindennemű megnyilvánulásának kiirtásáért folytatott harc pártszervezeteink és a tömegszervezetek állandóan napirenden lévő feladata kell hogy legyen." A Magyar Autonóm Tartomány területiközigazgatási autonómiája a szocializmus építésének útján elért újabb vívmányunk, amely büszkeséggel tölti el a Román Népköztársaság minden egyes dolgozóját, mert megfelel az ország dolgozói legmagasabbrendű hazafias érdekeinek. ROBOTOS IMRE Tanulmányozzuk Alkotmánytervezetünket A Magyar Autonóm Tartomány megteremtése jelentősen megerősíti hazánk dolgozóinak egységét Kulturelőadások az A fővárosi agitációs pontok munkája napról-napra élénkebbé válik, összejöveteleket rendeznek képviselők, sztahanovisták, írók, művészek és a városnegyedek lakói között és ezeken az összejöveteleken megvitatják az Alkotmánytervezet egyes pontjait. Csütörtök délután több agitációs pont rendezett ilyen kultúrműsorral egybekötött értekezletet. A Calea Victorieien lévő 133 számú agitációs pont helyiségében Mihai Nicolae elvtárs, a Tudor Vladimirescu rajon néptanácsának képviselője nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott a „RNK Fegyveres Erői, népünk vívmányainak és a békének védőpajzsa” címen. Az előadó rámutatott, milyen szeretettel övezik ma a dolgozók néphadseregünket. Míg a múltban a katonaság a kapitalisták és földesurak gyűlöletes eszköze volt, ma a hadsereget a dolgozók alkotják, akik megingathatatlanul őrködnek a dogozó nép vívmányai fölött. A felolvasást a ZSDB kulturegyüttesének és a „Ciprian Porumbescu” zenekonzervatórium kulturcsoportjának előadása követte. , agitációs pontokban A Szovjet Hadsereg útja 71-es szám alatti agitációs pontban több mint 120 fővárosi lakos gyűlt össze, hogy megvitassák az Alkotmánytervezetnek azt a szakaszát, amely előírja a tudomány, a művészet és az irodalom fejlesztésének biztosítását. Tamara Panzaru írónő arról beszélt, hogyan támogatja a népi demokratikus állam az írókat. Számos olyan író példáját említette meg, akik műveiket az Irodalmi Alap, a pártnak és a kormánynak az Írók támogatására létesített intézménye segítségével alkothatták meg. Aurora Cornu fiatal költőnő költeményeiből olvasott fel. A „Május 9“ park szabadtéri színpada körül mintegy 200 munkás, tisztviselő és háziasszony hallgatta meg Silvian Tristea elvtárs, a „Viata Nova” szerkesztőjének népi demokratikus rendszerünk lenini-sztálini nemzeti politikájáról tartott előadását. A gyűlés a „Sovremasigurare” művészegyüttesének színvonalas előadásával ért véget. (Agerpres.) Romániai Magyar Szó Dolgozóink országszerte megvitatják az Alkotmánytervezetet 19.000 agitátor a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány területén a vállalatokban, klubokban, kulturotthonokban, kollektív gazdaságokban szervezett agitációs pontokon naponta százával és ezrével gyűlnek össze a dolgozók, hogy megvitassák az Alkotmánytervezetet. Részletesen tanulmányozzák a tervezet minden egyes pontját, kérdéseket tesznek fel és javaslatokat terjesztenek elő. A tartományban eddig 259, NDF községi bizottság és rajoni alárendeltségű városi bizottság, valamint a vállalatokban és intézményekben 114 NDF iroda alakult. Ezenkívül 4.100 NDF-kör működik, ahol több mint 200.000 dolgozó vitatja meg az Alkotmánytervezetet. Csupán Udvarhely vajon 526 NDF-köre több mint 50.000 dolgozót vont be az Alkotmánytervezet megvitatásába. A rajonban különösen Homoródszentpál és Homoródszentmárton községekben népszerűsítik széles körben az Alkotmánytervezetet. Kiváló munkát végeznek ezen a téren a NDF erdőszentgyörgyi, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi rajoni tanácsai is. Marosvásárhelyen eddig 85 NDF-kör létesült. A legtöbb körben, például a Március 6 utcai, a Vas-Gereben utcai vagy a Kövesdomb utcai körben naponta 30—60 személy vesz részt. A tartomány területén 856 agitációs pont működik, ahol már több mint 21.000 állampolgár vett részt az Alkotmánytervezet megvitatásában. Az agitációs pontok az Alkotmánytervezet tiszteletére 224 kulturelőadást rendeztek. Marosvásárhelyen 22 agitációs pont létesült, amelyeket bőven elláttak propaganda és dokumentációs anyaggal. Több mint 19.000 agitátor népszerűsíti jó eredménnyel az Alkotmánytervezetet a tartományban. A jól megszervezett agitációs munka eredményeként a dolgozók tartományszerte lelkes munkafelajánlásokat tesznek és újabb, munkasikerekkel köszöntik az Alkotmánytervezetet. (Agerpres.). Alkotmánytervezetünk megvitatása Nagyváradon Nagyvárad dolgozói élénk érdeklődéssel veszik ki részüket Alkotmánytervezetünk megvitatásából. A NDF tanácsa a városban 14 agitációs pontot állított fel, az üzemekben és intézményekben pedig 66 agitációs pontot szervezett. Ezeken a helyeken naponta számos dolgozó gyűl össze és szakaszonként tanulmányozzák, vitatják rendkívüli érdeklődéssel hazánk új alaptörvényét. A Malinovszki téren felállított 1. számú agitációs pontot például naponta több mint kétszáz dolgozó keresi fel rendszeresen. Az agitációs pont pontos napi programm szerint dolgozik. A heti munkaterv határozott feladatokat ró minden egyes agitátorra és propagandistára. Minden nap más propagandista ad választ az Alkotmánytervezettel kapcsolatban feltett kérdésekre. Minden este előadásokat tartanak, melyeken a különböző városrészek számos lakosa vesz részt, így a „Román Népköztársaság polgárainak személyes tulajdonjogáról” tartott előadáson 300 személy vett részt, közülük számosan tettek fel kérdéseket az előadónak. Minden egyes agitációs pontnak saját könyvtára van, amely az olvasók rendelkezésére áll. A feltett kérdéseket és a válaszokat külön erre a célra felfektetett könyvbe jegyzik be. Ez a könyv szintén a látogatjók rendelkezésére áll Az egyes üzemekben megtárgyalták az Alkotmánytervezetet. Az „Infratirea" üzemben például szakszervezeti csoportonként beszélték meg az Alkotmánytervezetet. Itt Lőrinc Attila és Victor Gordon agitátorok a 7. és 77. pontokról beszéltek. Élénk érdeklődés mellett folyt le a „Solidaritatea”, a „Cootex” és a „Dobrogeanu Gherea” gyárakban is Alkotmánytervezetünk megvitatása. Honpolgári bizottságok az Alkotmánytervezet népszerűsítéséért Hazánkban a dolgozók tevékeny részvételét az államügyek és a közügyek vezetésében, a néptanácsok szervezik meg. A néptanácsok és a széles dolgozó tömegek közötti kapcsolat elmélyítését segítik elő a honpolgári bizottságok. Ezeknek a bizottságoknak a munkásosztály ügyéhez hű, legtevékenyebb honpolgárok a tagjai. A temesvári városi néptanács mellett számos honpolgári bizottság működik. Ezek a bizottságok a közérdekű munkákba bevonják a kerületek dolgozóit, politikai felvilágosító tevékenységet fejtenek ki és ily módon járulnak hozzá a dolgozó tömegek mozgósításához a szocializmus építésében. Az Alkotmánytervezet megjelenése után a honpolgári bizottságok tevékenyen hozzájárulnak e történelmi jelentőségű alaptörvény népszerűsítéséhez és megvitatásához. A honpolgári bizottságok változatos munkájukkal segítséget nyújtanak, hogy Temesvár város dolgozói az Alkotmánytervezet minden szakaszát megismerjék és értékeljék. Az 50. számú agitációs pontnál a honpolgári bizottság, Kékes Milán néptanácsi képviselő vezetésével, tevékenyen részt vett a kerületi békeharcbizottság gyűléseinek előkészítésében, ahol az Alkotmánytervezetet vitatták meg. A honpolgári bizottság támogatta a kerületi ARLUS-körök munkáját, előadókról gondoskodott az Alkotmánytervezetet népszerűsítő kultúrműsorokhoz. Az egyik honpolgári bizottság, Földi Sándor néptanácsi képviselővel az élén, egy agitációs pont létesítését javasolta. Az agitációs pontot berendezték és máris megkezdte működését. A honpolgári bizottságok eddig 35 megbeszélést szerveztek, amelyeknek célja az Alkotmánytervezet megvitatása volt. A felvilágosító munkán kívül, a bizottságok különböző közhasznú önkéntes munkálatokat kezdeményeznek az Alkotmánytervezet tiszteletére. Nekanitzky Mária képviselőnő kerületében a bizottság eredményesen harcol az Írástudatlanság felszámolásáért. A kerület egykori írástudatlanai most mind részt vesznek a betűvető tanfolyamon. Az egyik kerület honpolgári bizottsága a kerület dolgozóinak kezdeményezésére önkéntes munkát szervezett. Ennek eredményeként az iskola "köré mintegy 80 méter hosszú kerítést építettek, két utcában a járdát megjavították. KOZMA BÉLA a temesvári városi néptanács képviselője. A Tudományt és Kultúrát Terjesztő Társaság fiókjai népszerűsítik Alkotmánytervezetünket A Tudományt és Kultúrát Terjesztő Társaság legfontosabb feladatainak egyike az Alkotmánytervezet népszerűsítése. A népszerűsítő munka minél jobb megszervezése érdekében, a TKTT fiókjai konkrét munkaterveket készítettek. A TKTT galaci fiókja például a NDF tartományi tanácsának útmutatása alapján készítette el ezt a munkatervet. A népszerűsítési akcióban a TKTT szorosan együttműködik a ratonai néptanácsok kulturosztályaival és a tömegszervezetekkel. A TKTT galactartományi fiókjainak tervében számos, az Alkotmánytervezetre vonatkozó előadás szerepel. Ezeknek az előadásoknak egy részét már meg is tartották. Az előadásokat élénk vita követi. Széleskörű tevékenységet fejtenek ki ezen a téren a TKTT arab-, pitesti, és sztálintartományi fiókjai is. A Társaság előadói a sztálinvárosi üzemekben 20 előadást tartottak az Alkotmánytervezettel kapcsolatban. Számos előadást rendeztek a „Sovromtractor”, „Vörös Zászló” és „Fónagy János” üzemekben. Szebenben és Segesváron négy előadásból álló előadássorozatot tartottak. A TKTT pitesti fiókjának az Alkotmánytervezet népszerűsítése terén végzett tevékenysége szorosan összefonódik a rajoni szakszervezeti bizottságok és a NDF bizottságainak tevékenységével. A TKTT előadói felvilágosító munkájukkal jelentős mértékben támogatják a NDF munnkáját. Jól dolgoznak Páván az agitátorok Páván (Kézdivásárhely rajon) az Alkotmány tervezetet népszerűsítő agitátoroknak segítséget nyújtanak a szünidőben levő tanulók, Lázár Imre Bandi Vilmos, Bene Sándor, Süti Teréz és mások, akik tevékenyen kiveszik a részüket a betakarítási kampányból is. A kollektív gazdaságban Lázár Lajosné, a faluban Szabó László agitátor tűnt ki. Az Alkotmánytervezet ismertetésébe mintegy 40 agitátor kapcsolódott be. A faliújságot is a felvilágosító munka szolgálatába állították. Többek között „A nemzeti kisebbségek jogegyenlősége” című cikkben és más írásokban világítják meg az Alkotmánytervezet egyes részeit. LENGYEL KÁROLY levelező