Romániai Magyar Szó, 1952. szeptember (6. évfolyam, 1524-1548. szám)

1952-09-02 / 1524. szám

1952. szeptember 2., kedd 3 A Román Népköztársaság új Alkotmányá­nak tervezete előírja: „A Román Népköztár­saság Magyar Autonóm Tartományát a kom­pakt székely-magyar lakosság lakta terület alkotja.“ A Román Népköztársaság Alkotmányterve­zete a székely rajonok számára biztosított közigazgatási-területi autonómiát, a lenini­­sztálini tanítások szellemében, a Szovjetunió tapasztalatainak nyomán irányozta elő, a Román Munkáspárt következetes proletárin­ternacionalista politikájának alapján. Sztálin elvtárs művei pontos útmutatást nyújtanak a nemzeti autonómia lényegéről. A sztálini tanítás mindenekelőtt a nemzeti autonómia osztályjellegét emeli ki és lelep­lezi a burzsoázia úgynevezett „autonómista“ nacionalista törekvéseit. A burzsoázia olyan „autonómiára” törekszik, amelyen belül tel­jes hatalommal bírhat a „saját“ dolgozókkal szemben, akiket a „nemzeti egység“ nacio­nalista jelszavával kísérel meg eltéríteni az osztályharctól, tehát felszabadulásuk útjától. Az autonómia forma — írja Sztálin elvtárs. — A kérdés lényege az, hogy milyen osztály­­tartalommal töltjük meg ezt a formát. A szov­jethatalom ... az autonómia mellett van, de olyan autonómia mellett, melyben minden ha­talom a munkásoké és parasztoké, mely­ben a nemzetiségek burzsoáit megfosztják nemcsak a hatalomtól, de még a kormány­­szervek választásában való részvételtől is” (Sztálin Művei 4. kötet, 91. old. Szikra kiadás.) Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az autonó­mia nem lehet jogcím a nemzeti elkülönülés­re, a nemzeti válaszfalak mesterséges kiala­kítására. „... az adott területen nem nem­zeti ismérv, hanem osztályok szerint kell el­határolni az embereket. Osztály-Szovjetek,­­ mint az autonómia alapja, autonómia, mint e Szovjetek akaratnyilvánításának formája — ilyen jellegű az általunk javasolt szovjet auto­nómia.” (U. o. 92. old.) Természetesen a burzsoázia, a méregkeve­rő nacionalisták nem ilyen autonómiáról „ál­modoznak“. Ők a nemzeti autonómiát nacio­nalista céljaik szolgálatába szeretnék állíta­ni, elszigetelődésre uszítanak, hogy megfosz­­szák a „saját” munkásosztályukat és, a dol­gozókat a más nemzetiségű dolgozókkal való együttműködéstől és annak az egységnek az erejétől. Az autonómiának a célja azonban ellenkezőleg éppen az, hogy megszilárdítsa a különböző nemzetiségű dolgozók osztályegy­­ségét a burzsoázia ellen, a szocializmus felépítéséért. A lenini-sztálini nemzeti politika győzelme a Szovjetunióban arra tanít, hogy csak a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdön­tésével s csak a szocializmus győzelmével le­het maradéktalanul megoldani a nemzeti kérdést. Másrészt­­ a nemzeti kérdés meg­oldása nélkül nem lehet biztosítani a szoci­alizmus teljes győzelmét. Szétbonthatatlan kölcsönhatás érvényesül itt. Pártunk kezdettől fogva harcolt a burzsoá­­földesuri rendszernek a nemzeti kisebbségek­kel szemben alkalmazott elnyomó politikája ellen. A párt harcba vezette a különböző nem­zetiségű dolgozókat a burzsoá­ földesuri rend­szer megdöntéséért, a dolgozók hatalmának kivívásáért, mint amely egyedül biztosíthatja a román nép nemzeti függetlenségét és a nemzeti kisebbségek szabadságjogait, jog­­egyenlőségét. Az országnak a Szovjet Hadse­reg által történt felszabadítása és a néphata­lom megteremtése után, a párt sztálini nem­zeti politikájához híven, véget­­ vetett a nemzeti elnyomás politikájának és állampoli­tikává emelte a nemzeti kisebbségek jogegyen­lőségét a román néppel. Népi demokratikus rendszerünk egyik legnagyobb vívmányaként szentesíti új Alkotmányunk, tervezete a nem­zeti kisebbségek megvalósult jogegyenlőségét. Tudatában kell lennünk annak, hogy a nem­zeti kérdés megoldása terén elért eredmé­nyeink harcban születtek. A BMP központi lapjának, a Scânteia-nak cikke, a Magyar Autonóm Tartomány létrehozásáról, méltán állapítja meg: „A nemzeti kérdés helyes megoldása csak azoknak a vereségeknek alap­ján vált lehetségessé, amelyeket a munkás­­osztály mért — pártjával az élen — politi­kai, gazdasági és ideológiai téren a kizsákmá­nyoló osztályokra, a román és a magyar re­akcióra.” A Magyar Autonóm Tartomány megteremtésével a román és magyar reakció újabb súlyos vereséget szenvedett. Ez ma­gyarázza meg azt a szenvedélyes gyűlöle­tet, amellyel az osztályellenség a székely ra­jonok közigazgatási-területi autonómiáját fo­gadta. Az osztályellenség számot vet azzal, hogy ez az intézkedés még szorosabbra von­ja a magyar és román dolgozók barátságát, tehát még inkább elszigeteli és megsemmisíti a magyar és román nacionalistáknak azt a törekvését, hogy felélesszék a nemzeti gyű­lölködést. A nacionalisták legfőbb célja az, hogy megbontsák a dolgozók egységét a ki­zsákmányolás elleni harcban, hogy lassítsák a szocializmus építésének ütemét és a kapi­talizmus visszaállításának előkészítésén mes­terkedjenek. A Magyar Autonóm Tartomány vezetésében — a sztálini tanítások szellemében — bizto­sítani kell a következetes osztályelvszerűsé­­get, mint amely az autonómiának megadja a létjogosultságát. A Magyar Autonóm Tartományban az ál­lamhatalom helyi szerveinek, a proletárdikta­túra eszközeivel kell fellépniük a kizsákmá­nyolók korlátozásáért és kiszorításáért, a so­viniszta uszítók és konkolyhirítők ellen.­Erő­teljesen fel kell venni a harcot „a nemzeti egység“ nacionalista szóvivői ellen, akik V. Luca hírhedt antimarxista, ellenforradalmi tétele szerint , azt állítják, hogy „Szé­kelyföldön nincs kulák.” Ennek az ellen­séges nacionalista jelszónak leple alatt folyt a Székelyföldön a kuláktalanítás, ennek se­gítségével akarták leszerelni a dolgozók osz­tályharcát. Pártunk leleplezte a jobboldali el­hajlók opportunista politikáját, amely fékezte a szocializmus építését hazánkban és súlyos károkat okozott a munkásosztálynak, a dol­gozó parasztságnak és népi demokratikus ál­lamunknak. A Magyar Autonóm Tartomány különböző fokú néptanácsaiban minden hatalom a munkásoké és a dolgozó parasztoké, akik a párt és a kormány politikájának megfelelően kell harcoljanak a kizsákmányolók ellen. A Magyar Autonóm Tartomány területén nem nemzeti ismérv, hanem osztályok szerint kell elhatárolni az embereket — úgy, amint arra a sztálini tanítás figyelmeztet. Ez biztosít­hatja csak a székely rajonok dolgozóinak to­vábbi győzelmeit a szocializmus építésében. ★ A szovjet tapasztalatok azt igazolják, hogy a Szovjetunióban a területi autonómia elvé­nek és gyakorlatának bevezetése azt jelen­tette, hogy a szovjethatalom a legszorosabb szálakkal kapcsolta egybe az ország nemze­tiségi vidékeit a központtal. „... Oroszország — írja Sztálin elvtárs — a területi autonó­mia alapján létesített közigazgatási beosztás­sal hatalmas lépést tett előre abban az irány­ban, hogy a végvidékeket a proletárközpont körül tömörítse, hogy az államhatalmat kö­zelebb vigye a végvidékek nagy néptömegei­­h­ez.” (4. kötet, 375. old.) Sztálin elvtárs az autonómia fogalmát meghatározva, rámutat arra, hogy „Az auto­nómia — nem függetlenség." (U. o. 417. old). Ellenkezőleg: a területi autonómia a nemzeti összetételükben különböző tartományok és a központ „egyesítésének legreálisabb, legkon­krétabb formája.“ A területi autonómia cél­ja az, hogy megerősítse a központi államha­talmat. A Magyar Autonóm Tartomány lét­rehozásával a székely rajonok magyar dol­gozóit még szorosabb szálak fűzik a Román Népköztársaság központi szerveihez. A terü­leti autonómia nem szigeteli el a székely ra­­jonokat az ország többi részétől: a Magyar Autonóm Tartomány és a többi tartományok között nincs és nem is lehet semmiféle so­rompó vagy elhatárolódás, nem lehet elide­genedés. A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaság szerves része, egyik tartománya a többi tartomány között. A te­rületi autonómia megteremtése, amely tovább vezet a nemzeti kérdés teljes megoldásának sztálini útján, jelentősen megerősíti hazánk dolgozóinak egységét és népi demokratikus államunkat, a Román Népköztársaságot. Teljesen érthető ez. A dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály hatalmának megerősítését dolgozó népünk saját ügyének tekinti. Ugyanígy a néphatalom saját ügyé­nek tekinti a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekeit. A dolgozók annál job­ban szeretik a néphatalmat, minél érthetőb­bé válik ez számukra, minél pontosabban megismerik lényegét és tartalmát. Ezért ta­­nít arra Sztálin elvtárs, hogy a nemzeti ki­sebbségek által lakott területeken az állami szerveket „... a bíróságokat, a közigazga­tást, a gazdasági szerveket, a közvetlen ha­talmi szerveket (úgyszintén a pártszerveket is) — lehetőleg a helyi lakosság életmódját, erkölcseit, szokásait és nyelvét ismerő helyi emberekből kell összeállítani.” (U. o. 378 old.) Ez lehetővé teszi, hogy a tömegek még inkább meggyőződjenek arról, hogy a népha­talom és annak intézményei az ő akaratukat fejezik ki, az ő vágyaikat és reménységeiket testesítik meg. Ez elszakíthatatlan szálakkal kapcsolja össze a tömegeket az államhatalom­mal. Természetesen az autonóm tartomány álla­mi szervei részei a Román Népköztársaság egységes államgépezetének. Nem valamelyes „független“ szervek, amelyek nincsenek alá­rendelve a központi államhatalmi szervek­nek. A RNR Alkotmánytervezetének 20. sza­kasza világosan kimondja: „A Román Nép­­köztársaság törvényei, az Állam központi szerveinek határozatai és rendelkezései kö­telezőek a Magyar Autonóm Tartomány terü­letén.“ Az Alkotmánynak ez az előírása a legtel­jesebb mértékben kifejezi országunk egész dolgozó népének érdekeit, s ezen belül kife­jezi a székely rajonok dolgozóinak érdekeit is. A mi államunk a városi és falusi dolgo­zók állama. Így tehát államunk központi szervei minden rendeletének, minden törvé­nyének és határozatának az a célja, hogy megvédje és biztosítsa a városi és falusi dol­gozók vívmányait; megvédje a RNK függet­lenségét és szuverenitását; biztosítsa az egy­séges népgazdaság fejlődését és a dolgozók életviszonyainak szüntelen javulását. Ilyen körülmények között, a A­agyar Autonóm Tar­tomány területén élő dolgozók — éppenúgy, mint a­­más tartományokban élő dolgozók, messzemenően tiszteletben kell tartsák az ál­lami központi szervek minden határozatát, döntvényét, valamennyi törvényét. A helyi néptanácsok, a milícia helyi szervei, az ügyészek, a helyi bírósági szervek alárende­lik magukat a megfelelő központi szervek rendeleteinek. Sztálin elvtárs világos útmutatást nyújt erre vonatkozóan: „A központi hatalom kezé­ben kell meghagyni minden olyan funkciót, amely az egész ország szempontjából fon­tos, a területi szerveket pedig főképpen tisz­tán területi jellegű közigazgatási, politikai és kulturális funkciókkal kell felruházni. Ilyen területi jellegű funkciók: az iskolaügy, a bíráskodás, a közigazgatás, valamint azok­nak a szükséges politikai rendszabályoknak, azoknak a formáknak és módszereknek ki­dolgozása, amelyekkel az általános dekrétu­mokat a nemzeti életviszonyok sajátosságai­nak megfelelően végrehajtják , s mindeze­ket a területi jellegű funkciókat a lakosság anyanyelvén, olyan nyelven kell gyakorolni, amelyet a lakosság megért ” (Sztálin Művei 4. kötet, 93. old.) így a Magyar Autonóm Tartomány jogai és kötelességei a felsőbb állami szervekkel való viszonyában ugyanazok, mint a többi tartományé. Éppen egy része van a felsőbb állami szervek irányító segítségében, mint a többi tartományoknak. A Magyar Autonóm Tartomány szerves része hazánk egységes politikai, gazdasági és kulturális életének. A Magyar Autonóm Tartomány emellett az Al­kotmánytervezet előírásai szerint kidolgozza az Autonóm Tartomány Szabályzatát, amelyet jóváhagyás végett a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjeszt. A Szabály­zat a Nagy Nemzetgyűlés­ jóváhagyása után lép érvénybe. A Szabályzatban kidolgozzák azokat a szükséges módszereket, amelyekkel az ország törvényeit a helyi sajátosságok­nak megfelelően végrehajtják A Magyar Autonóm Tartományban a te­rületi jellegű funkciókat végző szerveket, a bírósági, közigazgatási gépezetet, a gazdasá­gi szerveket, a hatalmi szerveket a tarto­mánybeli, többségükben magyar dolgozókból állítják össze. Az a tény, hogy a tartomány államhatalmi szervei és intézményei a széles néptömegek anyanyelvét használják majd tevékenységükben, még jobban megszilárdítja az államhatalom és a nép közötti kapcsola­tokat. Természetesen a Magyar Autonóm Tarto­mány államhatalmi és közigazgatási szervei — az ország törvényeinek és alkotmányának megfelelően — figyelemmel vannak a tarto­mány területén élő más nemzetiségű lakos­ság igényeire, sajátosságaira, életmódjára és szokásaira, biztosítva azoknak alkotmányos jogait. A Magyar Autonóm Tartományban lakó román dolgozók a különböző szervekkel és intézményekkel való kapcsolatukban hasz­nálhatják a román nyelvet, a tartomány ro­­mán-lakta falvaiban román nyelvű iskolák, kultúrotthonok, stb. fognak működni. A tar­tományban a hivatalos okmányokat a RNK Nagy Nemzetgyűlése által megszavazott tör­vényeket, a RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnök­ségének törvényerejű rendeleteit, a RNK mi­nisztertanácsának határozatait a Magyar Au­tonóm Tartomány Néptanácsának döntvé­nyeit, stb. román és magyar nyelven hozzák az állampolgárok tudomására. Mindez hozzájárul a román és magyar dolgozók baráti együttélésének kimélyítésé­­hez. Az, hogy a Magyar Autonóm Tartomány magyar lakossága az anyanyelvén kívül is­meri a román nyelvet is, az a tény, hogy a népi demokratikus román állam nyelvét is minden iskolában tanítják, számottevő té­nyezője az egész dolgozó nép egysége meg­szilárdításának. A magyar dolgozók, most amikor szabadon használhatják és fejleszthe­tik anyanyelvüket, mind nagyobb érdeklődés­sel és szeretettel fordulnak a román nyelv megismerése felé is, mert ismerni akarják azt a nyelvet, amelyet hazánkban a szocia­lizmus legtöbb építője beszél. A magyar dolgozókat mélységes hála tölti el a párt, a kormány és a román nép iránt azért a pro­letárinternacionalista szellemű segítségért, amelyben jogegyenlőségének biztosításával része van. Az új Alkotmányunk tervezete szentesíti ennek a segítségnek alapján kibon­takozott minden nagyszerű vívmányunkat. Ez fokozott ösztönzést nyújt a magyar dol­gozók számára,, hogy megismerjék a román nép nyelvét is, a román nép kulturkincseit, mert ez nagymértékben emeli kulturszínvo­­nalukat, kiszélesíti látókörüket és elmélyíti az együttműködésüket a román dolgozókkal, akikkel együtt vállvetve, építik a szocializ­must. A Magyar Autonóm Tartomány megte­remtése nem jelent tehát nyelvi szempontból sem elszigetelődést, mert ez a székelyföldi dolgozók fejlődését nem segítené elő, hanem ellenkezőleg, fékezné. ★ A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása a székely rajonokban sűrű tömegben élő ma­gyar lakosságnak széleskörű további fej­lődési lehetőséget biztosít politikailag, gazda­ságilag és kulturálisan egyaránt. Az új Alkotmányunk tervezete a szocializ­mus építésében megtett út mérlege, győzel­meink mérlege. Győzelmeink és eredményeink alapján vált lehetségessé a jogokban való gyarapodás is. Népi demokratikus rendsze­rünk jelenlegi fejlődési szakasza lehetővé tette olyan jogok bevezetését is, amelyeket a korábbi fejlődési színvonalunkon még nem alkalmazhattunk. A Román Népköztársaság olyan időben vezeti be ezt a jogkiterjesztést, amikor a Román Munkáspárt vezetésével dol­gozó népünk nagy sikereket arat a szocializ­mus építésének minden területén, amikor népi demokratikus rendszerünk ereje egyre szilár­dabb. Éppen ez bizonyítja a bevezetett­­és szentesített szabadságjogaink tartósságát és megingathatatlanságát. Az autonómia létrehozásának ezek a kö­rülményei rendkívül nagy jelentőségűek. Sztá­lin elvtárs a szovjet autonómiák létrehozá­sakor ismételten rámutatott annak politikai fontosságára, hogy a szovjet kormány ön­ként ad autonómiát. „Amíg a cári kormány és általában a világ minden burzsoá kor­mánya — mondotta — rendszerint csak ak­kor ad engedményeket a népnek, csak ak­kor hajt végre valamely reformot, ha súlyos körülmények erre kényszerítik, a szovjetha­talom ellenkezőleg, sikerei teljében, teljesen önként ad autonómiát... csak az tartós, amit önként adnak.“ (4. köt. 419. old.) Valóban, a szovjet kormány akkor adott autonómiát, amikor óriási sikereket aratott, amikor teljes diadalt ült az imperializmus elleni harcban. „Az élet bizonyítja — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy az, amit a kormányok válságos per­cekben adnak, nem tartós, bizonytalan... A reformok és szabadságjogok csak abban az esetben lehetnek tartósak, ha azokat nem az ideiglenes, pillanatnyi szükség parancsára, hanem annak teljes tudatában adják, hogy ezek a reformok hasznosak és ha olyan kor­mányok adják, amelyek erejük és hatalmuk virágjában vannak.” (424. old.) Új Alkotmányunk tervezete az ereje és hatalma virágjában lévő népi demokratikus rendszerünk győzelmeinek tükre. Ennek ter­mészetes következménye a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte, amelyet pártunk a sztá­lini nemzeti politika alapján irányzott elő, annak tudatában, hogy ez az intézkedés hasznos lesz, úgy a­­r magyar lakosság fejlő­dése, mint az egész ország dolgozóinak fej­lődése érdekében. A párt és a kormány, a sztálini tanítások szellemében, a politikai és kulturális fejlődés előmozdítása mellett, gondot fordít e terület gazdasági megerősítésére is. Ennek egyik legfontosabb megnyilvánulási formája a szocialista ipar kifejlesztésének politikája a tartomány természeti kincseinek felhasználá­sa alapján, valamint a munkásosztály növe­lésének előmozdítása. Az ötéves terv jelen­tős összeget irányoz elő a Magyar Autonóm Tartomány ipari fejlesztésére. Ennek alapján épül hőerőmű, szerszámgépgyár, könnyűipari gyárak, vasútvonalak, stb. a Székelyföldön. Másrészt a Magyar Autonóm Tartomány az ország ipari központjaitól gépeket és felsze­reléseket kap, amelyek elősegítik a tarto­mányban élő dolgozók jólétének növelését. A Magyar Autonóm Tartomány dolgozói en­nek a segítségnek alapján fokozottan vehetik ki részüket az állami terv teljesítéséért és túl­szárnyalásáért folytatott alkotó munkából, amely közös hazánk, a Román Népköztársa­ság felvirágoztatását szolgálja. ★ A Szovjetunió példája a gyakorlatban bi­zonyította be, hogy a viszály és ellenséges­kedés nem minden társadalom, hanem csakis a kizsákmányoló társadalom sajátossága. Vagyis azé a társadalomé, amely az ember­nek ember által való elnyomásán és kizsák­mányolásán épül fel. A nemzeti viszálynak és gyűlölködésnek­ nincs és nem lehet talaja a szocialista társadalomban, ott, ahol fel­számolták a kizsákmányoló osztályokat és ezzel megszüntették azokat az okokat, ame­lyek az osztályok és nemzetiségek közötti harcot szülik. A Szovjetunió történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy csak a szocializmusban válik lehetővé az igazi nemzeti szabadság, a múlt­ban elnyomott nemzetiségek, nemzeti kisebb­ségek felemelkedése és felvirágozása — az egyenjogúság, a baráti együttműködés és kölcsönös testvéri segítség szellemében. A Szovjetunióban létrejött nemzeti Köztársasá­gok, Autonóm Köztársaságok, autonóm terü­letek, nemzetiségi körletek politikai, gazda­sági, kulturális fejlődésének az alapja az élenjáró, a nagy orosz nép testvéri támoga­tása. Ennek a segítségnek alapján emelked­tek fel és indultak virágzásnak a múltban elmaradott nemzetek és nemzetiségek. Minthogy a Szovjetunóban megszüntet­ték a múltban elnyomott és elmara­dott nemzetek és nemzetiségek gazdasági és kulturális elmaradottságát, a szovjet állam nemzeti politikájának fő tartalma most az, hogy még közelebb hozza egymáshoz a nem­zeteket, minden lehető módon fejlessze köztük a baráti együttműködést, teljesen kitörölje az emberek tudatából a nacionalizmus marad­ványait. A Szovjetunió nemzeti politikájának fő tar­talma ma az, hogy valamennyi nemzetiség dolgozóit a szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség szellemében nevelje. A szovjet emberek méltán büszkék tehát közös szocialista hazájukra. A Román Népköztársaságban a nemzeti kisebbségek dolgozói — a román dolgozók oldalán — tettekkel fejezik ki hazaszeretetü­ket, hűségüket a népi demokratikus rendszer iránt. Az alkotó hazaszeretet egyik leggaz­dagabb forrása a szocializmus építésében el­ért sikereknek. Élmunkásainknak és sztaha­novistáinknak a munkához való új viszonya, egyúttal hazaszeretetük kifejezése is. Új Alkotmányunk tervezetének tanulmá­nyozása az öröm és a lelkesedés mellett mél­tán kelti fel dolgozóink hazafias büszkeségét is. „Büszke vagyok hazámra, a Román Nép­­köztársaságra és örvendek, hogy ennek az országnak állampolgára lehetek.’ — írja az Alkotmánytervezetről adott nyilatkozatában Bódis Sándor, a marosvásárhelyi Közegész­ségügyi Intézet tanársegéde. A hazaszeretet, a szocializmus építése, vív­mányaihoz való ragaszkodás kelti fel dolgo­zóinkban — nemzetiségre való tekintet nél­kül — a nacionalista ellenséggel szembeni gyűlöletet, fokozza az éberséget a soviniszta mesterkedésekkel szemben. A nacionalista osztályellenség — amelyet népi demokratikus rendszerünk új vívmánya, a nemzeti kérdés megoldása terén elért új győzelmünk megza­vart és csalódással tölt el — tudatos megté­vesztő hírverést folytat, elszigetelődésre uszít. „A forradalmi éberség megköveteli — tanít rá Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, — hogy kér­lelhetetlenül küzdjünk mindenfajta soviniz­mus és nacionalizmus ellen — a román, magyar, német ,vagy bármilyen más nacio­nalizmus ellen. A nacionalizmus és a sovi­nizmus a népek közötti testvériségre akar le­sújtani, arra a közös harcra, amelyet vala­mennyi nemzetiség dolgozói vívnak a szo­cializmus felépítéséért országunkban. A nacionalizmus az imperializmus és a dolgo­zó nép belső ellenségeinek legmérgezettebb, legveszélyesebb fegyvere, ezért a naciona­lizmus mindennemű megnyilvánulásának ki­irtásáért folytatott harc pártszervezeteink és a tömegszervezetek állandóan napirenden lé­vő feladata kell hogy legyen." A Magyar Autonóm Tartomány területi­közigazgatási autonómiája a szocializmus építésének útján elért újabb vívmányunk, a­­­mely büszkeséggel tölti el a Román Népköz­­társaság minden egyes dolgozóját, mert meg­felel az ország dolgozói legmagasabbrendű hazafias érdekeinek. ROBOTOS IMRE Tanulmányozzuk Alkotmánytervezetünket A Magyar Autonóm Tartomány megteremtése jelentősen megerősíti hazánk dolgozóinak egységét Kulturelőadások az A fővárosi agitációs pontok munkája nap­­ról-napra élénkebbé válik, összejöveteleket rendeznek képviselők, sztahanovisták, írók, művészek és a városnegyedek lakói között és ezeken az összejöveteleken megvitatják az Alkotmánytervezet egyes pontjait. Csütörtök délután több agitációs pont ren­dezett ilyen kultúrműsorral egybekötött ér­tekezletet. A Calea Victorieien lévő 133 számú agi­tációs pont helyiségében Mihai Nicolae elv­társ, a Tudor Vladimirescu rajon néptanácsá­nak képviselője nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott a „RNK Fegyveres Erői, né­pünk vívmányainak és a békének védőpaj­zsa” címen. Az előadó rámutatott, milyen szeretettel övezik ma a dolgozók néphadseregünket. Míg a múltban a katonaság a kapitalisták és föl­desurak gyűlöletes eszköze volt, ma a hadse­reget a dolgozók alkotják, akik megingatha­tatlanul őrködnek a dogozó nép vívmányai fölött. A felolvasást a ZSDB kulturegyüttesének és a „Ciprian Porumbescu” zenekonzervató­rium kulturcsoportjának előadása követte. , agitációs pontokban A Szovjet Hadsereg útja 71-es szám alatti agitációs pontban több mint 120 fővárosi la­kos gyűlt össze, hogy megvitassák az Alkot­mánytervezetnek azt a szakaszát, amely elő­írja a tudomány, a művészet és az irodalom fejlesztésének biztosítását. Tamara Panzaru írónő arról beszélt, ho­gyan támogatja a népi demokratikus állam az írókat. Számos olyan író példáját említet­te meg, akik műveiket az Irodalmi Alap, a pártnak és a kormánynak az Írók támogatá­sára létesített intézménye segítségével alkot­hatták meg. Aurora Cornu fiatal költőnő költeményei­ből olvasott fel. A „Május 9“ park szabadtéri színpada kö­rül mintegy 200 munkás, tisztviselő és há­ziasszony hallgatta meg Silvian Tristea elv­társ, a „Viata Nova” szerkesztőjének népi de­mokratikus rendszerünk lenini-sztálini nem­zeti politikájáról tartott előadását. A gyűlés a „Sovremasigurare” művész­együttesének színvonalas előadásával ért véget. (Agerpres.) Romániai Magyar Szó Dolgozóink országszerte megvitatják az Alkotmánytervezetet 19.000 agitátor a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány területén a vállalatokban, klubokban, kulturotthonokban, kollektív gazdaságokban szervezett agitációs pontokon naponta százával és ezrével gyűlnek össze a dolgozók, hogy megvitassák az Alkot­mánytervezetet. Részletesen tanulmányozzák a tervezet minden egyes pontját, kérdéseket tesz­nek fel és javaslatokat terjesztenek elő. A tartományban eddig 259, NDF községi bi­zottság és rajoni alárendeltségű városi bizott­ság, valamint a vállalatokban és intézmények­ben 114 NDF iroda alakult. Ezenkívül 4.100 NDF-kör működik, ahol több mint 200.000 dol­gozó vitatja meg az Alkotmánytervezetet. Csupán Udvarhely vajon 526 NDF-köre több mint 50.000 dolgozót vont be az Alkotmány­­tervezet megvitatásába. A rajonban különö­sen Homoródszentpál és Homoródszentmárton községekben népszerűsítik széles körben az Alkotmánytervezetet. Kiváló munkát végeznek ezen a téren a NDF erdőszentgyörgyi, sepsi­szentgyörgyi és marosvásárhelyi rajoni taná­csai is. Marosvásárhelyen eddig 85 NDF-kör léte­­­sült. A legtöbb körben, például a Március 6 utcai, a Vas-Gereben utcai vagy a Kövesdomb utcai körben naponta 30—60 személy vesz részt. A tartomány területén 856 agitációs pont működik, ahol már több mint 21.000 állampol­gár vett részt az Alkotmánytervezet megvita­tásában. Az agitációs pontok az Alkotmánytervezet tiszteletére 224 kulturelőadást rendeztek. Ma­rosvásárhelyen 22 agitációs pont létesült, ame­lyeket bőven elláttak propaganda és dokumen­tációs anyaggal. Több mint 19.000 agitátor népszerűsíti jó eredménnyel az Alkotmánytervezetet a tarto­mányban. A jól megszervezett agitációs mun­ka eredményeként a dolgozók tartományszerte lelkes munkafelajánlásokat tesznek és újabb, munkasikerekkel köszöntik az Alkotmányter­vezetet. (Agerpres.). Alkotmánytervezetünk megvitatása Nagyváradon Nagyvárad dolgozói élénk érdeklődéssel veszik ki részüket Alkotmánytervezetünk megvitatásából. A NDF tanácsa a városban 14 agitációs pontot állított fel, az üzemekben és intézményekben pedig 66 agitációs pontot szervezett. Ezeken a helyeken naponta számos dolgozó gyűl össze és szakaszonként tanul­mányozzák, vitatják rendkívüli érdeklődés­sel hazánk új alaptörvényét. A Malinovszki­ téren felállított 1. számú agitációs pontot például naponta több mint kétszáz dolgozó keresi fel rendszeresen. Az agitációs pont pontos napi programm sze­rint dolgozik. A heti munkaterv határozott feladatokat ró minden egyes agitátorra és propagandistára. Minden nap más propagan­dista ad választ az Alkotmánytervezettel kap­csolatban feltett kérdésekre. Minden este elő­adásokat tartanak, melyeken a különböző vá­rosrészek számos lakosa vesz részt, így a „Román Népköztársaság polgárainak szemé­lyes tulajdonjogáról” tartott előadáson 300 személy vett részt, közülük számosan tettek fel kérdéseket az előadónak. Minden egyes agitációs pontnak saját könyvtára van, a­­mely az olvasók rendelkezésére áll. A feltett kérdéseket és a válaszokat külön erre a célra felfektetett könyvbe jegyzik be. Ez a könyv szintén a látogatjók rendelkezésére áll Az egyes üzemekben megtárgyalták az Alkot­mánytervezetet. Az „Infratirea" üzemben pél­­dául szakszervezeti csoportonként beszélték meg az Alkotmánytervezetet. Itt Lőrinc Attila és Victor Gordon agitátorok a 7. és 77. pontokról beszéltek. Élénk érdeklődés mellett folyt le a „Solida­­ritatea”, a „Cootex” és a „Dobrogeanu Ghe­­rea” gyárakban is Alkotmánytervezetünk meg­vitatása. Honpolgári bizottságok az Alkotmánytervezet népszerűsítéséért Hazánkban a dolgozók tevékeny részvéte­lét az államügyek és a közügyek vezetésében, a néptanácsok szervezik meg. A néptanácsok és a széles dolgozó tömegek közötti kapcsolat elmélyítését segítik elő a honpolgári bizottsá­gok. Ezeknek a bizottságoknak a munkásosz­tály ügyéhez hű, legtevékenyebb honpolgárok a tagjai. A temesvári városi néptanács mellett szá­mos honpolgári bizottság működik. Ezek a bizottságok a közérdekű munkákba bevon­ják a kerületek dolgozóit, politikai felvilágo­sító tevékenységet fejtenek ki és ily módon járulnak hozzá a dolgozó tömegek mozgósí­tásához a szocializmus építésében. Az Al­kotmánytervezet megjelenése után a honpol­gári bizottságok tevékenyen hozzájárulnak e történelmi jelentőségű alaptörvény népszerű­sítéséhez és megvitatásához. A honpolgári bizottságok változatos munkájukkal segítsé­get nyújtanak, hogy Temesvár város dolgo­zói az Alkotmánytervezet minden szakaszát megismerjék és értékeljék. Az 50. számú agitációs pontnál a honpol­­gári bizottság, Kékes Milán néptanácsi kép­viselő vezetésével, tevékenyen részt vett a kerületi békeharcbizottság gyűléseinek elő­készítésében, ahol az Alkotmánytervezetet vitatták meg. A honpolgári bizottság támo­gatta a kerületi ARLUS-körök munkáját, előadókról gondoskodott az Alkotmányterve­zetet népszerűsítő kultúrműsorokhoz. Az egyik honpolgári bizottság, Földi Sán­dor néptanácsi képviselővel az élén, egy agi­tációs pont létesítését javasolta. Az agitá­ciós pontot berendezték és máris megkezdte működését. A honpolgári bizottságok eddig 35 megbe­szélést szerveztek, amelyeknek célja az Al­kotmánytervezet megvitatása volt. A felvi­lágosító munkán kívül, a bizottságok külön­böző közhasznú önkéntes munkálatokat kez­deményeznek az Alkotmánytervezet tiszte­letére. Nekanitzky Mária képviselőnő kerületében a bizottság eredményesen harcol az Írástu­datlanság felszámolásáért. A kerület egykori írástudatlanai most mind részt vesznek a be­­tűvető tanfolyamon. Az egyik kerület honpolgári bizottsága a kerület dolgozóinak kezdeményezésére önkén­tes munkát szervezett. Ennek eredményeként az iskola "köré mintegy 80 méter hosszú ke­rítést építettek, két utcában a járdát megja­vították. KOZMA BÉLA a temesvári városi néptanács képviselője. A Tudományt és Kultúrát Terjesztő Társaság fiókjai népszerűsítik Alkotmánytervezetünket A Tudományt és Kultúrát Terjesztő­ Tár­saság legfontosabb feladatainak egyike az Alkotmánytervezet népszerűsítése. A népsze­rűsítő munka minél jobb megszervezése ér­dekében, a TKTT fiókjai konkrét munkater­veket készítettek. A TKTT galaci fiókja például a NDF tar­tományi tanácsának útmutatása alapján ké­szítette el ezt a munkatervet. A népszerűsíté­si akcióban a TKTT szorosan együttműködik a ratonai néptanácsok kulturosztályaival és a tömegszervezetekkel. A TKTT galactarto­­mányi fiókjainak tervében számos, az Al­kotmánytervezetre vonatkozó előadás szere­pel. Ezeknek az előadásoknak egy részét már meg is tartották. Az előadásokat élénk vita követi. Széleskörű tevékenységet fejtenek ki ezen a téren a TKTT arab-, pitesti, és sztálintar­­tományi fiókjai is. A Társaság előadói a sztálinvárosi üze­mekben 20 előadást tartottak az Alkotmány­­tervezettel kapcsolatban. Számos előadást rendeztek a „Sovrom­­tractor”, „Vörös Zászló” és „Fónagy János” üzemekben. Szebenben és Segesváron négy előadásból álló előadássorozatot tartottak. A TKTT pitesti fiókjának az Alkotmányter­vezet népszerűsítése terén végzett tevékeny­sége szorosan összefonódik a rajoni szak­­szervezeti bizottságok és a NDF bizottságai­nak tevékenységével. A TKTT előadói felvi­lágosító munkájukkal jelentős mértékben tá­mogatják a NDF munnkáját. Jól dolgoznak Páván az agitátorok Páván (Kézdivásárhely rajon) az Alkotmány tervezetet népszerűsítő agitátoroknak segítsé­get nyújtanak a szünidőben levő tanulók, Lá­zár Imre Bandi Vilmos, Bene Sándor, Süti Teréz és mások, akik tevékenyen kiveszik a részüket a betakarítási kampányból is. A kol­lektív gazdaságban Lázár Lajosné, a faluban Szabó László agitátor tűnt ki. Az Alkotmány­tervezet ismertetésébe mintegy 40 agitátor kapcsolódott be. A faliújságot is a felvilágosí­tó munka szolgálatába állították. Többek kö­zött „A nemzeti kisebbségek jogegyenlősége” című cikkben és más írásokban világítják meg az Alkotmánytervezet egyes részeit. LENGYEL KÁROLY levelező

Next