Romániai Magyar Szó, 1952. november (6. évfolyam, 1577-1600. szám)

1952-11-01 / 1577. szám

1952. november 1., szombat A régeni állami gazdaság dolgozói elnyerték a Magyar Autonóm Tartomány versenyzászlaját . Az Országos Békevédelmi Kongresszus tiszteletére szervezett szocialista munkaver­senyekben a régeni­ „Sztatianov" állami gaz­daság dolgozói­­lelkesen vettek részt. A gaz­daság valamennyi osztályának és alosztá­lyának dolgozói mindent elkövettek, hogy a kormány és a párt az őszi vetési, betaka­rítási, begyűjtési és szántási kampány­ ide­jében és jó feltételek között való előkészíté­séről és elvégzéséről szóló Határozatának határidő előtt eleget tehessenek. Az őszi mezőgazdasági terv határidő előtti teljesítésében nagy segítséget nyújtott az állami gazdaság dolgozóinak és­ techniku­sainak Papp János igazgató, aki az őszi kampány jó megszervezése mellett — a párt­­szervezet irányításával — gondoskodott a dolgozók politikai neveléséről is. Elsőnek­ a régeni osztály teljesítette terv­feladatát a kitűzött határidő előtt.­ Utánuk a dédrádi osztály dolgozói már október 3-án befejezték a szántás­vetést­. Október 10-én pedig a régeni állami gazdaság valamennyi osztályának és alosztályának dolgozói büsz­kén jelenthették, hogy az őszi vetési­ tervü­ket 100 százalékban teljesítették.­­Az őszi vetési és betakarítási munkákkal párhuzamosan végzik az állami gazdaság dolgozói az őszi mélyszántást is. Az elő­irányzott 462 hektárból eddig 134 hektáron végezték el az őszi mélyszántást! Az állami gazdaság dolgozói nem feled­­keztek meg az őszi kampányban, sem a nagy­­szerű szovjet mezőgazdasági tapasztalatok­ról, amely lényegesen hozzájárul mezőgaz­daságunk fejlesztéséhez. Így az előirányzott 305 hektár vetésből 180 hektár területet a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazá­sával keresztsorosan vetettek be. A jól megszervezett munkának nem is ma­radhatott el az eredménye. A régeni „Szta­­hanov“ állami gazdaság dolgozói a Magyar Autonóm Tartomány­­összes állami gazda­ságai, közül elsőnek fejezték be a vetést és így elnyerték a tartományi nép­tanács ver­­senyzászlaját. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy rendszeresen kiértékelték a szocialista mun­kaverseny­ eredményeit­, az élenjáró dolgozó­kat gyűléseken, faliújság cikkeken keresztül népszerűsítették, amely újab­b munkasikerek kivívására ösztönözte a dolgozókat. Az ős­zi mezőgazdasági kampányban az állami gazdaság hat dolgozója nyerte el a büszke élmunkás címet. Ezek közé tartozik Farkas Károly, Cernea Aurél, Dózsa András, Man Teodor, Géczi Róza és Károly Lajos, akik nagyban hozzájárultak a mezőgazdasá­gi gépek idejére való megjavításával és az agrotechnikai szabályok­ helyes alkalmazásá­val az őszi vetés szakszerű és idejében való befejezéséhez. Úgy mennyiségi, mint minősé­gi munkájával kitűnt még Szendrei József traktorista. Szendrei még nemrég állatgon­dozó volt. Kotleár szovjet sztahanovista módszerének a felhasználásával a munkahe­lyén nyerte el a­­ traktorista szakképesítést. Az őszi kampányban a vetés ideje alatt két normát teljesített és 130 kiló üzemanyagot takarított meg. Ugyancsak a munkahelyen szakképesített Petki Sándor vasesztergályos naponta 15—20 százalékkal haladja túl nor­máját. Szorgalmas munkájával és a gépal­katrészek idejében való elkészítésével hozzá­járult a vetési terv határidő előtti teljesíté­séhez. De nemcsak, a szántásban, vetésben értek el szép eredményeket a „Sztahanov" állami gazdaság dolgozói. A felfalusi osztály állat­­tenyészdéje 200 százalékkal szárnyalta túl tervelőirányzatát.. Ezen az osztályon kitűnt Farkas Károly, az állattenyészde felelőse, aki a tejtermék tervelőirányzatát az utolsó hónapban 6025 literrel, a sertések élősúlyé­nak a növelését 1520 kilóval, a szarvasmar­hák élősúlyának a növelését pedig 1129 kiló­val teljesítette túl. Az állami gazdaság dolgozói az Orszá­gos Békevédelmi Kongresszus tiszteletére „trénebrigádot“ szerveztek, ki őszi kam­pányban Stefan Aurel vezetésével jó mun­kájukkal tűntek ki. A brigád tagjai nemcsak a termelésben­­ járnak elől jó példával, ha­nem tevékeny felvilágosító munkát is fejte­nek­ ki a gazdaság dolgozói között. A brigád minden tagja célul tűzte ki, hogy munkáján keresztül harcol a béke megszilárdításáért. A régeni állami gazdaság vezetősége el­határozta, hogy a Román—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából a dolgozók között tapasz­talatcseréket szerveznek és előadásokat tar­tanak a szovjet agrotechnikáról, hogy ezek elsajátításán és gyakorlati alkalmazásán ke­resztül egyre több termést biztosíthassanak dolgozóink számára. Hathatósabban küzdjön hiányosságai ellen a csiktaplocai GTA Alig két éve jött létre a csiktaplocai GTA, hogy segítséget nyújtson a környék dolgozó parasztságának. A kollektivisták és a társult dolgozó­ földművesek örömmel fogadták a traktorokat. Szinte sugárzott az arcuk a bol­dogságtól, amikor a traktor az első mély ba­rázdát szántotta a földbe. Hiába igyekezett a kulákság, hogy suttogó propagandájával ellenszenvet keltsen a dolgo­zók sorában a gépi munkával szemben. A gépek által elvégzett tökéletes munka a leg­jobb cáfolat volt a suttogó propagandára. Már az első évi gépi munka nyomán a szo­kottnál 3—4 mázsával termett többet hektá­ronként a föld. Ebben az évben a kerekes traktorokat KD 35 típusú traktorokkal cserélték ki, amelyek még jobb munkát tudnak végezni a dombos csíki földeken. Új vetőgépek, tárcsásboronák, aratógépek és cséplőgépek érkeztek a GTA- hoz. Az első évben végzett jó munka hatott a dolgozó parasztokra. Napról-napra soka­sodott a kollektív gazdaságok taglétszáma. Ezzel együtt nőtt a GTA által megművelt földterület is. Több mezőgazdasági társulás is alakult a környéken. Mindez komoly felada­tok elé állította a csiktaplocai GTA-L­A-ve­zetés elégtelen megszervezése miatt azonban a traktoristák idei munkájában sok hiányos­ság merült fel. Már a tavaszi vetési tervüket sem tudták teljesíteni. Nem egy szerződéses kollektív gazdaságnál igavontatású ekével kellett el­végezni a szántást. A nyári mezőgazdasági munkáknál is több hiányosság merült fel Számos helyen az aratógépek alig kezdték meg a munkát, meghibáztak és­­napokon ke­resztül tétlenül hevertek. A munka sürgőssé­ge pedig arra késztette a gazdaságok tagjait, hogy kézi erővel végezzél­ el az aratást. A cséplésnél is fordultak elő hibák. A gyakori üzemzavarok itt is megmutatkoztak. A trak­­toristák sokszor órákig, napokig javították gépeiket. Nem egy esetben a gép leállását annak kezelője nem jelentette a vezetőség­nek. Máskor pedig a helyszínen percek alatt kijavítható hibákért megvárták amíg a tech­nikus kijött a központból. Egyes traktoristák felületessége megmu­tatkozik most az őszi vetési kampányban is. Verebesen például a kollektív gazdaság egyik földtábláját újból kellett szántani, mert a traktorista lelkiismeretlen munkát végzett. Hogyan fordulhatnak elő ezek a hibák, hi­szen a csiktaplocai GTA felszerelése a legkor­szerűbb. Nyilvánvaló a munka iránti új ma­gatartás, a kellő nevelőmunka hiányában rej­lik a felmerült hibák magva. Azok a traktoristák, — mint példáu­l Attim Károly, Haray Margit — akik öntudatosan és rendszeresen kezelték gépeiket, nagyszerű eredményeket értek el. Tervüket nemcsak tel­jesítették, hanem jelentős mértékben túl is szárnyalták. Haray Margit traktorista a csép­­lési kampányban vállalta, hogy két váltásban dolgozik és egyedül ellátja a Csíkszeredai szélin a cséplést. A cséplés­ befejezése után pedig azonnal kiment a traktorával szántani. Itt is szép eredményt ért el. Íme a munka­­iránti új magatartás eredménye. Boda Vilmos, a GTA politikai nevelője fog­lalkozott ugyan a traktoristák nevelésével, de legtöbb esetben gépiesen végezte munkáját. Mindenről beszélt­­a traktoristákkal, csak ép­pen arról nem, hogy milyen óriási jelentősé­ge van GTA-inknak dolgozó parasztságunk életében. Soha sem­­beszélt a szovjet trakto­risták módszereiről, munka iránti magatartá­sukról. A kampányok folyamán gyakran fel­kereste a terepen dolgozó traktoristákat. Lát­ta a hibákat is, de nem magyarázta meg a traktoristáknak, hogy ezzel dolgozó népünk­nek és saját maguknak tesznek kárt. A mulasztások elkövetésében nagy része van Mátéi Constantin mérnöknek is. Ő a fe­lelős a gépek kijavításáért, azok karbantar­tásáért. Mátéi Constantin mérnök, azonban ennek a feladatának nem tett eleget, állan­dóan arra hivatkozik, hogy hiányzik a mű­­helyfőnök és őrá „szakad" minden munka. Így aztán legtöbb esetben semilyen mun­kát sem végez lelkiismeretesen. Teljesen el­hanyagolja a traktoristák szakmai nevelését, ami pedig egyik legfőbb feladata lenne. En­nek tulajdonítható az, hogy szem egy esetben szakadt el a traktor fékszalagja, mivel a trak­torvezető szakmai nevelés hiányában nem ke­zeli megfelelően a gépét. Az ő felületes el­lenőrző munkájának tudható be az is, hogy egyes traktorok már a kampány első napjai­ban üzemképtelenné váltak. Néhány hét múlva befejeződik a mezei munka. A gépek kijavítása és felülvizsgálása mellett igen jó alkalom nyílik a GTA vezető­ségének a traktoristák nevelésére. A szakmai tudás továbbfejlesztése mellett feltétlenül el kell sajátítsák a csiktaplocai traktoristák a sm­unka iránti új magatartást is. Meg kell ér­tetni minden egyes traktoristával ,munkája fontosságát. Azt, hogy a gépek lelkiismeretes kezelése, a jó munka első feltétele. Komoly feladat hárul ezen a téren Boda Vilmosra, a GTA politikai nevelőjére és Mátéi Constantin mérnökre. Nekik kell az oktatást irányítaniok, de a GTA vezetőségének többi tagjai is tevékeny munkát kell­­kifejtsenek a traktoristák oktatása érdekében. Tudniok kell, hogy az oktatás jelentősen, hozzájárul a trak­­toristák munkájának megjavításához, a hiá­nyosságok felszámolásához. D. L. Fejlődő új életünk útján Népi demokratikus rendszerünk egyik nagy­szerű vívmányaként évről-évre több munkás­lakás épül az üzemek és gyárak környékén. Új városnegyeddel gazdagodott Nagybá­nya is. A kombinát építtette ezeket a tetsze­tős, korszerű házakat a termelés élharcosai számára. Ezenkívül közel háromszáz lakást kaptak a munkások a kombinát különböző bányatelepein. Fürdőt, orvosi rende­lőt, klubot építettek valamennyi munkásne­gyedben. Tavaly újabb huszonöt tömbház ké­szült el és a munkások már nagyrészt be is költöztek szép, modern lakásaikba. Strada Progresului... egyike ez Nagybá­nya új utcáinak. Itt, az 1. számú tömbház­­ban lakik Tankó Lajos sztahanovista, a kom­binát egyik legkiválóbb dolgozója. Tankó Lajos öntő 1940-ben munka nélkül maradt. Amikor jelentkezett a nagybányai Phönix-gyár felvételi irodájában, kurtán-fur­­csán elutasították. „Nincs munka!“ Szakképzett munkás létére elment utcát se­perni. Aztán favágó lett, majd földet ásott. Tankó Lajos új otthona Egy azonban bizonyos: akármennyit is dol­gozott, két gyermeke éhesen feküdt le min­den este. Tankó Lajosnak alkalma volt elgondolkozni azon, hogy miféle jogokat biztosítanak a mun­kásoknak a burzsoá államokban, az „urak” világában. Tizenkét esztendő telt el azóta. Tankó La­jos ma is Nagybányán él, de az őt megillető helyre került. Megbecsült munkása a kom­binátnak . Mindent, ami széppé teszi életét, a népi demokratikus rendszernek, a pártnak köszönhet. Ezért törekszik arra szün­telenül, hogy becsülettel helytálljon a szo­cialista építőmunka frontján. Tankó Lajos még jól emlékszik azokra az időkre, amikor sötét nyomorúságban tengette életét.. Az esővíz becsurgott a lakásba s a rosszul táplált, rongyokba burkolt gyermekek fázósan kuporogtak az ágy szögletében. ... És most itt lakik ebben a gyönyörű, vadonatúj házban, s a szomszédai is vala­mennyien olyan emberek, akikre büszke a romániai munkásosztály: sztahanovisták, él­­munkások, a néphez hű technikusok, mérnö­kök. — Érdemes nálunk körülnézni­­— tessékelik be a látogatót Tankóék. — Ezek itt a szobák, ez a konyha, ott van a fürdőszoba, ez meg az éléskamra. Van itt minden, ami kell: vil­lany, vízvezeték... — Ezek a gyerekeink — büszkélkedik Tankóné. — Öten vannak... Mária, a leg­kisebbik, éppen azon a napon született, ami­kor­ a férjem megkapta a munkaérmet. Messze maguk mögött­­ hagyták a sötét múltat. A munka — amint Alkotmányunk is leszögezi — biztosított joga a Ro­mán Népköz­társaság minden­­ állampolgárá­nak, mint ahogy biztosított joga a pihenés, a tanulás és az­ anyanyelv, szabad haszná­lata is...................­ ..... A dolgozók gyermekeinek életútját szere­tettel­ egyengeti a párt, a népi demokratikus rendszer.­T. L. A kommunizmus építésének nagyszerű távlatai A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa újabb, ragyogó megnyilvánulá­sa volt Lenin—Sztálin pártja mérhetetlen ere­jének, szilárd, megbonthatatlan egységének, annak a szeretetnek és ragaszkodásnak, amellyel a kommunizmus építésének és a vi­lág forradalmi munkásmozgalmának legelső „rohambrigádját“ nemresupán a Szovjetunió népei, hanem a testvéri kommunista és mun­káspártok, a világ dolgozóinak százmilliói kö­rülveszik. A kongresszuson elhangzott jelen­­tések és beszédek, Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű szavai nem csupán a nemzetközi helyzetet, az erőviszonyok alakulását, a Szov­jetunió által elért óriási sikereket, valamint a kommunizmus építésének programmját vi­lágították meg a marxil leniai eszmék ra­gyogó fényében, de felbecsülhetetlen értékű fegyvert jelentenek egyben a szovjet népnek a kommunizmus építésében, a népi demokra­tikus államok dolgozóinak a szocializmus építéséért vívott harcban, jelentős segítséget, éles fegyvert jelentenek abban a küzdelem­ben, amelyet a dolgozók a tőke uralmának országaiban felszabadulásukért vívnak. A kongresszuson elhangzott jelentésekben foglalt tények, adatok és számok megcáfol­­hatatlanul beszélnek a béke legyőzhetetlen bástyájának, a Szovjetuniónak a szovjet ál­lamnak egyre fokozódó erejéről, arról a fá­radhatatlan munkáról, amelyet a szovjet nép a kommunizmus építéséért és a béke meg­védésének­ nemes céljáért végez, valamint azokról a ragyogó­­eredményekről, amelyeket e munka nyomán a szovjet emberek anyagi és művelődési színvonaluk, állandó emelésé­ben elértek. Sztálin elvtárs a kongresszus­ előestéjén megjelent, új, zseniális művében így fogal­mazta meg a szocializmus gazdasági alaptör­vényét: „Az­ egész társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesíté­se útján,, a legfejlettebb technika alapjai." Ennek az alaptörvénynek megfelelően fejlő­dik a” Szovjetunió egész gazdasága] Ragyo­góan világítják’még ezt Malenkov elvtársinak a kongresszus elé terjesztett jelentésében-fog­­lal* atja+лЬ ... A szocialista termelés szüntelen fejleszté­sének és tökéletesítésének eredményeként a Szovjetunió ipari termelése olyan ütemben fejlődött, amilyen egyetlen kapitalista ál­lamban sem képzelhető el. A Szovjetunió ipari termelése az 1929-től 1951-ig eltelt időszak­ban csaknem tizenháromszorosára emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államok ipara 1929-től 1939-ig egy helyben topogott és csupán a ha­ditermelésnek a második világháború ide­jén, valamint a koreai agresszió nyomán fo­kozódó növekedése következtében emelkedett 1951-ben az 1929 évi duplájára. A Szovjet­unió ipari termelésében­ bekövetkezett óriási arányú növekedés annál figyelemreméltóbb, mert hiszen a második világháború folyamán a fasiszta hordák a szovjet földön oly nagy arányú pusztítást vittek véghez, amely nyolc­­kilenc évvel, vagyis körülbelül két ötéves tervvel vetette vissza a szovjet ipar fejlődé­sét. Mindezeknek a pusztításoknak ellenére a szovjet emberek már 1951-Ъеп azzal büszkél­kedhettek, hogy iparuk össztermelése több mint kétszer haladja meg az 1940 évi szín­vonalat. Az állandóan tökéletesedő technika széles­körű alkalmazásának, valamint az élenjáró sztahanovista munkamódszerek egyre na­gyobb arányú elterjedésének és bevezetésé­nek eredményeként a hónapok munkáját he­tek alatt, a napokét órák alatt­ végzik el, amihez a­ háború előtt tíz évre lett volna szükség a Szovjetunió nyersolajtermelése az utóbbi há­rom év alatt 13 millió tonnával növekedett. Rohamléptekkel halad előre a lenini prog­­rammnak, az egész ország villamosításának megvalósítása. Három,év alatt 37 milliárd kilowattórával fokozódott­ a Szovjetunió vil­­lamosenergi­a termelése. Ehhez a háború előtt kilenc évre lett volna szükség. Rendkívüli jelentőségű a Szovjetunió ipa­rának és általában nemzetgazdaságának fej­lődése és megerősödése szempontjából az ipar minden ágának új,­ tökéletesebb gépekkel és gépezetekkel való ellátása. A Szovjetunió szerszámgépállománya 1951-ben — új, ter­melékenyebb szerszámgépekkel való kiegészí­tésének eredményeként — 2,2-szerese volt a háború előttinek. A Szovjetunió ipara nem csupán mennyi­­ségben növekedett, nem csupán a termékek új, modern technikai felszereléssel ellátott minősége javult meg, de jelentősen megváltó­ ipartelepeket és egész iparágakat teremt­­­ett az ipa­r területi elhelyezése is: gyors senek, amelyekkel más körülmények között ütemben fejlődött az ipar az ország keleti­je- nem rendelkeztek és nem is rendelkezhetteke­rületein. Az ország hatalmas ipari alapját te­ .Méltán említette meg példaként Mikoján elv­­remtették meg ezeken a területeken: " Volga társ, hogy Románia ma az egyetlen kőolaj­mentén, az U­ralban, Szibériában, a Távol­­s­ forrásokkal rendelkező kisebb állam, amely­­beten, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársa- nek saját ásványolajipari gépgyártása is van. ságban és a középázsiai szövetséges köztár­ Ezt az iparágat hazánk a Szovjetunió segit­­saságokban.­ségével valósította meg. A technikai haladásért vívott harcban elért Malenkov elvtárs jelentése egyben beszó­­eredmények kivívásában rendkívül fontos méd a Szovjetunió mezőgazdasága által elért szerepe van a szovjet ipar és a tudomány óriási eredményekről is. Az egyre tökéletesebb közötti állandó együttműködésnek.­A szovjet mezőgazdasági gépekkel dolgozó, a szovjet tudomány a háború utáni időszakban jelen­ agrotechnika tanításait alkalmazó szovhozok­től sikert ért el az atomenergiatermelés mód- és kolhozok nagyszerű terméseredményeket szereinek felfedezésével. Ezzel súlyos csak érnek el Az összes gazdasági növények vo­­pást mért az amerikai és angol háborús gyűj­­tésterülete 1952-ben 5,3 millió hektárral ha­logatókra. „A szovjetállamnak. *— mondotta­l adta túl a háború előtti színvonalat. Az idei kongresszusi jelentésében Malenkov elvtárs— évben a Szovjetunió gabonatermése nyolcmil­­miután rendelkezik az atomenergia termelés yard pudot tett ki. A legfontosabb élelmiszer­reális lehetőségeivel, nagy érdeke, hogy ezt növény, a búza termése 1940-hez viszonyítva az új energiafajtát békés célokra, a nép jó­ 43 százalékkal növekedett. Jogos büszkeség­­mára használják fel, mert az atomenergia gei, a Szovjetunió Kommunista Pártja poli­­ilyenirányú felhasználása határtalanul kiszo­­fikájának, a szovjet emberek munkájának teliti az ember hatalmát a természet elemi egyik legnagyobb sikereként állapíthatta meg erői fölött, a termelőerők növekedésének, a jelentésében Malenkov elvtárs, hogy „ily mn­­technikai és kulturális haladásnak, a társadalm­m sors­a gabonaprobléma, amelyet régebben a mi gazdagság növekedésének óriási lehetőség legélesebb legkomolyabb problémának tar­­gyit tárja az emberiség elé." tottak, sikeresen megoldódott, végérvényesen A szovjet nép nem elégszik meg az eddig és visszavonhatatlanul megoldódott," elért eredményekkel. Újabb munkalendülettel A Szovjet mezőgazdaság előtt nagy távra- és őszinte lelkesedéssel, a zseniális sztálini fokát nyit meg a volga-, a dán, a dnyeper­­átmutatásoknak megfelelően lát neki az elő- és az amudarjamenti hatalmas vízierőművek dik ötéves terv előirányzataiban foglalt feld- és öntözőrendszerek építése, valamint a Lé­dátok megvalósításához. E feladatoknak meg­ niincs elnevezett Volga—Don hajózható ésa­­felelően a Szovjetunió ipari termelése 1955- torna megnyitása. Mindezek megépítése több­ben — 1950-hez képest — újabb 70 százalék­ mint hatmillió hektárnyi újabb földterület ön­­kal emelkedik, vagyis háromszorosa lesz az törését teszi lehetővé s nagy lehetőségeket 1940 évinek, biztosít a mezőgazdasági termelés villamost-A szovjet ipar termelésének ez az újabb fására. Az öntözés fejlesztésére, a mezővédő jelentős fokozása óriási lépést jelent előre a erdősávok létesítésére, az elmocsarasodott Szovjetuniónak a szocializmusból a kommun­földek kiszárítására előirányzott nagyszabá­­llizmusba való fejlődése útján. Ugyanakkor jó munkálatok elvégzésével a szovjet mező­­rendkívül nagy jelentőségű annak a segítség- gazdaság eddig elképzelhetetlen színvonalra nem a szempontjából is, amelyben a Szovjet­ fog emelkedni, a Szovjetunió az időjárás min­­im­a a szocializmust építő népi demokratikus den szeszélye ellen örökre biztosítva lesz, államokat részesíti. Ez a segítség évről-évre Mindez pedig­­ az ipari és mezőgazdasá­­egyre fokozódik. Amint Mikoján elvtárs kon­­gi termelés állandó növekedése — a szovjet­gresszusi beszédében mondotta, a Szovjetunió emberek életszínvonalának fokozatos, gyors 1952-ben tízszer annyi legmodernebb gépet emelkedését vonja maga után. Nő a nemzeti és berendezést szállít a népi demokratikus jövedelem, fejlődik az áruforgalom, csökken­­országokba mint 1948-ban. A Szovjetunió ré­­nek az árak. A háború utáni években a Szov­­széron nyújtott­ testvéri segítség tette lehető­­jetunióban az állami és szövetkezeti kereske­­vő, hogy a népi demokratikus országok olyan delein áruforgalma 2,9-szeresre növekedett és jóval túlhaladta a háború előtti színvonalat. Az ötödik ötéves terv irányelvei 1955 végéig az állami és szövetkezeti kiskereskedelem áru­forgalmának mintegy hetven százalékos nö­vekedését irányozzák elő. Az 1947—1952 években végrehajtott ötszöri árleszállítás eredményeként az élelmi,­és ipari cikkek árai jelenleg átlagban fele akkorák, mint 1947 negyedik negyedében voltak. Mind­ennek a rendkívüli fontosságát még jobban megérthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor a kenyér ára 1947 végéhez viszo­nyítva az Egyesült Államokban 28, Angliában 90, Franciaországban pedig 108 százalékkal emelkedett. Ez a példa is világosan tanúsítja, hogy míg a kapitalista államokban a dolgozók reál­bére egyre csökken, a szovjet emberek reális jövedelme 1951-ben 57 százalékkal több volt, mint 1940-ben, az új, ötödik ötéves terv pedig a szovjet emberek jövedelmének újabb, legalább 35 százalékos emelkedését írja elő. A szocializmus alaptörvénye biztosítja nem csupán a társadalom állandó növekvő anyagi szükségleteinek, hanem kulturális szükségle­teinek is maximális kielégítését. A közoktatás céljait szolgáló kiadások az elmúlt évben 1940-hez viszonyítva két és félszeresével emelkedtek, vagyis évi 22,5 milliárd rubelről 57,3 milliárd rubelre. Csupán a háború utáni években 23.500 iskolát építettek, az iskolai tanulók és diákok száma pedig jelenleg nyolc­millióval több mint 1940-ben volt. A szovjet nép általános kulturális fejlődésére jellemző, hogy 1940 és 1951 között 67 százalékkal emel­kedett a főiskolák hallgatóinak száma. Jelen­leg az országban körülbelül 5.500.000 főisko­lát­­ és különleges középiskolai tanulmányo­­kat végzett szakember működik, vagyis 2,2- szer annyi, mint a háború előtt. A Szovjetunió népei gyors léptekkel haladnak a Sztálin elv­­társ által kijelölt útón, a társadalom olyan kulturális fejlődése felé, „amely biztosítja a társadalom minden tagjának fizikai és szelle­mi képességei minden oldalú fejlesztését, hogy a társadalom tagjai olyan képzettséget szerezhessenek, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőivé válja­nak, hogy szabadon választhassanak foglalko­zást s ne legyenek a fennálló munkamegosz­tás miatt egész életükre egy bizonyos foglal­kozáshoz láncolva." A kötelező tízosztályos és politechnikai oktatás egyre szélesebb körű bevezetése az ötödik ötéves terv éveiben ugyancsak nagy mértékben járul hozzá a szovjet nép általános kulturális színvonalá­nak emeléséhez. Óriási, békés alkotó munka nagyszerű ered­ményeiről, a kommunizmus építésében, Lenin­ Sztátin pártjának vezetésével elért történelmi jelentőségű sikerekről számolnak be Malen­kov elvtárs jelentésének adatai. Mindezek a számok, mindezek az adatok a Szovjetunió, a szovjet társadalom, a szovjet állam egyre fokozódó, hatalmas erejéről beszélnek, a kommunizmus felé haladó szovjet társadalom nagyszerű megvalósításainak grandiózus kör­­képét tárják elénk. * Malenkov elvtárs jelentését — miként a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának egyéb dokumentumait is — rend­kívüli érdeklődéssel tanulmányozzák hazánk dolgozói, örömmel és lelkesedéssel töltik el őket a kommunizmus építésében kivivott győ­zelmek. Malenkov elvtárs jelentése buzdítást, segítséget jelent dolgozóink számára a szo­cializmus felépítéséért vívott harcban. Dolgo­­zóink behatóan tanulmányozzák mindazt, amit Malenkov elvtárs a szocialista munka­verseny továbbfejlesztésének fontosságáról, a munkaverseny lényegéről, annak szükségessé­géről mond. A munkaverseny előrelendíti az­ elmaradottakat, hogy munkájukat a legjob­bak színvonalára emeljék. Bőséges tanulsá­gokat tartalmaz dolgozóink számára mindaz, amit Malenkov elvtárs a szigorú takarékos­ságért folytatott küzdelemről, a termelés egyre jobb megszervezéséről, az új technika bevezetésének fontosságáról, a termelőbrigá­doknak a kollektív gazdaságokban való meg­szilárdításáról, a dolgozók alkotó kezdemé­nyezéséről és annak jelentőségéről mond, hogy ne csak lássuk az új társadalmi rend­szert alkotó erőket, hanem állandóan fejlesz­­szük is őket, gondoskodjunk folytonos növeke­­désükről, szüntelen szervezésükről és tökéle­tesítésükről. Dolgozó népünk lelkesedéssel köszönti a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának határozatait, amelyek a kom­munizmus építésének újabb, ragyogó sikereit, a békeharc élén járó Szovjetunió további meg­erősítését biztosítják. Dolgozó népünk őszinte hálával fordul a Szovjetunió Kommunista Pártja, Sztálin elvtárs felé azért a felmérhe­tetlen segítségért, amelyet szocializmust építő népünk a világ forradalmi munkásmozgal­mának „rohambrigádjától“, Lenin—Sztálin dicső pártjától ezúttal is kapott. MOLNÁR TIBOR 3 Növényvédelmi egyezményt írtak alá a RNK és a Csehszlovák Köztársaság kormányai között S. Bughici, az RNK külügyminisztere és Robert Schmelz, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Román Népköztársaságban 1952 október 31- én Bukarestben a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánya között létrejött, a mezőgazdasági növények kártevői és növénybetegségek elleni védekezés­ről szóló egyezményt írtak alá. Az egyezmény aláírásakor jelen voltak: Román részről Gheorghe Florescu, földműve­lésügyi miniszterhelyettes és a külügyminisz­térium főtisztviselői. Csehszlovák­­részről” Iosif Vochmurka, nagykövetségi titkár és Vaclav Krat­ochvil nagykövetségi attasé. (Agerpres.) Filmművészeti dolgozók értekezlete Filmiparunk aktivistái­­ szerda reggel gyű­lést tartottak a fővárosi „Makszim Gorkij"­­moziban. A gyűlésen megvitatták az időszerű eseményeket közvetítő filmhíradó és a mező­­gazdasági híradó szerkesztésével kapcsolatos kérdéseket. A. Moldovan elvtárs, az „Al. Sahia“ doku­mentum- és híradófilm-stúdió helyettes igaz­gatója referátumot terjesztett elő a Filmhír­adók és a mezőgazdasági híradó ideológiai és művészeti problémáiról. Ezután élénk vita következett. A gyűlés részvevői kifejtették a filmhíradók tárgykörét, művészi megalkotásával és technikájával ösz­­szefüggő kérdéseket, felmérték munkájuk eredményeit és elemezték a még mutatkozó hiányosságokat. Könnyűipari kiállítás a fővárosban A könnyűipari minisztérium a Textil-, Bőr­és Készruhaipari Szakszervezetek III. kon­gresszusa alkalmával a Bulevardul 6 Martie 25. szám alatti teremben kiállítást rendezett a könnyűipari vállalatok termékeiből. A ki­állítás azt a célt szolgálja, hogy a kongresz­­szusra érkezett küldöttek kicseréljék tapasz­talataikat Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak: Szen­­kovics­ Sándor elvtárs, könnyűipari minisz­ter, Mircea Gherman elvtárs, az OSZT Vég­rehajtó Irodájának tagja, a belkereskedelmi minisztérium képviselői, valamint a kongresz­­szuson részvevő küldöttek. A kiállításon látható kitűnő minőségű gyapjúszövetek, a szép imprimék és tetszetős készruhák meggyőzően bizonyítják, hogy a könnyűipari munkások és technikusok igye­keznek minél jobb minőségű cikkekkel el­látni a városi és falusi dolgozókat. A Buhusi textilüzemek finom szöveteit, az „Industria Bumbacului" ízléses imprimélt, a bukaresti „Gh. Gheorghiu-Dej“ és „Tanára Garda“ készruhagyárak változatos ruha­mo­delljeit egyaránt örömmel tekintik meg a kon­gresszusi küldöttek, a különböző könnyűipari vállalatok munkásai és szakemberei, valamint a többi látogatók. A kiállítás hív­en tükrözi azt a nagy se­gítséget is, amelyet a Szocializmus Országa könnyűiparunknak nyújt. KÖZLEMÉNY A Román—Szovjet Barátsági Hónap tisz­teletére a bukaresti „Petőfi Sándor“ kultur­­együttes november hó 2-án 19 órai kezdettel a Zalomii­ utca 6. szám alatti székházában a „Ciprian Porumbescu“ filharmonikus zene­kar közreműködésével hangversenyt rendez, melyre meghívjuk a bukaresti magyar dolgo­zókat RÁDIÓMŰSOR A ROMÁN NÉPKÖZTARSASÁG RADIÓ­­ÁLLOM­AS­AIN­A­K MAGYAR NYELVŰ MŰSORA Vasárnap, 1952. november 2. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m hh 13 órakor: Pionírok félórája. TEMESVÁR I 397 m hh 14 óra 30 perc­kor: Hírek. 14 óra 45 perckor: Külpolitikai szemle. R. TEMESVÁR I. 397 m hh 15 óra 30 perc­kor: Kultúrműsor. Mihail Sadoveanu, a nagy békeharcos író. 15 óra 45 perckor: „A moroe­­ni hőerőmű“. Ipari riport. R. ROMANIA 1935, TEMESVÁR I. 397 és CRAIOVA 205,9 m hh 18 óra 30 perckor: Rá­dióműsor a falvak dolgozó népének. 1. A népi demokrácia megvalósitásai-rovat. 2. A gidófal­­vi „V­örös Csillag“ kollektív gazdaság az őszi munkálatok befejezésével köszönti no­vember 7-ét és a választások napját. Riport. 3. Egy élenjáró kollektív gazdaság. Romániai Magyar Szó Nehéziparunk termelésének növekedése 1951 1952 1951 1952 1951 1952 A III. évnegyedben a szocialista versenyek jobb megszervezésével újabb sikereket ér­tünk el nehéziparunk termelésének növelésé­ben. Ebben a három hónapban 7 százalékkal több öntöttvasat, 8,5 százalékkal több henge­relt anyagot és 7,2 százalékkal több acélt gy­ártottunk, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A Román-Szovjet Barátság Hónapjának eseményei A szovjet küldöttség látogatása Iasi tartományban A Román—Szovjet Barátság Hónapja al­kalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség, B. D. Grekov akadémikus vezeté­sével látogatást tett Iasiban, ahol a város dolgozói meleg ünneplésben részesítették. A szovjet vendégeket a iasi pályaudvaron a tartományi és városi pártbizottság, a tömeg­szervezetek képviselői, számos munkás és technikus, a művészeti és kulturális élet több vezető személyisége, egyetemi hallgatók és is­kolai tanulók köszöntötték. Úgyszintén jelen volt a fogadtatáson a iasi szovjet konzul is. Jean Livescu elvtárs, az „Al­ion Cuza“ egyetem rektora, örömmel üdvözölte a ven­dégeket. A küldöttség nevében B. D. Grekov akadémikus megköszönte a szíves fogadta­tást. B. D. Grekov akadémikus a iasi egyetem tanárainak és az egyetemi hallgatók kí­séretében a délelőtti Árakban megtekintette a suceavai régészeti ásatásokat. I. M. Szolovjova elvtársnő pedig a iasi vasúti főműhelyekben és a „Tesatura" gyárban tett látogatást. A. D. Kacsurovszkij, a szovjet küldöttség másik tagja, a Moldvai SZSZK egyik kol­hozának szőlőtermelője ugyancsak a délelőtt folyamán meglátogatta a cotnari állami gaz­daságot. (Agerpres.) „Újítások, észszerűsítések és a szovjet munkamódszerek eredményei“ kiállítás A Román—Szovjet Barátság Hónapja al­kalmából a temesvár tartományi Szakszerve­zeti Tanács, az ARLUS és az MTTE ren­dezésében az elmúlt napokban nyilt meg Te­mesvárt az „Újítások, észszerűsítések és a szovjet munkamódszerek eredményeinek" ki­állítása. A kiállított gépek és gépalkatrészek Temes­vár tartomány munkásainak, technikusainak és mérnökeinek kitartó és céltudatos munká­ját tükrözik. Számos újítás, amelyet a szov­jet technika segítségével valósítottak meg, tanujele annak a sokoldalú segítségnek, a­­melyben a Szovjetunió részesít bennünket. Külön részt foglal el a resicai „Sovrom­­metal“-kombinát kiállítása. A Matulinyee módszerével dolgozó Garas János sztahano­vista, Veszély Ferenc, Cavra Ion, Kronicsek Károly, Margarint Torna mérnök és mások újításai komoly mértékben hozzájárulnak ha­zánk e nagy üzemének fejlődéséhez. A „Technometal“ sztahanovistái és újítói egész sor újítással és észszerűsítéssel sze­repelnek különösen értékes Mánási Hugó önműködő villanymotor-kapcsolója. A vegy­iparban a „Timis“-gyár, a „Dózsa György“ szappangyár és lakkgyár dolgozói állítot­ták ki újításaikat. A dohánygyár grafikon­ja azt mutatja, hogy Korabelnyikova, Voro­­sin és Petrov módszerének alkalmazásával a gyár termelése rövid idő alatt 82,71 szá­zalékkal emelkedett A kiállítást a temesvári gyárak dolgozói tömegesen látogatják. Az elért eredmények arra ösztönzik őket, hogy a szovjet tapasz­talatok még szélesebb körű alkalmazásával nagyobb mértékben járuljanak hozzá népgaz­daságunk iparának fejlesztéséhez és novem­ber 7 és a választások napja köszöntésére kiváló teljesítményeket érjenek el. A szovjet zene hetének A Román—Szovjet Barátság Hónapja ke­retében, a román rádió november 1-től 7-ig szovjet zenei hetet rendez. NOVEMBER 1-én Bukarest II. és Temes­vár II. leadóállomásokon 20:30—22:00 órakor: „Hazám", Muhatov szimfonikus költemé­nye; Kobaljevszkij gordonka versenye: „Alekszandr Matroszov" Szorokin orató­riuma. NOVEMBER 2-án Bukarest I. leadóállo­más 19,25—22,00 órakor: Szovjet népi zene. NOVEMBER 3-án: Radio Románia és Te­mesvár L leadóállomásokon 16,25—17,00 órakor: Szovjet könnyűzene. Bukarest I., Craiova 18,15—19,30­ órakor: Liszenkó „Bulyka Tárász" operájának nyi­tánya; Vasziljenkó zongoraversenye; műsora a román rádióban Kobaljevszkij 11 szimfóniája. NOVEMBER 4-én: Bukarest I., Temesvár II., 19,45—21,10 órakor: Sztogarenkó: „Leszja Ukrajnka“ szvit; Radio Románia, Temesvár I, 18,30—19,30 órakor: Kamarazene: Glier, Szviridov, Alexandrov románcok; Tzincadzé második vonósnégyese. NOVEMBER 5-én: Radio Románia, Temes-Ó­vár L, 17,00—18,00 órakor: Prokofjev „Kővirág" balettfantáziája. Glier: zenekari mű kürtszólóval; Hadizsev: Békeköltemény. NOVEMBER 6-án. Bukarest I., Radio Ro­mánia, Craiova, Temesvár II., 21,00—22,00 órakor: Szovjet zene NOVEMBER 7-én. Radio Románia, Buka­rest I, Temesvár II., Craiova 21,20—22,00 órakor: Dalok a kommunizmus nagy építkezéseiről.

Next