Előre, 1954. március (8. évfolyam, 1983-2008. szám)
1954-03-02 / 1983. szám
4 A Bolgár Kommunista Párt VI. Kongresszusának munkálatai SZÓFIA (Agerpres). A Bolgár Távirati Iroda közli: A Bolgár Kommunista Párt VI. Kongreszszusának február 26-i esti ülésén Cao Szianzsen, a Kínai Kommunista párt nevében üdvözölte a kongresszust. A kongresszusi küldöttek hosszasan éljenezték a Kínai Kommunista Párt képviselőjét. A kongresszus február 27-én délelőtt folytatta a Párt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelentés, valamint a Központi Revideált Bizottság beszámolójának vitáját. A küldöttek mindenben támogatták a Kommunista Párt és a népi kormány bel- és külpolitikáját. Hangsúlyozták a párt általános irányvonalának győzelmét. Ez a vonal: a szocializmus alapjainak lerakása a Szovjetunió segítségével és a népi demokratikus országokkal való együttműködés útján. A küldöttek példákat hoztak fel azokra a hatalmas átalakulásokra, amelyek a párt V. és VI. kongresszusa közötti időszakban végbementek az ország életében. A felszólalók ugyanakkor feltárták a párt- és az államszervek munkájában s a népgazdaság különböző ágainak tevékenységében még fennálló fogyatékosságokat. Mindannyian nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdaság további fejlődésével kapcsolatos kérdésekre. Georgij Cankov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójának tagja, beszédében kifejtette, hogy a párt eddigi sikerei méginkább megerősítették a munkás-paraszt szövetséget, megszilárdították a bolgár nép politikai-erkölcsi egységét. Ez az egység tovább erősödik a szocializmus építéséért s az ellenséges elemek leküzdéséért vívott harcban. A párt leleplezte a nemzetközi imperializmus legveszélyesebb ügynökségét — Trajcso Kosztov bandáját, amely magához akarta ragadni a párt és az ország vezetését, hogy tőkés állammá változtassa Bulgáriát. Georgij Cankov rámutatott arra is, hogy a Kosztov-banda és más ellenforradalmi bandák felszámolása nem jelenti az osztályharc végét. Georgij Cankov az éberség szüntelen fokozására szólította fel Bulgária népét. Ezután üdvözölték a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusát: Karel Bacilek, a Csehszlovák Kommunista Párt, Apró Antal a Magyar Dolgozók Pártja, Constantin Pârvulescu a Román Munkáspárt részéről, valamint más testvérpártok képviselői. A kongresszusi küldöttek lelkesedéssel fogadták a testvéri kommunista, és munkáspártok képviselőinek beszédét. ★ SZÓFIA (Agerpres) A Bolgár Távirati Iroda közli: A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 27-i esti ülésén folytatták a vitát a Párt KB tevékenységével kapcsolatos jelentésről és a Központi Revideáló Bizottság beszámolójáról. Felszólaltak: Todor Prahov, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke; Hriszto Radevszki, a Bolgár Írószövetség titkára és Rajko Damjanov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójának tagja, s mások, összesen 38 küldött. A kongresszus ezután elhatározta, hogy lezárja a fenti jelentésekkel kapcsolatos vitát. Minthogy valamennyi küldött mindenben egyetértett a jelentések tartalmával, V. Cservenkov és J. Katrandzsev előadók nem szólaltak fel újra a vita lezárásakor. A kongresszus ezután meghallgatta Borisz Taszkovnak, az Igazoló Bizottság elnökének jelentését. Borisz Taszkov bejelentette, hogy 908 küldött vesz részt a kongresszuson A Bolgár Kommunista Párt VI. kongreszszusa egyöntetűen jóváhagyta a Párt Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét majd azt,a feladatot tűzte a pártszervezetek elé, hogy munkájukban a Párt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelentés előirányzatait tartsák szem előtt. Az ülésen jóváhagyták a Központi Revideáló Bizottság tevékenységével kapcsolatos jelentést is. A szovjet nép legkiválóbb fiait jelöli a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének képviselőiül MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ közli: A választási kampány során a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének képviselőjelöltjei a választókörzetekben megtartott összejöveteleken ismerkednek meg a választókkal. A nép jelöltjei között az ország lakosságának legkiválóbb fiai foglalnak helyet. Vaszilij Dikan, ukrán esztergályost 1950- ben megválasztották képviselőnek a Szovjetunió Legfelső Szovjetjébe. Most a harkovi dolgozók újra javasolták, minthogy minden tekintetben méltónak bizonyult az iránta tanúsított bizalomra. Vaszilij Dikan számos kezdeményezéssel járult hozzá szülővárosa megszépítéséhez. Vaszilij Dikan 23 évvel ezelőtt kezdett dolgozni a híres harkovi traiktorüzem munkatelepén, majd utóbb elsajátította az esztergályos mesterséget, részt vett az első „HTZ“traktor gyártásában. Ő volt az első az üzemben, aki a gyorsfémforgácsolási módszert alkalmazta. Ma már több mint ezer munkás Dikan módszerével dolgozik az üzemben. Dikan a technika mesteri alkalmazásával az utóbbi három év alatt hét évig normát teljesített. A kiváló esztergályos szabadidejét sokoldalú közösségi tevékenységnek szenteli. _A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének többi képviselője közül nagy népszerűségnek örvend Maria Materíkova, a legjobb leningrádi szövőnő, Pjotrr Nyomtatén, aki a karéliai erdőkben, mint útegyengető gépkezelő dolgozik, Evsztafij Grincin hegesztő mester, a kárpátaljai kőolaj-kitermelésnél, Ivan Metreveli grúz acélöntő és mások. Nehru visszautasította az amerikai katonai segélyt UJ DELHI (Agerpres). — Eisenhower, az USA elnöke, február 24-én levelet intézett Nehruhoz, India miniszterelnökéhez, amelyben értesíti, hogy az USA katonai segélyt ajánl fel Indiáinak. Nehru, India miniszterelnöke visszautasította az ajánlatot. Az Eisenhower elnökhöz intézett válaszlevelében India miniszterelnöke a következőket írja: „Értékelem közléseit, ön azonban ismeri a mi álláspontunkat a katonai segítség elvével kapcsolatban. Kormányunk álláspontja azon a kívánságon alapszik, hogy biztosítsuk a vitáig békéjét és biztonságát. Tovább is ezt a politikát fogjuk folytatni.“ Az indiai parlament február 28-i ülésén Nehru a következőket jelentette ki: „Ha elfogadnék ezt a segítséget, képmutatóknak és opportunistáknak tarthatnának bennünket." Nehru ezután, a képviselők éljenzése közepette, a következőket fűzte hozzá: „Indiának legkevésbbé sincs szándékában, hogy eladja szabadságát, vagy lemondjon arról bármilyen nyomás hatása alatt. Ez nem pártkérdés, hanem nemzeti kérdés, amelynek tekintetében nincs helye különböző véleményeknek.” A kasmíri kérdésről szólva, Nehru hangsúlyozta, hogy „az amerikai megfigyelők részvételét az Egyesült Nemzetek kasmíri bizottságában India nem tekintheti már semleges magatartásnak.“ Angol és francia üzleti körök a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem fejlesztéséért LONDON. (Agerpres.) — A közvélemény és a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem kifejlesztésében érdekelt gazdasági körök hatalmas nyomása egyre inkább arra kényszeríti az angol kormányköröket, hogy pozitív álláspontra helyezkedjenek ebben a kérdésben. Mint a FRANCE PRESSE hírügynökség jelenti: londoni parlamenti körökben úgy tudják, hogy Washingtonban és Parisban rövidesen eszmecserére kerül sor azzal kapcsolatban, hogy módosítsák az Egyesült Államok által a nyugateurópai országokra kényszerittt külkereskedelmi zárlat előírásait. Ugyanazok a körök hangsúlyozzák, hogy miután Winston Churchill, angol miniszterelnök, az angol alsóházban a keleti országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiterjeszté-e mellett foglalt állást, Anglia részletes javaslatot terjeszt a többi nyugati ország elé Az angol tengeri szállítások kamarája évi jelentésében állást foglalt a Kínával való kereskedelemben Angliára kényszerült amerikai korlátozások ellen. „Ezek a korlátozások — hangzik a kamara jelentése —, meghaladják az angol kormány által életbeléptetett korlátozásokat. . Szinte hihetetlen, de így van: az amerikai kormány békeidőben fegyveres őrséget küldhet angol kereskedelmi hajókra és parancsot adhat hadihajóinak arra, hogy egyik amerikai kikötőből a másikba „kísérjenek" angol kereskedelmi hajókat. Ez a megjegyzés arra vonatkozik, hogy az angol hajóstársaságok annak idején kénytelenek voltak elfogadni annak az ellenőrzési rendszernek az alkalmazását, amelynek célja, hogy megakadályozzák az angol kereskedelmi hajókon való áruszállítást a Kínai Népköztársaságba. PARIS. (Agerpres). — A szovjet kormány és a népi demokratikus országok Intézkedései a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére a kapitalista országokkal, egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki francia üzleti körökben. A LIBERATION írja: Jelenleg titkos angolfrancia tárgyalások folynak abból a célból, hogy felkérjék az amerikai kormányt, hatálytalanítsa a hírhedt Battle-törvényben elrendelt külkereskedelmi korlátozásokat. A lap azt írja, hogy Franciaország és Anglia közösen szándékoznak lépéseket tenni az amerikai kormánynál A francia sajtó jelentése szerint Faure pénzügyminiszter és közgazdaságügyi miniszter elhatározta, hogy személyesen vezeti a francia küldöttséget az ENSZ európai gazdasági bizottságának ez év márciusában Genfben összeülő ülésszakán. A francia sajtó ebből ítélve úgy vélekedik, hogy francia üzleti körök érdeklődést tanúsítanak a Kelettel való kereskedelem kibővítése iránt. NEW YORK. (Agerpres). Amerikai sajtókommentárok szerint az amerikai monopóliumok elégedetlenkednek amiatt, hogy angol üzletemberek küldöttsége kereskedelmi tárgyalásokat folytat Moszkvában a szovjet kormány megbízottaival. A NEW YORK TIMES méltatlankodik az angol gyárosok kezdeményezése miatt. Minthogy azonban a lap nem tudja elhallgatni a kereskedelmi tárgyalások óriási nemzetközi visszhangját, igyekszik e tárgyalásokat „propaganda manővernek“eltüntetni. A lap keserű hangon állapítja meg, hogy az angol küldöttség látogatása nagy reményeket keltett egész Angliában. A WASHINGTON POST azt írja, hogy „az amerikai kormánynak el kell ismernieaz angol-szovjet kereskedelmi egyezmény megkötésének lehetősége rendkívül csábító, főként a mostani helyzetben.“ Valóban, nyugateurópai üzleti körök rendkívül aggódnak amiatt, hogy milyen hatást vált ki az illető országok gazdasági életében az Egyesült Államokat fenyegető gazdasági válság. A lap befejezésül hangsúlyozza, hogy az amerikai politika, amely megtiltja „szövetségeseinek“ a keleteurópai országokkal való kereskedelmet, „legérzékenyebb pontján szenvedett súlyos csapást.“ ★ Palmiro Togliatti a berlini értekezlet eredményeiről ROMA. (Agerpres). — Palmiro Togliatti a RINASCITA című folyóiratban közölt vezércikkében foglalkozik a négy külügyminiszter berlini értekezletének eredményeivel. . A cikikíró a többi között ezeket mondja: „A négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete két tekintetben is sikerrel járt. Sikerrel járt elsősorban azért, mert az értekezlet eredménye mindenki számára konkrét és nyilvánvaló: a közeljövőben nemzetközi értekezletet hívnak össze, hogy rendezzék a Távol-Kelet létfontosságú kérdéseit s az értekezleten egyenjogú félként részt ■ vesz a nagy Kínai Népköztársaság is. A berlini értekezlet további sikere az, hogy az értekezlet után „a helyzet tisztázódott, több megértés mutatkozik a kölcsönös álláspontok iránt. Könnyebbé vált az irányvonal megválasztása. Csupán azok nem értik meg e siker jelentőségét, akik nem vették észre, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a közvélemény a tárgyalásoknak és a nemzetközi kérdések békés megoldásának. Nemcsak a békeharcosok mozgalmáról van szó, amely valóságos nemzetközi erővé lett. Láthatjuk, hogy olyan országok mint Anglia, Franciaország, stb., kormányzói és burzsoá képviselői is kénytelenek voltak megváltoztatni álláspontjukat, hogy teljesítsék a közvélemény követeléseit. Ezeknek az országoknak a közvéleményét ugyanis felháborította az a tény, hogy kormányaik nem védelmezik az ország nemzeti érdekeit, hanem engedelmeskednek, az amerikai imperializmus militarista politikájának. A közvélemény nyugalomra és békére áhítozik. Jellemző erre, hogy az amerikai imperialistáiknak mindezideig nem sikerült Európára kényszeríteniök arra irányuló tervüket, hogy az „európai hadsereg“ cégére mögött teljesen újjáélesszék a német militarizmust. Előre látható, hogy a berlini értekezlet után, az amerikai imperialisták még erősebb nyomást alkalmaznak Európára, hogy elérjék céljaikat. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell azt is, hogy a közvélemény ellenállása még elszántabb lesz mint eddig volt.“ Togliatti kifejtette, hogy az európai biztonság megóvására irányuló szovjet terv „olyan eszme, amely rohamosan utat tör magának az európai népek körében“ kormány újabb provokációi A bonni BONN (Agerpres). Nyomban a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete után a bonni vezetőkörök a rádió és a sajtó útján fokozott provokációs rágalomhadjáratot indítottak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Eving, a RIAS amerikai rádióállomás politikai osztályának vezetője nyíltan kijelentette: „Most az a feladat hárul ránk, hogy a Szovjetuniót tüntessük fel hibásnak a berlini értekezlet kudarcáért. Eving írásbeli utasítást küldött munkatársainak, felszólította őket, fokozzák kém- és provokáló tevékenységüket a Német Demokratikus Köztársaság ellen. „Felkérjük azokat, akik munkatársainknak ezeket az értesüléseket szolgáltatják, hogy 1953 június 17. szellemében járjanak el“ — hangzik az utasítás. (Mint ismeretes, 1953 június 17-én fasiszta elemek nyugatnémet és amerikai diverziós szervezetek támogatásával puccsot akartak szervezni a Német Demokratikus Köztársaságban.) Hasonló provokációkat közöl a bonni sajtó is. Figyelmen kívül hagyva a nemzetközi közvélemény egyöntetű állásfoglalását, amely szerint a berlini értekezlet egy lépést tett előre a nemzetközi feszültség enyhítésének útján, a DIE ZEIT című lap ezt írta: „A hidegháború folytatódik, csak más eszközökkel. A koreai kísérlet alkalmával a melegháború túlságosan veszélyesnek bizonyult. Helyét a polgárháború foglalja majd el.“ A berlini értekezletet kommentálva a lap nyíltan követeli, hogy ne folytassanak olyan tárgyalásokat, amelyek célja a nemzetközi feszültség enyhítése. „A Nyugat számára a berlini értekezletnek csak akkor lett volna jelentősége — írja a lap —, ha a végső közleményben hangsúlyozták volna az értekezlet teljes kudarcát. Minden olyan kísérlet, amely a nézeteltéréseket kevésbbé súlyos színben akarja feltüntetni, halálos veszély Nyugat számára.“ Végül a lap követeli Nyugat-Németország remilitarizálási politikájának fokozását és hangsúlyozza, hogy Adenauer politikája az egyetlen biztos, megfelelő politika a nyugatnémet revanspolitikusok céljainak megvalósítására. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bucuresti Piata Scintell Nr. 1. ~. Telefon: 7.42.29. — Titkárság: 7.85.27. ELŐRE Az indokinai háború megszüntetéséért PARIS. (Agerpres.). — Az USA beavatkozása az indokinai háborúba és e kilátástalan háború folytatása, mindjobban nyugtalanítja a francia közvéleményt. Jellemző erre az a tény is, hogy a FIGARO című lap, amely rendszerint az indokínai háború mellett foglalt állást, február 27-én kénytelen volt kijelenteni: „Franciaország nem onthatja vérét a végtelenségig, bármilyen anyagi segítséget is nyújtson az Egyesült Államok.” Az EXPRESS hetilap ugyancsak beismeri, hogy a vietnámi ellenség ,,megsemmisítésére” irányuló hivatalos terveik alaptalanoknak bizonyultak. ,,Szüntelenül és érezhetőem csökken (főképp északon) a francia gyarmati csapatok által ellenőrzött terület” — írja a lap. A lap hangsúlyozza továbbá, hogy a vietnámi néphadsereg szüntelenül növeli harci képességét, majd így ír: „Alaptalanok mindazok a naiv nyilatkozatok, amelyeki többé kevésbbé illetékes személyek hangoztattak az utóbbi időben“, és amelyek szerint „a vietnámi néphadsereg elérkezett erejének te S- pontjához”, a „a jövőben számítani lehet « katonai helyzet megváltozásával a franciák javára.” Mint a lap megjegyzi, Franciaország nyolc év alatt — 1946 és 1953 között — mintegy kéttrillió frankot költött az indokínai háborúra. Az EXPRESS végül követeli, kezdjenek béketárgyalásokat a Ho Si Minh kormánynyal. Kommunista győzelem egy francia pótválasztáson PARIS. (Agerpres.). — Vasárnap részleges választásokat tartottak Seine-et,Oise megyében, ahol Diethelm gaulleista képviselő halála következtében megüresedett egy képviselői mandátum Andre Stil, a Francia KP KB tagja, a 1‘HUMANITÉ főszerkesztője, a Francia Kommunista Párt jelöltje, 97.873 szavazatot kapott. A többi jelölt: Peyrolles (MRP) 29.010 szavazatot szerzett, Reibel (Köztársasági Szövetség) 27.669, Maizurier (SFIO) 25.587, Bruno (RGR) 21.731, Jollivet (URAS — volt gaulleista) 14.946 és Sárrét (Függetlenek Szövetsége) 10.226 szavazatot. A többi szavazat különböző pártok 11 jelöltje között oszlott meg. Francia lap a kormány amerikai politikájáról PARIS (Agerpres). A TRIBÜNE DES NATIONS közli Bernard Lavergne professzor cikkét a francia-amerikai kapcsolatokról. A cikk szerzője azt írja, hogy az USA nemcsak Indokínában, hanem Észak-Afrikában is figyelmen kívül hagyja Franciaország értékeit. „Ennek a franciaellenes politikának a során — írja Lavergne — az amerikai kormány megengedte Franco kormányának, ha ugyan nem biztatta fel erre —, hogy a spanyol övezetben, Tetuanban megszervezze a marokkóiak tüntetését Ben Arafa szultán ellen. Minthogy az amerikai kormány katonai szerződést írt alá Franco tábornokkal és sok millió dollárral pénzeli, magától értetődik, hogy John Foster Dulles egyetlen kézmozdulata is elég lett volna, hogy megakadályozza a spanyol kormányt s ennélfogva a spanyol övezetben lévő marokkóiakat is abban, hogy nyugtalanságot és zavart keltsenek a mi övezetünkben ...” „Kormányunk — írja tovább Lavergne — a függőség és hűbériség olyan fokára süllyedt, hogy ahelyett, hogy tudtára adná Washingtonnak, Franciaország nem tűri, hogy becsapják, mint látható, csupán arra szorítkozott, hogy felkérte Washingtont a „békéltetésre ”.Washington azonban még csak nem is válaszolt. Végső elemzésben a következő helyzet állt elő: Mint az amerikaiak szövetségesei, Észak-Afrikában területet bocsátottunk az USA rendelkezésére raktárak és atombombavető repülőgépek befogadására: mi, franciák, akik az amerikaiak zsoldosaivá váltunk, fenékig ürítjük most ki a keserűség poharát, s egyik csapást amásik után kapjuk tőlük Marokkóban és Tuniszban.“ A cikkíró követeli, hogy Franciaország haladéktalanul mondjon le a „szégyen” politikájáról, vagyis arról, hogy, érdekeit alárendelje a nyugatnémet és az amerikai érdekeknek. A cikkíró követeli, hogy az amerikaiak „mint szövetségeseket és nem alattvalókat — hogy ne mondjuk: szolgákat — kezeljék a franciákat, ahogy ez jelenleg történik”. Lavergne befejezésül ezt írja: „Várjon minisztereink és képviselőink annyira elvaskultak-e, hogy nem veszik észre, mennyire népszerűtlenek mindezek az akciók? Szolgai alázat a reakciós, militarista és holnap újra revansvágyó Németországgal szemben, ugyanaz az alárendeltség Amerikával szemben, az épp annyira hiábavaló, mint amennyire költséges , indokínai háború , folytatása a végtelenségig... az ilyen politika csak a vereség és az általános elégedetlenség forrásává válhat”. Baloldali előretörés Indiában PARIS (Agerpres).— A FRANCE PRESSE hírügynökség tudósítója Delhiből jelenti a február 15-én megtartott választások első eredményeit. Travankére-Kocsiv állam törvényhozó gyűlésében a kommunisták 9, az indiai nemzeti kongresszus párt 3, a függetlenek 2, a szocialista párt 1 mandátumot kapott. A választásokvégleges eredményét március elsején teszik közzé. NÉHÁNY SORBAN — Fuad Köprülü török külügyminiszter a a parlamentben bejelentette, hogy Törökország 379 millió török lírával járul hozzá az atlanti paktum fegyverkezési programjához — Jackson amerikai köztársaságpárti képviselő az amerikai képviselőházban kérte, hogy a 10. pánamerikai kongresszuson „tegyenek hatékony intézkedést“ Guatemala ellen . Dr. Joseph Wirth, volt német birodalmi kancellár, aki jelenleg Moszkvában tartózkodik, látogatást tett a V. J. Lenin-J. V. Sztálin mauzóleumban, ahol koszorút helyezett el. — Táiföld kormánya elhatározta, hogy 100 000 ifjút besorol „az önkéntes védelmi hadtestbe”, amely az Indokinával határos körzetben alakul meg. Szigorúan megbüntetik azokat a fiatalokat, akik nem jelentkeznek „önként“ sorozásra — Norvégia hadügyi költségvetése az 1954—1955 pénzügyi évben 715.900.000 koronára emelkedik. Ez az összeg csaknem 55 millió koronával nagyobb az előző évinél. — Több mint egy évezred óta először a Boszporusz befagyott. A Fekete-tenger felől jövő jégtorlaszok a tengerszoros közepén halmozódtak fel és mintegy 600 méteres hidat alkotnak a két part között. Isztambul lakosai gyalogszerrel kelnek át a szoroson. 1354. március 7., Kents A szovjet-mongol barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés 8. évfordulójának megünneplése a Mongol Népköztársaságban ULAN BATOR. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A mongol nép megünnepelte a szovjetmongol barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 8. évfordulóját. Az UNEN című lap ezzel kapcsolatban közölte a mongol dolgozók leveleit, a levelek beszámolnak a mongol népgazdaság különböző ágainak hatalmas fejlődéséről, amelyet a Szovjetunió testvéri segítségével értek el. „Örök barátság“ című vezércikkében az UNEN ezt írja : „A Szovjetunió számunkra iskola, amely átadta nekünk az új élet felépítéséhez szükséges gyakorlati tapasztalatokat és ismereteket. A mongol népet szétszakíthatatlan örök barátság fűzi a szovjet néphez. A mongol nép mindig értékelni fogja ezt a barátságot, amely szabadságot, boldogságot és felvirágzást hozott számára. Ulan Bátorban a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának kezdeményezésére ünnepi gyűlést tartottak, amelyen részt vettek a párt- és állami szervezetek, a tömegszervezetek és a mongol főváros dolgozóinak képviselői. Az ünnepi gyűlésen jelen voltak a Mongol Forradalmi Néppárt és a Mongol Népköztársaság kormányának vezetői, V. L Piszarjev, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Mongol Népköztársaságban, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság diplomáciai képviselői. Zsargalszajhan, a Mongol NK külügyminisztere jelentést terjesztett elő a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság között megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés 8. évfordulójával kapcsolatban, majd V. I. Piszarjev, a Szovjetunió nagykövete üdvözlő beszédet mondott. A lengyel kormány jegyzéke az USA-hoz VARSÓ. (Agerpres.). — A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma február 27-én jegyzéket intézett az USA varsói nagykövetségéhez. A jegyzék rámutat arra, hogy az amerikai külügyminisztérium február 25- én felkérte a Lengyel Népköztársaság washingtoni nagykövetségét, hogy zárjon be az Egyesült Államokban három lengyel főkonzulátust. A Lengyel Népköztársaság kormánya — mutat rá a jegyzék — az amerikai kormány fenti határozatát olyan barátságtalan jellegű intézkedésnek minősíti, amely az Egyesült Államok és a Lengyel Népköztársaság közti kapcsolatok kiélezésére irányul. ,,Ez a határozat a népeink közötti barátsági kapcsolatok ellen irányuló megkülönböztetések és támadások rendszerének egyik láncszeme” — mondja a jegyzék. A Lengyel Népköztársaság kormánya határozottan tiltakozik az amerikai hatóságok barátságtalan lépése ellen és megállapítja, hogy ezen intézkedés következményeiért a felelősség kizárólag az amerikai kormányra hárul A Lengyel Népköztársaság kormánya egyúttal közli, hogy az amerikai kormány határozata következtében lehetetlennek tartja Lengyelország területén az amerikai konzulátusok további működését. Ezzel kapcsolatban a Lengyel Népköztársaság kormánya felkéri az Egyesült Államok kormányát, zárja be gdanszki konzulátusát. Hová vezet a török-pakisztáni egyezmény Az „Izvesztyija” cikke MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ közli: Az IZVESZTYIJA Obszervátor aláírással cikket közöl a török-pakisztáni egyezményről. A cikk, amelynek címe „Hová vezet a török-pakisztáni paktum“, a többi között a következőket mondja: Február 19-én Törökország és Pakisztán kormányai közös közleménythoztak nyilvánosságra, amely szerint, a két állam közötti tárgyalások eredményeként politikai, kulturális éskatonai együttműködési egyezmény megkötését határozták el. Arról van szó,, hogy törvényes formát adjanak a régóta készülő török-pakisztáni katonai szövetségnek, amellyel az amerikai és török sajtó már régóta foglalkozik. A cikkíró felidézi a katonaiszövetség előkészítésének történetét, majd így folytatja: Az imperialista hatalmak közép- és közelkeleti üzeneinek története világosan mutatja, hogy a Törökország és Pakisztán között létrejött egyezmény messzemenő célokat követ. Amint a PAKISTAN TIMES című lap írja, a török-pakisztáni egyezményt Washington kezdeményezte, mint a jövőben kiépítendő közép-keleti katonai blokk magvát. Ez a blokk tényleges, washingtoni szerzőinek elgondolása szerint az atlanti paktum fiókja lenne és voltaképpen nem egyéb, mint utódja a meghiúsult középkeleti blokknak, amelyet már 1931-ben terveztek és amelyben az USA és Anglia hivatalosan részt vett volna. Akkor sem Washington, sem London vagy Ankara nem tagadta, hogy ennek a blokknak célja, kelet felé is kiterjeszteni az atlanti szövetség katonai támaszpontjainak és hídfőinek rendszerét...S ha a török-pakisztáni tárgyalások folyamán nem beszéltek nyíltan erről a szándékról, ez kizárólag diplomáciai meggondolásoknak tulajdonítható. Ma már senki sem rejti véka alá az Ankara—Kanacs-,,tengely” igazi jellegét. Az AZERIN című iráni lap úgy véli, hogy „a Törökországgal kötöttkatonai szerződés a jelenlegi körülmények között egyértelmű az USA-val kötött szerződéssel. Törökország közvetítésével: Pakisztán bekapcsolódott az észak-atlanti paktumba és kénytelen tiszteletben tartani ennek a paktumnak a szabályait”. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy az új blokk létrejöttét Törökország kezdeményezte, amely magára vállalta az amerikai agresszív politika keleti előmozdítójának hálátlan szerepét. A török-pakisztáni katonai szövetségnek az iráni lap által adott jellemzését megerősíti az a hír, hogy Pakisztán nemsokára hivatalos amerikai katonai „segélyben” részesül. A továbbiakban a cikkíró megállapítja, hogy a török-pakisztáni katonai szerződés súlyosbítja a közeli és középkeleti, valamint a délkeletázsiai helyzetet és közvetlenül érinti India, Afganisztán, Irán, Irak és más szomszédos országok biztonságát A külföldi sajtó már foglalkozik is azzal a ténnyel, hogy ez USA fokozottnyomást gyakorol Iránra és az arab államokra, mert az amerikai kormánykörök nem mondottak le tervükről, hogy ezeket az országokat bevonják közel- ésközép-keleti katonai blokkjaik rendszerébe. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az USA eme katonai intézkedései sértik mind Törökország,mind Pakisztán érdekeit, mint hogy számukraa katonai blokkok rendszere és az amerikai katonai „segély“’ lényegében azt jelenti, hogy lemondanak nemzeti érdekeikről az Amerikai Egyesült Államok agresszív terveinek javára. Amint a tények mutatják — folytatja a cikk — a pakisztáni kormánykörök az USA agresszív politikája érdekében feláldozzák a többi országgal való baráti kapcsolatokat, ami természetesen ellenkezik saját, nemzeti érdekeikkel. A külföldi lapok nyíltan tárgyalják a Törökország és Pakisztán között megkötött katonai szövetség igazi céljait és hangsúlyozzák, hogy az a Szovjetunió és a demokratikus tábor más országai ellen irányul. A szovjet közvélemény — mondja befejezésül a cikk — a Törökország és Pakisztán között létrejött katonai egyezményt és a Pakisztánnak nyújtott amerikai katonai „segélyt" olyan aktusnak tekinti, amely az USA agresszív köreinek az új világháború előkészítése érdekében tett intézkedéseit támogatja. Magától értetődik, hogy ezért a felelősség nemcsak az USA kormányköreit terheli, hanem a törökországi és pakisztáni kormányköröket is, amelyek vakon követik az amerikai politikát. Ismét Nagib Egyiptom elnöke KAIRÓ (Agerpres). A sajtóban megjelent az egyiptomi forradalmi tanács hivatalos közleménye, amely rámutat arra, hogy a tanács „felkérte Mohamed Nagib tábornokot, vegye át ismét az egyiptomi parlamenti köztársaság elnökségét“. Nagib elfogadta az ajánlatot. Gamal Abdel Nasser alezredes továbbra is a forradalmi tanács elnöke és miniszterelnök marad. A közlemény rámutat arra, hogy a forradalmi tanács február 27-én reggel levelet kapott Nagib tábornoktól, aki annak az óhajának adott kifejezést, hogy meg akarja magyarázni a népnek: „tisztségéről saját akaratából mondott le.“ Nagib azzal a felhívással fordult a néphez, hogy zárkózzék fel „a forradalmi tanács tagjai közé és harcoljon azért, hogy az ország a legrövidebb időn belül elnyerje függetlenségét.“ A levél vétele után a forradalmi tanács felkérte Nagib tábornokot, vegye át újra Egyiptom elnökének tisztségét, miután „megkapta tőle a beleegyezésére vonatkozó okmányt.“ A közlemény a forradalmi tanács felhívásával zárul. A tanács felszólítja a népet, járuljon hozzá a rend fenntartásához. * LONDON (Agerpres) . A REUTER hírügynökség kairói tudósítója közölte, hogy február 27-én az egész ország területén kimondották a kivételes állapotot. A szíriai események BEIRUT. (Agerpres). — A TASZSZ közli: Szíriában továbbra is feszült a helyzet. Az aleppói rádióállomás híradása szerint, az északi, keleti, nyugati és a közép-szíriai katonai körzetekben a felkelő csapatok parancsnoksága nem ismeri el a Damaszkuszból jövő nyiatkozatok érvényességét A libanoni napilapok jelentése szerint, Szíria jelenleg két részre szakadt. A vezérkar, Sukeir vezérkari főnökkel az élén Maamum Kazberit, a képviselőház által választott ideiglenes köztársasági elnököt támogatja, míg az ország északi vidékein és Közép-Szíriában levő csapatok nem ismerik el Sisakli utódját. A TELEGRAF című napilap jelenti, hogy a felkelő csapatok parancsnoksága ultimátumot küldött Kazbekinek, amelyben felszólítja, hogy azonnal mondjon le elnöki tisztségéről és oszlassa fel a parlamentet. A lap arról számol be, hogy február 26-án, Homsban szíriai politikusok értekezletet tartottak Alasi volt szíriai elnök házában. Amint az AL HAHAT című napilap jelenti, az értekezlet részvevői, a felkelő csapatok parancsnokságának hozzájárulásával elhatározták, hogy támogatják az alkotmány hatálytalanítására és az „új alapon“ történő kormányalakításra vonatkozó követelést. A libanoni sajtó külföldi sajtókommentárokat közöl a szíriai eseményekkel kapcsolatban. E kommentárok lényege, hogy a szíriai események annak az angol tervnek a valóraváltására irányulnak, amelynek célja az úgynevezett „Boldog félholt“ megteremtése, Irak Szíria és Transzjordánie részvételével. E terv támogatói azt a felfogást vallják, hogy e szövetségben angol befolyásnak kell érvényesülnie. + PARIS. (Agerpres). A FRANCE PRESSEűrügynökség jelentése szerint Felsál Atasi, a szíriai felkelő csapatok egyik parancsnoka, rádió útján felhívta a tank- és motorizált egységeket, hogy a vérontás elkerülése végett csatlakozzanak a felkelőkhöz. Az aleppói rádióállomás jelentette, hogy Huneitra, a katonai körzet parancsnoka csatlakozott a felkelőkhöz Damaszkuszban február 27-én tüntetés zajlott le. A tüntetők a parlament feloszlatását követelték. Az aleppói rádió jelentette, hogy Szíria légi haderői csatlakoztak a felkelőkhöz. Lapjelentések szerint a szírai képviselőház rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározták a parlament feloszlatását. ★ LONDON. (Agerpres). A REUTER hírügynökség beiruti tudósítója közli, hogy február 27-én este, Sisakhr ellenfeleinek tüntetése után, Damaszkuszban kihirdették a kivételes állapotot. A katonai rendőrség több ízben sortüzet adott le. A damaszkuszi rádióállomás jelentése szerint, esti 8 és reggeli 5 óra között tilos a forgalom. Nyomda: Combinatul Poligrafie Casa Scrntett L V. Stalin