Előre, 1955. március (9. évfolyam, 2291-2317. szám)

1955-03-01 / 2291. szám

2 Az idei mezőgazdasági munkák időbeni jó elvégzéséért, a gazdag termésért A kiváló mezőgazdasági termelők országos értekezlete C. Popescu elvtárs, földművelésügyi és erdészeti miniszter beszámolója C. Popescu elvtárs, földművelésügyi és er­dészeti miniszter, beszámolója első résztben a mezőgazdaság 195­1. évi feladatait és az elért eredményeket vázolta. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló párt- és kormányintézke­dések és a földművesek kitartó munkája nyo­mán az 1954. évi termelési feladatokat ki­elégítő módon teljesítettük. A termelési terv­­ben előirányzott 8.870.000 tonnás gabonater­meléssel szemben ténylegesen több mint 9.000.1­00 tonna gabonát takarítottunk be. A mezőgazdasági termelés e jelentős növelése folytán a lakosság ellátása megjavult. Az 1954. évi mezőgazdasági kampányok­ban — mondotta a továbbiakban Popescu elvtárs — számos fogyatékosság volt észlel­hető s ezek mind közveti­nül a földművelés­­ügyi és erdészeti frnímsz­ék­ünlet, a tartomá­nyi és rajoni mezőgazdasági szerveket és a néptanácsi végrehajtó bizottságokat terhelik. Az 1954-ben végzett őszi mezőgazdasági munkák különböztek az előző éviek.Öt, még­pedig elsősorban volum­enjük tekintetében, a­­mely a legnagyobb, amelyet valaha orszá­gunkban elértünk, és minőségük szempontjá­ból. 1954 őszén, az előző éviekhez viszonyítva, sokkal magasabb agrotechnikai színvonalon végeztük el a vetési Csaknem 1.400.000 hek­tárt géppel, sorba vetettünk be s ebből több mint 84.000 hektárt keresztsorosa­n. Az idén legalább 10 milió tonna gabonát, átlag 20 mázsás szem­eskukor­ica-bek­­árhoz­a­­mot és az eddiginél nagyobb búza-, napra­forgó-, cukorrépa-, burgonya-, zöldségt­r­­mést és más növényekből is nagyobb termést kell elérni. A vetés, mélyszántás és parlag­törés terén elért eredményeikkel, valamint a már eddig elvégzett előkészületekkel és ed­dig foganatosított műszaki-szervezési intéz­kedéseikdel még 1954 őszén biztosítottuk e fe­ladatok teljesítésének előfeltételeit. Popescu elvtárs ezután a gép- és traktor­­javításokról beszélt. Az elért eredményeken kívül rámutatott a hiányosságokra­ is, továb­bá azokra az intézkedésekre, amelyeket a néptanácsoknak, a mezőgazdasági szervek­nek, a mezőgazdasági egységek és az ipar­­vállalatok vezetőségeinek kell míg­ ennel­y a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges összes traktorok, gépek és szerszámok javí­tási munkáinak mielőbbi befejezése érdeké­ben Különös nyomatékkal hangsúlyozta Po­pescu elvtárs az istállótrágya felhasználásá­nak fontosságát, a tiszta és jól kezelt vető­magvak stb. trágyázásánál. Az eddig elvégzett munkát figyelembevéve, tavasszal még fel kell számtani és be kell vetni 5.600.000 hektár, ősszel felszántatlanul maradt területet. Ezenkívül be kell vetni 2.500.000 hektár olyan földet, amelyen elvé­gezték az őszi mélyszántást. Csupán kukori­cával 3.300.000 hektárt kell bevetnünk az idén tavasszal. A mezőgazdasági termelés növelése meg­követeli, hogy a mezőgazdaságban rendelke­zésre álló összes erőket hiánytalanul és cél­tudatosan mozgósítsuk a mezőgazdasági munkáknak kellő időben történő elvégzésére, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazá­sára minden növény termesztésében, mégpe­dig a vetéstől kezdve egész a betakarításig és a termés tárolásáig. Erre meg is van minden lehetőség, de magától semmi se megy. Minden mezőgazdasági szerv tisztá­ban kell hogy legyen munkájának fontossá­gával és ennek megfelelően napról napra ki­tartó munkát kell végeznie a földművesek körében. A bőségesen rendelkezésünkre álló gép- és traktorállományt, valamint a fogatokat figye­lembe véve és a múlt éveik tapasztalataiból okulva, bizonyosak lehetünk abban, hogy a munka észszerű tervszerűsítésével és szerve­zésével, az összes erők és munkaeszközök széleskörű felhasználásával,­ az 1955. évi, ta­vaszi mezőgazdasági kampányt legfeljebb­ 30 kedvező munkanap alatt befejezhetjük. A továbbiakban Popescu elvtárs részlete­sen foglalkozott a mezőgazdasági szervekre háruló sürgős feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szerveknek szüntele­nül harcolniuk kell az egyes tartományokban és radonokban meghonosodott káros szoká­saik ellen, amelyek csökkentik a terméshozamot. A szónok befejezésül ezeket mondotta: A fokozott hektárhozamot úgy tudjuk biztosíta­ni, ha mozgósítjuk a mezőgazdasági termelés összes erőit , a szocialista mezőgazdasági egységek munkásait, szorgalmas dolgozó pa­rasztjainkat. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium vállalja, hogy támogatásukra odaadó technikusokat küld, olyanokat, akik küzdeni fognak a fejlett agrotechnikai mód­szerek bevezetéséért és a kiváló szovjet és hazai termelők tapasztalatainak gyakorlati alkalmazásáért. A technikusoknak az a fela­datuk, hogy állandóan a dolgozó parasztok között munkálkodjanak, segítsék őket és ma­gyarázzák meg nekik, mikor és hogyan kell k­ivégezniük a különféle munkákat, hogy mi­nd nagyobb termést érjenek el. A mi paraszt­jaink tanulni akarnak, szeretettel és biza­lommal fogadják a szakembereket. Az idén az eddigieknél is bőségesebb ter­mést kell elérnünk minden növényből. Ez at­tól függ, hogyan fogunk dolgozni — mi mindannyian —, attól függ, hogy dolgozó parasztjaink milliói milyen szorgalommal és hozzáértéssel fogják elvégezni — kellő idő­ben és agrotechnikai szempontból kifogásta­lanul — az összes tavaszi, nyári és őszi me­zőgazdasági munkákat. Vasile Voichita elvtárs felszólalása ele­jén brigádja munkaszervezési kérdéseivel fog­lalkozott. — Elsősorban jó ellátást és szállást biz­tosítottam a traktorosoknak — mondotta. — Brigádom traktorosai két váltásban dolgoz­nak. Minden traktoros számára annyi terü­letet biztosítottam, hogy 150, sőt 200 szá­zalékra is teljesíthesse normáját. Brigádunk tavalyi eredményei a követke­zők voltak : 225 százalékra teljesítettük a tervet, megtakarítottunk 36.105 kiló üzem­anyagot. Bogdan Gheorghe traktoros havi átlagfizetése 1.511 lejt te­tt ki, váltótársa I. Bordana pedig átlag 1.210 lejt kapott ha­vonta. Ami a javítási munkákat illeti, ezt brigá­dunk tagjai maguk végezték el; úgy szer­veztük meg a munkát, hogy minden brigád kijavította azokat a traktorokat és ekéket, amelyekkel dolgozott. A tíz millió tonnás gabonaterméshez egy javaslattal szeretnék hozzájárulni. Amióta a nagyszentmiklósi GTA-nál dolgozom, min­denféle mezőgazdasági gépet és szerszámot kaptunk. A gépek gondozásában azonban több nehézségbe ütközünk. Jól tudjuk, hogy eredményeket csak úgy érhetünk el, ha jó­­karban tartjuk traktorainkat és gépeinket. Ettől függ minden. Már most minden géphez kapunk egy olajozót is. De ritkán találunk olyan olajozót, amely megfelelne, ez pedig hátráltatja a gépek gondozását. Ugyanez történik a kévekötő-aratógépekkel is. Én az idén 3 új aratógéppel, egy tava­lyival és egy tavalyelőttivel dolgoztam , a tavalyelőttit sikerült kijavítanunk és most kifogástalanul működik. A többivel azonban semmire se mentünk. A hibás aratógépek megnehezítették munkánkat. A meghajtó­­tengely, amely mozgásba hozza az aratógép alkatrészeit, gyenge; a tengelyt egy 8—10 milliméter vastagságú szeg tartja ; ha na­gyobb lyukat fúrunk és vastagabb szeget te­szünk belé, akkor 2—3 tengelyt kell cserél­nünk naponta Ha a gyárból kapott rendes szeget használjuk, az egy nap alatt 3—4-szer is eltörik, a kijavításával pedig egy félórát is el­veszítünk. Ugyanez áll a fogakra is : ezek gyenge anyagból készült csavarokkal vannak megerősítve. Ha megszorítjuk az anyacsavart, elromlik a menet; vannak olyan anyacsavarok is, amelyek elmozdulnak a he­lyükről, vagy feltörik a tengelyt. Sok nehézséget okoznak a munkában a hárombarázdás ekék, amelyeket 4 szegecs tart. Ha kemény talajon 22—25 centiméter mélységű szántást kell végeznünk, akkor ki kellene cserélnünk az ekevasakat, de nincs rá mód. Az ötbarázdás ekékkel is sok bajunk van, gyenge anyagból vannak, könnyen meghaj­lanak. Javasolom, hogy sokkal ellenállóbb anyag­ból készítsék ezeket a gépeket, különösen a K.D.-traktorok számára gyártott ekéket. Vasile Voichilának, a szocialista munka hősének, az arad tartományi nagyszentmiklósi GTA brigádvezetőjének felszólalása Filip Marin elvtársnak, a Benitori községi kollektív gazdaság elnökének felszólalása (Bukaresi fartomány, Rosiori de Vede rajon) — A gazdaság vezetősége — mondotta a felszólaló — elsősorban arra törekedett, hogy helyesen állítsa össze a brigádokat Ezután megtettük az előkészületeket a tavaszi ve­tésre. A kukorica számára előirányzott vetéste­rület egy részén négyzetesen vetettünk. A szokásos módszerrel vetett kukorica 25 má­zsát adott hektáronként, a négyzetesen ve­tett kukorica pedig 30 mázsát. Az elért eredmény alapján a gazdaság közgyűlése el­határozta, hogy az idén az egész kukoricát négyzetesen fogjuk vetni. Most pedig mondjam­ el, hogyan értük ti ezt a termést. A kalászosok betakarítása után az odobeascai GTA tarlóhántást vég­zett egész területünkön. Tavasszal boronál­­tunk. A kukoricavetés megkezdése előtt a GTA kultivátorral megművelte az egész te­rületet. Amikor a kukorica kikelt és két levelet hajtott, az egész területen végigmentünk a kapálógéppel. Utóbb kétszer kézzel is kapál­tunk. Ha harmadszor is megkapáltuk volna, a kedvezőtlen időjárás ellenére még nagyobb termést értünk volna el. A község egyéni gazdaságaiban átlag mindössze 12 mázsa termett hektáronként. 1953-ban 17 hektárt vetettünk be vető­magnak való búzával. Csaknem minden in­tézkedést megtettünk, amely fokozhatta a hektárhozamot! A búzát borsó után vetettük. A tarlóhántást közvetlenül az aratás után hajtottuk végre, még a nyáron felszántottuk a földet, keresztsoros űrt vetettünk. Mindezek­kel elértük, hogy hektáronként 17 mázsa bú­zánk termett. A búzával bevetett többi te­rületen kisebb termést értünk el, mert ké­sőn, november elején vetettünk. Terméseredményeink híre persze eljutott más községekbe is. A Pirota község, egyéni és­ társult dolgozó parasztok is értesültek róla. A társulás tagjai megkértek, hogy se­gítsünk nekik a munka megszervezésében. Szívesen teljesítettük kérésüket. Meg kell mondanom, hogy jóval nagyobb terméseredményeket is elérhetnénk. Az idén egy agronómus mérnök jön gazdaságunkba és reméljük, hogy az ő segítségével már az idén tetemesen fokozni fogjuk a terméshoza­mot. A párt és a kormány előtt megfogadjuk, mindent el fogunk követni, hogy több mint 30 mázsa szemeskukoricát termesszünk hek­táronként. Filip Marin elvtárs utalt arra, hogy a GTA-k vezetőségeinek, a gazdaságok vezető­­tanácsával együttesen felelniök kell a ter­melési terv teljesítéséért. — Úgy vélem, hogy a GTA vezetőinek a helyszínen is támogatniok kellene a kollek­­tív gazdaságokban dolgozó fiatal kádereket. Az a szokás ugyanis, hogy a gép- és trak­­torállomásokhoz beosztott technikusokat el­küldik a­­kollektív gazdaságokba, a GTA fő­mérnöke pedig többé nem törődik velük, nem ad nekik gyakorlati útbaigazítást Teodor Rodenciuc elvtárs, a Pátránti községi mezőgazdasági társulás tagjának felszólalása (Suceava rajon) Immár másodízben szólalok fel itt Buka­restben pártunk vezetői és a gazdag termé­sek­­ mesterei előtt A tavalyi értekezleten azt mondottam, hogy szégyenkezve beszélek, mert csak a saját nevemben szólhatok, ma többünk ne­vében beszélhetek. Tavalyi vállalásomat bi­zonyos mértékben tel­leshettem. A rajoni pártbizottság és a néptanác® segítségével mezőgazdasági társulást létesítettünk Pa­­trauti községben. Tavaly 280 mázsa burgo­nyát termesztettem hektáronként, az idén 330 mázsát. Hozzásegített ehhez az ered­ményhez az, amit az értekezleten tanultam, továbbá saját munkánk és a technikusok irányítása Nem elégedtem meg azzal, hogy én ma­gam jól dolgozzak, hanem, Bukarestből visz­­szatérve, arra törekedtem, hogy községem­ben és a rajon más községeiben is jobb munkára ösztönözzek minél több gazdálkodót. Akkor talán tizen voltunk élenjárók, most többszázan vagyunk és társaim most ver­senyre hívtak a rajoni értekezleten. Most pedig mondjam el, hogyan értem el 330 mázsás burgonyatermést. Amikor haza­értem, arra gondoltam, hogy majd idejönnek és meglátogatnak a bukarestiek, hát meg kell hogy mutassam nekik, mit tudok. A földem már elő volt készítve. Nincs sok föl­dem, de jó föld és jól megdolgozom. Már az ősszel jól felszántottam. Tavasszal meg­­boronáltam s mégegyszer felszántottam, így hát jó termést adott. Háromszor kapáltam, egyszer kézikapával, egyszer lókapával, egyszer töltögetőekével. Tavaly úgy maradt a burgonya, ahogyan megkapáltam. Az idén fel is töltögettem, úgy ahogy kell s valóban nagyon jó volt a termés. Korai termésem volt, július 27-én kiszedtem, aztán újból elültettem előrecsi­­ráztatott gumókat, hogy második termésem is legyen, mint ahogy Bukarestben hallot­tam. Két úr­területet kísérletképpen beültet­tem ilyen burgonyával Lett is krumpli, de nem érett be. Az idén hideg van ugyan, de idejében előcsk­áztattam a burgonyát, korán el fogom ültetni, s remélem, hogy két ter­mésem lesz. Patrauti községben minden évben csak­nem 60 hektáron vetnek lent, de hiába, mert nem lesz belőle semmi. Kezdetben azt hit­tem, hogy talán nem vetik úgy, ahogy kell Tavaly aztán elmentem a lenkiskészítő üzem­be és vetőmagot kértem. Adtak, s ahogy a hó egy­­kicsit eltakarodott, felszántottam a földet s f elvetettem a lenmagot. Arra gondol­tam, miért ne legyek élenjáró a lentermesz­­tésben is. Kimentem az erdőbe és vagy hét nagy zsákot megtöltöttem hamuval. Gondol­tam, jó trágya lesz és elpusztítja a bolhá­kat is. A len szépen kikelt­ Amikor már vagy egy centiméter magas volt, jött egy elvtárs és azt mondta : „Elvtárs, a lenvetésed fekete“. Odaszaladtam, hát látom, hogy a vetés tele van bolhával. Miután DDT-vel kezeltem, a len egy kissé m­egzöldült. Azután esett az eső, s a bolhák megint megjelentek. De hiszen Su­­ceaván van egy laboratórium. Megkérdeztem ott egy elvtársat: „Hogy áll a dolog, elv­társ, ezekkel a bolháikkal ?“ De nem tudott nekem semmit sem mondani. Azt hiszem, jobban kellene hogy támo­gassanak bennünket és megfelelő helyet kel­lene kiválasztani a lentermesztésre. ELŐRE Vasze Anghel elvtársnak, a brailai állami gazdaság brigádvezetőjének felszólalása A brailai állami gazdaság vádeni részlegén dolgozom. 1953-ban helyeztek ide, amikor a föld már be volt vetve. Az egész gazdaság­ban a vádeni részleg földjét a legnehezebb megmunkálni. Jól tudják ezt a minisztérium­ban is. Ezer hektár terület ez a részleg; az­előtt az acaton kívül egyéb nem termett rajta. 1953-ban borsóval volt bevetve a föld s a borsó között csomóstól nőtt ki az acat. Kéz­zel próbáltuk kitépni, de mind téphettük; a sok eső m­iatt nem jutottunk eredményre; a gyommal együtt kitéptük a borsószárakat is. A mérnök elvtársak azt ajánlották, hogy vág­juk le a gyomot a gyökerétől. Ezt meg is tettük mintegy 70 hektáron; az eredmény az volt, hogy a tövis és gyom méginkább elter­jedt, egyetlen szár négy-öt újabb szárt haj­tott. Az esős idő miatt a föld egy részét sor­sára kellett hagynunk. Nem lehetett meg­­gyomlálni. Ebben az időben több bukaresti mérnök látogatta meg gazdaságunkat. Nem kellett­­sokat magyarázgatnun­k nekik — látták ők maguk is, hányadán állunk. Arra kértem Ion Bordeianu mérnököt, segítsen rajtunk. Azt tanácsolta, vessünk ősszel kapásnövénye­ket, napraforgót és kukoricát. 1954 tavaszán napraforgót vetettünk v­isor­­ba. Tíz nap múlva kikelt. Nyolc nap múlva kimentünk a mezőre, hogy lássuk, hogyan fej­lődik a vetés, hát látjuk, hogy valamilyen bogár rágja a növény gyökerét. Azonnal je­lentettük a részleg főmérnökének. Ez azt mondotta, hogy húzzunk barázdát a megtá­madt terület körül és hintsük be DDT-porral. Ezt meg is tettük, sőt ott, ahol a bogár erő­sebben támadta meg a növényt, géppel po­roztunk. Azt is mondta a mérnök, hogy 3—4 naponként "kapáljunk. Ez a módszer nagyon jónak bizonyult. Az első kapálásnál figyelmeztettem az embereket, hogy ne ritkítsák a napraforgót, mert meglelhet, ho­gy újból megtámadja a bo­gár. A másodszori kapálásnál láttuk, hogy igazam volt. Tíz nap múlva harmadszor is kapáltunk a traktorvontatású kapálógéppel. Ezúttal a kapálás csak 3 napig tartott. Tíz napra rá negyedszer kapáltunk, de a napra­forgó már akkora volt, hogy nem használ­hattuk a traktort, hanem­­ kézzel kapáltunk. A napraforgó szépen fejlődött, az adat pedig alig 10—15 cm magas volt. Nem tudott fejlődni, mert nem kapott világosságot, így aztán Vádeniben az idén már nem látni nagy adatot, mint azelőtt­, mi pedig 2.032 kg napra­forgót és 3.200 kg kukoricát gyűjtöttünk be hektáronként. Ezért a termésért 1.400 kg napraforgóma­got és 3.500 kg csöveskukoricát kaptam ju­talmul. Munkámban nagy segítségemre volt a gaz­daság pártalapszervezet,é­­s a technikusoktól is értékes támogatást kaptam. Eredményeink azt bizonyítják, hogy Galati tartományban is bőséges termést érhetünk el. Arra kérem a mérnök elvtársakat, keressenek könnyebb módot az adat irtására, mert ka­pával bizony nehéz. Szívesen venném taná­csukat és alkalmaznám is. Gh. Covrig elvtárs, nyárádtői dolgozó paraszt felszólalása (Magyar Autonóm Tartomány) Tavaly átlag 544 mázsa cukorrépatermést értem el hektáronként — mondotta Gh. Covrig, nyárádtői dolgozó paraszt. Szeret­ném elmondani, hogyan dogoztam. 1953 nya­rán, miután learattam a búzát, nyomban fel­­hántottam a tarlót, ősszel, mégpedig novem­ber közepén, kihordtam a földre az év folya­mán összegyűjtött aprótrágyát, amelyet pely­vával kevertem. A trágyahordás két napig tar­tott. A harmadik napon 20-23 centiméter mé­lyen alászántottam és így hagytam egész téten át. Tavasszal, mihelyt eljött az ideje, először 22 árra műtrágyát szórtam a földre. Ez március 29-30-án volt. Másnap géppel el­vetettem a központtól kapott jarovizált vető­magot. A répa egy hét múlva kikelt, akkor megkapáltam a sorok között. Egy nap alatt be is fejeztem, hiszen 22 ár nem valami nagy terület. Kilenc nap múlva kapával kiritkítottam a répát. Aztán következett a kukorica kapálása. Amikor azt elvégeztem, másodszor is kiritkí­tottam a répát. A második kukorica kapálás után harmadszor kapáltam meg a cukorré­pát. Addigra elérkezett az aratás ideje. Aratás után feleségemmel és gyermekeimmel együtt meggyomláltam a cukorrépát. Miután betakarítottam a termést, elvittem a községi átvevő központba, ahol kiderült, hogy egy vagon 57 mázsa és 80 kiló répa termett a 22 áron, ami 54,413 kilós hektáron­kénti termésnek felel meg. A gazdag­ termés elérésében segítségeim­re volt a pártalapszervezet és a marosvásár­helyi cukorgyár vezetősége. A marosvásár­helyi cukorgyár mérnökei tanácsokkal láttak el bennünket, úgy hogy községünk 240 má­zsás átlagtermést ért el hektáronként. Szalai Ágoston ujmosnicai dolgozó paraszt felszólalása Szalai Ágoston, ujmosnicai dolgozó paraszt (Temesvár tartomány) elmondotta, hogy négy hektár földje van. — Az agrominimum szerint művelem földemet — mondotta —, istállótri­­gyával trágyázom és ősszel mélyszántást vég­zek. Ennek köszönhetem, hogy 1953-ban 32 mázsa búzát termesztettem hektáronként. 1954-ben csak 17,4 mázsa termésem volt, mert többször is felhőszakadás volt a határunk­ban s a földem víz alá került. 1955-ben igyekszem 50 százalékkal nagyobb terméshozamot elérni, mint 1954-ben. A gyűlés részvevői KÉT PÉLDA Igaz, hogy nem követésre buzdító példa, de ilyen is van. A „nem mindig tudja a jobb, hogy mit csinál a bal“ közismert mondás érvényes a Centrocoopra is. Ez év első negyedére kiutalt 12.000 darab bakancspatkót a Nagyvár­ad­ tartományi Szövetkezeti Szövetség ré­szére. Ezt a mennyiséget Bukarestben készítik Nagyvárad tartomány számára. A Centro­­coop ugyanakkor szerződést kötött a nagyváradi Minszki Lajos kisipari termelőszövetke­zettel ugyanilyen patkó készítésére­­ Bukarest számára... A másik példában 450 darab konyhaasztalról van szó, amely a Centrocoop utasítására tavaly kelt útra Suceaváról és idejében meg is érkezett Nagyváradra. Azonban a nagy tá­volság és a szállítási körülmények kétszeresére drágították az asztalokat. Meg kell jegyeznünk, hogy a diószegi, batári, margittai és nagyváradi asztaloskom­­binát is készít bútort, természetesen konyhaasztalt is. És ezek az egységek, — lévén mind a tartományban —, mégis csak közelebb vannak Nagy­váradhoz, mint Suceava! S a távol­ság csökkentése csökkenti az önköltségi árat is. M. E. 201 MEZŐGAZDASÁGI TÁRSULÁS műkö­dik Temesvár tartományban. A közelmúlt­ban új, ipari növényeket termesztő és állatte­nyésztő társulások alakultak Domasnea, Bi­tód, Teregova községekben és Temesvár tar­tomány más községeiben. OTTO STRASSER, aki 1933 előtt Hitler egyik helyettese volt, Kanadából Zürichbe ér­kezett. Strasser azért tér vissza Németország­ba, hogy egy új fasiszta szervezetet, a N­émet Újjászületés Szövetségét vezesse. ÚJ MUNKÁSEGYETEM nyíli­k meg már­cius elsején Iasiban. Az egyetemen előadás­sorozatot tartanak a nemzetközi politika kér­déseiről, mezőgazdasági és gazdasági, föld­rajzi kérdésekről. Az új egyetemre nagyszá­mú munkás- és tisztviselőhallgató iratko­zott be-AZ UNESCO hivatalos jelentése szerint a világon 127.300 filmszínház működik. Ezek­nek majdnem a fele, közel hatvanezer mozi a Szovjetunióban van. RIZSTERMELÉSRE­­kötöttek szerződést a domahidi (Nagykároly rajon) mezőgazdasá­gi társulás tagjai A tagok 75 hektáron rö­vid időn belül megkezdik a vízvezető csator­nák ásását. CERVANTES EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyilt meg Leningrádban, a Don Quijote megjelené­sének 350. évfordulója alkalmából. Cervantes híres műve rendkívül népszerű a Szovjetunió­ban, megjelent orosz, ukrán, b­elorussz, ör­­mény, grúz, litván és más nyelveken is. HUSZONNÉGY NÉGER POLITIKAI VE­ZETŐT arra kényszerített egy Mi­ami-i (USA) szálloda tulajdonosa, hogy azonnal hagyják el a bankett-termet, ahol a republikánus párt 450 terítékes ebédet adott... a néger fel­szabadító Lincoln Abraháim emlékére. A KÖNYV A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN címmel kiállítás nyílt Déván „A mi könyves­boltunk" termében, a megnyitás napján a ki­állításnak több mint 1200 látogatója volt. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN, Würz­­burgban az aggok menhelyén meghalt 70 éves korában a világhírű Röntgen professzor egyetlen leánya. Az idős nő utolsó éveiben sokat nyomorgott. 2000 PÁR GYERMEKCIPŐ készítését vál­lalta az év első négy hónapjában terven fe­lül az aradi Libertatea gyár cipőrészlege. Eb­ből 1000 pár megtakarított nyersanyagból készül. AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT mutatja be a Ruy Blas-t, Victor Hugo klasszikus drámá­ját a nagybányai Állami Színház magyar ta­gozata. A bemutatót március első napjaiban tartják meg. A FÉNYKÉPEZÉS MŰVÉSZETE A LEN­GYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN címmel szombaton délben kiállítás nyílt meg a bu­karesti Magheru teremben. A kiállított képek művészi eszközökkel szemléltetik az épülő és újjáépült lengyel városokat és falvakat, az ország természeti szépségeit, a lengyel dol­gozók derűs életét. SZÁZHARMINCNYOLC SZÁZALÉKBAN teljesítették januári globális tervüket a Ma­gyar Autonóm Tartomány helyiipari vállala­tai. A­­marosvásárhelyi Lázár Ödön, a régeni Republica és a székelyudvarhelyi József Attila helyiipari vállalat a választókra vonatkozó követelményeknek is teljes egészében eleget tett. NAGYARÁNYÚ MUNKA indul meg tavasz­­szal Szicília partvidékén, hogy a tengerből több elsüllyedt hajót emeljenek ki. Megálla­pították, hogy Szirakuzánál a tenger fenekén immár 2300 éve elsüllyedt athéni hajók fek­szenek. Csak vajon üzemelnek dolgozói hozzájárulnak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz Közeledik a tavasz. Rövidesen megkezdőd­nek a mezőgazdasági munkáik. A községekben és falvakon már javában folynak az előké­születek. A magtisztító központok szünet nél­kül dolgoznak, a kovács­műhelyekben is élénk a munka. A tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés hangulata azonban nemcsak a községekben uralkodik, hanem a gyárakban és üzemekben is. Csik rajonban nem lépheted át egyetlen gyárnak sem a kapuját anélkül, hogy ne üt­köznél bele néhány kijavított vagy kijavítás­ra váró mezőgazdasági gépbe, szerszámba. Számb­avéve azt a segítséget, amelyet a csiklajoni üzemek munkásai a tavaszi mező­­gazdasági munkákra való felkészülésben ad­nak, az első helyen a Csíkszeredai „Novem­ber 7“ helyiipari vállalat vasipari részlegé­nek dolgozóit kell megemlítenünk. Itt nem­csak javításokat végeztek, hanem gépekhez szükséges alkatrészeket is gyártottak, sőt mi több, új mezőgazdasági szerszámot is. A mezőgazdasági szerszámok gyártásának kérdése már hosszabb ideje foglalkoztatta a munkásokat és a technikusokat. Több napon át folytatott tervezgetés után elkészült a gyomirtó (saraboló) tervrajza. A prototípus elkészítéséhez Xantusz László és Nagy Dezső öntőbrigádja kezdett hozzá. El­készítették az alkatrészeket. A szerelést a lakatosok végezték el, Nagy Lajos mester ve­zetésével. A próbadara­b elkészítését követő napon már számos dolgozó paraszt és me­zőgazdasági szak­ember jött megtekinteni a gyomirtót. Egyöntetűen megállapították, hogy jó és már az első nap vásárolni is akartak belőle, mert amellett, hogy jó, olcsó is, mind­össze 246 lejbe kerül. A sikeres próba után a vasipari részleg dolgozói megkezdték a gyomirtók tömeges gyártá­sát. Március 10-ig 50 darabot készítenek el belőle. A mezőgazdasági szerszám gyártása mel­lett a November 7 vállalat vasipari részlegé­nek dolgozói nem hanyagolták el az alkatré­szek készítését, a mezőgazdasági gépek és szerszámok javítását sem. A vasöntők 150 darab kultivátor-c­sillagot készítettek a Csík­szeredai GTA-nak, a lART-nak pedig elké­szítették a mezőgazdasági szerszámok gyár­tásához szükséges öntvényeket. Az öntöde ezeken kívül 800 darab szekér­perselyt ké­szített. A javítóműhely­ben a kollektív gazdasá­gok és a szövetkezetek vetőgépeit és­ más mezőgazdasági gépeit javították ki. A ki­sebb szerszámok javítását is elvállalták. Szá­mos dolgozó paraszt itt javíttatta meg eké­jét, boronáját. A November 7 helyi ipari vállalat mellett a Csíkszeredai IART műhelyeiben végeztek el nagyobb gép- és szerszámjavításokat. Az IART dolgozói terven felül lókapákat készí­tettek. A kapákhoz szükséges öntvényeket a November 7 helyiipari vállalat öntötte, a a többi alkatrészt az IART dolgozói gyár­tották le és szerelték össze. A csicsói fűtőhöz dolgozói a dám­falvi kol­lektív gazdaság mezőgazdasági gépeit, szer­számait javították ki. Úgyszintén hozzájárultak a mezőgazdasági gépek javításához a csíkszentsi­moni Amf­­­lema, a gyimesiközéploki IFI­L üzemek laka­tos­ szekciói is. A csikrajoni üzemek dolgozói példát mu­tattak a dolgozó parasztoknak a tavaszi me­zőgazdasági mun­cákra való felkészülésben, megmutatták, hogy fáradságot nem kímélve s­egí­tik a dolgozó parasztságot abban, hogy minél nagyobb terméseredményeket érhesse­nek el, minél jobban megmunkálhassák föld­jeiket. Azok a dolgozó parasztok, akik az üzemekhez fordultak­­segítségért gépeik, szer­számaik kijavításáért, megkapták a kért tá­mogatást és ha a reájuk háruló feladatokat: vetőmagtisztítást, csíráztatást, csávázást el­végzik, akkor a legjobb körülmények között kezdhetnek neki a tavaszi mezőgazdasági munkáknak. SPORTHÍREK JÉGKORONG. A Nyugat-Németorszá­g­ban lezajló jégkorong-világbajnokság szom­bati és vasárnapi mérkőzésein a Szov­jetunió csapata két veszélyes ellenféllel mér­kőzött. Az egykori világ- és európabajnok své­d csapat ellen a szovjet jégkorongozók ke­mény küzdelem utá­n 2:1 (1:1, 0:0, 1:0) arány­ban győztek. Vasárnap a szovjet csapat lát­ványos játék után 4:0 (1:0, 1:0, 2:0) arány­ban győzött a Csehszlovák Köztársaság vá­logatottja ellen. A Lengyel Népköztársaság korongozói 5-4 arányban győztek Nyugat-Németország el­len. A Csehszlovák Köztársaság—Kanada mérkőzésen a második harmadidő után 1:1 volt az eredmény. A harmadik harmadidőben a csehszlovákok két ízben is magukhoz ra­gadták a vezetést, de végülis a kanadai csa­pat győzött 5:3 arányban. További eredmények: Svédország—Svájc 10:0, USA—Nyugat-Németország 6:3, Kana­da—Lengyel NK 8:0, USA—Finnország 8:1. ★ SAKK. Február 26-án került sor a Szovjet­unió sakkbajnokságának 10 fordulójára. A nagyszerű formában levő Szpasszkij mester ragyogó játékkal győzött Auerbach nagymes­ter, az 1954. évi szovjet, bajnok ellen. Szimagin elleni játszmájában Botvinnik vi­lágbajnok rendkívül pontos játékával kezdet­ben jelentős előnyre tett szert, amelyet azon­ban később Szimagin kiegyenlített. A játsz­ma félbeszakításakor Szimagin némi előny­­nyel rendelkezett. Kérész nagymester Korcsnoj ellen a közép­játékban nagy fölényre tett szert, de időhiány miatt hibát követett el s a k­ét ellenfél meg­egyezett a döntetlenben, Ilivickij győzött Szcserbakov és Tajmanov Antosin ellen, Bo­­riszenko győzött Mikenasz ellen. A Kotov- Szmiszlov, Petroszján-Flohr és Kahn-Liszk­in játszmáik döntetlenül végződtek. A Geller- Furman játszma bonyolult helyzetben félbe­szakadt. * Február 27-én lejátszották a félbeszakadt játszmákat. Botvinnik győzött Auerbach ellen, Karin Korcsnoj ellen. A Szimagin-Kotov játsz­ma döntetlenül végződött. A Botvinnik-Szima­­gin játszma a 68. lépés után másodszor fél­beszakadt. A 10. forduló után a táblázat élén Szmisz­­lov áll 7 ponttal. Utána következnek: Botvin­nik 6 és fél ponttal és egy félbemaradt játsz­mával, Szpassakij 6 és fél ponttal, Geller 6 ponttal és egy félbeszakadt játszmával, Pet­­roszján és Tajmanov 6—6 ponttal, Kotov és Kérész 5—5 ponttal. GYORSKORCSOLYÁZÁS Szovjet-norvég gyorskorcsolyázó találkozó került lebonyolításra Oslóban február 26. és 27. között. Egyetlen versenyszám kivételével valamennyi futamban a szovjet versenyzők győztek. KÖTÖTTFOGÁSÚ BIRKÓZÁS. A Román Népköztársaság kötöttfogású bir­­kózócsapata hétfőn reggel repülőgépen Egyip­tomba utazott, ahol a legerősebb egyiptomi csapatokkal méri össze erejét. 1955. március 1., kedd t// r- 4'/_/ ///A. A Me­teorológiai Intézet közli: Továbbra is hideg, jobbára borús idő vár­ható. Az ország minden részén kisebb hava­zás, a Bánátban eső és havaseső. Mérsékelt, időnként élénkülő keleti -északkeleti szél. Az ország nyugati és déli rész­én jégkéregképző­­dés. Moldvaiban és a Baraganon alig változó, az ország többi részén lassan emelkedő hőmér­séklet. Hőmérsékleti értékek nappal plusz 6 és minusz 8 fok között, éjjel Moldva északi részén minusz 15 és minusz 20 fok, az ország többi részén minusz 1 és minusz 16 fok között.

Next