Előre, 1955. június (9. évfolyam, 2369-2394. szám)
1955-06-01 / 2369. szám
1955. junius szerda Az RNK Nagy Nemzetgyűlése VI. ülésszakának munkálatai Dr. Petra Groza elvtársnak, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elnökének beszéde Képviselő elvtársak: A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés olyan esemény, amely jelentőségénél fogva a lelkesedés valóságos hullámait verte fel hatalmas béketáborunkban és óriási zavart keltett a béke ellenségeinek táborában. Ellentétben a békeszerető népekkel, amelyek szívből köszöntik ezt az egyetemes fontosságú eseményt — a háborúkban és a népek közti viszályokban érdekelt köröknek, a háborús mesterkedések és kalandok hírhedt haszonélvezőinek, nőttön-nő a nyugtalanságuk. Ez a nyugtalanság olyan visszahatásokban, olyan megnyilatkozásokban fejeződik ki, amelyek mindjobban leleplezik az imperialistákat és pénzügyi hatalmasságokat, leleplezik azt, hogy mi a szándékuk a fegyvercsörtetéssel és háborús konfliktusokkal. Sajtójukból és az éter hullámain szerteszálló rikácsolásaikból csakúgy áradnak a varsói szerződés tartalmát elferdítő koholmányok. A békének ezek az ellenségei minden gátlás nélkül tagadják a szerződés szabatos szövegében kifejezett világos szándékokat. Hasztalan próbálkozásukban siralmas erőfeszítéseket tesznek arra, hogy olyan szándékokat tulajdonítsanak a szerződő feleknek, amelyek nordlokegyenest ellenkeznek a szerződés alapvető célkitűzéseivel. Márpedig a szerződő felek világosan kifejezték azt a szilárd elhatározásukat, hogy a npek békés egymás mellett élése alapján kívánják megteremteni a békét. Ennek az az alapja, amit a szerződés bevezetésének első bekezdése már elöljáróban kifejez: az ENSZ alapokmányának elveivel egybehangzóan létrehozni az összes európai országok kollektív biztonsági rendszerét, tekintet nélkül társadalmi és államrendszerükre. Az utolsó szakasz második bekezdése előírja: „Abban az esetben, ha Európában egy kollektív biztonsági rendszer jönne létre és e célból egy általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek szüntelenül törekedni fognak —, a jelen szerződés az általános európai szerződés életbelépésének napján hatályát veszti.“ A szerződés — életbelépésétől kezdve — szélesre tárja a kapukat mindazon országok előtt, amelyek elfogadják irányelveit, céljait és megoldásait, azt a célt, amelyre az egész szerződés törekszik, hogy általános szerződéssé váljék. Minden tehát a végcélhoz kapcsolódik, a vonatkozó záradék pedig azt a végcélt fejezi ki, amelyre a béketábor nagy családjához tartozó népek törekszenek. Ez a végcél pedig a népek biztonsága és békéje. Csak a népek biztonságától teljesen idegen érdekekből fakadó, elvakult rosszindulat tagadhatja a szerződés e nagyszerű záradékának világosságát, mert ez a záradék a leghitetlenkedőbb emberek előtt is tisztán feltárja a szerződés igazi célját. A szerződést, az Atlanti paktumtól és a párizsi egyezményektől eltérően, nem kíséri semmiféle fegyverzetet. Ha vannak is a szerződésnek katonai jellegű rendelkezései, a bevezető rész második bekezdése megmagyarázza, hogy ezeket a rendelkezéseket, csak a párizsi egyezmények ratifikálása következtében előállott helyzet tette szükségessé, minnthogy a párizsi egyezmények újabb katonai csoportosulást létesítenek, a „Nyugateurópai Szövetség gégére alatt, az újrafelfegyverzés alatt álló Nyugat-Németország részvételével és az Északatlanti katonai tömbbe való bevonásával. Felmerülhet-e a legcsekélyebb kétség is a tekintetben, hogy ezek a katonai tömörülések fokozzák a nemzetközi feszültséget, fokozzák a háborús veszélyt és veszélyeztetik a békeszerető népek nemzeti függetlenségét ? Vannak emberek, akiknek rossz az emlékezőtehetségük. De bármilyen hajlamos is valaki arra, hogy elfelejtse a spoltot,annak a két háborúnak a borzalmait, amelyeket átéltünk, nem lehet elfelejteni. A német militarizmus, a porosz tábornokok és az élükön álló Vilmos császár fanatikus őrülete, majd pedig Hitleré és párthívei véres háborúkat idéztek elő. E kegyetlen, pusztító háborúk olyan mély sebeket ejtettek sok-sok nép testén és annyi boldogságot romboltak szét, hogy nem lehet e háborúkat elfelejteni. A román nép egyetlen emberöltő alatt két háború borzalmait élte át. Azok az áldozatok, amelyeket népünk a német militarizmus elleni két háborúban hozott, négyszeresen meghaladják az USA áldozatait, jóllehet az Egyesült Államok lakossága sokkal nagyobb, több mint tízszerese a mienknek. A román nép itt él a Kelet felé vezető útón, és a német militaristák kétszer is megkísérelték,, hogy ezen az útón behatolva megvalósítsák ama bizonyos „Drang nach Osten“ jelmondattal kifejezett tébolyult törekvésüket. Ez a törekvés mérhetetlen áldozatokat okozott magának a német népnek is. Vajon kétségbe vonható-e, hogy ez a német militaristák és nagy trösztvezetők agyába mélyen begyökerezett felfogás egy harmadik háború felé fogja őket taszítani, mihelyt újra kezükbe kapják a fegyvert, amelyet a nyugati imperialisták — az óceánon innen és túl lévők — olyan nagylelkűen nyújtanak feléjük ? A román nép szent kötelességének tekinti őrködni azon, hogy a „Drang nach Osten“nek ez a hulláma ne fenyegethesse újból a világbékét. A román népet a többi népekkel együtt az az óhaj hatja át, hogy ne kelljen többet átélnie a múltbeli borzalmas napokat. A román nép kitartóan harcol a békés alkotó munka feltételeinek biztosításáért, kulturális színvonalának és anyagi jólétének megjavításáért. A nép és a kormány tökéletes egységben halad e nemes cél felé. A román nép és a nemzeti kisebbségek összes társadalmi rétegei, a parasztoktól és a munkásoktól kezdve értelmiségieink legkiválóbbjaikig, fajra és vallásra való tekintet nélkül, erőteljesen kifejezésre juttatják teljes szolidaritásukat és eltökéltségüket vívmányaik megvédésére, a megsemmisítő visszavágásra — bármilyen agressziós kísérlettel szemben. A mi népünk haladásra áhítozik és nem engedi meg, hogy eredményei egy atomháború kataklizmájában elpusztuljanak-Mint tudjuk, a varsói értekezleten megfigyelőként részt vett a Kínai Népköztársaság küldötte is. Nemrégiben átutaztam Ázsia nagy részén. E hatalmas földrész különböző pontjain állapodtam meg, városokban és falvakban jártam, megismertem az embereket otthonaikban és családjaik körében. Óriási építkezési telepekkel teleszórt vidékeket jártam be. Ez alkalommal átéreztem a nagy kínai nép alkotó munkájának pezsgő ütemét. Hatalmas lendülettel folyik :üzemek, vízierőművek, egészségügyi és kulturális intézmények építése, nagy kiterjedésű földek feltörése. Mindez egy emelkedettebb és boldogabb egyéni és kollektív életnek szentelt munka eredménye. Egyik oldalon a népi erők csodálatos alkotó, békés munkája, amelynek visszhangja behatol a legmegkövültebb szívekbe, az előítéletek, a szellemi sötétség legsűrűbb pókhálójával befont agyakba is. **- a másik oldalon pedig a háborúk rendezőinek, a gyarmati és félgyarmati országok kincseit kizsákmányolók „erőpolitikájának“ kardcsörtetése. Íme, ezek a bennünket világviszonylatban övező valóságok, íme ezek a feltételek fakadtak ezekből a valóságokból, amelyek meghatározták a varsói szerződés védelmi jellegét. A világuralomra törő atomimperialisták azonban — akik „el akarják„ süllyeszteni“ az egész világot — egyrre hisztérikusabbakká és agresszívebbekké válnak. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a minisztertanács elnöke, emlékeztetett bennünket arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának egyes képviselői és szenátorai, miután nemcsak valóságérzéküket, hanem mértéktartásukat is elveszítették, nem átallották hivatalos szószéken országunk egyes tisztára belső kérdéseit szóvá tenni. Attól se riadtak vissza, hogy — amint itt hallhatták — kijelöljék azt a napot, amikor a román népnek meg kellene ünnepelnie 1877 május 9-én kivívott állami függetlenségét. Azt szeretnék — ahogy miniszterelnökünk mondotta —, hogy függetlenségünk évfordulója egybeesnék azzal a nappal, amelyet ma már csak az Egyesült Államokban ülnek meg, a Hohenzollern-Sigmaringen hercegek trónbalépésének napjával. Mennyire tetszett ez a dinasztia az országok kincseit kizsákmányoló kapitalistáknak ! Gheorghiu-Dej elvtárs, a román nép fia, megtapsoltuk nyilatkozatodat. Idézem: „Románia államrendszerének kérdését a román nép egyszer s mindenkorra eldöntötte akaratának és érdekeinek megfelelően és egyetlen külföldi hatalomnak sincs joga ahhoz, hogy ezt vita tárgyává tegye.“ E szavak a románt nép lelkének mélyéből fakadnak. A román nép tudatában van és büszke munkaképességére és tudja értékelni szabadságát. Sokan e hivatlan prókátorok közül, látva, hogy háborús hódító terveik füstbe mennek, elveszítik józan eszüket. Jól ismerjük az írtak a volt imperialista hadügyminiszternek az esetét, aki egy éjszaka az ellenséges támadás rémképétől kergetve levetette magát az ablakon. Azt tanácsolom barátilag másoknak is, hogy ne kerüljenek hasonló rögeszmék hálójába. Minél inkább veszélyeztetik a békét lázálmaik, annál szorosabbra kell fűznünk sorainkat, áthatolhatatlan sziklafalat kell építenünk a béke védelmében, amelyen megtörik a béke aláaknázására irányuló minden fondorlatuk. Ez a fal az Elbától a tajvani vizekig húzódik. Óriási területet foglal magában, felöleli az emberiség jórészét, amely munkájával és harcával szertefoszlatja az imperialisták agresszív terveit, és biztosítja a világ összes népeinek forró óhaját, a békét. A varsói szerződés többi részvevőjével együtt a derék és bölcs, ősi román nép, hivatott képviselői útján — akiket üléseink során alkalmunk volt itt meghallgatnunk — teljes mértékben egyetért a szerződés fontosságához méltó módon lefolyt Nagy Nemzetgyűlési vitákkal. A román nép, amely teljes mértékben csatlakozik ehhez a békeszolgálatiban álló szerződéshez, szilárdan kifejezi elhatározását, hogy megvédi vívmányait és békés építőmartkájának eredményeit. A varsói szerződést aláíró népek táborához tartozó dolgozók óriási építő lendülete, feltárásra került felmérhetetlen energiájuk, roppant anyagi és szellemi kincseik, amelyeket mind-mind saját hasznukra aknáznak ki, mindenféle belső és külső kizsákmányolok nélkül, az új élet békés építésének e csodálatos példája hatalmas vonzóerőt gyakorol és egyre nagyobb vonzóerőt fog gyakorolni a világ összes népeire s csatlakozásra készteti az emberiséget. Ebben áll a mi erőnk, ebből fakad tökéletes bizalmunk a varsói szerződésben, amelynek hatása döntő fontosságú a béke megmentésének útján. Az USA Massachusetts államában a bostoni Capitolium előtt álló diadalívre ez a jelmondat van felvésve : „Az emberiség sorsa közös“. Ezzel a jelmondattal Észak-Amerika népei már a XIX. században ünnepélyesen kinyilvánították az összes népek öszszefogását létérdekeik védelmében. Egy politikai gondolkodó, e jelmondatról elmélkedve, így kiáltott fel: A múlt egyik értékes öröksége ez a gondolat, amelyet na ma meg is fosztottak értelmétől, a jövőben újra viszszanyerheti ragyogását és tiszta csengését. Mi hiszünk az emberiségnek e sorsközösségében, az egymás mellett élés közös érdekében, az összes tiépek együttműködésében s szakadatlanul arra törekszünk, hogy csökkentsünk minden konfliktust, hogy megkeressük az egymáshoz vivő utat a gazdasági és kulturális együttműködés minden területén, egy-egy téglával erősítve mindanynyian a béke nagyszerű épületét. Azok, akiket elvakítottak a békeszerető népek érdekeitől idegen érdekek, s nem képesek ezt megérteni, olvassák el időnként a bostoni diadalívre vésett felírást. A varsói szerződés keretül szolgál a szerződő felek erőinek megszervezésére, egységes parancsnoksággal s olyan parancsnokkal, aki a népeinknek a fasiszta iga alóli felszabadításáért vívott harc tűjében edződött meg. Szilárd alap a varsói szerződés, amely még jobban megerősíti népünk megingathatatlan hitét, hogy helyt tudunk állni bármilyen agresszióval szemben. E hatalmas kezesség birtokában népünk szilárd léptekkel halad előre az új élet építésének útján. Hazánk hegyeit, völgyeit, mezőit továbbra is a munka Vidám, ütemes zaja fogja betölteni, egybefonódva az öröm dalával, amely az eredményesen munkálkodó nép ajkán csendül fel, fennen hirdetve, hogy a nép meg is tudja védeni, amit alkotott. A népnek ezt az érzését fejezi majd ki a nép akaratát végrehajtó legfelső szervnek, a Nagy Nemzetgyűlésnek a szavazata. Ekként szavazva, a Nagy Nemzetgyűlés feladatainak magaslatáraemelkedik. (Hatalmas, hosszas taps.) gy francia látogató a következő sorokat jegyezte fel a Pionir-palotáról: „Csodálatos érzés arra gondolni, hogy a királyok egykori palotájában ma a gyermekek az uralkodók.“ A kastélyt és a hatalmas, szinte erdőnyi parkot az ünnep lármás öröme tölti be. A gyermeknapra készülnek és a Pionír-palota fennőtlásának ötödik évfordulóját ünneplik a fővárosi pionírok. A főurakon tarka zászlók, könnyű léggömbök százai szálldosnak a vén hársfák körül, a szökőkutakból ömlő vízsugár szikrázó fényekben törik meg, ijedten rebbennek meg a tágris, zöld tisztáson az őzek. A széles sétányokat az akác hulló szirmaival söpri be a szél, a hófehér palotára s az udvart körülvevő hosszú oszlopsorokra felkúszó ágakon kibomlottak a virágok. Az öröm is úgy vegyül el a levegőben, mint a virágok átható illata. Móka, kacagás, játék! A sportolók versenyszámaiban is csupa játékos ötlet. Futóverseny gólyalábakon, zsákokban szaladó „jövendő Zatopekek“ s a sportverseny fénypontjai: a rollerversenyzők. Minden fordulónál, útkereszteződésnél új meglepetések: itt vertek tanyát a fánksütők, ott a csokoládé- és cukorkaárusok. Habzik a jókedv, s léggömbként száll a kacagás. Ez az ünneplő gyereksereg. De az ifj ünnepet is a hétköznapok varázsolták ilyen zavartalanul ragyogóvá, öt esztendő számtalan hétköznapja. A Pionír-palota hétköznapjai.. Azért ezek is egy kicsit mások, mint a többi „szürke“ hétköznapok. Itt minden napnak ünnepi íze van, a játéknak és a munkának is. Nyolcszáz pionír tölti itt hetenként pihenőnapjait. Mindegyik azt a munkát végzi, ami a legközelebb áll hozzá, hisz a Pionír-palota munkája rendkívül sokoldalú. A jövő ifjú tudósai a tudományos körökben találják meg a helyüket, a művészi tehetséget elárulók az irodalmi, képzőművészeti és iparművészeti körökben, a színházkedvelők a bábszínházban és így sorolhatnánk tovább. Negyvennyolc laboratóriumban hajolnak kísérleteik fölé a gyermekek, a mezőgazdasági kísérleti telepen most készülnek fel a természet átalakításának nagy harcára az ifjú micsurinisták, országos versenyre készülnek lankadatlan szorgalommal a természetrajzi körök. Az állattenyésztési kör baromfitelepe bármely kollektív gazdaságnak díszére válhatnék, a művészeti kör apró zenészeinek koncertjeit az Atheneum közönsége is forrón ünnepelte. Lelkes gyermekszívvel és felnőtt felelősségtudással végzett munka: ezt jelenti a Pionír-palota minden egyes látogatójának hétköznapja. A munkás hétköznapokat elevenítettek meg az ünnepi kiállítás. A mezőgazdasági kör kiállított tárgyai valósággal vonzzák a látogatókat. Nem csoda, hisz a cserepekbe helyezett paradicsom zöld ágai közül pompás piros gyümölcsök mosolyognak, a legkülönfélébb keresztezéssel kitermelt paradicsomok. A „Bugyinyovka“ Lazar Urania negyedik osztályos pionír munkájának eredménye, a pompás fürtökben elhelyezkedő Vilmorin-paradicsomot Anca Veronica termelte, a húsos, vérvörös „Linia 71“ Henegar Doina gondozottja, s mellettük a hideget kitűnően bíró, aranyló narancshoz hasonló, s erőteljes, táphengerekben nevelt paradicsomok. Koszorúba kötve ágasbuza disztik a középen, a hibridkukoricák különféle fajtái sorakoznak, ízelítőt adva arról a komoly, tudományos munkáról, mely a kísérleti kertben napról napra folyik. A zootechnikai kör pompás lepke- és bogárgyűjteményének igen sok ifjú nézője akad, a felnőttek már a csontváztanulmányokat, a spirituszba elhelyezett, kitűnően preparált állatokat nézik nagyobb figyelemmel. S itt vannak a hajó- és repülőgépmodellezők. Teher- és személyszállító hajók, hatalmas gőzösök és karcsú, lepkekönnyű vitorlások kicsinyített mása szinte várja, hogy a kedvező szélben vízre szálljon. Georgescu Mihai Vili, osztályos pionír mesteri ügyességgel készítette el az Aurora cirkáló modelljét. Rendkívüli türelmet, sok tudást igénylő, apró mesterművek ezek, a szinte tenyéren elférő gőzösök. A repülőgépmodellezők között megtaláljuk Paul Erlau nevét is, rá nagyon büszke a repülőkor, kétszer egymás után nyert modelljével országos díjat. A kiállítás jelentős helyét foglalják el a távirdászok és a telefonosok. A fizika kedvelői villanymotorokat, felvevő és leadókészülékeket, különböző típusú telefonkészülék-modelleket állítottak ki. Bucia Mihai IX. osztályos tanuló kétlámpás rádiójával szerepel. Sok tehetséget árulnak el a kiállított rajzok és akvarellek. A sikerült tájképek és csendéletek mellett (Bedea Toma, State Ana) már látjuk az első kompozíciókísérleteket is. Marcu Vasile Vili, osztályos pionír ceruzarajza lázadó parasztokat elevenít, Stepanov Aurelia akvarellje a pionír életről ad üde képet. Az induló szobrászok inkább a domborművet és a féldomborművet kedvelik, szobor csak egy akad itt, egy fából faragott állat. Bámulattal telt el az a biztonság és kiforrottság, amivel az ifjú fafaragók dolgoznak. Tökéletesen megmunkált dobozok s más főtárgyak a nép ősi, furó-faragó művészetéből mutatnak pompás példákat. A sok név közül csak egy párat jegyzünk fel: Cornel Alexandru, Archian Haitkín, Ültem Nicolae, Ionel Panciu. Az ő munkáik még ebben a bő választékban is feltűnést keltenek. Hasonlóan szépek a bőrdíszmüvek: albumok, könyvfedelek, táskák. A legszebb népművészeti munkákat összegyűjtő üzleteinkbe kívánkozik Petre Stefánia albuma és Ionescu Cecilia táskája. A palota bábszínházában a gyermekek az előadások színészei és rendezői, ők festik a díszleteket, ők készítik a bábukat. A kiállított bábuk a szakmai hozzáértés mellett sok ötletről is tanúskodnak. Brihac Rodica „Ciufulici”-ja, Mirelea Violeta kuláklánya, „Mândra“, a „Föld törpéje“ s a többi bábuk nem váltanának szégyent akkor sem, ha hivatásos bábkészítők munkái mellé állítanák. Az irodalmi körnek külön lapja is van. A Mladita Literara lapjai betöltenek egy egész asztalt. Itt közlik első írásaikat, verseiket, cikkeiket a kör tagjai. A művészeti körnek 400 tagja van s hat különböző csoport tevékenységét öleli fel. A színjátszó csoport, a kórus, a zenekar szerepléseit szép képes faliújságokon örökíti meg a kiállítás... Ez a felsorolás is csak éppen ízelítőt ad a kiállításról, melybe öt év munkájának eredményeit sűrítették. De ez az ízelítő is bizonyítja, hogy a Pionir-palota falai között nagy feladataikra készülnek a jövő építői, alkotó emberei, akiknek legjellegzetesebb vonása: szenvedélyes érdeklődés, lelkes szeretet a tudomány, a munka iránt. Midig a kiállítást nézi a látogató, sok- sál szór szinte elfelejti, hogy gyermekek kézimunkáit nézi, a „mestermunkák“ olyan felnőtt érettséget árulnak el. De elég kilépni újra az évszázados, óriási parkba s megüti a fülét a csengő kacagás, az önfeledt, vidám játékok zaja. Talán épp az a fiúcska, aki „versenyen kívül“ szaladja be a pályát gólyalábakon, míg a többiek dőlnek a nevetéstől, talán épp az készít villanymotorokat, rádiót, vagy végez micsurinista kísérleteket. Miért ne? Hisz a laboratóriumból kilépve, mindegyik apró tudós labdázó, szurkoló, mókázó gyerekké válik. Ez a legnagyobb varázsuk. Gyermekszívvel kacagnak s a felnőttek felelősségtudásával tanulnak, készülnek fel eljövendő nagy feladataikra. BANYAI JUDIT A gyermekek birodalma Látogatás az ötéves Pionír-palotában ELŐRE A Bolyai Tudományegyetem 10. évfordulójának ünnepségei (Tudósítónktól.) Május 31-én fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. Ez alkalommal délelőtt 11 órakor az egyetem tudományos tanácsa nyílt ülést tartott a központi épület aulájában. Az ülésen megjelent Dirtulescu Nicolae elvtárs, az oktatásügyi rtiiniszter első helyettese, valamint a tudományos és közélet számos képviselője. A tudományos tanács nyílt ülésén Gáli Ernő elvtárs, a Bolyai Tudományegyetem prorektora tartott beszámolót az egyetem tízéves működéséről és eredményeiről. Ezt követőleg a központi épületben kiállítás nyílt, amely képet nyújt az egyetem tudományos és más természetű tevékenységéről. Este az egyetem tanszemélyzete, diáksága és a meghívott vendégek művészi műsorra egybekötött ünnepi gyűlésen vettek részt, az Egyetemiek Háza nagytermében. Befejeződött a marosvásárhelyi Felsőoktatási Intézet tudományos ülésszaka A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet tízéves fennállása alkalmából szervezett tudományos ülésszak vasárnap és hétfőn folytatta munkálatait. Vasárnap este a Szentgyörgyi István szirtiakadémia végzett növendékei bemutatták Gyárfás Miklós magyarországi író „Koratavasz” című darabját. Hétfő délután az intézet dísztermében megtartották az évfordulós ünnepségek záróülését. Ez alkalommal dr Ander Zoltán, a Felsőoktatási Intézet aligazgatója beszámolót terjesztett elő ,,A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet tudományos tevékenységének fejlődési szakaszai” címmel. Ezt követően Spielmann József, az intézet orvostudomány-történetének előadója és Dr Valeriu Bologa, a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet orvostudománytörténet-tanára terjesztett elő beszámolót „Román-Magyar Orvosi Kapcsolatok” címmel. Az ülésszak munkálatai tr. Andrásofszky Tibornak, az intézet igazgatójának záróbeszédével fejeződtek be. (Agerpres) ------------ SPORTHÍREK Locomotiva — Dinamo Tbiliszi 2:2 A Szovjetunióban portyázó romániai „Locomotiva” labdarúgó együttes kedden Tbilisziben a helybeli „Dinamó” csapatával mérte össze erejét. A Tbiliszi „Dinamó” a Szovjetunió egyik legerősebb labdarúgó csapata. A mérkőzés végeredménye 2:2. ★ Román Népköztársaság—Csehszlovák Köztársaság ifjúsági válogatott labdarúgó mérkőzés lesz vasárnap Bukarestben. A román ifjúsági keretet a következő 20 játékosból állították össze: Boceanu, Ionita, Neamtu, Stancu, Stefanescu, Bode, Maior, Graef, Copil, Ene II, Ghibea, Tircovnicu, Mateianu, V. Florea (Valamennyien a Bukaresti Progresul CPCS együtteséből), Utu (Temesvári Stiinta), Jenei (Aradi Flamura rosie) Vasilescu (Bukaresti Progresul utánpótlás), Szeredai (Sztálinvárosi Métáiul „Uz. de tractoare”), Vacahi (Szebeni Métáiul) és Sojart (Resicai Métáiul). ★ Constantin Dumitrescu (CCA) és Aurelia Draghici (Dinamo) nyerte az RNK 1955. évi férfi, illetve női középtávú kerékpárbajnokságát. Constantin Dumitrescu sportmester a 100 km-es távot 2 ó 31 p 03 mp alatt tette meg. Óraátlag: 39, 720 km [ Dumitrescu 9 perccel előzte meg a második helyezett Ion Baciut és teljesítménye 3 perccel jobb az új sportmesteri szintnél. Aurelia Draghici 45 p 30 mp-es időt ért el 25 km-en. ★ C. Dumitrescu szerezte meg az ötödik román győzelmet az ökölvívó Európa-bajnokságon. Dumitrescu a luxemburgi Picknick-kel került össze és fölényes pontozásos győzelmet ért el ellene. Ilie Draghea az angol Foster-rel mérkőzött és bár az első és harmadik menetben jobbnak bizonyult, a döntőbírák az angol öklözőt hirdették ki győztesnek. Eddig hét ökölvívónk lépett szorítóba és közülük öt — Nicolae Linca, Gheorghe Fiat, Mircea Dobrescu, Victor Schiopu, Constantin Dumitrescu — győzött, Mic Dragnea és Ghetu Velicu vereséget szenvedett. Nicolae Mândreanu, Dumitru Ciobotaru és Vasile Titu még nem mérkőzött. A londoni White City stadionban sorra került nemzetközi atlétikai versenyen Iharos.Sándor magyar atléta két mérföldön (3218 m.) 8 p 33,4 mp-es idővel új világcsúcsot állított fel. A régi világcsúcsot 1952-től a belga Gaston Reiff tartotta 8 p 40, 4 mp-es idővel. Egy mérföldön Tábori legyőzte Chataway ismert angol atlétát. Jól szerepelt Rózsavölgyi is, aki 2000 m-en 5 p 08,8 mp-et ért el és mindössze 1,8 mp-cel maradt el Gaston Reiff világcsúcsától. Kazi Aranka 1 p 15,8 mp-es idővel új magyar csúcsot állított fel 500 méteren. ★ Újra megnyílt a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás Moszkvában ma újra szélesre tárultak az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás , a „csodaváros” kapui. A szovjet emberek milliói és a külföldi látogatók ezrei ismét hűséges képet nyerhetnek a szocialista mezőgazdaság legújabb vívmányairól, meggyőződhetnek a szovhozok és gépállomások dolgozóinak, a kolhozistáknak, a mezőgazdaság szakembereinek alkotó erejéről. AZ ÚJ TECHNIKÁÉRT A temesvári „Electromotor” gyár igazgatójának nyilatkozata A temesvári Electromotor egyike azoknak a villamosságipari gépgyáraknak, amelyek jóval határidő előtt teljesítették ötéves tervüket. Ennek az eredménynek az elérésében jelentős szerepe volt a széleskörű és magas színvonalú újítómozgalomnak, amely egyik lényeges ismertetőjele az Electromotor munkakollektívája életének. Ebben a feKÉRDÉS: — Milyen segítséget nyújt az igazgatóság a gyár újítóinak? FELELET: — Nálunk az újítók támogatása azzal kezdődik, hogy idejében, vagyis azonnal felfigyelünk minden újítási, ésszerűsítési javaslatra. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkások minden érdemleges újítási javaslatának, vagy újításának a gyakorlatira ültetésére mozgósítjuk a legképzettebb műszaki kádereket, a technikusokat és mérnököket. Abban az esetben pedig, ha valamelyik mérnök vagy technikus áll elő újítási javaslattal, a legjobb szakmunkásokat osztjuk be melléjük az újítás kivitelezésére. Persze, az újító mozgalom nem fejlődik magától, ösztönszerűen, pusztán attól, hogy felfigyelünk az újítókra és az újításokra, noha ez is nélkülözhetetlen feltétele az újítómozgalom kibontakozásának. A legkiválóbb szakemberek — munkások, technikusok és mérnökök — erőfeszítéseit az olyan kérdések megoldására kell irányítani, amelyek közvetlenül befolyásolják, elősegítik a termelést. Éppen ezért műszaki kabinetünk rendszeres időközönként (minden negyedévben, vagy havonta is) kiírja a termelés szempontjából fontos, megoldásra váró műszaki, szervezési, stb. kérdéseket. Gyakran újítási pályázatokat hirdetünk bizonyos termeléstechnikai kérdések megoldására. Tapasztalatunk szerint az ilyen pályázatok igen hasznosak, az újítások, ésszerűsítések valóságos élesztői. Gondoskodunk arról, hogy a bevált, elfogadott és gyakorlatilag alkalmazott újításokért idejében kifizessük a prémiumokat és a többi juttatásokat. Az újítómozgalom támogatásához tartozik az is ,hogy állandóan népszerűsítjük az újítókat és az újítások jelentőségét mind az üzem, mind pedig az egész népgazdaság szempontjából. De az általánosságokból talán elég is enynyi. Az elmondottak szemléltetésére elsorolok néhány példát. Ami a mérnökök és szakmunkások átkötő együttműködését illeti, erre vonatkozólag talán a legjobb példát Mahalnischi Anton volt főmérnökünk nyújtotta (most a fővárosi Klement Gottwald gépgyár főmérnöke). Mahalijischi Anton főmérnök különösen Kovács István országos hírű esztergályosunknak volt segítségére számos újításának tökéletesítésében és kivitelezésében, így Kovács legújabb, országos jelentőségű újításánál, az univerzális esztergapadok automatizálásánál is. Az újítás kivitelezésében komoly szerepe volt Seracin Eugen mérnöknek is. Kovács Istvánnak ez az újítása, amely a magasképzettségű és kiforrott öntudatú szakmunkás és a feladatát becsületesen teljesítő mérnök együttműködésének gyümölcse, országunk viszonylatában valósággal forradalmasítja az esztergályozást az univerzális esztergapadokon. A szakmunkás és a mérnök együttműködésének példáját nyújtotta továbbá Domilescu Eugen mérnök és Belein Nicolae fiatal technikus. A mérnök segítségével az ifjúmunkás technikus olyan elektromágnest készített, amellyel könnyen meg lehet állapítani a mikromotorok tekercseiben előállt rövidzárlatot. Ezt a készüléket már eredményesen alkalmazzák az üzemben És ehhez hasonló példákat tucatjával lehetne felsorolni. Nem lennénk hűek a valósághoz, ha gyárunk nyitómozgalmának csak a napos oldalit mutogatnánk, bár kétségtelen, hogy ezt a mozgalmat mindenekelőtt az eredmények jellemzik. De éppen a további, még szebb eredmény elérésének óhaja ösztönöz bennünket mesvári gyárban szinte napról napra születnek az igen hasznos és nem egyszer egész iparunk szempontjából jelentős újítások. A gyár b újítómozgalmával, valamint Kovács István országos jelentőségű újításával kapcsolatban a gyár igazgatója, Fried Ernő elvtárs a következőket válaszolta munkatársunk kérdéseire: arra, hogy ne takargassuk a hibákat sem. Mert előfordul az is, hogy egyes újítások egyik másik szakember, esetleg éppen egy egész részleg vagy osztály hibájából, hosszú ideig vesztegelnek. Ez történt például Lusztig Vilmos szakmunkás újításával, amely már pontosan egy éve hányódik ide-oda, pedig elsőrendű fontosságú, a gyár által termelt közszükségleti cikkek (villanyfőző, villanykályha, hajszárító) előállításánál. Ezért a huzavonáért a tervező technikus, Bolog Ioan és a szerszámgyártó osztály vezetője, Platon Dumitru felelősek. De felelősek vagyunk mi is, amiért ilyen hosszú ideig eltűrtük az ilyen nyítás-süllyesztést. Amikor műszaki irodánk versenyre hívta Temesvár tartomány gyárainak és üzemeinek műszaki irodáit, éppen az vezérelt bennünket, hogy az ilyen természetű hibákat nálunk is, meg egyebütt is megszüntessük. KÉRDÉS: Hogyan született meg és mi a jelentősége Kovács István legfrissebb találmányának? FELELET: Ennek az újításnak a történetéről fentebb már beszéltem. De talán azzal kellett volna kezdeni, hogy gyárunkban néhány hónappal ezelőtt három komplex újítóbrigád alakult. Ezekben a brigádokban különböző szakmák legjobb képzettségű munkásai, technikusai és mérnökei vesznek részt. Mindegyik brigádnak külön feladatköre van. Az egyik ilyen brigádot Kovács István kiváló esztergályos vezeti. Az ő brigádjának az a feladata, hogy a gépek automatizálásának lehetőségét tanulmányozza a gyárban. Az univerzális esztergapad automatizálásának ötlete Kovács Istváné. Kovács István magas szakképzettsége, értékes tapasztalatai, a mérnökök tanácsadása és a szovjet műszaki dokumentáció segítsége — Íme, ezen az alapon született meg ez a nagy jelentőségű újítás. Kovács István újításának jelentősége abban áll, hogy az automata berendezéssel ellátott univerzális esztergapadon a munka termelékenysége nyolc-tízszeresére emelkedik. Legalább is az eddigi kísérletek ezt bizonyítják. Ezenkívül megteremti az előfeltételét annak, hogy egy esztergályos két-három univerzális esztergán is egyszerre végezhetse ugyanazt a műveletet. Kovács Istvánnak ez az újítása jelentős lépés a munka automatizálásának útján, a gépi munka mellékidejének csökkentésével megsokszorozza a gépkihasználás fokát és természetesen ezzel egyidejűleg jelentősen hozzájárul az önköltség csökkentéséhez is. Ezenkívül nem lebecsülendő ebben az újításban az, hogy egy ilyen automata készülék előállítási ára aránylag igen alacsony. KÉRDÉS: Lehet-e széleskörűen alkalmazni ezt a készüléket? FELELET: Az automata készüléket minden univerzális kispadra fel lehet szerelni, tehát alkalmazásának széleskörű lehetőségei nyílnak mindenütt, ahol ilyen esztergapadokkal dolgoznak. Kovács István és Seracin Eugen mérnök erőfeszítései most arra irányulnak, hogy az automata készüléket alkalmassá tegyék különböző munkadarabok megmunkálására. Mi mindenesetre valamennyi univerzális esztergánkon alkalmazni fogjuk ezt az igen hasznos, elmés automata készüléket. G. G. 3 Jól dolgozik a TKTT Udvarhely rajoni alfiókja A közelmúltban gyűlésre jöttek össze a TKTT udvarhely rajoni alfiókjának vezetői és előadói, hogy megvitassák az utóbbi négy hónapban kifejtett tevékenységüket. Pál Gyula az alfiók titkára elmondotta, hogy az említett időszakban 422 előadást tartottak összesen 29.763 hallgató előtt. Az előadások jelentősen hozzájárultak a dolgozók tudományos és politikai ismereteinek bővítéséhez. A Tudomány és Kultúra Terjesztő Társaság 148 előadást tartott a dolgozó parasztoknak arról, hogyan művelhetik meg jobban földjeiket, hogyan gondozzák a szántóföldi növényekkel. Különösen nagy érdeklődés kísérte azokat az előadásokat, amelyeken az előadók gyakorlati példákkal is igazolták az előrehaladott agrotechnikai módszerek lényegét. A vidéki előadók közül éppen ezzel tették értékessé előadásaikat Erdélyi Sámuel homoródkarácsonyfalvi és Kovács Árpád kögözi tanítók. A gyűlés részvevői elmondták egymásnak munkamódszereiket, tapasztalataikat s ugyanakkor a hibákat is bátran feltárták, hogy azok kiküszöbölésével tovább javíthassák a TKTT Udvarhely rajoni alfiókjának tevékenységét. BENKŐ JÁNOS levelező