Előre, 1955. június (9. évfolyam, 2369-2394. szám)
1955-06-01 / 2369. szám
4 BRIONI SZIGET (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányküldöttsége és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kormányküldöttsége Brioni szigetre érkezve május 23-én és 30-án folytatta tárgyalásait. A tárgyalások során a kölcsönös megértés légkörében folytatták az eszmecserét a Szovjetunió és a Jugoszláv FNK kapcsolatainak kérdéséről. Május 29-én a szovjet kormányküldöttség a jugoszláv kormányküldöttség tagjaival együtt megtekintette Brioni szigetét és a szigeten lévő emlékműveket. A szovjet kormányküldöttség brioni tartózkodásának másodnapján folytatta a tárgyalásokat a jugoszláv kormányküldöttséggel. A két küldöttség tagjai és tanácsosai aznap még több megbeszélést folytattak a Szovjetuniót és Jugoszláviát érintő konkrét kérdésekről. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és JBroz-Tito a „Podgorica“ gyors naszádon hajóutat tettek az Adriai-tenger partja mentén. Meglátogatták Pola és Rovin kikötőt. Május 30-án J. Broz-Tito villásreggelire vendégül látta N- Sz- Hruscsovot, N. A- Bulganyint, A. J. Mikojant, D. T. Sepilovot, A. A. Gromikot és P. N. Kumikint, valamint V. AValkovot, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövetét, továbbá B. N. Ponomarevet, L. F. Iljicsevet, F. P. Bisztrovot és F. F. Molocskovot, a Szovjetunió küldöttségének tanácsosait. Jugoszláv részről jelen voltak: E Kardelj, A. Rankovics, Sz. Vukmanovics- Tempo, K- Popovics, V. Micsunovics, M. Todorovics, D. Vidics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete, valamint V. Vlahovics és M. Popovics, a jugoszláv küldöttség tanácsosai. Ugyanaznap Tito elnök ebédet adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Május 31-én a szovjet kormányküldöttség Brioni szigetről Rijeka kikötőbe (Fiumébe) utazott. KÖZLEMÉNY a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányküldöttségeinek tárgyalásairól A tárgyalások nagy jelentőségéről cikkezik a jugoszláv sajtó BELGRÁD (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A belgrádi és vidéki lapok részletesen beszámolnak a szovjet kormányküldöttség jugoszláviai látogatásáról. A lapok első oldalon közük a Brioni szigetről kapott tudósításokat. A szovjet kormányküldöttség Tito elnök meghívására két napot töltött e szigeten Mint a május 30-i közleményből kitűnik — írja a Borba — a tárgyalásokon befejezték az eszmecserét a nemzetközi helyzetről és a jugoszláv-szovjet kapcsolatokról.. Most az következik, hogy közös okmányban fejtsék ki a tárgyalások eredményeit. Ezt az okmányt, amelynek kidolgozása május 30-án megkezdődött, Belgrádban teszik közzé, ha majd a szovjet kormányküldöttség horvátországi és szlovéniai látogatásáról visszatér a jugoszláv fővárosba, hogy részt vegyen a tárgyalások befejezésén. A május 31-i jugoszláv-szovjet közös közlemény — írja tovább a lap — azt bizonyítja, hogy a tárgyalások rendes mederben folytak le. A tárgyalások gyümölcsözőek voltak és kétségtelen, hogy hasznosak és nagy jelentőségűek lesznek mind a jugoszlávszovjet kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi feszültség további csökkenése szempontjából. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kapcsolataira vonatkozó eszmecsere a kölcsönös megértés légkörében folyik. A Belgrádban megkezdett és a Brioni szigeten folytatott legmagasabb sikú tárgyalások — írja tovább a lap — május 31-én azoknak a munkacsoportoknak a keretében folytak le, amelyekben a küldöttségek tagjain kívül a küldöttségek tanácsosai és szakértői is részt vettek. A tárgyalások során elvben érintették a kapcsolatainkban felmerült valamennyi vitás kérdést- A lap szerint a tárgyalásokon létrejött a jugoszláv-szovjet kapcsolatok további rendezésének alapja. Ugyancsak létrejött az az elvi alap, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag és konkréten rátérjenek a nyílt vitás kérdések megoldására. Kivételes állapot Angliában a vasutas-sztrájk miatt 400 szerelvény helyett 6 futott ki vasárnap a londoni pályaudvarokról 1926 óta nem tapasztalt válságos helyzetről írnak az angol lapok LONDON (Agerpres). Május 28-án, két nappal azután, hogy az angol parlamenti választások eredményeiből kitűnt, hogy továbbra is a konzervatív párt marad a hatalmon, óriási vasutas-sztrájk tört ki egész Angliában. Sztrájkba lépett a mozdonyvezetők és fűtők egységes szakszervezetének 70 ezer tagja. A sztrájk szinte teljesen megbénította a vasúti szállítást. Mint a sajtóügynökségek jelentik, a másik vasutas-szakszervezetnek — a vasutasok országos szakszervezetének — számos tagja is elhatározta, hogy csatlakozik a sztrájkólókhoz. Az Associated Press tudósítójának jelentése szerint kérdéses, hogy a hatóságoknak sikerülni fog-e a vasúti forgalmat legalább korlátozott mértékben fenntartani azoknak a vasutasoknak a segítségével, akik nem tagjai a sztrájkolók szakszervezetének. Május 29-én a menetrend szerinti 400 szerelvény helyett mindössze hat futhatott ki a londoni pályaudvarokról. Az United Press jelentése szerint, jól értesült londoni körökben valószínűnek tartják, hogy Eden miniszterelnök „kivételes állapot” elrendelését fogja kérni Erzsébet királynőtől ha a sztrájk ezen a héten nem szűnne meg. A vasutas-sztrájkon kívül — amely londoni lapjelentések szerint „valóságos gazdasági káoszt” teremt Angliában és „1926 óta a legsúlyosabb válságot" idézi elő az országban — a kormánynak még egy problémát kell megoldania, nevezetesen azt, amelyet a fontosabb angol kikötők mintegy 20.000 dokkmunkásának sztrájkja állít elébe. Ez a sztrájk, amelyet a dokkmunkások és hordárok szakszervezetének hivatalos elismeréséért indítottak, már egy hét óta tart. Mint az United Press angliai tudósítója jelenti, ez a sztrájk „mintegy 200 hajót ítél a kikötőkben való veszteglésre, ami súlyos következményekkel jár Anglia importja szempontjából és nagymennyiségű, létfontosságú exportcikkeknek a kikötőkben való felhalmozását vonja maga után.” Az angol királynő május 31-én délután kiáltványt írt alá, amelynek értelmében egész Nagy-Britannia területén bevezetik a kivételes állapotot. A kivételes állapotot Angliában 1926 óta most rendelték el negyedszer. 1926-ban az egész országot megbénító általános sztrájk miatt léptették életbe. A kivételes állapot elrendelése módot nyújt az Eden-kormánynak arra, hogy egyszerű törvényrendeletekkel kormányozza az országot. A hírügynökségek jelentése szerint a kormány katonaságot szándékozik kivezényelni a sztrájk letörésére. Mindinkább kiéleződik az északafrikai helyzet Újabb incidensek Marokkóban. — Általános felháborodás Franciaország algíri hadműveletei miatt- PÁRIZS. (Agerpres.) — Május 29-én Párizsban befejeződtek a Tunisz állítólagos autonómiájára vonatkozó francia—tuniszi tárgyalások. A francia kormány képviselői és Tunisz képviselői által parafált okmányok hivatalos aláírására pénteken kerül sor. Bár a francia reakciós sajtó Franciaország északafrikai „realista“ politikája eredményeként próbálja beállítani a francia—tuniszi egyezmény megkötését, a Párizsban vasárnap parafáit okmányok valójában állandósítják Tunisz gyarmati leigázását. A számtalan megállapodás, amelynek megszövegezésére 150 oldal volt szükséges, valójában semmivé csökkenti Tunisz autonómiájának állítólagos megadását. Még Edgar Faure francia miniszterelnök és Tahar Ben Amar, Tunisz miniszterelnöke sem rejthette véka alá az egyezmény parafálásakor mondott beszédében azt a tényt, hogy az egyezmény nem elégíti ki a két érdekelt felet. „Nem magasztalom és nem is bírálom ez alkalommal a megállapodásokat — mondotta Tahar Ben Amar. — Nem beszélek sem arról, amit Franciaországtól elértünk, sem azokról az engedményekről, amelyeket mi tettünk. Tény az azonban, hogy ezek a megállapodások nem elégítik ki teljesen sem az egyik, sem a másik felet.“ Edgar Faure a maga részéről beismerte, hogy a „megállapodásokat bírálatok fogják érni”. Miközben viszont Párizsban végetértek a francia—tuniszi tárgyalások, Észak-Afrikában egyre feszültebbé válik a helyzet. A France Presse északafrikai tudósítóinak május 28-i és 29-i jelentései arról számolnak be, hogy Marokkóban és Algírban újabb merényletek és incidensek történtek. A marokkói Rabat városban lezajlott újabb incidenseknek négy halálos áldozata van- Szidi Benur tartományban a francia rendőrség az állam biztonsága elleni „merénylet“ ürügyével letartóztatott 200 lakost. A francia rendőrség napról napra fokozza a terrort Marokkóban. Az utóbbi napokban Algírban is újabb incidensek voltak Baures környékén az algíri partizánok és a gyarmati hatóságok között. A France Presse jelentése szerint, az „Észak-Afrika szabadságáért harcoló bizottság“ (amelyben részt vesznek a tuniszi Uj- Desztur párt, a marokkói Isztiklal párt és az algíri nemzeti felszabadító front képviselői) nyilatkozatot tett közzé az algíri helyzetről. A bizottság kifejti, hogy a hadműveletek megkezdése Algírban — alig néhány héttel azután, hogy a bandungi értekezlet határozatot hozott az algíri, marokkói és tuniszi népek harcának támogatására a kihívás az északafrikai kérdés békés rendezését óhajtó népek ellen. A bizottság felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy egész tekintélyének latba vetésével szüntesse meg a háborús állapotot, amelyet Franciaország teremtett Algírban s amely komolyan veszélyezteti a Földközi-tenger medencéjében a békét. A bizottság egyúttal a bandungi értekezlet 29 részvevő országához fordult és javasolta nekik: követeljék a francia kormánytól, hogy vessen véget az algíri hadműveleteknek és az algíri nép igazi képviselőivel együtt keresse meg e kérdés békés megoldásának útját. A bizottság keményen elítéli az északatlanti szövetség vezetőségét, mert tűri, hogy „Algír ellen használják fel a szervezet rendelkezésére álló haderőket, s ilyenformán cinkosává válik az általánosan elítélt gyarmati rendszernek“. A bizottság végül felhívja az arab liga tagállamait, hogy „tegyenek döntő jelentőségű diplomáciai lépéseket a francia kormánynál és juttassák kifejezésre szolidaritásukat az algíri néppel“. ki osztrák államszerződés megkötése után — Amerikai gondok a sajtó tükrében — Jónéhány napja már, hogy aláírták az osztrák államszerződést Az aláírásokról felszáradt a tinta, a négy külügyminiszter hazautazott, az ünneplő Bécs is mindinkább felveszi hétköznapi arcát, a világsajtó azonban továbbra is a legnagyobb érdeklődéssel fordul Ausztria felé. A lapokban — pártállásuktól függően — az öröm és az aggodalom hangja váltogatja egymást. Bármenynyire is előrelátható volt, az osztrák államszerződés megkötésének ténye mégis bombaként hatott, s Ausztria az események előterébe lépett. „E szerződést azért írhatták alá — írta közvetlenül a bécsi külügyminiszteri találkozó után a francia Liberation —, mert Raab kancellár elég merész volt hozzá, hogy figyelmen kívül hagyja az atlanti hatalmak intelmeit s elutazott Moszkvába, hogy meggyőződjék a szovjet javaslatok komolyságáról... Mindez azt bizonyítja, hogy amit propagandaként tálaltak elénk, az a valóságban őszinte javaslat s a Szovjetunió valóban békében óhajt élni minden országgal." A megállapítás találó. Nemcsak Raab kancellár moszkvai útja előtt, de utána, közvetlenül az államszerződés aláírását megelőző napokban sem hiányoztak a nyugat „intelmei". Amerikai sajtókörök nyíltan attól tartottak, hogy a szerződés megkötésének — számukra — „káros“ következményei lesznek. Miután pedig az aláírás mégiscsak tény lett a Philadelphia Inquirer rögtön kétségbe is vonta, hogy az osztrák kérdésben létrejött négyhatalmi megegyezés a Nyugat szempontjából nyereségnek tekinthető. Mit vesztett az Egyesült Államok, mit sirat az amerikai sajtó az osztrák államszerződéssel? Mindenekelőtt bukott terveit az északatlanti tömb osztrák „alpesi erődjéről". A New York Times kertelés nélkül bevallotta, hogy „az Egyesült Államok katonai körei“ érdekelve voltak az osztrák kérdés rendezésének halogatásában. Még a szovjet—osztrák tárgyalásokbefejezése után is. Arnold tábornok, az ausztriai amerikai megszálló csapatok parancsnoka, egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az államszerződés megkötésének kilátása nincs bizonyos amerikai körök ínyére, mert ezek attól tartanak, hogy kiesik kezükből az egyik legfontosabb „összekötő kapocs’’ Nyugat- Németország és a Földközi-tenger vidéke között Az utóbbi napok eseményei emellett azt bizonyítják, hogy ez még viszonylag a „kisebbik rossz" az Egyesült Államok agresszív körei számára. A nagyobbik, amely valóban mind erőteljesebben érezteti hatását, az a tény, hogy az osztrák államszerződés — a New York Times szavaival élve — „az osztrák kérdés kereteit túllépő politikai bonyodalmakat idézhet elő". Kétségtelen, hogy ebből a szempontból vizsgálva a dolgokat, az amerikai külügyminisztériumnak semmi oka sincs az örömre. A szovjet diplomácia következetes béketörekvése meghátrálásra kényszerítette, mert megtagadni az aláírást az államszerződésről a sikeres moszkvai szovjet—osztrák tárgyalások után, egyértelmű lett volna a teljes lelepleződéssel a közvélemény színe előtt. Az amerikai külpolitikát továbbá az is igen kellemetlenül érte, hogy az államszerződés a Szovjetunió tekintélyének még fokozottabb megszilárdulásához vezetett. A szovjet— osztrák tárgyalások gazdasági eredményei, amelyeket belefoglaltak a négy hatalom utólagos egyezményeibe, olyan megnyilatkozásai voltak a szovjet külpolitikának, amelyek méltányosságukkal igen széles néprétegeket gondolkoztattak meg a nyugati országokban. Ismeretes, hogy a Szovjetunió megtarthatta volna magának a kelet-ausztriai volt német vállalatokat. E vállalatok birtokában a Szovjetuniónak a jövőben is kulcspozíciója lett volna Ausztria gazdasági életében. A moszkvai egyezmények értelmében viszont mindezeket a javakat Ausztriára ruházza át, igen mérsékelt ellenszolgáltatás fejében. A Szovjetunió mintegy 250 iparvállalatot és más ingatlant ad át Ausztriának. Ausztria most először lesz ura a zistersdorfi kőolajlelőhelyeknek, amelyek egész történelme folyamán külföldi érdekeltségek birtokában voltak, s amelyek — mint a francia Paris- Match írja — „gazdasági függetlenségének, kulcsai". A semleges Ausztria így tehát nemcsak politikai, hanem gazdasági függetlenségét is elnyerte. Ráadásul köztudomásúan a Szovjetuniónak köszönhetően. Ez az amerikai sajtó által olyannyira rettegett „politikai bonyodalmak" egyik része. Másik részét igen találóan fogalmazta meg a lengyel Trybuna Ludu. ,,Az osztrák kérdés — írta — nem volt könnyű probléma. A Szovjetunió kezdeményezésének, a moszkvai tárgyalásoknak az eredménye, hogy a talaj elő volt készítve a megegyezéshez és hogy az államszerződés valósággá vált. Felvetődik a jogos kérdés: ha az osztrák kérdést meg lehetett oldani tárgyalások útján, vajon, a többi nemzetközi kérdést nem lehet-e ugyanígy rendezni ?“ A kérdés valóban felvetődik, sőt nem is csak felvetődik, hanem már fel is vetődött, különösen Németországot illetően és Németországban. Németországban, az amerikai politika számára, az osztrák államszerződés olyan komoly „bonyodalmakat" okozott, amelyeket a Wall Street washingtoni főképviselete még bonni fiókvállalatával karöltve is csak igen nehezen tud elhárítani. „Ausztria visszanyerte szabadságát és függetlenségét — írta az elmúlt héten a Die Welt című nyugat-német lap. — Boldog Ausztria, mondhatnánk, ha széttagolt országunkra gondolunk.“ Ausztria példája mindinkább meggondolkoztatja még azt a német kispolgárságot is, amelyet Adenauernek a legutóbbi időkig sikerült megijesztenie a kommunizmus mumusával Miért ne lehetne a német kérdést is megoldani az osztrák minta szerint — kérdezik Nyugat-Németországban mind többen és többen ? A közvélemény nyomására számos nyugat-német burzsoá lap kedvezően blr egy olyan semleges Németország megteremtésének eszméjéről, amelynek területén ne legyenek se megszálló csapatok, se idegen katonai támaszpontok. A Süddeutsche Zeitung és a Westfalische Rundschau egyaránt ezt a hangot üti meg. „Az egész német nép szenvedélyesen követeli az újraegyesítést — aggodalmaskodik Bonnból az angol Daily Telegraph tudósítója. „ A nyugati vezetőknek egész politikai tevékenységük során tekintettel kell lenniök erre a tényre.“ Kellemetlen tény, különösen, hogy sem Washington, sem pedig Bonn nem óhajtja Németország újraegyesítését. „A washingtoni amerikai szakértők — jelenti a France Presse — kijelentették, hogy az Egyesült Államok ellene van Németország lefegyverzésen alapuló semlegességének. Az említett szakértők még hozzátették, hogy az amerikai kormány semmi szín alatt sem mehet bele abba, hogy Németországban katonai szempontból az támadjon. Washington egyébként meg van győződve róla, hogy Adenauer nem hajlandó a semlegesség árán belemenni Németország újraegyesítésébe . Az osztrák példa azonban mégis mind nagyobb erővel hat, és ezt nehéz figyelmen kívül hagyni. A német kérdés megoldására természetesen minden lehetőség meglenne. Ismeretes, hogy a Szovjetunió továbbra is kitart az európai kollektív biztonság megteremtésének eszméje mellett s ismeretes az is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyancsak abból az alapelvből indul ki, hogy az újraegyesített Németországra nem vonatkoznának azok az egyezmények, amelyeket az egyesítés előtt Németország egyik vagy másik része kötött. A semleges Németország megteremtésére így tehát nyitva áll az út. Kétségtelen, hogy egy semleges Németország léte Európa közepén a semleges Ausztria mellett, nagy mértékben elősegítené a béke megszilárdításának ügyét. Az amerikai külpolitika szeret békeszólamokkal takarózni. De ki állíthatná azt, hogy valóban békét akar, ha — mint az amerikai sajtó — napról napra arról cikkezik, hogy egy „semleges övezet" Európában elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára ? ,,A nyugat-német közvélemény egyre bizalmatlanabb a nyugati hatalmak politikájával szemben“ — állapítja meg a svájci Basler Nationalzeitung, s tegyük hozzá, hogy ez a bizalmatlanság indokolt. „A semlegesség számunkra ma olyan megoldás, amely komolyan megérdemli, hogy megvitassuk“ — állapította meg a minap a nyugat-német Süddeutsche Zeitung. A nyugat-német lakosság legátfogóbb rétegeinek állásfoglalása nyomán Európában fokozódnak az amerikai gondok. Adenauer bonni birodalmában a semlegesség eszméje kisért és teszi mindinkább nyomottá a revanslovagok és tengerentúli pártfogóik álmait. GALL ANDRÁS ELŐRE A szovjet kormány átadta a Koreai NDK-nak a szovjetkoreai vegyes vállalatok szovjet részesedését MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya megvitatta a néhány évvel ezelőtt egyenlő részesedés alapján létesített szovjet-koreai vegyes társaságok — a tengerhajózási társaság és kőolaj-feldolgozó társaság — tevékenységét. Tekintettel arra, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági szervezetei megfelelő jártasságra tettek szert az ipari és szállítási vállalatok vezetésében, a Szovjetunió kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt kötöttek a fent említett szovjet-koreai társaságokban lévő szovjet részesedésnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak való átadásáról. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak átadott szovjet részesedés értékét a koreai fél áruszállítások útján fogja több év folyamán a Szovjetuniónak megtéríteni. A norvég Storting elnöki tanácsának válasza a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének nyilatkozatára MOSZKVA. (Agerpres.) — A TASZSZ Jelenti: Norvégia moszkvai nagykövetsége május 28-án eljuttatta a Szovjetunió külügyminisztériumához a norvég Storting (parlament) elnöki tanácsának válaszát a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének február 9-i nyilatkozatára. „Az elnöki tanács megállapítja, hogy a Legfelső Szovjet nagy jelentőséget tulajdonít a különböző országok parlamentjei közötti szorosabb kapcsolatoknak. Az elnöki tanács közölni óhajtja, hogy a maga részéről szintén nagy súlyt helyez a különböző országok parlamenti tagjai közötti kapcsolatok megjavítására és úgy véli, hogy ez előmozdíthatná a nemzetközi feszültség enyhülését”. A norvég Storting elnöki tanácsának válaszát továbbították a Szovjetunió Legfelső Szovjetjéhez. Az ENSZ jubiláns ülésszakán részvevő lengyel küldöttség VARSÓ. (Agerpres.) — A PAP jelenti: A Lengyel Népköztársaság kormánya kijelölte a lengyel küldöttség tagjait, amely részt fog venni az ENSZ közgyűlésének San Franciscóban zartndó rendkívüli ülésszakán. A rendkívüli ülésszakot az Egyesült Nemzetek Alapokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából hívták össze. A küldöttség tagjai: Stanislaw Skrzeszewski külügyminiszter, Julusz Katz-Suchy, meghatalmazott miniszter, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó lengyel intézet igazgatója és Henryk Biecki, meghatalmazott miniszter, a Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ képviselője. A jugoszláv művészek leningrádi hangversenye LENINGRAD. (Agerpres ) — A TASZSZ jelenti: A leningrádi közönség melegen fogadta a vendégszereplésre érkezett jugoszláv művészeket. Május 30-án a filharmónia nagytermében tartották meg az első előadást, amelyen közreműködött Vilma Bukovec, a lubljanai Népopera első szólóénekese és Alekszandr Marinkovics, a belgrádi Népszínház első szólóénekese. Dvorzsák, Szmetana, Puccini, a jugoszláv zeneszerzők közül pedig Zaic, Hrisztics és mások műveiből adtak elő. A zongorakíséretet Marian Lipovsek, a lubljanai zeneakadémia tanára látta el. A hangverseny nagy sikert aratott. A nap folyamán a jugoszláv művészek megtekintették a leningrádi műemlékeket és kultúrintézményeket. 1955. június 1., szerda ARISTIDE CARADJA Május 29-én, 94 esztendős korában hoszszas és súlyos szenvedés után elhunyt Aristide Caradja akadémikus, a Román Népköztársaság Akadémiájának tiszteletbeli tagja. Aristide Caradja jogi tanulmányokat végzett, de a természettudományok iránti vonzalma folytán az állattan, növénytan, őslénytan és a földtan tanulmányozásával kezdett foglalkozni. Ez nagy segítségére volt későbbi kutatásaiban. Tudományos munkásságának eredményeképpen 1886-ban kinevezték a rovartan professzorává a drezdai politechnikumra. Itt rövid ideig működött, majd szülőfalujában, a Neamt megyei Grumazestin telepedett le és kizárólag a rovarok tanulmányozásával foglalkozott. Szenvedélyes kutató volt, rendkívüli hozzáértéssel tanulmányozta a rovarok világát, különösen a pikkelyes szárnyú lepkék csoportját. Jelentős eredményei az egész világon ismertté tették A. Caradját. Tudományos kapcsolatban állott a legtöbb európai állattani múzeummal és nagy szakértelemmel vizsgálta felül rovargyűjteményeiket. A kis pikkelyes szárnyú lepkékről szóló tanulmányait és mintegy százezer kitűnően preparált és gondozott példányból álló lepkegyűjteményét nemzetközi jelentőségű tudományos anyagnak tekintik. Aristide Caradja mesteri tökéllyel gyűjtötte össze és írta le ezt a mintegy 3000 típusból — fajtából és változatból — álló gyűjteményt. Aristide Caradja a bukaresti „Grigore Antipa” természetrajzi múzeumnak adományozta ezt az aprólékos gonddal összegyűjtött értékes kincset, hogy hozzáférhetővé tegye természettudományi kutatóink számára, jóllehet egyes külföldi intézetek mesébe illő összegeket kínáltak érte. Caradja, akinek első munkája 1891-ben jelent meg a pikkelyes szárnyú lepkékről, 1950-ig hatvan értékes természettudományi munkávalgazdagította a külföldi és belföldi szakirodalmat. Aristide Caradja rovartani tanulmányokon kívül geológiai és klimatológiai kutatásokat is végzett. Új kutatási módszert kezdeményezett a föld geológiai és éghajlattani múltjának megismerésére. Elméleti vizsgálódásait egész tevékenységében az e téren elért eredményeknek rokonterületeken történt alkalmazásával egészítette ki (állattan, növénytan, őslénytan, őskori földrajz, őskori éghajlattan, stb.) Ritka céltudatossággal tartott ki a lepkevilág eredetéről és fejlődéséről alkotott felfogása és ezzel egyidejűleg a földi életnek a tercier kortól napjainkig való fejlődési szakaszaira vonatkozó felfogása mellett. Maradja a természettel való kapcsolata és a természet módszeres tanulmányozása folytán jutott el a világ materialista felfogásához, ez tette lehetővé számára, hogy elmélyült tanulmányokat folytasson különféle országok növény- és állatvilágáról. Aristide Caradja, a rovartan nagy tudósa, csaknem 70 éven át fáradhatatlan munkával, a tudomány szenvedélyes szeretetével és értékes munkásságával kimagasló helyet vívott ki magának hazánk tudományos életében és az egyetemes tudományos világban. A Kormán Népköztársaság Akadémiájának Elnöksége Az Akadémia biológiai, mezőgazdasági, földtani és földrajzi osztálya Az oktatásügyi minisztérium A „Grigore Antipa” természetrajzi múzeum. Az Akadémia elnökségének közleménye Az RNK Akadémiájának elnöksége mélységes fájdalommal közli, hogy Aristide Caradja természettudós, az RNK Akadémiájának tiszteletbeli tagja, 1955 május 29-én elhunyt. A Caradja akadémikus temetésének meg rendezésére bizottság alakult. A bizottság tagjai: Traian Savulescu akadémikus, Gheorghe Macovei akadémikus, Stefan Vencov akadémikus, Stefan Milcu akadémikus, Niculae Salageanu professzor, az Akadémia levelező tagja és Grigore Enescu, az Akadémia levelező tagja. A gyászszertartást rendező bizottság közleménye Aristide Caradja akadémikus a Bellu-te- az elhunyt ismerőseit, hogy Aristide Caradja mező kápolnájában van felravatalozva. temetési szertartását szerdán, 1955 június Értesítjük az RNK Akadémiájának tagjait, 1-én 17 órakor tartják meg a Bellu-temetőa tudomány és kultúra művelőit, valamint ben. Szovjet—amerikai tárgyalások a kölcsönbérleti törvény keretében vezetett számlák rendezéséről WASHINGTON (Agerpres) — A TASZSZ jelenti. Az USA kormányának kívánságára a Szovjetunió nagykövetsége és az Egyesült Államok külügyminisztériuma között Washingtonban tárgyalások folynak azoknak a hadihajóknak (főleg torpedónaszádoknak és partraszálltó hajóknak) az Egyesült Államok részére való visszaszolgáltatásáról, amelyeket a Szovjetunió a második világháború idején kapott, a kölcsön-bérleti (lend-lease) törvény keretében. A tárgyaló felek május 26-án megegyeztek a Balti-tengeren levő 62 hadihajó visszaszolgáltatásának módozataiban. Ezeket a hajókat 1955 július és augusztus hónapokban a nyugatnémetországi Kiel kikötőben fogják átadni az Egyesült Államoknak. A fent említett hajók visszaadásának kérdése a kölcsönbérleti (lend-lease) törvény keretében vezetett számlák rendezésének általános kérdéséhez tartozik. 2.000.000 mezőgazdasági munkás és 80.000 középiskolai tanár sztrájkja Olaszországban ROMA (Agerpres). A Sajtóügynökségek jelentése szerint 80.000 olasz középiskolai tanár május 28-án sztrájkot kezdett a jobb életfeltételek kivívásáért és a szakszervezeti jogok tiszteletben tartásáért. Minthogy a kormány nem hajlandó teljesíteni a tanárok követeléseit, a sztrájk tovább tart A középiskolai tanárok szakszervezetének országos tanácsa május 31-én közzétett nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a sztrájkot mindaddig folytatják, amíg a kormány nem teljesíti a tanárok követeléseit. Május 30-án és 31-én egész Olaszországban több mint 2 millió mezőgazdasági munkás sztrájkolt az emberséges fizetés s a munkanélküli segély kivívásáért, a mezőgazdasági szerződések kötéséért. Június 16-án háromhatalmi külügyminiszteri találkozó lesz New Yorkban WASHINGTON- (Agerpres.) — Amerikai sajtóügynökségek Jelentik: Az USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterei elhatározták, hogy összeülnek New Yorkban a küszöbönálló négyhatalmi értekezlet stratégiai tervének kidolgozása végett. Az United Press megállapítja, hogy a három nyugati hatalom külügyminisztereinek találkozására június 16-án kerül sor, vagyis annak az ünnepségnek a küszöbén, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének 10. évfordulója alkalmából rendeznek San Franciscoban. Figyelemre méltó körülmény, hogy az USA, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek tervezett találkozását egy olyan időpontra tűzték ki, amely egybeesik Adenauer amerikai látogatásával — jelenti az United Press. Adenauer — mint ismeretes — június 14-én utazik az Egyesült Államokba. A Combat című francia lap ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy Adenauer június 15 és 20 között tárgyal a három nyugati hatalom külügyminisztereivel. „A hivatalos cáfolat ellenére — írja a Combat —, a kancellár arra fog törekedni, hogy emlékeztesse a három nyugati hatalmat, milyen irányvonalat kell követniök a négyhatalmi értekezlet előkészítése folyamán.“ Ami ennek az irányvonalnak a lényegét illeti, rendkívül jellemző a Combat bonni tudósítójának kommentárja, amelyben kiemeli: „Bonn álláspontja ugyanaz marad, ami eddig volt, vagyis: a Németország egyesítésének kérdésével foglalkozó négyhatalmi értekezletet az erőpolitikával kell előkészíteni. Egyiptomi gazdasági küldöttség látogat el Kínába KAIRD (Agerpres). Az AL GUMHURIA című egyiptomi lap jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására júniusban egyiptomi gazdasági küldöttség látogat el Kínába, hogy tanulmányozza a Kínai Népköztársaság gazdasági, kereskedelmi és politikai téren elért eredményeit. A lap azt írja, hogy a küldöttség vezetője minden valószínűség szerint Nuszir, kereskedelmi és iparügyi alminiszter lesz, aki részt vett a bandungi értekezleten- Nuszir Bandungban megbeszélést folytatott a Kínai Népköztársaság küldöttségének tagjaival. ■ A chilei kórházak 25.000 alkalmazottja gazdasági követelésük kivívására a múlt hét óta sztrájkol. A chilei kórházi alkalmazottak 40 év óta nem tartottak ilyen nagyszabású sztrájkot.z India külügyminisztériumának egyik szóvivője május 28-án kijelentette: az indiai kormány különleges figyelmet szentel a „Kashmir Princess” indiai repülőgép katasztrófájáról szóló jelentésnek; az indiai kormány tanácskozni fog az indonéziai, burmai és kínai hatóságokkal arról, hogy milyen közös intézkedést tegyenek. ■ A Halkci török lap közlése szerint ez év első három hónapjában 88.740 ember iratkozott fel a munkahivatalnál, hogy álláshoz jusson. A lap megállapítása szerint a múlt év hasonló időszakához viszonyítva Törökországban a munkanélküliek száma 32.311 emberrel növekedett.• Leon Chamn, lengyel munkaügyi és társadalombiztosításügyi miniszterhelyettes vezetésével május 28-án elindult Genfbe a lengyel küldöttség, amely részt vesz a Nemzetközi Munkaszervezet közgyűlésének 38. ülésszakán. ■ Mint az albán földművelésügyi minisztérium jelenti, az utóbbi időben 14 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult az országban. Ez idő szerint Albániában 187 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. Törökország déli részében, Iszkenderum tartományban, Amik körzetében hatalmas tűzvész tört ki, amely kétezer hektáron felperzselte a gabonát. ■ A „Saint John Del Rey Mining Company” angol cég tulajdonában lévő brazíliai aranybányák 36CK) munkásának sztrájkja 18 napi munkaszünet után végetért. A munkások és a vállalat vezetősége között létrejött megegyezés értelmében a brazil munkaügyi minisztérium bizottságot jelöl ki a bányászok követeléseinek felülvizsgálására. A bányászok a sztrájk idejére is megkapják fizetésüket.• Blücher, Nyugat-Németország alkancellárja a liberális-demokrata párt közlönyében cikket írt a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem kérdéséről. Véleménye szerint e kereskedelem növelésének előfeltétele a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a keleteurópai országokkal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Sctnteii Nr. 1. — Telefon 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál ás a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatu! Poligráf le Casa Sctnteli „I. V. Stalin”