Előre, 1955. szeptember (9. évfolyam, 2446-2471. szám)

1955-09-01 / 2446. szám

TOSZ szeptember 1. csütörtök. tt? országos astóverseny híreit A marosvásárhelyi építési tröszt műszaki kabinetjeinek tevékenysége A marosvásárhelyi 8-as építkezési tröszt minden egységénél újjászervezték a műsza­ki kabineteket. Az új vezetőségek ellátták a műszaki ka­bineteket a szükséges hazai és szovjet szak­­irodalommal, a vállalatok székhelyein, a munkatelepeken tapasztalatcseréket, szak­előadásokat szerveztek, ismertették az illető munkahelynek megfelelő legfejlettebb mun­kamódszereket és az alkalmazásuk révén el­ért eredményeket. Jelentős gyakorlati eredményekhez vezetett B 8-as építkezési tröszt és a 802-es építke­zési vállalat műszaki kabinetjei és MTTE köreinek kezdeményezése is. A tröszt maros­vásárhelyi építkezéseinek munkaterpein gya­korlati bemutatókat szerveztek három szov­jet falazási módszer ismertetésére. A bemu­tatók kézzelfogható gyakorlati eredménye ar­­ra késztette a vállalat többi munkatelepei­nek vezetőit és munkásait, hogy maguk is átvegyék ezeket a módszereket. Rendszeresen foglalkozott a medgyesi 803- as építkezési vállalat műszaki kabinetje az új szovjet technika alkalmazásával, a kis és nagy gépesítéssel, az építőanyagoknak a munkatelepekre való gépi szállításával, a faanyagok pótlásának kérdéseivel, stb. Bár a gyergyószentmiklósi 807-es válla­lat csak alig egy éve alakult meg, műszaki kabinetje mégis eredményesen foglalkozik a hiányzó építkezési anyagok pótlásának, a munkakörülmények megjavításának, a helyi erőforrások felhasználásának jelentős prob­lémáival. A 8-as építkezési tröszt összes alegységei általában sok gondot fordítottak a tégla és a deszkaanyagok pótlásának kérdésére, továb­bá a faanyagok gazdaságos felhasználására és a hulladékok újrafeldolgozására. A tröszt egységeinek műszaki kabinetjeiben ebben az időszakban benyújtott nagyszámú újítási és ésszerűsítési javaslat — amelyek nagyobb részt az építkezési költségek leszállítására és a hiányzó építőanyagok pótlására vonat­koznak — azt igazolja, hogy az építkezés dolgozói lelkesen kapcsolódnak­­be az orszá­gos újítóversenybe. 1955 első félévében a 8-as építkezési tröszt központi irodájához és alegységeinek mű­szaki kabinetjeihez összesen 18 újítási és ésszerűsítési javaslat futott be, amelyekből eddig már 37 javaslatot elfogadtak, 59-et pedig most tanulmányoznak. A legtöbb újítási javaslat — számszerint 40 — a gyergyószentmiklósi 807-es építke­zési vállalatnál született meg, míg a külön­ben tevékeny 803-as építkezési vállalat dol­gozói egyetlen javaslattal sem fordultak a műszaki kabinethez az elmúlt félévben. A 8-as építkezési tröszt újítóinak lendüle­tét azonban fékezi az, hogy a mintadarabok elkészítése nem történik szervezetten. A tröszt vezetőségének nagyobb segítséget kell adnia ezen a téren az újítóknak. Mintada­rabok hiányában 42 megoldatlan újítási ja­vaslat maradt a múlt évről, amelyek közül a félév leteltéig csak 18 javaslatot sikerült elintézni. B. B. Egy újítás története Sokan vannak a nagyváradi Infratirea gyárban, akik újszerű munkákhoz fog­tak a verseny hevében. Barna Tivadar, az egyik legnyugodtabb technológus is kizök­kent mindennapos „megszokott” munkakö­réből. Újító lett, csakhogy a vállalat bizto­sabban teljesíthesse vállalását, a 2.130.522 lejes terven felüli szocialista felhalmozást. Még csak néhány nap telt el a termelési értekezlet óta, amelyen a gyár munkaközös­ségének minden tagja —a sztálinvárosi vál­lalatok példáját követve — újabb vállaláso­kat tett, amikor az állomásról értesítették a gyárat, hogy egy vagonrakomány gépalkat­rész érkezett Bukarestből az Infratirea szá­mára. Az IPROM-tól kapták vissza a rég várt fogaskerekeket, amelyeket edzésre küld­tek oda. De nem volt egyszerű dolog, amíg megér­kezett a küldemény. Számtalan telefonbe­szélgetés és táviratozás után végül is meg­bízottat kellett küldeni a fővárosba, hogy megkapják a szállítmányt. Ez elég gyakran előfordul nemcsak a bukarestiekkel, hanem a kolozsváriakkal is. Ha volna a gyárnak magas frekvenciájú edzője, bezzeg kevesebb lenne a gond. Ez motoszkált Barna Tivadar fejében. De egy ilyen berendezés elkészítése nem egyszerű dolog. Ezzel szemben­­i alkatrészek küldöz­getése sem valami előnyös, különösen most, amikor a percekért is harcolnak. Va­lamit mégis csak kellene tenni. Ezt a „va­lamit” tette Barna Tivadar. Az egész ügy Dobozy főmérnök egy oda­vetett szavából indult el: „Hogyan oldanák meg az edzés kérdését a szovjet emberek?“ Ezt az ötletet kapta fel Barna Tivadar, s elkezdett kutatni a szovjet szakirodalom­ban. Ettől kezdve nem volt nyugta, órák hosszat böngészett a könyvtárban. Végül ráakadt „A fémek lánggal történő hegesz­tése és megdolgozása” című­ munkára. Több mint 300 oldalon sok elterjedt szov­jet módszer leírását olvasta el, így jött rá, hogyan lehet a magas frekvenciájú edzést oxiacetilénes lánggal helyettesíteni. De a könyvben leírt módszer elolvasásá­tól a gyakorlati alkalmazásig még hosszú volt az út. Barna Tivadar sok, leküzdhetet­­lennek látszó akadályba ütközött. Egyik ter­vet a másik után dolgozta ki. A könyvben leírt módszert a gyár viszonyaira kellett al­kalmaznia, s időveszteség elkerülése végett egyszerűsítenie is kellett, így készült el Barna elvtárs edzőkemen­céje. Úgy megy vele a munka, mint a ka­rikacsapás. Az újítással már több mint 12.000 lejt takarítottak meg. Ez volt Barna Tivadar technológus aján­déka felszabadulásunk tizenegyedik évfor­dulójára. H. S. A bukaresti „Grivita" konzervgyár sok százezernyi doboz jóminőségű konzervvel járul hozzá a dolgozók élelmiszerellátásához. A bolygók közötti térségbe és a Holdra való repülés véleményünk szerint a legkö­zelebbi öt-tíz év alatt megvalósulhat. Meg­valósíthatósága szilárd tudományos alapo­kon nyugszik. Ennek leggyorsabb útját a technika legfiatalabb ága, a rádióval történő távirányítás nyitja meg előttünk. MILYEN ÚJDONSÁGOT HOZ A RÁDIÓ-TÁVIRÁNYÍTÁS A VILÁGŰR-REPÜLÉSRE? Mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy az első repülések alkalmából a világűrbe és a leg­közelebbi bolygókra emberek nélkül küld­jünk rakétákat, így nem kell megvárnunk annak a kérdésnek végleges megoldását: milyenek az ember életfunkciói a számára új körülmények között. A rakéta elindítását, repülését, mozgatását, leszállását a Földön a rakéta fedélzetén levő rádió-távirányító apparátus valósítja meg és ellenőrzi. A tu­dósok számára szükséges adatokat önműkö­dő műszerek és berendezések közvetítik majd rádió útján. A rádió útján kormányozható rakéták ké­szítése már a sugárhajtású motor készítésé­nek első lépéseitől kezdve megindult. Sor került már arra is, hogy rakéták több mint 400 kilométer magasságba repültek embe­rek nélkül: ezek a rakéták automatikusan működtek és irányításuk rádió útján történt. A rakéták felrepülésének felső határa a reaktív technika fejlődésének arányában tá­gul. Minden újabb repüléssel növekszik a­­zoknak a tudományos értesüléseknek az ér­téke, amelyeket az egyre nagyobb és na­gyobb magasságba felküldött műszerek út­ján nyerünk. Már ma megvan a lehetőség arra, hogy műszerekkel igen jól felszerelt kozmikus laboratóriumokat létesítsünk, emberek nél­kül. Rádió segítségével, a Földről irányított rakétákon különböző szférákba lehet eljut­tatni a kozmikus laboratóriumokat, és ezek a rakéták a továbbiakban üzemanyag fel­­használása nélkül keringenek a Föld körül. A műszerek adatait rádió közvetíti majd a „földi“ laboratóriumokba, ahol különleges regisztráló szerkezetek önműködőleg feljegy­zik az adatokat. A műszerek villamosener­giával való ellátására célszerű olyan nap­energia átalakítót használni, amely a foto­­elektronok technikájának és a félvezetők technikájának vívmányait aknázza ki. Más hasonló kozmikus laboratóriumok segítségé­­vel tanulmányozni lehet azt is, hogyan vi­selkednek a világűrben a különböző anya­gok és kísérleti állatok. Ilyenformán A KOZMIKUS LABORATÓRIUMOK LÉTESÍTÉSE az első és szükséges szakasz a világűrrepü­­lés gyakorlati megoldása szempontjából. Az embernek a Holdba vezető első világűr­­repüléseit meg kell előzniük a rádióirányí­­tású, automatikus rakéták repüléseinek. Mi­előtt elindulna a Holdba, az­­embernek tisz­táznia kell, mivel találkozhat, amikor egy olyan világba utazik, amelyhez egyáltalán nem alkalmazkodhatott. Vajon hogyan történik majd ez? A Földről irányított rakéta a Holdon lánc­talpakon mozgó, kisebb tankra emlékeztető laboratóriumot tesz le. Ezt a kis tankot szin­tén rádióval irányítják majd a Földről. A Holdnak ezt az első kutatóját önműködő műszerekkel látják el, amelyek adataikat el­juttatják a Földön tartózkodó tudósokhoz Ezenkívül a kis tankon egy rádióval irányít­ható rúdon televíziós adókészüléket állítanak fel. A televíziós adókészülék segítségével a tudósok lépésről lépésre megszemlélhetik a Hold felületét, a Hold fölé boruló égbolto­zatot a rajta látható földkoronggal (és mind­ezt a Földön le is fényképezhetik), meghatá­rozhatják a ki­s tank közlekedése szempont­jából a legveszélytelenebb utat. A Holdról való televíziós adások bizonyos mértékig hasonlók lesznek a stúdión kívül történő szokásos televíziós adásokhoz. Ezeket a ké­peket a rádiózók is láthatják majd televí­ziós készülékük képsíkján. A szokásos tele­vízió­s adások rövid körzetének ugyanis, mint ismeretes, az a magyarázata, hogy az ultra­rövid rádióhullámok egyenes irányban ter­jednek és nem követik a Föld gömbfelületét. A Holdról azonban technikailag teljesen le­hetséges a televíziós adások vétele. Mindez bár sajátos, de teljesen reális mér­nöki feladatot jelent. Csupán néhány külön­leges berendezésre van szükség, amelyek kö­zül több már el is készült. Ennek a tank-elgondolásnak egyik leg­fontosabb előnye az, hogy rendkívül EGYSZERŰVÉ VÁLIK A RAKÉTÁK MEGÉPÍTÉSE A kis tank számára nincsen szükség olyan különleges feltételekre, amelyek nélkül em­berek nem repülhetnek a világűrbe. A kis tank és berendezése nagyobb sebességet, na­gyobb hőmérsékleti és légnyomásbeli inga­dozásokat képes­ kiállni, mint az ember. Nincs szükség olyan eszközök készítésére, a­­melyek megvédik a rakétát és a kis tankot a meteoritoktól. Végül a kis tankot és a rakétát egyaránt a Holdon lehet hagyni, nem kell visszahozni a Földre és így a ra­kétarepülés útvonala felére csökken. Ilyen­formán megvan a reális lehetőség arra is, hogy a rakéta fedélzetén felhalmozandó ter­­mokémiai fűtőanyag mennyiségét is csök­kenteni lehet. A számok száraz nyelvére lefordítva, mind­ez azt jelenti, hogy egy ilyen laboratórium­nak a Holdra való eljuttatásához egy né­hány száz tonna kezdő súlyú összetett raké­tára van szükség. Ezzel szemben egy olyan rakéta hasonló repüléséhez, és a Földre való visszatéréséhez, amelyben három ember fog­lal helyet, több millió tonna súlyú rakétára van szükség A rádió-távirányítás alkalmazását a világ­űr­ repülésben lényegesen megkönnyíti a jö­vőben AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA IS Csakhogy irányíthatjuk-e rádióval a raké­tát, miközben a Holdra repül ? A tudomány legújabb adatai alapján igenlően válaszol­hatunk erre a kérdésre. A világűrben az is­mert optikai „ablakon“ kívül nemrég az at­moszférában, az ultrarövid hullámok sávjá­ban „rádióablakot“ is találtak és a csillagá­szok már fel is használják. Új tudományág keletkezett: a rádiócsillagászat. Megtörtént a Hold rádiólokációja: a rádióimpulzus eljutott a Holdra, visszaverődött, és a Földön újból felfogták. Ezt az „ablakot“ felhasználva a világűr-rakétákat is irányíthatjuk rádió se­gítségével. Az irányításhoz a rakétarepülésnek pon­tosan kiszámított röppályáját és grafikonját teszik egy különleges elektronikus számoló­gép működésének alapjává. Startolás után a rakéta útját több rádiólokációs állomás kí­séri figyelemmel oly módon, hogy ezek az állomá­sok automatikusan követik a rakéta útját. Ezek a rakéta fedélzetén elhelyezett készülékekkel együttműködve a legnagyobb pontossággal meghatározzák a rakéta útjá­nak koordinátáit. Az adatok eljut­tak az elek­tronikus számoló műszerbe, amely a rakéta eltérése esetén kiszámítja a kijavításhoz szükséges és rádió útján továbbítandó ren­delkezéseket. A rakéta fedélzetén lévő irá­­nyítószerkezet ezeket az utasításokat felfog­va, rákényszeríti a rakétát, hogy a repülés kiszámított röppályáját és grafikonját kö­vesse, beleértve a Holdon való leszállást is. Szükség esetén a rakéta repülését közbeeső üzemanyag-pótlás segítségével is meg lehet oldani. Ez automatikusan működő, szintén rádióval irányított üzemanyag-utánpótlást szállító rakéták segítségével történik majd. Ha majd a rakéta a kis tankkal együtt le­száll a Holdon, és megszerezzük a mindenre kiterjedő adatokat, akkor válik lehetővé hogy AZ EMBER IS ELREPÜLJÖN A HOLDRA és ott állandóan működő tudományos állo­mást létesítsen. A kis tankon elhelyezett laboratórium segítségével a Holdon ki lehet majd választani az embereket szállító ra­kéta leszállásához, valamint a tudományos állomás kiépítésére legalkalmasabb helyet. Ugyanilyen rádió-távirányítású rakéták oda­szállítják majd a tudományos állomás te­vékenységéhez szükséges dolgokat, üzem­anyagot az állomás szükségleteire és a ra­kétának emberekkel együtt a Földre való visszatéréséhez, különleges és tudományos felszereléseket, vízkészletet, levegő- és élel­miszer-készleteket — szóval mindent, bele­értve összerakható, légmentesen zárt kis há­zakat is világítással és fűtéssel. A rakéták a kis tank-laboratórium rádióállomásának jelzései alapján szállnak majd le a kiválasz­tott helyen, így a laboratórium egyúttal az eligazító szerepét is játssza majd. Miután minden szükségeset előkészítenek, az egyik rakéta a Holdra viszi majd a tudo­mányos állomás személyzetét. A személyzet felváltása ugyanilyen rendszer alapján tör­ténik. A Föld legközelebbi útitársának, a Hold­nak „felfedezése“ rádió útján irányított ra­kéták és kis tank-laboratóriumok segítségé­vel már nem ütközik elvi nehézségekbe sem a reaktív technika, sem a rádiótávirányítás technikája szempontjából. Ezért a legköze­lebbi 5—10 év folyamán meghódíthatjuk a Holdat. A Hold meghódítása után az ember felkészül majd a naprendszer más bolygóira — a Marsra, a Vénuszra — vezető repülé­sekre. A világűrbe vezető utat automatikus, rádióval irányított rakéták nyitják meg az ember előtt. J. HLEBCEVICS a Központi Szovjet Aeroklub világűr-re­­pülési szakosztálya rádiótávirányítási tu­dományos-technikai bizottságának elnöke. Pillantás a jövőbe A RAKÉTA FELREPÜL A HOLDRA A világűr-repülés problémája, amely fél évszázaddal ezelőtt úgy képzelték el a jövő világűr-repülését, hogy a rakéta légmente­vált tudományos kérdéssé, ma már mint gyakorlati tudományos-­sen zárható fülkéjében emberek repül­nek. Ám az ember­mérnöki feladat a megoldás útján halad. Ezen a téren a Szovjet­­nek a világűrbe vezető útja és a legközelebbi bolygókra vezető unió, az Amerikai Egyesült Államok és más országok tudósai és útja előtt még sok akadály áll, mérnökei komoly kísérletezéseket folytatnak. De nem lehetne-e vajon az első időkben emberek nélkül kilőni A tudományos emberi gondolkodás fáradhatatlanul dolgozik a a világűrbe egy rakétát a világűr-repülés kérdésének megoldásán. Még nem is olyan régen Az alábbi cikk ezzel a kérdéssel foglalkozik. SPORT Francia lapvélemény a román atléták győzelméről A Le Monde című napilap a következő cím alatt ír a román-francia atlétikai ver­senyről: „A francia csapat leckét kapott Bukarestben“. A cikk a többi között így hangzik : „A francia atléták még nem tértek ma­gukhoz a bukaresti Köztársasági-stadion­ban elszenvedett vereség után. A pontkülönbség nem katasztrofális , de fölényesnek tűnik, ha meggondoljuk, hogy Románia 12 versenyszámot nyert meg a Franciaország által megnyert 8 versenyszámmal szemben. Ha a francia csapatnak jó lett volna a morálja, egyál­talán nem kellett volna elvesztenie ezt a mérkőzést. A franciák nagyon könnyen vették a versenyt, míg a románok gondo­san felkészültek rá, testileg-lelkileg egya­ránt. Közismert tény, milyen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a sportnak a népi de­mokratikus országokban, s hogy milyen lelkiismeretesen készülnek fel a verse­nyekre a kelet-európai atléták. Sorin hár­masugró kivételével — akinek sérülése volt — az összes román atléták a legjobb erőnlétben és lelkes győzniakarással in­dultak a versenyen. A kellő pillanatban meg tudták tenni azt a végső erőfeszí­tést, amely szükséges volt ahhoz, hogy néhány centiméterrel elhagyják a fran­ciákat és győztesként kerüljenek ki a küzdelemből. A francia csapat Bukarestben leckét kapott a tetterőből, különösen az első napon, amikor teljesen lélektelen, eler­­nyedt csapat benyomását keltette..." ELŐRE Temesvári Locomotiva- Bukaresti Dinamo 5:1 (2:0) Több mint 10.000 néző előtt játszották le szerdán délután Temesváron a Bukaresti Di­namo és a helyi Locomotiva vasárnapról el­maradt mérkőzését. A nagyszerűen játszó te­mesvári csapat 5:1 (2:0) arányban győzött. A göteborgi nemzetközi sakkverseny A göteborgi nemzetközi sakkverseny IX. fordulójában Bronstein és Geller szovjet nagymesterek mérkőzése állt az érdeklődés középpontéban. Bronstein erélyesen vezette támadását, amelynek következtében Geller a 23. lépésnél feladta a játszmát. A Federer-Filip játszmában ez utóbbi a 28. lépésnél a játszma feladására kénysze­rült. A Rabar-Keresz játszma döntetlenül vég­ződött. Sliwa Pilnik elleni játszmájában gyalogelőnyre tett szert, az argentin sakko­zónak azonban kilátása van rá, hogy dön­tetlent érjen el. A Guimard-Stahlberg félbe­szakadt játszmában Guimard van jobb hely­zetben. Najdorfnak győzelmi esélyei vannak Un­­zickerrel szemben. A Szabó-Panno játszmá­ban a magyar nagymester jó kezdés után gyengén játszott. A parti Szabó számá­ra nehéz helyzetben szakadt félbe. ----------­ Az augusztus 26-i lottóhazat nyereményei Az augusztus 26-án kisorsolt nyereményösz­­szeg a következőképpen oszlik meg az egyes nyereménykategóriák között: I. kategória 15, egyenként 9.675 lej, plusz 17 negyed-nyeremény; II. kategória 38, egyenként 3.355 lej, plusz 70 negyed-nyeremény; III. kategória 45, egyenként 2.800 lej, plusz 86 negyed-nyeremény; IV. kategória 132, egyenként 961 lej, plusz 247 negyed-nyeremény; V. kategória 138, egyenként 986 lej, plusz 203 negyed-nyeremény; VI. kategória 158, egyenként 820 lej, plusz 276 negyed-nyeremény; VII. kategória 254, egyenként 499 lej, plusz 476 negyed-nyeremény; „A” különleges jutalom: 4, egyenként 9.657 lej, plusz 4 negyed-nyeremény; „B” különleges jutalom: 4, egyenként 10.165 lej, plusz 3 negyed-nyeremény; „C" különleges jutalom 3, egyenként 16.095 lej. A következő húzást pénteken, szeptember 2-án, Ploiestiben tartják. _____ HELSINKI (Agerpres).­­ A TASZSZ je­lenti : Az Interparlamentáris Unió értekezletének augusztus 30-i délelőtti ülésén folytatták a vitát az Unió megerősítésének kérdésében. Nurok izraeli küldött, az első felszólaló kijelentette, hogy a parlamentek tagjaira nagy felelősség hárul a világ sorsáért népeik és választóik előtt. Az Interparlamentáris Uniónak ezért elő kell segítenie a nemzet­közi feszültség enyhülését és a béke meg­­szilárdítá­sát. Poage USA-küldött felszólalása során nem érintette a napirenden levő kérdés lényegét. A leszerelés és a leszerelés ellenőrzésének kérdésével foglalkozott és arról beszélt, hogy egyes országokban az emberek .,nem élveznek szabadságot“. Felszólalása végén kérte, hogy az Unió konkrét problémákat oldjon meg, ne pedig általános kérdéseket. Salies brazíliai küldött az Interparlamen­táris Unió megere­sítése mellett foglalt ál­lást. Zolkiewski lenővel küldött elmondot­ta, hogy az Interparlamentáris Unió tevé­kenységével hozzájárult és a jövőben is hoz­zájárul a kölcsönös megértéshez és az or­szágok közeledéséhez. Ezzel kapcsolatban helyeselte a Szovjetunió Legfelső Szovjetje felhívását, amely hozzájárul a parlamentek közötti kapcsolatok létrehozásához. A Szov­jetunió nemzeti parlamenti csoportjának rés­zvétele az értekezleten és az Unió végre­hajtó szerveiben megerősíti és kibővíti az Unió politikai tevékenységének lehetőségeit. Az Uniónak magára kell öltenie az egyetem­legesség jellegét. Sajnálatosnak tartjuk — mondotta Zolkiewski — hogy a Kínai Nép­­köztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak nem adtak lehetőséget az értekezleten való részvételre. Jogi szempontból semmiféle érvvel sem igazolhatják döntésüket azok, akik ezt az igazságtalan határozatot hozták. Nem ért­hetünk egyet azzal, hogy egy olyan nagy ország képviselői, mint Kína hiányozzanak közölünk. A német kérdést sem tudjuk meg­vitatni a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek részvétele nélkül. A lengyel küldöttség véleménye szerint ezt a kérdést még egyszer s ezúttal pozitív módon meg kell vizsgálni, mert ezzel csak növeljük az Unió tekintélyét. Sinha indiai küldött azzal a javaslattal foglalkozott, hogy bővítsék ki az Interparla­mentáris Uniót. Az új tagok felvételénél ne legyenek előítéleteink és ne legyünk tekin­tettel politikai meggondolásokra — mondot­ta. Ellenkező esetben megszegjük az Unió elveit, ahogyan ez történt Kína felvétele kér­désének megvitatásánál. Hamon francia megbízott azokat a küldöt­teket bírálta, akik az értekezleten a kérdése­ket szűklátókörűen vizsgálták meg és durva, sértő hangnemet használtak. A logika ellen szól, hogy Kínát nem vet­tük fel az Unióba. A végrehajtó bizottság­nak Kínára vonatkozó határozata nem kielé­gítő, tehát módosítani kell. Ezzel csak nö­veljük az Unió tekintélyét — mondotta. Kí­nának az Interparlamentáris Unióba történő felvételét célzó javaslatot támogatta még Simics jugoszláv küldött, továbbá Gubara, Szudán küldötte és még néhányan. Ezután Mirzo Turzun Zade szovjet kül­dött szólalt fel. Felszólalásában egyebek kö­zött ezeket mondotta : Mint a Szovjetunió nemzeti parlamenti cso­portjának tagja, örömmel állapítottam meg, hogy a tanács által előterjesztett határozati javaslat — amelyet szétosztottak az értekez­let küldöttei között — kedvezően értékeli a Legfelső Szovjetnek a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok létrehozásáról szóló 1955 február 9-i nyilatkozatát. A szovjet kormány valóra váltja ezt a nyi­latkozatot: már sok ország parlamenti kül­döttségei látogathatták meg a Szovjetuniót és ismerkedhettek meg népünk életével é­s vívmányaival. Saját szemükkel győződhet­tek meg róla, hogy a­­szovjet nép nemcsak szóval, hanem tettekkel is a békére törek­szik. Számunkra rendkívül fontos Stangatenak, az Unió elnökének kijelentése, hogy az In­terparlamentáris Uniónak egyetemlegesnek kell lennie. Az Unióban jelenleg 43 külön­böző társadalmi rendszerű ország van kép­viselve. Az Unió szervezeti jellege elősegíti a különböző álláspontok széleskörű megvita­tását, ez pedig a kölcsönös jobb megértéshez vezet és a béke ügyét szolgálja. Úgy vélem — mondotta befejezésül Tur­zun Zade , hogy a hatszázmilliós kínai nép képviselőinek távoltartása az Interparla­mentáris Uniótól ellenkezik azokkal az el­vekkel, amelyeken az Unió tevékenysége nyugszik. A felszólalók többsége ebben a kérdésben támogatta a Kínai Népköztársa­ságnak az Interparlamentáris Unióba való felvételére irányuló javaslatot. Ezeket a nyi­latkozatokat pedig nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Még számos megoldásra váró feladat áll előttünk, amelyekről már beszél­tem és amelyeknek pozitív megoldása meg­követeli a különböző országok parlamenti tagjainak közös erőfeszítését. A Szovjetunió nemzeti parlamenti csoportja nevében kije­lenthetem, hogy mindent megteszünk a né­pek közötti kapcsolatok megszilárdítása ér­dekében, hogy a jószándék é­s az együttmű­ködés szelleme jöhessen létre közöttük. Az értekezlet ezután áttért a nemzetközi gazdasági csere fejlesztése kérdésének meg­vizsgálására. Ebben a kérdésben Hind, a gazdasági és pénzügyi kérdések bizottságá­nak képviselője terjesztett elő közlést. A je­lentéstévő Finnországot említette meg az egészséges gazdasági együttműködés példa­­kénének, mert Finnországnak egyaránt szé­leskörű gazdasági kapcsolatai vannak Ke­lettel és Nyugattal. A jelentéstevő a nemzetközi gazdasági csereforgalom helyzetének rövid elemzése után azt javasolta, hogy hívjanak össze nemzetközi gazdasági értekezletet a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok legégetőbb kér­­déseinek megvizsgálására. Ez egyben elő­segíti a nemzetek közötti bizalom helyreál­lítását is. Ezután Mirgani, szudáni küldött szólalt fel, aki néhány pótjavaslatot terjesztett elő. Véleménye szerint e javaslatok elősegítenék a gyengén fejlett országok gazdasági fejlő­dését. Azt a reményét fejezte ki, hogy rö­videsen nemzetközi gazdasági értekezletet hívnak össze, amely lényegesen előmozdítja majd a nemzetközi együttműködés és a köl­csönös megértés ügyét. ★ Az Interparlamentáris Unió értekezletének kedd esti ülésén befejeződött a vita a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. Ez a probléma szerves része a legfőbb napi­rendi pontnak, amelynek tárgya a különböző nemzetek reális, békés együttlétezése. Az értekezlet ezután rátért a nemzetközi kulturális csere és közlekedési szabadság kérdésével kapcsolatos utolsó pont megvita­tására. A hozzászólások alapjául Nolombe belga szenátor erre vonatkozó beszámolója szolgált. . ... Végül megvitatták a következő napirendi pontot, a parlamenti elnökök jogainak kér­dését. AZ Interparlamentáris Unió értekezlete — Napirenden az Unió megerősítésének, a gazdasági kapcsolatok és a kulturális csere fejlesztésének kérdése — A Moszkvában tartózkodó jugoszláv gazdasági küldöttség folytatja tárgyalásait MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Moszkvában tartózkodó gazdasági küldött­sége folytatja tárgyalásait a szovjet üzleti körök képviselőivel. K. I. Koval, a gazdasági kapcsolatok kérdésével foglalkozó vezérigazgatóság fő­nöke és P. N. Kumikin, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterének helyettese au­gusztus 30-án fogadta a jugoszláv küldött­ség tagjait. Sz. Vukmanovics­ Tempo, a Jugoszláv Fö­deratív Végrehajtó Vecse alelnöke, a kül­dött­ség vezetője augusztus 30-án délelőtt ellátogatott a Krasznyij Proletarij szerszám­gépgyártó üzembe. Különböző üzemosztá­lyokban megtekintették a szerelési munkákat és behatóan érdeklődtek az új univerzális esztergapad felől, amelynek sorozatgyártá­sát most kezdik meg. Vukmanovics-Tempo kijelentette, hogy igen hasznos lenne, ha közvetlen kapcsola­tot hoznának létre a szerszámgépgyártás szovjet és jugoszláv szakemberei között. Megelégedéssel fogadta az üzem igazgató­jának kijelentését, hogy a vállalat munka­­közössége kész átadni tapasztalatait jugosz­láv barátainak. Az építkezés ké­rései különösképpen ér­deklik a jugoszláv küldötteket. Vukma­novics-Tempo h­ajsúlyozta, hogy hét év óta, amikor legutóbb járt Moszkvában, a város képe szinte teljesen megváltozott. Sajtóértekezlet egyiptomi vendégeink részvételével Fathai Ratwan, Egyiptom közlekedésügyi minisztere és Gamajedin Badavi Hamdy, az egyiptomi vasutak elnöke, néhány napig or­szágunk vendégei voltak és ez alkalommal megtekintették hazánk több jelentős üzemét és intézményét és megbeszéléseket folytat­tak gazdasági minisztériumaink és külkeres­kedelmi szervezeteink vezetőivel. A Román Népköztársaság Kereskedelmi Kamarája kedd délután sajtóértekezletet ren­dezett, amelynek keretében egyiptomi ven­dégeink elmondották, milyen benyomásokat szereztek országunkban és válaszoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezleten részt vettek a központi lapok és kiadványok szerkesztői, valamint az egyiptomi követség képviselői. Fathai Ratvan örömének adott kifejezést, hogy alkalma nyílt a román sajtó képvise­lőivel való találkozásra, majd rámutatott arra, hogy rövid látogatása­ igen gyümöl­csöző volt. — Országaink — mondotta — mezőgaz­dasági országok, de egyaránt nagy lehetősé­geink vannak az iparosításra, önök már je­lentős lépést tettek előre az iparosodás út­ján. Mi is, miután három évvel ezelőtt kiki­ált­juk országunkban a köztársaságot, hoz­záláttunk az iparosítás kérdésének megoldá­sához. Más hasonlóság is van az önök or­szága és a mi országunk között. Mi is, akár­csak önök, kénytelenek voltunk elszenvedni az idegen megszállást, önök kivívták sza­badságukat, bennünket alig néhány hónap választ el attól a naptól, amelyen az utolsó idegen katona is elhagyja Egyiptom földjét. Mély benyomást tett rám az a fogadtatás, amelyben a hivatalos személyek is, a ma­gánszemélyek is részesítettek országukban, bárhol is jártam. Nagy benyomást tettek rám gyáraik és gépgyártó üzemeik is. Az egyiptomi miniszter ezután a két or­szág közti kereskedelmi kapcsolatok elmélyí­téséről beszélt. Elmondotta, hogy részletesen megvitatta az erre vonatkozó kérdéseket fe­lelős személyiségekkel. Kijelentette, hogy Egyiptom is őszintén kívánja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Ezt bizonyítja az is — mondotta —, hogy nagy feladataink elle­nére, időt szakítottunk magunknak arra, hogy szíves meghívásuk alapján ellátogas­sunk országukba. Mindenkor szívesen fogunk visszaemlé­kezni az itt töltött napokra. További hala­dást és sikereket kívánok a román népnek és a román iparnak. Gamajedin Badavi Hamdy a többi között a következőket mondotta: Meglátogattunk több vállalatot, eszmecserét folytattunk ve­zető személyiségekkel és abból, amit lát­tunk és hallottunk, arra a következtetésre jutottunk, hogy országuknak rendkívüli le­hetőségeik vannak. Éghajlatuk kedvező, meg­­felelő munkaerők állnak rendelkezésükre, természeti kincseiknek pedig se szeri se száma. Fathar Ratwan ezután válaszolt az újság­írók kérdéseire. Egyiptom jelenlegi helyzeté­ről szólva elmondotta, hogy az ország szán­tóföldjeinek legnagyobb része azelőtt a ki­rály támogatását élvező nagybirtokosok ke­zén volt. A király elűzése után korlátozták az egy személy által birtokolható földterüle­tet. Az egyiptomi közlekedésügyi miniszter ezután megemlítette, hogy Egyiptomnak nagy feladatokat kell még megoldania a közegészségügy, a lakásépítkezés, az útépí­tés terén. Országa, mint mondotta, ötéves gazdasági terv kidolgozására készül. E terv keretében Assuantól délre egy nagy zsilip építését tervezik. A Nílus szintjét 18 méterrel fel fogják emelni. Ezzel hozzávetőleg 1 mil­lió hektárral növelik Egyiptom megművel­hető földterületét. A zsilipépítkezés lehetővé teszi egy hatalmas vízierőmű felépítését is. Fathar Ratwan ismertette az ország egyéb gazdasági terveit is, majd az Egyiptom és a Román Népköztársaság közti kulturkapcso­­latok fejlesztésének lehetőségeiről a követke­zőket mondotta: Sportversenyeiken melegen ünnepelték főiskolai hallgatóinkat. Mi öröm­mel várjuk küldöttségeik látogatását Egyip­tomban és szívesen látják irodalmi termékei­ket is. Az újságírók nevében D. Herv­an elvtárs, az AGERPRES helyettes vezérigazgatója és Gh. Savin, a Román Népköztársaság Keres­kedelmi Kamarájának elnöke újabb sikereket kívántak az egyiptomi nép nemzetgazdasá­gának fejlesztéséhez és nemzeti, függetlensé­gük kivívásához, majd annak a meggyőző­désüknek adtak kifejezést, hogy a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatain kívül fejlődni és erősödni fog a román nép és az egyiptomi nép barátsága és együttműkö­dése is. (Agerpres) -----------­ Fogadás az egyiptomi követségen Salaah Saber, Egyiptom bukaresti ideig­lenes ügyvivője, a követség épületében foga­dást rendezett Fathai Ratwan, Egyiptom közlekedésügyi minisztere és Gamajedin Ba­davi Hamdy, az egyiptomi vasutak elnöke tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a következő elv­társak: Miron Constantinescu, a Miniszter­­tanács alelnöke, az Állami Tervbizottság el­nöke; Simion Bughici külügyminiszter; I. Diaconescu vasútügyi miniszter; Ana Tom­a a külkereskedelmi miniszter első helyettese; N. Cioroiu, helyettes külügyminiszter; M. Novac, helyettes külkereskedelmi miniszter; Al. Ivancenco, a fémipari és gépgyártási mi­niszter helyettese; a külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium és a fémipari gépgyártási minisztérium magasrangú tisztviselői. Részt vettek a fogadáson a diplomáciai testület tagjai. . A fogadás szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres)

Next