Előre, 1955. december (9. évfolyam, 2524-2551. szám)
1955-12-01 / 2524. szám
1955. december 1., csütörtök Dominica Avram párttagjelölt Az üzemi IMSZ- azottság irodájában véget ért a gyűlés. Csak rövid megbeszélést tartottak a különböző osztályok alapszervezeteinek titkáraival arról, hogy az üzem fiatalsága hogyan veszi ki részét a •• pártkongresszus tiszteletére indított versenyből. Munkaruhás fiúk, lányok tódulnak ki az ajtón. Az elcsendesedett szobában csak két ember marad. Ilie Ion, az üzemi IMSZ-szervezet titkára és egy alacsony, kékszemű, csendesszavú fiú. Olyan elmerülten beszélgetnek, észre sem veszik, hogy közben kiürült a szoba. Embert faragunk belőle, titkár elvtárs — áll fel a fiú és keményen megszorítja a feléje nyújtott kezet. — Hát csak fogd erősen és tanítsd, Avram, legyen olyan jó esztegályos belőle, amilyen te vagy ! — A nyílt dicséret szava pirosra festette a fiú arcát. — Igen, igen — válaszolt zavartan — s olyan sietve fordult ki a szobából, mintha ott se lett volna soha, ilyen ion meleg mosollyal nézett utána. — A legjobb fiataljaink egyike — fordult telem, aki akaratlanul is tanúja voltam az előbbi kis jelenetnek. No de, — miben lehetek segítségére? (Az IMSZ-büró egyik tagja már a gyűlés befejezése előtt értesítette, hogy újságtól keresik). Mikor meghallja a jövetelem célját, hirtelen felpattan, kitárja az ablakot és úgy kiált Avram után. De késő. A fiú már messze jár, nem hallja a visszahívó szót. — Kár, hogy nem szólt hamarabb. Dominica Avram épp az az ember, akit keres. — És a titkár felsorolja Dominica Avram minden jótulajdonságát. Becsületes, lelkiismeretes, jó szakember. Szereti a munkatársait és tud bánni velük. Mióta a 13-as IMSZ-alapszervezet ttkára, nagyot lendült az ottani fiatalok munkája- Szeret tanulni és tanítani is. És a fiúk becsülik, hallgatnak rá, pedig csak húszéves, sokuknál fiatalabb. Három évvel ezelőtt itt, Vörös Grivicán végezte a szakiskolát és 800 tanuló közül az elsők között volt. Szorgalmas, jóeszű fiú. Kötelességteljesítésben, IMSZ-munkában, önkéntes munkában mindig az első. Mindig és mindenben biztosan lehet rá számítani. Ezért is javasolták párttagjelöltnek. Most már, miután ennyi szépet és jót hallottunk Dominica Avram ifjúmunkásról, látogassuk meg a munkahelyén.• A négyesszámú gépműhely esztergapadjai mellett szinte kivétel nélkül fiatalok dolgoznak. Sokan közülük még csak most tanulják a szakmát. Megállunk az egyik esztergapad mellett. 17—18 évesnek látszó fiú hajlik elmerülten a munkadarab fölé, Ilie Ion figyelmesen nézi egy ideig, aztán szemrehányó arccal fordul a néhány géppel odébb dolgozó Duminica Avram felé: — Hogy adhatsz a kezébe ilyen kényes munkát? Hát nem vállaltátok a kongresszus tiszteletére, hogy megszüntetitek a selejtet? Ha elrontja, ki felel érte? — Duminica Avram lányosan szelíd arcára kemény, határozott vonások rajzolódnak. — Én felelek érte, hogy nem rontja el. Hát nem Ilie elvtárs mondta ma reggel, hogy fogjam jól kézbe és tanítsam? Mircea kezdő ugyan, de ügyes fiú és megbízható. Jól elmagyaráztam és megmutattam neki, hogy csinálja.Arról már nem beszél Avram hogy mennyi gondot okozott Mircea a brigádnak. Gondot és boszszúságot. Hanyag volt, nemtörődöm. Hiába mondtak neki bármit, lepergett róla, mint borsó a falról. A november 7-i versenyben majdnem csorbát ütött a brigád becsületén, adott szaván. Azzal, hogy igazolatlanul hiányzott, selejtet gyártott. Akkor elhatározták, hogy kizárják a brigádból, hátramozdutóra nincs szükségük. Avram volt az egyetlen, aki mégis kiflit mellette. Még egy utolsó próbát javasolt. December 23-ig. Nehezen, de elfogadták, mert Dominica Avram kezességet vállalt érte... A szelíd szó, a baráti szeretet használt. Egyszer-kétszer még dolgoznia kellett ugyan Avramnak Mircea helyett, de végül is elérte, hogy a fiú már nem hiányzott és kezdett érdeklődni a munkája iránt. Teltek a napok és Puminica Avram elhatározta, hogy komoly, felelősségteljes munkát ad Mircea kezébe. Kifelé bármennyire is mutatta a biztosat, belül azért kissé drukkolt a neveltjéért. Mert hátha mégis elrontja a darabot- S most ráadásul a titkár bizalmatlansága is. Beszélgettünk. De mialatt életéről mesélt, szeme lopva kisérte Mircea mozdulatait. Sikerül, nem sikerül...? Megvalósult álmokkal, tanulással, elismeréssel, ifjúi lendülettel teli élet a Duminica Avram élete. Kicsi korától vonzódik a gépekhez Megtanulta az esztergálást és most egyike a hatalmas Vörös Grivica vasúti műhelyek legjobb esztergályosainak. S rövidesen megéri élete eddigi legnagyobb eseményét: tagja lesz annak a pártnak, amelynek felfelé ívelő mai életét köszönheti. — Még egy szép eredményről megfeledkeztél Avram — figyelmezteti mosolyogva Ilie Ion a kissé elgondolkozó Avramot. — A fiadról. — Mert néhány napja egy fiúval is gyarapodott a Dominica család. Ebben a percben a mellettünk levő esztergapad hirtelen leállt. Mircea lassan kiegyenesedett és kissé dacosan, de elégedetten fordult a minden oldalról rászegeződő aggódó szempárok felé. Aztán szó nélkül nyújtotta oda Avramnak a fényesre esztergált szabályos korongot meg a subiert, ellenőrizze ő is Pedig Dominica Avram nem annyira ennek az egyetlen, selejtmentes munkadarabnak örült, hanem annak, hogy neki lett igaza: Mirceában új, erős tagot nyert a brigád. Megtalálni és fejleszteni az emberekben a hasznos tulajdonságokat — fontos feladata ez a párt tagjainak. Dominica Avram tagjelölt jól felkészült erre a feladatára. GÖRGÉNYI GABRIELLA Népgazdaságunk kérdései Az iparvállalatok szakosítása és termelési együttműködése A szocialista ipar egyik jellegzetessége a magasfokú koncentráltság. Más jellegzetessége, hogy technikailag élen jár s az állami tulajdon alapján országos méretben van egyesítve. A szocializmusban a termelés koncentrációja eltérően a kapitalizmustól, nem spontán módon, hanem tervszerűen valósul meg. A koncenrált, élenjáró technikán felépülő és országosan egyesített szocialista ipar a vállalatok közötti széleskörű munkamegosztást teszi lehetővé. Ez a társadalmi termelés magasabb fejlődési fokának olyan ismérve, amely a tőkés ipar spontán koncentrációjánál hiányzik Mint Marx megállapította, valamely nemzet termelő erejének fejlődési fokát legszemléltetőbben az fejezi ki, hogy milyen mértékben van nála kifejlődve a munkamegosztás. A Szovjetunió iparvállalatai között megvalósuló tervszerű társadalmi munkamegosztás a szocialista gazdaság felsőbbrendűségének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. A munkamegosztás előnyeinek tervszerű társadalmi kihasználását az iparvállalatok specializálása, szakosítása juttatja kifejezésre, ami a termelés koncentrációjának a velejárója. Az ipari termelés specializálása azt jelenti hogy a vállalatokat meghatározott termékfajtának, vagy azok egyes részeinek, alkatrészeinek előállítására, vagy a termék előállításához szükséges egyes műveletek elvégzésére szakosítják. A specializálás a technika fejlődésével elválaszthatatlanul összefügg. Az iparvállalatok közötti munkamegosztás és specializálódás a Szovjetunióban rendkívül magas fokot ért el. Az ötéves tervek folyamán a gépiparban tucatszámra váltak ki új ágak. Az utóbbi időben a villamossági iparból kivált a rádióipar. Kifejlődött a hatalmas műszeripar. Az atomipar kifejlődésével új iparág született. Természetes hogy a munkamegosztás ilyszerű elmélyülése nem az egyes iparágak elszigetelődéséhez, hanem termelési kapcsolataik és együttműködésük növekedéséhez vezet. A specializálódás és együttműködés hatalmas előnyöket biztosít az ipari termelés számára így a felszerelés jobb kihasználását, az ország anyagi forrásainak és a munkaerőnek tökéletesebb felhasználását és magasan ge-írta: KOHN HILLEL egyetemi tanár pesített és automatizált tömegtermelést. A specializálódásnak tehát jelentékeny szerepe van a szocialista termelés tökéletesedésében és megfelel a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményének. A specializálódásnak első foka az iparágak mind fokozottabb differenciálódásában áll, magasabb foka pedig az egyes vállalatok specializálódása. A társadalmi tulajdon alapján országos méretben egyesített szocialista ipar teszi lehetővé az iparvállalatok nagyarányú, tervszerű együttműködését. Az iparvállalatok együttműködésén, kooperálásán az olyan, vállalatok közötti állandó termelési kapcsolatok megszervezését értjük, amelyek együttesen vesznek részt valamely termék előállításában, de egyébként gazdaságilag önállók. A vállalatok kooperálása elengedhetetlenül következik a szocialista ipar tervszerű vezetéséből amely elképzelhetetlen a különböző vállalatok közötti termelési kapcsolatok fejlesztése és elmélyítése nélkül, így mindenekelőtt fontos az egyes gazdasági körzeteken belüli kapcsolatok megszervezése a nagy távolságokra történő szállítások elkerülése végett, hgy ezzel egyrészt a közlekedést tehermentesítsék, másrészt, hogy fölös szállítási költségektől, amelyek az Ön- költséget növelnék, megkíméljék a vállalatokat. A kooperálásnak két elterjedtebb formája fejlődött ki. Az egyik forma az alkatrészkooperálás: olyan termelési kapcsolat, amely a készgyártmányt és az alkatrészt előállító üzem között jön létre, például autógyár és radiátor vagy dugattyúgyár között stb., amásik a technológiai, vagyis hasonló rendeltetésű, azonos célú termelést folytató vállalatok közötti kooperálás, például, amikor nehézgépgyártó üzem termeli a turbinákhoz szükséges gépvázat és öntvényt az elektrotechnikai vállalat pedig az áramfejlesztői generátort. A fejlődés irányvonala az, hogy elkerüljék a célszerűtlen párhuzamos gyártást, vagyis azt, hogy ugyanazokat a gyártmányokat több különálló üzem elejétől végig kis mennyiségben gyártsa. Arra kell törekedni, hogy a vállalati gyártmánylistán közös technológiai eljárást igénylő gyártmánycsoportok szerepeljenek. Különösen új üzemek építésénél kell szem előtt tartani, hogy ne komplex gyárakat létesítsenek, hanem olyan fő- vagy végösszeállító üzemeket, amelyeket a szűkkörűen specializált alkatrészgyárak látnak el a szükséges gyártmánydarabokkal. Az alkatrészek egységesítése és standardizálása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ezeket minél sokoldalúbban lehessen felhasználni vagyis több gyártmány elemeit képezzék. Mindez megteremti a termelés magasfokú automatizálásának feltételeit az automatizált tömeggyártás a futószalag, a sorozatgyártás, stb. minél szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét. E módszerek s általában a vállalatok tervszerű kooperálása s az ezzel járó gazdasági-technikai előnyök fontos szerepet töltenek be a társadalmi munka termelékenységének emelése szempontjából. AZ ARÁNYTALANSÁGOK LEKÜZDÉSE HAZÁNK IPARÁBAN A legfontosabb termelőeszközök államosítása országunkban is lehetővé tette az iparnak országos méretben való egyesítését, a termelés koncentrálását és az élenjáró technika fokozatos bevezetését. A termelés koncentrációjával együtt hazánk iparában is fokozatosan megvalósul az ipari termelés specializálása, a vállalatok közötti munkamegosztás és a tervszerű kooperálás. A szocialista ipar e vonásainak hazai viszonylatokban való vizsgálatánál azonban mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy az elmúlt tőkés földesúri rendszer bűnös politikája következtében terhes örökséget, elmaradt és elhanyagolt ipart vettünk át és szocialista iparunk mint olyan, még fiatal, az államosítás óta mindössze hét és fél év telt el. E rövid idő alatt is iparunk, különösen nehéziparunk, gépiparunk s általában termelő eszközöket gyártó iparunk hatalmas fejlődésen ment át De ez az idő nem volt elegendő ahhoz hogy a szocialista ipar fentemlített vonásai megfelelő érettséget érjenek el. Bár a koncentráció, specializálás, munkamegosztás és kioperálás terén az első ötéves terv alatt szocialista iparunk komoly erőfeszítéseket tett e téren a második ötéves terv folyamán még komoly feladatokat kell megoldani. Az iparon belüli zavartalan kooperálás érdekében mindenekelőtt iparunk bizonyos fogyatékosságait, bizonyos aránytalanságokat kell felszámolnunk, így ismeretes ,hogy bár acél- és hengereltárutermelésünk növekedett, a gépipar szükségleteit azonban még hiányosan elégíti ki. Vegyiparunk is gyors ütemben fejlődött, de figyelembe véve országunk hatalmas és sokoldalú nyersanyagbázisát, ez a fejlődés nem kielégítő. A textiliparban a fonodák teljesítőképessége elmarad a szövőgyárak nagy teljesítőképessége mögött. Ezek a hasonló aránytalanságok akadályai az iparon belüli kooperálás kifejlesztésének. A GÉPIPARI ÜZEMEK SZAKOSÍTÁSA Ami a specializálás és szakosítás legfontosabb területét, a gépgyártást illeti, figyelembe kell vennünk, hogy országunk gépgyártó ipara még fiatal s nincs is annyi gyárunk, hogy fejlett szakosítást meg lehetett volna valósítani. Ennek ellenére első ötéves tervünk magába foglalta a gépipar üzemeinek a profilálását. Ez a profilálás azonban nem valósult meg következetesen, számos vállalatban eltértek az eredeti tervtől. Egész sor nagyüzemünk megőrizte természetesen eredeti profilját, így például a sztálinvárosi Ernst Thälmann traktorgyár, az aradi Iosif Ranghet szerszámgépgyár, a sinaiai I. C. Frímu gépgyár, a sztálinvárosi Vörös Zászló üzem, stb. De ezek az üzemek mégsem valósítják meg a specializálásnak olyan színvonalát, amilyenről a fentiekben, a Szovjetunió-beli viszonyokkal kapcsolatban beszéltünk, így például az aradi Iosif Ranghet-gyár esztergapadokat termel, de ettől a kizárólagosságtól az utóbbi időben kezd eltérni, stb. Ami viszont a gépipari üzemek zömét illeti, nálunk igen sok ilyen üzem a gyakorlati követelmények miatt nemcsak eltért eredeti profiljától, de emellett a gyártmányok igen nagy számú sokféleségére volt kénytelen áttérni. Ez természetesen a gyár termelésének minőségét a gyártmányok önköltségét nagyon hátrányosan befolyásolja. Előfordul, hogy egy gyár egy gépből például egy textilipari gépből — mindössze néhány darabot állít elő. Ez nem jövedelmező, mert a csekélyszámú gép is megköveteli a gyártással járó összes műveleteket — rajzok, szerszámok készítése, modellek, kísérőlapok, anyag, tervszerűsítés, stb., — amelyek kevésszámú gépre elosztva, rendkívül megnövelik ezek önköltségét. Előnyösebb lett volna ily gépeket, csekély számukra való tekintettel, valamelyik fejlettebb iparú népi demokratikus országból beszerezni. Textilipari gépek gyártására profilírozott egyik gyárunk például nemcsak hogy nem őrizte meg a terv szerint 80 százalékban rögzített specializálódását, hanem más vállalatok számára szállítandó számos gépalkatrész előállítására vették igénybe s emellett bányaipari, vegyipari, golyóscsapágygyári, siló- és más berendezés gyártását is vállalnia kellett. Mindez természetesen ellenkezik az ipar ésszerű megszervezésével, a specializálás és kooperálás alkalmazásának elvével és az ezek nyújtotta előnyök elvesztését jelenti. Az országunk felszabadulásának 11. évfordulóján tartott ünnepi beszédében Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs hangsúlyozva az új technika bevezetésében elért sikereket, rámutatott a népgazdaság több ágában e téren mutatkozó komoly elmaradásra is. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy nem fordítottak állandó figyelmet, különösen a gépgyártóiparban a vállalatok profilkozására és szakosítására. Megállapította továbbá, hogy számos termék gyártását gyakran az egyik üzemből a másik üzembe vitték át s ez kihatott mind az önköltségre és a minőségre, mind pedig a termelési folyamat megszervezésére. A termék gyártásának átvitele egyik üzemből a másikba az ipar tervszerű vezetésének amolyan gyermekbetegsége, amely részben a minisztériumok, részben a vállalatok munkájának fogyatékosságaiból, főleg pedig a kezdet nehézségeiből adódik. Gyakran ugyanannak a gyártmányfajtának előállításával két üzemet is megbíztak; bizonyos idő múltán az egyik gyárban a termelés kevésbé ésszerűnek, vagy jövedelmezőnek mutatkozott s ekkor a termelést egészében a másik vállalathoz vitték át. Ilymódon az illető üzemben a gyártmány elkészítésével járó befektetések és munkálatok (terv, modellezés, önköltségszámitás, munkások kiképzése stb.) veszendőbe, mennek. Másik gyakori esete az átvitelnek, hogy valamely gyár tervét megváltoztatják, új megbízást kap és a régi megbízást átruházzák egymásik gyárra. Ez a gyár élőből kell hogy megszervezze a gyártást, mivel az előző gyár nem adhatja át a gyártás legfontosabb tényezőjét, a tapasztalatokat szerzett kádereket, hiszen ezekre magának is szüksége van. Az ilyen tervszerűtlen eljárások természetesen a fent jelzett negatív hatást váltják ki. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE A vállalatok közötti együttműködés terén hazai iparunk kétségtelenül jelentékeny lépéseket tett előre. A vállalatok együttműködése nélkül egyébként el sem képzelhető szocialista ipar. Az együttműködésnek nálunk úgy az alsóbb, az alkatrészekre vonatkozó, mint a felsőbb, a technológiai formája a gyakorlatban megvalósul, de még nem tökéletesen és nem azon a magas színvonalon, amely a Szovjetunió iparát jellemzi. A kooperálás hazai jelentőségének szemléltetésére példaként kiemeljük, hogy egyik tehergépkocsigyártó üzemünk nem kevesebb, mint 60 üzemmel működik együtt, amelyeik nemcsak különböző gépalkatrészeket, hanem az egész gépkocsi számos más részét szállítják (faalkatrészek, üveg, bőr s egyéb iparcikkek) úgy, hogy a vállalat különböző iparágakhoz s különböző minisztériumokhoz tartozó vállalatokkal működik együtt. Ez az együttműködés egyrészt a vonatkozó munkafeladatok elosztásán, másrészt az ennek alapján a vállalatok között létrejött szerződéseken, a szerződések egész hálózatán nyugszik. Elgondolható, mily gondosságot és körültekintést igényel egyfelől a tervfeladatoknak számos iparvállalat közötti elosztása, másfelől mily pontosságot és fegyelmet követel a vállalatok részéről a feladatok teljesítése, a szállításoknak minőség, mennyiség, határidő, szállítási és egyéb feltételek szempontjából való, szerződésszerű lebonyolítása. A központi tervszerűsítés minőségétől, valamint a tervfegyelem és a szerződési fegyelem színvonalától függ a vállalatok közötti együttműködés országos méretű megszervezése és színvonala. Érthető tehát, hogy e téren számos kezdeti nehézséget kell leküzdeni. A vállalatok szocialista együttműködése az az új jelenség, amelynek utat kell törni az összes népi demokratikus országokban. Eltérően a munkamegosztásnak üzemen belüli megszervezésétől, amely már a kapitalizmusban magas fokot ér el és a szocialista ipar átveszi — mint a technikai vívmányokat általában — az országos méretű együttműködés, a szocialista termelési kapcsolatok a problémák hatalmas tömegének megoldását követelik meg gazdasági szakembereinktől, tervezőinktől, vállalatvezetőinktől. Ezzel kapcsolatban hazai gyakorlatunkból az együttműködési terv hiányos megvalósításának különösen két okcsoportjára kell rámutatnunk. Az egyik az együttműködési terv túl késői közlésével felmerülő akadályok, amidőn sem a szállító, sem az átvevő vállalatok nem tudnak kellő időben felkészülni, tervszerűsíteni, stb. A másik az, hogy számos vállalatvezetőnél még nem fejlődött ki eléggé a megértés a más vállalatok részére szállítandó gyártmányok, alkatrészek stb. fontossága iránt s elsősorban a maga fő , illetve végleges gyártmányait helyezi előtérbe. Holott világos, hogy az együttműködési terv teljesítése nélkül éppúgy nem teljesíti a vállalat a tervét, mintha az önálló, saját, vagy ún. főgyásztmányai tekintetében nem teljesíti. Emellett a vállalatok közötti termelési kapcsolatok természetéből, a szocialista termelés bonyolult és szoros összefüggéseiből következik, hogy az egyik vállalat által aránylag nem nagy jelentőségűnek vélt gyártmányok, alkatrészek stb. nem szállításából gyakran sokkal nagyobb kár származik az egész népgazdaságra, mintha a ,,tulajdonképpeni“ gyártási feladatainak teljesítését mulasztaná el. Említett beszédében Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs rámutatott, hogy egyes vállalatoknál és minisztériumi főigazgatóságoknál olyan irányzat észlelhető, hogy nem alkalmazzák széles körben a más vállalatokkal való együttműködést. Az együttműködéssel jobban ki lehetne használni az álló alapokat és takarékoskodni lehetne a beruházásokkal. Ez a figyelmeztetés rendkívül fontos és időszerű, mert együttműködés nélkül lehetetlen rentábilisan dolgozni. Az együttműködés lebecsülése és mellőzése nagy hiba. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy az iparvállalatok vezetői, valamint a minisztériumok körében az együttműködés elhanyagolását gyakran még az is kiváltja, hogy egyes vállalatok terv- és szerződési fegyelmezetlensége miatt más vállalatok rossz tapasztalatokat szereztek. Mindez a terv- és szerződési fegyelemnek megszilárdításáért, a gazdasági káderek felelősségének növeléséért folyó harc erősítését követeli meg. Második ötéves tervünk oly fejlődési szakaszra esik, amidőn a specializálásnak, munkamegosztásnak és együttműködésnek iparunkban való elmélyítését elő fogja segíteni az a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés amely a szocialista tábor országai között is egyre inkább kidomborodik s amelynek hatalmas hajtóereje a Szovjetunió sokoldalú, hatékony gazdasági-technikai segítsége. ELŐRE A vágási néptanács munkájáról Ha futólagos mérleget készítünk a Székelyudvarhely rajoni Vágás községi néptanács munkájáról — ez a mérleg pillanatnyilag nagy vonásokban éppen hogy egyensúlyban van. Vonatkozik ez elsősorban a mezőgazdasági munkálatok megszervezésére, az e tekintetben végzett mozgósító munkára. Az őszi vetések dolgában derekas munkát végeztek. Már október 27-én jelentették a rajoni néptanácsnak: elvégeztük az előirányzott terület — 346 hektár — vetését. A nem kevésbé fontos őszi mélyszántással azonban lemaradtak: november közepetájt az előirányzott 318 hektárnak mindössze 40 százalékán végezték el a mélyszántást. Az élenjárókat — mint például Dobai Ferenc, Dobai József, Szabó Domokos és mások — akik már be is fejezték ezt a munkát, nem követték a falu összes dolgozó földművesei. Pedig tapasztalatból tudhatják, hogy az őszi mélyszántás a következő év jó termésének az alapja. Még mindig nem késő ! A néptanács végrehajtó bizottsága, valamint a néptanácsi képviselők mozgósítják az öszszes dolgozó földműveseket, használják ki a még hátralévő napokat a mélyszántási terv teljesítésére. A heti kiértékelő üléseket az utóbbi időben elhanyagolták. Tartsák meg ezeket pontosan, használják fel az élenjárók népszerűsítésére, a lemaradottak buzdítására — ez minden bizonnyal lendületet adna az őszi mélyszántási munkának. A beszolgáltatási terv teljesítése ismét a néptanács javára billentené a mérleget, ha ugyanolyan jól állanának az önadó begyűjtésével is. A II. pártkongresszus tiszteletére a néptanács végrehajtó bizottsága vállalta, hogy a község dolgozói idejében eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségeiknek. Ezt a vállalásukat jórészt máris teljesítették. Kalászosokban mindjárt cséplés után beadták a kvótájukat. Jó ütemben halad a hús és tej beszolgáltatása is. Húsból közel 90 százalékban, tejből 95 százalékban tettek eleget a beadásnak. Az őszi terményekkel szintén jól állanak. November közepe táján a burgonyának 96 és fél százalékát, a kukorica kvótának 86 százalékát már beadták az átvevő központba. Ezzel szemben a megszavazott önadónak csupán 40 százalékát gyűjtötték be. Mi az oka ennek ? A néptánccá illetékes szervei nyilván nem véeztek e téren állandó, rendszeres, startó munkát. Inkább kampányszerűen, időnként nekirugaszkodva hajtottak be annyit, amennyit. Másrészt nem kaptak elég segítséget a rajoni néptanács, végrehajtó bizottságától sem, hogy a beszedett összeget az előirányzott munkára fordíthassák. Ehhez cserépre, és más építkezési anyagra volna szükségük, amit azonban hiába szorgalmaztak s így a begyűjtött önadóból is 12.000 lej parlagon hever. Ez nyilvánvalóan hátráltatja az önadó további begyűjtését, mert ha a dolgozók nem látják a már befizetett összegek kézzelfogható eredményét, nehezebben törlesztik a hátralékokat. Ebben a vonatkozásban tehát a rajoni néptanács illetékes szervei gondoskodjanak a szükséges építkezési anyag kiutalásáról, hogy ezzel is megkönnyítsék az önadó további beszedését. A vágási néptanács végrehajtó bizottságának, a rajoni néptanács illetékes szerveinek segítségével minden lehetősége megvan az, hogy a most egyensúlyban lévő mérleget újabb eredményekkel a maga javára billentse. (bz) Jelentősen növekedett könnyűiparunk termelése első ötéves tervünk éveiben Könnyűiparunk termelőképessége jelentősen fokozódott első ötéves tervünk éveiben. Huszonnégy új könnyűipari üzem létesült és 20 vállalatunk új osztályokkal bővült. Könnyűipari beruházásaink volumene az idén 79,2 százalékkal nagyobb, mint 1950-ben volt. Az építkezések céljaira előirányzott pénzalap 92,9 százalékkal nagyobb, mint az ötéves tervet megelőző évben. A Könnyűipari Minisztérium mind több és több nyersanyagot biztosít az üzemeknek. Csupán a begyűjtések és felvásárlások nyomán iparvállalataink 35 százalékkal több gyapjút, 21,3 százalékkal több nyersgyapotot, 107,9 százalékkal több rostkendert és 94 százalékkal több rostlent kaptak, mint 1950-ben A sokféle villamossági szigetelő mellett értékes dísztárgyak és közszükségleti cikkek is készülnek a tordai Elektrokerámia gyárban. Szász Piroska kezéből is gyönyörű festett virágvázák és egyéb dísztárgyak kerülnek üzleteinkbe. a Befejeződtek a labdarúgóbajnokság A-osztályának küzdelmei A Bukaresti Dinamó az 1955. évi bajnok Szerdán játszották le a labdarúgóbajnokság A osztályának utolsó hat mérkőzését és ezzel véget ért az előző évek bajnokságainak izgalmát jóval felülmúló küzdelem. Az idei bajnokság utolsó fordulóját s különösképpen a fővárosban lejátszott Bukaresti Dinamo—Temesvári Locomotiva, valamint a Bukaresti Progresul—Ploiesti Flacara mérkőzést nagy érdeklődés előzte meg. Érthető ez, hiszen az előző forduló nem tisztázta az elsőség kérdését s éppen ezért a fent említett két mérkőzés döntő jellegű volt. A szinte mindvégig első helyen álló Bukaresti Dinamo csapatának végül is könnyebben sikerült megszereznie a bajnoki címet, mint ahogy az előző fordulók eredményei alapján várható volt. Utolsó mérkőzését, bár nehezen, de megnyerte, ugyanakkor veszélyes ellenfele, a Ploiesti Flacara, vereséget szenvedett. Így végeredményben a fővárosi együttes három pont előnynyel került az élre. A Köztársasági stadionban: BUKARESTI DINAMO—TEMESVÁRI LOCOMOTIVA 2; 1 (2:0) Rögtön kezdés után a vasutas csapat lendül támadásba, a csatárok azonban többnyire csak előkészítenek, a befejezéshez nem jutnak, így aztán az erős nyomás ellenére nem kerül lövés Birtasu kapujára. A Dinamo azonban hamar átveszi a kezdeményezést, a 4. percben már szögletet ér el. Egyre jobban kidomborodik a Dinamo fölénye. A csapat lendületesen, sokszor igen tervszerűen, ötletes húzásokkal támad. A 6. percben Suru csak kevéssel lő mellé. A 11. percben nagy gólhelyzet adódik a Dinamo számára. A kapu előtti kavarodásból a csatárok egymást szöktetik a temesvári kapuvédőt teljesen megzavarják, s mikor ez kifut, Nicusor mellette laposan küldi kapura a labdát. Androvics csak az utolsó pillanatban változtatja meg a labda irányát. Továbbra is egyre inkább ostromol a fővárosi csapat. A 21. percben felszabadítanak a temesváriak. A kapu szájából előívelt labda Szökő zsákmánya lesz s másodpercek leforgása alatt már ismét Franciscovics kapuja van veszélyben. Szőkő—Suru—Ene—Neagu a labda útja. A balösszekötő remek testcsellel megugrik a védők közül s közelről a hálóba juttatja a labdát. 1:0 a Dinamo javára. A gól szárnyakat ad a fővárosi csapat játékosainak s még jobban támadásba lendülnek. A temesváriak teljesen beszorulnak, azonban nagy lelkesedéssel védekeznek és sikerül a gólt elhárítaniok. A 43. percben Suru a félpályáról indul el s a 16-os környékéről magasan középre ad. Nagy zavar keletkezik a kapu előtt. Valamelyik temesvári játékos fejéről a labda Ene elé kerül, aki védhetetlenül a kapu jobb sarkába vágja. 2:0. Szünet után már az első lefutásból Neagu nagy helyzetet teremt, de a védelem tisztáz. Kapukirúgás után Badeantu szerzi meg a labdát, egy-két lépést tesz, majd a szabadonálló Kovács Józsefhez küldi. A temesvári középcsatárt Szökő szereli, de Kovács továbbra is zavarja s így a Dinamo balhátvédje tehetetlen. Kissé bizonytalankodik, majd röviden hazaad. Kovács, aki követi a labdát, ráfut, beéri s a kifutó Birtasu mellett gólt ér el- 2:1. A Bukaresti Dinamo megérdemelten nyerte meg az RNK 1955. évi labdarúgóbajnokságát. A fővárosi csapat nem kevesebb, mint öt éve küzd esélyesként a megtisztelő bajnoki címért, s bár egyik legjobb labdarúgócsapatunk, mégsem tudott eddig bajnokságot nyerni. Az idén végül siker koronázta a Dinamo labdarúgóinak erőA gól kissé megzavarja a Dinamó játékosait, idegesebbek lesznek, a Locomotiva kerül fölénybe. Kevéssel ezután kétszögletet is elér a vendégcsapat s a fővárosi együttes védelme csak nehezen hárít. Az 5. percben Neagu megsérül, nem is tér vissza s így a hátralévő 40 percet a Dinamo tíz emberrel játssza végig. A 10. percben szép támadást vezet a Locomotiva. Kovács Albert, Kovács Józsefhez játszik, aki remekül szökteti Badeantut, a balszélső azonban közelről kapu fölé küldi a labdát. Mintegy 10 percig kiegyensúlyozott a játék, ezután ismét hevessé válik a küzdelem. A játékosok nagy erőbedobással küzdenek és erővel is jól bírják a sok mozgást. A 21. percben Badeantu szögletrúgása után Nicusor a gólvonalról ment, majd 5 perccel később Ene teljesen tiszta helyzetből 4 méterről magasan fölé lő. A Dinamo lendületes, lelkes játékkal nehezen, de megérdemelten harcolta ki a győzelmet a kitűnően védekező Temesvári Locomotiva ellen. A mérkőzés után a Dinamo szurkolói viharos tapssal köszöntötték a győztest és egyben az RNK 1955. évi labdarúgóbajnokát. Antal András A 23 August-stadionban BUKARESTI PROGRESUL—PLOIESTI FLACARA 4:2 (2:1) Több mint 25 000 néző didergett a fázós őszi időben a 23 August-stadion lelátóin, amikor C. Mitran sípjelére kezdetét vette a Bukaresti Progresul és a Ploiesti Flacara találkozója. A 7. percben Ozon a jobbszélső helyéről ügyesen beível, Blujdea rászalad a labdára és erős bombát küld a kapura. Roman, a Ploiesti Flacara kapusa tehetetlen. (1:0.) A gól felvillanyozza a Flacarat. Ghita oldalhálót lő, majd Teodorescu—Dragan—Zaharia összjáték után az utóbbi félerős, helyezett lövése csak hajszállal suhan el a léc mellett. A 11. percben Teodorescu megugrik a Dragantól kapott passzal, Cosma kiszalad kapujából s a Flacara jobbösszekötője mellette a hálóba vágja a labdát. (1:1.) A 22. percben szabadrúgáshoz jutnak a bukarestiek. Gica Andrei végzi a szabadrúgást. Ozonhoz gurit, akit a 16-oson belül szabálytalanul akadályoznak a labda átvételében. A megítélt 11-esnek Ozon áll neki. Helyezett, félerős, a kapu jobb sarkába tarfeszítéseit. Ennek kivívásában valamennyi játékosnak egyforma érdemi van. A sokszoros válogatott Nicusor, Ene, Saru, Bacut I., Szökő, Birtasu és a többiek mellett, a fiatalok: Toma, Anghel, Maghet és társaik is tudásuk legjavát nyújtották, minden erejüik latbavetésével küzdöttek. Jó lövését Roman bravúros vetődéssel védi. A 28. percben Cosma Dragán lába elé vetődve ment. Egy perccel később Roman teszi ugyanezt Ozonnal szemben. A 33. percben Ozon szabadrúgásán bal Blujdea újabb gólt ér el. (2:1.) Fordulás után is nagy az iram. A Progresul már a kezdetből növeli előnyét. Smarandescu megszökik, kijátssza Cosmocot és Marinescut s mintegy 15 méterre a kaputól nagy bombával gólt lő. (3:1) A második félidő első negyedórájának elteltével a mezőnyben is kidomborodik a Progresul fölénye, amely az 58. percben újabb gólban csúcsosodik ki. Cacoveanu, a bukarestiek jobbösszekötője Iordache ivett labdáját fejjel a hálóba küldi. (4:1.) A gól után a Flacara játékosai is szóhoz jutnak. A csatároknak azonban nem sikerül a kapuralövés. Feleslegesen cselezgetnek. A 74. percben Ghitanak egyéni akció után, mégis sikerül bevennie Cosma kapuját. (4:2.) Egy perc sem telik el s izzó kapuelőtti jelenetet tapsol meg a közönség. Smarandescu lövése kapufáról pattan vissza. A labdát Ozon nagy erővel lövi a kapura — újabb kapufa! A Progresul megérdemelten győzött. Csatárai egyszerűen és eredményesen játszottak. Védelme kitűnő volt. A Flacara a mezőnyben egyenrangú ellenfélnek bizonyult. Támadójátékosai azonban nem tudták áttörni az ellenfél védősorát. A találkozó legjobbja Tanase volt. Dicséretet érdemel még: Blujdea, Ozon, Cosma, Perez, Ghita és Martinescu. Lázár László VIDÉKEN A négy vidéki városban lejátszott mérkőzések sem az elsőség, sem pedig a kiesés kérdésében nem voltak döntő jellegűek. Ennek ellenére valamennyi találkozó nagy küzdelmet hozott Meglepetésnek számít a konstancai labdarúgók győzelme a kolozsvári egyetemisták felett, valamint a Temesvári Stiinta lehengerlő 8:0-as győzelme a Sztálinvárosi Dinamo ellen EREDMÉNYEK: Sztálinváros: Kolozsvári Stiinta— Konstancai Locomotiva 1:2 (0:0) Petrozsény: Minerul—CCA 1:1 (0:1) Marosvásárhely: Locomotiva—Régent Avintul 1:0 (1:0) Temesvár: Stiinta—Sztálinvárosi Dinamo 8:0 (1:0) A bajnokság végső állása 1. Bukaresti Dinamo 24 15 7 2 42:19 37 2. Ploiesti Flacara 24 14 6 4 46:20 34 3. Bukaresti Progresul 24 13 7 4 39:22 33 4. Temesvári Stiinta 24 10 7 7 47:30 27 5. Aradi Flamura Rosie 24 10 6 8 35:28 26 6. CCA 24 8 7 9 38:26 23 7. Kolozsvári Stiinta 24 8 7 9 27:35 23 8. Petrozsényi Minerul 24 7 8 9 29:35 22 9. Sztálinvárosi Dinamó 24 8 6 10 30:39 22 10. Temesvári Locomotiva 24 8 5 11 26:34 21 11. Marosvásárhelyi Locomotiva 24 6 8 10 26:33 20 12. Konstancai Locomotiva 24 5 5 14 19:45 15 13. Régeni Avintul 24 3 3 18 19:57 9