Előre, 1956. július (10. évfolyam, 2705-2730. szám)

1956-07-01 / 2705. szám

2 ELŐRE Gh. Gheorghíu-Def elvi rs beszéde az Ifjúmunkás Szövetség IL kongresszusán (Folytatás az I. oldalról) kell vizsgálni, hogy milyen politikai­szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az ifjúságot minél job­ban bevonják e nagy feladatok meg­valósításába. Politikai-nevelő munkájuk megja­vításával és kiszélesítésével, a falu­si ifjúságnak megfelelő változatos formák segítségével, az IMSZ szer­vezeteknek az első sorokban kell harcolniuk a mezőgazdaság szocia­lista átalakításáért, lelkes népneve­lőt kell nevelniük minden IMSZ tag­ból, propagandistákat, akik eleven példamutatással, saját tapasztalatuk­ból merített meggyőző példákkal bi­zonyítják be az ifjak előtt a szocia­lista mezőgazdaság felsőbbrendűsé­­ségét. Nem szabad azonban elfelej­tenünk azt sem, hogy az ifjak hat­hatós meggyőző munkát végezhet­nek családjaik körében, felvilágosít­hatják őket arról, mennyire előnyös számukra, ha belépnek a kollektív gazdaságiba és mezőgazdasági tár­sulásokba. A kollektív gazdaságok és társu­lások fiataljai jelentősen hozzájá­rulhatnak és hozzá is kell hogy já­ruljanak a kollektív gazdaságok és társulások gazdasági-szervezeti meg­erősítéséhez, a kollektívák és társu­lások taglétszámának gyarapításá­hoz s ahhoz, hogy a társulások fo­kozatosan kollektív gazdaságokká fejlődjenek. A kollektív gazdaságok és társulások fiataljainak azonban nem szabad elszigetelődniük a töb­bi falusi ifjútól, hanem ellenkezőleg, baráti kapcsolatokat kell fenntarta­niuk velük, fel kell világosítaniuk őket a közös munka előnyeiről. A párt feladatul tűzte ki, hogy minden kollektív gazdaság és társu­lás a dolgozó parasztság vonzási központjává váljék. A kollektív gaz­daságok és mezőgazdasági társulá­sok gyakorlati eredményei a meg­győzés legjobb eszközei: a tények cáfolhatatlan erejével megmutatják a dolgozó parasztság bőséges, kulturált élete felé vivő egyetlen utat , a szocialista mezőgazdaság útját. Kétségtelen, hogy az ifjúság eddig is kivet­t részét a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának, a mezőgazda­­sági termelés fokozásának munká­jából. Kertelés nélkül meg kell azon­ban mondanunk, hogy az eddig el­ért eredmények korántsem állnak arányban a meglévő kedvező felté­telekkel. Véget kell vetnünk a falusi ifjúság között végzett munka elha­nyagolásának.—Ezen a téren—jobban munkába kell állítanunk a falusi ér­telmiségieket, a tanítókat, agronómu­­sokat, orvosokat. Az RMP II. kongresszusa hangsú­lyozta a gabonatermesztés, különösen a­­kukoricatermesztés növelésének rend­kívüli fontosságát. De miért fordít a párt oly nagy figyelmet a kukorica k­i­uüStt é­rti­re." "A kukorica két-, három-, sőt négy­szerre nagyobb mennyiségű szemter­mést ad, mint bármely más gabona­féle; ez teszi a kukoricát a legértéke­sebb takarmánynövénnyé. Az állatál­lomány g­garapításának, a hús- és tej­termelés növelésének alapja a kukori­ca­ termesztésének fejlesztéséért har­colni annyit jelent, mint harcolni azért, hogy bőségesebbé tegyük éle­tünket. Éppen azért irányoztuk elő, hogy a második ötéves terv végéig 4.000.000 hektárra kell kiterjeszteni a kukoricá­val bevetett területeket és évi mintegy 8—9.000.000 tonnára kell növelni ku­koricatermésünket, mert figyelembe vettük, milyen nagy előnyöket bizto­sít a kukoricatermesztés egész népgaz­daságunk számára. Ez a feladat teljes egészében meg­valósítható. Talaj- és éghajlati viszo­nyaink, kiválóan alkalmasak kukorica­termesztésre, parasztságunk évszáza­dos tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, tehát nincs szükség nagy erő­feszítésekre ahhoz, hogy meggyőzzük a kukoricatermesztés előnyeiről. Az állatállomány szaporítása szem­pontjából rendkívül fontos a kukorica besilózása, külön a csöves kukoricáé, külön a kukoricaszáré. A területegységre eső legnagyobb mennyiségű tápegységet a „sárga érési” szakaszban betakarított kukori­ca biztosítja. Az ebben a szakaszban betakarított kukorica termése — hektáronként 30— 35.000 növényé — 9.000 kg csövesku­korica és 21.000 kg kukoricaszár. Ha a kukoricaszárat és a kukorica csövet külön-külön besilózzuk, hektá­ronként 6.750 tápegységet érhetünk el Az így besilózott kukorica a tehe­nek, a disznók és a baromfi téli ta­karmányozására igen eredményesen felhasználható nedvdús takarmány. Az állami gazdaságok és az élen­járó kollektív gazdaságok hibridkuko­ricából és a hosszúszárú kukoricafaj­­tákból ennél nagyobb hektárhozamot is elérhetnek — 40.000 kg zöldtakar­mányt hektáronként — s így összesen 10.400 tápegységet nyerhetnek hektá­ronként.­­A kollektív gazdaságokban és az ál­lami gazdaságokban dolgozó ifjaknak hazafias kötelességük lelkesen támo­gatni a kukoricabesilózási akciót. Azok a feladatok, amelyeket pártunk a kukoricatermesztés kiterjesztése ér­dekében kitűzött, szükségessé teszik a mezőgazdasági munkák mind széle­­sebb körű gépesítését. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy fokozzuk a mező­­gazdaság szocialista átalakítására irá­nyuló tevékenységet, minthogy a me­zőgazdasági gépek teljesítőképességé­­nek hiánytalan hasznosítása csak nagy földterületeken lehetséges. Egy­idejűleg fokozni kell a gépész-káderek kiképzésére irányuló tevékenységet is. A párt felhívja az ország ifjúságát, küzdjön az első sorokban a mezőgaz­daság szocialista átalakításáért, gon­doskodjék arról, hogy sokezer olyan gépész kerüljön ki soraiból, aki jól tudja kezelni a traktorokat, kombájno­kat és a többi mezőgazdasági gépe­ket. Az I­MS­Z-szel vezeteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a QTA-k és az állami gazdaságok tevé­kenységének megjavításához, az álla­mi gazdaságok jövedelmezőségének növeléséhez, a traktorosok szakmai ki­képzésének tökéletesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a munka iránti nagy fe­l­­lősségérzet szellemében neveljék ezek­nek az egységeknek a munkásait. A párt egyik legfontosabb feladata az, hogy műveit, jól képzett ifjúságot neveljen. E feladatok megvalósításá­­ban a párt, az iskolák és felsőoktatási intézetek IMSZ-szervezeteire támasz­kodik. A párt felhívja az iskolai IMSZ- szervezeteket, hogy fejtsenek ki élénk politikai­ nevelőmunkát a diákok kö­zött, serkentsék őket minél jobb ta­nulmányi előmenetelre, segítsék őket a világról és az életről való tudomá­nyos felfogás kialakulásában, kultu­­rális látókörük kiszélesítésében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a diákok honpolgári nevelésére, szembe kell szállni a fegyelmezetlenséggel, küzdeni kell a tanárokkal, a szülők­kel, a dolgozókkal szemben megnyil­vánuló tiszteletlenség ellen ; arra kell nevelni a diákokat, hogy az iskolá­ban és a mindennapi életben egyaránt méltóképpen viselkedjenek. Az isko­lai IMSZ-szervezetek alapvető fela­data a termelőmunka iránti szeretet, a közvagyon iránti gondosság begyö­­kereztetése az ifjak körében. Minden egyes iskolai IMSZ-szer­­vezet becsületbeli feladata, hogy mi­nél több szilárd jellemű ifjút nevel­jen a hazának, olyan ifjakat, akik minden erejüket és ifjúistelkesedésü­­ket a gazdasági és kulturális építés nagyszerű ügyének­­szentelik és aki­ket az a hő vágy hat át, hogy minél hasznosabb munkát végezzenek ma­guk és a társadalom javára. Nagy feladat vár az ifjú nemzedék nevelésében a tanárokra és a tanítók­ra. Büszkeséggel állíthatjuk, hogy a tantestület többsége hazaszeretettől át­hatva, önfeláldozóan teljesíti becsület­beli feladatait. Állandó gondot kell fordítanunk az iskolai oktató és nevelőmunka javítá­sára. A mi iskolánktól idegen és ép­pen ezért teljes eréllyel vissza kell venni az oktatási munkában megnyil­vánuló formalizmust, a nemtörődöm­séget a diákok nevelésével szemben. Sok a teendője ezen a téren az Ok­tatásügyi Minisztériumnak. A minisz­térium komoly hiányossága, hogy az elemi iskolai oktatásban sok tankönyv színvonala ma még alacsony. A falusi tanulóknak szánt tankönyvek nem kapcsolódnak az élethez; ennek legjobb bizonyítéka, hogy ezekben kevés figyel­met szentelnek a természettudományok­nak és az agrotechnikai tudományok­nak. Ifjaink kezébe olyan tankönyve­ket kell adnunk, amelyek a lehető leg­jobban megfelelnek a gazdasági és kulturális életünk minden ágában szükséges fiatal káderek nevelésével kapcsolatos feladatoknak. A tanulók között folyó politikai­ ne­­velőmunka megjavítása szorosan ösz­­szefügg a pionírszervezetek tevékeny­ségének magasabb színvonalra való emelésével. A párt azt a becsületbeli és nagy felelősséggel járó feladatot bízta az Ifjúmunkás Szövetségre, hogy irányítsa a pionirszervezetek tevé­kenységét. Az IMSZ-szervezetek fela­data, hogy rendszeresen, szeretettel és hozzáértéssel foglalkozzanak a pionir­ egységek és osztagok irányításával és legfőbb kötelességeik teljesítésére serkentsék őket­ arra, hogy a tanulás és a gyakorlati munka iránti szeretet szellemében neveljék az összes pioní­rokat és iskolásokat . A sablon, a nehézkes, unalmas mun­kamódszerek és formák kiküszöbölé­­séért küzdve, az IMSZ-szervezetek karolják fel a pionírok kezdeményező készségének erőteljes kibontakozását segítsék elő az egyes élenjáró pionír­szervezetek fejlett tapasztalatainak továbbfejlődését, s fordítsanak még nagyobb gondot tartalmas, a diákok életkorának megfelelő, vonzó módsze­rek bevezetésére. A Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége Politbürójának nemrégiben hozott határozata a főiskolai hallga­tók között végzett politikai-nevelő­munka megjavításával kapcsolatos in­tézkedésekről élénk ta­úi bizonysága annak, hogy a párt állatdó gondot fordít a tanuló Ifjúsági. Szilárd meggyőződésünk, hogy az LMSZ szer­vezet - hozzáértéssel irányítva a diákegyesületeket — magasatb szint­vonalra fogják emelni a főiskolai hall­gatók között végzett munkájukat Az IMSZ-szervezeteknek rendkívül nagy gondot kell fordítanio­k a főiskolsok kulturális látókörének kiszélesítésére, a materialista világfelfogás propagál­­ására, az idealista, retrográd elmé­letek és a burzsoá ideológia más meg­nyilvánulásainak visszaverésére. A tudomány meghódítása iránt ér­zett szenvedély szellemében, a párt és a nép iránti becsület és odaadás, a szocializmus építésének ügye iránti becsület és odaadás szellemében ne­velt főiskolai hallgató szeretni fogja maga választotta foglalkozását, való­sággal szomjazni fog arra, hogy mun­kához láthasson a gyárban, az üzem­ben, a bányában, a szántóföldeken s így gyakorlatilag hasznosíthassa szerzett ismereteit. Minden ifjút fel kell világosítanunk arról, mennyire árt saját fejlődésé­nek, ha a sok évi tanulmányai során elsajátított ismereteit aktatologatásra, poros iratcsomókra fecsérli. Segít­sük hozzá ezeket a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék : népi demokratikus államunk, a nép tette lehetővé szá­mukra, hogy művelt és felvilágosult emberré váljanak, és hogy az iskola elvégzése után szorgalmas terepmun­kával, nem pedig meleg irodákban meghúzódva kell teljesíteniök a nép iránti kötelességüket. A párttevékenység legfőbb törvénye a dolgozók anyagi jólétének és kul­turális színvonalának szüntelen eme­lése. A párt ebből a szempontból is megkülönböztetett figyelemben része­síti hazánk ifjúságát. Noha számos nehézséget kell még leküzdendők, ma mindenki világosan látja, hogy az if­júság sohasem részesült annyi gon­doskodásban, sohasem teremtettek számára olyan munka-, tanulási- és életfeltételeket, mint népi demokrati­kus rendszerünkben. Az Ifjúmunkás Szövetségre rendkívül fontos feladat hárul az ifjúság életkörülményeinek megjavításában. Állandóan figyelem­mel kell kísérnie, hogy az ifjúság rendelkezésére bocsátott alapokat he­lyesen használják fel, hogy az üze­mekben, gyárakban, építőtelepeken, GTA-kban, és állami gazdaságokban dolgozó ifjaknak egyre jobb munka­­feltételeket, élelmet, szállást és pihe­nést biztosítson. ■ Megtisztelő­-­feladat hárul a fiatal katonákra és tisztekre. Néphadsere­günk — a nép forradalmi vívmányai­nak védőpajzsa, nemzeti függetlensé­günk őre — a férfiasság, a szocialista hazafiság iskolája. A fiatal katonák­­na­k és tiszteknek — hazánk és béke­­szerető népünk védelmezőinek­­— az a feladatuk, hogy szüntelenül tökéle­tesítsék harci felkészültségüket és emeljék politikai ismereteiknek szín­vonalát.­­Az Ifjúmunkás Szövetség segíti a pártot a fiatal nemzedék kommunista nevelésében; megismerteti fiataljaink­kal azoknak a harcoknak a történe­tét, amelyeket népünk és munkás­osztályunk a jobb életért, a sza­badságért, nemzeti függetlenségünk­ért vivőtt, megismerteti velük a kommunisták és KISZ-isták küz­delmét, a párt harcának magasztos célkitűzéseit , s ezzel az ifjúságot a haza, a nép és a párt iránti határta­lan szeretet szellemében neveli és be­leplántálja azt a megingathatatlan meggyőződést, hogy a nép a­­párt ve­zetésével minden akadályt és nehézsé­get le tud küzdeni a szocializmus ügyének teljes győzelméhez vezető úton. A szocialista hazafiság érzése, a büszkeség a nép által pár­tunk zászla­ja alatt elért nagy forradalmi vívmá­nyokra újabb nagy tettekre lelkesíti ifjainkat a szebb új élet megteremté­séért vívott harcban. Ifjúságunknak a kommunista er­kölcs elveit kell szem előtt tartania tevékenységében és magaviseletében. Minden nevelési eszközt fel kell hasz­nálni, hogy az ifjak lelkébe beleplán­táljuk a szocializmusért küzdő új ember fennkölt jellemvonásait: becsü­letességet és őszinteséget, bátorságot és áldozatkészséget a haza és a nép forradalmi vívmányainak megvédésére, s azt a képességet, hogy az általános érdekeket mindenkor mindenek fölé tudja helyezni. Ápolni kell az ifjakban az idősebbek iránti tiszteletet, a család iránti szeretetet, az elvtársi magatar­tást. Rendkívül fontos, hogy az ifjúságot felvértezzük tudományos ismeretekkel s hogy leküzdjük a miszticizmus, a babona és az előítéletek káros befo­lyását. Az ifjúságtól, az uj társadalom épí­tőjétől távol áll a nacionalizmus és a sovinizmus; a fiatalok testvérisége és baráti együttműködése, nemzetiség­re való tekintet nélkül, az internacio­nalista szeretet és barátság érzése a kommunizmust építő Szovjetunió iránt, a szocializmust építő országok iránt, szolidaritása az egész világ ifjúságá­nak harcával — ilyen vonásoknak kell jellemezniük egész ifjúságunkat. Ily módon sokkal nagyobb arányú lesz hazánk ifjúságának hozzájárulása egész népünk békevédelmi harcához. Országunkban a román fiatalok ba­rátságban élnek és testvériesen együtt­működnek a magyar, német, szerb, zsidó, ukrán fiatalokkal, ámde nem szabad megfeledkeznünk valamiről: az ellenséges elemek minden tőlük telhe­tőt megtesznek, hogy szítsák a nacio­nalizmust a román fiatalok és a nem­zeti kisebbségek soraiban egyaránt. Fájdhatatlanul hirdetve pártunk és kormrtavunk lenini nemzeti politikáj­á­­nak alape­veit, szívós kitartással ne­velve az ifjúságot a szocialista haza­fiság és a proletár nemzetköziség szellemében, a fiatalokat — nemzeti­ségre va­n tekintet né­kül — erősebb harci egységbe vonjuk a párt zászlaja alatt. Az ifjúság magasabb színvonalú po­litikai és erkölcsi nevelése azon is múlik, mennyire törődnek az IMSZ- szervezetek azzal, hogy az­ ifjúság he­lyesen használja fel szabad idejét. Az, ifjúságnak kell életet vinnie, a k­ubok és a kultúrotthonok, a műkedvelő cso­portok, a sportegyesületek eleven mozgósító tevékenységébe. ELVTÁRSAK: Az Ifjúmunkás Szövetség előtt álló nagy feladatok megkövetelik az IMSZ szervezet egész tevékenységének ma­gasabb színvonalra való emelését, ele­ven, ifjúi hévvel teli és ugyanakkor tartalmas munka végzését s az IMSZ szervezetek egy részénél meggyökere­sedett bürokratikus és formalista mun­kamódszerek felszámolását. A szerve­zeti tevékenység megerősítésének alap­vető eszközei: az IMSZ sorainak erő­sítése a legjobb ifjúmunkásokkal, dol­gozó paraszt ifjakkal, diákokkal, főis­kolai hallgatókkal, értelmiségiekkel, a belső demokrácia és kollektív vezetés elveinek következetes érvényesítése, a bírálat és önbírálat fejlesztése, az if­júsági tömegekkel való kapcsolatok megszilárdítása, az élenjáró IMSZ szervezetek tapasztalatainak tanulmá­nyozása és elterjesztése, az IMSZ-ta­­gok alaposabb marxi-leniai nevelése, a politikai tömeg,munka fokozása. For­dulatra van szükség a káderek neve­lése, kiválasztása és előléptetése te­rén. Az IMSZ aktivistáknak ismere­teik, felkészültségük és egész maga­tartásuk révén megbecsülést, politikai és erkölcsi tekintélyt kell kivívniuk az ifjúság soraiban. Ha az IMSZ szervezetek behatóan törekednek e célkitűzések megvalósí­tására, akkor elevenebbé tudják tenni tagjaik tevékenységét, erősíteni tudják harcképességüket, ki tudják terjeszteni befolyásukat az ifjúság legszélesebb tömegeire is, s a párt iránt szívver­­lélekkel odaadó, edzett IMSZ kádere­ket nevelnek, olyan ifjakat, akik gya­korlati munkájukkal és politikai felké­szültségükkel érdemeseknek bizonyul­nak arra, hogy a Román Munkáspárt tagjainak címét viseljék. Az IMSZ szervezetek erejének for­rása a párt általi vezetésükben rejlik A pártszervezetek — az ifjúság forra­dalmi szervezete előtt álló fontos fel­adatok tudatában — magasabb szín­vonalra fogják emelni az IMSZ-szer­­vezetek vezetését, irányítását és ellen­őrzését. Az IMSZ-szervezetek csak a pártszervezetek tevékeny és céltudatos támogatásával válhatnak igazi segítői­vé a pártnak abban, hogy az egész dolgozó nép oldalán harcra mozgósít­sák az ifjúságot népi demokratikus rendszerünk megerősítéséért és a szo­cializmus felépítéséért. ELVTÁRSAK! Az Ifjúmunkás Szövetség II. kon­gresszusa felhívta az IMSZ-tagokat, hogy harcoljanak az ifjúság első so­raiban országunk szocialista építéséért, hazánk felvirágoztatásáért, a nép élet­színvonalának emeléséért és a béke megvédéséért. "Az RMP KV meg van győződve arról, hogy az Ifjúmunkás Szövetség méltónak fog mutatkozni a párt bizalmára. Egyre fokozottabb mértékben fogja teljesíteni azt a ne­mes feladatát, hogy hűségesem segítse a pártot egy olyan szorgalmas, tett­­erős ifjúság nevelésében, amely a haza reménysége és jövője s bátran és lankadatlanul harcol a béke kitel­jesítéséért. A Román Népköztársaság ifjúsága, küzdve a haza erősítéséért és felvirágoztatásáért, országunk szocia­lista építéséért és fejlesztve baráti kapcsolatait és testvéri együttműködé­sét a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország ifjúságával, a jövőben is kiveszi részét a világbéke megszi­lárdításából. Pártunk a jólét, a boldog és ragyo­gó jövő nagyszerű távlatait nyitja meg az ifjúság előtt. Előre a párt vezetése alatt, vívjunk ki új sikereket, neveljük az ifjú har­cosok lelkes osztagainak százait a szo­cialista építés és a béke­front szá­mára ! Éljen az ifjúmunkás Szövetség! Éljen szorgalmas és lelkes ifjusá­­gunk! Éljen szeretett hazánk, a Román Népköztársaság! A beszédet többször lelkesen meg­tapsolták. TÁVIRAT CONSTANTIN PIRVULESCU elvtársnak, az RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökének Bukarest SZÓFIA Az Önök szép országában tett utazásunkról hazatérve, a bolgár parlamenti küldöttség összes tagjai­nak nevében köszönetet mondok önnek, elnök elvtárs, azért a szívé­lyes fogadtatásért, amelyben a test­véri Romániában tett látogatásunk alkalmával részesítettek, továbbá azért, hogy módot nyújtottak a szocializmus útján elért sikereik be­ható megismerésére. Nagyon elégedettek vagyunk a közöttünk lefolyt véleménycserével és tapasztalatcserével. Sohasem felejtjük el a bennünket mindenütt örömmel, igazi testvérként fogadó román dolgozók körében el­töltött napokat. Erősödjék és virágozzék a román és bolgár nép örök barátsága ! Éljen a népek közötti béke és barát­ság! A bolgár parlamenti küldöttség ne­vében: Szava Ganovszki akadémikus. A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttséget fogadta Mogyorós Sándor elvtárs, a Minisztertanács első alelnöke Mogyorós Sándor elvtárs, a Minisz­tertanács első alelnöke, szombatom délben a Minisztertanács épületében fogadta azt a mezőgazdasági küldött­séget, amely F. Sz. Kovárnak, a Mold­vai SZSZK földművelésügyi miniszte­rének vezetésével, a Földművelésügyi Minisztérium és az ARLUS Központi Tanácsa meghívására látogatást tesz hazánkban. Jelen voltak a következő elvtársak: Al. Birladeanuu, a Minisztertanács al­­elnöke, Marin Stancu földművelésügyi miniszter, Bucur Schiopu, az állami gazdaságok minisztere, I. Moraru az ARLUS Központi Tanácsának helyet­tes titkára. A megbeszélésen részt vett I. I. Ho­rosilov, a bukaresti szovjet nagykö­vetség tanácsosa. A szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai beszámoltak a mezőgazdaság szocialista egységeiben, a kísérleti ál­lomásokon, a kutatóintézetekben szer­zett benyomásaikról és köszönetüket fejezték ki azért a szívélyes fogadta­tásért, amelyben mezőgazdasági dol­gozóink részesítették őket. Mogyorós Sándor elvtárs beszélt mezőgazdaságunk fejlődésének egyes kérdéseiről, kidomborította a szovjet küldöttség tagjaival folytatott tapasz­talatcsere hasznosságát s köszönetet mondott azért a segítségért, amelyet a küldöttség tagjai mezőgazdaságunk dolgozóinak nyújtottak. (Agerpres). A Központi Revíziós Bizottság tagjai 14. Serban Dumitru 15. Simonca Iuliu 16. Smarandeanu Simion 17. Tudoraliu Constanta­­18. Vlad Vasile 19. Ziman Andrea Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának plenáris ülése Az Ifjúmunkás Szövetség I1. kon­­gresszusán megválasztott" új Központi Bizottság 1956 június 30-án délelőtt plenáris ülést tartott. AZ IMSZ KB BORÚJÁNAK TAGJAI A plenáris ülés egyhangúlag az IMSZ KB burájának tagjaivá válasz­totta a következőket: Apostol Maria, Bejan Dumitru, Birlea Stefan, Circei Ion, Domokos Géza, Iliescu Ion, Je­nesen Ion, Kopándi Sándor, Mateescu Cornelia, Munteanu Eleonora, Olteanu Maroni, Petre Gheorghe, FepeSCU Du­­mitru, Trofin Virgil, Winter Richard. AZ IMSZ KB BORÚJÁNAK PÓTTAGJAI Az alábbi elvtársakat egyhangúlag a büró póttagjaivá választották: Flo­rea Vasile, Isakov Nevenka, Manciuc Ion, Ristache Florea, Spiridon Ana, Vintila Florea.—---------— --------— AZ IMSZ KB TITKÁRSÁGA A plenáris ülés egyhangúlag meg­választotta az IMSZ KB titkárságát. Az IMSZ KB első titkárává Trofin Virgil elvtársat választották. Az IMSZ KB titkáraivá választot­ták az alábbi elvtársaikat: Circei Ion, Iliescu Ion, Kopándi Sándor, Mateescu Cornelia, Petre Gheorghe. A KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Június­ 30-án, délelőtt a Központi Revíziós Bizottság megtartotta alakuló ülését. A bizottság elnökévé Neagoe Vasile elvtársat, választották: 1. Azoitei Vasile 2. Cimpoi Mihai 3. Ciurdureanu Valeria 4. Faifer Iosif 5. Gavrea Iosif 6. Grivei Gheorghe 7. Largeanu Maria 8. Lungu Iordana 9. Matache Elisabeta 10. Mihaescu Maria 11. Neagu Vasile 12. Pososku Tudor 13. Rutia Rabin Élenjáróké a szó SZÓRÁDI ILONA, a sztálinvárosi ,„Vörös Textil” kötöttárugyár fiatal munkásnője öt esztendeje viseli az élmunkás címet. Napi telje­sítménye soha sem kevesebb két normánál, pedig állandóan a legne­hezebb modelleket és mintadarabokat bízzák rá. Munkája minőségé­ről azt mondják az üzemben, hogy a kezéből kikerült kötött holmit akár tízezer közül is fel lehet ismerni; olyan egyenletes, szép és hi­bátlan a kötése, mint a gyöngy. Az alábbiakban beszámol munka­módszeréről. JÓL GAZDÁLKODNI AZ IDŐVEL! Sokszor és sokan kérdezték már tőlem: mi a titka magas munkatel­jesítményemnek ? Olyan egyszerű választ kellett adnom, hogy szinte szégyelltem. Jól gazdálkodom az idő­vel. A legtöbben azt hiszik, hogy a ki­váló eredményt elérő munkásnak ok­vetlen van valami ügyes mester­fogása, amit csak ő ismer — az ilye­neknek természetesen csalódást oko­zott az én válaszom, pedig higgyék el, a munkaidő jó beosztásán na­gyon sok múlik. Öt évvel ezelőtt, mint kezdő kötőnő, sokszor figyeltem társaim munká­ját. Különösen kétféle munkatempó tűnt fel nekem. Az egyik: amikor a munkás nagy sebbel-lábbal kezdi a napot, úgy siet, hogy még lélegzetet venni sem mer. Azt láttam, hogy az ilyenek úgy járnak, mint az versenyfutó, aki már a pálya elején beveti minden erejét s a végén nem bírja szusszal. A másik munkatempó éppen ellenkezője ennek: a munkás a nap elő­szakában elfecséreli az időt, az u­tolsó órákban aztán rohan, kap­kod, hogy behozza az elmulasztotta­kat . Mindkét módszer rossz. Vé­leményeit­ szerint az egyes ember munkájában éppolyan fontos az egyenletes üzem, akárcsak az egész gyár termelésében . Nekem reggel mindig az az első dolgom, hogy egy kis számítást vég­zek . Mondjuk, ma női szvettereket kell kötnöm. Megnézem a mintát, a gyapjút, hozzávetőlegesen megálla­pítom, hogy hány darabot tudok megcsinálni belőle nyolc óra lefor­gása alatt, aztán kiszámítom egy da­rabnak a munkaidejét. Ehhez az olyan védőhöz, amit magam szabok ki ma­gamnak, feltétlenül ragaszkodom. Sietség, kapkodás nélkül, egyforma ütemben dolgozom egész nap. Az egyenletes munka mellett a jó minőség szinte magától adódik. A kézi hajtásos kötőgépeknél nagyon fontos az egyenletes hajtás Ha túl gyorsan forgatjuk a hajtókereket, sza­kad a szál, törik a tű, hiba hibára halmozódik. Ha egyforma ütemben hajtom a kereket, szálszakadástól, tá­­töréstől nem kell félnem, a kötés is sima, egyenletes lesz Természetesen, jó eredményt csak jól karbantartott géppel lehet elérni. Mielőtt munkához kezdenék , gon­dozásba veszem a gépemet. A legki­sebb gyapjúpihét sem tűröm meg a kényes alkatrészek között, vigyázok arra, hogy egyetlen csavar se legyen meglazulva, öt év óta dolgozom ezen a gépen, de még egyszer sem kellett javításba adni s az sem fordult még elő, hogy napközben valami géphiba leállásra kényszerit­tt vol­na. Nemrégiben brigádot alakítottunk a kötődében. Valamennyi brigádtag az én egyszerű munkamódszerem­mel dolgozik s örömmel mondhatom — nagyon jó eredménnyel. 1956. július 1., vasárnap Az Ifjúmunkás Szövetség újonnan megválasztott központi vezető szervei Az IMSZ Központi Bizottságának tagjai 1. Alecu Costica 2. Alexovici Antoaneta 3. Amariei Constantin 4. Ambrus György 5. Apostol Maria 6. Arhideanu Liviu 7. Bartha Margit 8. Bejan Dumitru 9. Bilal Lemon 10. Birlea Stefan 11. Birzescu Filofteia 12. Bögözi Anna 13. Budura Maria 14. Buzatu loan 15. Ciovirnache Gheorghe 16. Circei loan 17. Cirtina Constantin 18. Coconcea 1. Cristache 19. Costea Dumitru 20. Cristea Polizu 21. Dan Destiu 22. Dan Gavrila 23. Dinu Cristica 24. Dinu Munte 25. Domokos Géza 26- Dumitru Victor 27. Enache Marcel 28. Ene Oprea 29. Florea Vasile 30. Fodor Alexandra 31. Fülöp Irén 32. Gavras Gheorghe 33. Gheorghe Nicolae 34. Giurgiu Alexandrina 35. Grasoi loan 36. G­rigo­ras Ecaterina 37. Hajdú Győző 38- Hera Florea 39. latin Veselin 40. Iliescu loan 41. Ionescu Dumitru loan 42. Isacov Nevenca 43. Istrate Mihai 44. Iurel Stefan 45. Kopándi Sándor 46. Labinet Valér 47. Leica Adam 48. Lupu Costica 49. Manciuc loan 50. Mateescu Cornelia 51. Medgyaszai Ferenc 52. Merei Nicolae 53. Mirota Gheorghe 54. Moldovan Zenogie 55. Munteanu Eleonora 56. Nastase Mitroi 57. Nicoara Alexandru 58. Olteanu Miron 59. Petre Gheorghe 60. Petre C. km 61. Petre S. Maria 62. Petrov Ivan 63. Petrovici Vasile 64. Pinca Petra 65. Pop Gheorghe 66. Popa Ion 67. Popescu Dumitru 68. Punga Elisabeta 69. Rajee Ioan 70. Ristache Florea 71. Roman Hotea Petru 72. Roju Ioan 73. Schiffer Magda 74. Sebejan Virgil 75. Spiridon Ana 76. Stanciu Dumitru 77. Turcan Constantin 78. Trofin Virgil 79. Tudor A. Valeria 80. Ungureanu Georgeta 81. Váradi Judith 82. Veres Nicolae 83. Vintila Florea 84. Viorel Viorica 85. Winter Richard A Központi Bizottság póttagjai 25. Pacoste Cornelia 26. Petrovici Camenco 27. Prisecan Vasile 28. Rotaru Anisoara 29. Sandu Dumitru loan 30. Sauciuc loan 31. Sarateanu Maria 32. Stanciu Rafira 33. Tanase Valentin 34. Trandafir Gheorghe 35. Vulpe Nicolae 36- Zamfirescu Stela 1. Andrica Ion 2. Brad Ion 3. Catranici I­eana 4. Chirila Maria 5. Ciobanu Valeriu 6. Constantin Viorica 7. Creacu Dumitru 8. Dumitriu Steli­an 9. Eisenberger Grete 10. Enache Elena 11. Farczádi Erzsébet 12. Folticska Ferencz 13. Gidiman Margit 14. Grosan Silvia 15. Hnatiuc Viktor 16. Iorga Marta 17. Iovanescu Eugenia 18. Mahler Fred 19. Manolescu Diogene 20. Marinescu Tom­a 21. Mi­ja Ioan 22. Nadu Gh. loan 23. Nagacevschi Grigorii 24. Nichita Iosif Ifjúsági nagygyűlés a fővárosban A fővárosi ifjúság az Ifjúmunkás Szövetség második kongresszusának befejezése alkalmából szombaton dél­után nagygyűlést tartott a Dinamo­­stadionban. A központi emelvényen helyet fog­laltak: Virgil Trofin, az IMSZ KB első titkára, Bruno Bernini, a DIVSZ elnöke, Ion Circei, Ion Iliescu, Cor­­nelia Mateescu, Petre Gheorghe, az IMSZ KB titkárai, Florian Danalache, az RMP Bukarest városi bizottságá­nak első titkára és Petre Lupu, továb­bá az RMP KV tagjai, az IMSZ KB bárójának tagjai, a külföldi ifjúsági küldöttségek vezetői. Megnyitó beszédet mondott Dumitru Bejan elvtárs, az IMSZ Bukarest vá­rosi bizottságának első titkára. Az IMSZ Központi Bizottsága nevé­ben Virgil Trofin elvtárs, az IMSZ KB első titkára mondott beszédet. Az Ifjúmunkás Szövetség kongres­­­szusa számba vette az ifjúsági szer­vezet eredményeit és fogyatékosságait s meghatározta az IMSZ előtt álló feladatokat — mondotta Virgil Trofin elvtárs, majd hangsúlyozta, hogy az IMSZ-nek az ifjúság mind szélesebb tömegeit kell bevonnia a második öt­éves terv teljesítéséért folyó munkába. Az IMSZ-nek emelnie kell a városi és falusi dolgozó ifjúság között végzett politikai és szervező munka színvona­­­lát. A kongresszus még jobban kidombo­rította egész dolgozó ifjúságunk hű­ségét, szeretetét és háláját a Román Munkáspárt iránt, amely atyai szere­tettel vezeti és irányítja szervezeteink tevékenységét, s amely mind jobb és jobb körülményeket teremt ahhoz, hogy ifjú nemzedékünk életerős, felvi­lágosult nemzedékké váljon. Ifjúságunk minden energiáját latba veti, hogy valóra váltsa a kongres­­­szus határozatait — mondotta befeje­zésül Virgil Trofin elvtárs. — Az IMSZ-tagok, hazánk ifjai számára nem lehet magasztosabb és nagysze­rűbb cél annál, hogy egész ifjúi lelke­sedésükkel, minden tudásukkal és te­­hétségükkel a szocializmus ügyét szol­gálják. A nagygyűlésen Bruno Bernini, a DIVSZ elnöke, az ifjúsági világszer­vezet nevében üdvözölte a fővárosi if­júságot. Felszólalt még Satunov Geor­­gi Pavlovics, a Komszomol KB báró­iénak tagja, Ho Chin-min, a kínai if­júsági küldöttség vezetője, Szoszkics Budiszlav, a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség KB elnökségének tagja és Massei Aimé, a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsá­ga bárójának tagja. A nagygyűlés a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség himnuszával ért véget. (Agerpres) Fogadás a kongresszus befejezése alkalmából Az Ifjúmunkás Szövetség Köz­ponti Bizottsága szombaton este az IMSZ második kongresszusának be­rekesztése alkalmából fogadást adott a kultur és pihenőpark I-es számú vendéglőjében. A fogadáson részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Gh. Gheorghiu- Dej, I. Chisinevschi, Gh. Apostol, N. Ceausescu, Fazekas János, I. Coz­­ma, Florian Danalache, az RMP Bu­karest városi bizottságának első titkára, Virgil Trofin, az IMSZ KB első titkára, Bruno Bernini, a DIVSZ elnöke, az RMP KV több tagja, a kormány több tagja, az IMSZ KB burájának és az IMSZ KB-nak tag­jai, a kongresszusra meghívott kül­földi ifjúsági küldöttségek, kongresz­­szusi küldöttek és meghívottak, fő­városi ifjak és lányok. A fogadás elvtársias légkörben folyt le. (Agerpres).

Next