Előre, 1957. január (11. évfolyam, 2867-2884. szám)

1957-01-11 / 2867. szám

2 FILHARMONIKUS HAI'WIVEJRSJSNYEK A ma­ vasárnap Sergiu Comissiona tehetséges, fiatal karmester vezényel­te a bukaresti HHlar­monikus zenekart Minel Andricu zenekari szvitjének na­gyon szép tolmácsolása után­­Beetho­ven 11. szimfóniája hangzott el. Bi­zonyára nem volt elég idő a m­i helyes és­­jó kidolgozáséra Különösen érez­tük ezt a második tétel kissé gyors tempóvételénél, a harmadik és negye­dik tétel tisz­tátlanságainál. A mulasz­tottakat kárpótolta a zenekar Ravel ..Alborada del Gracioso­ című tüzijá­­­tékszerűen sziporkázó zenekari művé­nek jól sikerült előadáséval. Legutóbb Maria Fotino érdemes mű­vésznő Mozart A dúr zongoraverse­nyét játszotta kár, hogy ez a mély emberi érzésekkel teli nagy mozarti mű­ Maria Fotino játékában elhalványo­dott. Sikerültebbnek bizonyult Beetho­ven zongora, ének- és zenekarra írt Fantáziájának előadása. Ezen a hang­versenyen — amikoris Mircea Basarab vezényelt, — még Wagner ,»Nürnbergi m­esterünk­,okok" nyitányát és Szl­vé úri „Bihari táncait“ (a Bartók gyűj­­tésbő!) játszotta a zenekar. FRANCL, ZENE címen valóban gyönyörű, bensőséges hangulatú kamarazene-estnek lehettünk tanúi a múlt héten a fővárosi Dailys teremben. A műsor első felében Cou­perin, Durant, Leserra, Lully, Rans­eau és más preklasszikus és klasszikus ze­neköltők művei hangzottak el. Régi, szép dolgok, amelyek teljes üideség­ik­­ben és bájukban keltek életre. .Különö­sen szép volt Couperin hárfa-hegedű brácsa szvitje. Liana Pasquali, ez a kitűnő hárfam­­vésznő (milyen kár, hogy olyan ritkán halljuk !) nagyszerű etitusérzékkel, könnyed, elegáns tec­v rákéval, muzikalitással csillogtatta a mű szépségeit Vle­­együtt Minie« S’­uiescu érett, szép hegedűjá­téka, ki­váló kamarazene-érzéke, George Po­­povici értékes brácsajátéka magas mű­vészi színvonalat biztosított. Ceila Tanasescu (szoprán) régi fran­cia (s a második részben modora) da­­loi­at énekeli kedvesen, stílszerűen, igen jó ,előadókészséggel. A műsor ír­ások öt felében ajabnokori és modern francia zeneszerzők : Chaveson, De fossss', Ravel — mű­vei hangzottal; el Constantin Uingureanu Debussy k­liri­­métra írt rapszódiáját játszotta, végül pedig Ravel „Introduction et Allegro’,* című hárfa szeptettjét játszotta Liana Pasquali művészi felkészültséggel, Alexandra Nicolae (fuvola), Constantin Ungu­reanu (klarinét), Mircea Saules­­cu (I. hegedű),­ Henri Brendler (11. hegedű),­George Popovici (brácsa), Al­fons Capitanovici (gordonka) valóban remek játékkal. ALEXA­NDR­U THEODORESCU ÜNNEPLÉSE Köztiszteletben álló művészt ünnne­­pelt január 2-án este a bukaresti fil­­harmónia és vele együtt a fővárosi ze­­nehallgatóság. Alexandru Theodorescu érdemes mű­vész, a George­­Enescu Ad­dám­i­­Filhar­monikus Zenekar koncertmestere, a ze­nei művészeti főiskola tanára, mű­­­vészi tevékenységének 40. évfordulója volt ezen a napon Az Atheneum hang­­versenyterme szi nyultig megtelt hallga­tósággal, ott voltak zeneszerzők, kar­­mesterek, előadóművészek, tanárok stb­, egyszóval mindenki, aki a főváros ze­neéletében számít, hogy tanúja legyen egy raracinatajia-mil aktív, ma is művé­szi ereje Ibijében tevékenykedő, meteg­ szívű muzsikus ünneplésének, aki nem­csak kiváló felkészitőségével, tudásá­val, hanem a hivatás iránti szeretőjé­vel és lelkiismeretességével is kiírva a fővárosi zenevilág megbecsülését. Per­cekig zúgott a taps, amikor az Anne,­palt az emelvényre lépett. A szeretet­nek és a rokonszenvnek szívből jövő tü­ntetése volt ez, amely végigkinérte az egész estét és így bensőséges, ün­nepi hangulattal forrósította át. A műsor első felében Nardini gyö­nyörű hegedűversenyét és I­­onna­ Ctescu hegedű­zenekari szimfonikus költeményét játszotta Alexandra Theod­oorescu. Játékában esélyérzésű, tisz­­talelkű muzsikus szólalt meg, u­gy ahogyan a közönség­­immár évtizedek óta ismeri és elismeri. A zenekart Mircea Basarab vezényelte kiválóan A műsor második részében Beethoven hegedűversenyét játszotta a jubiláló, akinek művészi velleitása, bensőséges muzikalitása, nemes egyszerűsége itt is megmutatkozott A zenekar élén ezúttal George Georgescu, az RNK nép­művésze állott és nagyszerű vezényle­tével emelte az est ünnepi fényét. (P. L.) Tervszerűség­­ •V.­.. prcsóbb gépjavítás Jó kétes Tél hónappal eze­lőtt jártam utoljára a sepsiszentgyörgyi GTA-n. Csendes volt a gépállomás udvara, környéke. Traktorzugá­st csak a mező­kön lehetett hallani. Szántottak ve­zettek a kollektív gazdaságok és me­zőgazdasági társulások földjein. Annál hangosabbak voltak­­azonban a műhelyek. Mindenütt szorgos munka folyt. Dolgoztak az épülőférben lévő cséplőgépjavító csarnokon. Építettek, javították a műhely más­­szárnyait. Akkor még olyan sok volt a munka, hogy szinte kétséges volt, vajon befe­jezik-e, mire beköszönt a téli javítá­sok ideje. Ez érdekelt tehát elsősorban most, amikor újra felkerestem a sepsiszer.í­­jgyörgyieket. Kovács István, a GTA igazgatója mintha kitalálta volna ,gon­­­dolatomat, legelőször is a műhelyekről­­beszélt. Elkészültek vele. Sőt arra is jutott idő, hogy a kovácsműhelyben ventillátort­ szerel­jenek fel, s biztosít­­sák az egész részleg jobb szellőzteté­sét. Tehát már az indulás az eddigiek­nél sokkal jobb körülmények között történik, jobb munkafeltételek mellett látnak hozzá a traktorok és mezőgaz­dasági gépek javításához, s ez már egyik biztosítéka annak, hogy amint tervezik, február 20-ig befejezik a trak­torok javítását. Pedig nagy feladatot vállaltak magukra. A 73 traktor álta­lános javításával ,sok baja van Csakhogy a sepsiszentgyörgyi GTA munka­közössége idejében gondolt a hatokra s igyekszik azokat elkerülni. Először is az idén­­előre látható­lag nem lesz fennakadás a ‘cserea'ka'.ré­­szek s máis, a javításhoz szükséges anyagoik­ivitelt, ■min4 más esztendők­ben A GTA vezetősége megegyezett ugyanis a Sztálin városi 5 számú­­al­­katrészl­erakat vezetőivel, hogy a ja­vításhoz szükséges anyagokat folya­matosan szállítják, aszerint ahogy egyes alkatrészekre sísükség van. Ez­zel­­megkönnyítik a lerakat munká­ját, ugyanakkor ki ütőért­ják azt, hogy mígdlig a szükséges anyagokat kapják meg. A mostani ja­vításoknál kevesebb ujj­cserealkatrészre lesz­­ szükségrt, mint tavaly vagy tavalyelőtt, mert a traktorok szétbontásánál figyelmesen megvizsgálnak minden alkatrészt s amelyik kisebb javítás, felújítás után újra használhatóvá válik, azt nem cse­rélik ki. A régi alkatrészek javítását, felújítását maguk a GTA dolgozói végzik. Ezzel az intézkedéssel meg­könnyítik az anyagellátást s ugyan­akkor kevesebb költséget fordítanak a javításokra. Ezt a szempontot különben egy percre sem tévesztik szem elől a sepsi­szentgyörgyi gépjavítók. Minden esz­közt megragadnak arra, hogy minél alacsonyabb legyen az önköltség s normálhektáronként ne csak 4 lejt ta­karítsanak meg, mint tavaly, hanem sokkal többet. Ezért úgy szervezték meg a ratipikát, hogy annak minden szakaszát gazdaságosan, takarékosan végezhessék. Bevezették az alkatrész­­csoportonkénti javílást. Ennek kereté­ben 10 csoport foglalkozik egy-egy traktor javításával. Az utolsó csoport az utolsó­­simitateokat végzi s bejárat­ja a kijavított motort. Az egyes cso­portok és munkafázisok közötti átme­net folyamatos, minimumra csökkent a holtidő. A motorszerelő műhely pél­dául közvetlen összeköttetésben van a magasnyomású pumpák ellenőrzését és a kijavított motorok bejáratását végző részlegekkel, így kevés idő és energia kell ahhoz, hogy a motor egyik részlegről a másikra kerüljön s ez előnyösen befolyásolja a javítások önköltségének alakulását. A motorszerelő műhely dolgozói újí­tásokkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél kevesebbe kerüljön a traktorok javítása. Péterfy Károly, Szekeres János és Bacula Bél­a azzal kísérletez­nek, hogy a főtengely fekvő­csapágyait egyszerre fúrják ki.­Ezzel­ az Újítással 6 órai Munkaidőt takarítanak meg (ed­dig ugyanis 15 óra kellett ahhoz, m­íg a főtengely öt csapágyát egyenként kifúrták, egyszerre pedig 9 óra alatt elkészülnek­ ezzel a munkával). A gépállomás minden brigádosa, ■ traktorosa részt vesz a traktorok és mezőgazdasági gének javításában. Ez megkönnyíti a munkát, hiszen azok is­merik legjobban az egyes motorokat, géneket, akik egész éven keresztül dolgoznak velük. A javítások mellett jut idejük a traktorosoknak arra is, h­gy szakmailag továbbképezzék ma­gukat, kiegészítsék tudásukat. A téli szakoktatás terve szerint hetente egy teljes napot fordítanak a tanulásra. Ezeken a napokon a GTA vezetői és legfelkészültebb dolgozói, többek kö­zött Krajnik Béla főmérnök, Csomós Ferenc főgépész, Bacula Béla műhely­­mester és marsok gondoskodnak a traktorosok, brigádosok fő felkészíté­­séről azért hogy az idén egyre több olyan traktorosa legyen a gépállomás­nak, mint Farkas Sándor, Fülöp Béla, Nagy István, Györgybiró Ferenc és mások, akik nemcsak tervüket telje­sítik túl, hanem minőségileg is kifo­gástalan munkát végeznek s kiveszik részüket a rajon falvainak szocialista átalakításából. B. G. Módosítások a jövedelmi adó kivetésénél Állami költségvetésünk bevételeinek tutor­ unió része a gazdaság szocialis­ta szektorából származik. A­ szocialis­ta gazdaságból befolyó állami bevéte­lek részaránya évről évre nő Az RMP KV nemrég megtartott plenáris ülésé­­nek dokumentumaiból kitűnik, hogy ezek a jövedelmek az i9t­ 57. évi állami költségvetésnek csaknem 90 százalé­­ká­t teszik ki E fő jövedelmi forráson kívül az ál­lam­i költségvetés igen csekély arány­ban magában foglalja az adókiveté­sekből és illetékekből származó jöve­delmeket is, amelyekkel a lakosság hozzájárul a költségvetési akciók ré­szére szükséges pénzalapokhoz Ilyenek a városi adók és illetékek is, (jövedel­mi adó, házadó, a városi telkekre ki­vetett adó, a közlekedési eszközökre kivetett illetékek, a háziállatokra ki­vetett­­illetékek),, amelyeket a pénz­ügyminisztériumi szervek évente vet­nek ki. Az 1957 évi jövedelmi adó kiveté­se a városokban nemsokára megkez­dődik Az elmúlt évektől eltérően, a Hivatalos­ Közlönyben 1956 november 24-én közzétett 61. számú törvényere­jű rendelet jelentős módosításokat ír elő az 1957 évi jövedelmi adó ki­vetésénél. Ez a rendelet egyrészt az adóösszeg minél méltányosabb meg­­állapításai tartja szem előtt, másrészt pedig az a célja, hogy minél jobban leegyszerűsítse az adókivetést és be­hajtást. E módosítások a jövedelmi norma alapján történő adókivetési rendszerre és az adókivetés véglegesí­tésére egyaránt vonatkoznak. A jövedelmi norma alapján történő adókivetési rendszer egyaránt előnyös az adófizető és az adókiv­ető­ szervek számára. Egyrészt mentesíti az adófi­zetőt a normát meghaladó­­jövedelem­többlet­­megadóztatása és a könyvelé­si kötelezettség alól, további adóztatá­si stabilitást és maás előnyöket bizto­­­­sít számára, másrészt pedig megkön­­­­­nyíti az adókivetési apparátus mun­káját, mert a jövedelmi normák alap­­­­ján sokkal egyszerűbb m­egállapítani az adóösszeget . A módosítás értelmében jövedelmi­­ normák alapján vetik ki az adót az­­ összes alkalmazottak nélkül dolgozó­­ kisiparosokra, beleértve a csökkent­­ munkaképességű, és a saját céljaikra­­ (bizonyos okokból kifolyólag) csök­kent óraszámmal dolgozó kisiparoso­kat is s lehetőséget ad arra, ho­gy jö­vedelmi normák alapján adóztassák meg a pénzügyminisztérium­­ által megállapított más adófizetői kategó­riákat is. A pénzügyminisztérium 1957-re kiterjesztette a nornnzertd­­ezert­­ fuvarosokra- a bérkocsisokra­ és a taxisokra is Azoknál a kisiparosoknál, akik a rendesnél kisebb munkaképességük következtében (öregek, rokkantak, tes­ti fogyatékosságokban szenvedők, be­tegek, kisgyermekes anyák és más ilyértelmű kétségtelen bizonyítékokat felmutató személyek), vagy mert csök­kent óraszámmal dolgoznak (mint például a szövetkezett kisiparosok, munkások, vagy tisztviselők) a hár­­mánál kisebb jövedelmet mutatnak fel. az adókivetésnél a pénzügyminiszté­rium által megállapított százalék, arányban csökkentik a jövedelmi nor­mákat. A fuvarosoknál, bérkocsisok­nál és taxisoknál öregség, rokkantság, testi fogyatékosságok, vagy betegség esetében, ha az illetőt nem segíti egy családtag, a normát 30 százalékkal csökkentik Az adókivetés véglegesítése a múlt­ban sok elégedetlenségre áttett okot az adófize­k körében, mert­ a* *-ba végleges tisetét kü­lönbötések mírei­tek fel. E kölö­›b›‚»ataket «ár azért is nehéz volt befifizsdt­ni,­ mert ez •‘iérték a­­megadózott jövedelmet ilyenkor már fel is használták Ez történt m­­ég a szabad foglalkozásúak, a kisiparosok és fuvarosok esetében. 1957 január 1-től kezdődőleg az évi adók­ivetést csak a kereskedők eseté­ben végtege­tta (­itólag. A többi kate­góriánál a fólyó évre — az előző évi fönfirtem alapját! — kivetett adóösz­­szeg végleges. Az 1956. évi ideiglenes­­ etakivetesek v­ "az év folyamán felül­­izsgálás. Vagy a törvényerejű rende­let 30. szakaszának alkalmazása ré­vén történt változtatásokkal -­ az il­lető évre véglegesek maradnak. Amint a fentiekből kitűnik, álla­munk gondoskodik arról, hogy a nem szövetkezett kisiparosok is zavartala­­nul folytathassák működésüket. NAGYOBB SIKEREKÉRT a mezőgazdaság szocialista átalakításában A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának IV. ülésszaka (Tudósítónktól) A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának IV. ülés­szakán a képviselők többek között meg­vitatták, mit tett­­a végrehajtó bizott­­ság a mezőgazdaság szocialista átala­kításáért, hogyan hajtotta végre az RMP tartományi bizottságával közö­sen kidolgozott erre vonatkozó mun­katervét A végrehajtó bizottság jelentését Kapusi József, a mezőgazdasági igaz­gatóság igazgatója terjesztette elő- S bár később egyes képviselők jogo­san kifogásolták, hogy több részlet­­kérdésre nem tért ki eléggé a jelentés, egészében mégis elmélyülten elemez­te a meglévő szocialista egységek megerősítéséért, valamint az új egy­ségek szervezéséért kifejtett munkát. A SZOCIALISTA EGYSÉGEK MEGERŐSÍTÉSE érdekében — a tartományi pártbizott­ság irányításával — egy évi időtar­tamra mezőgazdasági szakembereket osztottak be a kollektív gazdaságok­hoz és társulásokhoz, szem előtt tart­va, hogy a gyengébbeknek a leg­jobb agronómusok nyújtsanak folya­matos tán­yg­ítás. A tartományi vég­rehajtó bizottság és, a rajoni végrehaj­tó bizottságok tagjai hasonló módon segítették a kollektív gazdaságokat ,és társulásokat., Tanácsaikkal megköny­­nyítették a termelési és költségvetési tervek helyes összeállítását, később pedig a tervek végrehajtását iy mó­­don sikerült elérni, hogy csatornázás­sal m­integy 1400 hektárnyi területet úrraentesítettek. 19 kollektív gazda­ságban alkalmaztak tudományos ve­tésforgót Egyes ,lemaradt kollektív gazdaságok — a köpeci, tusnádi, kéz­­divásárhelyi stb — a legjobbak közé kerültek, de a dalnoki, nagygalamb­­falvi fületelki és mások is gondosab­ban művelték meg földjeiket, szaksze­rűbben­­kezelték állatállományukat, mint azelőtt Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy a tartományban a kollektív gazdaságok és társulások 3—400 kg., ma­ nagyobb termést értek el, mint az egyéni gazdaságok. Ennek szemlélte­tésére elegendő megemlíteni, hogy a csikszentimrei kollektivisták hektáron­ként 2607 kg. búzát, 2000 kg. árpát, 2737 kg rozsot takarítottak be, a ré­geni társulás tagjai pedig 34 000 kg. cukorrépát és 18 000 kg. burgonyát ter­meltek hektáronként , amíg a tejter­­melés tartományi átlaga 748 liter te­henenként és egy liter tej előállítása 2,60 lejbe kerül, addig a kökösi kol­lektív gazdaságban 2300 liter tejet termeltek tehenenként, literenként 0,90 lejért a kászonalu­zi állattenyésztési társulásban pedig 2000 literes évi át­lag folytán csökkent jelentősen az ön­költségi ár. Egyes kollektív gazdaságok külön­­böző mellékgazdaságok létesítésével és kibővítésével növelték jövedelmü­ket. A felsőidecsi kollektív gazdaság zöldségeskertje jövedelméből havonta pénzelőleget oszt, amely munkaegysé­genként több mint 8 lejt tesz ki, míg az udvarfalviak zöldségeskertje 150 000 lejt jövedelmezett A bátosi, petelei, kiskendi, karácsonyfalvi és folyfalvi kollektivisták viszont 600 ezer szőlő­oltványt állítottak elő, ami számukra jövedelmük növekedését a tartomány részére a szőlőtelepítés fokozását ered­­ményezte- Egy munkaegység jöve­delmének értéke az 1954 évi 24­52 lejről 1955-ben 31­15 lejre növeke­dett a tartományban s máris megálla­pítható, hogy 1956-ban ennél is többre rúgott Ugyanakkor a kollektív gaz­daságok állóalapja hozzávetőleg 12 millió lejjel nőtt egy év alatt. A szadidlista egységek megerősödé­sében nagy szerepük volt a GTA- knak. Szárhegyen új korszerű gép­állomás keze­te meg működését és ösz­­szesen 108 traktorral, 123 traktoreké­vel 37 cséplőgéppel meg egyebekkel bővült a géppark A gépek jobb kihasz­nálásával pedig 289 normálhektár­ról 331 normálhektárra növekedett traktoronként a teljesítmény. Ugyan,­akkor sokat javult a munka minősége is, amit a sepsiszentgyörgyi és a nyá­­rádszeredai GTA által elnyert terme­lési zászló is bizonyít. Részletesen rámutatott a jelentés a hibákra is Arra, hogy a tartomány állattenyésztési jellege ellenére még nem sikerült biztosítani a törvényben előírt állatállományt s akadnak még olyan kollektív gazdaságok, mint az Ilyefalvi, ahol a tehenek tejhozama a­­lacsony, a tej előállítási ára pedig magas. Mások — az ákosfalvi, nagyernyei, keresztúri — csökkentet­ték gyümölcsösüket és zöldséges kertjüket. A társulások között viszont sok olyan van, amelyekben nem sike­rült megszervezni a közös mankét és nem létesítettek álló alapot. AZ ÚJ SZOCIALISTA EGYSÉGEK létrehozásáért folytatott tevékenységet elemezve, a jelentés megállapította, hogy jelenleg a tartomány 125 kollektív gazdasága több mint 12 ezer családot ölel fel 50 ezer hektár me­zőgazdasági területtel, 199 társulás 5794 család közel 9 ezer hektár földe­jét egyesíti, míg 220 egyszerű terme­lő csoportnak 11806 tagja van. 1956- ban két kollektív gazdaság és 73 tár­sulás — közöttük 20 állattenyésztési társulás­ létesült A régebbiekkel e­­gyütt ezek is megfelelő támogatást­ kaptak, őszi vetési tervüket 109,2 szá­zalékban teljesítették és bő ter­mésre van kilátásuk. De annak ellené­re, hogy Udvarhely vajon egy kollek­tív gazdaság és 15 társulás létrehozá­sával túlszárnyalta. Régen rájön pe­dig egy kollektív gazdaság és 12 tár-­­sulás megalakításával 94,2 százalék­ban teljesítette a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának ütemtervét, s­­az általános eredmény mégsem kielégítő Ennek fő oka az, hogy a legtöbb vajon­­ban még mindig csak szórványosan, és­ kampányszerűen foglalkoznak ezel a­ feladattal. Az állami gazdaságokat — a nagyüzemi gazdálkodás jó példáit! — nem használják fel eléggé a dol­gozó parasztok meggyőzésére, nem gondoskodnak arról, hogy a kollektivis­ták valamint a társulások tagjai és az egyéni gazdák kölcsönös látoga­tásokkal kerüljenek közelebb egy­máshoz, lebecsülik az ifjak és a nők szerepét, továbbá a kultúrmunka moz­gósító erejét. Pedig, hogy mit jelent a sokoldalú, következetes propaganda azt meggyőzően példázta több felszó­laló. Marts Aurel elmondta, hogy mi­­kor Régen vajonban a fővári kollek­tivisták ellátogattak Erdőszakállra — ahol már jól ismerték a tevékenysé­güket — egy este harmincan iratkoz­tak be a valamivel később megalakult társulásba. Horváth Géza pedig rész­­letesen ismertette a szocialista mező­­gazdálkodás felsőbbrendűsége szem­léltetésének egyik jól bevált eszközét. MEGGYŐZŐ ÉRVEK Székelyudvarhely rajonban a mező­­gazdasági szakemberek gondos tanul­mány alapján összegezték, mit jelen­tene a mezőgazdasági termelésben az egész rajon szocialista átalakítása. S a meggyőzés sok más módszere mellett számításaik is eredményes ér­­veknek bizonyultak- Ugyanis a dolgozó könnyű levonni tehát a következte­­tést, hogy a rajonban közös gazdálko­dással hozzávetőlegesen 3—400 va­gon gabonával lehetne többet ter­meszteni, míg a költség mintegy 4 millió lejjel lenne kevesebb. A NŐKÖN IS SOK MÚLIK 41 mezőgazdaság szocialista átalakítá­sában — hangsúlyozta Covrig Ra­­veca, sokan mégis lebecsülik azt az erőt, amit képviselnek! A jelentés is csak éppen érinti a tevékenységüket. Megállapítását Németh Katalin szá­mos konkrét ténnyel támasztotta alá. Helytelenítette, hogy mindig csak ar­ról van szó ,­mit tett X. Y. és család­ja.“ Arról nem beszél senki, hogy az asszonyok milyen munkát fejtenek ki a kollectív gazdaságokban és­ társulá­sokban, mekkora jövedelemmel járul­nak hozzá személyesen családjuk bol­dogulásához Pedig hány olyan akad, mint Papp Kata kiskendi fejölső, aki­nek több mint 500 munkaegysége volt az elmúlt évben. Elmondta azt is, hogy a parasztok látóköre egyre szélesedik és már sokan nem maradnak közömbö­sek, ha tudják, hogy a rajon 31 ezer hektárnyi kisparaszti gazdasága mint­egy 200 ezer parcellára oszlik, amelye­ket körülbelül 300 ezer mezsgye hatá­rol. Különösen ha helyi viszonylatban is megmutatják, hogy például Derzsen átlag 20, Fenyéden és Zetelakán 25 parcellából áll egy gazdaság, így az­tán könnyű alátámasztani, hogy a ra­jonban legalább 320 hektár terület marad kihasználatlanul a mezsgyék miatt, amelyen csupán 1500 kg­-os átlagtermést véve alapul 480.000 kg gabonát lehetne termeszteni! Nem beszélve arról a veszteségről, amelyet az állati és növényi kártevők révén okoznak a mezsgyék. Megállapították a szakemberek azt is, hogy az elaprózott parcellák miatt a gazdák évente mintegy 40 munka­napot veszítenek- Ez 15 ezer gazda­ságban évi 600 ezer munkanapot és 20 lejes napszám esetén 12 millió lej veszteséget jelent-Ez az egyik oldala a számításoknak. A másik azt mutatja be, hogy a szo­cialista egységek mennyivel többet és mennyivel olcsóbban termelnek a ra­jonban. Íme néhány adat: mennyi bizalmatlansággal kell meg­küzd­jenek nem egyszer a nőbizottsá­gok, mikor javaslataikkal segíteni pró­bálják a kollektív gazdaságok vezető­ségét. A kiskendi nőbizottság is csak három évi bizonygatás után tudta meggyőzni a kollektív gazdaság veze­­tőségét arról, hogy a Küküllő partján barömlítenyészetet létesítsen, amely már az első évben 65000 lejt jövedel­mezett. Pasat Emil az állattenyésztés kérdé­seit fejtegette s hangsúlyozta, hogy az új szocialista egységek alakításánál jobban figyelembe kell venni a tarto­mány állattenyésztési jellegét Ezt megerősítette E. Alexe elvtárs helyet­tes földművelésügyi miniszter is. U­­gyanakkor leszögezte, hogy a Magyar Autonóm Tartomány sok szocialista egysége a legjobbak közé tartozik az országban s rámutatott, hogyan lehet­ne megszüntetni a még fennálló hiá­nyosságokat­ -■ Az alkotó vita tanulságai alapján készült határozat felöleli a kitűzött cél érdekében szükséges legfontosabb tennivalókat. Átlagtermés Egy tonna gabona ___________________1956-ban_______________önköltségi ára Állami gazdaságok.1617 1100 Kollektív­a 1340 1330 Társulások ............... 1200 1433 Magángazdaságok 990 1621 ­­ELŐ B£-1 ■ IDŐJ­ÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli. Északról dél felé haladó fokozatos lehűlés várható Kezdetben jobbára derült idő, majd fokozatos felhősödés, helyenként átmeneti havaseső és ha­vazás. Reggel ködképződés. Az ország északi részén élénkülő északnyugati­nyugati szél. Hőmérsékleti értékek: nappal mínusz 3 és plusz 8 fok, éjjel plusz 1 és mínusz 7 fok között. . 5V4k*JtU**ft\5SV«» IDPttt')! ............... aaa Búcsúsorok Megható, meleghangú­ levelet­­ kaptunk Mariival ar helyről. Dr. ■ Mátyás Alaíos profess­etor volt bet­­egei mondjak el benne, ön ennyire fáj nekik, hogy hársabeszédük el­­m­ondatlan maradt. Társukat, Csej­tót. Erre nem kerülhetett sor, mert a 62 éves beteg­ ember nem utaz­hatott Kolozsvárra a temetésre. ’ Szerkesztőiségünkhöz­­fordultak tehát, hogy tolmácsoljuk az áldott emlékű professzor iránti mély há­lájukéat azért a felső gboundásko­­dásért, amellyel betegeit körülvet­te. Arra kértek nyitszunk lehető­séget, hogy elmondhassák még egyszer mindenki előtt, mire volt képes dr. Mátyás Mátyás bete­geiért, mennyi sok éjszakáját ál­dozta fel — az egész napi fárad­ságos munkája után — azért, hogy operált betegeitől megtudakolja, n­­ncs-e valamilyen panaszuk, kí­vánságuk? Arra kértek, hogy még egyszer megköszönhessék a sokat gy­ök­ödő agynak a tudást, amely felfedte a kórt, a sok ezer operá­ciót végzett kéznek a biztonságot, amellyel megmentette őket, s a szívnek a bőven ontott szeretetet, mellyel tovább kisérte betegeit gyógyulásukig. És hogy elmond­hassák még azt, hogy soha nem felejtik el... A levelet tizenhat trláltás fejezi­­ be, de Szavaikkal ezrek búcsúztak­­ el feledhetetlen gyógyítójuktól. SPORT Nemzetközi asztalitenisz találkozó Bukarestben A Román Népköztársaság nemzetközi asztalitenisz bajnokságát az idén a ro­mán és csehszlovák férfi és női játé­kosok mérkőzése vezette be. Csütörtö­kön délután 5 órakor a fővárosi Flo­­reasca sportcsarnokban zsúfolt nézőtér előtt vonult fel a bajnokságon részve­vő 8 ország csapata. (A magyarok még nem érkeztek meg.) Dumitrescu Bu­­desti, a román asztalitenisz szövetség nevében üdvözölte a részvevőket, üd­­vözlő beszédét orosz és francia nyelvre is lefordították. Ezután megkezdődött a román és csehszlovák női válogatot­tak találkozója. . . Az első meccset Angelica Rozeanu 2:1 arányban nyerte meg Kveta Hru­s­­kova ellen. Sem világbajnoknőnk, sem pedig Hruskova nem játszott tudásához mérten. (Szerarány: 21:13, 1:7,21, :7.) Ezután az alig 17 éves Wendula Swar­­kovs nagyszerű, látványos védéseivel higgadtságával 2:1 arányban (17:21, 21:41, — :­2) győzött Zeller Ella ellen. A párosban Rozeanu—Zeller a Sv­ar­­kovs—Krejkova pár ellen játszott és 2:0 (21:17, :13) arányban győzött. A fiatal csehszlovák kettős kemény ellen­állás után, nehezen adta­ csak meg ma­­gát. Világbajnokaink közül csak Ro­­zeanunak volt néhány „igazi“ labdame­nete. A negyedik mérkőzésen Rozeanu nagyon nehéz első szét (21 -18) után a másodikat biztosan nyerte 11-re a már kifáradt Swarkovs ellen. Végeredmény 3:1 női válogatottunk javára. A férfiak lapzártáig csak négy mécs­eset bonyolítottak le. Reiter—Tokár 2:0 (21:17, :19), Stipek—Harasztosi 2:1 (16:21, :19, :19). Stipek könnyelműskö­­dött az első szetben. Gantner—Vuha­­novszki 2:1 (17:21, :16,:9) és Reiter — Stipek 2:1 (15:21, :14, : 18). Az utóbbi meccs a találkozó legnagyobb megle­petése. A nagyszerűen küzdő Reiter számára óriási siker a világhírű Stipek legyőzése. (Stipek a döntő szetben 20:13-ról 20:18-ra javított, de már nem bírta idegekkel tovább.) Négy meccs u­­tán a mieink vezetnek 3:1 arányban. (Szár) „EGÉSZSÉGVÉDELMÜNK VÍV­MÁNYAI" címen csütörtök délelőtt kiállítás nyílt meg a fővárosi Bd. Magheru-i kiállítási teremben. A kiál­lítás az egészségvédelem, a gyógy­szeripar, az orvosi műszer és készü­lékgyártás, valamint az orvosi szak­­irodalom terén elért, legutóbbi sike­reinket szemlélteti. ÚJ HIDAT adtak át a napokban a forgalomnak Telek községben. (Kéz­­divásárhely rajon). Az uj hid, amelyet önadóból építettek fel, hét nappal a kitűzött határidő előtt készült el — írja Szász András levelezőnk. A 100 ÉVET MEGHALADÓ­ EMBE­REK száma a Lengyel Népköztársa­ságban nagyon magas. Kevesen vannak azonban ezek közül, akiknek olyan népes családjuk lenne, mint a Duszniki-Wielpolskie-ből való Anton Jankoviaknak. Jankoviak családja, 153 tagból áll, 10 gyermek (lány és fiú,­ 44 unoka, 88 dédunoka és 11 ükunoka. Az elmúlt napokban mind­annyian felkeresték­, az öreg családfőt felköszönteni 100. születésnapja alkal­mából. PAPP LÁSZLÓ, A HÁROMSZO­ROS MAGYAR ÖKÖLVÍVÓ olimpai bajnok, újsághírek szerint tízmenetes nyugat-európai vendégszereplésre ké­szül. 50.000 LITER TEJ TERVEN FE­LÜL a gyergypremetei tejporgyár dol­gozóinak a választások tiszteletére felajánlott begyűjtési vállalása. Ezen kívül is elhatározták, hogy januárban az előirányzottnál 5 tonnával több tej­port állítanak elő és 40.000 tejt taka­rítanak meg. 430 MILLIÓ TONNA SZENET bán­­yásztak 1956-ban a Szovjetunióban. Ez a mennyiség közel 40 millió ton­nával szárnyalja túl az 1955-ben ki­bányászott szénmennyiséget. NAGY ÉRDEKLŐDÉS MELLETT zajlott le Marosvásárhelyen, január 10-én, 18 órai kezdettel a Termés sportközösség labdarúgó szakosztá­lyának évi értékelő gyűlése. A gyűlé­sen megvitatták a város labdarúgó csapatának, a Termésnek raul­évi sze­­replését és az idei kilátásait a legma­gasabb osztályú bajnokságban. MEGKEZDTÉK A­­CSENDES DON" MEGFILMESÍTÉSÉT. A moszkvai Mosfilm stúdióiban meg­kezdték Solohov világhírű regényé­nek, a Csendes Donnak filmrevitelét. Rendező Gavrilovics. A filmnek mint­egy 300 szereplője — a Szovjetunió legjobb filmszínészei közül — és több­ ezer statisztája lesz. Iosif Solomon, a fővárosi ,,Kirov’s cipőgyár luxuscipő osztályának főnö­ke, az idén gyártandó cipőmodelleket tanulmányozza. ...és megmondom azt is, hogy kiket és miért m­­inden reggel, az­­ elmúlt heteke­k­­­­ben, találkoz­tam velük, bár még soha nem mutatkoz­tunk be egymásnak, bizonyára nem is vettek észre. A szer­kesztőségbe jövet és hazainduláskor, ott láttam őket Bukarest fölött, a Scínteia Há­za központi tornyá­nak csúcsán, építet­ték a televíziós adó antennáját. Tizenöt szürkeove­­rálos acélgerendákat cipel fel a magassá­­gos kik ég bársonyá­ra, kalapál, hegeszt, állványoz, összesró­­fotja a vasdarabokat és ha csípősen fúj a baragani szél, bizo­nyára káromkodni sem rest. Igaz, hogy hang onnan ide nem hallszik alá. Két lépés jobbra — két lépés balra, azon­túl semmi. Tenyérnyi területen fordulhat­nak, ide emelték a fémbordákat, rafinált gépekkel ide húzták fel a tonnás alkat­részeket. Gyufaszál vékonynak tűnik az acéllétra, és mikor a legfelső keresztvas­ról kihajolnak, hogy elkapják az odahají­­tott hurkot, szinte a lassan elúszó fehér felhőkre kapaszkod­nak át Erősödik a szél, emel a daru, úgy tűnik, hintázik, remeg a váz. Pedig bizonyára ■ szilárd, biztos ott : minden, — rossz mozdulat, bizonytalankodás, — megcsúszás végzetes lehetne, ha a bizton­sági öv csatja nem markolna­­keményen. Idelent az emberek megszokták a lát­ványt, a Szokatlan helyen létesült „mun­­katelepét." Megszok­ták mondomi, ma már ez is hozzátar­tozik a nagy Ház hétköznapjaihoz- En­nél merészebb ma­gasépítkezés" nem i­­gen volt minilukk az országban. A tizenöt szürke­­overálos szere­lő munkahelye alatt, a tornyos épü­letóriás csarnokaiban rotációs gépek dübö­­rögnek, súlyos ólom betűkkel újságot, könyvet, plakátot nyomtatnak, másutt jóleső csendben kí­gyóznak meleg fo­lyosók, könyvtárak, kis szobák nyitnak mindenfelé, írógépek zakatolnak, telefonok csengenek, ajtók csa­pódnak, pillanatra vi­tatkozás beszédfosz­lánya és feketekávé erős illata száll a ne­onfénytől kékes falak közé. El a szerkesztő­ség, készül a hírlap. Ott dolgozom,­­ a tizenöt overálos szerelő munkahelye alatt. És tánt ezért is irigylem őket, mi­csoda kilátás nyílik onnan fennről, alat­tuk nyújtózik a milli­ós város. Szembe csap a havat kavaró szél, fölöttük a vég­telen ég. Vakmerő nehéz munka. Acélos kéz, nyugodt ideg, jó szív, férfi kell ahhoz. A hírlapíró idebent hosszan kopog az Írógépen, hogy éjsza­ka a körforgók ólom­­torkából száz és száz­ezer példányban buggyanjon elő az Írás. Hány betűt ütök egyvégtébe, hány szót írok le, hányszor hú­zok tiszta papírt a henger alá, míg elké­szül a cikk. Mennyi mindent kell megírni, mennyi mindent kel­lene­­megírni. Mind­azt, ami határainkon túl­­ történik, a szom­szédban és a népek hazájában, a nagy­világban Meg aztán üze­ni Váradra és Vásárhelyre, Kolozs­várra, Szatmárra, A­­radra és Nagyenyed­­re, mindenüvé, ahol magyarul értenek. Figyelni — arr­a, hogy mitől lesz több acél és több kenyér, hogyan változott meg 12 év­­alatt életünk, miért visz értesítőjé­ben rossz jegyet a kisdiák, tanyai pa­rasztember miért ír­aossza levelet a­ szerkesztőségnek, és figyelni figyelmes füllel az élet ezernyi m­­ás jelzésére, az emberek örömére, gondjára. Kihámozni mindebből a társa­dalom mély mozgás­­jelenségeit, fejlődé­sének irányát és megírni­ait, amit va­lóságnak nevezünk. Milyen keveset végzek, milyen ke­veset tudok elmon­dani, — töprengek ■magamban és lám­­csak, jó ha néha e­­szembe jut a tizenöt szürkeoverálos. Fa­­gyok-e olyan mé­rést? Tudnék-e mo­zogni, tudnám-e vé­gezni munkámat, ír­ni, úgy, hogy hófú­vás, napsütés, — az élet védtelenül szem­közt talál? Jó szemed és jó szived van­-e újságíró, hogy meg­értsed mindazt, a­­miről • írni kell? Nagy a mi felelős­ségünk, nagy a leírt szó felelőssége — milyen keveset törjesz­tek egy-egy cikkel abból az adósságból, amivel az írásnak tar­tozom. Ők odafent mesz­­sze és tisztán lát­nak, , tudják mit kell tenniük. Nekem mennyit kell utazni hallani, és látni, hogy rájöhessek a megin­­nivaló örvénylő tit­kára. Nehezebb az én dolgom, az élet­től távolságok,­­ fa­lak, épületek, gon­dok, hétköznapok, megnem értések zár­­­ak el. Nem kis dolog legyűrni eze­ket és célhoz érni, megismerni az em­beri lélek rugóit. És irigylem őket azért is, hogy pár nappal ezelőtt elké­szültek munkájukkal, leszedték az acélléce­ket, a­hol vagyok én még attól, hogy be­­végzett munkáról be­széljek és vajon az újságíró elmondhatja valaha, hogy befe­jezte munkáját? MAROSI BARNA 1957. január 11., péntek Új vezetőség a kolozsvári Írószövetségi Fiók élén Az írószövetség kolozsvári fiókja a közelmúltban új vezetőséget válasz­tott. Miután azonban eközben új fo­lyóiratok létesültek, a Napsugár, a Korunk, valamint a Tribuna című he­tilap, kívánatossá vált, hogy a veze­tőségben ezek a lapok is megfelelő képviseletet nyerjenek. Az Írószövet­­ségi Fiók vezetőségét ezért a december 2- án tartott közgyűlésen kiegészí­tették. A közgyűlés által megválasz­tott 13 tagú vezetőség tagjai a követ­kezők: Asztalos István, Balogh Ed­­gár, Anton Baconschi, Teofil Buse­­can, Földes László, Aurel Gurghianu, Kacsó Sándor, Gheorghe Munteanu, Ioanichie Olteanu, Aurel Rau, Nagy István, Szabédi László és Szabó Gyu­la. A választás megejtése után Mi­­hai Beninc az írószövetség központi főtitkára vázolta­ röviden az Írószö­­vetségi Fiókra véró új teendőket.

Next