Előre, 1957. március (11. évfolyam, 2910-2936. szám)

1957-03-01 / 2910. szám

4 Befejeződött az ENSZ-ben az USA beavatkozási politikájának vitája Az Amerikát támogató országok többsége elvetette a szovjet határozati javaslatot NEW YORK (Agerpres), TASZSZ. Az ENSZ politikai különbizottsága február 27-én befejezte a vitát a szocialista országok belügyeibe való amerikai beavatkozásról és az ezekben az országokban kifejtett amerikai felforgató tevékenységről. E. Michalowski lengyel küldött hangsúlyozta a megvitatott kérdés fontosságát. A be nem avatkozás és a szuverenitás elvének tiszteletben tartása nélkül — mondotta — nem lehetséges nemzetközi együttműködés. Az államok szuverenitásának és egyenjogúságának elvét feltétlenül tiszteletben kell tartani. Erre az alapelvre épül az egész politikai élet. Michalowski a lengyel küldöttség nevében hangsúlyozta, hogy Lengyelország még szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait más országokkal, de csak azzal a feltétellel, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák egymás politikai rendszerét, kulturális és történelmi hagyományait. A lengyel küldött kifejtette, hogy az USA Lengyelország ellen is aknamunkát folytatott és folytat most is. Különböző nyugati központokból kémeket csempésznek az országba. Lengyelországba is tömegesen küldtek uszító propaganda anyagot tartalmazó léggömböket. A nyíltan kormányellenes uszító röpiratokban arra szólítják fel a népet, hogy szervezzen szabotázsakciókat, kormányellenes tüntetéseket, amelyek pedig tragikus következménnyel járhatnak. A léggömbök két lengyel pilóta halálát okozták, nem is szólva a léggömbök felrobbanása által okozott károkról A lengyel küldött kidomborította, hogy a szocialista országok elleni propaganda azt jelenti, hogy az USA az államok közti kapcsolatokban a hidegháború régóta lejárt módszereit alkalmazza. Úgy véljük — mondotta befejezésül Michalowski, — hogy az ellenséges tevékenység megszüntetése, úgy amint ezt a szovjet határozati javaslat indítványozza — jelentősen előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhítését. Ez az intézkedés egyben új fejezetet nyitna a kormányok és államok kapcsolataiban; ezek a kapcsolatok a békés egymás mellett élés, az együttműködés, a barátság és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásának elvéből indulnának ki. A lengyel küldött után felszólaló delegátusok támogatták az amerikai beavatkozási politikát. Különleges buzgóságról tettek tanúságot Újzéland, a Fülöp-szigetek, Franciaország és Olaszország megbízottai. Ezután V. V. Kuznyecov szovjet megbízott összefognia az amerikai beavatkozás kérdésében elhangzott vita anyagát. — Elsősorban meggyőzően bebizonyult — mondotta a szovjet megbízott —, hogy az amerikai kormánykörök a békeszerető államok elleni romboló tevékenységet erőpolitikájuk és agressziós terveik legfőbb elemévé avatták. A nemzetközi gyakorlatban példátlanul álló elenséges akciók különösképpen az utóbbi időben öltöttek nagy méreteket. Anglia, Franciaország, Olaszország és néhány más ország küldötteinek rágalmaival kapcsolatban V. V. Kuznyecov kijelentette: A Szovjetunió külpolitikáját arra a lenini elvre alapozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése lehetséges és szükséges. A szovjet kormány mindenkor tiszteletben tartotta az aktív együttműködés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A Szovjetunió javasolja a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a fegyveres erők állományának csökkentését, az idegen területeken lévő katonai támaszpontok felszámolását, az atom- és a hidrogénfegyver gyártásának és felhasználásának eltiltását. A Szovjetunió egyúttal javasolja, hogy egyetlen állam és elsősorban az Egyesült Államok ne avatkozzon bele más országok belügyeibe, mert ez a politika veszélyezteti a békét. Tarazi, Szíria küldötte, a következő felszólaló, meglepetésének adott kifejezést afölött, hogy egyes országok, mint például Anglia és Franciaország képviselői a vita folyamán „emberi jogokról" és „igazságról“ merészelnek beszélni, amikor az egész világ előtt ismeretesek szubverzív akcióik egyes országok kormányai ellen és oly régóta elnyomják az ázsiai és afrikai országok népeit. Franciaország nem tagadhatja le, — mondotta Tarazi, — hogy Anglia oldalán fegyveres erővel beavatkozód Egyiptom belügyeibe, s kísérletet tett Egyiptom kormányának a megdöntésére, hogy ott visszaállítsa a gyarmati rendszert. Szíria küldötte ezután utalt a békés egymásmellett élés Bandungban elfogadott ismert öt elvére és követelte ezeknek az elveknek a tiszteletbentartását a nemzetközi kapcsolatokban. Nincsics, Jugoszlávia küldötte, a be nem avatkozás elvének és a más államok szuverenitásának tiszteletbentartásáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a vita során említettek eseteket, amikor megszegték ezeket az elveket. Nincsics mégis kijelentette, hogy küldöttségének nem tetszik az a „forma“, ahogyan ezt a kérdést felvetették és ezért elhatározta, hogy nem vesz részt a vitában és tartózkodni fog a szavazástól, amikor döntenek a szovjet határozati javaslatról. Ezután szavazás alá bocsátották, majd szavazattöbbséggel elvetették a szovjet határozati javaslatot. A szovjet határozati javaslat mellett a következő nyolc küldöttség szavazott: a Szovjetunió, Albánia,Bulgária, a Bielorussz SZSZK, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és az Ukrán SZSZK- 11 ország küldöttsége — Egyiptom, India, Indonézia, Finnország, Afganisztán, Szaúd-Arábia, Szíria, Yemen, Burma, Ceylon és Jugoszlávia tartózkodtak a szavazástól. (A szovjet határozati javaslata ellen 53 ország küldöttsége szavazott. Több ország, köztük Jordánia, Líbia, Marokkó, Szudán és Tunisz küldöttsége nem volt jelen az ülésen). Ezután V. V. Kuznyecov szólalt fel és felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy egyik tagállama rendszeres és aktív felforgató tevékenységet fejt ki a szervezet más tagállamai ellen, mert ez veszélyezteti a békét és a biztonságot és elmérgesíti az országok közötti kapcsolatokat. Ami a Szovjetuniót illeti — mondotta befejezésül V. V. Kuznyecov — mi továbbra is minden erőfeszítést megteszünk arra, hogy elhárítsuk az országok közötti bizalom megszilárdításának és a különböző rendszerű országok közötti békés együttműködés útját álló akadályokat. Véget ért a kairói tanácskozó• A négy arab államfő követeli az izraeli csapatok azonnali visszavonulását KAIRÓ. (Agerpres) Február 27-én befejeződött Egyiptom, Szíria, Szaudi-Arábia és Jordánia államfőinek kairói értekezlete. A megbeszélések után együttes közleményt adtak ki, amely szerint Szaúdi-Arábia királya tájékoztatta az értekezlet részvevőit az USA vezetőivel folytatott amerikai tárgyalásairól. A kairói tanácskozás részvevői kijelentették, hogy hajlandók együttműködni mindazon országokkal, amelyek a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása alapján az arab országok érdekeinek és politikájának megfelelő baráti kapcsolatokat akarnak fenntartani velük. Az arab országok ismételten kifejezik azt az elhatározásukat, hogy távol akarják tartani magukat mindenféle viszálytól és hívek maradnak a pozitív semlegességi politikához. A négy államfő egyben hangoztató, hogy az arab világ megvédésének kérdését az arab államoknak kell megoldanok a tényleges biztonság figyelembevételével, külföldi paktumok igénybevétele nélkül Az értekezlet részvevői megállapították, hogy az ENSZ határozata ellenére Izrael nem vonta vissza csapatait Egyiptom területéről. Az Egyiptom elleni agresszió tehát tovább tart mert Izrael nem teljesíti az ENSZ határozatát. A kairói értekezlet részvevőinek véleménye szerint ez a helyzet veszélyezteti a közép-keleti békét. A négy arab államfő kijelentette, hogy erélyesen követeli az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli visszavonását a fegyverszüneti vonalon túli területre. Kijelentették azt is, hogy támogatják a Palesztinában élő arabok jogait, elismerik az arabok szuverén jogait területeikre és területi vizeikre. Az értekezlet részvevői elismerték, hogy Egyiptomnak joga van az öszszes okozott károkért kártérítést követelni az agresszoroktól. Az arab államférfiak elutasítottak minden olyan kísérletet, amelynek célja csorbítani Egyiptom szuverenitását és a Szuezicsatornához való jogát, mivel ez a térség Egyiptom elidegeníthetetlen része. Az arab államfők elítélték Anglia Yemen elleni agresszióját és ismételten kifejezték szolidaritásukat Yemennel az agresszió elleni harcában. Az arab államfők állhatatosan támogatják az algériai nép függetlenségi szabadságharcát és csodálattal adóznak az imperializmus elleni elszánt küzdelmükért Végül az értekezlet részvevői kimondják: meggyőződésük, hogy országaiknak joguk van a szabadságra és függetlenségre, s arab nemzetiségi politikájukkal előmozdítják ez országok egységét, hozzásegítik az arab országokat, hogy kivívják céljukat , a szabadságot, egységet és a haladást. Izrael feltételeket szab és garanciákat követel Gázából való kivonulása előtt — Amerika és Franciaország egyetértő követeléssel — NEW YORK (Agerpres). — John Foster Dulles amerikai külügyminiszter az utóbbi két nap folyamán tárgyalásokat folytatott Washingtonban Pineau francia és Golda Meyr izraeli külügyminiszterrel az Egyiptom területén állomásozó izraeli csapatok viszszavonásáról. A France Presse hírügynökség jelentése szerint a tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy Izrael visszavonja csapatait Gáza és Sarm As Seik körzetéből azzal a feltétellel, hogy Gáza körzetét ENSZ-csapatok szállják meg, az Akaba-öblöt pedig internacionalizálják s ezzel biztosítják az izraeli hajók szabad közlekedését- Egyiptomtól az izraeli kormány garanciákat kér határainak biztonságára. A tudósítás szerint az Egyesült Államok egyetértett Izrael garancia-követeléseivel. Ugyanezen hírforrás szerint az arab országok nem hajlandók ilyen „garanciákat” adni Izraelnek s arra az álláspontra helyezkednek, hogy Izrael feltétel nélkül vonja ki agresszív csapatait Gáza és Akaba körzetéből. Az arab államok követelik azt is, hogy az ENSZ határozatának nem teljesítése miatt alkalmazzanak Izraellel szemben szankciókat. Az USA és más nyugati hatalmak azonban mindent elkövetnek, hogy Izraelt mentesítsék az ENSZ megtorló intézkedéseitől. Sőt — mint a France Presse hírügynökség ENSZ-tudósítója jelenti : az USA nyomást gyakorol az arab államok ENSZ-képviselőire, hogy fogadjanak el áthidaló megoldást az izraeli csapatok visszavonásának kérdésében. Amennyiben ez a kompromisszum megvalósul és az Akaba-öbölt nemzetközi ellenőrzés alá helyeznék, az amerikai diplomácia eléri az Eisenhower-terv egyik célkitűzését s fokozhatja gazdasági és katonai behatolását a Közép- Keletre. Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben A magyar kormány Fehér Könyvének II. kötete [6. rész] Újabb adatok a budapesti fehér terrorról TURNER kalmani meggyilkola. BRODORITS FERENC MEGGYILKOLÁSÁRÓL — Rendőri jelentésből — Az I. ker. Rendőrkapitányságon paraszt tett Brodorits Ferencné, I. ker. Széna tér 1/a sz. alatti lakos és bejelentette, hogy férjét, Brodorits Ferenc áv. szds-t, aki a BM VL osztályán volt beosztva, f. évi október hó 25-én csütörtökön a VIII. ker. Práter-utcában, ahová a tüntetők szétoszlatására vezényelték ki megtámadták, ruháját ktérték, s miután szolgálati igazolványát megtalálták, a Práter utca egyik házának III. emeletéről az utcára dobták. Brodorits Ferenc sérüléseibe belehalt. GÁSPÁR SÁNDOR „NEMZETŐR’ ÉS LISTÁJA — Rendőri jelentésből — 1956. december 1-én a XVI. ker kapitányság elfogta Gáspár Sándor XVI kerületi lakost volt vendéglátóipari üzemvezetőt, aki a kerületben a nemzetőrség helyettes parancsnoka volt. Gáspár még őrizte a kerületi kommunista funkcionáriusok névsorát, elhurcolásuk és részben kivégeztetésük végett. Mint nemzetőr-parancsnokhelyettes erőszakkal feltörte az MDP volt XVI. kerületi szervezetének helyiségét, ahonnan különböző értéktárgyakat lopott el. A kerületi Népfront Bizottság Mázi nevű volt elnökét, az Ikarus pártbizottságának volt agitprop. titkárát és a 36-os őrs parancsnokát, Som Sándor r. teré-t lakásukról elhurcoltatta. Ugyancsak megjelent Gáspár többedmagával 1956. november 1-én Gál István Cinkota, Rádió utca 24. sz. alatti lakos lakásán, és mint orost felelősségre vonta, s el akarta hurcoltatni.A kommunista pártfunkcionáriusok névsorának megírására megkísérelte fegyverrel kényszeríteni Erdei Mihályt a XVI. ker PB első titkárát, aki ezt megtagadta. A TOMPA UTCÁBAN 1956 OKTÓBER 28-27-ÉN TÖRTÉNTEKRŐL I- F. mérnök szemtanú vallomásából ... 26-án reggel azonban azt láttuk, a hogy néhányan, 3—4 géppisztolyos ember az utcában maradt. Később láttuk, hogy személykocsik feltartóztatásával és a bennülők megmotozásával foglalkoznak... A délelőtti órákban egy vállalati személykocsi utasainak megmotozása során pirosfedelű párttagsági könyv került a fegyveresek kezébe. A tagkönyv tulajdonosát a helyszínen agyonlőtték, a többi utast néhány pofon után elzavarták és a kocsit lefoglalták. L. F. Budapest, 1956. december 20. JAKAB KÁROLY RENDŐRŐRNAGY MEGGYILKOLÁSÁRÓL — Rendőri jelentés — Jakab Károly 33 éves, bányászcsaládból származott. Öten voltak testvérek, mind az öt üzemi munkás volt. Apja, mint bányász, korán halt meg. Súlyos anyagi körülmények között nevelkedtek. Már gyermekkorában, a nyolc osztály elvégzése mellett pékségben volt árukihordó, plakátragasztó és kertészetben kifutó. A Danubia-gyárban volt esztergályostanuló és ott dolgozott mint esztergályos 1945-ig 1945-ben a munkások javaslatára az új demokratikus rendőrségbe került mint rendőr 1947-ben került tiszti iskolára, ahonnan főhadnagyi ranggal került ki. 1956-ban lett őrnagy. 11 éves rendőri szolgálata alatt, mint politikai munkás dolgozott. Az 1956 októberi eseményekkel kapcsolatban a Gorkij-fasorban levő élelmiszerraktárhoz volt beosztva. Október 28-án, amikor a szovjet csapatok elhagyták a fővárost, a Gorkij-fasorban levő rendőrkórházból akart hazajönni s ahogy kilépett az utcára, orvlövészek által halálos golyót kapott. A kórház fekete-keretes papírt vett le róla amelyre ez a szöveg volt írva: „így jár mind, aki a nép ellensége’’ A húga férjét hasonló körülmények között gyilkolták meg. Budapest, 1956. december 15. — Rendőri jelentés — Budapest, 1956. dec. 13-án A Budapesti Rendőrfőkapitányság karhatalmi zászlóalja 1956 november 24-én letartóztatta Micsinai István (Perbete, 1917, anyja: Bajda Hermina; volt horthysta rendőr, pártonkívüli, betanított lakatos, magyar állampolgár) Budapest XX. ker. (Pesterzsébet), Erdő u. 32. sz. alatti lakost,, gyilkosság bűntettének gyanúja miatt. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Micsinai István 1956. november 2-án a XX. ker. kapitányságon jelentkezett nemzetőrnek. November 4-én itt találkozott barátjával, Láng Sándor. Pesterzsébet, Patak u. 7. sz. alatti lakossal. (Láng, kb. 45—46 éves, horthysta rendőr, a múltban szky volt. 1949-ig a demokratikus rendőrségben is szolgálatot teljesített. 1949-ben azonban elbocsátották.) Láng egy 7,65 mm-es Walter-pisztolyt adott neki s hívta, hogy menjen vele mert le akarja tartóztatni Turner Kálmán Pesterzsébet, Rákóczi u. 2. sz. alatti lakost. Együtt el is mentek Láng Sándor Patak u. 7. sz. alatti lakására, ahol a házban lakó Barcza Károly nyugalmazott rendőrt Láng bántalmazta, majd agyon akarták lőni Barczát a meggyilkolástól Láng felesége mentette meg. Innen Micsinai Erdő u. 32. sz. alatti lakására mentek. Az udvarban lakó Lázár Józsefet és feleségét (Lázár ny. rendőr) kirángatták a lakásukból tettleg bántalmazták, majd Láng mindkettőtöket agyon akarta lőni, amit Micsinai felesége akadályozott meg. Ezt követően mindketten átmentek a Rákóczi út 2. sz. alatti házba. Itt Turnert keresték, aki a pincében tartózkodott. Az udvarban Láng a nála lévő géppisztollyal Micsinai pedig pisztollyal több lövést adtak le, s hangosan kiáltoztak: „Turner, gyere ki! Gyere ki tömbbizalmi! Most gyere ki Turner elvtárs, majd alakítunk kommunista pártot!” Ezt követően behatoltak a pincébe, onnan a lenn tartózkodó Turnernét és gyermekeit, valamint a szomszédban lakó Kelemen Józsefnét felzavarták, majd Turnert agyonlőtték. A lövés Turner szívét érte és azonnali halált okozott. A gyilkosságnál tanúk nem voltak jelen. Micsinai vallomása szerint Láng lőtte le Turner Kálmánt. A rendelkezésünkre álló bizonyítékok (fegyverszakértői vélemény) szerint Micsinai is lőtt a pincében fegyverével. A gyilkosságot követően a tettesek elmenekültek. Micsinai később hazament lakására s ott fegyverét elrejtette (a házkutatás során a fegyvert lefoglalták). Láng pedig ,adataink szerint kiszökött az országból. A vizsgálat megállapításait több tanú vallomása, orvos, valamint fegyverszakértők véleménye támasztja alá. KOLLÁR LÁSZLÓ r. ny. fhdgy. DANÓCZI ISTVÁN RENDŐRTIZEDES VALLOMÁSA A PRÁTER UTCAI GYILKOSSÁGOKRÓL — Jegyzőkönyvi kivonat — Országos Rendőrfőkapitányság I. osztály ... A Zrínyi Ilona gimnáziumban az alábbi események zajlottak le. 28-án 22-kor a velem levő kb. 10 személlyel — akik szintén a pincében voltak fogva — kivittek az udvarra, ahol sorbaállítottak bennünket. A csoportból többen államvédelmi tisztek lehettek, mert tiszti csizmában voltak és olyan megjegyzéseket tettek, amiből erre lehetett következtetni. Én egyedül nem voltam megkötözve, állítólag azért, mert rendőr voltam, a többiek keze le volt kötve és látszottak rajtuk a tettleges bántalmazás nyomai. Beszélgetni nem volt szabad, így közelebbi adatokat nem tudtam meg társaimról. Közülük egy volt államvédelmi főhadnagy elvtársat megkötözve az udvar közepébe állítottak. Szadista kijelentések elhangzása közben kínozták. Először a lábát kezdték rugdalni, majd úgy megverték, hogy elesett. Ezután a lábánál fogva az udvarban levő villanyoszlopra akasztották fel. Majd egy honvéd főhadnagy (zubbonyt viselő férfi) egy körülbelül 30—40 centiméter nagyságú késsel a derekát és a hasát szurkálta. Később levágta a jobb fülét lábát pedig bokán felül vagdosta. Még meg sem halt a megkínzott elvtárs, mikor körülbelül tíz felkelő egy 28 év körüli elvtársnőt kísért az udvarba. Az elvtársnő sírva fakadt a meggyilkolt elvtársat megpillantva és kérte a felkelőket: legyenek tekintettel a három gyermekére és ne gyilkolják meg, mivel ő nem bántott senkit. A főhadnagy hozzáment és az alábbiakat mondta: „Na megvagy, te büdös spicli, kellett a 16 darab igazolvány, meg a kilencezer forint.” Majd a nála levő késsel az elvtársnőbe beleszúrt. Az elvtársnő elesett, erre odament egy rabruhás férfi és a hajánál fogva megfordította miután a főhadnagy ismételten beleszúrta a kést a testébe. Én úgy láttam, hogy ekkor már az elvtársnő nem élt. Ezt követően minket visszavittek a pincébe. A felkelők, mialatt mi a Práter utca 14. szám alatti házban tartózkodtunk, október 24-én délután kerestek bennünket és egy körülbelül 42 éves férfit agyonlőttek, mert nem mondta meg, hol tartózkodunk ... Vallomásomban a tiszta igazságot mondtam, tudva a hamis tanuzás büntetőjogi következményeit. 1956. december 18. DANÓCZI ISTVÁN SZOBÁCSI JÓZSEF TANÚ KIHALLGATÁSA — Jegyzőkönyvi kivonat — Budapest. 1956. december 1. Szobácsi József 1908-ban Mindszenten született. Szobácsi József főhadnagyot két társával együtt a felkelők 1956 október 30-án gépkocsijukat feltartóztatva elfogták. Vallomásának erre vonatkozó részét közöljük. „A felkelők elfogtak engem, Horváthot és Valdet és megmotoztak bennünket ... öt perc múlva kezdődött az úgynevezett nyomozás. A kihallgatásra először engem vezettek be. A szobában, ahova engem felvezettek, az asztal mögött ült Kosa, balra tőle egy körülbelül 30 év körüli magas termetű, sovány, hosszúkás fehér arcú, kis kecskeszakállas férfi- Engem a székre ültettek. Körülöttem 15 géppisztolyos volt... A jelenlevő néhány géppisztolyos néhányszor nyakon és fejbevágott engem. Kiabáltak, hogy kiadnak engem az ítélkező tömegnek. Azután valaki a jelenlevők közül azt parancsolta nekem, hogy vessem le a csizmámat. Én végrehajtottam ezt. Levetettem a csizmámat. Engem kényszerítettek, hogy meztelen lábam az asztalra helyezzem. Ezt is végrehajtottam. Ezekután a férfi, aki engem a csizma levételére kényszerített, a puskavesszővel elkezdte ütni a lábujjaimat, törekedve arra, hogy a körmeimre találjon és azt elszakítsa a lábujjamtól. A fájdalom rettenetes volt és én elkezdtem sírni, ezután pedig a folytatódó kínzások következtében lábaim érzéktelenné váltak. Borzongás nélkül nem tudok erre emlékezni. Én most is sírok, emlékezve ezekre a kegyetlenkedésekre- Ezután engem kényszerítettek a csizmám felvételére. Dagadt lábaim sehogy sem akartak beleférni a csizmába, de engem kényszerítettek és én elviselve a fájdalmat, végrehajtottam parancsukat és nagynehezen lábaimra álltam. A hátam mögött álló géppisztolyos utasított engem, hogy forduljak arccal a fal felé, úgy, hogy orrom a falat érje. Ez a géppisztolyos hátulról úgy megütött engem, hogy az orromból és számból folyni kezdett a vér, amelyet nem törölhettem le. Ehelyett a szoba közepén a padlóra egy tányért tettek, azt mondták hajoljak le mutatóujjammal támaszkodjak a tányérra és ilyen helyzetben jártam körül. A vér eközben folyt, csöpögött a padlóra és a tányérba. Én megpróbáltam a balkezem kabátujjával letörölni a vért de ezért erős ütést kaptam. így járattak a tányér körül addig, amíg eszméletlenül össze nem estem Ekkor a kecskeszakállas vizet locsolt az arcomba és ennek eredményeként én magamhoz tértem. Ismét arra kényszerítettek, hogy ujjammal a tányérra támaszkodjam és továbbra is járjak körülötte. Én megint elvesztettem eszméletemet. Újból vizet öntöttek rám és kényszerítettek, hogy járjak a tányér körül... Éjjel 12 órakor ugyanazok a személyek megint magukhoz hivattak és elkezdődött az új vallatás, amely a következő nap reggeli 5.30 óráig tartott. Ütöttek engem azért, mert én szadistáknak neveztem őket. Ezen kínzások közepette engem néhányszor kivezettek az udvarra és megfenyegettek, hogy átadnak a felkelők kezébe akik a bizottság kapujánál állnak és az akasztásra a kötelet már előkészítették. Utoljára vertek engem azért, mert nem adtam nekik olyan vallomást, amit ők tőlem akartak és azért, mert ők miattam egész éjjel nem aludtak. Körülbelül reggel 5:30-kor engem a pincébe vittek. Eközben lelövéssel fenyegettek, hogyha én egymagam nem találom meg az utat a pincébe. Kijelentették azt is, hogy megölnek engem és hogy a haláltól nem mentenek meg a szovjet katonák. Így végződött az én első éjszakám amit az újpesti úgynevezett „Forradalmi Bizottságiban töltöttem. „FEJVADÁSZOK” A SZABAD NÉP SZÉKHÁZÁBAN — Kivonat a nyomozási jelentésből — A Szabad Nép székházát elfoglaló Dudás-féle ellenforradalmárok társaságában különböző csoportok voltak. Ezek egyike volt az úgynevezett „Feri bácsi” csoportja. Ez a „Feri bácsi”, rendes nevén Pálházi Ferenc, régi horthysta tiszt volt. Csoportjához tartozott három nyugatról jött „légionista” is, akik vöröskeresztes autóval jöttek fegyveresen Magyarországra. E három „légionistának’’ német gyártmányú távcsöves puskája és egy német gyártmányú géppuskája volt. ..Feri bácsi” csoportját „fejvadászokénak hívták, mivel a speciális feladatuk az volt, hogy államvédelmistákat, vezető állami és pártfunkcionáriusokat vegyenek őrizetbe és az elfogott személyek kivégzését is ők hajtották végre. Ők gyilkolták meg november 4-én este Sarkadi István ügyészt, Fodor Pál főhadnagyot és egy elfogott szovjet katonát. Előzőleg „Feri bácsi” és a csoport többi tagjai kihallgatták, majd éjjel a Corvin Áruház mögötti kis utcába vitték őket. Ott a három elfogottat falhoz állították és agyonlőtték. ★ Az ellenforradalmár különítmények többszáz magyar munkást, parasztot, alkalmazottat, értelmiségit gyilkoltak meg és tömegesen fogdosták össze azokat, akikkel még le akartak számolni. A főváros börtöneiben és különböző fegyveres csoportoknál november 4-én több mint másfélezer kommunistát, volt államvédelmi alkalmazottat, pártalkalmazottat és felelős állami tisztviselőt tartottak fogva. A Kőbányai Gyűjtőfogházban például mintegy 406 államvédelmi beosztottat és 104 pártalkalmazottat, az Országos Kapitányságon 107 pártalkalmazottat és több száz államvédelmi beosztottat tartottak fogva; a Corvin-közben körülbelül 100 fogoly szabadult november 4-én. Figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban még kommunisták voltak a kormányban és a szovjet csapatok bent voltak az országban, mindez óvatosságra intette a fehér terror szervezőit, akik még nem merték teljesen kimutatni a foguk fehérét. Még véresebb, további leszámolásra készültek Erre mutat az a körülmény is, hogy a különböző ellenforradalmi szervek és csoportok listákat állítottak öszsze a még letartóztatandó és a kivégzendő emberekről. Budapest egyes körzeteiben, például a Landler Jenő utcában Budán a Naphegy környékén és másutt a kommunisták lakásainak ajtajára keresztet rajzoltak. Mindebből megállapítható, hogy az ellenforradalom nagyarányú véres megtorlásra készült, amelynek elejét vette a szovjet csapatok visszatérése november 4-én ELŐRE 1957. március 1., péntek. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Vezetősége határozatot hozott AZ IDŐSZERŰ FELADATOKRÓL ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEKRŐL BUDAPEST (Agerpres). A Népszabadság február 28-i számában hivatalos közlemény jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Vezetőségének február 23-án megtartott plenáris üléséről. A plenáris ülésen Kádár János az időszerű kérdésekről és feladatokról, Kiss Károly szervezeti és káderkérdésekről tartott beszámolót A vitában 17-en vettek részt. A Központi Vezetőség megfelelő határozatot hozott a megvitatott kérdésekben. Az időszerű kérdésekről és a Központi Vezetőség feladatairól szóló határozat megállapítja, hogy az ellenforradalmi erők elleni elszánt harc folyamán, a decemberi párthatározat végrehajtásának eredményeként jelentős sikereket értek el a politikai, gazdasági és kulturális élet terén, valamint a párt- és tömegszervezetek kiépítésében. A határozat megállapítja, hogy a pártnak, mint a népi demokratikus proletárdiktatúra vezetőerejének megszervezése nagyvonalakban egészséges és kielégítő ütemben halad: a párttagok száma hetenként átlag 8—12 ezerrel gyarapszik és jelenleg felülmúlja a 190 ezret. A városi pártszervezeteken kívül a falvak 75 százalékában létesült pártszervezet. Az alapszervezetek száma meghaladja a 8 ezret. A Népszabadság, a párt központi lapja, munkanapokon 620 ezer, vasárnap pedig 690 ezer példányban jelenik meg. Az egyéni előfizetők száma eléri a 250 ezret. A pártüléseket széleskörű részvétel, élénk, szabad, elvszerű és építő viták, kombatív szellem és egyöntetűség jellemzik. A párt egészséges fejlődését elsősorban azért sikerült elérni — hangzik a határozat — mert teljesen elhatároltuk magunkat Nagy Imre és Losonczy pártellenes csoportjától, mert erélyesen, kérlelhetetlenül felvettük a harcot azok ellen, akik megpróbálták feléleszteni pártunkban azt az ártalmas politikát, amely végső fokon az ellenforradalom céljait szolgálja. Visszavertük azt a támadást is, amelyet a „sztálinizmus“ és a „rákosizmus“ elleni harc hamis jelszava alatt indítottak pártunk ellen. Ezzel a támadással az volt a céljuk, hogy megakadályozzák pártunk újjászervezését, megrágalmazzák és üldözzék a becsületes aktív kommunistákat. A pártépítés sikere annak is köszönhető, hogy Központi Vezetőségünk erélyesen fellépett és fellép a szektális politika veszélye ellen. E veszély elhárítása céljából gondosan kiválasztottuk a vezetőszervek tagjait, hatékony intézkedéseket tettünk a pártdemokrácia megvalósítása érdekében. A határozat foglalkozik a pártmunkában mutatkozó hibákkal is. E hibák felszámolása céljából a plenáris ülés elhatározta, hogy a Központi Vezetőség és a Végrehajtó Bizottság pártra vonatkozó határozatainak valóra váltása, valamint az operatív feladatok végrehajtása érdekében megalakítja a Központi Vezetőség titkárságát, és a Központi Kontrollkomissziót, amely őrködik a párt sorainak tisztasága felett. Valamennyi pártszervezetnek meg kell kezdenie a káderkérdés rendszeres tanulmányozókét. A pártaktivisták elméleti oktatásának céljából hathónapos pártiskolát kell létesíteni. Az elméleti kérdések megfelelő kidolgozásának elősegítésére ismét meg kell jelentetni a Társadalmi Szemlét. Elő kell készíteni és néhány hónap múlva össze kell hívni egy országos pártértekezletet a párt helyzetének és feladatainak, a pártmunka új tapasztalatainak megvitatására a párt vezetőszerveinek megerősítésére és e pártszervek állandó jellegének biztosítására. A határozat a továbbiak során hangoztatja, hogy a pártépítéssel párhuzamosan nagy haladást értek el a szocializmus összes fő erőinek egyesítésében és az ellenforradalom elleni harcuk megerősítésében. A harc e célkitűzés teljes mértékű és sikeres megvalósításáért rendkívül bonyolult politikai feltételek között kezdődött meg és még egyáltalán nem fejeződött be. Az ellenforradalom teljes és végleges leverésére következetesen és elszántan alkalmazni kell a proletárdiktatúra eszközeit. Ez azonban mér nem elegendő. Szükséges az ellenforradalom ideológiai és politikai leleplezése és elszigetelése is. A dolgozók egyes rétegeinek soraiban észlelhető ideológiai zűrzavar, a párt és a szocializmus erőinek megbénulása elsősorban Nagy Imre és hívei burzsoá nacionalista és szovjetellenes nézeteinek tulajdonítható, azoknak az antimarxista, revizionista nézeteknek, amelyek voltaképpen tagadják a proletárdiktatúrát. E nézetek következtében ők közös frontot alkottak az imperialista burzsoáziával. A határozat hangsúlyozza, hogy teljes komolysággal kell folytatni az ideológiai és a politikai agitációs munkát. Az államvezetésre és az államhatalmi szervek működésére vonatkozó fejezetben a határozat megállapítja, hogy sikerült helyreállítani a közrendet és a közbiztonságot, amelyet a felfegyverzett ellenforradalmár bandák és az ezekben a bandákban részvevő fasiszták és közönséges bűnözők megzavartak. Az országban ma már normálisan működik a közlekedés és a mindennapi termelőmunka. A Központi Vezetőség véleménye szerint az állami vezetőszervek működése terén meg kell erősíteni a kormány vezetői tevékenységét. Az élet stabilizálódása az országban olyan színvonalat ért el, hogy az állami vezetőszervek működésével párhuzamosan szükségessé vált az államhatalmi szervek szokásos alkotmányos tevékenysége. A határozat megállapítja, hogy az ország gazdasági életének helyreállításában a magyar nép erőfeszítéseivel párhuzamosan nagy szerepet játszott a testvéri szocialista országok és főleg a szovjet nép segítsége. Február elsejéig 700 millió forint értékű segítséget kaptunk a testvéri országoktól és megkezdődött még 200 millió forint értékű áru leszállítása. A határozat utolsó fejezete a párt nemzetközi kapcsolataival foglalkozik. Pártunk és kormányunk, a munkásosztály és az egész magyar nép harcát a magyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvédéséért — hangzik a Magyar Szocialista Munkáspárt KV plenáris ülésének határozata —teles erővel támogatja a szocialista országok nemzetközi tábora, a világ összes kommunista és munkáspártjai, amelyeknek vezetőereje a Szovjetunió- illetve a Szovjetunió Kommunista Pártja Pártunk az MSZMP KV decemberi plenáris ülése után is sikeresen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a proletár internacionalizmus szellemében. Az MSZMP újabban fontos nemzetközi találkozókon vett részt. Képviselői részt vettek az öt párt képviselőinek az új év első napjaiban lezajlott budapesti találkozóján, a három párt képviselőinek január közepén lefolyt moszkvai találkozóján. Meghívtuk Budapestre Csu En-lájt. Nemrégen találkoztunk és megbeszélést folytattunk az Olasz Kommunista Párt Politikai Irodájának képviselőivel. E találkozások folyamán megvalósult a testvéri kommunista és munkáspártok jogegyenlőségének elve. E pártok egyetértésre jutottak a nemzetközi munkásmozgalom minden fontos kérdésében. Meggyőződésünk, hogy ezek a találkozások hozzájárultak a szocialista tábor további megerősödéséhez. A Központi Vezetőség véleménye szerint a Végreható Bizottságnak a nemzetközi találkozókkal kapcsolatos határozatai helyesek. A Központi Vezetőség jóváhagyja az MSZMP képviselői által megkötött egyezményeket és megállapodásokat. A Központi Vezetőség másrészt sajnálattal állapítja meg, hogy miközben párhuzamosan Jugoszláviával állami vonalon normális kapcsolatok jöttek létre, az MSZMP és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége között lényeges nézeteltérések vannak bizonyos fontos problémák tekintetében, mint például a pártépítés kérdésében és az úgynevezett magyar ,területi munkástanácsok’ megítélésében. Reméljük azonban — hangoztatja a határozat —, hogy ezek a nézeteltérések a kommunisták között szokásos elvtársias viták keretében oldódnak majd meg. Ami a párt ideológiai színvonalának emelését illeti, a Központi Vezetőség a Magyar Népköztársaság államérdekeinek szempontjából igen fontosnak tartja a párttagságnak a hazafiasság, a proletár internacionalizmus szellemében való nevelését, valamint a nemzetközi kapcsolatok további erősítését. Ebből a célból a Magyar Szocialist Munkáspárt most és ezentúl is kezdeményezni fog ilyen találkozókat és örömmel vesz részt ilyen találkozókon, közösséget vállalva minden olyan akcióval, amely a proletár internacionalizmus megszilárdításának ügyét szolgálja. A Népszabadság közli a plenáris ülésnek a szervezeti kérdésekben hozott határozatát is. A Központi Vezetőség — hangzik a határozat — elhatározta, hogy megerősíti a párt vezető szerveit. Az ideiglenes Központi Vezetőség 14 taggal, a Végrehajtó Bizottság pedig 2 taggal kiegészítette önmagát. A Végrehajtó Bizottság mellett pontosan meghatározott hatáskörrel öt személyből álló titkárság, továbbá öt személyből álló Központi Kontrollkomisszió létesült. Ez idő szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetőségének 37 tagja van. A párt Végrehajtó Bizottságába beválasztott elvtársak : Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, és Somogyi Miklós. A titkárság tagjai: Kádár János, a Központi Vezetőség elnöke Fok Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, a Központi Vezetőség titkárai. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bukarest, Piata Sctntell Nr. I. — Telefon 7.42... — Előfizetések • postahivataloknál, levélhordóknál és ■ vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Cambiastul Poligrass Casa Sctntell „I. V. Stalin” STAS -9152 - 6 ,mm ■■ ■ ■. ... II ............■■ li ■ ■ ■■.................. ■ ■ 1 ■ .ii. i ,, j.iii ii .