Előre, 1957. július (11. évfolyam, 3014-3039. szám)
1957-07-02 / 3014. szám
1957. július 2., kedd A forró nyári napokon emberek ezrei vágynak hűsítő italokra. Ki egy pohár sörre, ki málnaszörpre vagy hideg ásványvízre. Igen sok kedvelője van ilyenkor a fagylaltnak is. Marosvásárhelyen mégis alig lehet hűsítő italokhoz jutni. Pontosabban szólva, citromszörp, málnaszörp, ásványvíz van elég. S ha a rendelkezésre álló sör nem is fedezi teljesen a szükségletet — bár 15 százalékkal többet kap a város és a tartomány mint tavaly — mégis jelentős mennyiségben áll a fogyasztók rendelkezésére. Hát akkor hol a hiba? Ott, hogy csak igen ritkán lehet hideg italhoz jutni. Legtöbbször langyos „hüsító” italokat árusítanak a vendéglők és falatozók, mert kevés a jég. A fagylaltnál eddig még nem merült fel hasonló panasz, mert amennyi van, az elég hideg. Csak az a baj, hogy kevés van belőle. Talán mét ennél is nagyobb nehézségeket okoz a jég hiánya a vendéglőkben, falatozókban és mészárszékekben azzal, hogy a romlandó élelmiszereket nem lehet kellően megóvni. Nem beszélve arról, hogy nyáron a jég a háztartásokban is nélkülözhetetlen— Marosvásárhelyen nincs elegendő jég? — teheti fel jogos kételkedéssel a kérdést aki tudja, hogy két kisebb jéggyár mellett milyen hatalmas, korszerű jéggyárral rendelkezik a néhány évvel ezelőtt épült Frigotehnica. Sajnos, mét sincs elegendő jég. Pedig a Frigotehnica napi termelési képessége 18 ezer kilogramm, s ennek fele is elegendő lenne a város ellátására. Éppen ezért a többletet más városok részére kötötte le az üzem vezetősége. De jelenleg sokkal kevesebbet állítanak elő, mint amennyi a gépek termelőképessége. Ugyanis Fekete Mihály igazgató szerint „hol víz nincs elegendő, hol a villanyáram szünetel.’ Az igazgató elvtárs készségesen be is bizonyította, hogy június 1 és 24 között a fenti okokból 14 ízben volt több órás üzemzavar és kifejtette, hogy egyetlen órai kiesés egy hatodával csökkenti a termelést. Persze erről ők nem tehetnek-Erről valóban nem tehetnek. Később a szakemberektől megtudtam, hogy mikor az építők az üzem helyét kijelölték, a közüzemek mérnökei figyelmeztették őket a bekövetkező vízhiányra. Ugyanis a vízvezeték hálózat már régi s a csövek átmérője kicsi, mert annak idején nem számítottak arra, hogy annyi üzem létesül majd abban a városrészben. Ezt a tervezők tekintetbe is vették. Kutakat ásattak, hogy Hymodon biztosítsák az üzem vízellátását. Azonban a kutak vize egészségügyi szempontból nem felel meg jég gyártására s túl kemény ipari célokra is. Kazánkő lerakódást okoz. _Az épitők mulasztása kétségen felüli áll. Nem lett volna szabad addig felépíteniök az üzemet, amíg meg nem győződtek róla, hogy a kutak vize megfelel-e vagy sem. Viszont az üzem vezetősége tisztában van vele, hogy milyen nehézségeket okoz évről évre a vízhiány. (Az áram hiánya csak néhány esetben idézett elő fennakadást, bizonyos szerelési munkák következtében). A szállítási szerződések megkötésekor mégis a teljes termelő képességet vette alapul a vezetőség. Amint az igazgató elvtárs mondta, nem lehetett mást. Arra azonban nem gondolt, hogy biztosítsa a berendezések jó kihasználását, amire megvolt a lehetősége. A Frigotechnicáttak havonta 4—7000 köbméter vízre van szüksége, amit teljes egészében a városi vízvezeték hálózatból próbál fedezni. Ennek legnagyobb részét üzemi célokra használja. Maga a jég havonta mindössze 6—700 köbméter vízből készül. Ezt a mennyiséget zavartalanul lehetne fedezni a vízvezetékből, különösen ha egy 20 köbméteres tartályt is készítettek volna, amelyben víztartalékot tárolóiznak esetleges üzemzavarok esetére. Ipari célokra pedig nagyon jól felhasználhatnák a kutak vizét ha — aránylag kis költséggel — berendezkedtek volna a meglágyítására. Ezeket a lehetőségeket azonban nem vette tekintetbe az üzem vezetősége A közüzemek és a tartományi néptanács szakemberei is csak most gondoltak rá, amikor— bármilyen furcsán hangzik — „égető“ problémává vált a jég Marosvásárhelyen. Olyan égetővé, hogy tűzoltó munkával igyekeznek legalább ideiglenesen megoldani. A közüzem egy újonnan beállított transzformátor segítségével nagyobb nyomást biztosít a vízvezetéknek, míg a Frigotechnicánál a kutak vizének lágyításával próbálkoznak. Végleges megoldásnak tervbe vették, hogy ősszel hozzáfognak a szóbanforgó vízvezetékek kicseréléséhez. Egyelőre azonban a dolgozók nagy része csak a Maros hullámaiban találhat enyhülést. Ott van víz elég. ADRIÁN MIKLÓS Még sincs elég jég Moskitex Az elektrotechnika is felvette a harcot a legyek ellen. A Moskitex nevű német készülék hatásosabb, mint a lassan elő méreg, vagy a ragadós légyfogó. Lényegében keramikus anyagból készült hasábalakú léc, amely belül üres, falai pedig hosszúkás nyílásokkal vannak áttörve. A lécre két huzalt úgy tekercselnek fel, hogy meneteik egymástól 3 milliméterre fekszenek. A huzalokat a világítási hálózatba dugaszolják. Ha a légy megérinti a huzalt, azonnal elpusztul vagy elkábul és beleesik egy vízzel teli tartályba. A Moskitex a legyeket magához is csalogatja. A kerámiatest belsejében különleges folyadékkal teli kis edény is van. A folyadék szagát az ember nem érzi, de a legyet odacsábítja. A légy a szag felé repül, de mielőtt a csalétket elérhetné, meg kell érintenie a vezetéket. A készülékbe egy kis grimmlámpa is be van építve, hogy éjjel a szúnyogokat csalogassa. A feszültségvezető huzalok védőhálóban vannak, tehát érintés veszélye nem áll fenn. Lengyel törpeautó Elkészült az első lengyel törpeautó, a Mikrus MR-300 műszaki dokumentációja. Nemsokára megkezdik az első három prototípuspéldány gyártását- Sorozatgyártásukra a jövő évben kerül sor. A sepsiszentgyörgyi „Dózsa György" textilgyár új gépterme A „SIMÓ GÉZA“ bútorgyárból Vállalatunk azok közé az üzemek közé tartozik, amelyeknek elsőkként kell tanulmányozniuk és kísérletképpen bevezetniük a megjavított bérezési rendszert. Az előkészületek már megkezdődtek. Üzemünk dolgozói gyűlésen vitatták meg az ezzel kapcsolatos teendőket. A megjavított bérezési rendszer bevezetésének sikere érdekében a gyár munkaközössége teljes lendülettel dolgozik. Az ésszerűsítések száma napról napra nő. Eddig ötvenkét újítási javaslatot iktattak be, amelyekből 42-öt elfogadtak. Számos újítást már gyakorlatban is alkalmaznak s több közülük kísérletezés alatt van. Nagyon értékes például Sebestyén Jenő javaslata az asztallapok körülvágásánál, amivel két más munkafázist takarítanak meg. Nem kevésbé értékes Bolboceanu ifjú mérnök javaslata is, egy felvonó híd elkészítése az anyagraktárban — és számos más javaslat. Az újítások alkalmazása nagyban elősegíti termelési tervünk megvalósítását. Itt meg kell említenünk: ez az első esztendő, amióta éves tervek szerint dolgozik üzemünk, hogy minden hónapban ütemesen teljesítjük tervünket, noha az első félévben nehézségekkel küzdöttünk. Mi továbbra is mindent latba vetünk, hogy megtartsuk a tervteljesítés ütemét. ROCZ JÁNOS levelező. Gazdaság és fegyverkezés Angliában Londonban nemrégiben hivatalos jelentés látott napvilágot a Szigetország gazdasági helyzetéről. Eszerint 1956-ban Anglia ipari termelése ugyanazon a szinten állott, mint tavalyelőtt. Igaz, hogy a katonaság számára dolgozó ipar termelése növekedett, számos, főleg közszükségleti cikkeket gyártó vállalat viszont lényegesen kevesebbet termelt, mint 1955-ben és ez lényegében meghatározta az össztermelés stagnálását. Az angol ipar helyzete annál feltűnőbb, mivel statisztikai adatok szerint Anglia az egyedüli fejlett tőkés ország, amelynek gazdasága tavaly egy tapodtat sem haladt előre. — Hol keresendők a pangás okai? — teszik fel a kérdést a ködös Albionban. — A féktelen fegyverkezési hajszában! — válaszolja ma már az angolok túlnyomó többsége, ellentétben a fegyverkezésben érdekelt monopoltőkésekkel, akik azzal próbálják megtéveszteni a közvéleményt, hogy a fegyverkezést a gazdasági prosperitás fő eszközének kiáltják ki. — Hazugsági — kiáltja feléjük a józan angol. A valóságban a túlfeszített katonai kiadások tették lehetetlenné Anglia régi pozícióinak fenntartását a világpiacon, gyengítették az exportra termelő iparágak versenyképességét, mert a nemzeti jövedelem igen számottevő részét nem az ipar korszerűsítésére, hanem az improduktív fegyverkezési költségek fedezésére fordították. A statisztika mindennél ékesebben bizonyítja ezt. A második világháború után például — egészen 1952-ig — Anglia volt az egyetlen európai ország, amelyben a nemzeti jövedelem beruházásokra fordított része nem érte el az 1938-as színvonalat. S mi történt ezután ? A Monthly Bulletin of Statistics (Havi Statisztikai Szemle) adatai szerint a Szigetország 1952 után is elmaradt vetélytársai mögött e tekintetben. Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Kanada 1952-t követően is nemzeti jövedelmük lényegesen nagyobb hányadát fordították beruházásokra, az álló tőke megújítására, nem is beszélve az Egyesült Államokról. Maga Mac Millan már 1956 tavaszán elismerte, hogy a katonai terhek rendkívül nyomasztóan hatnak az angol gazdaságra. Ha az ország — ismerte be az akkor pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Mac Millan a másfél milliárd font helyett csupán 800 milliót költene fegyverkezésre és a felszabaduló 700 milliót nemzetgazdasági beruházásokra és az export előmozdítására fordítaná, fizetési mérlegünk megjavulna, s nemzetgazdaságunk talpra állhatna. Mac Millan azonban ezt „megvalósíthatatlan álomnak“ tekintette és tekinti ma is, mivel — szerinte — egy ilyen intézkedés „felelőtlen tett lenne a mai nemzetközi helyzetben". Hogy a nemzetközi feszültséget éppen egy ilyen lépés enyhítené, arra MacMillan nem gondol, illetve nem akar gondolni. A jelentésből és az angol sajtókommentárokból az is kitűnik, hogy ez a politika — különösen a szuezi kaland után, amely nemcsak katonailag és politikailag, hanem gazdaságilag is csapást mért Angliára — még a nagyburzsoázia egy részéből is erőteljes ellenállást váltott ki. Tény, hogy 2852 ipari társaság tavalyi profitja körülbelül 9 százalékkal növekedett. Ezt a növekedést azonban kizárólag azok a vállalatok érték el, amelyek valamilyen kapcsolatban állanak a fegyverkezési iparral, mint például a gépgyártó ipar, amely 14, a fémipari társaságok, amelyek 31, a hajógyárak, amelyek 27 5 százalékkal növelték profitjaikat 1955- höz viszonyítva. A fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok nyeresége ezzel szemben tavaly jelentősen csökkent, így, a gépkocsiipar, a televíziós és rádiókészülékek, jégszekrények, porszívók, mosógépek, villamossági felszerelések, textilipari cikkek és műszálak (nylon stb.) termelésével foglalkozó cégek nyeresége 1956-ban lényegesen kisebb volt, mint tavalyelőtt. Az angol burzsoáziának az a része, amely közszükségleti cikkeket előállító vállalatokban érdekelt, bizonyos nyomást gyakorol a kormányra a katonai kiadások csökkentése érdekében, egyrészt mert reméli, hogy ezáltal állami hitelekhez, szubvenciókhoz juthatna, amelyek révén felújíthatná felszerelését, másrészt, mert ezek a válllalatok most igen nehezen, vagy igen drágán jutnak bizonyos nyersanyagokhoz, amelyekből — tekintettel a nem elegendő mennyiségre az állam mindenekelőtt a haditermelésre dolgozó monopóliumokat— elégíti ki, s végül, mert a burzsoáziának ez a rétege saját bőrén érzi, hogy a vásárlóképes kereslet csak akkor szilárdulhat meg, ha a lakosságot legalább némileg tehermentesítik a fegyverkezési kiadásoktól. Persze, a fegyverkezési hajszát elsősorban a dolgozók sínylik meg. Hiszen, míg a második világháború előtt Anglia jórészt a birodalmához tartozó gyarmati népek válljaira hárította a katonai kiadásokat, addig az elmúlt évtizedben, a gyarmati rendszer széthullásának körülménye között, ezeket — szüntelenül növekvő adók formájában — túlnyomórészt maga a Szigetország lakossága kénytelen viselni. A konzervatív kormány háborús költségvetéseinek következményeiről a News Chronicle „Eredmény: üres a zsebünk“ című cikkében a következőket írja: „Az esztelen fegyverkezés ervén arra buzdítanak bennünket, hogy tovább csökkentsük költségeinket. Le kell mondanunk ruhatárunk felújításáról, a cigarettáról, már nem járunk színházba, szabadságunkat sem tudjuk vidéken tölteni, még újságokra sem telik. Munkába azért menni kell — de emelkedett az autóbuszjegy ára. Este világítani kell — de drágább lett a villanyáram, s tekintve, hogy rövidesen emelik a szén árát is, még drágább lesz. Ételt kell főznünk — de drágább a gáz. Ki kell fizetni a házbért — ám lényegesen többe kerül, mint azelőtt.“ A News Chronicle lakonikus mondatai mögött emberek millióinak tragédiája húzódik meg. Az új lakbértörvény — amelynek alapján a háztulajdonosok július elsejétől másfél-kétszeresére emelhetik a házbért — nem kevesebb, mint öt és félmillió családot sújt. A kormány makacsul visszautasítja mintegy öt millió öreg, heti egyfontos nyugdíjemelési követelését, mégpedig azzal érvelve, hogy ez több mint kétszáz millió font kiadástöbbletet jelentene évente. (Arról persze hallgatnak, hogy csupán a Karácsonyszigeti hidrogénbomba-kísérletek előkészítése és végrehajtása — szakértők megállapításai szerint — körülbelül ugyanennyibe került.) De ennek az áldatlan politikáinak a következményeit akár tovább is lehet folytatni. A túlfeszített fegyverkezés következményeként 1956 januárjától 1957 elejéig 120 ezerrel növekedett a teljes, és 150 ezerrel a részleges munkanélküliek száma; a munkások nagy többségét azokból a vállalatokból bocsátják el, amelyek vásárlóképes kereslet, nyersanyag, illetve a termelés felújításához szükséges hitelek hiánya miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, vagy — sok esetben — csődöt mondanak. Ennek a politikáinak a következménye az emigrálni óhajtók számának hihetetlen megnövekedése is, amely egyrészt a gazdasági helyzet rosszabbodásával magyarázható, másrészt azzal a háborús atmoszférával, amelyet az angol kormány Egyiptom elleni agressziója s általában a kardcsörtető erőpolitika teremtett. Reálisan nézve a helyzetet, a termelés növelésének legfontosabb előfeltétele a tömegek vásárlóképességének a növekedése volna. Amint az 1957—58-as költségvetésből kitűnik, az angol kormány ezzel az igazsággal egyáltalán nem hajlandó számot vetni. A fegyverkezési terhek az új költségvetésben lényegében azonosak maradtak, sőt, a kormány a gazdasági nehézségeken úgy próbál úrrá lenni, hogy tovább szándékszik növelni az adókat,s szentszövetséget kötött a monopoltőkésekkel a béremelési követelések visszaszorítása érdekében. E szentszövetséghez minden erejével igyekszik megszerezni a jobboldali szakszervezeti vezetők támogatását is, akik segítséget nyújthatnak az angol uralkodó köröknek a sztrájkmozgalom letörésében. (Amint az történt is a hajógyári és gépgyártóipari munkások hatalmas tavaszi sztrájkja alkalmával, amelynek a kormánnyal lepaktáló jobboldali szakszervezeti vezetők árulása vetett véget.) Persze — még az angol sajtó is beismeri — hogy az ilyenszerű manőverek az esetek többségében kudarcra vannak kárhoztatva, mert a szakszervezeti vezetők óvakodnak a kormánnyal való nyílt szövetségtől, ami a dolgozók felháborodásának növekedéséhez és a szakszervezetek éléről való eltávolításukhoz vezethetne. Hogy ez mennyire így van, azt két tény ékesszólóan bizonyítja: először, a szakszervezeti vezetők idén tavasszal, is csak azzal az ígérettel tudták a dolgozókat a munka felvételére bírni, hogy a sztrájkot csupán elhalasztják, „tekintettel az ország nehéz helyzetére“, s ha a kormány bizonyos időn belül nem teljesíti a dolgozók követeléseit, „újra lehet kezdeni''; másodszor, a Szigetország dolgozói a nagy áprilisi mozgalom után is olyan sztrájkokat szerveztek, amelyek méretei egyáltalán nem arra vallanak, hogy az angol munkásosztály megtorpant volna. Ma egyre inkább olyan helyzet áll elő, hogy az angol kormány — ha tovább akarja folytatni fegyverkezési politikáját — szükségszerűen egyre nagyobb darabot tör le magának az angol dolgozónak a kenyeréből. Ez pedig elkerülhetetlenül a társadalmi összeütközések kiéleződéséhez vezet. Tagadhatatlan, hogy maga az angol kormány is látja ezt a helyzetet, a megoldást azonban nem a leszerelésben keresi, hanem — minta MacMillan-kormány által kibocsátott „Fehér Könyv” bizonyítja a fordított logikával, éppen az atomfegyverkezés meggyorsításában. A Szigetország konzervatív vezető köreinek az az elképzelése, hogy bizonyos idő alatt olyan mértékben ellátják nukleáris fegyverekkel az angol hadsereget, amely lehetővé tenné a szárazföldi csapatok létszámának 50 százalékos csökkentését. Ez pedig — szerintük — a gazdasági élet megszilárdítására fordítható összegek növekedését eredményezné. A bökkenő — mint maga az angol konzervatív sajtó is megírja — „csupán” az, hogy a nukleáris fegyverkezés, még ha távlatilag ténylegesen a katonai kiadások csökkenéséhez vezethetne is, az elkövetkező évek folyamán olyan hatalmas összegeket emészt majd fel, amelyek egyelőre lehetetlenné teszik a költségvetés fegyverkezési tételeinek bármilyen lényeges csökkenését. Másrészt viszont, egy ilyen terv megvalósulása hozzájárulna a nemzetközi feszültség növekedéséhez, s szükségszerűen még nagyobb veszélybe sodorhatná a nem nagy kiterjedésű, sűrűn lakott Szigetországot. FEHÉR OSZKÁR ELŐRE Vasárnap megint kellemesen hűsöltek a fővárosi dolgozók a Lidó fürdő hullámaiban Értékes tapasztalatcsere A Kínai Kommunista Ifjak Szövetsége kongresszusán részt vett román küldöttség beszámolója A fővárosi Pionír palota színháztermében szombaton gyűlést tartottak, amelyen részt vettek: az IMSZ KB és a Bukarest tartományi és Bukarest városi IMSZ-szervezet aktivál, az ifjúsági és a gyermeksajtó több munkatársa, a „Filimon Sirbu“ központi káderiskola tanulói, a fővárosi IMSZ- alapszervezetek képviselői és pioníroktatók együttes gyűlést tartottak, hogy meghallgassák Virgil Trofin elvtársnak, az IMSZ KB első titkárának, a Kínai Ifjúság Új Demokrata Szövetsége III. kongresszusán részt vett IMSZ-küldöttség vezetőjének beszármolóját a kongresszusról. — Nehéz szavakban érzékeltetni azt a forró szeretetet, amellyel a kínai ifjúság a Kínai Kommunista Párt iránt viseltetik — mondotta egyebek között Trofin elvtárs. — Csupán az utóbbi években mintegy 2.000.000 ifjú lépett be a kommunista pártba. A kínai ifjúság három fő jelszava a következő: dolgozzunk szorgalmasan, tanuljunk odaadással és szilárdítsuk meg egységünket! Ezután Virgil Trofin elvtárs vázolta a kongresszus által kijelölt különböző feladatokat, részletesen beszélt a kínai ifjúsági szervezet nevelő és szervező tevékenységéről és munkastílusáról, majd közölte, hogy a szervezet nevét „A Kínai Kommunista Ifjak Szövetségéire változtatták ált. -5? ■ Feljöttek férfi tornászaink is A Német Demokratikus Köztársaság sportolóival az elmúlt napokban egyszerre több fronton is küzdöttek legjobbjaink. S ha atlétikában a mie-A kettős tornaviadal négy női részvevője: Elena Jován Gera, Hurmuzache (ENK), Landgraff és Sonntag (NDK) (Neagu rajzaink maradtak alul, tornában, kajak-kenuban, női evezésben a németeknek kellett meghajtaniok zászlóikat a nagyobb tudás előtt. Férfi tornázóink, nagy küzdelem után 276,40—275,60 arányban nyerték a találkozót. Lányaink viszont, jóllehet két pont előnnyel győztek, nem nagyon csillogtatták tudásukat. Az ötödik helyen valljuk be, hogy többet vártunk kosarasainktól. Igaz, nem lebecsülendő az 5. hely sem a kosárlabda Európabajnokságon, de fiaink többre is képesek. Ezt bebizonyították a többszörös s most újból Európa-bajnokságot nyert szovjet együttes nemrégi legyőzésével. Másodszor nem sikerült Gyengén játszott férfi röplabdaválogatottunk vasárnap Vasárnap este, amikor kissé szomorúan gyalogoltunk a villamos felé, valaki megjegyezte: „hiába, az elbizakodottság rossz tanácsadó’’. Az bizony. Pénteken férfi röplabdaválogatottunk szívós küzdelem és szép játék után legyőzte a világbajnok csehszlovák együttest. Csapatunk megérdemelte a győzelmet, mert jobban, határozottabban küzdött. Tegnapelőtt már az első labdacseréknél kitűnt, hogy játkosaink könnyű győzelemre számítanak. Tévedtek. A csehszlovákok nagyon komolyan vették a mérkőzést. Minden megmozdulásukon látszott, hogy nagy győzelemmel szeretnék feledtetni a pénteki vereséget. Mindjárt a mérkőzés elején hatalmas iramot diktáltak. Nyomasztó fölényt harcoltak ki. Támadásaik befejezésekor zúgtak a leütések. Akrobatikus ugrásokkal szedték fel a labdákat. És a mieink?... Felismerhetetlenül gyengén játszottak. Éppen az hiányzott játékukból, amivel pénteken megnyerték a mérkőzést: a határozottság, a küzdeni tudás. Nem bírták a nagy iramot és végül 3:0-ra (15:8, 15:8, 15:9) veszítettek. Legfőbb feladata jövőre az erőnlét, az állóképesség megjavítása, s... több szerénység. Női válogatottunk, bár nehezebben mint pénteken, de ismét győzött (Végeredmény: 3:2.) Az utolsó játszmát 13:3-ra nyerték. Az eredmény annál értékesebb, mivel az edzők — nagyon helyesen — új csapatösszeállítással kísérleteztek. És ne felejtsük el: a megfiatalított csapat Európa-bajnokot győzött le! (es) Véget ért a labdarúgó „Tavaszi Kupa* Csoportgyőztesek: A labdarúgó „Tavaszi Kupáért“ kiírt kétfordulós, két csoportra osztott bajnokság egy elmaradt mérkőzést nem számítva vasárnap délután befejeződött. Az első csoportban, amint az várható is volt, a végig Vezető Temesvári Tudomány lett az első, míg a másodikban, nagy versengés után bár, de teljesen megérdemelten, a Bukaresti Lokomotív Arad 10 2 3 5 11:20 7 Amint a táblázatból is látható, az elmaradt HKH—Bukaresti Haladás találkozó már nem befolyásolhatja az elsőség kérdését. A két csoportelső vasárnap, július 7-én Bukarestben döntőmérkőzés keretében küzd meg egymással a kupáért. Alább röviden beszámolunk a vasárnap lejátszott 6 mérkőzésről. BUKAREST Hadsereg Központi Háza — Ploesti Energia 3:0 (1:0) Két érdektelenül játszó csapat volt az Augusztus 23 stadionban. Az 30 ezernyi néző a vége felé már valósággal unta a játékot. A lendület és lelkesedés, nélkül játszó ploestieket a katonacsapat rutinjának, nagyobb technikai felkészültségének köszönhetően, Constantin és Alexandrescu (2) góljaival könynyedén verte meg. Bukaresti Haladás — Marosvásárhelyi Energia 3:0 (1:0) A Dinamo stadionban lejátszott mérkőzésnek nemcsak az eredménye, de a játék képe is hasonló volt az előbbihez. Lapos, szürke játék folyt a pályán. Kár, hogy Rapaport bukaresti játékvezető az első félidő elején, akikor, amikor a vásárhelyiek aránylag szépen játszottak, tetszetős akciókat építettek fel, túl könnyen megítélt a Haladásnak egy 11-est, amely bizonyos mértékben kedvét szegte a marosmenti fiúknak. Különben a bukarestiek győzelme teljesen megérdemelt, mert az Energia főleg a második félidőben csapnivalóan játszott. Gólszerzők: Ozon, Moldoveanu és Dinulescu. SZTÁLIN VÁROS Energia (Vörös Zászló) — Bukaresti Lokomotiv 0:1 (0:0) Színvonalas, jóllamu mérkőzés, megérdemelt vasutas győzelem. A győztes gólt Olaru lőtte. A hazaiak erejüket fölösleges cselekben őrölték fel. PETROZSÉNY Energia — Bukaresti Dinamó 3:1 (2:1) Szépen indult a találkozó, de később a fővárosi csapat egyes játékosainak (Éne, Lázár és Popa) hibájából eldurvult. A bányászcsapat jól játszott, megérdemelten győzött A Dinamo a 4. percben Calinoiu révén elért góljára a hazaiak hárommal válaszoltak, amelyeknek Romosán (40 méteres bomba, lövés), Ciurdarescu és Sima Voltak a szerzői. TEMESVÁR Tudomány — Sztálinvárosi Dinamó 3:1 (2:0) Három szép akcióból születő védhetetlen góllal biztosították be a diákok csoportelsőségüket. NAGYVÁRAD Haladás - Aradi VS UTA 1:2 (1:1) Élénk iramu, igazi kupaküzdelem. Az aradiak rászolgáltak a győzelemre. Góljaikat Bakucz II. lőtte, míg a váradi csapatból Demjén volt eredményes. Temesvári Tudomány Bukaresti Lokomotiv I. CSOPORT Temesvári Tudomány 10 8 2 2 24:17 14 Hadsereg KH 9 5 1 3 27:13 11 Ploesti 10 4 2 4 19:22 10 Bukaresti Haladás 9 3 3 3 22:19 9 Sztálinvárosi Dinamo 10 2 3 5 16:26 7 Műhelyi Energia 10 2 3 5 14:25 7 II. CSOPORT Bukaresti Lokomotiv 10 6 2 2 20:11 14 Petrozsény 10 4 3 3 15:18 11 Bukaresti Dinamó 10 4 2 4 21:15 10 Sztálinvárosi Energia 10 4 2 4 14:12 10 Nagyvárad 10 1 6 3 12:17 8 3 Igaz, hogy atlétáink az elmúlt években egy-egy kivételtől eltekintve a minőséget illetően a többi sportágakhoz viszonyítva nem tündököltek, a június 30 azonban az ő számukra is jelentős sikert hozott. Aurel Raica és Florica Otel a Német Demokratikus Köztársaságbeli Aueban bebizonyította, hogy mind több atlétánk képes világviszonylatban is számottevő eredményeket elérni. Aurel Raica súlylökésben elért 17,42 méteres eredménye az idei legjobb teljesítmény Európában. Tagadhatatlan, hogy Raica elég meszsze tart a világbajnok O’Brien 19 méteres dobásaitól, de fiatal atlétánk egyre jobb teljesítményei nagy reményekre jogosítanak fel. Florica Otel, ez a nemrég feltűnt középtávfutónő ezúttal 800 méteren 2 p 07,9 mp-cel új országos csúcsot állított fel, amely világviszonylatban is nagyszerű időnek felel meg. S ne felejtsük el, hogy olyan kiváló, világhírű futónőt kényszerített maga mögé, mint Ursula Donath. Egyébként csapataink Aueban vereséget szenvedtek fa lányok 60—46 mig a férfiak 117—106 arányban)■ 71 vereség azonban semmit sem von le Raja és Otel, valamint a többiek nagyon jó egyéni teljesítményeinek, értékéből. Reméljük, hogy ez a két értékes teljesítmény nem csúcs, hanem csak kezdet, biztató kezdet lesz. Kiváló sportgyőzelmek és bosszúságokkal tarkított örömök Sportolóink nemzetközi találkozóinak krónikája Raia és Orel nagyszerű teljesítményei bmn A III. „Román-Bolgár Barátság“ kerékpáros verseny első szakaszát román versenyző nyerte Hétfőn startolt a „Román-Bolgár Barátság” III. kerékpáros versenye, amelyet az Informatia Bucurestiului és a szófiai Vecserni Novini rendeznek. Az első szakaszt a Bukarest-Braila útvonalon Selaru (RNK) nyerte. Ideje: 5 ó 35 p 32 mp. További helyezések: G. Calcisca (RNK), N. Filipov (RNK), A. Folbert (RNK), I. Vasile (RNK). Kedden a II. szakaszt futják le, Braila-Galati-Buzau útszakaszon. Jelenet a kolozsvári Tudomány és a cseh Spartak Hradec Kralove mérkőzésről (Antal Béla felvétele) Világhíradó BUDAPEST. Megkezdődtek a labdarúgó 16. Közép-európai Kupa mérkőzései. A Budapesti MTK szombaton villanyfényes mérkőzésen a bécsi Práter stadionban 1: 1-re (1:0) játszott a Rapiddal, míg a Vasas vasárnap Budapesten 3:0 (1:0) arányban győzte le a Vienna-t. Egyéb eredmények: Bratiszlavai Slovan — Vojvodina 1:0 (0:0), Cervena Zvezda — Prágai Dukla 1:1 (1:0). HÁGA. De Nijs holland úszónő a napokban 1650 yardon 20 p 26,3 mp-es idővel új világcsúcsot állított fel. MOSZKVA. A Szovjetunió labdarúgó bajnokságában nagy meglepetésre a Leningrádi Zenit Moszkvában 3:2 (1:2) arányban legyőzte a Spartakot. A bajnokságban továbbra is a Moszkvai Dinamo vezet 17 ponttal a Kijevi Dinamo és Tbilisz előtt. STOCKHOLM: A svéd-dán atlétikai viadal, amelyen különösen kiváló eredmény nem született, a svédek 120:100 arányú győzelmével ért véget. PEKING. A magyar utánpótlás válogatott, amely részt vesz a moszkvai Fesztivál sportrendezvényein, három hetes portyára a Kínai Népköztársaságba utazott. A keretben többek között a következők kaptak helyet: Töröcsik I., Töröcsik II., Prohászka, Jagodics, Opava, Lahos, Csányi, stb. L. L.