Előre, 1957. szeptember (11. évfolyam, 3065-3089. szám)

1957-09-01 / 3065. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTAN ACSAINAK LA PDA A korszerűen berendezett segesvári fajánszgyár nemsokára megkezdi működését, A gyár munkásai már be gyújtották a mészégető kemencét és megkezdték a félautomatikus formázó gép kipróbálását. MAI SZÁMUNKBAN: B Beke György: Újság a faluban (2. oldal) • Kovács György: Régi szerkesztőségi asztalok mellett (3. oldal) • Dános Miklós: Az ólombetű (3. oldal) fl Szabó Gyula: Részlet a Gondos atyáfiság II. kötetéből (4. oldal) • Szemlér Ferenc: Virágok közt; Anavi Adám: Utinapló — versek (4, oldal) B Nagy István: Ifjú darvak között (5. oldal) • Szász János: Utijegyzet a Szovjetunióból (5. olda!) B Bányai László: Proletár nemzetköziség és nemzeti kérdés (6. oldal) a Bugyi Pál: A fejlődés utján (6. oldal) • Balogh Edgár: Újságolvasó üdvözlete (6. oldal) XI. évfolyam 3085. szám * 8 oldal ára 20 báni * 1957 szeptember 1, vasárnap A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak üdvözlete az El őréhez Az Előre megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége és a Román Népköztársaság AMniszterlanácsa meleg üvözletét küldi a szerkesztőség dolgozóinak, munkatársainak, önkéntes levelezőinek és technikai személyzetének, s újabb sikereket kíván nekik népi demokratikus rendszerünk nagy vívmányainak népszerűsítésében, a hazaszeretet, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvériségének ápolásában, a dolgozók internacionalista nevelésében, a lap kapcsolatainak megerösitésében a néptömegekkel, a tömegek mozgósításában a szocializmus építésére hazánkban és a béke megvédésére. A Román Munkáspárt Karponti Vezetősége és a Román Képköztársaság Minisztertanácsa intézkedések az egészségügyi dolgozók javított bérezési rendszerének bevezetésére * Élüzem zászlót nyert a békási cementgyár * Könnyűiparunk felkészült az őszi idényre * Sztálin tartomány számos helységében is látható a fővárosi televízió adása A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének Törvényerejű rendelete az Előre I. osztályú Munkaérdemrenddel való kitüntetéséről Megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, munkájában szerzett kivételes érdemeinek elismeré* sóul, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége törvényerejű rendelettel, I. osztályú Munkaérdemrenddel lünteti ki az Előre napilapot. Dr. PETRU GROZA AVRAM BUNACIU a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke titkára Bukarest, 1957. augusztus 31. Textilgyáraink jól felkészültek az őszi és téli idényre. A fővárosi In- dustria Bumbacuiui háromféle uj szín­mintával készíti a düftinett anyagokat ötféle uj rajz szerint gyártja a meleg pizsama-anyagokat és ötféle újabb barchent termelését kezdte meg. Az aradi December 30, a lugosi Textil­ipar, a temesvári Bumbacuiui és más gyárak a meleg flanelleket, a „Timis" és „barchet polar“ elnevezésű meleg pamutkelméket tetszetős, uj színmin­ták szerint gyártják. A második félévben a könnyűipar jelentékenyen növeli a dolgozó pa rasztság számára szánt gyártmányok termelését is. ÚJABB HELYSÉGEK KAP­CSOLÓDNAK BE A TELEVÍZIÓS HÁLÓZATBA A Sztálin tartományban végzett kí­sérletek azt mutatják, hogy a tarto­mány számos helységében lehet fogni a televíziós adásokat. Így Földváron, Bot­ATSZERVEZIK AZ ORVOSI EL­LÁTÁST, JAVÍTJÁK AZ EGÉSZ­SÉGÜGYI DOLGOZOK FIZETÉSÉT A Minisztertanács a ' napokban ha­tározatot hozott az orvosi ellátás megjavítására és az egészségügyi és népjóléti intézményekben dolgozó sze­mélyzet javított bérezési rendszerének bevezetésére. A határozat intézkedéseket irányoz elő a kórházak, poliklinikák és egész­ségügyi körzetek által nyújtott szak­orvosi ellátás megjavítására. A határozat értelmében felülvizsgál­ják a vállalati orvosi ellátás rendsze­rét, újabb egészségügyi körzeteket lé­tesítenek a városokban és a falvakon, nagyobb számú belgyógyásszal, gyer­mekorvossal és fogorvossal egészítik ki a falusi egészségügyi körzeteket, kiszélesítik a rajoni poliklinikák és falusi kórházak hálózatát. Az 1957 augusztus 1-től kezdődöleg bevezetett bérezési rendszer figye­lembe veszi az egészségügyi személy­zet munkakörét, szakképzettségét és szolgálati idejét. A határozat értelmében a szakor­vosi és főorvosi tisztségek betöltése ezentúl szakvizsga, illetve verseny- vizsga alapján történik. Azok a főor­vosok és szakorvosok, akiknek az elő­irt szakvizsgáik nincsenek meg és a- zokat időközben nem teszik le, legfel­jebb két évig tarthatók meg beosztá­sukban. A határozat előírja az egész­ségügyi intézmények osztályozása^ és megszabja a szolgálati idő után járó, továbbá a vezető kádereket, a nehéz, vagy rendkívül nehéz munkakörülmé­nyek között dolgozó, valamint a fa­lusi egészségügyi viszonyokban jártas orvosokat megillető pótjavadalmazást. A BÉKÁSI CEMENTGYÁR KITÜNTETÉSE Szombaton délután ünnepség kere­tében adták át a ,,X!X. Kongresszus“ békási cementgyárnak az élüzem zászlót á gyár első félévi kimagasló teljesítményéért. Noha az üzem első félévi termelési tervét a múlt évihez viszonyítva 50 százalékkal emelték, a gyár munka- közössége 36.547 tonna cementet és 30.352 tonna künkért termelt terven felül. A felszerelés tökéletesebb ki­használása révén a munkatermelékeny­ség a terv előirányzathoz viszonyítva több mint 23 százalékkal növekedett. Az első félévben a termelési költséget 5.556.000 lejjel csökkentették. SZAMOS UJ KÖZFOGYASZTÁSI CIKK VARJA A VÁSÁRLÓKAT A napokban kötötték meg a pamut­ipari gyárak a szállítási szerződése­ket a kereskedelmi vállalatokkal. A gyárak rendkívül sokféle árucikkei ajánlottak fel, gazdag választékban, igen szép színmintákkal. A kereske­delmi szervek ezúttal 30 uj cikket kö­töttek le, amelyet 300 féle mintával, 4000 féle szinösszeállitásban szállíta­nak. Nagy tetszést aratott a jóminö- ségű, praktikus Hunedoara dokk­anyag, amelyet a fővárosi Dacia tex­tilgyár készít, az Albina piké, a szati- nirozott deiin és az aradi December 30 üzem más gyártmányai, úgyszin­tén a iasi Tesatura-gyár gazdag kol­lekciója. falun, a Méhkertekben, Vidombákon, Szentpéteren, llöltövényben, Szászma* gyároson, Prezsmáron és más falvak­ban, sőt Sztálinváros egyes külvárosai­ban is vették a televíziós adásokat. Most méréseket fognak eszközölni a tartomány egész területén, hogy meg­állapítsák azokat a helységeket, ahol le­het fogni a televízió adásait. ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV IFJÚMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG Az IMSZ Bukarest városi bizottságát nak meghívására országunkban tartóz­kodó belgrádi ifjúmunkás-küldöttség augusztus 30-án megbeszélést folytatott Virgil Trofin elvtárssal, az IM SZ Köz­ponti Bizottságának első titkárával. A jugoszláv vendégek elismeréssel beszél­tek a román ifjúság szakképzettségéről, a műszaki káderek tudásáról és a ro­mániai munkások szociális helyzetéről, A belgrádi ifjúmunkás-küldöttség aznap este hazautazott. Az ország dolgozói, a polgári és ka­tonai repülés személyzete ma ünnepli meg a Román NK repülőinek uapját. A repülősök ez alkalommal jogos büszkeséggel gondolnak a román repü- lés diesőséges hagyományaira. Dolgo- zó népünk szivében kitörölhetetlenül él Traian Vuia és Aurél Vlaicn — a romá­niai repülés úttörőinek — emléke. Századunk elején — amidőn a légi terület meghódítása az egész világ ku­tatóit és tudósait foglalkoztatta — Tra­ian Vuia elkészítette a ..levegőnél ne- hezebb“ repülőgépét. Ezzel a géppel a Párizs melletti Montesson mezőről elsőizhen 1906-ban repüli fel. megelőz- ve a brazil iái Santos Dumont-t és a francia Blériot-t. A kezdeti eredményeket továbbfej­lesztve, Aurél Vlaicu pár évvel ké­sőbb egy egyfedelű gépet szerkesztett, amely tökéletesebb volt sok nyugaton épített gépnél. Aurél Vlaicu 1910 au­gusztusában. a Cotroceni mezőn meg­tartott repülő ünnepségen ragyogóan levizsgázott az általa szerkesztett és TÁVIRAT Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Munkapárt elnökének Fám Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének A független Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának XII. évfor­dulója, a vietnami nép nemzeti ünnepe alkalmából kérjük Önöket, fogadják a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Népköztársaság kormánya, a Román Munkás­párt Központi Vezetősége és az egész román nép meleg testvéri üdvözletét és legőszintébb szerencsekivánatait. A Román Népköztársaság dolgozói szívből örvendenek annak, hogy a viet nami nép jelentős sikereket ért el a gazdaság helyreállítása és fejlesztése, a nemzeti kultúra fejlesztése és felvirágoztatása érdekében kifejtett szorgos mun­kája során és támogatják nemes küzdelmét Vietnam demokratikus alapon való békés egyesítéséért, amint azt az egész vietnami nép óhajtja. A román és a vietnami nép testvéri kapcsolatai egyre szarosabbakká vál­nak, mind jobban fejlődnek. A román nép nagy örömmel, meleg baráti szere­tettel fogadta nemrégiben Ho Si Minh elvtárs látogatását országunkban; ez a látogatás bizonyítéka annak a barátságnak, amely egyre szorosabban fűzi egy­máshoz népeinket, bizonyítéka annak, hogy pártjaink és kormányaink kölcsö­nösen arra törekszenek, hogy szüntelenül fejlesszék szocialista országaink testvéri együttműködését. Kívánjuk a vietnami népnek és Önöknek, kedves elvtársaink, hogy újabb és egyre nagyobb sikereket vívjanak ki a szocializmus építésének és Vietnam nemzeti egysége megvalósításának nagy munkájában, a vietnami nép jóléte és haladása érdekében, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Dr. PETRU GROZA CHIVU STOICA a Román Népköztársaság Nagy Nem- a Román Népköztársaság zetgyülése Elnökségének elnöke Minisztertanácsának elnöke GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára kormányozott géppel. Mesteri hozzáér­tésével és gépének minőségével tultett Bibeacu hercegen és a francia Móllá kiképző technikuson, akik francia gé­pekkel repültek és akiket akkor az or­szág legjobb repülőinek tartottak. A romániai repülés hagyományainak fáklyáját a román nép soraiból kiemel­kedett más bátorszivü, tehetséges embe­rek átvették és tovább vitték. A román nép emlékében örökké él Mihail Zori- leanu, aki az első világháború éveiben átrepülte a Kárpátokat és ezzel valóra- váltotta Aurel Vlaicu álmát, amelyért ez életével fizetett, valamint 1. Monte- nescu, aki hősi halált halt három német repülőgéppel vívott harcban és sok más repülős. A forró hazaszeretet arra osztó- nözte a repülőseinket, hogy szüntelenül fejlesszék elődjeik harci hagyománya­it. Derék repülőseink a vitéz szovjet re­pülősökkel együtt sok dicsőséget sze­reztek a fasiszta iga lerázásáért, Er­dély, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért vivott harcokban. A Hitler-elleni háború idején a román légi egységek személyzete 8542 berepü­lést végzett. 1356 tonna bombát dobott le, 51 tonna lőszert használt fel. ko­moly veszteségeket okozva a fasiszták­nak. A román repülősök nagy véráldoza­tot hoztak a népek szabadságáért és boldogságáért. A legfelső szovjet kato­nai parancsnokság töbhizben napipa­rancsban méltatta a román repülősök fegyvertényeit, bátorságát és önfeláldo­zását. Bátor repülőseink hagyományait a népi hatalom nagyra értékeli és továbbfejleszti. A párt és a kormány gondoskodása és a Szovjetunió önzet­len segítsége révén repülésünk nagyará­nyú fejlődésnek indult. Országunk légijáratainak hossza egy­re növekszik. Az utasszállitó repülőgé­pek állományát nemrégen kiegészítették az 1L—14 tipusu kényelmes gépekkel, amelyek tökéletes biztonságot nyújta­nak. Megnyílt a Kukarest-Kijev-Moszk- va nemzetközi légi járat, a Bukarest- Budapest-I’rága-Berün járatot pedig Koppenhágáig és Stockholmig meghosz- szahhitották. Az utazóközönség jobb ki­szolgálása céljából a Bukarest-Kons- tanca. Bukarest-Kolozsvár és a Boka- rest-Temesvár légi járatokat megkeltőz- ték. Fontos szerepet töltenek ma be az egészségügyi, mezőgazdasági és erdésze­ti célokat szolgáló repülőgépek. A re­pül oszol gálát tevékenyen bekapcsoló­dott a növényi kártevők ellen folyta­tott küzdelembe. Sportrepülésünk is számottevő sike­reket ért el. Egyre több ifjú kapcso­lódik be a repülőmodeMezesbe, az ejtő­ernyős sportba, a vitorlázó és a motor- nélküli repülésbe. Bátor ifji) sportoló­ink egvre kiválóbb eredménveket érnek el. Számos esncsteliesitménnvel büsz­kélkedhetnek s ezek közül is kimagas­lik Teodor Taiiaseseu világrekordja az 100(1 méteres magasságból, tix pontról végzett ejtőernyős leugrásával. Pártunk, kormányunk és dolgozó né­pünk nagy gondot fordit a katonai re­pülés szüntelen megerősítésére. A repülök napia alkalmából a pol­gári és a katonai repülősük ismét fo­gadalmat tesznek, hogy tudásukat és képességeiket mindenkot a dolgozó nép szolgálatába állitiák. Hazánk bátor re­pülősei. akik előtt a párt tárta fel a fejlődés felé vezető utat. kötelességük­nek tartják ápolni elődjeik dicső ha­gyományait. 4 Czerkilencszáznegyvenhét szeptember elsején jelent f meg a lap első száma. Akkor a példányszáma alig | haladta meg a tízezret. Az azóta eltelt évtizedben há- 4 romezer és egynéhány számot nyomtattak ki és ma í ai Előre példányszaina meghaladja a száztizezret. T Ez a nyers mérleg. Azonban a valóság, a lap első i évtizedének története sokkal gazdagabb annál, mint 1 amennyit ez a pár adat kifejez. Az Előre tiz évének története szinte egy az ország, a nép történelmével. liz éwel ezelőtt hazánk a nagy változások, társa­dalmi átalakulások korszakát élte. 1947 őszén a mun- 4 kásosztály vezetésével hazánk egyre nagyobb si- 4 kereket ért el azon a történelmi utón, amelynek | kapuit tizenhárom évvel ezelőtt, 1944 augusztus 23 án 4 nyitotta meg a győzelmes fegyveres felkelés, az or- 4 szag felszabadítása a fasiszta iga alól a Szovjetunió i testvéri segítségével. Azon a tiz évvel ezelőtti őszön i a munkásosztály vezette dolgozó nép újabb és újabb 4 állásokból szorította ki a megdöntött tőkés-földesúri | rendszer képviselőit és egyre inkább megérlelődött a 4 kedvező feltétel az utolsó bástya, a monarchia meg- 4 döntésére. * ^ P“r* harcba hívta és vezette a dolgozókat a há­4 borii sújtotta gazdasági élet helyreállítására, az uj, ? szocialista Románia felépítésére. Közvetlen feladatként ■ állt a népi erők előtt, hogy eltávolítsák a politikai 4 éleiből az utolsó tőkés elemeket, megtörjék a burzsoá­zia gazdasági hadállásait, hogy megteremtődjenek az | alapok a szocialista gazdaság felépítésére. Azon az 4 őszen a nagy események sodrában kezdtek élesen ki- • rajzolódni a szocializmus felé vezető ut körvonalai. I 1947 ősze és 4S tavasza az ország éietcbrn különö­4 sen nagy (eientőségü időszakasz volt. f A román dolgozó néppel testvéri szövetségben az | ország nemzetiségei és igy a romániai magyarság is, 4 hűséggel követték a munkásosztály lenini pirt jő t a f szocialista ország megteremtéséért vivott harcban. I Az ország nemzeti kisebbségeinek, a romániai ma­4 gyarságnak politikai állásfoglalását történelmi tények [ határozták meg. A párt már a fasizmus sötét évéi ? alatt, az illegalitás nehéz körülményei között magasra ? emelte a nemzetiség egyenjogúságának zászlaját, ? egyetlen védelmezőként állott ki az einemzetlenitő tö- í kés-földesuri rendszer éveiben a nemzetiségek érdekei J melleit. A párt mindjárt a felszabadulás után azért i küzdött, hogy állampolitika rangjára emelje a nem- • zetiségek egyenjogúságát. A párt azt tanította, hogy J nem szabad az a nép, amely másokat elnyom, hogy 4 a szocializmus felé vezető utón maradéktalanul meg j kell valósítani a nemzetiségek egyenjogúságát, mert | ez éppen az u| társadalmi berendezkedés érdeke és I erőforrása. t Ilyen körülmények között jelent meg a Romániai T Magyar Szó legelső száma, mint a romániai magyar- 4 ság központi, a fővárosban megjelenő politikai napi- f lapja. Az ország történelmében ekkor jelent meg elő- í szőr országos nemzetiségi politikai napilap. Ternté- 4 szeles, hogy a lap első számától kezdve a párt vezette 4 harc hatékony fegyverévé vált. ? A mai napon elérkeztünk az Előre megjelenésének 4 tizedik évfordulóiéhoz Nem készítünk mérleget és * nem csinálunk számvetést, hiszen a lap napról napra | részt vett abban a történelmi nagy munkában, mely I népi demokratikus rendszerünk megszilárdításáért és I felvirágoztatásáért folyt és folyik. Nem csak történe- i te egy az ország történetével — sikerei az ország, a I ...... ? párt vezette dolgozó nép sikerei, az előttünk álló fel- | adatok pedig egyek az egész ország előtt álló fel- ; adatokkal. Az Előre mindenkor arra törekedett, hogy ? kivegye részét az ország szocialista iparosításáért i folyó harcból, hogy hatékony eszköz legyen az álla- t musitott vállalatok munkásigazgatóinak kezében, a | gyárakban a termelés megszervezéséért dolgozó kom- I munisták kezében, a szocialista munkaversenyek meg- 4 születésekor és kiteljesitésekor, az ötéves tervek nagy- t szerű évei alatt, amikor uj városok jelentek meg ha- 4 zánk térképén, amikor hozzákezdtünk megépíteni uj j szocialista iparunk alapegységeit. Az Előre cikkei se- f gitséget jelentettek dolgozó parasztságunknak a Ma- I ros mentén, a Kárpátok lejtőin, a bihari alföldön, i amikor hozzákezdtek a falu szocialista átalakításához. * amikor hozzákezdtek dolgozó parasztjaink, hogy f összeszántsák földeiket, bevezessék a korszerű agro- 4 technikai módszereket, hogy mentői több gabonát f adjanak a városnak, az országnak. | Az Előre, mint a. Román Népköztársaság néptaná- t csainak lapja, hirt hozott demokratikus ujállamappa- f rítusunk. - néptanácsaink — az államhatalom helyi 4 szerveinek — tevékenységéről, és mint kollektiv szer- f vezö adott esetekben arra törekedett, hogy a népta- | nícsi dolgozók munkája egyre nagyobb méretekben 4 bontakozzon ki. Az Előre jelen volt kulturforradal- I műnk kibontakozásánál és igyekezett elősegíteni ha- f sábjain fejlődő hazai magyar irodalmunk, szel- 4 lemi életünk, művelődési munkánk elöhaladását. hirt f hozott, támogatta, serkentette iskoláink, szinhá- ? zaink. művelődési otthonaink, könyvtáraink minden- 4 napi munkáját. Tükrözte a lap nagy társadalmi át- | alakulásainkat, az uj szocialista erkölcsű, életszemlé- ? letü ember kialakításáért folyó hatalmas nevetőmön- I ka megannyi apró vagy gigászi lépését, eredményét. j bírálta a hibákat, hozzásegített nem egy munkacso- | portot a hibák kijavifásához. A Romániai Magyar 4 Szó és később az Előre egyik legfontosabb feladató- > nak tartotta, hogy erőteljesen kivegye részét a Román Munkáspárt harcából, hogy a párt lenini nem­zetiségi politikája valósággá váljon. A párt jelentős fegyverévé vált a lap a nemzetiségi egyenjogúság szellemének és gyakorlatának meghonosításában. És beszélni kell arról a munkáról is, amelyet a lap azért végzett, hogy százezres olvasótábora napról napra tá­jékozódhasson a nagyvilág eseményeiről, a szocialista tábor országainak életéről, a tartós béke megőrzéséért folyó világméretű nagy mozgalom megerősödéséről. , Az Előre tiz éves munkáját az a törekvés jellemez­te, hogy mentői Inkább eleget tegyen a kommunista sajtó hivatásának. A kommunista sajtónak jelentős( szerepe van az ideológiai munkában, a szocialista építés gyakorlata által felvetett elméleti kérdések megvitatásában és tisztázásában. Az Előre hasábjain is számos cikk és értekezés jelent meg, amely felvette a harcot az elméletet megkötő dogmatikus szemlélet ellen. Ez az ideológiai tevékenység olyan időszakban folyt, amikor ezzel párhuzamosan, a munkásosztály ideológiájától idegen nézetek, liberális és ellenséges nézetek is próbáltak szárnyra .kapni. A kommunista . sajtónak feladata erőteljesen felvenni a harcot, le­leplezni és szétzúzni minden fajta ellenséges vagy • zavartkeltö „elméletet” és nézetet. (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents