Előre, 1957. október (11. évfolyam, 3090-3116. szám)
1957-10-01 / 3090. szám
2. A gyorsvonat már tíz perce fut, az óriási városfal mellett, míg végre beérkezünk a modern pályaudvarra. A követség autója a Hszing- Csao szállodába visz, ahol lerakjuk csomagjainkat és rövid pihenés után már indulunk is a város megtekintésére. A főútvonalon, a Csángánon óriási a forgalom. Villamosok csöngetnek, luxuskocsik és hatalmas autóbuszok robognak, rengeteg a kerékpáros. A fontosabb útkereszteződéseknél magasan elhelyezett fülkékből fehérruhás milicisták irányítják a forgalmat. A több, mint 6 kilométer hosszú sugárút, nyílegyenesen szeli át a várost, a két részre osztott úttest közepén zöldellő pázsit és színes virágszőnyegek gyönyörködtetik a járókelőket. Modern épülettömbök szegélyezik az utat a város központi részeiben. Hamarosan rájövünk, hogy Pekingben lehetetlen eltévedni: a város teljesen szabályos elrendezésű, négyzet alakú, az utak pedig kivétel nélkül és többnyire nyílegyenesen futnak észak-déli és kelet-nyugati irányban. Az ésszerűen kiépített villamos és autóbusz-hálózat segítségével a hatalmas város bármely pontját aránylag rövid idő alatt el lehet érrni. A széles sugárutak mellett természetesen szűkebb, keleties jellegű utcákat is látunk. De aszfaltozottak ezek is és ragyogóan tiszták, mint különben az egész város. A modern blokkok ellenére a városjellegét a klasszikus kínai építészet uralja. A házak többsége földszintes vagy egy emeletes és az egyszerű, de méltóságteljes északkínai stílusban épült, szürke kőből, színes vagy szürke cseréppel fedve. A sima vonalak nyugalmat és erőt sugároznak, a tetők íve lágy hullámhoz hasonlít. A régi kínai építészetnek ez a sűrített képe mély benyomást kelt. A távolban hatalmas építmények ötlenek szemünkbe: a 16 városkapu egyike-másika a város bármelyik pontjáról látható. Hatalmas kőkolosszusok, melyeknek méretei mellett eltörpül az ember. A várost övező, ötszázéves, de teljesen ép falon át csak ezeken a kapukon keresztül lehet a városba jutni. A városfal méretei is impozánsak: 10—12 méter magas, vastagsága pedig 8—10 méter, a kapuknál a 20 métert is eléri. A szürke kőtömbökből épített fal a régi kínai nép erejét sugározza. Láttára önkéntelenül felvetődik bennünk a kérdés: mikor és miért építették? A mai Peking helyén létesült első települések kora több évezredre tehető. Mint főváros először az időszámításunk előtti IV. században szerepel Peking, a Yen-királyság fővárosa volt, ekkor még Ki néven. Időszámításunk első századaiban Kína északi részét gyakran érték a nomádok támadásai. Az ekkor megerősített város fő védelmi központtá vált. A XII. században, az Arany-birodalom idején a Csongtunak nevezett főváros gyönyörű palotáiról, mesés gazdagságáról híres. A főváros azonban 1215-ben áldozatul esik Dzsingisz khán csapatainak: a harcok során felgyújtott paloták több mint egy A mongol dinasz és Kubláj khán hónapig lángolnak, fia kerül uralomra megkezdi a Tatu-ra átkeresztelt város újjáépítését. Ez az újjáépítés a mongoj (Yuan) dinasztia idején továbbolyik. Új paloták emelkednek, tavakat és parkokat létesítenek. Csatornákon szállítják az adóként beszedett rizst és egyéb terményeket a fővárosba: a hajók egyenesen a város területén létesített tavakra futnak be. A felhalmozott kincsek sokasága, a Nagy khán pompás fogadásai a jól megszervezett hírszolgálat elkápráztatják Marco Pelót, a híres velencei utazót, aki Kubláj khán uralkodása idején látogatja meg a várost. A Yuan-dinasztiát megdöntő Ming dinasztia (1368—1644) fővárosát átmenetileg Nakkinp-ba helyezte át a dél , kingi főváros, tehát Nanking ( déli főváros), Tszu új neve pedig Peiping (Északi Béke) lett, de csak rövid időre, 1403-ban újra főváros lesz, most már Peking (Északi főváros) néven. A régi, földből készült falakat kőfalakkal helyettesítik, melyek mind a mai napig fennmaradtak. A négyszög alakú, belső várostól délre a következő évszázadban létesült a téglalap alakú külső város, melyet szintén kőfal vesz körül. A város alakja azóta sem változott. Az egyre növekvő főváros lakosságát persze nem lehetett a régi falak közé beszorítani: ma már a falakon kívül hatalmas gyárak, modern lakónegyedek terülnek el. Az építészek szerencsésen fonják össze a korszerű élet követelményeit kielégítő tömbházakban a modern épületelemeket a jellegzetes kínai vonalakkal: a tetők kecses íve könnyedséget kölcsönöz a sokemeletes épületeknek. Peking épületei nemcsak a régmúlt idők emlékét idézik fel bennünk, sok közülük elválaszthatatlanul kapcsolódik össze az új köztársaság, életével. A Tiem An Men, a „Mennyei béke kapuja" ma a Kínai Népköztársaság jelképévé vált. A város központjában fekvő kapu többszáz éves. A császárság idején erről dobták le az udvar főtisztviselői, a mandarinok azokat a fából faragott madarakat, amelyeknek cserébe a császári rendeleteket, vagy ahogy akkor nevezték, az „Isteni parancs“-ot helyezték. A mandzsu uralkodók, vagyis a Hanyatlás korszaka alatt a műemlékek legnagyobb része tönkrement: a Tien An Men siralmas állapotban érte meg az 1949. esztendőt. Az új Kína népe azonban visszaadta régi ragyogását: a hatalmas kaput eredeti formájában helyreállították, a tető a régi fénnyel csillog a vörös falak fölött. A középen elhelyezkedő köztársasági címertől jobbraés balra a következő felírások olvashatók: „Éljen a Kínai Népköztársaság" és „Éljen a világ népeinek nagy egysége". A kapuhoz vezető márványhíd két oldalán emelkedő lelátókon tízezer résztvevő gyönyörködhetik a nemzeti ünnepek felvonulásaiban. A kapuval szemben tér terül el, közepén hatalmas kőoszlop Mao-Cetung szavaival: ,,A nép hősei halhatatlanok”. 1949 október 1-én harmincezer ember gyűlt össze a téren, akik — miközben Mao-Ce-tung elnök felhúzta az ötcsillagos nemzeti lobogót a magas zászlórúdra — ujjongva ünnepelték a Kínai Népköztársaság központi kormányának megalakulását. Énekszó szállt a kék ég felé, miközben a friss szélben diadalmasan lengett a vörös lobogó. Ez a nap felejthetetlenné vált Kína történetében. Azóta minden május és október elsején hatalmas tömegek tesznek hitet a Tien An Men előtt a Kommunista Pártnak, hogy szilárd elhatározásuk a szocializmus felépítése és a világbéke megőrzése. Este pedig szikrázó tűzijáték szórja fényét a téren ünneplő és táncoló tömegre, miközben a fényszórók vakító kévéi elhalványítják a csillagokat. Így vált a Tien An Men a népi Kína jelképévé. . A Tien An Men boltozatos ívei alatt áthaladva széles sétányra érünk, melynek jobboldalán a dolgozók kultúrpalotája,baloldalán pedig a Szun Vat-szen park terül el. Mi azonban továbbhaladunk, hogy a mai sétánk célját képező Császári Palotába, vagy Téli Palotába érjünk. Ez a sok száz épületből álló komplexum egész külön várost képez Peking szívében; hossza egy kilométer, szélessége pedig 700 méter. Hatalmas vörös falai és egy széles vizesárok hermetikusan elzárták a külvilágtól: a palotába közönséges halandó nem tehette be a lábát. Ma a népi hatalom a teljesen helyreállított Császári Palotát, mint múzeumot a dolgozóknak ajándékozta, így fonódik össze Kínában a régi és az új: az 530 éves egykori „Tiltott város" márványkockáin ma a gyönyörködni és tanulni vágyó dolgozók tízezrei sétálnak. A palota déli kapuján belépve, óriási udvarba jutunk, melyet kis folyócska az Aranyfolyó szel át. A folyón 5 fehér márványhíd vezet keresztül. A középsőn végighaladva, újabb kapun át kőkockákkal kirakott másik udvarba jutunk, amelynek közepén a márvány lépcsőkkel és teraszokkal körülvett Taj Ho Tien, a „Legfelsőbb harmónia palotája" , emelkedik. Ez Kína legnagyobb faépülete, kétemeletes, ragyogó aranysárga-zománcu cseréptető fedi. Az épület körül óriási bronzedények, évszázados napórák és művészi kivitelű, patinás bronzszobrok, teknősbékák, darumadarak, oroszlánok. A következő, még mindig a külső udvarhoz tartozó palotában, a „Teljes harmónia palotájában" pihent a császár, mielőtt a trónterembe lépett volna. A belső udvarban a császárok személyes lakosztályai. Ezeket az épületeket használták a különböző családi ünnepek, gyászszertartások és kihallgatások alkalmával. Minden egyes főépület körül rengeteg kisebb melléképület helyezkedik el, építészeti egységet alkotva. A palotában látható műkincsek alapján fogalmat alkothatunk magunknak a császárok mérhetetlen gazdagságáról, melyet a nép verejtéke árán harácsoltak össze. óvá mennek pihenni és szórakozni a pekingi dolgozók? A 15 színház, számtalan mozi, múzeum és sportpark mellett egyik legnépszerűbb helye Pekingnek a Pel Háj park. A 71 hektáros gyönyörű park több mint felén az Északi Tó terül el, mely azután két kisebb tóba folytatódva egészen a város központjáig nyúlik. A park építését 1150-ben kezdték el. Századunk elején teljesen elhanyagolták, úgy hogy a felszabaduláskor a tavak helyén mocsarak voltak. 1950- ben kezdték meg az újjáépítési munkálatokat és ma már elbűvölő kép tárul a látogató elé: a gyönyörű sétányokon felnőttek és gyermekek ezrei sétálgatnak, játszadoznak. A tavon csónakok százai, mindenütt fák, virágok. A partról gyönyörű hidak vezetnek a tóból kiemelkedő szigetdombhoz, amelynek tetejét a monumentális fehér pagoda koronázza. A pagodától csodálatos kilátás nyílik Peking tetőtengerére. A szigeten vendéglők, teaházak, ahol a legkülönbözőbb teafajták kaphatók. A meleg napokon százezerszámra ürülnek a narancs-szörp üvegek. A kiszolgálás gyors és pontos, nem fordul elő, hogy az árukészlet kifogyjon. A tó partján építették fel a pionírok vízi erőművét. A gépteremben rendes generátor, melyet az alatta lévő turbina forgat, a gépeknél 10-12 éves fiúk, leányok. A kapcsolótáblát egy 13 éves kislány kezeli, aki az érdeklődőknek — nekünk is — kedves komolysággal magyarázza el az erőmű működését. Fáradtan és mégis nehéz szívvel válunk meg a Pej Háj parktól. Este az operaház fellibbenő függönye a fáradtságunkat egycsapásra elfújja. Idegen, de mégis érdekes melódiák csendülnek fel és a színpadon megjelenik a 60 éves Mei Lan Fang... mint fiatal, gyönyörű asszony, Mei Lan Fang, Kína legnépszerűbb színésze kizárólag női szerepeket alakít, rendkívül élethűen, tökéletes maszkkal. Mozdulataiban annyi , báj van, hogy 1* »‘'wl |r|n i nem csoda, hogy minden előadáson zsúfolt a nézőtér. Az Ég,templom kékzománcú teteje felejthetetlen emléket hagy mindazokban, akik megtekintették — írja a pekingi turistavezető. Az idegen általában nem bánja meg, bármit tekint meg Peking látványosságai közül, de vajon nem túloz-e mégis a turistakalauz? A Tien Tan parknak az Égtemplom parkjának kapuján belépve megmagyarázhatatlan érzés fogja el az embert. 5000 ciprus tömör fensége őrzi a csendet. Szél lebben, az ágak megrezzennek és csak ekkor hisszük el véglegesen, hogy a fák nem fekete - kovácsolt vasból vannak. Megkerüljük a nagy, vörös falat és áthaladunk a boltozatos kapun. És ekkor önkéntelenül megállunk. A napfényben szikrázó kör alakú, hófehér márványterasz közepén ott áll vörös oszlopaival és azúrkék hármasfedelével a „Bő termés imáinak temploma“. Vonalai úgy rajzolódnak a kék égre, olyan tökéletes egységet képeznek, mint egy szimfónia akkordjai. Nem lehet elfelejteni a Nyári Palota pagodáit, a 17 oszlopos hidat, mely átíveli a Kun Ming tavat, fejénél egy tökéletes bronz-bikával. És el lehet-e felejteni az új egyetemi várost, a hatalmas új lakástömböket, melyeknek helyén néhány évvel ezelőtt még nyomorúságos viskók és betegséget terjesztő vizesárkok voltak? Peking csodálatos város, méltó fővárosa a fagy kínai népnek. Ennek a népnek a nagysága tükröződik a régi és az új Pekingben egyaránt. dr. KEREKES MEDARD, dr. VOINER ANDRÁS H 1836 A NAGY FELLENDÜLÉS ÉVE A Kína földjére lépő európai sokszor jókora adag előítéletet hoz magával. Él még benne az a kép, amelyet 2—3 évtizeddel ezelőtt is az akkori regények,rímelt Kínáról festettek bulik, leírhatatlan nyomor, rablóbandák."És bár köztudomású, hogy azóta forradalmi változások történtek. Az Égtemplom egyik pagodája hogy új, szocialista ország születik, az előttünk kibontakozó kép annyira szöges ellentétben áll az elképzelésekkel, hogy lenyűgözi a szemlélőt. Ennek a sokezeréves és mégis fiatal országnak a fővárosa, Peking volt utazásunk első állomása. 1956-ban a termelés növekedésének üteme jóval túlhaladta az ötéves terv első három évének színvonalát. Egyes iparágak termelésének növekedése túlhaladta vagy megközelítette az első három évét együttvéve. Láttam egy fényképet az új hidról. Ismerem összes technikai adatait, olvastam építőinek újításairól is. A híd hossza és az újítások hordereje azonban eltörpül a híd másnemű, nehezen megnevezhető jelentősége mellett. A Jang-ce partján virágzott az emberiség egyik legősibb civilizációja. Az ember ott is, mint útja legelején mindenütt, előbb a folyamok mentén vert tanyát. A folyók sokszor szigorúan és dühösen kegyetlenek az emberhez, de mégis jószívűek hozzá, éhségét csillapítják és utat terítenek eléje — elviszik le a tengerig, vagy fel a hegyekbe — hosszú kövezetlen utat, amelynek hullámos hátán egymáshoz jutnak el az emberek. Furcsa, de itt az emberiség civilizációjánakgyik legősibb partján hoszszu évezredek során zavartalanul uralkodott a nyomor. Furcsa, hogy anynyi kegyes nagyhatalom, mely mind Kínát jött megmenteni az ősi földre — nem tudott! vagy nem akart? ! — megálljt kiáltani a pusztító nyomornak. Furcsa, hogy e sok kegyes nagyhatalom s az önzetlenül áradó töke nem tudott a Jang-ce évenként megáradó dühének gátat vetni s egy hidat sem verni az ősi folyam széles hátán. A Jang-cen, mint évezredekkel ezelőtt, révészek ügyessége harcolt a széllel és a szeszélyes habokkal és a nagyvíz szinte tengerként választotta el egymástól a partokat. S most ott feszül a Jang-ce felett a híd. Vonatok, gépkocsik haladnak át a hídon, kordék, kocognak, pamutruhás puttonyos kínaiak lépnek vastestére és a rengeteg sajkák, az eresztékeikben reccsenő tutajok alásülylyednek lassan a múlt mélységeibe. Ezt a hidat nem építhették meg sem a császárok, sem a kínai földesurak, sem a kegyes civilizátorok, sem mindezek utolsó és modern közetű képviselője. Ezt valóban nem építhette más, csak a népi Kína. Amikor annak idején a kínai népihadsereg hömpölye elérte a Jang-cet, Csang Kaj-sek szertekürtölte, hogy nincs tovább, itt megáll a kommunisták tudománya. És egy éjszaka a népi hadsereg átkelt a Jang-cen. Én nem hiszem, hogy akik a haditervet kigondolták, és akik a haditerv szerint a folyón átkeltek, akik a tutajokon hasaltak, akik a bárkákban fogták marokra fegyverüket, a gyalogosok és a tüzérek, ne gondoltak volna már akkor erre a hídra. Hiszen valójában miért is keltek volna át a folyón, ha nem azért, hogy visszatérve hidat verjenek föléje? Miért is? Nézem a fényképet, éjszakai felvétel, a fénylő lámpák hosszú sora olyan, mintha a vastraverzeket fénylő szegecsek kapcsolnák össze. De mindez csak hasonlat, játék, a híd valóság és fényei messzevilágítanak. Egyszer talán majd messze földi testvéreknek is arra visz az útjük, akik megállnak a hídon a Jang-ce felett, ahonnan a nagy folyamra látni és érezni egy nép felszabadultan áradó roppant energiáját. Ám, akinek helyén a szíve, az messziről is megérti a víz és az ég közé ékelt híd földi fényeinek üzenetét. SZÁSZ JÁNOS LŐRE HUANG JU-TEH: A NÉP REMÉNYE — A Kínai Népköztársaság kikiáltásakor — Takarta síbni mély köd s az ismeretlen éje. Egyszerre mégis testet öltött évezredek reménye, a nép kormánya. S minket Mao elnök vezet megváltoztatni mindent. Ezek bizony boldog napok. Ragyog itt a vörös s a zöld lampion ott s száz más veti erős színét a földre. Roppant idő ez itt. Mint erdő állnak ottan a vörös lobogók. s minden örvendezik. SZEMLÉR FERENC fordítása. HP! A pekingi Nyári-palota látképe 1957. október kedd .................. Huszonöt éves a Falvak Dolgozó Népe Negyed évszázados munkásság és harc áll a Román Népköztársaság magyar dolgozó földműveseinek hetilapja mögött. Olyan negyedszázad, mely tájainkon gyökerestől kidöntötte a régi világ korhadt fáját s a szabad élet erős hajtásait plántálta a vérrel és könnyel átitatott humuszba. S most a lap negyedszázados születésnapján az első szó, mely a Falvak Dolgozó Népét megilleti, az elismerése: erős fejszecsapásokkal döntötte azt a régi korhadt fát s gondos kertészként ápolta, növesztette az uj hajtásokat. Szolgálta és jól szolgálta a dolgozó nép harcát. Huszonöt évvel ezelőtt a Kommunisták Romániai Pártjának kezdeményezésére jelent meg a Falvak Népe. A forradalmi mozgalom fellendülőben volt akkoriban az egész országban s a falvakon is mozgolódott a szótól, jogtól megfosztott szegényparasztság. Ennek az ezer esztendőn át kisemmizett rétegnek a hangját kívánta megszólaltatni az új lap. " Ez határozta meg célját, feladatát később is. A kommunista párt tanítását közvetítette a falusi parasztházak felé. A román és magyar dolgozók összefogását hirdette s minden száma harcra hívott a minden rendű és rangú kizsákmányolók ellen. A tőkés-földesúri rend urai a 33-as grivicai sztrájk vérbefojtása után a Falvak Népét is elnémították. Szerkesztői megpróbálták más néven, más helyen újjáéleszteni, de az elnyomó rend most már éber volt. A Falvak Népe csak 1944 őszén születhetett újra, az egész felszabadult országgal együtt. A Falvak Dolgozó Népének igen A KÉPZŐMŰVÉSZEK szövetsége díszes albumot ad ki népköztársaságunk kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmával. Az album 16 olyan grafikai alkotást tartalmaz, amely az elmúlt tíz év megvalósításait örökíti meg. HATVAN SZEMÉLYES, HŐLÉGSUGARAS REPÜLŐGÉP építését fejezték be a Német Demokratikus Köztársaságban. A „Lux" nevű, nagyteljesítményű utasszállító 8000 méter magasságban óránként 800 kilométeres sebességgel halad. ROMÁN GRAFIKAI KIÁLLÍTÁST RENDEZNEK A SZOVJETUNIÓ több városában. Az idei grafikai kiállítás anyagiból 70 alkotást küldtek erre a célra. Itt említjük meg, hogy Aurel Jiquidi kiváló román grafikusnak is kiállítása nyílik a Szovjetunióban. A mesternek mintegy negyven, — (»au « mi i i nr||r~Ti j ' Tim ~ —— művét mutatják be. ION VOICU HEGEDŰMŰVÉSZ, érdemes művészünk Aradon vendégszerepelt, ahol Mozart u-dur. és Brahms hegedűversenyét játszotta nagy sikerrel, a helyi filharmonikusokkal. MAGYARORSZÁGON FILMET KÉSZÍTENEK József Attila „A város peremén’ című költeményéből. A forgatókönyvet Horváth Márton írta, a film rendezője Jancsó Miklós. A IV SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS ALKALMÁVAL 55 baris névértékű bélyeget bocsát ki a román posta. A petróleum-centennárium bélyegei október 6-án jelennek meg. SZÁZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT ALAKULT hazánkban az első falusi énekkar a Lugos rajoni Kiszető községben. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek a község kultúrotthonában. A néptanács elnöke felolvasta a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének határozatát, amelynek értelmében az énekkart a Munka Érdemrend második fokozatával, tüntették ki. Sever Sepeteanu lelkész, a község kulturéletének régi harcosa a Munka Érdemrend harmadik fokozatát kapta, a kórus nyolc tagja pedig munkaéremben részesült. NAGYSZABÁSÚ NEMZETKÖZI MŰVÉSZI FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁS nyílik Budapesten október 12-én. A kiállításra több mint 800 kiállító mintegy 3000 képet küldött be. (Tudósítónktól). — A marosvásárhelyi Állami Székely Színházban október 3-án kerül sor az új évad első bemutatójára. Aurel Baranga „Amiről nem beszélünk” című színművét Rappaport Ottó rendezi, nagy szerepe volt hazánk magyarlakta falvainak átalakulásában, a román és magyar dolgozók testvériségének kikovácsolásában, a régi, nyomorúságos paraszti élet felcserélésében a biztos közösségi életformával, a mezőgazdaság szocialista átalakítása során elért eredményekben. A lap hasábjairól tízezrek ismerték meg a nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyeit, a tudományos gépi gazdálkodás hasznát és beláthatatlan távlatait. Elvitte a lap a falusi házakba a kultúra nemesítő szavát, segítette olvasóit, hogy ismeretséget kössenek a magyar, román, szovjet és a világirodalom nagy íróival, költőivel, felkeltette érdeklődésüket a szocialista kultúra értékei iránt. Most, az újabb negyedszázad küszöbén a Falvak Dolgozó Népe tudatában van a párt által kijelölt nagy feladatainak. Még eredményesebb munkát kíván kifejteni a falu szocialista átalakításának meggyorsításáért, a munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítéséért, a mezőgazdasági termelés növeléséért, a kultúrforradalom kiteljesítéséért, a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátságának elmélyítéséért. Mindezeket a feladatokat csak az olvasók, levelezők állandó támogatásával valósíthatja meg a lap, ha tudatosan bővíti, szélesíti önkéntes munkatársainak hálózatát. Huszonötödik születésnapja alkalmából az Előre munkaközössége forró üdvözletét küldi a Falvak Dolgozó Népének s további sikereket kiván abban a harcban és munkában, amelyet a kommunista sajtó széles arcvonalán a párt szavának, tanításának terjesztésében kifejt. , Időjárás A Meteorológiai Intézet közli: Erdélyben, a Bánátban és Moldvában fokozatos lehűlés várható. Változó felhőzet, az ország északi részeit jobbára felhős égboltozat, sok helyen eső. Élénkülő nyugati, majd északi szél. Csökkenő hőmérséklet, nappal 10 és 20 fok, éjjel Erdélyben 0 és 6 fok, az ország többi részén 4 és 10 fok között. A következő három nap folyamán további lehűlés, Erdélyben dér és gyenge fagy várható. A CEC nyereménykötvények húzása Szeptember 30-án megtartották a 50.000 lejt nyert a 18.416 sorozatú 40-es számú kötvény. Egyenként 25 ezer lejt nyertek a 0621 sorozatú 26-os számú, a 05903 sorozatú 18-as számú, a 13.630 sorozatú 07-es számú és a 08666 sorozatú 20-as számú kötvények. Kiosztottak ezenkívül 10, egyenként 10 ezer lejes, 50, egyenként 5000 lejes és500 egyenként 1000 lejes nyereményt. A kisorsolt nyeremények összege 1 millió lej. Azok a kötvények, amelyek ezen a húzáson nem nyertek, automatikusan részt vesznek a következő havi húzásokon. CEC nyereménykötvényeket névérté,ken lehet vásárolni minden hornap 10- ig bezárólag. -----•----Hogyan használjuk fel a vállalati alapot A nagyváradi Fructexport dolgozói 1957 folyamán eddig 100.000 lej vállalati alapot teremtettek. Az üzemi bizottság és a vezetőség terve alapján, elsősorban a termelési terv túlteljesítésében és az önköltség csökkentése terén kiváló eredményt elért dolgozókat részesítjük pénzjutalomban. A diótöröde dolgozói, akik az előirányzott 36 százalék teljesítményt 38 százalékra emelték, összesen 15.000 lej jutalmat kaptak. A vállalati alapból 30.000 lejt a munkáslakás építésekre fordítunk, Almágyiban pedig berendezünk egy nyaralót, ahol dolgozóink és családtagjaik eltölthetik szabadságukat. Jut pénz kulturális célokra, könyvtárunk, és sportfelszerelésünk kiegészítésére A termelésben kitűnt 3 dolgozót 5 napos kirándulásra küldtük a Szovjetunióba. Ezt szintén a vállalati alap tette lehetővé. MANDEL SÁNDOR levelező, a nagyváradi Fructexport üzembizottságának elnöke Árusítással egybekötött kiállítás nyílik a fővárosi Óbor piacon Néhány napja, serényen dolgozó munkások kalapácsolása, fűrészelése vegyül a főváros legnagyobb vásárcsarnoka ezernyi látogatójának morajába. A tágas előcsarnokot teljesen elkerítették, csak a két szélső kapunál hagytak helyet hogy ki s be járjanak az emberek s a zöldséget, húst szállító teherautók. Fémcsöveket szerelnek össze, faállványokat, polcokat építenek, óriási válaszfalakat húznak könnyű lemezből, amelyeket beborítanak majd fényképekkel s szemléltető grafikonokkal. őszi, árusítással egybekötött kiállítás nyílik itt rövidesen. A Bukarest tartományi néptanács kezdeményezte e kiállítás rendezését, ahol bemutatják terményeiket a tartomány állami és kollektív gazdaságai, a társulások és kísérleti állomások. A kiállítás nemcsak az elért eredményeket népszerűsíti, de hozzájárul a főváros mezőgazdasági terményekkel és zöldségfélével való ellátásához. Az előcsarnokban helyezik el a képeket, grafikonokat, amelyek a mezőgazdaság gépesítését szemléltetik. Itt kapnak helyet a kísérleti állomáséi is, hogy bemutassák milyen eredménnyel dolgoztak. A vásárcsarnok közepén tizennégy elárusító állványt bocsátanak a tattömény 14 élenjáró kollektív gazdaságiak rendelkezésére. Itt a több között G. Dimitrov, a slobozia G. Lazár, a Calarasii Vechi-i és Butiman-i kollektív gazdaság termékeit rakják ki. Mellettük az állami gazdaságok standjai sorakoznak. Egyelőre az Óbor terjedelmes csarnokát, ahol eddig a tejtermékeke árusították, átalakították raktárrá, mivel már 17 gazdaság el is küldte terményeit a kiállításra. Óriási káposzta, hagyma, burgonyahalmok, hatat más karfiolfejek, kukoricacsövek várják itt, hogy megcsodálják őket : látogatók. A zöldpaprikát, paradicsomot tévestől hozták el, gondolát földbe ültetve. Odább ládákat raknál le egy autóról Nagyszemü hamva, szilva, gyönyörű szőlő, körte binalma s egyéb gyümölcs érkezett kiállításra. (LV)