Előre, 1958. május (12. évfolyam, 3272-3296. szám)
1958-05-03 / 3272. szám
4 Gheorghe Apostol elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Kalizmus útja — a bőség és a jólét útja. A párt és a kormány felhívja hazánk szántóföldjeinek dolgozóit, hogy váltsák valóra mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű tervét, amelyet a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozó parasztok és munkások a konstancai értekezleten megvitattak és jóváhagytak: küzdjenek, hogy gazdag búza, tengeri termést érjenek el, növeljék az állati termékek, a zöldségfélék és gyümölcsök mennyiségét. Végezzük el a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legjobban a tavaszi mezei munkákat, hogy bőséges termést érjünk el ebben az évben s így hozzájáruljunk a városi dolgozók jobb ellátásához és a dolgozó parasztság jólétének emeléséhez. Értelmiségünk, a tudomány és kultúra dolgozói, bizalommal követve a párt politikáját, egész alkotókészségüket a technika fejlesztésének és tökéletesítésének szolgálatába, a tudomány és kultúra felvirágoztatásának szolgálatába állítják és becsülettel hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. Hazánk munkásai, parasztjai, értelmiségiei azzal válaszolnak a régi tőkés-földesúri rend helyreállításáról álmodozó imperialisták szennyes rágalmaira és mesterkedéseire, hogy lendületesen dolgoznak és harcolnak a szocializmus győzelméért hazánkban, a világbéke megőrzéséért. A mi erőnk a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségén, a román nép és a nemzeti kisebbségek egységén és az egész népnek azon a szilárd elhatározásán alapszik, hogy híven követi a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormányának marxi-leniai politikáját, a hazánk jólétére és felvirágzására, a dolgozó nép egyre jobb életének megteremtésére irányuló politikát. A szocialista rendszer építésében elért eredmények, a jövő ragyogó kilátásai nem felejtethetik el egy pillanatra sem népünkkel, hogy szüntelenül fokoznia kell éberségét az osztályellenséggel szemben, meg kell hiúsítania alattomos próbálkozásait, hogy a nép forradalmi vívmányaira törjön. Népünk legfőbb feladatának tekinti, hogy minden erejét latba vesse a Szovjetunió vezette szocialista tábor további megszilárdításáért, a szocialista országok egységének és testvéri együttműködésének megerősítéséért. A román nép szilárd elhatározása minden erejével hozzájárulni a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a béke erősítéséhez. A Román Népköztársaság kormánya támogatja a magassíkú értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot, állást foglal a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris kísérletek azonnali megszüntetését, az európai atomfegyvermentes övezet megteremtését, a katonai tömbök feloszlatását, az idegen területeken lévő katonai támaszpontok megszüntetését követeli. Állást foglal a hidegháború és az erőpolitika ellen, az összes nemzetközi kérdések békés megoldásáért, az országok és népek közötti gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséért. A Román Munkáspárt vezetésével, a diadalmas marxizmus-leninizmus zászlaja alatt előre a szocializmus teljes győzelméért drága hazánkban! Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban! Éljen a szocialista tábor, élén a Szovjetunióval, a béke és a szocializmus rendíthetetlen bástyájával! Éljen a népek közötti béke és barátság! Május elsejei ünnepélyeinknek immár kedves hagyományává vált az, hogy a külföldi dolgozók, a külföldi szakszervezetek képviselői is eljönnek, hogy részt vegyenek a fővárosi dolgozók hatalmas tüntetésén. A dolgozók nemzetközi szolidaritásának szép megnyilatkozása ez. Az idén is tizenhárom szocialista, illetve tőkés ország szakszervezeti küldöttei lelkesedtek velünk együtt a tribünön. Megkértük őket, mondják el az Előre olvasói számára, milyen benyomást tett rájuk a főváros dolgozóinak ünnepi felvonulása. Íme néhány szemelvény, külföldi vendégeink írásban adott válaszaiból: 1. F. Skuratov elvtárs, a szovjet mezőgazdasági dolgozók szakszervezete központi bizottságának titkára így nyilatkozik: „A bukaresti dolgozók lelkes felvonulása mély benyomást tett a szovjet dolgozók küldötteire. A nép és a vezetői közötti szilárd egység, valamint a dolgozók lelkes békeharca a további sikerek biztos zálogát képezik.« Sok-sok szép győzelmet kívánunk a Román Népköztársaság dolgozó népének a szocializmus építésében.“ Ezután Kaszás Béla elvtárshoz, a magyar szállítási és közlekedési dolgozók szakszervezetének titkárához fordultunk. „Felejthetetlen volt számomra a bukaresti május 1. — írta nyilatkozatában. — A felvonulás kifejezte a román dolgozó nép szeretetét és ragaszkodását a párthoz, a Szovjetunióhoz, a szocialista táborhoz. A munkásgárdák impozáns, fegyelmezett felvonulása a román munkásosztálynak azt az elszánt elhatározását tükrözte, hogy minden erejével kész megvédeni a szocializmus építését, a békét.“ A távoli Afrika földjéről érkezett Szako Sejek Abu elvtárs, Francia Szudán területi szakszervezetének küldötte, aki az alábbi üdvözletét küldte lapunk olvasóinak: „A szudáni dolgozók üdvözletét tolmácsolom az Előre olvasóinak. Csodálatos élmény volt ez a május 1-i tüntetés. Mélyen meghatott a romániai elvtársak szívélyessége s ezért hálás köszönetemet fejezem ki." A Német DK küldöttei — Rolf Körte, a nagy berlini tartományi szakszervezet alelnöke és Kurt Stauch, a hallei tartományi szakszervezeti bizottság elnöke — azt írták, hogy valósággal elkápráztatta őket a tüntetők hatalmas tömege, a lelkes, változatos felvonulás. A tüntetés egész hangulata — hangsúlyozták —, a nép és a párt egységét bizonyítja, azt, hogy Románia dolgozói elszántan harcolnak a békéért. A Casablanca-i mezőgazdasági dolgozók küldötte, Smaall Driss, a marokkói munkaszövetség mezőgazdasági szakosztályának képviselője, szép arab betűkkel vetette papírra a következő sorokat: „Május 1. alkalmából jókívánságaimat tolmácsolom a szocialista tábor országainak. Remélem, hogy e nap öröme és ünnepélyessége nemsokára az egész világra ki fog terjedni. A munkások bizalommal haladnak a győzelem felé s nem is kétséges, hogy övék lesz a győyőzelem. Május 1. alkalmából köszönöm rontania népének, kormányának, a romániai munkásosztálynak azt a szolidaritását, amelyet az arab világ kérdéseinek békés megoldása érdekében tanúsítottak irántunk." Külföldi vendégeink a nagy ünnepről A Szocialista Internacionálé Burája Az atomfegyver-kísérletek felfüggesztése és a csúcsértekezlet mellett LONDON (Agerpres). A Szocialista Internacionálé Bürója Londonban ülést tartott, amelyentöbbek között részt vett Hugh Gaitskell, az angol laburista párt vezetője, Aneurin Bevan, a párt külpolitikai szóvivője és Guy Mollet francia szocialista vezető. A Szocialista Internacionálé Bárója bejelentette, kérni fogja az USA és Nagy-Britannia kormányait, hogy az általános leszerelési egyezmény első lépéseként bizonyos időre függesszék fel a nukleáris fegyverkísérleteket. A Büró egyben amellett foglalt állást, hogy minél hamarább tartsák meg t magassíkú értekezletet és tiltakozott az ellen, hogy az értekezlet megtartását a napirend összeállításával kapcsolatos megbeszélések eredményétől tegyék függővé. -|---------------OOO------------- X.. .y Daily Herald: „Követeljük, hogy kormányunk ne viselkedjék továbbra is gonosztevők módjára“ A Daily Herald című laburista lap kemény bírálatot mond a Csendes-óceán övezetében nemrég végrehajtott angol hidrogénbombakísérlet felett. A lap páratlanul éles hangnemben a többi között ezeket írja : „Követeljük, hogy kormányunk ne viselkedjék továbbra is gonosztevők módjára. Politikusaink már éppen elég bajt okoztak. Nem kell megvárnunk, amíg az amerikaiak beszüntetik a nukleáris kísérleteket. Előzzük meg őket e tekintetben“. A lap végül rámutat arra, milyen nagy felelősség hárul az angol kormányra, ha folytatja a Csendes-óceánon tervbe vett robbantási kísérleteket. -ooo- A bonni kormány kitart az atomfegyverkezés politikája mellett BONN (Agerpres) — Az ADN jelenti: Adenauer kancellár és Strauss bonni hadügyminiszter nyilatkozatot adtak William R. Hearst juniornak, az Internacional News Service amerikai hírügynökség tudósítójának, s kijelentették, hogy a német szövetségi kormány minden korlátozás nélkül gyakorlatilag valóra váltja a Német Szövetségi Köztársaság atomfegyverekkel való felszerelésére vonatkozó NATO-határozatot. Adenauer kancellár nyilakozatában kérte, hogy a nyugati hatalmak folytassák erőpolitikájukat s elutasította a Német Demokratikus Köztársasággal való tárgyalásokat. Strauss hadügyminiszter szintén közölte azt a kívánságát, hogy Nyugat- Németországot szereljék fel ugyanolyan fegyverfajtákkal, mint a NATO- hoz tartozó többi hatalmakat. Megerősítette, hogy ő már nyomatékosan kérte a Nyugat-Németországgal kapcsolatban e tekintetben még érvényben levő korlátozó intézkedések megszüntetését. Strauss kérte még, hogy Nyugat-Németországot szereljék fel atomrakétákkal s hangoztatta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egyébként már maga is tud ilyen fegyvereket gyártani. „Az atomhalál elleni” Június 8-án népszavazás Hamburgban BONN (Agerpres). Sajtóértesülések szerint a hamburgi szenátus április 29-én jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében június 8-án a hamburgi lakosság népszavazást tart a Bundeswehr atomfegyverrel való felszerelésének kérdésében. A brémai Landtag szociáldemokrata és szabaddemokrata frakciói elhatározták, hogy törvénytervezetet terjesztenek elő az atomfelfegyverzéssel kapcsolatos népszavazás megtartásának kérdésében. A nyugatnémetországi bőripari munkások szakszervezetének vezetősége bejelentette, hogy támogatja az atomhajtás elleni mozgalmat. A szakszervezet nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a Bundeswehr atomfegyverrel való felszerelése káros kihatással van a népek közötti kölcsönös egyetértés megvalósulására. A török miniszterelnök látogatása Indiában DELHI (Agerpres). Adnan Menderes török miniszterelnök hivatalos látogatásra India fővárosába érkezett. A török miniszterelnök megbeszélést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel a nemzetközi helyzet számos kérdéséről. ELŐRE A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttségének látogatása A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttségének tagjai, élükön Josef Vala elvtárssal, a Nemzetgyűlés alelnökével, szerdán délelőtt virágkoszorút helyeztek el a Hősök Emlékművénél. A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a következő elvtársak: Petre Dragoiescu, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének alelnöke, D. Diaconescu, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, s néphadseregünk több törzstisztje. Jelen volt dr. Ivan Rohall Ilkiv, a Csehszlovák Köztársaság bukaresti nagykövete. A küldöttség tagjai egy percnyi hallgatással adóztak a román katonák emlékének,, akik a hitlerizmus elleni harcokban részt vettek Csehszlovákia felszabadításában. Ugyancsak a szerdai nap folyamán a csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai látogatásokat tettek a fővárosban. Délelőtt a vendégek megtekintették a Falumúzeumot, majd ellátogattak a Scânteia Háza nyomdaipari kombinátba. Délután a vendégek az akadémiai könyvtárat tekintették meg. Este az SZKT színházban román népdalokból és táncokból összeállított díszelőadást rendeztek a csehszlovák vendégek tiszteletére. Az előadáson a vendégekkel együtt megjelentek a következő elvtársak: Constantin Pirvulescu a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Gheorghe Stoica, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának titkára, Petre Dragoiescu és Titu Florea, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei, D. Diaconescu, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke és több nemzetgyűlési képviselő. ★ Május elsején a Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttségének tagjai, élükön Josef Valóval, a Csehszlovák Nemzetgyűlés alelnökével, végignézték a fővárosi dolgozók ünnepi felvonulását. A csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai, élükön Josef Valo-val, a Csehszlovák Nemzetgyűlés alelnökével, május másodikán a Prahova-völgyében tettek látogatást. A csehszlovák küldöttség megtekintette a doftánai múzeumot, a „Trei pruni“ temetőben a küldöttség tagjai egy percnyi hallgatással adóztak a romániai munkásosztály hősei emlékének. A doftánai múzeum megtekintése után a vendégek a következőket írták be a múzeum emlékkönyvébe: „A csehszlovák parlamenti küldöttséget mélyen meghatotta annak a börtönnek a megtekintése, ahol a román nép legjobb fiai szenvedtek, de egyszersmind meg is edződtek. Csakis a marxizmus-leninizmus eszméi nevelhettek olyan hősöket, akik képesek voltak mindent feláldozni a dolgozó nép javáért". EUGEN TARU ÉS CIK DAMADIAN karikaturisták szerdán Párizsba utaztak, hogy részt vegyenek a karikaturisták nemzetközi kongresszusán. A Letna-dombon keresztül nemrég épült alagút köti össze a Csehszlovák Köztársaság fővárosának központi részét az Észak-Prága-i peremvárossal. A Központi Lottó május 2-i húzása A Központi Lottó május 2-i húzásán a következő nyerőszámokat húzták ki: 34, 10, 25, 20, 71, 72, 82, 43, 4 Ezúttal 1.653.642 lej kerül kiosztásra. opo-SPORT Megkezdődött a kerékpáros Békeverseny Varsóban, a „Tizedik évforduló“ elnevezésű hatalmas stadionban rendezték meg pénteken a Varsó—Berlin —Prága hagyományos kerékpáros Békeverseny ünnepélyes rajtját. A hivatalos tribünön helyet foglalt W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A. Zawadski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a diplomáciai testületek tagjai és sok meghívott vendég. Több mint 100 ezer néző üdvözölte a " Néhány napos megszakítás után újrakezdték a párosmérkőzést a sakkvilágbajnoki címért. Mind a 20., mind pedig a 21. játszma döntetlenül végződött, ennek alapján Botvinnik ex-világbajnok 12:9-re vezet és a hátralevő három mérkőzésen mindössze fél pontra (döntetlenre) van szüksége, hogy visszahódítsa Szmiszlovtól a világelső címet. kerékpáros verseny 120 részvevőjét, akik húsz ország képviseletében sorakoztak fel a rajtvonalhoz. Az első (Varsó körüli) 110 km-es szakaszt az olasz Vendriamo Bariviera nyerte meg 2 ó 35 p 19m- es idővel. Dumitrescu a 14. lett Csapatban a Német DK vezet, a Szovjetunió és Anglia előtt. Románia a 8. helyen áll. Május 3-án kerül sor a Varsó—Lódz közötti második szakaszra. A belgiumi nemzetközi rögbi-torna első mérkőzésén a román válogatott 14:12 arányú győzelmet ért el a spanyol együttes ellen. Más eredmények: Német DK—Hollandia 32:8, Brit katona vál.—Német SZK 6:3, Szilézia labdarúgó válogatottja 3: 1-re győzte le a Budapesti MTK csapatát. A gólokat Pohl, Widawszki és Cieslik, illetve Lantos (11-esből) lőtte. RÖVIDEN Időjárás A Meteorológiai Intézet közli május 2-án este. Szép, meleg idő várható. Jobbára derült égboltozat, az ország északi részén napközben felhősödés, délután helyenként záporok. Mérsékelt északnyugati szél. Alig változó hőmérséklet, nappal 14-24 fok, éjszaka 2-12 fok között. A következő három napon további felmelegedés várható. Helyenként felhősödés, északon elvétve eső. Hőmérsékleti értékek nappal 16-25 fok éjszaka 3-14 fok között. 1958. május 3., szemusz Új TROLIBUSZVONALAT nyitnak meg május 5-én a fővárosban. A 28 martie tér és a Bordei között közlekedő 83 számú trolibuszvonal járműveivel egyidejűleg az eddigi 31 számú autóbusz is változatlanul tovább közlekedik ugyanezen az útvonalon. TIZENKILENC MUNKÁST tüntetett ki élmunkás jelvénnyel a Közszükségleti cikkek Minisztériuma és a szakma szakszervezeteinek központi bizottsága a sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilgyárban. SZERDÁN DÉLELŐTT elutazott a fővárosból az a küldöttség, amely országunkat a Cannes-i nemzetközi filmfesztiválon képviseli. A küldöttség tagjai: Gheorghe Macovescu, az Oktatás- és Művelődési Minisztérium főigazgatója, Ion Popescu Gopo rendező, Anghela Chiuaru és Florin Piersic színművészek. MEGJELENT A KORUNK 4. SZÁMA Kallós Miklós : Lenin Marxról Atanase Jója: A materialista dialektika és napjaink tudománya Szukarno: A Pancsa Lila keletkezéséről Zsakó János : Dialektikus módszer a kémiában Mai spanyol irodalom : José Herrera Petere: A halott és a háború (vers) Jesús Lopez Pacheco: Az írástudatlan és a biliiárdgolyó. Jesús Fernandez Sartos: A nap füzében Huber E. Gábor: Az ENSZ-Alapokzrány és a békés együttlétezés Becsky Andor : A kolozsvári leány Banner Zoltán : Papp Aurél festészete (műmellékletekkel) TÉNYEK ÉS ÉRVEK Világnézeti nevelés az orvosképzésben (Spielmann József) Földtani kutatások a Román Népköztársaságban (Nagy Lajos) A szovjet mezőgazdaság gépesítésének új kérdései (König Miklós) A Duna-delta nádja — fontos ipari nyersanyag (Malek József) A harmadik marosvásárhelyi munkás-szociográfia kérdése (Fuchs Simon) KRÓNIKA, SZEMLE, BÍRÁLAT, DISPUTA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piaja Scinteii nr. 1. Telefon: 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I. V. Stalin" STAS — 3152 52 EZERARCÚ SZÍNÉSZEK Most nem olyasmiről van szó, amit a vásárhelyi vagy váradi olvasó nem követhet nyomon, mivel nem látta a Kis Színház előadásait. Akikről írok, ismerősek. Mihail Zsurov vagy Igor Iljinszkij arcát nem csak felismeri a moziban, de várja és keresi is már, aki egyszer látta. Külső megjelenésben, hangban, vérmérsékletben, stílusban nagyon különbözik egymástól az alacsony, halk és szinte szinte tanárosnak mondható Iljinszkij s a robusztus, túláradó kedélyű, mozgékony és extenzív Zsurov. De egy valami közös bennük: mind a kettő ezerarcú színész. Ez nem csak tehetség, hanem felfogás, beállítottság kérdése is. Vannak színészek, — nagy színészek, — akik minden szerepre rányomják egyéniségük félreismerhetetlen bélyegét, mint festő a sajátos ecsetkezelését, akiknek a szó nemes értelmében véve, köntös a szerep, amelyet váltogathatnak, de végső fokon mindig önmagukat adják. És vannak színészek, akik embereket teremtenek, miközben ők maguk láthatatlanok. És tulajdonképpen ők teremtik meg igazán „az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát“. Ilyen, a maga sajátos módján, a maga sajátos eszközeivel Zsárov és Iljinszkij. MIHAIL ZSÁROVOT fölismerjük filmről. A „Nagy Péter“ Mensikovja, a „Vasöklű Bogdán“ részeges papja. Csehov ,,Medvé“-je, a Maxim-filmek anarchistája, az „Anna a férje nyakán“ című Csehovfilm Artymovja csupa olyan alakítás, amely a szocialista művészet jeles agitátora volt, hiszen egy merőben új világ levegőjét éreztük meg abból, hogy van ahol így játszanak, enynyi népi frisseséggel, ily döbbenetesen életszerűen. Színpadi szerepeit most, a Kis Színház vendégjátéka során nyílt alkalmunk megismerni, ezekkel bővebben foglalkozik a kritika. Rövid beszélgetésünk során Mihail Zsurov színészpályájáról s az ábrázolás útjairól beszélt. — Nehéz volna külön beszélnem színészi és filmszínészi tevékenységemről. E kettő oly szorosan összefügg, hogy már el is felejtettem, melyik vonzott inkább az elején. Egész fiatalon már játszottam különböző filmekben epizódszerepeket, méghozzá Saljapin oldalán. De ezek az életemben is csak epizódok voltak. A lényeg az, hogy nagyon, nagyon szerettem volna színész lenni s végül bekerültem a főiskolára. Aztán jött a viharos 1919-es év frontszínháza. Sokat, szenvedélyesen játszottam abban az időben. A nézők a hálás tapsvihar után egyenesen a harcba indultak a fiatal szovjethatalomért... A polgárháború után sokat és sokfelé játszottam: Meyerholdnál, aztán vidéken Kazanyban, Bakuban, mindig újabb utakat keresve. Újból Moszkvában a Művész Színház negyedik stúdiójában, aJavcsk“ előadásán Katz tábori lelkészt játszottam, aztán a Kamaraszínházban, Visnyevszkij „Optimista tragédiájában“ — Tairov rendezte —, én játszottam először Alekszej szerepét. Nagyon közel éreztem magamhoz ezt a nyughatatlan igazságkeresőt és teljes szívemből, legjobb képességemmel akartam életrekelteni. Végülis a sok rendezői újító keresgélés után, amelynek légkörében dolgoztam, a színész lelke, alkotó öntudata megköveteli az élet igazságának kifejezését, azt, hogy színészi erővel, színészi eszközökkel az ábrázolandó jellem mélyére hatoljon s felszínre hozza annak legbelső lényegét. Ilyen színészi színház, a gondolkodó színész, a szenvedélyes, romantikus színész színháza volt a Kis Színház, amelynek falai közt éltek a realista iskola megteremtőjének a Lenin által oly nagyra tartott Scsepkinnek s a csodálatos Jermolovának a hagyományai. Elhagytam hát Tairovot s 1938-tól kezdve, a legrégibb orosz színház kiváló együttesével, legjobb hagyományaink alapján keressük a szocialista realizmus gazdag változatosságú új kifejezési formáit. Ezzel párhuzamosan, állandóan filmezem. Összesen valami 80 filmben szerepeltem, ezek közül a jelentősebbeket ismerik önöknél is. De játszottam például az első szovjet hangosfilmben is, „Az élet útja“-ban. (Ezt a filmet, amely a csavargó gyerekek átnevelését mutatta be a polgárháború után, a harmincas évek elején játszották minálunk). — Kedvenc szerepe ? — Az még csak ezután lesz! Sokat játszottam, mégis úgy érzem, hogy a legfontosabb, legérdekesebb, legszeretettebb szerepemet még nem kaptam meg s ez valahol a közeljövőben vár rám. Az élet a maga nagyszerű sokoldalúságában és ellentmondásaiban rendkívül gyorsan halad előre, mind újabb kérdéseket vet fel és a művészet nem képes lépést tartani vele. De én mély hittel hiszek drámaírásunkban és filmművészetünkben, bízom benne, hogy megalkotják a mai, építő embernek, a béke és boldogság hordozójának életerős, hús-vér drámai alakját. S ez lesz a kedvenc szerepem! — Hogyan alakít egymástól annyira különböző szerepeket ? — Nézze, régen úgy tartották, hogy a lényeg az, hogy az ember arca felismerhetetlen legyen. Én nem játszom meglepő maszkokkal. A belső átlényegülés, az ábrázolt ember belső arca a fontos. Erről beszél IGOR ILJINSZKIJ is. Őt csak két filmszerepből ismerheti a mi közönségünk, két bürokrata szerepéből: a húsz évvel ezelőtt készült „Volga-Volga“ Bivalov elvtársának és a nemrég látott „Karneváli éjszaka“ Ogurcov klubigazgatójának szerepéből. Pompás, borsos szatíra volt mind a kettő. De Iljinszkij igazi színészi nagysága a klaszszikus drámai szerepekben bontakozik ki. A gondolkodó színész, a tudatos emberábrázoló ő is, csak tán még elmélyültebb, még tanulmányozóbb ember, mint az áradó temperamentuma Zsurov. A „Farkasok és bárányok“ Murzaveckijének szerepében bohózati figurát játszik, Tolsztoj: ,A sötétség hatalmában megrendítő drámai szerepet, a Dosztojevszkij-novella dramatizálásában egy orosz Tartuffe-ot, akinek szatirikus ábrázolása is Dosztojevszkij-i mélységekben jár. Tolsztoj öreg muzsikja tanulatlan, félszeg és naiv, de rendkívül mélyen érző, tiszta igazságkereső. Dosztojevszkij Foma Fomicsa félművelt, de végtelenül ravasz, zsarnoki hajlamú világbolondító. Murzaveckij és Ogurcov, — száz év korkülönbséggel, — korlátolt és ostoba. S talán ezt az utóbbi vonást lehet a legnehezebb egy ilyen hangsúlyozottan gondolkodó színésznek eljátszani. Mégis, amikor efelől kérdem, elképed: — Hát hogy játszanám ? Ahogy mást: okosat, jót, rosszat... Mindegyik emberi tulajdonság. Mindegyiket az emlékeim, megfigyeléseim alapján. Persze, a képzeletnek is nagy szerepe van benne, de a legfontosabb az eleven megfigyelés. Nézem a részeget az utcán, megjegyzem. De én nem írhatom le a jegyzeteimet, mint az író, nem rajzolhatom le, mint a festő, a színésznek minden tapasztalat az agyában kell elraktározódjék és csak az alakításban jön újra felszínre. Például ha a buta ábrázolásáról van szó, ám elég ostoba képet vágni, — (közben egy villanásnyi mozdulattal mutatja is), — hiszen nézhet valaki okosnak. Nem elég a butaság külső formája, hanem a belső humorát akarom megmutatni. S ezt is úgy, hogy megfigyeltem az idők folyamán a buta embereket is. Persze, nem elég egy konkrét személyt lemásolni, soknak a vonásaiból kell leszűrni a lényeget, mint ahogy — (No, gondolom, itt jön az ismert Gorki-idézet a kereskedő típusáról. Hát dehogy is. Színész beszél, aki szerepekben él.) — ...mint ahogy Gogoly „Házasság“ában a menyasszony azon sóhajtozik, hogy ez lenne jó, ha valakinek az orra olyan lenne, mint az egyik kérőjéé, a a haja, a szeme, mint a másiké, a temperamentuma, mint a harmadiké... — De látja, a színésznek teljesülhet az ilyen kívánsága.— A felismerhetetlenségiz át tud alakulni a szerep szerint — jegyzem meg—, míg vannak színészek, akik mindig önmaguk... — Nem, azt én nem tudom, — kapja fel hevesen a fejét. — én csak másokat tudok játszani. Magamat képtelen vagyok. Úgy érezném, mintha meztelenül állnék a színpadon! Hiszen éppen az a színjátszás, hogy átalakuljak a szerep szerint. Kezdő koromban bonyolult maszkokat csináltam magamnak s erre alapoztam a játékot, de aztán rájöttem, hogy az ilyen játék felületes. — De most is felismerhetetlenségig változatosak a maszkjai! — Igaz, ma is maszkkal játszom, de az már nem öncélú. A szerep belső arca, pszichológiája a lényeges. — Mindig a Kis Színházban játszott? — Nem, színészpályám első húsz évét Meyerhold színházában töltöttem, csak a második húszat a Kis Színházban és örülök neki. Sokat kaptam azoktól a rendezőimtől, Meyerholdtól, Komisszarzsevszkijtől is, és a Kis Színház klasszikus iskolájában is. Jó, hogy sok mindent ismertem meg, sokoldalú tapasztalattal alakul a színész. Például az „Erdő“ Arkoskáját, Vidorovot, játszottam Meyerholdnál is, a Kis Színházban is. Aztán játszottam Majakovszkij színműveiben, amikor még ő maga részt vett a próbákon, tanácsot adott. A „Buffó misztérium“-ban is játszottam s a „Poloska“ főszerepét, Priszipkint én játszottam először. A Kis Színházban orosz klasszikusokat, szovjet drámákat játszom. Visnyevszkij „Felejthetetlen 1919“-ében Libajev matrózt, Pogogyin egy darabjóban, (címének magyar fordítása körülbelül „Kopjatörés“) Kartavin akadémikust. — Milyen világirodalmi klasszikusokat alakít ? — Ifjú koromban Shakespeare „Vihar“-ában Ariéit játszottam, akit pedig többnyire színésznők alakítanak. Aztán a „Vízkeresztben“ Malvoliot, Moliéret és a Botcsinálta doktort, Scapint. Most dramatizáltam és rendezem a „Hiúság vásárát“ s alakítom Joseph Sedleyt. — Filmezni szeret ? — Nem filmeztem sokat, de abban a két filmben, amit az utóbbi 20 évben csináltam, igen érdekes feladatom volt: Bivalov is, Ogurcov is bürokrata, az egyik a harmincas években, a másik ma. Sokan azt mondják, hogy minden változik, fejlődik, csak a bürokraták maradnak egyformák. Hát ennek az ellenkezőjét próbáltam most Ogurcov szerepében bebizonyítani. Ő is sokat ,,fejlődött“ húsz év alatt. Bivalov a „Volga- Volgában“ még nyíltan, durván merev és műveletlen, de a „Karneváli éjszaka“ klubigazgatója már magára vett egy bizonyos ,,kulturális“ mázt, bonyolultabb, nehezebben felismerhető lett, nem íí le róla első szóra, hogy kicsoda, de azért csak ízig vérig bürokrata. Ennyit meséltek. De a színész művészetét nemigen lehet leírni, magyarázni. Színpadon, vagy a mozi vásznán kell találkozni velük, hogy megláthassuk, hogyan születik az az alakítás, amely olyan életszerű, hogy a néző a bámulattól tapsolni is elfelejt. H. A. Iljinszkij a valóságban ... ...és a „Sötétség hatalmáéban