Előre, 1958. június (12. évfolyam, 3297-3321. szám)

1958-06-01 / 3297. szám

1958. június 1., vasárnap I. Sz. Hruscsov vezetésével Az SZKP küldöttsége Szófiába érkezett SZÓFIA (Agerpres). — TASZSZ:­­ A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége, élén N. SZ. HRUS­­CSOVVAL, az SZKP KB első titká­rával, május 31-én Szófiába érkezett, hogy részt vegyen a Bolgár Kommu­nista Párt VII. Kongresszusán. Az SZKP képviselőit a jelenlevők óriási éljenzéssel köszöntötték. A szó­fiai repülőtéren lezajlott fogadtatás a bolgár-szovjet barátságnak és a kommunista és munkáspártok egysé­gének nagyszerű megnyilvánulása volt. . Moszkvában megnyílt az idei össz-szövet­ségi ipari kiállítás N. Sz. Hruscsov beszéde MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ: Moszkvában május 31-én megnyílt az idei össz-szövetségi ipari kiállítás. A kiállítás megnyitása alkalmából nagygyűlést tartottak, amelyen részt vettek : Brezsnyev, Kiricsenko, Kozlov, Hruscsov, Mikojan, Muhu­gyinov, Vo­­rosilov, Svernyik, Poszpjelov elvtár­sak, moszkvai vállalatok dolgozói, mérnökök, tudósok. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára és a Minisztertanács elnöke, megnyitó *■ édében a többi között ezeket nw. " : Meggyőzőül­nk, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott gazda­sági versengésből mi kerülünk ki győztesként, mivel a szocialista rend­szer összehasonlíthatatlanul nagyobb munkatermelékenységet biztosít, mint a kapitalista rendszer. N. Sz. Hruscsov a továbbiak során kifejtette, hogy a szovjet ipar minő­ségi szempontból új technikai színvo­nalat ért el. A jelenlegi kiállítás is azt mutatja, hogy a Szovjetuniónak min­den lehetősége megvan ahhoz, hogy a legfejlettebb kapitalista országokat is utolérje az egy főre eső termelés te­kintetében. A szovjet gazdaság legjelentősebb teljesítményeiről szólva, N. Sz. Hrus­csov rámutatott arra, hogy a szovjet nép békés építői munkájának sikerei csodálattal töltik el az egész világ be­csületes embereit. E sikerek egyik leg­főbb forrása — mondotta Hruscsov elvtárs — az ipar és az építkezés ve­zetésének újjászervezése. Ez a lépés hozzájárult a szovjet gazdasági élet előrehaladásához, s a dolgozók millió­it kapcsolta be a termelés irányítá­sába. Június 8-án Elnökválasztás Portugáliában Az ellenzék jelöltjének kiáltványa LISSZABON (Agerpres) Mint ismeretes, Portugáliában jú­nius 8-ra tűzték ki az elnökválasztá­sokat. Humberto Delgado, az ellenzék jelöltje ezzel kapcsolatban kijelentet­te, hogy megválasztása esetén első in­tézkedése a Salazar-kormány elmoz­dítása lesz. „A nép 30 év alatt jólla­kott Salazar miniszterelnök önkény­uralmi rendszerével és rendőri mód­szereivel" — mondotta, majd hozzá­fűzte, hogy az országban polgárhábo­rús légkör uralkodik. Delgado a portugál néphez intézett kiáltványában kijelenti, hogy ha meg­választják, alkalmazni fogja az alkot­mány nyolcadik paragrafusát, amely a népnek állampolgári jogokat és be­csületes választási törvényt dolgoz . Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint, Lisszabon politikai megfigyelői annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a Salazar által ellenőrzött államtanács nem fogja iga­zolni Delgado elnöki jelölését ■ 5­ ' * A Varsói Szerződés tagálla­­mai Politikai Tanácskozó Bi­li­zottságának moszkvai értekezlete §§ ismét megmutatta az egész világ­éi­nak; külpolitikai vonatkozásban a­­ szocialista országok nem ismernek­­ fontosabb feladatot, mint a nemzet-­­közi feszültség enyhítését, a béke §§ megszilárdítását. Ismét bebizonyí­­­totta, hogy népeik elszánt béke-­ akaratához híven ez országok kör­ül­mányai mindenkor készek konkrét­­ intézkedésekkel és reális javasla­t­ tokkal előmozdítani a béke ügyét.­­ Ezt szolgálta az értekezleten ha­ll­­ott egyik legfontosabb határozat:­­ a NATO-hatalmakhoz intézett ja­­­vaslat a két államcsoportosulás­­ közötti kölcsönös megnemtámadási­­ egyezményre vonatkozólag. Annak idején, amikor a párizsi­­ szerződés életbeléptetésével végleg­es beigazolódott, hogy a nyugati ha­ll­­­a­lm­ak nem hajlandók letérni az úg agresszív tömbök alakításának út­­járól; amikor szabad teret biztosí­tottak a revansvágyó német militat­­­rizmus újjáélesztésének, az eu­­­­rópai szocialista országok — a­­ maguk biztonságának megóvására­­ — létrehozták a Varsói Egyet­él­ményt, a nyugati reakciós hírverés­e minden módon igyekezett egyenlő­g­ségi jelet tenni a NATO és a Var­s­­ói Szerződés közé. A Politikai­­ Tanácskozó Bizottság mostani ha­t­­tározatai újabb eleven cáfolatot ad­­­­ak erre a hiábavaló kísérletezésre. H­­T* ártalmában, célkitűzéseiben, * egész valójában merően más­­ a Varsói Szerződés, mint a NATO, s­ ezt igazolják nemcsak összes ed­­­digi ténykedései, s nem utolsó sor­s­ban a mostani moszkvai értekezlet­­­en hozott határozatai, hanem ma­­­gának a Varsói Szerződésnek vi­se­lágos és félreérthetetlen szövege.­­ Említsünk itt­­meg csupán annyit,­­ hogy mindjárt az első cikkelyben a­­ szerződő felek kötelezőleg kijelen­­­tik, hogy nemzetközi kapcsolataik-­ ban minden vitás kérdést békés­­ eszközökkel oldanak meg. A má­­­­sodik cikkely hangsúlyozza, hogy­­ a szerződő felek mindenkor készek , egy általános leszerelési egyez­­­mény megkötésére. Mindezeknél i­s fontosabb azonban az, hogy a Var­­s­­ói Szerződést aláíró államok ma­­­gában a szerződésben is kihang­súlyozzák: változatlanul kitartanak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének gondo­lata mellett s kifejezetten leszöge­zik, hogy a szerződés érvényessége önműködően megszűnik, mihelyt egy ilyen kollektív biztonsági rend­szer létrejön. A mostani moszkvai értekezleten ■megszövegezett, majd nyilvános­ságra hozott nyilatkozat is hang­súlyozza, hogy a Varsói Szerződés tagállamai az összes katonai töm­bök és csoportosulások felszámolá­sának a hívei. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió, a párizsi szerződés életbeléptetése, vagyis a remilita­­rizált Nyugat-Németországnak a NATO-ba való felvétele előtt ja­vaslatot tett egy európai kollektív biztonsági rendszer megvalósításá­ra. A nyugati hatalmak azon­ban visszautasították a javasla­tot, s a NATO agresszív jellege még inkább kidomborodott Nyu­­gat-Németország felvételével s a német militarizmus újjáélesztésé­vel. A Politikai Tanácskozó Bizott­ság értekezletén elmondott beszé­dében Chivu Stoica elvtárs ezúttal is hangsúlyozta, hogy a Varsói­ Szerződés tagállamai továbbra is „az Európában létező tömbök fel­számolását és az európai kollektív biztonság általános rendszerének kidolgozását kívánják". A nyugati hatalmak azonban nem értenek egyet a helyzet ilyen radikális megoldásával, meg kell tehát ke­resni a lehetőséget a két tömb kö­zötti súrlódásokban rejlő veszély csökkentésére, meg kell találni az erre legalkalmasabb módozatokat. „Egy megnemtámadási szerződés az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés tagállamai között — hangoztatta Chivu Stoica elv­társ — első lépésként szolgálhatna az európai kollektív biztonság meg­teremtése felé". Vállaljunk kötelezettséget — ja­vasolják a Varsói Szerződésben részvevő államok a NATO tagálla­mainak —, hogy nem folyamodunk egymás ellen erőszakhoz, de még az erőszakkal való fenyegetőzéshez sem, kötelezzük magunkat arra, hogy nem avatkozunk egymás bel­­ügyeibe, hogy minden vitás kérdést békés eszközökkel, a megértés és méltányosság szellemében folyta­tott tárgyalások útján oldunk meg, s végül, hogy tanácskozunk egy­mással, ha bármilyen okból olyan helyzet állana elő, amely veszélyt jelenthetne az európai békére. Mi rossz származhatna egy ilyen megegyezésből ? Nem, ebből sem­mi rossz, semmi hátrány nem szár­mazhatna­ a NATO országok né­peire sem, legfeljebb azokra a mo­nopoltőkés körökre, amelyek érde­kelve vannak a nemzetközi feszült­,­ség fenntartásában, a fegyverkezé­si hajszából rájuk eső profitban. Ezzel szemben felmérhetetlenül sok jó származhatna belőle a világ ösz­­szes békeszerető népeire, s különö­sen egész Európára. Igaz é­s erre a notórius „kitérően válaszolók“ előszeretettel hivatkozni szoktak — mindez bennefoglaltatik az ENSZ alapokmányában. De az ENSZ alapokmánya ellenére mér nem egyszer tört ki kisebb-nagyobb fegyveres konfliktus, mi rossz szár­mazhatna hát abból, hogy a hábo­rú és béke tekintetében döntő fon­tosságú államok, a legjobban ve­szélyeztetett terület országai kü­lön is megerősítik ENSZ-beli kö­telezettségeiket, kifejezett kötele­zettséget vállalnak a béke meg­őrzésére egymás között. Hiszen, mint a mostani moszkvai nyilatko­zat is hangsúlyozza, a történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy „a megnemtámadásra vonatkozó kö­telezettség hatékony fékező faktor" már csak azért is, mert „a nemzet­közi elszigetelés helyzetébe juttat­ja az agresszort..." JUJ Indkét világháború Európából indult ki és Európa népeit sújtotta a legjobban. Európában, ezen a legsűrűbben lakott s a mai civilizációt megteremtő földrészen volt mindkét háborúban a fő had­színtér; az Egyesült Államokat és Kanadát is magában foglaló két európai szövetség együttvéve a haditermelés szempontjából világ­­viszonylatban legfejlettebb 23 ál­lamot jelenti. Nyilvánvaló tehát, hogy ha ez a két államcsoportosu­lás megnemtámadási szerződést köt egymással, ezzel nemcsak az euró­pai békét biztosítják, hanem álta­lában kizárják egy újabb világhá­ború lehetőségét. A Varsói Szerző­dés tagállamai által javasolt meg­nemtámadási egyezmény létrehozá­sa döntő fordulatot jelentene az egész nemzetközi helyzetben, lé­nyegesen csökkentené a jelenlegi feszültséget, a kölcsönös bizalom olyan légkörét teremtené meg, a­­mely megnyitná az utat a további széleskörű egyezmények előtt. A megnemtámadási egyezményre vonatkozó javaslat nyugaton is érthető visszhangot keltett. Ami a kormányköröket illeti, hivatalos vá­laszadásra még nem kerülhetett sor, félhivatalosan pedig nyilatko­zatok hangzottak el arról, hogy „tanulmányozzák" a javaslatot. Persze ez a tanulmányozás jelent­heti azt is, — hogy mint már any­­nyiszor — keresik a formulát: mi­lyen módon adhatnának elutasító választ úgy, hogy ez minél kisebb visszatetszést szüljön a világ köz­véleményében. Egyes amerikai saj­­tójelentések már Washington me­rev visszautasítási szándékáról is tudni vélnek. Nem biztos azonban, hogy európai szövetségesei minden megfontolás nélkül és egyhangúan követni fogják ebben az USA kor­mányát. Hiszen , az angol kormány már a múltban sem fogadta kedve­zőtlenül a megnemtámadási egyez­mény gondolatát. S a brit külügy­minisztérium szóvivője — legutób­bi sajtóértekezletén — most sem helyezkedett merev elutasító állás­pontra, bár hangoztatta, hogy egy ilyen egyezmény „csupán a Kelet és Nyugat között megkötendő jó­val szélesebb körű egyezmény ke­retében volna hasznos“. Ez az ál­láspont erősen súrolja a kitérő vá­lasz határát, hiszen éppen arról van szó, hogy egy ilyen részlet­egyezmény nagy mértékben elő­mozdítaná a további és szélesebb körű megállapodások lehetőségét. Az viszont nem kétséges, hogy a javaslat igen kedvező visszhangra talált az összes békeszerető népek, a nyugat-európai népek körében is. Ezek a népek kevesebb halogató „tanulmányozást" és több pozitív állásfoglalást sürgetnek minden olyan kérdésben, amely közelebb vihet a béke megszilárdításához. Mert, ha a kormányköröket nem is érintette mélyebben, az érdekelt né­peket minden bizonnyal megkapta a Varsói Szerződés tagállamai nyi­latkozatának befejező passzusa, a­­mit nem tartunk fölöslegesnek szó­­szerint ideiktatni. „A háborúk nem egyszer zúdí­tottak Európára szerencsétlenséget és pusztulást. Erről tanúskodnak az európai országok lerombolt vá­rosainak és falvainak mindmáig látható romjai. Erre emlékeztetnek a nyomorékká lett emberek milliói. Élénken élnek még az emlékezet­ben a második világháború füzé­ben elpusztult férfiak, asszonyok és gyermekek tízmilliói. Minden kormánynak az a kötelessége, hogy ne engedje meg egy újabb háború kirobbanását, mentse meg Európát és az emberiséget egy új, összeha­sonlíthatatlanul súlyosabb tragé­diától. Európa, amelynek területén évszázadok kultúrájának emlékei és hatalmas ipari gócpontok van­nak, nem válhat többé harcmező­vé. Európa a béke, a nyugalom és a biztonság övezete lehet és azzá is kell válnia." A Varsói Szerződés tagállamai bizonyságot tettek arról, hogy tel­jes mértékben áthatja őket az Eu­rópa békéje tekintetében reájuk há­ruló felelősség tudata, s hogy a maguk részéről készek megtenni mindent az európai béke megóvása és biztosítása érdekében. Most a NATO tagállamokon a sor. Az eu­rópai népek békéje és nyugalma azt követeli, hogy kedvező választ adjanak az új, építő javaslatokra. BODOR TAMÁS Európa békéje érdekében Közös szovjet-finn közlemény A Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönt nyújt Finnországnak Moszkvában szovjet-finn közleményt adtak ki, a­mely rámutat arra, hogy a Szovjetunió és Finnország államférfiai állást foglaltak a közép-európai atom- és rakétafegyver-mentes övezet létre­hozása mellett. U. K. Kekkonen elnök és kíséreté­nek tagjai megbeszéléseket folytattak K. J. Vorosilovval, a Legfelső Szovjet Elnökségének elnökével, N. Sz. Hrus­­csovval, a Minisztertanács elnökével és a Szovjetunió más vezetőivel. A két fél m­a van győződve arról — hangzik a továbbiakban a közle­mény —, hogy az atom- és nukleáris fegyverekkel folyó kísérletek azonnali és általános beszüntetésére vonatkozó egyezmény létrehozása fontos lépést jelentene a leszerelési kérdés megol­dása felé és hozzájárulna ahhoz, hogy megegyezés jöjjön létre az említett fegyvernemek végleges és feltételnél­küli betiltására. A két fél kifejezte azt a véleményét, hogy a Kínai Népköztársaságnak­­meg kell adni az ENSZ-ben megillető he­lyét. A finn fél pozitív álláspontra he­lyezkedett a szovjet fél nyilatkozatát illetően, mely szerint a Szovjetunió továbbra is erősíteni óhajtja baráti kapcsolatait és a kölcsönös megértést a többi észak-európai országokkal, s e célból hasznosnak tekinti, hogy ez országokkal együtt újabb formákat igyekezzenek találni a kölcsönösen elfogadható együttműködéshez. Mint a közlemény rámutat, a két ál­lam vezetői megbeszéléseik alkalmá­ból mindkét fél megelégedésére meg­állapították, hogy a Szovjetunió és Finnország között rendkívül őszinte jószomszédi viszony áll fenn. Finnország kezdeményezésére a két fél megegyezett abban, hogy egy újabb árucsere-egyezményt köt az 1961—1965. évekre. A szovjet fél elvben beleegyezett abba, hogy Finnországnak alacsony kamatra 400—500 millió rubelt kitevő hosszúlejáratú kölcsönt adjon. Finn­ország ezt a kölcsönt a finn gaz­dasági élet fejlesztése és a munkaerők felhasználásának biztosítására szán­dékszik felhasználni. E­LŐRE Kaoru Jaszui professzor a japán békemozgalom célkitűzéseiről Kaoru Jaszui professzor, akit most tüntettek ki a nemzetközi Lenin-díjjal, beszélgetést folytatott a sajtó képvise­lőivel s a többi között a következő­ket mondotta : Nagy örömmel töltött el a­ hír, hogy Lenin-díjjal tüntettek ki, ami nagy meg­tiszteltetés számomra. Véleményem szerint ez nem annyira személyes érde­meim értékelését jelenti, hanem inkább annak a hatalmas japán népi mozga­lomnak szól, amely céltudatosan küzd az emberiség létét fenyegető fegyver eltiltásáért. Jaszui professzor rámutatott arra, hogy a Szovjetunió egyoldalúan be­szüntette a nukleáris fegyverrel való kísérleteket, az Egyesült Államok és Anglia azonban folytatják ezeket a kísérleteket; kijelentette, hogy a Le­­nin-békedíj még nagyobb felelősséget hárít a nukleáris fegyver eltiltásáért folyó mozgalom japán részvevőire. Fokoznunk kell a mozgalmat és rá kell bírnunk az USA-t és Angliát, hogy kövessék a Szovjetunió példáját — hangsúlyozta Jaszuj. A libanoni általános sztrájk egyes vidékeken népi felkeléssé változott Összeütközések a felkelők és a kormánycsapatok között BEJRUT (Agerpres) Libanonban három hete tart az ál­talános sztrájk, amely az ország több vidékén népi felkeléssé változott. Az országban továbbra is feszült a hely­zet. A Telegraph című lap hangsúlyozza, hogy — hiányos adatok szerint — az országban e három hét alatt mintegy 700 személyt megöltek, illetve súlyo­san megsebesítettek. Az összes kór­házak telve vannak sebesültekkel. A hatóságok sokszáz személyt letartóz­tattak. Egyik­ ,hivatalos közlemény hírül adja, hogy május 29-én csaknem az­ egész országban megmozdultak a fel­kelő különítmények. Sajtóértesülések szerint valamelyes szünet után a felkelők és a kormány­csapatok újra összeütköztek Tripoli­­ban, Szajdában és Tir várostól délre. A katonai hatóságok a felkelők ellen tüzérségi csapatokat és harci kocsi­kat vetnek be. Bejrútban a legutóbbi két nap alatt heves fegyveres összetűzésekre került sor. A város több negyedében, ahol a „Társadalmi nemzeti párt" fasisztabarát szervezet fegyveres kü­lönítményei el akartak foglalni né­hány házat, a népi erők határozott el­lenállást ..fejtettek ki. A libanoni­ hatóságok fokozzák meg­torló­ intézkedéseiket, bevezették a ha­lálbüntetést az úgynevezett ,"terrorista akciókban" való részvételért. A sajtót szigorú cenzúrának vetik alá. Bírósá­­gilag üldözik az Asz-Sziasza, a Bejrút Al-Massza, a Telegraph, az As-Szárk és más lapok kiadóit. Ezeket a pereket áttették a katonai törvényszékhez. Az UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint, a libanoni hatóságok továbbra is üldözik az Egyesült Arab Köztár­saság Libanonban lakó állampolgárait Egy libanoni katonai törvényszék má­jus 30-án börtönbüntetésre­­ítéli két ot­tani szíriait. Samun kormánya nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy kompromisszumra jus­son az ellenzék tagjaival és így befo­lyásolja az Arab Liga Tanácsának Bengáziban május 31-én megkezdődött tárgyalásait. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Libanoni képviselők egy csoportja táviratot in­tézett a pápához, amelyben tiltakozik Samun kormányának állításai ellen, miszerint a jelenlegi libanoni válság tulajdonképpen a keresztények és a muzulmánok konfliktusa. Libanon — hangsúlyozza a távirat — a libanoni­ak közös hazája, tekintet nélkül arra, hogy keresztények-e vagy muzulmá­nok. Samun kormánya továbbra is az im­perialista országok és közép-keleti ügynökeik segítségét kéri, amivel csak súlyosbítja a belső ellentéteket. Az As-Szaad című lap hangsúlyozza, hogy a jordániai­ iraki föderáció kormánya az utóbbi napokban 1000 katonát kül­dött Libanonba. Ezek közül egyesek civilruhát, a többiek pedig a libanoni légi haderő egyenruháját viselték. Hazánk gazdasági küldöttsége a Német Szövetségi Köztársaságba utazott BRÜSSZEL (Agerpres) Hazánk gazdasági küldöttsége Mi­hail Florescu mérnök, kőolaj- és vegyipari miniszter vezetésével május 30-án Brüsszelből a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. A küldöttség a Majna-Frankfurt-i vegyipari kiállítás szervező bizottsá­gának és több nyugatnémet cégnek meghívására látogat el Nyugat-Né­­metországba. A „TU-14­ D“ leszállás nélkül átrepülte a Szovjetunió egész területét MOSZKVA (Agerpres).­­ A moszkvai lapok érdekes beszámolót közölnek a „TU-114 D“ típusú új utas­­szállító repülőgép nagy távolságokra leszállás nélkül megtett útjairól. Az An­drej Tupoljev által tervezett új repü­lőgép a jól ismert „TU-114" egyik vál­tozata. A repülőgép — mint eddigi néhány útja megmutatta —, rövid idő alatt óriási távolságokat tehet meg, a Szov­jetunió egész területét leszállás nélkül átrepülheti. Az első utat leszállás nél­kül a Moszkva—Irkutszk—Moszkva (8.600 km) útvonalon tette meg. A re­pülőgép Irkutszkig és vissza 10.000— 12.500 m magasságban repült. ---------­ MA: Választások Albániában, Belgiumban és Svédországban TIRANA (Agerpres). — Június else­jén képviselőket választanak az Albán NK Népi Gyűlésébe, az ország legfel­sőbb államhatalmi szervébe. A válasz­tási előkészületek országszerte élénk politikai tevékenység légkörében és a párt s a nép megbonthatatlan egységé­nek jegyében zajlottak le. ■k Belgiumban június 1-én tarták meg a képviselőházi és szenátusi válasz­tásokat. A választáson mintegy hat millió honpolgár 212 képviselőt és 106 szenátort választ. Az alkot­mány értelmében, közvetlen szava­zás útján csak 106 szenátort vá­­­lasztanak meg a 175 szenátorból, a többieket részben a tartományi tanácsok választják meg, részben pedig az újonnan megválasztott szenátorok kooptálják őket. A parla­menti választásokon való részvétel kötelező, aki kivonja magát e köte­lezettség alól,­­megbírságolják. ★ Svédországban június elsején parla­menti választásokat tartanak. Svédország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága választási kiáltvá­nyában felszólítja a választókat, köves­senek el mindent, hogy a két munkás­párt, nevezetesen a szociáldemokrata párt és a kommunista párt abszolút többséget szerezzenek a parlamentben. A FRANCIAORSZÁGI ESEMÉNYEK Döntő nap a francia politikai válságban — Párizsi tudósítónk telefonjelentése délután 6 órakor... — De Gaulle tábornok, aki az éjsza­ka folyamán visszatért a francia fő­városba, elhatározta, hogy meg­gyorsítja az események menetét. A tábornok ma (tegnap — szerk. megj.) délelőtt 11 órakor megbeszé­lést tartott a nemzetgyűlésben kép­viselt összes politikai pártok — ki­véve a kommunista párt — vezetői­vel. De Gaulle tehát fogadta mindazo­kat a pártvezéreket, akik­ eleget tet­tek meghívásának. A tábornoknak elő kellett volna terjesztenie pro­gramját és ismertetnie kellett volna szándékait. De Gaulle szándékai mindeddig még csak nagy vonalakban ismeretesek. A tábornok teljhata­lomra törekszik. A parlament gya­korlatilag semmilyen joggal sem fog rendelkezni és egyelőre meg nem ál­lapított időre „szabadságolják“. De Gaulle ilyenformán szabad kezet akar nyerni egy neki megfelelő al­kotmány kidolgozásához, amelyet aztán utólag vitatnának meg. De Gaulle felkérte a politikai pártok képviselőit, hogy közöljék válaszukat. Pozitív válasz esetén megjelenik a nemzetgyűlés előtt és másnap reggel, vagy még az éjsza­ka folyamán kérni fogja beiktatá­sát. „Nem akarunk eszközei lenni egy olyan játéknak — mon­dotta Maurice Thorez és Jacques Duclos, amikor meghívták őket a köztársasági elnökhöz — amelyet csak azért rendeznek meg, hogy a törvényesség mezébe öltöztessék ka­pitulációjukat a de Gaulle tábor­nok erőszakos hatalomátvételét elő­készítő algíri és ajaccioi államcsíny előtt. A kommunista párt képvise­lőinek válasza nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a francia munkásosztály tisztán lássa: de Gaulle tábornok és hívei „köztársasági“ komédiát rendeznek, hogy leszereljék a dolgo­zók éberségét. Az utóbbi két napon a szocialis­ta vezérek gyakrabban üléseztek. A szocialisták — mint ismeretes — szerdán szavazattöbbséggel elhatá­rozták, hogy minden formában szembehelyezkednek de Gaulle je­lölésével. Azóta azonban erős nyo­mást gyakoroltak a szocialistákra, mégpedig főleg Guy Mollet főtitkár irányításával, hogy kikényszerítsék e határozat megváltoztatását. Guy Mollet a tegnapi nap folyamán lá­togatást tett de Gaulle tábornoknál Colombey les-Deux-Églises-ben.Visz­­szatérése után beszámolt látogatása eredményéről a szocialista képvise­lőknek és felkérte őket, hogy támo­gassák de Gaulle-t. A szocialista képviselők újabb ülést tartottak, amelynek során Vincent Auriol volt köztársasági elnök felkérte őket, hogy szavazzák meg de Gaulle be­iktatását, vagyis hajtsanak fejet a diktatúra előtt. A parlamenti folyó­sokon szerzett értesüléseim szerint, Guy Moilletnek és Vincent Auriel­nak sikerült egyes szocialista kép­viselőket némileg „jobb belátásra bírni“, de aligha lehetett könnyű dolguk, mert a szocialista parlamen­ti csoport háromszor is összeült anélkül, hogy valamilyen határoza­tot hozott volna. A közvéleményt illetően a hely­zet sokkal tisztább. A tegnapi nap is a fasizmus elleni nagyarányú harc jegyében telt el. Mint ismere­tes, a tanárok és tantestületi tagok szakszervezete által kezdeményezett sztrájkot különböző megyékben 60—90 százalékban támogatták. Pá­rizsban több mint 12.000 tanár és pedagógus tüntetett. Említésre mél­tó körülmény, hogy e szakszervezet tagjainak többsége szocialista, vagy legalábbis közvetlenül a SFIO befo­lyása alatt áll. Ez a tüntetés éppen azon a na­pon zajlott le, amikor hivatalosan bejelentették de Gaulle jelölését. A 12.000 tüntető mégis néhány órán át kiáltotta Párizs utcáin: „Nem akar­juk de Gaullet!“, „Nem lesz dik­tatúra!“ Ez a példa rendkívül jel­l­lemző a lakosság különböző rétegei­nek hangulatára. Tegnap este szemtanúként győ­ződtem meg a fasiszták elleni köz­hangulat erejéről. Csütörtök este többszáz fasiszta gyűlt össze a Champs Elysées-n, a Diadalív mel­lett és tele torokból éltette de Gaul­let. Tegnap este újabb tüntetésre készültek, azonban a baloldali erők hatalmas ellentüntetése hallgatásra kényszerítette őket. Noha a rendőr­ség is beavatkozott, a baloldali erők ellentüntetése éjjel egy óráig tar­tott és ismételten bebizonyította, hogy Párizs népe meg akarja men­teni a köztársaságot. A fasiszta megmozdulásokat ugyan­ilyen erélyesen visszaverték a vidé­ken is. A tegnapi nap folyamán Pas-de-Calais megyében voltak a legnagyobb tüntetések. A tüntetést a legtöbb városban a kommunisták és szocialisták szervezték meg „Nem lesz fasizmus!“ jelszóval. Újabb je­lentések szerint a Pas-de-Calaisi bá­nyászok elhatározták, hogy de Gaulle elleni tiltakozásuk jeléül sztrájkba lépnek. Rochelleben a leg­több nagyvállalat dolgozói beszün­tették a munkát és elhatározták, hogy megszállják a gyárépületeket. A sztrájkok és tüntetések ország­szerte folytatódnak és a holnapi (mai — szerk. megj.) nap folyamán előreláthatólag fokozódni fognak. Az antifasiszta ellenállási bizottság felhívást intézett a köztársaság ösz­­szes híveihez. Felszólította őket, hogy országszerte tüntessenek és juttassák kifejezésre ragaszkodásu­kat a köztársasági szabadságjogok­hoz, rendezzenek nagygyűléseket azon a napon és abban az órában, amikor a parlamentnek határoznia kell de Gaulle beiktatásáról. ROBERT LAMBOTTE NAGYGYŰLÉS LONDONBAN a francia dolgozókkal való szolidaritás jeléül LONDON (Agerpres) — A TASZSZ jelenti: Nagy-Britannia Kommunista Párt­jának kezdeményezésére, május 29-én este Londonban nagygyűlést tartottak a demokratikus jogok megvédéséért harcoló francia dolgozókkal való szo­lidaritás jeléül. A nagygyűlésen fel­szólalt John Gollan, az Angol Kom­munista Párt KB főtitkára, aki felhív­ta az angol munkásmozgalmat, támo­gassa a francia nép hazafias harcát. A nagygyűlés részvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelyben szo­­lidartásukat fejezik ki a francia dol­gozókkal és egységre szólítják fel Franciaország valamennyi demokrati­kus erőit. Az angol szakszervezetek szintén támogatják a francia munkásosztály harcát. s ...Ami azután történt A hatalmas tiltakozó hullám ellenére, De Gaulle-t bízták meg a kormányalakítással PÁRIZS (Agerpres).­­ De Gaulle tábornok szombat dél­után ismét megbeszélést folytatott az összes politikai pártok, kivéve a kom­munista párt vezéreivel. De Gaulle ezt követően Coty köztársasági elnök­PÁRIZS (Agerpres).­­ A francia­­országi politikai pártok május 31-én délután meghatározták a megalakí­tandó de Gaulle kormánnyal kapcso­latos álláspontjukat. A szocialista párt parlamenti cso­portja és vezető bizottsága, miután megszakításokkal négy napig tárgyalt a kérdésről 77 szavazattal 74 ellené­ben elhatározta, hogy hozz járul de Gaulle beiktatásához. A párt parla­­menti csoportja és vezető bizottsága egyben elhatározta, hogy a szocialis­ta képviselőknek szabad belátásukra kel folytatott megbeszélést. A köztár­sasági elnök ezután bejelentette, hogy De Gaulle-t hivatalosan megbízta a kormány megalakításával. Coty elnök levelet intézett a nemzetgyűléshez, a­­melyben közli, hogy De Gaulle beikta­tízza, hogy a beiktatás mellett, vagy ellen szavaznak. Ugyanakkor elhatározták, hogy a szocialisták szabadon dönthetnek afe­lett is, hogy részt vesznek vagy sem a jövendőbeli de Gaulle kormányban. A szocialisták parlamenti csoport­jában és vezető bizottságában kemény harc folyt, mert de Gaulle hívei, akik­nek élén Guy Mollet áll, és ellenfelei csaknem egyenlő erőt képviseltek. Ezt bizonyítja az is, hogy mindössze 3 szavazattöbbséggel határozták el de Gaulle beiktatásának támogatását. E táj végett meg fog jelenni a nemzet­­gyűlés előtt. Vasárnap 14 órára (greenwichi időszámítás szerint) ösz­­szehívták a nemzetgyűlést, hogy dönt­sön, hozzájárul-e De Gaulle kormány­alakítási megbízatásához vagy sem, jelentéktelen többségre való tekintet­tel, Mollet kijelentette: „Nem lá­tom, hogyan maradhatnék még meg a szocialista párt élén." Mint a párizsi politikai megfigye­lők előrelátták, a szocialisták határo­zata más pártok álláspontját is befo­lyásolta. A radikális-szocialista párt (Mendes-France), a RGR párt és a disszidens radikális párt — miután megismerték a szocialista párt állás­pontját — elhatározták, hogy támo­gatják de Gaulle tábornok beiktatá­sát. A politikai pártok állásfoglalása Nagy tüntetések szerte Franciaországban Franciaoszágban szombaton egész nap nagy népi tüntetések voltak. Többezer dolgozó tüntetett a köztár­saság mellett. Le Havre-ban több mint 3000 tüntető vonult végig a vá­­­roson, majd a városháza előtt nagy­gyűlést tartott. Grenobleban a város többezer lakosa „Éljen a köztársa­ság!“, „Nem akarunk fasizmust!" jelszavakkal vonult ki az utcára. Szá­mos helységben az Általános Munka­szövetség szervezetei felhívást intéz­tek a munkásokhoz és tisztviselők­höz és felszólítótták őket, hogy jú­nius elsején — De Gaulle tábornok ezen a napon jelentik meg a nemzet­­gyűlés előtt beiktatás végett — ren­dezzenek tüntetéseket. Az Általános Munkaszövetség ve­­zetőbizottsága május 31-én este nyi­latkozatot tett közzé, amelyben hang­súlyozza, hogy az Általános Munka­szövetség teljes mértékben támogatja az antifasiszta ellenállási bizottság felhívását és felkéri összes szerve­zeteit, hogy rendezzenek tiltakozó tün­tetéseket abban az órában, amikor a nemzetgyűlésnek szavaznia kell De Gaulle beiktatásával kapcsolatban. Újabb adatok az USA indonéziai beavatkozásáról DZSAKARTA (Agerpres) Mint a Bintang Timur című lap írja, az indonéziai hatóságok által letartóz­tatott Pope amerikai pilóta vallomása és a nála talált okiratok kétségbevon­hatatlant bebizonyították, hogy az amerikai légierők segítséget nyújtanak a zendülőknek. Pope beismerte, hogy tagja az USA légierőinek. Különleges megbízatással a Tajvanban állomásozó amerikai „Ci­vil légiszállítási vállalat“ szolgálatá­ba lépett. Az Indonéziai Országos Sajtószol­gálat manillai tudósítójának egyik közleményére hivatkozva, a lap azt írja, hogy a Fülöp-szigetek és Hongkong po­litikai köreiben régóta ismeretes az a tény, hogy a „Civil légiszál­lítási vállalat" nem más, mint az amerikai légierők stratégiai cso­portjának egyik különítménye. Ez a „vállalat" nem egyszer telje­sített „különleges missziókat“ az ame­rikai légierők megbízásából. A koreai háborúban például fegyverrel látta el az amerikai és h­sziamanista csapato­kat. Az indonéziai hírügynökség tudósí­tója közli továbbá, hogy a Clark Field-i amerikai katonai légitámasz­ponton (Fülöp-szigetek) nagyszámú V-25, V-26 és V-29 típusú repülőgép állomásozik. Ezek a gépek berepülése­ket végeznek Kelet-Indonézia külön­böző vidékeire. A gépek legénysége a „Civil légiszállítási vállalat" pilótái­ból kerül ki, akik a Clark Field-i tá­maszponton kapják felszerelésüket. ---------------­ Hírek a 3. szovjet mesterséges holdról A Harmadik szovjet mesterséges hold május 31-én reggel 6 óráig 213-szor ke­rülte meg a földet. A mesterséges hold kilövése óta eddig 10 millió kilométert tett meg. A hordozó­rakéta eddig 0,8 körforgással előzte meg a mesterséges holdat. A mesterséges hold és a hor­dozó­rakéta derült időben szabad szem­mel is látható, de csak a déli féltekén. --------- - ■ Mircea Basarab nagy sikera az NDK-ban Mircea Basarab román karmester nagy sikerrel vendégszerepel a Német Demokratikus Köztársaságban. A schwe­­rini „Makszim Gorkij" teremben meg­tartott hangversenyen a közönség hosz­­szas tapssal jutalmazta Teodor Rogalski Román tánc­sorozatának és Mircea Ba­sarab zenekarra írt rapszódiájának mű­vészi tolmácsolását.

Next