Előre, 1958. június (12. évfolyam, 3297-3321. szám)

1958-06-01 / 3297. szám

­ Ünnepi keretek között nyílt meg a nagyváradi pionír fesztivál (Tudósítónktól). — Kora reggel óta teljes verőfénnyel pásztázza Nagyvárad utcáit, tereit a nyáreleji napsugár és a frissen fellocsolt aszfalton a Pionír Ház és a Vasas sporttelep felé vezető utakon ezer­nyi apró cipőcske topog. Hosszú sorokban jönnek 3 6—8 éves piros­­nyakkendős leánykák, szőke, bar­na fiúcskák. Érthető ez, hiszen éle­tük nagy eseményére, első feszti­váljukra készülnek. Tíz óra körül érkeznek a Pionír Háztól az első csoportok a Bal­­cescu parkba, ahol rövidesen el is kezdődik a színpompás felvonulás A kürtösök jelt adnak az emel­vény előtt felsorakozó zenekarnak és megindul a parádé. Tömött sorokban a zene ütemére lépkednek az Élesd rajoni pionírok, iskolások. A menet élén két 10 éves fiúcska táblát hoz magasra tartva, ezzel a felírással: „Éljen az első pionír fesztivál! A Hond­a rajoniak egy csoport­ja virágos ruhában, a szilágysom­­lyóiak lepkeruhában vonulnak el a szülők és a nézők előtt. Sok a vi­rág, szinte minden kis kezecskében ott virít a rózsa, fehér szegfű és jácint. Fél tizenegykor már zsúfolt a stadion és ekkor felcsendül a Ro­mán Népköztársaság himnusza és a fesztivál megnyitását hirdető zászló lassan, méltóságteljesen a magasba emelkedik. Fodor Sándor, az IMSZ Nagy­várad tartományi bizottságának első titkára üdvözli a pionírokat. Ezernyi torokból harsan fel egy­szerre: „Mindenkor készen a pártért és a hazáért“. A zene újra megszólal és az itt összegyűlt több mint 4000 pionír megindul a különféle iskolák, kul­­túrházak és színház felé, ahol dal­lal, gazdag műsorral köszöntik az első pionír fesztivált és június el­sejét, a gyermekek nemzetközi nap­ját. Kiosztották a Bábszínházak Nemzetközi Fesztiváljának díjait A Bábszínházak Nemzetközi Feszti­váljának zsűrije a verseny keretében bemutatott előadások után kiosztotta a különböző díjakat. A Fesztivál nagydíját a varsói „Lai­ka“ együttes „Guignole-játék“, és a bukaresti „Tandarica“ együttes „A csodálatos kéz“ című előadással nyer­ték el. A 2. díjat a moszkvai Központi Báb­­színház művészei kapták „Szokatlan hangverseny“ című előadásukért, míg a 3. díjat a craiovai bábosok „Goe úr“ című előadásukért. Az eredetiség és fantázia nagydíját a franciaországi Yves Joly művész nyerte el. A szerepek kiváló tolmácsolásáért a következőket tüntették ki: I. díj Al­brecht Roser (Német SZK); II. díj J. Bussel­l E. Hogarth művészházaspár (Anglia) ; III. díj Gyenadij Gerdt (Szovjetunió) és Zdenek Trailanda (Csehszlovák Köztársaság). A lengyelországi „Groteska" Szín­házat az előadás rendezéséért, a nagy­váradi , Bábszínház magyar tagozatát pedig az előadás zenéjéért II. díjjal tüntették ki. Kiváló plasztikai teljesítményéért André Tahon-t (Franciaország) I. díjjal, a lodzi (Lengyel NK) „Arle­­kin“ Színházat pedig II. díjjal tüntet­ték ki. . Szombaton, mintegy 25.000 főnyi közönség előtt játszották­ le a buda­pesti­­Népstadionban .­­* *. MTK—Had­sereg KH labdarúgó mérkőzést. A magyar csapat most is igen öt­letesen is, eredményesen játszott. Már a 2. percben Lantos 20 méteres sza­badrúgása a hálóba talál. Nem­ telik el azonban két perc sem és a Had­sereg Constantin révén egyenlít. A magyar csapat fokozza támadásait, Bödör és Molnár (2) egymásután há­rom gólt lő. Szünidő után az MTK nagy iramba kezd, de a Hadsereg­­­el gólt Alexan­­drescu révén. Az MTK azonban erő­sít, beszorítja a Hadsereg csapatát Több mint 15.000 néző előtt találko­zott a két csapat. Az angolok érik el a vezető gólt, de sokat támad a Pet­rolul is. A kiegyenlítés azonban csak a 35. percben születik meg 11-es bün­tetőrúgásból. A második félidőben óriási lendülettel rohamoz a Petrolul és Dumitrescu révén megszerzi a ve­zetést. Egy perc múlva az angolok és Molnár meg Kárász még két gólt szerez. A Hadsereg csapata igen gyengén, képességein alul szerepelt. A csapatok a következő felállítás­ban játszottak: MTK: Bártfai, Szim­­csák II (Palicskó), Palotás, Lantos, Kovács I, Kovács III, Kárász, Bu­­kovi, Bödör, Molnár, Szimcsák 1. • HADSEREG: Tom­a (Voinescu), Zavoda II, Apolzan, V. Dumitrescu, Jener (Onisie), Bone, Cacoveanu, Constantin, Alexandrescu. Zavoda I, Tataru. A­­mérkőzést Damjani jugoszláv bíró vezette. Az MTK ezzel a győzelmével to­vább jutott a kupa küzdelmeiben, kihasználják a pitesti védők pillanat­nyi habozását és kiegyenlítenek. A Petrolul tovább azonban döntő fö­lénybe kerül. Az 53. percben ugyan­csak Dumitrescu nagyszerű fejessel a hálóba továbbítja a labdát és ez­zel megszerzi csapatának ezt az ér­tékes nemzetközi győzelmet. S­PORT * A Duna Kupa visszavágó mérkőzésért MTK—Hadsereg KH 6:2 (4:1) Értékes győzelmet aratott a Petrolul Plossii Petrolul—Newcastle United 3:2 (1:1) Megérkezett a Litván SZSZK állami ének- és táncegyüttese Szombaton délután megérkezett a fővárosba a Litván SZSZK állami ének- és táncegyüttese,,­ amely a balti szovjet köztársaságok kultúrájának tíznapos ünnepe alkalmával orszá­gunkban vendégszerepel. A Litván SZSZK állami ének- és táncegyüttese" 1940-ben létesült­. Az együttes tagjai a legjobb muzsiku­sok, énekesek és táncosok, a litván népi alkotások legalaposabb ismerői. Az együttes­ művészi vezetését F­lo­­r­asz Szviastasz zeneszerzőre bízták. Az együttes 1941 februárjában mutat­kozott be a közönségnek. A fasiszta megszállás miatti kétéves megszakí­tás után az együttes 1943-ban részt vesz a litván zene moszkvai dekid­­ján, majd ezt követően a Szovjetunió számos városában vendégszerepel. A művészegyüttest kiemelkedő sikereiért 1954-b­en „Érdemes művészegyüttes“ címmel tüntették ki. Az együttes ve­zetői közül Jenasz Szviadasz zene­szerzőt a Szovjetunió népművésze, I. Lingisz táncmestert pedig a Litván SZSZK művészetének érdemes mes­tere címmel tüntették ki. A múlt évben az együttes nagy si­kerrel szerepelt a Lengyel Népköztár­saságban megtartott litván kultúr­­dekádon és kitüntetést kapott a moszk­vai VIT-en. Ugyanez év őszén a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulójának tiszteletére rendezett össz-szövetségi fesztiválon díszoklevelet kapott. A Litván SZSZK érdemes állami ének- és táncegyüttesét az Északi pá­lyaudvaron Octav Livezeanu és Eu­gen Rodan elvtársak, az ARLUS al­elnöki, illetve titkára, Letisia Ionescu, a fővárosi néptanács alelnöke, az Ok­tatás- és Művelődésügyi Minisztérium képviselői, az ARLUS több aktivis­tája és számos művész fogadta. Jelen volt V. F. Nyikolajev, a Szov­jetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A fővárosi művészek nevében D. D. Botez karmester, érdemes művész kö­szöntötte az együttes tagjait. Üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: „örömmel üdvözöljük fővárosunkban a szovjet művészet és a litván nép képviselőit. Mint önök is tudják, népeink kölcsö­nös megismerése és barátságunk el­­mélyítése céljából országunkban meg­rendezzük a balti szovjet köztársasá­gok kultúrájának tíznapos ünnepét, amelynek sikeréhez önök is hozzájá­rulnak vendégszereplésükkel.“ Az üdvözlő szavakra válaszolva, I. Szviadasz népművész, az együttes vezetője, a többi között ezeket mon­dotta : „Dalainkkal és táncainkkal a litván nép forró üdvözletét tolmácsol­juk Önöknek. Vendégszerető hazáju­kat mindeddig csak leírásokból és tér­képről ismerjük, reméljük azonban, hogy itteni előadásaink hozzá fognak járulni a népeinket összefűző barát­ság elmélyítéséhez.“ ★ A művészegyüttest, útban Bukarest felé, a iasi pályaudvaron szívélyes fogadtatásban részesítették. A vendé­geket Octav Iliescu elvtárs, a iasi néptanács elnöke, meleg szavakkal üd­vözölte. Pavel Kadocsnyikov a fővárosban Az Oktatás- és Művelődésügyi Mi­nisztérium filmvezérigazgatóságának meghívására szombaton a fővárosba, ér­kezett Pavel Kadocsn­yikov szovjet film­színész, az OSZSZSZK Sztálin-díjas ér­demes művésze, akit a mozilátogató kö­zönség több szovjet filmből jól ismer. A vendéget a bansasai pályaudvaron M. Stanciu elvtárs, a filmvezérigazgató­ság helyettes vezetője, P. Mihaileanu, a filmkiosztó vállalat igazgatója, vala­mint az ARLUS Vezető Tanácsa, a „Bucuresti“ és az „Alexandra Sahia“ filmstúdiók képviselői és újságírók fo­gadták. Jelen volt V. V. Szkornyakov, a Szov­jetunió­ bukaresti nagykövetének titkára. Pavel Radocsnyikov részt vesz a balti szovjet köztársaságok kultúrdekádja al­kalmával megrendezésre kerülő film­­bemutatókon. (Agerpres) R­ÖVIDEN O A Szovjetunióban portyázó­ petro­­zsényi Jiul labdarúgó csapata pénte­ken Sztálingrádban az össz-szövetségi bajnokság második csoportjában sze­replő Traktor együttessel mérte össze erejét. A villanyfénynél­ lejátszott mér­kőzés 2-2 arányban döntetlen ered­ménnyel végződött. O A Szovjetunió válogatott labda­rúgó csapata a Stockholmi világbaj­nokságra való elindulása előtt edző­­mérkőzést játszott a Minior Dimitrovo bolgár csapattal. A szovjet labdarú­gók 4-0 (1-0) arányú győzelmet arat­tak. O A Csehszlovák Köztársaság válo­gatott labdarúgói, útban Stockholm felé, Dániában megszakították útju­kat. A csehszlovák labdarúgók pénte­ken Esbjerg város válogatott csapatá­val vívott mérkőzésükön 3-1 (1-1) ará­nyú győzelmet arattak.­­ A világbajnoki döntőre pénteken Stockholmba érkeztek a Jugoszláv SZNK és Mexikó labdarúgó csapatai. Franciaország és Paraguay csapatai már előbb megérkeztek a svéd fővá­rosba. A tíznapos ünnep alkalmából: A balti szovjet köztársaságok kultúréletéről Országunkban már hagyományos­sá vált, hogy különféle rendezvé­nyekkel is előmozdítjuk a román­szovjet barátság szüntelen erősödé­sét. Ezt a célt szolgálja az a gya­korlat is, hogy tíznapos ünnepségek keretében ismertettük országunkban egyes szovjet köztársaságok kultúrá­ját. Ebben az évben június 1. és 10. között országszerte megrendezésre kerül a balti szovjet köztársaságok kultúrájának tíznapos ünnepe. Eb­ből az alkalomból ismertetjük főbb vonásaiban a három balti szovjet­­köztársaság kulturális életét. A Litván Szovjet Szocialista Köztár­saság ma kultúrájának virágkorát éli. A szovjet hatalom bevezetéséig mind­össze jelentéktelen számú elemi és kö­zépiskola volt Litvániában. Egyes hiva­talos adatok szerint 1938-ban a gyerme­kek 60 százaléka nem járt iskolába. Még azok sem fejezhették be mindig ta­­nulmányaikat, akik beiratkoztak az ele­mibe. Ala a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban kötelező a hétéves ál­talános oktatás és fokozatosan rátérnek a 11 éves általános oktatásra. Az 1955- 1956-os tanévben a középiskolák száma a háború előttihez viszonyítva hatszo­rosára, a kétosztályos iskoláké pedig huszonötszörösére emelkedett. A tanulás joga biztosítva van minden gyermek számára. Erről tanúskodik az ország 12 főiskolája. 1955-ben a főiskolai hallga­tók száma elérte a 22.700 at. A Litván Szovjet Szocialista Köztár­saságban megkülönböztetett figyelmet szentelnek a népművelésre. Néh­ány számadat ékesszólóan bizonyítja ezt. A litván népnek 3.000 klub és kultúrott­hon, 36 múzeum, 4500 nyilvános könyv­tár és 590 mozi áll rendelkezésére. 1955-ben 13 folyóirat és 121 napilap jelent meg ebben a szovjet szocialista köztársaságban. A litván tudomány és tudományos intézmények alapját A. Kulvietis lute­­ránus reformátor már 1539-ben meg­vetette Vilnius­ban létesített iskolájá­val. Egyes litván tudósok az akkori idők nehéz körülményei ellenére is gyümölcsöző tevékenységet fejtettek ki. Említésre méltó E. K. Buga (1879— 1924) és I.I. Jablonszkisz (1860—1930) nyelvészeti kutatómunkája; T. L. Iva­­nauszkasz (született 1882-ben) állattani tanulmánya; V. V. Csepinszkasz (1871- 1940) elektrokémiai kutatómunkája; F. A. Butkevicsiusz (1887—1933) vegyész munkássága, aki a platina csoporthoz tartozó fémeket tanulmányozta; V. L. Laszasz (született 1892-ben) munkássá­ga; ő terjesztette Litvániában Pavlov fiziológiai tanításait. A litván tudomány azonban valójá­ban csak a szovjet hatalom éveiben in­dult sokoldalú fejlődésnek, miután 1941-b­en megalakult a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája. A litván tudósok legfőképpen a köz­társaság nyersanyag- és energiaforrásai­nak felkutatásán fáradoznak, tanulmá­nyozzák a növény- és állatvilágot, igye­keznek fokozni a megművelt földek termelékenységét és fejleszteni az állat­tenyésztést. Jelentős a litván történészek, iroda­lomtörténészek és nyelvészek tudomá­nyos munkássága. ★ Egy másik balti szovjet köztársaság, amelynek kultúrája lendületesen fejlő­dik, a Lett Szovjet Szocialista Köztár­saság. Itt teljesen megvalósult a hét­osztályos kötelező általános oktatás. Az 1955—1956-os iskolai évben a Lett SZSZK-ban 1526 iskola, 9 főiskola, 65 szakiskola működött, amelyben összesen 40 ezer diák tanult. A Lett Köztársa­ságban 11 színház, 81 mozi, 461 vetítő­készülék, egy filharmonikus zenekar, 1920 klub és kultúrotthon és 2900 nyil­vános könyvtár működik. A háború után kiadott könyvek szá­ma jóval meghaladja a 80 millió pél­dányt. A Lett SZSZK-ban 1955-ben 11 folyóirat és 84 napilap jelent meg Ezek az adatok meggyőzően bizonyít­ják, milyen nagy gondot fordít a szov­jet állam a lett nép kulturális felemel­kedésére. A lett irodalomban a XIX. század második felében, a haladó orosz kul­túra hatása alatt kialakult egy realista irányzat, amely a fejlődő kapitalizmus ellentmondásait tükrözte. A realista írók feldolgozták például a kapitaliz­musnak a falvakba való behatolását. Az első lett regény — Kaudzid-Matisz (1848—1926) és Reinisz (1839—1920) műve, amely hűen tükrözi a lett falvak életét és amelyen tökéletesen érezhető N. V. Gogol hatása — 1879-ben jelent meg. A Navy Októberi Szocialista Forrada­lom addig elképzelhetetlen lehetősége­ket nyitott a lett irodalom számára. A forradalmi események közvetlen hatása alatt írták meg műveiket Upit, Szudra­­bu-Edzsusz, Araisz-Beree, L. Paegle és E. Efort-Klauszaisz; ez utóbbi elsőként kísérelte meg a lett irodalom történe­tének marxista szellemben való meg­írását. 1940 után új fejezet nyílt a lett iro­dalom fejlődésében. A lett iroda­lom fejlődésének ebben a szakaszában kitűntek: A. Upit, Vilisz Lacisz, Szud­­rabkam­, A. Szaksze, A. M. Balodisz, A. I. Brodele, A. P. Grigulisz, V. K. Luksz és más írók. A kritika terén em­lítésre méltók: E. P. Szokol, K. I. Kraulin, V. Kalpin, K. M. Ozolin, V. K. Melnisz és mások. A Lett SZSZK-ban a tudománynak régi hagyományai vannak. Higában lé­tesült 1861-ben az akkori Oroszország első politechnikai intézete, amelynek nagy szerepe volt a káderképzésben és a technikai tudományos munkák fej­lesztésében. A tudomány igazi fejlődé­sére azonban csak a szovjet hatalom létrehozása után került sor Lettország­ban is. Az országnak 1946 február óta Tudományos Akadémiája van, amely­nek kutató munkája főleg az erőforrá­sok és a nyersanyag-források tanulmá­nyozására, a köztársaság iparának, szo­cialista mezőgazdaságának fejlesztésére, társadalomtudományi és művészi fel­adatok megoldására irányul. Virágzó kulturális élet lüktet a har­madik balti szovjet köztársaságban, az liszt SZSZK-ban is. Az 1955—1956-os tanévben 1112 középiskola működött az országban. A köztársaságnak 7 fő­iskolája, 46 technikai iskolája, 9 szín­háza és egy filharmonikus zenekara, 1400 közkönyvtára és 253 filmszínháza van. A szovjet hatalom létrehozása előtt Észtországban a tudományos kutatáso­kat a felsőoktatási intézetekben, főleg a tartui egyetemen végezték, ahol a múltban számos kiváló tudós dolgozott. Az Észt SZSZK-ban, 1946-ban, Tudo­mányos Akadémia létesül, amely 11 in­tézetet, 3 múzeumot, 3 tudományos egyesületet és más intézeteket ölel fel. Az akadémia tudományos kutatói si­kerrel foglalkoznak csillagászati és asztrofizikai kérdésekkel, a kvantikus elektrodinamikával, a szilárd testek lu­­miniszcenciájával, az építkezések me­chanikájával és a vidék geológiájával. Rendkívül nagy gondot fordítanak az irodalom fejlesztésére is. Az első világi tárgyú észt nyelvű irodalmi munkák a XVII. században jelentek meg. Az észt nemzeti irodalom azonban valójában a XIX. század elején született. Legkiemel­kedőbb képviselője F. R. Kreuzwald (1803—1882), aki hatalmas munkát fejtett ki az észt nemzeti eposz anya­gának összegyűjtésében és irodalmi fel­dolgozásában. A XIX. század végén és a XX. század elején az észt irodalom­ban megjelenik a kritikai realizmus, amelynek fő képviselője Eduard Wilde (1865—1933). Eduard Wilde, aki is­merte a marxista tanokat, valósághű ké­pet festett koráról. Kíméletlenül bírálta és leleplezte a burzsoá társadalom romlottságát. A szovjet hatalom létre­hozása után az észt irodalom hatalmas fejlődésnek indult. Az észt színműiro­dalom egyik legkiemelkedőbb alakja A. Jacobson, költői közül pedig I. Szmuul, D. Vaarandi és M. Raud a legismer­tebbek. Konstantinosz Bogdanosz litván szobrászművész munka közben ---------------------------------------------------------------------*--------------­ ELŐRE Moliére bemutató Temesváron A temesvári Állami Magyar Színház május 23-án mutatta be Moliére: „Nők iskolája" című vígjátékát. Képü­nkön : Az előadás egyik jelenete. Befejeződött a Bábosok Nemzetközi Szövetségének VI. kongresszusa Szombaton a fővárosi Szakszerve­zetek Kultúrházában lezajlott a Bá­bosok Nemzetközi Szövetsége VI. kon­gresszusának záróülése. ,, A felszólalások után megszavazták a szövetség új tagjainak felvételét. Dr. Jan Malik, a Bábosok Nemzetközi Szövetségének főtitkára bejelentette, hogy a szövetségnek 19 bábos szerve­zet, 90 bábszínház és 424 egyéni tag­ja van összesen, 29 országból. A kongresszus 20 különböző nemze­tiségű bábos művésznek és bábszín­házi szakembernek a szövetség dísz­tagja címet adományozta. A kongresszus részvevői felhívást intéztek a világ összes bábosaihoz, felszólítva őket, hogy tekintet nélkül politikai meggyőződésükre, vallási, esztétikai vagy filozófiai nézeteikre, lépjenek be a Bábosok Nemzetközi Szövetségébe. Ennek a nemzetközi szervezetnek az a célja, hogy kölcsö­nösen segítsék egymást és olyan elő­adásokat rendezzenek, amelyeket a hu­manizmus, az emberszeretet, a gyer­mekek iránti gondoskodás, a népek közötti barátság és béke nemes esz­méi hatnak át. Többek között dr. Jan Malik, a szö­vetség főtitkára is köszönetet mondott a fesztivál és a kongresszus román szervezőbizottságának. A Bábosok Nemzetközi Szövetsé­gének következő kongresszusát 1960- ban tartják meg. (Agerpres) I CSS. Június 1., vasárnap A PÉNZNEK NINCS SZAGA? Még hónapokkal ezelőtt Bukarest egyik legnagyobb dohánytőzsdéjében, a Calea Victoriein, tárcát vásároltam. Nem sajnáltam kiadni 42 lejt a műbőrből készült tetszetős erszényért, hiszen kívül négerbarna volt, belseje pedig az őz színére emlékeztetett. Az is megnyerte tetszésemet, hogy nem kevesebb, mint nyolc kiseb­b-nagyobb rekeszt számoltam össze benne és így már eleve kitervel­tem, hogy az egyes résekbe miket fogok helyezni. Harmadnapra örömömet kis üröm váltotta fel. Amikor a legbelsőbb re­­­keszből egy 25 lejest kellett kihúznom, meglepetéssel tapasztaltam, hogy a bankjegy nem enged, odaragadt tárc­ám zsebéhez. Közelebbről is szem­ügyre vettem a dolgot és akkor orrom az erjedt csirizszag ütötte meg. Életem ezután heteken keresztül az odaragolt pénzek és a csirizszag jegyében folyt le egészen addig, amíg kíváncsiságom arra ösztökélt, hogy tárcám rejtélyének a mélyére hatolja­k. Kutatásom nem bizonyult hiába­valónak. Az erszény sötét zugában fel­fedeztem a titokzatos írást, amelyből a következő jeleket tudtam kibetűzni: „KIROV—Bucuresti“ És ime megtudtam, melyik is az gyár, amelyik azt az egykori mon­dást, hogy a pénznek nincs szaga, si kérésén fordította a visszájára. (h. k.) A SZOVJETUNIÓBAN a barnauli gépgyár „tej­kombájnt“ gyártott. A tejkombájn tulajdonképpen egy ha­talmas közlekedő gép, amely feji a teheneket, tisztítja, hűti és pasztöri­­zálja s ugyanakkor szállítja is a tejet. A tejkombájn iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. ELIE CARAFOLI, az Akadémia „Traian Vuia“ Alkalmazott Mechani­kai Intézetének igazgatója és Caius Iacob professzor, az Akadémia leve­lező tagja, a szerb Tudományos Aka­démia Mechanikai Intézetének és a Jugoszláviai Mechanikai Társaságnak meghívására, a Jugoszláv SZNK-ba utaztak, ahol június 2. és 7. között Opatijában részt vesznek a racioná­lis és alkalmazott mechanikai VI. or­szágos kongresszuson. MIHAIL KALATOZOV, a Cannes- ben nagydíjat nyert Szállnak a dar­­vak című szovjet film rendezője. Tol­sztoj világhírű regényének, az Anna Kareninának megfilmesítésén dolgozik. A forgatókönyvet Tolsztoj regénye a­­lapján Mihail Romín írja. A film ope­ratőrje Szergej Urusevszkij lesz, aki­nek kiváló munkája a Szállnak a dar­­vak című filmben is méltán keltett nagy elismerést. A NAGYBÁNYAI „DIMITROV“­­PARKBAN szombaton leleplezték Lendvay Mártonnak, a múlt század magyar színjátszása egyik kimagasló alakjának mellszobrát. Az ünnepségen beszédet mondott N. Popescu, a nagy­bányai Állami Színház igazgatója és Deési Jenő érdemes színművész. A BALTI SZOVJET KÖZTÁRSA­SÁGOK kultúrdekádja alkalmával a „George Enescu" Állami Filharmoni­kus Zenekar szombaton este az Athe­­neumban szimfonikus hangversenyt adott, amelyet Mendy Rodan vezé­nyelt. A műsoron Wagner, Lalo és Sabin Dragoi művei, továbbá Janisz Ivanov lett zeneszerző VI. szinfóniája szerepelt. A hangverseny megérdemelt sikert aratott. (Agerpres) AZ ALEXANDRIAI ortodox egyház küldöttségének tagjai, Hrisztofor, Alexandria és egész Afrika pátriárká­jának vezetésével szombaton részt vettek a Plumbuita kolostorhoz tar­tozó templom és a restaurált épületek beszentelési ünnepségein. A küldött­ség kíséretében voltak: Justinian, a román ortodox egyház pátriárkája, metropoliták, püspökök és a román ortodox egyház szinódusának több tagja. AZ AKADÉMIA matematikai és fi­zikai osztálya június 2. és 5. között Iasiban geometriai és topológiai érte­kezletet tart. Az értekezleten részt vesznek hazai és külföldi tudósok. (Agerpres) A székelyudvarhelyi Mezőgazda­­sági Iskolaközpontnál 1958 szeptem­ber 1—15-ig diploma­vizsgára je­lentkezhetnek mindazon személyek, akik 1955-ben elvégezték a gyü­­mölcstermesztési, zöldségtermesztési, mezőgazdasági könyvelési technikum 4-ik évét és nem tettek diploma­vizsgát. A vizsga magyar nyelven lesz. Az érdekeltek egy kérést és azon iskolától, ahol végezték a 4-ik osztályt egy iskolai anyakönyvi má­solatot küldjenek be az iskolánk cí­mére 1958 augusztus 15-ig. Iskolánk cím­ve: Centrul Scolar Ag­­ricol, Odorhei. Str. Árpád Nr. 12. Regiunea Autonoma Maghiara. Te­lefon nr. 173. — Igazgatóság. AZ ADAS életbiztosítások 1958 május 31 -i amortizációs húzásán a következő nyolc betűcsoportot húz­ták ki: FAS, W O H, B S U, M F A, P S H, SOL, V G P,­­M F I ' JAMES JONES, az Egyesült Álla­­mok egyik legnépszerűbb írója nem­­rég bejelentette, hogy elhagyja Ameri­kát és Franciaországba költözik. Ja­mes Jones legutóbbi könyvét éles tár­sadalombírálata miatt az amerikai kri­tika rendkívül ellenségesen fogadta. STEFAN ZWEIG TÁRSASÁGOT alakítottak Bécsben. Tagjai ismert írók, művészek, neves személyiségek. Tiszteletbeli elnökké az Amerikában élő Friderica Maria Zweigot válasz­tották meg. A társaság Stefan Zweig műveinek, valamint az író életéről és munkásságáról szóló írásoknak a nép­szerűsítését tekinti céljának. BRÜSSZELBEN kiállították a vi­lág legöregebb üzemben lévő gépko­csijait. Az autókat Ghent közelében gyűjtötték össze és a feltétel az volt, hogy „saját lábukon“ kell Brüsszelbe érkezniük. A kiállítás rendezősége büszkén közölte, hogy a feladatot va­lamennyi pályázó teljesítette. A kiál­lításon részvevő legöregebb gépkocsi egy még mindig jó állapotban levő 1897-es Daimler. MINOLETTI olasz mérnök Ischia­­sziget egyik félreeső öblében víz­alatti vendéglőt épít, amelynek falai átlátszó üvegből lesznek. ZOBIOLLAH SZAFA, a teheráni e­­gyetem professzora, aki a Külföldi Kultúrkapcsolatok Intézetének vendége­ként országunkban tartózkodik, hétfőn 19 órakor a fővárosi Tudósok Házában (Kujbisev tér 9 sz.) előadást tart a perzsa civilizációról. MÁJUS VÉGÉN kezdi meg moszk­vai vendégszereplését a párizsi Nagy­opera balettegyüttese. A több mint száz tagú balettkar vezető szólistája Yvette Chauvire, a neves francia táncosnő. LONDONI SIKEREI UTÁN bécsi vendégszereplésre készül a moszkvai Balsoj Tyeatr balettegyüttese. A ven­dégszereplésre valószínűleg ez év őszén kerül sor. GALAC TARTOMÁNYBÓL számos ifjú tesz eleget az IMSZ felhívásának és kéri, hogy a keleti földgáz-főveze­ték ifjúsági építőtelepén dolgozhassák. Május 30-án este 100 galaci­ ifjú in­dult el az építőtelepre. A TAROM két újabb légijáratot lé­tesített Bukarest—Craiova és Buka­rest—Nagyvárad vonalon. Június 2-án új járat indul a Bukarest— Konstanca vonalon is. Ez a járat naponta köz­lekedik, vasárnap is. A NEMZETKÖZI GYERMEKNAP alkalmából, a bukaresti Pionír Palotá­ban kiállítás nyílt meg indiai és cey­loni gyermekek rajzaiból. THOMAS MANN „Mario, a varázs­ló" című novellája alapján balettet írt France Mannino olasz zeneszerző. A balettet nemrég mutatták be a rostocki Népszínházban. A marosvásárhelyi magyar nyel­vű Képzőművészeti Iskola az 1958- 1959 tanévre felvételi vizsgákat tart. Vizsgára jelentkezhet minden tanuló aki képzőművészeti hajlam­mal rendelkezik (rajz). A Vili. osztályba való felvételre a szakvizsgán (rajzolás) kívül a következő tantárgyakból kell vizs­gát tenni: — román nyelv (Írás­ban), magyar nyelv (Írásban és szóban), számtan (Írásban és szó­ban). A felvételi vizsgákat két időpont­ban tartjuk: — 1. f. évi június 16—28 között, 2. f. évi szeptember 1—10 között. Az érdeklődőknek további felvi­lágosítást ad az iskola Titkársága. Marosvásárhely, Kultúrpalota. I emelet, telefon 2523. szám. A Navrom nyári menetrendje Nemrég lépett érvénybe a Navrom folyamhajózási vállalat személyszállí­tó hajóinak nyári menetrendje. Az új menetrend biztosítja a hajójáratok csatlakozását az érkező és induló vo­natokhoz az egyes kikötőkben. Brai­a és Gaiac között, illetve Calarasi és Os­­trov között naponta négyszer, illetve kétszer közlekednek a hajók. A menetrendszerű járatokon kívül a Navrom a vállalatok és intézmények kérésére dunai kirándulásokat is ren­dez. Időjárás A Meteorológiai Intézet közli má­jus 31-én este. Általában szép idő várható. Éjjel jobbára derült égboltozat, nappal részleges felhősödés. Az ország észak­­nyugati és nyugati részén helyenként záporok és zivatarok. Enyhe északi­északkeleti szél. Északon némileg csökkenő, délen alig változó hőmér­séklet, nappal 24 és 33 fok, éjjel 12 és 23 fok között. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Bukarest, Piața Scinteii nr. 1. Telefon: 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhárooknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomdai Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I. V. Stalin“ STAS — 3452 — 52 éjj!

Next