Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-01 / 3401. szám

2 TANÉVNYITÁS FŐISKOLÁINKBAN Hazánk kilenc egyetemi városában diákok ezrei lépik át ma újra az egyetemek küszöbét. Új tanév, új munkaév kezdődik az egyetemi ifjú­ság számára. Sokan közülük először kezdenek hozzá a hivatásukként vá­lasztott tudományág elsajátításához, a többiek újult erővel látnak neki eddigi ismereteik elmélyítéséhez. A szünidő alatt diákságunk nagy része — a szülői otthonban vagy a diáktáborokban eltöltött pihenés mellett — tevékenyen részt vett a termelőmunkában. Országos építőte­­lepeken, állami gazdaságokban, he­lyiérdekű­­­iunkatelepeken többezer diák vállvetve dolgozott együtt a munkásokkal és parasztokkal. Haza­fias munkájuk eredményei nem mér­hetők le csak a lefektetett gázcsö­vek hosszával, vagy a begyűjtött ga­bona mázsájával. A munkatelepeken eltöltött rövid időszakban leendő mérnökök, orvosok, tanárok és köz­gazdászok szereztek új élettapaszta­latokat, kerültek szorosabb kapcso­latba a szocializmus lendületes épí­tésével és a munkásosztály erőfeszí­téseivel. Lelkes munkájuknak a tu­dományos ismereteik gyarapításában és gyakorlati munkájuk tökéletesíté­sében kell folytatódnia. Pártunk és kormányunk különös figyelmet szen­tel a felsőoktatási munka jó előme­neteléhez szükséges anyagi feltéte­lek biztosításának. Korszerű épüle­tek, jól felszerelt laboratóriumok, könyvtárak állnak a diákság és a tanszemélyzet rendelkezésére, állami ösztöndíjak, diákotthonok és étkez­dék biztosítanak gondtalan tanulási lehetőségeket az egyetemi ifjúság­nak. De népi demokratikus rendsze­rünk megköveteli a tanuló ifjúságtól, hogy teljes erejével küzdjön a tu­domány elsajátításáért és maradék­talanul teljesítse egyetemi kötele­zettségeit , hazája iránti kötele­zettségeit. A felsőoktatás megjavításáról szó­ló párt- és kormányhatározat szelle­mében felsőoktatási intézeteink ve­zetőségének és tanári karának külö­nös figyelmet kell fordítania az ok­tatói munka és a gyakorlati tevé­kenység közötti kapcsolat tökéletesí­tésére. Az ipar és a mezőgazdaság, az üzemek és a kollektív gazdasá­gok, az iskolák és a kórházak olyan szakembereket várnak, akik tevé­kenyen és eredményesen tudnak be­kapcsolódni a termelő munkába és lelkesen dolgoznak a rájuk bízott munka tökéletes végrehajtásáért. A munkásosztályhoz hű, a szocia­lizmus győzelméért lelkesen harcoló új értelmiség nevelődik ma egyete­meinken. Az RMP Központi Veze­tősége júniusi plenáris ülésének ha­tározatai szellemében a tanszemély­zet minden egyes tagjának, valamint az IMSZ és a Diákszövetség szerve­zeteinek fokozott gondot kell fordí­­taniuk a diákság politikai öntudatá­nak fejlesztésére. A főiskolák padja­in kialakuló értelmiségnek maradék­talanul magáévá kell tennie a mun­kásosztály világszemléletét és az en­nek alapját alkotó marxista-leninis­ta tudományt. Az egyetemi ifjúsá­got meg kell tanítani arra, hogy a tudomány, a kultúra területén és a mindennapi élet kérdéseiben a mun­kásosztály álláspontjára helyezked­jék. Harcos, pártos magatartást ta­núsítson. A most megkezdődő tanévben len­dületes munkát és új eredményeket vár el dolgozó népünk minden di­áktól és minden tanártól. A. Jója elvtárs beszéde a rádióban és a televízióban az egyetemi tanévnyitás alkalmából Atanase Jója elvtárs akadémikus , Minisztertanács alelnöke, oktatás- és művelődésügyi miniszter az október 1-én kezdődő új egyetemi tanév alkalmából kedden este beszédet mondott a rádió­ban és televízióban. A szónok kidomborította, hogy a né­pi hatalom éveiben a párt és a kormány teremtette feltételek folytán a hazai fel­sőfokú oktatás hatalmasat fejlődött. Az egyetemi hallgatók száma 300 százalékkal növekedett és az 1957- 1958-as tanévben elérte a 81.000-et. Di­ákságunk többségét munkások és dol­gozó parasztok fiai teszik ki. A felső­oktatási intézetek száma hasonlóképpen növekedett. Jelenleg 35 felsőoktatási intézet működik az országban 96 fakul­tással. Az együttélő nemzetiségeknek széleskörű lehetőségük van, hogy anya­nyelvükön fejleszthessék kultúrájukat A marxi-leniai tanításra alapozott fel­sőfokú oktatás tudományos-realista orientációt nyert és hozzájárult a szo­cialista hazafiság és proletár nemzet­köziség­ a nép és az alkotó munka iránti szeretet szellemében nevelt új értelmiség kialakításához. Atanase Jója elvtárs hangsúlyozta, hogy az új egyetemi évben még in­kább össze kell kapcsolni az elméleti ismereteket a gyakorlati tevékenység­gel, mégpedig oly módon, hogy a felső­fokú oktatás szorosabban kapcsolód­jon az élethez, az ipar, a mezőgazda­ság, a szállítás, a kereskedelem és a szociális-kulturális tevékenység szük­ségleteihez. Atanase Jója akadémikus befejezésül teljes sikert kívánt a felső­­oktatási kádereknek a dolgozó nép tö­rekvéseihez hű új értelmiség nevelésé­ben a főiskolai hallgatóknak pedig eredményes munkát és minél szebb si­kereket a tanulásban. A gyarapodó főváros építőtelepein éll lakótömbök a bel­városban, bővülő negyedek a peremen Nem mindennapi esemény, amikor egy nagy világváros belvárosában, ahol úgy tűnik, hogy talpalatnyi hely sincs, egyszerre tízesével kezdenek nyílni a munkatelepek és minden 300—400 méteren ház épül. Hova, minek a helyére? — ötlik fel rögtön a kérdés, hiszen tegnap még épület emelkedett, üzlet fény lett itt. Igen, apró, múltból maradt házacskák tűnnek el a föld színéről, szin­te órák alatt, rozoga, a belvároshoz nem méltó épületecskéket szállítanak másfelé, kis zöld parkocskáknak álcázott ,,foghíjas" utcarészek telnek meg a munka jellegzetes zajával, régi épületeket „fejelnek“ meg új eme­letekkel. Nyolc-tízemeletes tömbök között, égnek meredő falakkal határolva, szűkre szabott helyen nyílnak ezek az új belvárosi munkatelepek. És épp ez a tény adja meg ezeknek az épít­kezéseknek a jellegét, a hangulatát. Korszerű gépek segítik az embert, daruk emelik az előregyártott falakat, kevesebb a zaj, nagyobb a munka tempója , mintha minden olajozot­tan menne. NAGY, ÖSSZEFÜGGŐ M. Amikor az ember végigmegy a főut­cákon, valahogy a város úttürő korsza­ka jut eszébe, amikor tehetséges építé­szek és ügyes munkáskezek, korszerű háztömbök tízeit építették és a kis alföldi, vidékies jellegű városnak meg­adták a metropolisok arcélét. Csakhogy akkor kénye-kedve szerint mozoghatott az építő, volt bőven hely a központban a a peremen is és nem volt még kiált­kult arca, stílusa a városnak. Most bezzeg fösvényen méri a belváros­i helyet és az új házaknak a születését megszabják a többiek. Nemcsak magas­ságban, hanem stílusban is igazodni kell némileg a régihez, természetesen modernebb, szebb kiadásban. Hiszen ezek az új lakótömbök már beillesz­kednek a városrendezés távlati­ tervébe, a nagyobbodó főváros véglegesen kiala­kult arcélébe, tehát egy nagy össze­függő mű részeit képezik. Ezt illusztrálják a fővárosi építkezé­sek „vezérkaránál“ látható tervek ”, erről beszéltek a néptanács végrehajtó bizottságának mostani őszi ülésszakán. A BELVÁROS UJ HÁZAI Miközben a bukaresti építkezések al­bumát lapozom, a terveket, rajzokat nézegetem s a költségvetés titkaiba pró­bálok belehatolni, eszembe jut a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszaka. Tu­catnyi képviselő bírálta az építkezések menetét, minőségét, hibáit. Volt mit hallania az építkezésügyi miniszter­nek! Hossu elvtárs válaszában el­fogadta a bírálatokat, gyors és erélyes intézkedéseket ígért és kifejtette a kö­zeljövő terveit Nos, ezek az intézkedések értek be, ezek a tervek válnak valóra. Az épít­kezési telepek megjavult tevékenységé­vel egyidejűleg új háztömbök tizei, százai épülnek olcsóbban, gyorsabban, kifogástalan kivitelben. .. .Fiatal építész mutogatja a belvá­rosi lakótömbök terveit. — Amint látja 8—9 emeletes épüle­tekről van szó. Csak a Március 6 su­gárúton 5 ilyen lakóház-óriás épül. — Ez körülbelül hány lakást jelent — Közel 350 et. De menjünk tovább. A Magheru sugárút 34—44. szám alatt épülő tömbházában 154 család talál ké­nyelmes otthont. A Balcescu-sugárúton, a volt „Sanitas“ területén 68 lakásos tömb épül. Az 1848-as sugárút és a Doamnei utca sarkán épülő új blokk­nak 101 lakása lesz. Az Amzei téren 132 lakásos épület emelkedik majd. A szomszédságában egy 352 lakásos blokkot adnak át nemsokára rendelte­tésének. A Brezoianu utcai 5 ikertömb, összesen 351 lakással fog rendelkezni, — sorolja nem kis büszkeséggel. Meg­mutatja a rajzokat, a maketeket is. ÉLÉNK SZÍNEK, MODERN VONALAK szór megdicsért, korszerű arcélébe. Egy­szerű vonalak, nagy, széles ablakok, sok-sok erkély, modern megoldások, kevés külső dísz, élénk színek. — Igen, a külső festéssel a falak, ablakok és redőnyök változatos, élénk színeivel is vonzóvá tesszük ezeket a blokkokat — magyarázza. — Olyanok lesznek, mint a volt „Macul Rosu" vendéglő helyén emel­kedő „zöld-fehér“ lakótömb ? — kér­dem. — Igen ilyen jellege lesz sok új ház­nak. Ugye szép, tetszik? Valóban megkapóan szép, modern elgondolású ez az épület. Nincs olyan külföldi, aki le ne fényképezné, meg ne örökítené magának. Akármelyik fő­város megirigyelhetné. De ha már en­nél a tömbháznál tartunk, kérdezzük meg az építészmérnököt, hogy miként állunk az új lakások építkezési költ­ségeivel. 50.000 LEJ­ES LAKÁSOK — Úgy tudjuk, hogy ez a nevezetes „zöld-fehér blokk“ igen drága mulat­ság volt. Százezer lejbe került egy la­kás. Hogy állunk a most épülő tömb­házak önköltségével ? — Ha százezer lejbe nem is ke­rült, de mindenesetre túlzottan sokba került az építkezés. Az újak nem lesz­nek kevésbé szépek, de mégis olcsób­ban oldjuk meg építésüket. — Mondjon néhány példát. — Kezdjem el a floreascai építő­­teleppel — válaszolja —, amelyik a belvárosban létesült építkezések elle­nére Bukarest legnagyobb építőtelepe maradt. Egy itteni lakásra 68.000 lej volt előirányozva. Ezt az összeget az utóbbi hónapokban sikerült 58.100 lejre csökkentenünk. S ez nem kis do­log, hiszen száz és száz lakásról van szó. A legújabb tervek már 51.800 lejben állapítják meg ugyanazt a la­kást. De menjünk tovább. Az Amzei utcai új tömbházak kis lakásai 36.540 lejbe kerülnek majd. Igaz, hogy ezek kevésbé igényesek. A Tej-negyedben épülő házak szintén 32.000 lej körül mozognak majd és a belvárosi laká­sok sem haladják meg az 50—60.000 lejt. Amint látja tehát, az önköltség­gel is kezdünk elég jól állni. — Az olcsóbb építkezés — persze — több lakást jelent. Hány új épület, hány új lakás telik a néptanács költ­ségvetéséből ? — Számításunk szerint ebben az év­ben ezer állami lakást adunk át ren­deltetésének, amiből 788 már el is készült. A százmillió lejes költség­­vetésből bőven telik, még marad is belőle. Az új épületek számához ter­mészetesen hozzá kell számítani az ál­lami kölcsönnel épült kis lakótömbö­ket, illetve családi házakat, így aztán ez a szám 2000 re ugrik fel, ennyi fa­... Autóval járjuk az őszi napfényben fürdő fő­város utcáit. A Magheru sugárúton még a fúrók zaja tölti be az egyik „fog­híjas“ telket, régi házat bontanak. Teherautó-sor várja türelmetlenül a le­bontott anyagot és viszi ki a város peremére. Sajnos, az anyag nagy része elpa­­zarlódik, kárbavész Valamivel lennebb már sokkal „látványosabb" a telep. Daruk széles szár­nyai libegnek reggeltől késő estig, modern szállí­tószalag segít a kőműve­seknek ... A Patria-mozival szem­ben lévő nyolcemeletes lakótömb már vörösben van és a bel­ső munkákat végzik rajta. A „zöld-fe­hér" tömb már várja új lakóit. A „tudósok blokkjának“ ablakait már függönyök díszítik. ... Gyerünk ki az Augusztus 23 ne­gyedbe. Megváltozik az urbánus táj, a munkásnegyedek jellegzetes épületei és hangulata tölti be az utcákat, a te­reket. Az itt épülő új házak jól illeszked­nek a környezetbe. Az egyik házba ép­pen most költöznek a „Republica" és az „Augusztus 23“ üzemek élmunkásai. Nagy vargabetűt csinálunk, keresztül­vágjuk a várost s már Floreasca utcáit járjuk. Vadonatúj itt minden: házak, utcák, üzletek, terek. Jó érzés járni a negyedet. Az alkotás, a béke hangulata tölti el az embert. ... Szép, csinos, praktikus házak, nem túl nagyok, nem túl kicsik. Sok ötletes megoldás bizonyítja építészmér­nökeink, technikusaink igyekezetét. Itt alkalmazzák a legszélesebb körben és legnagyobb sikerrel az előregyártott ele­mekből készült falakat és a modern építkezés más módszereit. — Tíz és tízezer lejjel csökkentettük az önköltséget a floreascai telep szüle­tésétől máig — mondja­­egyik építő mester, aki a Székelyföldről vetődött ide, s már a tizenkettedik floreascai blokkon dolgozik. — Hogy mi a titka? Az, hogy az emberek megtanultak kor­szerűen dolgozni. Elsajátították a szak­mát s így aztán tudják, hol lehet és hol nem lehet, hol kell és hol nem kell takarékoskodni. Mert a takarékos­ság sem olyan egyszerű kérdés. Egy háznak mindent meg kell adni, hiszen nem egyetlen esztendőre készül. De mégis úgy kell azt megadni, hogy ne pazaroljuk az építőanyagot s az időt. Igen, énszerintem a jó időbeosztással lehet a legtöbbet „keresni". A terme­lékenység fokozásával érhetjük el a legnagyobb megtakarítást ... Már öt órája járjuk véges-végig a várost, járjuk az építőtelepeket és mind teljesebben rajzolódik fel előttünk az új Bukarest körvonala. Gazdag, színes ez a kép! Nagyvonalúságról, merész elgondolásokról beszél. És arról, hogy ez az 500 éves város most kezdi élni igazán fénykorát. A szocializmus esz­méi, az új élet anyagi fellendülése te­szi szebbé, gazdagabbá. Igen, Bukarest méltó a gyarapodó, új társadalmi ren­det építő ország fővárosához. MIKLÓSI DÉNES Szép, kednek vonzó ki­vitelű a bukaresti házak. Beillesz­­sugárutak annyi kásba költözhetnek be az idén. Jövő évben 4000 lakást fejezünk be, 1960- ban pedig 4600-at. Ter­mészetesen, ezeknek a száma már nem a belvá­rosban, a peremváros leg­különbözőbb részein épül majd. Különösen Augusz­tus 23 új m­unkásnegyede és a floreascai új városka növi ki magát ezekben az esztendőkben A VÁROSON VÉGES-VÉGIG... A „zöld-fehér" lakótömb a Calea Victoriei-on Előregyártott elemekből gyorsan megy a munka. Nagy sikernek örvend a „Magyar forradalmi művészet" kiállítás a fővárosban Mint megírtuk, a Külföldi Kultúr­­kapcsolatok Intézetének rendezésében megnyílt a fővárosi Dalles teremben a „Magyar forradalmi művészet" kiál­lítása. Kedden délután a következő elvtársak tekintették meg a kiállítást: Stefan Voitec és Atanase Joja, a Mi­nisztertanács alelnökei, Oh. Stoica, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsá­nak titkára, P. Costache, Oh. Diaco­­nescu és A. Vijoli miniszterek, M. Ralea, a KKI elnöke, D. Ionescu pro­tokollügyi miniszter. A kiállítást megtekintette továbbá számos bukaresti diplomáciai kirendelt­­ség vezetője és a diplomáciai testület több más tagja. Keleti Ferenc, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete ez alkalom­­mal mondott beszédében méltatta a ki­állított alkotások művészi értékét. ( Agerpres) ELŐRE A Kínai NK kikiáltásának 9. évfordulója C. Paraschivescu-Balaceanu elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ország egész területén megvalósította a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sát. Nagy vonalakban befejeződött az ipari és kereskedelmi magánvállala­tok átalakítása vegyes­ vállalatokká. A szónok kiemelte a kínai nép főbb megvalósításait, majd így folytatta: A Szovjetunióval az élen, a haladó szocialista országok táborának tagjait megbonthatatlan barátság fűzi össze. Ez kimeríthetetlen erőforrást jelent a tábort alkotó valamennyi ország szá­mára, biztos záloga függetlenségük­nek és a szocializmus s a kommuniz­mus útján való fejlődésüknek, egyben pedig biztos támasza az összes népek békéért, szabadságért és haladásért vívott harcának. Az egész nemzetközi helyzet fejlő­désére jelentős befolyást gyakorol az, — mutatott rá C. Paraschivescu Bala­­ceanu elvtárs — hogy egy olyan vi­lághatalom, mint a Kínai NK, a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal együtt szilárd és következetes békepolitikát folytat a nemzetközi im­perializmus agresszív mesterkedései ellen. A Kínai NK szüntelen kezde­ményezései a békés együttlétezés el­veinek érvényesítéséért, állhatatos erő­feszítései a nemzetközi vitás kérdé­seknek tárgyalások útjáni megoldá­sáért — a népi Kína hatalmas arányú hozzájárulását tükrözi a világbéke megvédéséhez. Ma nyilvánvalóbb mint bármikor, hogy nincs olyan fontos nemzetközi kérdés, amelyet a nagy népi Kína részvétele nélkül teljesen meg lehetne oldani. Az USA Tajvan környéki katonai provokációival kapcsolatban a szónok ezeket mondotta: Az USA agresszív körei, melyek makacsul kitartanak a háborús szakadék szélén való egyen­súlyozás politikája mellett és gyűlölik a szabad kínai népet.­­ Tajvan kör­nyékén agresszív akciókat és katonai provokációkat indítanak a Kínai NK ellen. Tajvan, a Penhuledao szigetcso­port és a partmenti szigetek Kína ős­régi területei, amelyeket jóval Ameri­ka felfedezése előtt már kínaiak lak­tak. Ezt a tényt olyan fontos nemzet­közi okmányok is elismerik, mint a potsdami és a jaltai nyilatkozatok, a­­melyeket az USA kormánya is aláírt. Tajvan és a partmenti szigetek felsza­badítása a kínai nép belügye. E háborús akciók láttán az összes szocialista országok teljes szolidari­tásukat fejezik ki a Kínai Népköztár­saságnak azzal az elhatározásával, hogy kellőképpen visszavág az impe­rialista agresszoroknak. N. Sz. Hrus­csov elvtárs nyilatkozata, amely le­szögezte, hogy bármely támadás a népi Kína — a Szovjetunió nagy ba­rátja és szomszédja — ellen, egyben támadás a Szovjetunió ellen, — kife­jezésre juttatja a szocialista országo­kat egymáshoz fűző szolidaritás meg­bonthatatlan internacionalista kapcso­latait. A népi Kína elleni bármely tá­madási kísérlet az agresszorok szét­zúzásával fog végződni. Az USA provokációi a Kínai Nép­­köztársaság ellen jogos felháborodást váltottak ki a román népből. Hazánk dolgozói országszerte számtalan nagy­gyűlésen tiltakoztak e provokációk el­len és szolidaritásukat fejezték ki a kínai nép igazságos harcával. „A román kormány — hangzik a mai lapokban közzétett kormánynyi­latkozat — teljes határozottsággal tiltakozik az USA-nak a Kínai Nép­­köztársaság elleni provokációi miatt és úgy véli, hogy valamennyi kormány kötelessége követelni ezen agressziós akciók azonnali megszüntetését és az amerikai katonai erők kivonását Taj­van térségéből. A román kormány és a román nép véleménye szerint Tajvan, a Penhule­dao szigetek és a többi kínai nemzeti terület felszabadítása a kínai nép bel­ügye; bármely beavatkozási kísérlet az ENSZ-Alapokmány és egy nagyhata­lom területi épségének megengedhetet­len megsértését jelenti, mivel elvitat­hatatlan a Kínai Népköztársaság szu­verén joga e területek fölött­. A román és a kínai népet tartós ba­ráti és testvéri együttműködési kap­csolatok egyesítik a szocialista orszá­gok nagy közösségében. Amint Th. Gheorghiu-Dej elvtárs a Kínai Kom­munista Párt VIII. kongresszusán mon­dotta, „a két nép, a román és a kínai nép barátságának alapja pártjaink tö­rekvéseinek és célkitűzéseinek közös­sége, társadalmi rendszerünk közössé­ge s az a szilárd elhatározásunk, hogy tovább erősítjük a szocialista rendszer országainak megbonthatatlan nemzetközi egységét, tovább szi­lárdítjuk a népek­­közötti békét“. A Román Népköztársaság kormánykül­döttségének látogatása a Kínai Nép­­köztársaságban erőteljesen kifejezésre juttatta ezt a barátságot s a román és a kínai népnek azt a rendíthetetlen akaratát, hogy tovább erősítik testvéri kapcsolataikat. Barátságunk és együttműködésünk igen gyümölcsöző. Gazdasági és kul­turális kapcsolataink, a szakemberek kölcsönös látogatása, a szocialista é­­pítés különböző területein folytatott dokumentáció és információcsere vilá­gosan tükrözi népeink közös elhatáro­zását, hogy testvériesen együttműköd­nek és átadják egymásnak tapasztala­taikat. Igen nagy jelentőségű továbbá a Román NK és a Kínai NK szünte­lenül növekvő árucseréje, amely érté­kes hozzájárulás országaink szocialis­ta építéséhez. A Kínai Népköztársaság nagy ün­nepe örömmel tölti el országunk dol­gozóit, s ezen az estén — a nagy ün­nep előestéjén — a Van Szue — az „Éljen tízezer évig" hagyományos kí­nai jókívánságot küldjük tiszta szív­ből a kínai népnek, a dicsőséges Kínai Kommunista Pártnak, a kínai nép sze­retett vezetőinek, Mao Ce-tung elv­­társsal az élem Meleg üdvözletünket küldjük a test­véri kínai népnek és újabb nagy győ­zelmeket kívánunk neki a szocializmus felépítésében, területi épségének és a világ békéjének megvédésében. Ke­lo­nian elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar és a mezőgazdaság fejlődé­sével egyidejűleg országunkban tech­nikai és­­­ultúrforradalom kezdődött. Országunk közoktatásának Irányvonala az oktatás egybehangolása a termelő munkával. A szocialista építés ütemének meg­gyorsítására és a kommunizmusra való áttérés előkészítése érdekében or­szágunk parasztjai megkezdték a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek népi kommunákba való tömörítését. A népi kommuna, amely egybekapcsolja az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedel­met, az oktatást és a katonai szerve­zést, meggyorsítja az iparosítási fo­lyamatot és a falvak urbanizálását. Ily­­módon fokozatosan eltűnik a város és a falu közötti különbség, méginkább egybehangolódik az ipar a mezőgazda­sággal, a fizikai munka a szellemi munkával. A népi kommuna a jelenle­gi szakaszban a szocialista társada­lom alapegysége és alapegysége lesz a jövő kommunista társadalomnak is. Amidőn a kínai nép minden erőfe­szítését hazája békés építésére fordít­ja, a telhetetlen amerikai imperialis­ták igyekeznek kiterjeszteni agresszív akcióikat Tajvan és a Penhuledao szi­getekről a Cinmindao, Matszushan és más partmenti szigetekre s így még inkább súlyosbítják az itteni feszült­séget és egyben veszélyeztetik a távol­­keleti és a világbékét. Az Amerikai Egyesült Államok agresszív körei ka­tonai provokációkhoz folyamodnak fel háborúval fenyegetik országunkat. A kínai nép forrón szereti a békét, de nem fél a háborútól. A kínai nép ál­lást­ foglal a Kína és az USA közötti összes vitás kérdések békés megoldá­sa mellett. A varsói kínai-amerikai tárgyalásokon azonban az amerikai fél a kérdések megoldásának előfelté­teleként a tűz beszüntetésének problé­máját vetette fel. De ez nem egyéb csalásnál, amelynek célja tévútra ve­zetni az embereket. Kína és az USA között nincs háború s következéskép­pen nem lehet szó a tűz beszüntetésé­ről. Ha az amerikai imperialisták mégis háborút merészelnek indítani ellenünk, a kínai nép egy pillanatig sem fog habozni, hogy megsemmisítő csapást mérjen ádáz ellenségére. A kínai nép nincs egyedül igazságos harcában. Támogatja a legyőzhetetlen szocialista tábor, élen nagy szövetsé­gesünkkel a Szovjetunióval, szolidari­tást vállalnak vele a világ összes bé­keszerető országai és népei. Az utóbbi években — hangsúlyozta Ke­lo­n­an elvtárs — országaink po­litikai, gazdasági és kulturális testvéri együttműködése tovább fejlődött. Ez­­ márciusában és áprilisában a Ro­mán Népköztársaság kormányküldött­sége Chivu Stoica elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének vezetésével baráti látogatást tett országunkban s tárgyalásokat folytatott kormányunk vezetőivel. A tárgyalások eredménye­ként közös nyilatkozatot írtak alá. A román kormányküldöttség látogatása országunkban, élen Chivu Stoica elv­társsal, a Minisztertanács elnökével, nagyban hozzájárult a kínai és a ro­mán nép barátságának továbbfejlesz­téséhez. A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Kínai NK elleni amerikai agresszióval kapcsolat­ban, valamint a román népnek az or­szágszerte megtartott nagygyűléseken kifejezésre juttatott tiltakozása erő­teljes támogatást jelent a kínai nép számára abban az igazságos harcá­ban, amelyet Cinmindao és Matszus­han, Tajvan és a Penhuledao szigetek felszabadításáért, hazája területi ép­ségének és szuverenitásának megvé­déséért vív. Felhasználom ezt az al­kalmat arra, hogy kifejezésre juttas­sam a testvéri román nép iránti há­lánkat azokért a baráti érzelmekért, amelyeket a kínai nép iránt táplál. Országaink testvéri együttműködése elő fogja mozdítani mindkét ország szocialista építését, a szocialista tá­bor egységének megszilárdulását és megerősítését, élen a Szovjetunióval. 1958. október 1., szerda. TÁVIRAT Csen­­ el­vtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa alelnökének, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének, PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából kérem, fogadja őszinte jókívánságaimat. A román nép, amelyet örök, rendíthetetlen barátság fűz a hatalmas kínai néphez, nagy örömmel köszönti a Kínai Népköztársaság által e kilenc esz­tendőben az ország szocialista átalakításának művében elért sikereket. Kívánom a kínai népnek és önnek személyesen, miniszter elvtárs, hogy újabb, még nagyobb sikereket érjenek el a Kínai Népköztársaság politikájá­nak alkalmazásában, amely a béke megvédésére és a nemzetközi együttmű­ködés előmozdítására irányul. AVRAM BUNACIU, a Román Népköztársaság külügyminisztere A lengyel Szejm küldöttségének látogatásai A Lengyel NK Szejmjének küldött­sége Czeslaw Wycechnek, a Szejm .......... • 1 ’ J i­dei­ marsalljának vezetésével kedden előtt ellátogatott a fővárosi „23 Au­gust“ üzemekbe A vendégeket Aurel Bozgan mérnök, a vállalat vezérigazgatója, Emilian Florea, a pártbizottság titkára,C. Ta­­nase, az üzemi bizottság alelnöke, va­lamint nagyszámú munkás, technikus és mérnök fogadta. A lengyel vendégek rövid megbeszé­­lést folytattak a vállalat vezetőivel érdeklődtek az üzem profilját, a tech­nológiai folyamatot és a termelést il­letően. A lengyel parlamenti küldött­­ség tagjai behatóan érdeklődtek a munkaszervezés kérdéseiről, a káde­rek szakmai neveléséről, a munkások bérezéséről és a lakásépítkezésről. A vendégek ezután megtekintették a gyár legfontosabb részlegeit, nagy el­ismeréssel nyilatkoztak a vállalat tech­nikai színvonaláról, a munkások szak­­képzettségéről és életkörülményeiről. A vendégek távozásukkor a vállalat életét tükröző fényképalbumot kaptak ajándékba, ők pedig hanglemezeket ajándékoztak a vállalat klubjának. A lengyel parlamenti küldöttség tagjai ezután ellátogattak a Bukarest melletti „30 Decembrie“ élelmiszer­­ipari kombinátba. A vendégek megte­kintették a vállalat különböző részle­geit, részletesen érdeklődtek a terme­­lési folyamatról és a kombinát gyárt­mányairól, ezek választékáról, a vál­lalat jövedelmezőségéről. Bronislaw Juzkow agro-zootechnikus, a Szejm er­dészeti és faipari bizottságának alel­nöke, a czluchowi állami gazdaságok szövetségének igazgatója nagy elisme­réssel nyilatkozott a kombinát mun­kájáról s hangsúlyozta, hogy hazaté­­rése után széles körben népszerűsíteni fogja az itt látottakat és a kombinát­ban megismert munkamódszereket. A lengyel parlamenti küldöttség tagjai távozásukkor lengyel gyártmá­­nyú hordozható rádiókészüléket aján­dékoztak a kombinát dolgozóinak. A látogatások során a lengyel ven­dégek társaságában a következők vol­tak : Petre Dragoiescu, a Nagy Nem­zetgyűlés alelnöke, Dumitru Simules­­cu, Mircea Biji, a Nagy Nemzetgyűlés főtitkára, nagy nemzetgyűlési képvise­lők, valamint Janusz Zambrowicz, a Lengyel NK bukaresti nagykövete. A lengyel parlamenti küldöttség Czeslaw Wycechnek, a Szejm marsall­­jának vezetésével kedden reggel meg­koszorúzta a Haza Hőseinek emlék­művét. A vendégeket Petre Dragoiescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke és Dumi­tru Simulescu nagy nemzetgyűlési kép­viselő, valamint Dumitru Diaconescu, a fővárosi néptanács elnöke kísérték. Jelen voltak a Lengyel Népköztársa­­ság bukaresti nagykövetségének tagjai, élen Janusz Zambrowicz nagykövettel. A lengyel parlamenti küldöttség tag­jai fehér és piros szegfűkoszorút he­lyeztek az emlékműre. A koszorú sza­lagján a következő szavak álltak: „A Román Népköztársaság rettenthe­tetlen hőseinek, a Lengyel NK Szejm­­je részéről''. A jelenlevők egy percnyi csönddel adóztak a hősök emlékének. (Agerpres) Bevezetik a pót­javadalmazást a Nagykároly rajoni kollektív gazdaságokban hogy próbálkozzanak meg a módszer alkalmazásával. A gencsi kollektivisták határozatot hoztak, hogy 1959-től kezdődőleg min­­den szántóföldi növény termesztésénél bevezetik a pótjavadalmazást. Így re­mélnek egyre nagyobb terméseredmé­nyeket elérni. Hiszen ha a brigád min­den tagjának jövedelme egyenlő arányban növekedik a terven felüli ter­méseredmény növekedésével, természe­tes, hogy mindent megtesznek­­ majd az egyre magasabb hektárhozamért. A gazdaság vezetősége már intéz­kedett a módszer alkalmazásának elő­készítésére. Legelsősorban is összeál­lítottak egy egyszerű vetésforgót, s olyanformán állapították meg az egyes növények helyét, hogy a terü­letnek a brigádok és csoportok közötti felosztásánál könnyen meg lehessen állapítani a talaj minősége szerint vár­ható átlagtermést. Hozzákezdtek a területnek a brigá­dok közötti felosztásához is. Meg kell még jegyezni, hogy a gen­csi kollektív gazdaságban már ebben az évben is alkalmazzák a pótjavadal­­mazást bizonyos növényeknél, így a dohánynál és a paprikánál, ötven szá­zalékot adnak majd a terven felül elért terméseredményből a brigádok­nak. A kismajtértyi kollektív gazdaság­ban — akárcsak a gencsiben — szin­tén a szántóföldi növénytermesztés­nél alkalmazzák a pótjavadalmazást. Az előkészítéshez még most az őszi vetés megkezdése előtt hozzáfogtak. Átszervezik a brigádokat,kiosztják min­den brigádnak a gépeket és szerszá­mokat, megállapítják a várható átlag­terméseket, így a brigádoknak már most az őszi szántásnál-vetésnél al­kalmuk lesz a legjobb agrotechnikai módszerek alkalmazására, hogy jövőre minél nagyobb terméseredményt ér­jenek el s ennek arányában minél több legyen az a mennyiség, amely a bri­gád tagjainak a terven felüli termésből jár. A szentmiklósi kollektív gazdaság­ban is már most ősztől alkalmazzák a pótjavadalmazást. És éppen úgy, mint az előbbi két kollektív gazdaságban, itt is és Csanáloson is hozzákezdtek a te­­rület felosztásához, a brigádok át­szervezéséhez, a fogatok és a szer­számok kiosztásához. Előreláthatólag bevezetik majd a pótjavadalmazást a rajon legerősebb és legnagyobb kollektív gazdaságában­­s a börvelyiben is. Egyelőre még tech­nikai okok miatt nem kerülhetett sor az alaposabb megvitatásra, de még az őszi kampány megkezdése előtt dönt a közgyűlés a részletkérdésekről. Mert a pótjavadalmazás bevezetését, mint elvet, már elfogadták itt is. És nem csak a szántóföldi növénytermesztés­nél, hanem az állattenyésztésnél is. Mert a börvelyi kollektivistáknak fej­lett állatgazdaságuk : többszáz juhuk, jóltejelő teheneik, sertésneveldéjük van Már tavaly is több mint száz vagon silót készítettek. S az állatok jó takarmányozásával a teheneknél például kétezer liternyi istállóátla­got értek el. Ebben az évben már is­mét 1200 tonna silótakarmány erjed a gödrökben, és mivel a feltételek megvannak, az egyedi takarmányozás pontosabb alkalmazásával, fejlett mód­­szerek bevezetésével, még jobb gon­dozással fokozatosan növelhetik az is­­tállóátlagot. BÚZA ROZÁLIA A konstancai tanácskozás után szá­mos olyan intézkedés történt Nagyká­roly rajonban is, amelyeknek célja a kollektív gazdaságok szervezeti-gaz­dasági megerősítése, a kollektivisták érdekeltségének növelése, életszín­vonaluk emelése. Ezek közé tar­tozik az is, hogy a rajoni népta­nácsnál gyűlésen magyarázták meg aprólékosan a kollektív gazdaságok mérnökeinek, a pótjavadalmazás lé­nyegét, előnyeit, hogy majd hazatérve felvilágosítást tudjanak adni erről a kérdésről a gazdaság közgyűlésén. A Nagykároly rajoni kollektivisták örömmel fogadták a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának javaslatát.

Next