Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)
1958-10-01 / 3401. szám
1958. október 1., szerda. — Az Előre számára írta: A Si-lin — 1958 a Krími Népköztársaság fennállásának kilencedik és a második ötéves terv (1958—1962) első éve. Ebben az évben kezdődött meg a nagy általános lendület az ország szocialista építésében. Mind az ipar, és a mezőgazdaság, mind pedig a tanügy és a kultúra területén olyan hatalmas arányú fejlődés mutatkozik Kínában, amilyent a történelem mindeddig nem ismert. AMIKOR „EGY NAP MEGFELEL HÚSZ ÉVNEK“ A kínai nép — a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök bölcs vezetésével — kilenc évi megfeszített munkával általános, döntő győzelmet vívott ki a szocialista forradalomban. A gazdasági fronton 1956-ban nagy vonalakban befejeződött a mezőgazdasági, kézműipari és nagyipari termelőeszközök fölötti tulajdonviszonyok, valamint a kapitalista kereskedelem szocialista átalakítása s ezzel létrejött a szocialista gazdasági rendszer. De a szocialista rendszert nemcsak gazdasági, hanem politikai és ideológiai szempontból is meg kell szilárdítanunk. Ezért 1957-ben az egész ország területén ideológiai és politikai téren is kibontakozott a szocialista forradalom, amelyet a munkastílus megjavítására irányuló mozgalom és a jobboldali burzsoá elemek elleni küzdelem jellemez. A forradalmi mozgalmak nyomán a néptömegek jobban felismerték kilátásaikat és kötelezettségeiket és megtanultak szabadon gondolkozni. Kudarcba fulladt a jobboldali burzsoá elemek minden ármánykodása a párt, a nép és a szocializmus ellen, s ezzel alapvetően megváltozott az osztályerők viszonya országunkban. A munkastílus megjavítására irányuló mozgalom segítségével nagy mértékben kiküszöböltük a munkastílusban és a gondolkozásmódban megnyilvánuló káros tényezőket, mint a bürokratizmust, a szektarizmust, a szubjektivizmust, a főnökösködést, a passzivitást, a nagyzási hóbortot, a fennhéjazást, amelyek sok helyen még éreztették hatásukat. Az elért eredmények nyomán még szorosabbra fűződött a kapcsolat a párt és a tömegek között, még jobban megszilárdult a párt sorainak egysége. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott a politikai és az ideológiai fronton is. Ugyanakkor teljesítettük és túl is szárnyaltuk első, 1953—57. évi ötéves tervünk mutatószámait és jelentős sikereket értünk el a szocialista építőmunkában. 1958 tavaszán soha nem látott lendület mutatkozott a néptömegek és a káderek alkotó tevékenységében s ezt a termelés ugrásszerű fellendülése kísérte. A Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának ez év májusában tartott II. ülésszakán összefoglalták az utóbbi 8 év folyamán a szocialista építőmunkában szerzett tapasztalatokat és kidolgozták a párt általános irányvonalát: feszítsük meg minden erőnket, bizakodva haladjunk előre, építsük a szocializmust a következő elv alapján: ,sokat, gyorsan, jól és gazdaságosan“. Ugyancsak ez az ülésszak jelölte ki a műszaki és kulturális forradalom végrehajtásának feladatát is. Mindezek azt eredményezték, hogy szocialista építésünk eljutott abba a nagyszerű szakaszba, amelyben „egy nap megfelel húsz évnek“, amint ezt annak idején Marx Károly mondotta BÚZATERMESZTÉSBEN A VILÁGON A MÁSODIK HELYEN. NYOMBAN A SZOVJETUNIÓ UTÁN 1958-ban először a mezőgazdasági termelésben mutatkozott a nagy lendület. A nyáron betakarított gabonamenynyiség rekordot jelent Kína történetében : 50,5 millió tonnát tett ki, vagyis 20,6 millió tonnával — 69 százalékkal — volt nagyobb, mint tavaly. Csupán az őszi búza mennyisége elérte a 34,45 millió tonnát, s ha ehhez hozzávesszük a tavaszi búzát is, teljes búzatermésünk 36.500.000 tonna lesz, vagyis két millió tonnával túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államok búzatermését. Mint ismeretes, az Egyesült Államoknak a búza a legfőbb gabonája, országunkban azonban távolról sem az, s ennek ellenére búzatermésünk a világon immár a második helyet foglalja el a Szovjetunió után. Az idén a búza átlagos hektárhozama 1.447,5 kiló volt, egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek kísérleti parcelláin pedig 55.000 kilós terméshozamot is elértek. A korai rizs termése 40 millió tonna volt, kétszer annyi, mint tavaly. Anhuej, Csanszu, Hubej és Hanan tartományokban 1.156.000 hektárról több mint 2500 kilós átlagtermést takarítottak be. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kísérleti parcelláin az egyetlen termésből betakarított rizstermés rekordja 450.000 kiló volt hektáronként. Ezek a csodálatraméltó terméseredmények elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a munkastílus megjavítására irányuló mozgalom és a jobboldali elemek elleni küzdelem nyomán felszabadult a dolgozó parasztság kezdeményező készsége; annak, hogy az egész ország területén öntözőcsatornák épültek, összegyűjtötték a trágyát, megjavították a mezőgazdasági szerszámokat, bevezették a mélyszántást, a sűrűsoros vetést, az intenzív földművelést. Tavaly októbertől az idén júniusig 28.000.000 hektárral nőtt az öntözött terület. Az öntözéses terület az idén júniusban az ország egész szántóterületének 56 százalékát tette ki. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan fejlődnek a falvakon a kis- és közepes nagyságú ipari üzemek is. Ugyanakkor a dolgozó parasztok felismerik, hogy a kisméretű, kevés termelési ágra szorítkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem felelnek már meg a termelőerők fejlődésével szemben támasztott követelményeknek s ezért egyre nagyobb arányokat ölt a kisebb termelőszövetkezetek nagy egységekbe való tömörülése és olyan népi kommunák alakulása, amelyekben egymás mellett, karöltve működik az ipar (a munkás), a mezőgazdaság (a paraszt), a kereskedelem (a kereskedő), a tanügy (a diák), és a katonaság (a népi milicista). A népi kommuna a legmegfelelőbb forma a szocialista építés meggyorsítására országunkban és a kommunizmusba való áttérésre. 3.300.000 KIS- ÉS KÖZEPES ÚJ IPARÜZEM — 27.000 ÚJ IPARI TERMÉK Az ipar területén, a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának második ülésszakán kidolgozott általános irányvonal szerint: „a központosított vezetés, a sokoldalú tervezés, a munkamegosztás és a termelés egybehangolása körülményei között egyidejűleg kell kifejlődnie a központi alárendeltségű iparnak és a helyiiparnak, a nagy-, a közepes- és a kisüzemeknek.“ Kiküszöbölték azt a tévhitet, hogy csak kisszámú ember működhet közre az ipar fejlesztésében és gyakorlatilag alkalmazták azt az elvet, hogy az egész pártnak és az egész népnek részt kell vennie ebben a munkában. Mindenütt az ország területén virágzó, új iparvállalatok létesülnek. Az idei első félévben az ipari össztermelés 34 százalékkal volt nagyobb mint a múlt év megfelelő időszakában. A nagy- és középüzemek építésének meggyorsításával párhuzamosan 3 millió iparüzem épült a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pénzalapjaiból, valamint több mint 300.000 iparüzem a községek, megyék, kerületek, tartományok és városok pénzalapjaiból. Az új termékek száma meghaladja a 27.000-et. Mindenütt nagy arányokat ölt az újítómozgalom és az elért csúcsteljesítmények túlszárnyalják a műszaki termelés világszintjét. Mindezek nagymértékben megélénkítették a piacot és árubőséget idéztek elő... ugyanakkor: a sanghaji Csanan hajógyárban rekordidő alatt felépítettünk egy 5.000 tonna teherbíróképességű tengerjáró hajót ; üzembe helyeztük első, nehézvízzel dolgozó 7.000—10.000 kw teljesítőképességű atomreaktorunkat és 25.000.000 elektronvoltos ciklotronunkat, amelyeket a Szovjetunió segítségével építettünk. A Kínai Kommunista Párt KB Politbürójának augusztus második és harmadik dekádjában megtartott bővített plenáris ülésén rámutattak arra, hogy „a mezőgazdaság frontján kivívott nagy győzelem megköveteli, hogy az ipar hamarosan utolérje a mezőgazdaságot, a kohászati és gépipari termelés az ipari termelés alapja, de a gépgyártás fejlődése ugyancsak a kohászati termeléstől függ". A plenáris ülés felszólította a pártot és az egész népet, hogy 1958-ban 10,7 millió tonna acélt termeljen, vagyis kétszer annyit, mint 1957-ben. A felhívás nyomán az egész országban nagyarányú mozgalom indult meg az acéltermelés fokozására. S az eredmény: 1952-ben az acéltermelés terén Kína világviszonylatban a 18. helyen állt, 1957-ben a 9-ik helyre került, az idén pedig, túlszárnyalva Belgiumot és Olaszországot, a 7-ik helyet foglalja el, sőt talán még ennél is előbbre kerül. Ami a gépipart illeti, csupán augusztusban 10.000 különböző típusú esztergapad készült az országban, több mint 70 százalékkal több, mint az előző hónapban. Az idén esztergapad-gyártásunk el fogja érni a 80.000 darabot. HATALMAS LENDÜLET A KÖZOKTATÁSBAN Közoktatásunk a következő elvet követi : ...A közoktatás szolgálja a munkásosztály politikáját és kapcsolódjon a termelőmunkához." Kiküszöbölve azt a tévés felfogást, hogy csupán a szakemberek tudják előbbre vinni a közoktatást, kormányunk az egész népre bízza a közoktatás fejlesztését. Ennek következtében az idei év kezdetétől máig, hatalmas fellendülés észlelhető ezen a téren is. Június végéig az ország több mint 2.000 megyéje közül 1.240 megyében az összes iskolaköteles gyermekek iskolába járnak. A néptömegek által létesített középiskolák száma meghaladja a 68.000-et és az ország különböző helységeiben több mint 400 új főiskola létesült. A múlt év végétől, illetve ez év elejétől kezdve két fontos intézkedést vezettek be a tanügyben : minden iskolában azt az elvet alkalmazzák, hogy azok, akik az iskolában tanulnak, a termelésben is dolgozzanak és saját keresetükből tartsák fenn magukat. A másik a mezőgazdasági középiskolák létesítése, amely nagy lendületet biztosított oktatásunk fejlődésében. Az első intézkedés, a tanulás és a termelőmunka egybekapcsolása véget vetett annak a régi felfogásnak, hogy a testi munka alacsonyabbrendű a szellemi munkánál. Ma egész sor tanintézet keretében gyárak létesültek a tanulók számára. A mezőgazdasági középiskola a néptömegek által létesített szakmai, vagy műszaki iskola, amely ugyancsak a tanulással párhuzamos termelőmunka elvét alkalmazza. Ezek az iskolák kielégítik a jelenlegi gyakorlati igényeket és szakképzett kádereket adnak a mezőgazdaságnak, anélkül, hogy az állam részéről beruházásokat követelnének. Néhány hónap alatt több tízezer ilyen iskola létesült. A BARÁTOK ÖRÜLNEK, AZ ELLENSÉG NYUGTALANKODIK ÉS ACSARKODIK... 1958-ban hatalmas sikereket értünk el a szocialista építő munkában. Ezek a sikerek megoldhatatlanul egybekapcsolódnak azzal a segítséggel, amelyet a szocialista tábor országai, élükön a Szovjetunióval nyújtottak a Kínai Népköztársaságnak. A román munkások, hogy kínai testvéreiket támogassák, határidő előtt teljesítették termelési feladataikat, az előirányzottnál rövidebb idő alatt szállítottak Kínának villamosközpontokat, mélyfúróberendezéseket és traktorokat. A kínai nép végtelenül hálás a román népnek a tőle kapott segítségért. A kínai nép teljesen tisztában van azzal, hogy minden termelési sikere megerősíti a szocialista tábor és a békeszerető népek erejét. Az amerikai imperialisták mind nagyobb nyugtalansággal szemlélik, hogy a kínai nép boldog életet épít magának és a Kínai Népköztársaság napról-napra mind hatalmasabbá válik. Kiszélesítik a tajvani szorosban a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett agressziót és háborús provokációikkal még jobban fokozzák az általuk ebben a térségben keltett feszültséget, súlyosan veszélyeztetik a Távol-Kelet és az egész világ békéjét. Ám amint azt Csu En-laj miniszterelnök szeptember 6-i nyilatkozatában leszögezte : „Az Egyesült Államok semmilyen háborús provokációja sem félemlítheti meg a kínai népet, sőt ellenkezőleg, fokozza a 600 milliós kínai nép felháborodását és még inkább megerősíti azt az elhatározását, hogy mindvégig harcol az amerikai agresszorok ellen... Ha az amerikai kormány durván semmibe veszi a kínai nép ismételt figyelmeztetéseit s a világ népeinek békeóhaját, ha folytatja agresszióját és intervencióját Kína ellen és háborút kényszerít a kínai népre, az ebből származó összes súlyos következményekért az amerikai kormányt fogja terhelni a felelősség. A népi Kína dolgozói mind jobban megismerik a gazdag kínai zenekultúrát. Képünkön. Kuo Lanying operaénekesnő Lian város dolgozóinak a Hsziao Erh-hej házassága című, kínai operából énekel A felszabadulás évei alatt Hatalmasat fejlődött Kína gépipara. Ma már gépkocsikat, esztergapadokat, áramfejlesztőket, hajómotorokat stb. gyárt. Képünkön : A Sanghaj-i hajóturbina gyárban készült 12.000 kW-os áramfejlesztő forgórésze ELŐRE Nagyvonalú célkitűzés: Utolérni és túlszárnyalni Angliát! „Tizenöt év, vagy még rövidebb időn belül acél, nyersvas és a legfontosabb ipari termékek termelésében utolérni és túlszárnyalni Angliát !“— alig egy esztendeje hangzott el a Kínai Kommunista Párt e fölhívása s a nehéziparnak van olyan ága, amelyben máris megvan minden kilátás arra, hogy 15 helyett 3 év alatt utolérik Angliát. Ilyen a szénipar, amelyben már 1959-ben túlszárnyalják Anglia széntermelését, s megvan minden lehetőség arra, hogy az elkövetkező két évben az acéltermelésben is a Kínai Népköztársaság javára billenjen a mérleg. Százmilliós tömegek a párt irányításával „a többet, gyorsabban, jobban és gazdaságosabban“ jelszóval szédítő iramban valósítják meg országépítő feladataikat. A szocialista forradalom győzelme után az acélipar kiépítését a népi kormány elsődleges feladatának tekintette. De erről hadd beszéljen az alábbi néhány adat: 1952-ben már 1,35 millió tonna acélt állítottak elő, 1956-ban 4,37 millió tonnát, 1957-ben 5 millió tonnát... ...A fejlődés további vonala: 1958: 10,7 millió tonna. A tavalyi acéltermelés kétszeresei Az augusztusi párthatározat óta eltelt időszak eredményei azonban azt mutatják: túl is lehet szárnyalni e feladatot. Hogyan ?... A kínai iparfejlesztés széles és átfogó skáláján ebben az évben egy új, sajátos szín jelentkezett. A korszerű állami nagyipar terebélyesítése mellett mozgalom indult a helyi, az üzemi vagy szövetkezeti erőforrásokra támaszkodó, nem nagy beruházásokat igénylő és a szerény lehetőségek miatt nem a legkorszerűbb technikára alapozott kis, esetleg közepes üzemek létesítésére. Ez a mozgalom kiterjedt az acéliparra is és valóságos népi mozgalommá nőtte ki magát. Immár országszerte 0,3—0,5 köbméter űrtartalmú kis, úgynevezett népi kohók olvasztják a vasat. Számuk eléri a 350.000-et. Berendezésük kezdetleges, kézi erővel működnek, de nem kell nagy beruházás létesítésükhöz, gyorsan és könnyen előállíthatók, szállíthatók. A „vasgyártásnak“ ez a formája igen kezdetlegesnek tűnik, de a termelésük ez év végére csaknem 20 millió tonna nyersvasra rúg, vagyis ötször annyira, mint amennyit az ansani vasmű termel. Ebben az évben több mint 200 Bessemer-kemence épül országszerte, s ezek év végéig több mint 10 millió tonna acélt gyártanak, vagyis háromszor annyit, mint az ansani acélművek. Íme, hogyan éri utol a kínai nép Angliát az acéltermelésben — és pedig gazdaságosabban, s főleg gyorsabban, mint ahogyan eredetileg tervezték. M. Z. Október elseje Pekingben — Részlet Gy. Szabó Béla kínai útivázlataiból — Október elseje a mai Kína nagy nemzeti ünnepe. Ezerkilencszázötvenhétben a sors úgy hozta, hogy e napon éppen Pekingben időztem. Sőt, meghívást is kaptam a külföldiek tribünjére, egyik legszebb kínai élményemet ennek köszönhetem. Az előző napok lázas készülődéseiből már sejteni lehetett, hogy mekkora ünnep bontakozik ki. A város megtelt az ország minden tartományának küldöttségével, ami sok színt vitt a szürke és kékruhás pekingiek közé. A külföldiek, különösen az egzotikus országok képviselői csak fokozták ezt a hatást. Jómagam a prémes kalapos tibetinek éppolyan újdonság voltam, mint ő nekem. A kaftános mongolok s a turbános burmaiak meg is tapogattak. De az én Jacob barátommal is sokáig nézegettük egymást; ő egyenesen Bali szigetéről való. Eleven néprajzi múzeumban találtam magam e napokban. A nagy készülődések után végre eljött a nagy nap... Hadd vázoljam fel néhány mozzanatát. A volt Téli Palota külső kapuja, a Tien An Men mellé építették a két tribünt. Fala ezeknek is vörös színű, akárcsak a régi császári épületekés e szín mindig az öröm színe volt. A legfelső sorban, — hogy mögöttem ne legyen senki — hátam nekivetem a falnak s szeretnék minél többet emlékezetembe vésni mindabból, ami körülöttem történik. A közelben magas, szőke szovjet emberek, barna szíriaiak, India olajbarna fiai és elegáns női, sötétbőrű indonézek és még sötétebb kolumbiaiak, egy népi táncegyüttes tagjai, kecses vietnámiak és a többi népek képviselői falják szemükkel a sok látnivalót éppúgy, mint én. A felvonulás már tart. Már feloldódott a feszültség és a megvetődés, ami az ünnepség kezdetén mindenkit elfogott, főképp a himnusz és a huszonegy ágyúlövés hallatán. Feszült figyelemmel hallgatta minden részvevő Peking polgármesterének és a nemzetvédelmi miniszter rövid beszédét. Elvonultak a katonai egységek, éppen csak mutatóba tíz-tíz sor katona húszasával minden fegyvernemből. Lovasság ez alkalommal már nem szerepel: Kína itt is gépesedik . . . Megkezdődött a „kötetlenebb" felvonulás, persze a fegyelem és pontosság tovább is megmaradt, csak az egyenruhák helyett látjuk a színesnél színesebb öltözeteket: viselőik óriási kosarakban Hóvirágokat hoznak. Minden néző tiszta szívből örvendez a felvonulókkal együtt. Egyszer csak ezreivel repül felfelé a sok színes léggömb. Mintha az egész világ hálózna s az eget a jókedv konfettivel szórta volna tele . Vidám áttörök serege eregeti fel, miután kétszáz dobosuk elhaladt s pár száz galambot is szabadon engedtek. Sok léggömb egymáshoz kötözve a sárkány alakját veszi fel, s úgy úszik lassan a magasban. Némelyik megakad a közeli villanypózna szigetelőin. Sebaj — a következő percben már fel is tornászik egy ügyes rendező és ezeket tovább irányítja. De figyelmünk nyomban a közeledő lelkesült tömeg felé terelődik , munkások jönnek, a mai Kína hősei. Negyvenes sorokban vonulnak s ez a magyarázata annak, hogy miképp tud a rendezőség aznap három és egynegyed óra alatt ötszázezer embert levezetni. Félmillió ember ... Itt vonulhat fel előttem egész Kína .. Minden tartományát képviselik a Pekingbe érkezett nemzeti viseletbe öltözött felvonulók. S ha a lelátó közönségét szemügyre veszem, itt találom egész Ázsia képviselői Vietnámtól Mongóliáig és Szíriától Indonéziáig, valamint más világrészek fiait is. A párás levegő kissé megtöri a színeket, így is káprázik a szemed a rengeteg művirág rezegtetésétől. Sok közöttük a világos citromsárga színű, mellette haragos sötétzöld, amely Peking ciprusaira és tujafáira emlékeztet. A meleg vörös különböző árnyalatai még a leggyakoribbak egészen a rózsaszínig. Amikor aztán Peking többi lakossága is özönlik, de a legnagyobb rendben, díszesen, színesen és ugyanolyan lelkesedéssel, mint a munkások, arcod kipirul a sok élménytől s már alig tudsz magadhoz térni. Pihentetni akarod a szemedet, de nem tudod, mert ott lenn, a lelátó alatt, meg a park szélén, évszázados pimák, ciprusok, cédrusok árnyékában — igaz, hogy mikrokozmosz alakjában — ott kavarog az öt világrész népe: a megszomjazott vendégek, akik leszállingóztak a lelátóról, s narancs meg citromszörpötkkel hűsítik magukat. A tömeg pedig egyre csak hömpölyög, most már ötvenes, nyolcvanas, talán egy kicsit szabadabb sorokban, ütemesen éltetve Kína vezetőit. Sok a feliratos tábla, ezeken a kínai írásjelek feltétlenül díszesebbek, mint minálunk a latin betűk. Lehetetlen észre nem venni, hogy a színes külsőségeken túl is őszinte a lelkesedés. Igen sok felirat tízezer évig élteti Mao Ce-tung-ot, ami Kínában a legnagyobb jókívánság. Chang barátom figyelmeztet: „Jönnek a művészek /'• Muzsikál Kucsin nevű vonós hangszerén vagy háromszáz zenész, utánuk egy nagy csoport leány következik, mindenkinek a fején korsó. Nem tudom, hány akrobata követi őket, mert mutatványaik bámulása közben nem jutott idő még a hozzávetőleges számolásra sem. Az opera részéről négyszáz láncos változtatója a színhatást azzal, hogy ernyőjét és nagy legyezőjét hol erre, hol arra fordítja, illetve kinyitja, becsukja. Az óriási pávát autó mozgatja, a farktollait jelképező színes selyem drapériát vagy ötven gyalogos tartja. Aztán kétszáz dobos megreszkelteti a levegőt, amint a magasra tartott karjával lesújt hangszereinek csaknem függőlegesen tartott bőrére. Teherautók hozzák az óriásdobokat. Egy-egy ilyen dobból négy dobos csal ki dübörgő hangokat s a távoli mennydörgést idézi. Sárga, pajkos oroszlánok és méla aranyhalak felvonulása után ugyancsak tágra nyitom szemem, amikor hat halványsárga, arany és pasztellkék színű óriási sárkány vonaglik végig Hat ember tart egyegy sárkányt maga fölött, botok segítségével s ezeket hol fel, hol lefelé forgatva kelti a hullámzó mozgást. Van valami sodró erő ebben a jelenetben. Kedvem volna leszaladni a tribünről, megragadni egy ilyen botot és kígyóvonalban együtt szaladni a sárkányt mozgató kínaiakkal. De máris jönnek a sportolók s újabb színfoltokat varázsolnak: rózsaszín, világos sárga, tompa sötétzöld, világos pasztellkék, meg indigókék mező vonul el és Vibrál a taglejtések következtében. E színek mögött ott reszket Peking kékes párás októberi levegője. S hogy még jobban reszkessen, a végén fellőnek egy csomó rakétát, aminek a kínai régi idők óta nagy mestere. Csakhamar pukkanás- variációkkal meg füstfoszlányokkal telik meg az ég. .. .Egynegyed kettő. A füstös, párás napsütésben kipirult arcú úttörők szaladnak el a lelátó előtt szaporán szedegetve lábukat. Mint a jövő ígéretei, ők zárják be az ünnepséget. Mi meg ocsudunk, örvendezünk s mulatunk egymáson, hogy arcunkat a nap ezen a délelőtt mennyire megbarnította. A Nyugati tó Hangcsunál (1956) 3 Méliusz József Tízezer évig!A Tangók és Csüngök narm hímzésű narancspiros császári selyme örökre elporladt. Tízezer évig ne hamvadjon el a kantoni kommün ronggyá lőtt vörös zászlaja, sem a Kantonban legyilkolt nyolcezer sírba döntött csillag ! Soha vissza nem tér a Sárga folyó fölött tova fúvó szél, ahogyan vissza nem tér a győztes Kantonba Csatig, a kutya. Tízezer évig ne múljék el Csingkangsanban a két szírt kézfogása ! Mao-Ce-tung és Csu-Te a viharban tízezeréves diadalra itt indította a kínai Vörös Hadsereget. Az eső lecsorog a nádról A föld beissza, a szél feszárítja a könnyet és a vért is. Őrizze tízezer évig a Tejútnál hosszabb Hosszú Menetelés lábnyomait Dél tengerétől Észak Faláig a rizs között az ösvény, őserdő bozótja, víz alján az iszap, selyem füvű legelő, sivatag homoksík, szikrát szóró szikla, vakító hó pengő jégmező, őrizze tízezer évig. A tavasz elillan, a lótusz virágja elhervad, elhullatja szirmát a cseresznyevirág a telihold elfogy. Tízezer évig tízezer bíborszínű hegedű, tízezer ragyogó vörösréz trombita, tízezer táncra ingerlő dob berregése, tízezer tehetséges költő ünnepelje tízezer hangon Hainantól az Amurig október elsejét, születésed napját, Kínai Népköztársaság. Kétezerötszázszor kerengett a síró föld a nap rózsája körül, míg Kung-Fu-ce a bölcs nyugalomra oktatta az éhező népet. Tízezer évig tanítja boldogságra boldogan Mao Ce-tung elvtárs a gigász hatszáz milliót, hogy feledje — ha feledni tudja — az éhséget. És tanítson bennünket is. A Nagy Fal is szétmálik egyszer. A kapitalizmus is felőrlődik egyszer a proletárok, és a gyarmati népek gyémánt foga közt. Peking háromezer utcájából legyen harmincezer, a szocializmus mosolygó gyümölcseiből tízezer éves óriás legyen a kommunizmus. Hszianban Csang egyszer ijedtében elbújt a pöcegödörben. Hiába ugatnak az amerikai ágyúk, s hátuk mögött Csang, a gyáva kutya.. . Kína gyöngyszeme, Tajvan, szabad lesz, Kínáé újra. Az övé legyen tízezer évig és még sokkal tovább, a történelem véletlen végéig ! Ezt kívánjuk Néked, testvér. Kínai Népköztársaság, Bukarest, 1958 szeptember 30.