Előre, 1959. március (13. évfolyam, 3528-3553. szám)

1959-03-01 / 3528. szám

A Constantin I. Budeanu professzor, akadémikus 1959 február 27-én­­elhunyt C. I. Bu­deanu professzor, akadémikus, az egyik ismert román elektrotechnikus, akit nagyrabecsültek az országban és kül­földön egyaránt. C. I. Budeanu professzor, akadémi­kus 1886 február 16 án született Bu­­zauban. A bukaresti Híd- és Országút­­építési Intézetben végezte főiskolai ta­nulmányait, amelyeket a párizsi elek­trotechnikai főiskolán egészített ki. C. I. Budeanu professzor, akadémi­kus kitűnt bámulatos munkaképességé­vel , jól ismerte és fáradhatatlanul tanulmányozta az elektrotechnika és a metrológia különböző kérdéseit. Csak­nem 50 évi lankadatlan munkásságá­val nemzetközi tekintélyre tett szert. Mint a villamos hálózatok nemzetközi konferenciájának alelnöke magas szín­vonalra emelte a román elektrotech­nikusok hozzájárulását a nemzetközi tudomány és technika fejlődéséhez. Mint a bukaresti Politechnikai Intéz A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG AKADÉMIÁMNAK ELNÖKSÉGE A ROMÁN NÉPKÖZTARSASAG AKADÉMIÁMNAK ENERGETIKAI INTÉZETE­zet professzora és a Román Népköz­társaság Akadémiájának tagja, C.­­ Budeanu professzor, akadémikus lan­kadatlan és gyümölcsöző munkát vég­zett az új technikai káderek és kuta­tók kiképzésében, a Politechnikai In­tézetben és az Akadémia Energetikai Intézetében. Példás szerénységéért diákjai és munkatársai egyaránt szerették. Kiemelkedő tudományos alkotómun­kájáért, iskolát teremtő munkásságáért C. I. Budeanu professzort 1939-ben a Román Akadémia levelező tagjává, 1955-ben a Román Népköztársaság Akadémiájának rendes tagjává válasz­tották meg és a Munkaérdemrend első fokozatával tüntették ki. C. I. Budeanu professzor, akadémi­kus halálával súlyos veszteség érte az elektrotechnikai tudományt, a főisko­lai oktatást és országunkat. Volt munkatársai és tanítványai örökké megőrzik őt emlékezetükben. AZ OKTATÁS- ÉS MŰVELŐDÉS­ÜGYI MINISZTÉRIUM A BUKARESTI POLITECHNIKAI INTÉZET A MÉRNÖKÖK ÉS TECHNIKUSOK TUDOMÁNYOS EGYESÜLETE C. I. Budeanu professzor, akadémi­kus holttestét a bukaresti Politechnikai Intézetben ravatalozták fel. A gyászgyűlés 1959. rv március else­jén, vasárnap déli 12 órakor lesz a Politechnikai Intézetben, a temetés pe­dig délután 2 órakor a Bellu-temetőben. K3HBB Iuliu Prodan professzor, akadémikus Február 27-én elhunyt Iuliu Prodan professzor, az Akadémia rendes tagja, hazánk neves botanikusa. Iuliu Prodan 1875-ben született, Ko­lozsváron tanult, 1899-ben elvégezte a természettudományi fakultást. 1900-tól a baszóji, sz­am­osújvári, egri és zombori líceumokban tanított. 1918 és 1940 között a kolozsvári ag­ronómiai fakultás botanika-professzora volt. Kora ifjúságától szenvedéllyel fog­lalkozott a természettudományokkal. Több mint 100 román, német és ma­gyar nyelvű értékes munkát írt hazánk növényvilágáról. Művei hozzátartoznak a klasszikus szakirodalom kincsestá­rához. Iuliu Prodan professzor egyik leg­értékesebb munkája az a kétkötetes AZ RNK AKADÉMIÁJÁNAK ELNÖKSÉGE növénymeghatározó, amely Románia növényvilágát ismerteti. Ez a mű több kiadásban jelent meg és értékes út­mutatóul szolgált egész sor botanikus és agronómus számára. Az utóbbi időben részt vett „Az RNK növényvilága" című nagyszabá­sú munka szerkesztésében, amelyet az Akadémia adott ki. Az RNK Akadémiája értékes tudo­mányos és oktatói tevékenységének elismeréséül rendes tagjai sorába vá­lasztotta. Rendkívüli érdemeiért Iuliu Prodan professzor akadémikust a Munkaér­­demrend I. fokozatával tüntették ki. Iuliu Prodan akadémikus elhunyté­val fájdalmas veszteség éri hazánk természettudományát. AZ OKTATÁS ÉS MŰVELŐDÉS­ÜGYI MINISZTÉRIUM AZ RNK AKADÉMIÁJÁNAK KOLOZSVÁRI FIÓKINTÉZETE Látkép az épülő, szépülő Suceaváról (Agerpres felvétel) Egyiptomi képzőművészeti kiállítás a fővárosban A fővárosi Nicolae Cristea teremben szombaton délben egyiptomi képzőmű­vészeti kiállítás nyílt meg jelenkori művészek alkotásaiból. A megnyitó ünnepségen jelen vol­tak: Vasile Dumitrescu és Constantin Prisnea külügyminiszterhelyettesek, Al. Buican, a Külföldi Kulturkapcsolatok Intézetének alelnöke, Dionisie Ionescu, az Állami Protokolohivatal­­főnöke, Sanda Ranghet, a Román Országos Békevédelmi Bizottság titkára, Ion Jalea népművész, a Képzőművészeti Szövetség elnöke, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium képvise­lői, képzőművészek, műkritikusok, új­ságírók és más értelmiségiek. A kiállítás megnyitásánál jelen volt Farid Chehlaoui, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti nagykövete, több Bukarestben akkreditált diplomá­­ciai képviselet vezetője és a diplomá­ciai testület más tagjai. Ion Jalea népművész megnyitó be­szédében rámutatott arra, hogy a ki­állítás jelentős hozzájárulás Román­a és az EAK népei baráti kapcsolatai­nak szorosabbra fűzéséhez. Az egyip­tomi képzőművészeti kiállítás minden bizonnyal nagy érdeklődést vált ki a román közönség soraiban, ami ismé­telten azt fogja bizonyítani, hogy a román nép milyen nagy rokonszenvet érez az­ Egyesült Arab Köztársaság népei iránt, a békéért és nemzeti füg­getlenségük megszilárdításáért vívott harcukban. Farid Chehlaoui, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti nagykövete kö­szönetet mondott a román kormány­nak, hogy lehetővé tette a korunkbeli egyiptomi művészet fejlődését szem­léltető kiállítás megrendezését. A nagykövet kidomborította a kiállítás jelentőségét a két nép kölcsönös meg­ismerésében , és egymáshoz való köze­ledésében. Ezután az egybegyűltek megtekin­tették a kiállítást, ahol festmények, fa- és fémszobrok, az egyiptomi nép éle­tét ábrázoló kerámiai művek, rajzok és fényképek láthatók. A várakozásnak megfelelően szom­­baton este zsúfolásig telt a fővárosi­­ Floreasca sportcsarnok. A boldog jegy­­tulajdonosok nagy érdeklődéssel vár­ták a román és a magyar kosárlabda bajnokcsapatok találkozójának kime­netelét. Kiváncsiak voltak arra, hogy a Hadsereg Központi Háza együttese kétessé tudja-e tenni a Honvéd to­vábbjutását. (Mint ismeretes ugyanis, az első, Budapesten megrendezett mér­kőzésen a Honvéd 34 pontos előnyre tett szert.) A szurkolók nagy többsége azt remélte, hogy a HKH rehabilitál­ja magát a budapesti kudarcért és be­bizonyítja: a 34 pontos különbség nem tükrözi a két csapat közötti reális erő­viszonyokat. A két együttes kezdéskor így állt fel: HKH: Folbert, Nedeff, Niculescu, Nedelea, Fodor. — HONVÉD: Gre­minger, Simon, Bánhegyi, Czinkán, Te­mesvári. •­­ Az első pontot Nedelea szerezte sze­mélydobásból, majd Bánhegyi egyen­lített. Már az első perctől szoros küz­delem alakult ki, csak egy-két ponttal tudott megugrani valamelyik csapat. A Honvéd 8:5-ös vezetése után rövid ideig jobban rákapcsolt bajnokcsapa­tunk és 6 pontos előnyre tett szert. Ezt együttesünk még 20:14-nél is tar­totta. Ezután feljött a Honvéd, amely Bencze eredményessége révén ismét egészen szorossá tette a küzdelmet. Félidő végén a Honvédnek hárompon­tos előnye volt. Fordulás után sem változott a játék képe. A közönségnek tetszett a mér­kőzés, annak ellenére, hogy csak rit­kán volt látványos. Többször aratott tapsot sikeres távoli dobásaiért Fodor, a HKH együttesének lelke és Czinkán, valamint okos, rutinos játékáért Gre­­minger és Nedeff. A második félidő folyamán bajnokcsapatunk néhányszor 6—7 pontos előnyre tett szert, de ezt nem tudta növelni. Aztán a Honvéd húzott el 72:65-re és 3­­ 4 pontos elő­nyét az utolsó percig tartotta. Még csak néhány másodperc volt hátra és a Honvéd­ 80:79n­e vezetett. A közönség izgatottan várta az utolsó pillanatok fejleményeit. Czinkán személyi hibát vétett Nedeffel szemben. Nedeffnek si­került mindkét dobását értékesítenie s így a HKH végeredményben 81:80 arányban megnyerte a találkozót. A bajnokcsapatok Európa Kupájában vi­szont a Honvéd jutott tovább, a ma­gyar együttes méri össze erejét az EK negyeddöntőjében a rigai katonacsa­pattal. A HKH legeredményesebb kosárdo­bójának 20 ponttal Fodor bizonyult, míg a Honvédből Czinkán éri el a leg­többet, 17 pontot. Egyenlő, kiegyensúlyozott erők mér­kőzése volt, a HKH jobb hajrájával megérdemelten győzött. Győzelme na­gyobb arányú lehetett volna (a Hon­véd a 34 pontos előny tudatában nem adott bele mindent a küzdelembe), ha ezen a találkozón is nem ütközik ki kosárlabda csapataink egyik régi hi­bája, nevezetesen: a cserejátékosok játéktudása messze elmarad a legjob­bak színvonalától. Testibánt például csak egy percig játszatták,­ de e rövid idő alatt is elemi hibákat vétett. S jel­lemző, hogy míg a Honvéd 9 játékost szerepeltetett majdnem egyenlő arány­ban, addig a HKH csak hetet, s közü­lük Testibánt egészen rövid ideig. Ezen túlmenően úgy véljük, hogy Herold edzőnek többet kellett volna szerepel­tetnie a dinamikusabb, eredményesebb Dinescut Nedelea helyett, akinek lát­hatóan nem ment a játék. A Hadsereg Központi Háza együt­tese értékes győzelemmel búcsúzott — de sajnos elbúcsúzott — az Európa Kupától, amely azonban csak akkor lesz hasznos, ha ennek a mérkőzésnek és a budapesti találkozónak egyaránt levonjuk a tanulságait. LAZAR LÁSZLÓ S­PORT Szoros f­üld­elem útán értékes főzetem HKH (Bukarest)-Honvéd (Budapest) 81-80 — Kosárlabda m­­érkőzés a bajnokcsapatok Európa Kupájáért — E­LŐRE Koktélparti a Német DK nagykövetségén Heinz Hahn őrnagy, a Német De­mokratikus Köztársaság bukaresti ka­­­tonai attaséja a nagykövetségen kok­télparti rendezett a Német Demokra­­tikus Köztársaság néphadserege meg­alakulásának harmadik évfordulója alkalmából. Jelen voltak a következő elvtársak: Leontin Salajan vezérezredes, a Ro­mán Népköztá­rsaság Fegyveres Erőinek minisztere; Floca Arhip és I. Tuto­­veanu altábornagyok; Mihail Burca vezérőrnagy, a Fegyveres Erők minisz­­­terének helyettesei; Nicu Serban, a Külügyminisztérium protokollosztályá-­­ nak ideiglenes igazgatója, t­ hornokok­­ és törzstisztek. Megjelentek a Buka­restben akkreditál diplom­aiai kép­viseletek vezetői és katonai attasék.­­ Pohárköszöntőt mondtak, Heinz Hahn őrnagy, az NDK katonai atta­séja és Leontin Salajan, az RNK Fegyveres Erőinek minisztere.­­ A koktélparti meleg baráti légkörben zajlott le. Elhanyagolt közművelődés A mi szocialista Börvelyünkről sok szép írás jelent már meg az újságban Di­cséretre méltó ered­ményeink vannak, most azonban egy hiányosságunkról aka­rok beszámolni. A közművelődésről van szó, amelyről egy idő óta megfeledkez­tek a mi falunkban. Nem mintha hiányoz­nának a hozzá szük­séges anyagi eszkö­zök. Van kultúrottho­­nunk és könyvtárunk is 2000 kötetes, ámbár ilyen nagy faluban több is elkelne, külö­nösen, ha ... De ve­gyük csak sorjába, hadd lássuk miért lá­togatják kevesen a könyvtárat és miért kihalt a kultúrotthon A polcokon sorako­zó könyveket alig ol­vassák mások mint az iskolás gyermekek. Varga Hana és Sefler Magda tanítónők, akik a könyvtárosi teendők ellátására hivatottak, úgyszólván sohasem végeznek könyvismer­tető és népszerűsítő munkát a lakosság soraiban. A könyvtár esténként alig egy órát áll nyitva. Ha valaki kölcsönköny­­vért megy, előfordul, hogy ott hagyják áll­dogálni és meg sem kérdik mit szeretne olvasni. Ezért gyak­ran megesik, hogy az olvasni akaró ember üres kézzel megy el. A könyvtárosnők inkább csak a gyermekolva­sókkal foglalkoznak. Hasonló a helyzet Börvelyen a művelő­dés egyéb területén is. A színjátszó cso­port hónapok óta nem tevékenykedik. A múlt évben tartottak ugyan néhány előadást, de azok tartalmuknál fog­va aligha emelték a börvelyiek kulturális színvonalát. A börve­­lyi kultúrotthonnak is jár a Művelődés, a­­melyben gyakran kö­zölnek egyfelvonásos színműveket és a ra­­joni művelődési ház is b­zonyára eljuttatja hozzájuk a Népi Al­kotások Központi Há­zától kapott értékes és a mai életünk kér­déseivel foglalkozó színdarabokat. Volna tehát miben válogatni, ha Balogh Lajos kul­túrigazgató behatób­ban foglalkozna ezzel a kérdéssel. Vannak sokkal kisebb falvak mint Börvely s azok­ban mégis jobban te­vékenykednek ezen a téren. ,'Így vélem en nek példáját kellene kövessük mi is. Lehe­tőségeink vannak bő­ven, csupán hasznosí­tani kell s akkor Bör­vely a közművelődés terén is az élenjáró községek sorába ke­rülhet. BENE ANDRÁS levelező RÖVIDEN • Február 27-én Pekingbe érkezett a Prágai Dukla atlétikai együttese, amely több barátságos versenyen vesz részt a Kínai NK atlétáival. A Dukla csapatában olyan neves atléták érkez­tek a Kínai NK-ba, mint Jiri Skobla, Sztaniszláv Jungwirth, Josef Dolezal és mások. A Dukla együttese először március 5-én mutatkozik be Sanghaj város válogatottja ellen. • Sztálin-Pojánán ma kezdődnek meg az országos sí­bajnokság északi versenyszámainak döntői, amelyeken mintegy 200 sportoló vesz részt az or­szág különböző városaiból. • Az elmúlt napokban kezdődött meg a szovjet angol repülőposta sakk­verseny. Mindkét együttesből egyfor­mán 20—20 sakkozó vesz részt a küz­delemben. A szabályzat előírja, hogy a részvevők havonta maximum három lépést tehetnek meg. Ilyenformán a verseny hozzávetőlegesen két év múl­va ér véget. Az első ilyenszerű szov­­jet-angol találkozót 1946 ban rendez­ték meg. A verseny a szovjet sakkozók győzelmével végződött. Meg kell javítani a könyvterjesztést a Magyar Autonóm Tartomány falvaiban Nálunk a könyv ma már úgyszól­ván közszükségleti cikk, amely a városi és falusi dolgozók ezreinek művelődési ismeretszerzési vágyát elégíti ki és szellemi felemelkedésének legfontosabb eszköze. A traktor, a kombájn, a gép ki­szorította a kezdetleges munkaeszkö­zöket, az agrotechnika, a tudomány nevetségessé tette a babonás, naiv hie­delmeket. A földműves, aki a hosszú téli estéken azelőtt a kopott lószer­számot javítgatta, ma a tavaszra vár­­va, az életre gondolva — napról napra több faluban — villanyfény mellett lapozza a könyvet. Művelődési életünk vezető szervei jól ismerik a falu igényeit, kulturális törekvéseit, a könyv egyre növekvő szerepét a falusi ember tudatvilágá­nak átalakításában. A dolgozó paraszt­ság tudásszomjának kielégítését szol­gálja az évről évre megújított szerző­dés is, amelyet a Könyvterjesztő Vál­lalat s a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének tartományi szervei kötnek egymással. A­ cél nem­ más, mint biz­tosítani a falusi szövetkezeti boltok ellátását a legfrissebb szépirodalmi, tudományos és politikai gazdasági mű­vekkel. A szerződés meghatározza a kötelezettségeket s vajononként a ha­vonta eladandó, illetve átveendő köny­vek értékének összegét is. Ez a szerződéses módszer a könyv falusi terjesztésére a Magyar Auto­nóm Tartományban is bizonyságot tett életképességéről s egyben igazolta, hogy ahol a falusi szövetkezet vezetői hozzáértéssel és felelősségérzettel vég­zik ilyen irányú feladatukat, a könyv hódító útja biztosított Nyárádszeredán például 10.200 lej értékű könyvet vá­sároltak az elmúlt esztendőben. Mező­­bándon 5400, Parajdon 4100 lejt költöttek könyvre a dolgozó parasztok. Nem csekély összeg ez falun. Ennek ellenére gyakran tapasztal­ható jelenség, hogy főképpen vasárna­pokon nagyon sok falusi ember vásá­rol könyvet a marosvásárhelyi könyv­üzletekben s a rajoni székhelyeken. A napokban megkérdeztünk tíz dol­gozó földművest ennek okáról. Hat azt mondta, hogy náluk a szövetkezeti boltban nem tartanak könyvet; kettő azt válaszolta, hogy otthon csak régi, többéves, porral fedett könyvek vannak a szövetkezetben; más válasz: itt, a városban megmondják, hogy miről szól a könyv, amit meg akar venni, s a tizedik ezt mondta: „tessen csak kijönni hozzánk Sófalvára s meg tudja .. Valahol tehát baj van a falusi könyvterjesztéssel. 1T­tánanéztünk a dolognak s kiderült, hogy a tartományi szövetkezeti szövetség — az egyik szerződő fél — vajmi keveset törődik a könyvterjesz­téssel. A szerződést megköti, misze­rint ennyi és ennyi könyvet átvesz s azzal befejezettnek is tekinti az ügyet. A terjesztés teljes munkáját a tarto­mányi könyvterjesztő vállalat kényte­len magára vállalni. Minden rajonban csak azért alkalmaz egy irányítót, hogy a falusi szövetkezeti boltokban a könyv­terjesztés kérdéseivel foglalkoz­zék. A szövetkezeti boltkezelők havonta legalább egyszer kötelesek lennének címek szerint könyveket rendelni. Hiszen nekik kellene legjobban ismer­niök a dolgozó földművesek igényeit Rendelés azonban egyáltalán nincs a boltkezelők részéről, azaz ritka a ki­vétel. A tartományi könyvterjesztő vál­lalat tehát megkísérli, hogy mikor a boltkezelő megjelenik írószer és papír­­igényléssel, rábírja a könyvek kivá­lasztására. Nos, nézzünk meg egy újabb statisztikát. A boltkezelőknek kö­rülbelül 20 százaléka hajlandó szemé­lyesen kiválogatni a könyveket, 70 százalék egyszerűen nem akar köny­vekkel foglalkozni s 10 százalék a ka­pott könyveket visszaküldi. Hozzáér­tés hiányában nem akarnak könyv­­terjesztéssel foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy a falusi szövet­kezeti üzletek — hiába van szerződés — nem teljesítik könyvterjesztő fel­adata­ikat. A fentiekből azonban nem az tűnik ki, hogy a falusi dolgozó kevés érdek­lődést mutat a könyvek iránt. Szó sincs róla. Erről meggyőző adatokkal szolgálhatnak maguk a rajoni irányí­tók. Deszke József például, az egyik Kézdi rajoni irányító, decemberben egymaga 5230 lej értékű könyvet adott el a falvakon. Sepsi rajon falvaiban Vida Pál rajoni irányító 2183 lej ér­tékű könyvet adott el. A földműves tehát vásárol, olvas, művelőd­ő, csak el kell juttatni hozzá a könyvet. A könyv­ter­jész­tők tehát alig kapnak se­gítséget a szövetkezeti szövetségtől, sőt igen gyakran tapasztalják, hogy ez inkább akadályokat gördít munká­­juk elé. A könyvterjesztő vállalat és a szö­vetkezeti szervek közötti elvszerű együttműködés romlásához — ha ez elsősorban a szövetkezeti szer­vek hibája is — a tartományi könyvterjesztő vállalat is hozzájárul. Semmiképpen sem válik dicséretére például az a tény, hogy a jól fogyó könyveket szívesebben eladják a váro­sokban készpénzért, minthogy utal­ványra értékesítsék. A rajoni irányítók kivételével, a tarto­mányi és rajoni könyvterjesztő vállalat­tól ritkán keresik fel a falusi szövet­kezeteket s nem kutatják a módját annak, hogy a tartományi szövetke­zeti szövetséggel rendezzék a közös ügyet. Nem lehet és nem szabad „megszokni" azt, hogy a könyvterjesz­tő vállat ne dolgozzék együtt a szö­vetkezeti szervekkel. A tartományi könyvterjesztő válla­­lat irodalmi estélyt rendezett a közelmúltban. Marosvásárhelyi írók ta­lálkoztak Makkfalván az olvasókkal. A dolgozó földművesek érdeklődésére jellemző az, hogy az irodalmi estre többszáz ember gyűlt össze. Hasonló siker jellemzi a könyvterjesztő válla­­lat egyéb rendezvényeit, könyveket és írókat népszerűsítő előadásait más­hol is. A könyv a dolgozó parasztságnak is mindennapos szükségletévé vált s ez az igény napról napra növekszik. Ha akad is kivétel, többnyire elism­e­rik és tudják ezt a tartományi szö­vetkezeti szövetség vezetői és munka­társai is Ez azonban nem elég. A könyv terjesztésében a falusi dolgo­zók szellemi szükségletének biztosítá­sában a szövetkezeteknek is megvan a maguk jelentős feladata s ezt lebe­csülni, sőt elhanyagolni nem szabad. A szocializmus építéséhez művelt tö­megekre van szükség falun is. Ezek a tömegek azonban nem önmaguktól alakulnak ki, a tudást, műveltséget el kell juttatni hozzájuk. S ezt tudniuk kell a Magyar Autonóm Tartomány szövetkezeti szerveinek is. T SÁNDOR ATTILA A MOZIHÁLÓZAT és a filmterjesz­­tő vállalat dolgozói február 27 és 28-án országos tanácskozásra gyűltek össze Sztálinvárosban. A tanácskozá­son részt vettek az Oktatás- és Műve­lődésügyi Minisztérium képviselői, a tartományi filmvállalatok igazgatói, a tartományi néptanácsok tanügyi és művelődési osztályainak vezetői, a legjobb eredményeket elért filmszín­házak vezetői, a mozihálózat és film­­terjesztő vállalat vezetői. A tanácsko­­zás végén pénzjutalmakat és zászló­kat osztottak ki a filmterjesztésben élenjáró egységek dolgozóinak, TÖBB MINT EZER Sztálin tarto­mányi fiatal gyűjt balladákat, legendá­kat, szólásmondásokat, találós kérdé­seket stb., amelyek a román nép és az együttélő nemzetiségek életét, barát­ságát, hazafiságát tükrözik. Az össze­­gyűjtött anyagot kiválogatás után át­adják a Folklór Intézetnek. KIRIL KRISZTEV, a russzei opera (Bolgár NK.) baritonja a kolozsvári román opera színpadán két ízben fel­lépett a „Trubadúréban. Az előadá­sok nagy sikert arattak. ÜZEMI ALAPBÓL 5 korszerű — összesen 135 lakásos — tömbházat é­­pítenek Sztálinvárosban. 68 lakás épí­tését kezdték meg Medgyesen és Sze­­benben. A NAGYVÁRADI Állami Színház magyar tagozata eddig is számos iro­dalmi délelőttöt rendezett. Az együt­tes jelenleg március 8-ára készül „A nő az egyetemes lírai költészetben" címmel. A matiné műsorán főleg je­lenkori költők versei szerepelnek. YAN ROMANOVSZKI nyitrai (Cseh­szlovák Köztársaság) író és rendező a temesvári bábszínházban az ország­ban először megrendezte „Az ember, aki eladta szívét" című darabot, a­­mely az emberi alkotó munkát dicsőíti. BUDAPESTEN kipróbálták az első zajtalanul közlekedő villamost. Az új­fajta villamos kerekeit gumivédőréteg borítja, ami kiküszöböli a kerekek okozta zajt. A városi közlekedési vál­lalat vezetősége elhatározta, hogy ezután csak ilyen védőburokkal ellá­tott kerekű villamosokat rendel. AZ MTTE KÖZPONTI Tanácsa és a Közszükségleti Ipar Minisztériuma keretében működő Hús- és tejipari ál­lamtitkárság március 5—7 között tart­ja meg a frigotechnikusok második országos értekezletét. Az értekezleten részt vesz 150 hazai szakember, to­vábbá a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Lengyel NK és a Magyar Népköztár­saság képviselői. Az értekezlettel egy­idejűleg kiállítást rendeznek frigo­­technikai iparunk 10 éves fennállása óta gyártott cikkekből, felszerelések­ből. A DOHÁNYIPARBAN egész sor in­tézkedés történt a cigaretták minősé­gének további javítására, így például a Csehszlovák Köztársaságból két olyan berendezést kaptunk, amely légüres térben nedvesíti a dohányt. Ezeket már szerelik is a fővárosi cigaretta­­gyárban. Ezenkívül megjavították a Marasesti és a Nationale cigaretták minőségét. Az új cigarettából máris küldtek a kereskedelmi szerveknek. Minden csomaghoz nyomtatványt mel­lékeltek, amelyen a fogyasztó megír­hatja, mi a véleménye az ilyen fajta cigaretták minőségéről. A NEMZETKÖZI Nőnap alkalmából a kozmetikai cikkeket gyártó üzemek a kereskedelmi szervek útján egész sor új jó minőségű terméket hoznak forgalomba. Ezek között említésre méltók a Velúr, Bukarest, Mimóza, Melódia, stb. nevű elegáns dobozok­ba csomagolt parfümök. A FŐVÁROSI „Rascoala 1907“ gyárban újfajta divatkelmék készül­nek. Többek között forgalomba hoz­zák a Geta és Lia elnevezésű, ma­­fonalból gyártott kockás ruhaanyago­kat és néhány új szövésű pamutkel­­mét. A KOLOZSVÁRI Mihai Viteazul­ téren új Gostat-üzlet nyílt meg, amely gyümölccsel, felvágottfélékkel, méz­zel, tejtermékekkel stb. látja el a vá­ros lakosságát. Az év folyamán az új üzlet 1.000.000 tojást, 100 vagon bur­gonyát, 15 vagon zöldséget és egyéb mezőgazdasági terméket az állami gazdaságokból árusít majd a kolozs­vári vásárlóknak. KORSZERŰ szálloda épül Maros­­vásárhelyen, a Bolyai utcában. A Sztálin-téren szélesvásznú filmszínhá­zat építenek. A KOLOZSVÁRI ÉS IASI KLINI­KÁKON „művese" készülékeket sze­reltek fel. A készülék, amelyet a bu­karesti Panduri-kórház urológiai klini­káján rendszeresen a­lalmaznak egyes súlyos esetekben, megkönnyíti az ered­ményes orvosi beavatkozást. AZ ÉV ELEJE ÓTA egész sor ke­­resétt háztartási cikket hoztak forga­lomba. Ilyen a légmentesen záródó ételhordó, újfajta fűszertartó dobozok stb. A közeljövőben további keresett háztartási cikkekkel bővül a választék. ROMAN MŰSZAKI kereskedelmi­ küldöttség utazott pénteken este Pá­rizsba, Mihai Petri kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével. A küldött­ségben részt vesz N. Ionescu, kőolaj- és vegyipari miniszterhelyettes, és több szakértő és technikus. A küldött­ség egyes ipari felszerelések szállítá­sával kapcsolatos szerződésről fog tárgyalni a francia fővárosban. NYOLC ÉV ÓTA most havazott elő­ször a Közép-Keleten. Damaszkusz­­ban szokatlanul nagy volt a havazás. Damaszkusz—Bejrút és Damaszkusz— Horns között megszakadt a közlekedés. BOHDAN WODICKO lengyel kar­mester vezényelte a „George Enescu" Állami Filharmonikus Zenekar szom­bat esti hangversenyét. Műsoron sze­repelt : Szymanowszki balettjelenete — első­­előadásban, Mozart D-dúr zon­goraversenye Corneliu Gheorghiu köz­reműködésével és Martinu IV. szimfó­­niája — első előadásban. SZOMBATON délután Moszkvából visszaérkezett a fővárosba Mihail Ra­­lea akadémikus, a Béke-Világtanács bárójának tagja, a Román Országos Békevédelmi Bizottság alelnöke, aki részt vett a Béke-Világtanács bürójá­nak moszkvai ülésszakán. A GIULESTI CFR Munkásszínház teljesen újjáalakított termében szom­baton este bemutatták Ernest Maftei „Rázesii lui Bogdan" című színművét, amely drámai színházaink múlt évi fesztiválján első díjat nyert. A CRAIOVA tartományi békebizott­ság és a TKTT craiovai fiókja a főis­kolások kultúrházában szombaton szim­­­poziont rendezett Charles Darwin szü­letésének 150. évfordulója alkalmából. ÚJ MŰSORT készít elő a fővárosi Állami Cirkusz a prágai Állami Cir­kusz több művészének közreműködé­sével. MÁRCIUSBAN eladással egybekö­tött kiállításokat rendez az ország több tartományában a belkereskedelmi és a könnyűipari államtitkárság. A kü­lönböző ruházati cikkeket és élelmi­szereket bemutató kiállításoknak célja, hogy az illetékes szervek közelebbről megismerkedjenek a vásárlóközönség ízlésével és igényeivel és intézkedhes­senek azok kellő kielégítéséről. A CARPATI turistairoda április 9—12 között a Transilvániával hajó­­kirándulást rendez a Fekete-tengeren. A kirándulók egy-egy napot Odesszá­ban és Jaltában fognak tölteni. Rész­vételi díj 500—1100 lej között válta­kozik. Feliratkozást elfogad a Carpati turistairoda valamennyi ügynöksége. A KÉPZŐMŰVÉSZEK Szövetségé­­nek Magheru úti kiállítási termében március 8-án új kiállítás nyílik meg Titina Cǎlugaru festményeiből és Eu­genia Iftodi grafikai munkáiból. 1959. március 1. vasárnap Az ajándékozás öröme Ma reggel március első napján, az ország minden részében, millió kis tavas,r­emisztárgyacska cserél gazdát. És minden ilyen kis diszecskét millió mosoly, sok-sok kedves mondat kisér Az ajándékozás öröme, az ősi ha­gyom­ny ereje, a tavasz köszöntése rej­ik a mosolyokban, a szavak mögött. Bukarestben már napokkal ezelőtt megjelentek a márcisor-árusok, a főútvonalakon kínázgatják kedves áruikat, amelyek itt a fővárosban minden évben a parkok nyiladozó hóvirágai mellett, a tavasz első h­őnökei. Az asszonyok, lányok kabátjának hajtókájára tűzik a „tavaszt". Egy pillanatig felvillan a mosoly, összeakadnak a tekintetek, a tavasz melege járja át a szíveket. Egy egész iparág foglalkozik ilyenkor ezzel a tavaszi újdonsággal, de készül házi gyártmányú vagy „kisipar­" kivitelezésű amulett, mint ahogy képzőművészek is méltóan kiveszik részüket ennek a szép hagyománynak az ápolásából. Sőt, mi több a nyelvészeket is foglalkoztatja ez a kérdés. Hogy nevez­zük: márcisornak vagy márc­uskinak, ahogy egy kolozsvári nyelvész alan­ya. Lehet rajta vitatkozni. De azt hiszem nem érdemes. Márcisor vagy március­ka, amulett vagy tavaszi diszecske — mindegy. A lényeg az, hogy kedves, szívetmelegítő szokás, örül neki az, aki adja, örül neki az, aki kapja a márcisort... ■ M. u. ­ Március 8 tiszteletére.­ ­ Nagyvárad tartományban a nők i­i újabb je­entős sikerekkel készülnek m 1 m­­árcius 8-ra, a Nemzetközi Nőp­­­napra. Az Avinfus konzervgyárban,­­ ahol túlnyomórészt nők do­goznak,­­ év elejétől mostanáig 115 száza­­­lékra teljesítették a tervet s ez idő m­a att több mint 200.000 lejt taka­r­­ítottak meg. A Szenkovics Irén [ és a Drum Nou kötöttáru gyárban i is ez idő a­att 30 száza­ékkal több ' 7 árut termeltek, mint a múlt év ha- ] '' son'ó időszakában.­­ A Solidaritatea és a Dobrogeanu - Gherea cipőgyárban a nőbrigádok­ ezekben a napokban két normál­t teljesítenek. Nagyvárad tartományban több mint 8000 nő vett részt a tiszta­j­sági hét­ akcióban, a fa­lszépítésben-­ Élesd és Székel­yhid vajonban a-­ nők több mint 2500 önkéntes mun­kaórát dolgoztak községeik villa­­­mosítási munkálataiban. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Bukarest, Piața Scinleii nr. I. felelőn­­ 18.03.02. — E.ötl­etések a postahiv­at­aloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapteljes­leinél. — Nyomda: Com­binatul Poligrafic Lasa Scinleii .1. V. St ALIN“, A SIAS 3452-34

Next