Előre, 1959. november (13. évfolyam, 3736-3760. szám)
1959-11-01 / 3736. szám
1959. november 1., vasárnap te. Sz. Hruscsov megelégedéssel hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint az összes békeszeretet erők erőfeszítéseinek köszönhetően az utóbbi időszakban a nemzetközi helyzetet a kézzelfogható javulás jellemezte. A fő dolog az, hogy jelentős mértékben enyhült a feszültség az államok közti kapcsolatokban, a világbéke megszilárdításának távlatai pedig kedvezőbbek lettek. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy A békés együttlétezés az élet követelménye — hangsúlyozta N.Sz. Hruscsov. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája megnyitotta az emberiség előtt azt a folyamatot, amelyben a társadalom életéből kiküszöbölik a háborúkat s a békés egymás mellett élés elve alapján élnek a népek. Jelenleg nem úgy tevődik a kérdés, hogy kell-e vagy sem a békés egymás mellett élés. A békés egymás mellett élés létezik és létezni fog, ha nem akarjuk az emberiséget egy újabb világháború őrültségébe taszítani, melyben nukleáris és rakétafegyvereket alkalmaznának. A kérdés lényege az, hogy méltányos alapon kell egymás mellett élni. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve annyit jelent, mint nem beavatkozni a belügyekbe, kölcsönös engedményeket, kompromisszumokat tenni; azt jelenti, hogy mind a két fél kölcsönösen alkalmazkodik egymáshoz — az álamok közti kapcsolatok terén — a sürgető gyakorlati feladatok megoldásában, a béke fenntartása és megszilárdítása érdekében. Hogyan alkalmazzuk ezt a jelenlegi feltételek között? Vegyük például a leszerelés kérdését A szovjet kormány előterjesztette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát, úgy véljük, hogy e javaslatok megvalósítása biztosítja a békét az összes népek számára. Készek vagyunk azonban megvizsgálni más javaslatokat is, hogy a leszerelés kérdésében kölcsönösen elfogadható megoldásokra jussunk. Másrészt a kapitalista országok is tesznek bizonyos engedményeket. Tudott dolog például, hogy elismerték a mi szovjet államunkat, később pedig a többi szocialista országok többségét, noha a kapitalista kormánykörök ellenzik a szocializmust. Ezek az országok diplomáciai kapcsolatokat létesítettek a szocialista államokkal, tárgyalásokat folytatnak velük, és velük együtt vesznek részt és vitatják meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében a nemzetközi kérdéseket. És természetesen ezek is engedmények, vagy, ha úgy tetszik, alkalmazkodás a kapitalista államok részéről, amelyek kénytelenek tekintetbe venni a szocialista világrendszer országai fennállásának, fejlődésének reális tényét. Nem szabad azonban összetéveszteni az államok békés egymás mellett élésének érdekében tett engedményeket olyan elvi engedményekkel, amelyek szocialista rendszerünk, ideológiánk jellegére vonatkoznának. Itt szó sem lehet engedményekről, vagy alkalmazakodásról. Bizonyosak vagyunk igazságunk erejében — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov — és az egész világ előtt fennen hordozzuk és demonstráljuk ezt a szocialista igazságot, a szocializmus felsőbbrendűségét. N. Sz. Hruscsov a marxizmus-leninizmus lényegének elferdítéseként jellemezte a békés egymás mellett élés ellen állást foglaló egyes burzsoá személyiségeknek azon állításait, miszerint a Szovjetunió csupán ideiglenesen, taktikai meggondolásokból fogalmazná meg a békés egymás mellett élés jelszavát, mert — amint állítják — a marxizmus-leninizmus abból az elvből indulna ki, hogy a szocializmus győzelme érdekében háborúra van szükség A marxizmus — hangsúlyozta Hruscsov — mindig kérlelhetetlen harcot folytatott a militarizmus ellen és a munkásosztály győzelme érdekében sohasem tartotta szükségesnek az államok közti háborút. A történelem azt bizonyítja, hogy a háborúkat nem a kommunisták, hanem az imperialisták robbantották ki. Az államok békés Nyugaton kezdik a helyzetet józanabbul megítélni, reálisabban ítélik meg a nemzetközi síkon kialakult erőviszonyokat. Ez elkerülhetetlenül ahhoz a következtetéshez vezet, hogy sutba kell dobni azokat az elképzeléseket, hogy katonai erőt alkalmazhatnak a szocialista világ ellen. Maga az élet követeli meg, hogy különböző társadalmi rendszerű államok megtanuljanak egymás mellett élni földgömbünkön, együttlétezésének orientációja ma már egyre nagyobb megértésre talál Nyugaton. És ha az egész világ úgy látja most, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén felmelegedés kezdődik, természetes, hogy ehhez nagy mértékben hozzájárultak a Szovjetunió és a többi szocialista ország erőfeszítései. N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Macmillan angol miniszterelnökkel a Szovjetunióban folytatott eszmecseréje nyilvánvalóan hozzájárult mind az angol—szovjet viszony, mind pedig az általános nemzetközi helyzet megjavításához. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az USA elnökének cserelátogatására vonatkozó megegyezést N.Sz.i Hruscsov igen jelentőségteljes lépésnek tartotta, amely — mint mondotta — nagy távlatokat nyit a Szovjetunió és az USA kapcsolatainak gyökeres megjavítása és a nemzetközi feszültség általános enyhülése irányában, úgy tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ma már jobban megértik a Szovjetunió álláspontját — mondotta N. Sz. Hruscsov. — A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy Eisenhower elnökkel való megbeszélései igen hasznosak voltak és hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos egyetértés alakuljon ki, s hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok a jelenlegi helyzet egészének megítélését illetően- E megbeszéléseken számos fontos konkrét kérdésről esett szó és elismerték azt a tényt, hogy meg kell javítani a Szovjetunió és az USA kapcsolatait. Ez lényeges hozzájárulás az általános béke megszilárdításához, s mi igen nagyra értékeljük ezt a hozzájárulást. A Francia Köztársaság elnökével, de Gaulle tábornokkal való találkozásáról szólva, N. Sz. Hruscsov kijelentette: úgy véljük, hogy ez igen hasznos lesz a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak fejlesztése és az általános béke megszilárdítása szempontjából. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai általában normálisan fejlődnek, noha Franciaország politikája bizonyos mértékben magán hordja a Szovjetunió ellen irányuló katonai tömbökben való részvételnek a nyomát. A szovjet emberek békében és barátságban szeretnének élni Franciaországgal, felvirágzást és dicsőséget kívánnak Franciaországnak. A láthatáron nincsenek olyan akadályok, amelyek komoly mértékbben gátolhatnák az országunk és a Francia Köztársaság közötti jóbaráti viszonyt. Szeretném a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének szónoki emelvényéről kijelenten, hogy nagyra értékeljük de Gaulle elnök és Debré miniszterelnök realista nyilatkozatait az Oder-Neisse határ megváltoztathatatlan jellegével kapcsolatban. Ez kétségtelenül hozzájárul az európai béke megszilárdításához. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy de Gaulle elnök legutóbbi javaslatai, amelyek szerint az algériai kérdést az önrendelkezés alapján kell megoldani az egész algériai nép referenduma által, fontos szerepet tölthetnek be az algériai kérdés rendezésében. E nyilatkozatoknak ilyen szerepük lesz, ha nem maradnak egyszerű nyilatkozatok, ha olyan reális intézkedések erősítik meg őket, amelyek az algériai lakosság szabad és független fejlődéséhez való jogának figyelembe vételével egyidejűleg biztosítanák a felek kölcsönös érdekeinek összeegyeztetését. Nem nehéz megállapítani, hogy az algériai kérdés békés rendezése hozzájárulna Franciaország nemzetközi tekintélyének és nagyhatalmi szerepének növekedéséhez. kát okoznak az általános béke megszilárdítása szempontjából az agresszív tömbökhöz tartozó országok, amelyek felajánlják területeiket idegen katonai haditámaszpontok létesítésére. A szovjet kormányfő ilyen vonatkozásban utalt Törökországra, amelynek területe katonai hídfővé alakult át és ezen felül még idegen, nukleáris töltetű rakétákat is elhelyeznek majd itt. Azt hiszem, felesleges hangsúlyoznunk, hogy ez elsősorban magának Törökországnak a biztonságát ássa alá. Nem egyszer beszéltem már arról, hogy mily nagy veszélyt jelent Törökország külpolitikája és konkrét javaslatokat terjesztettem elő államaink jószomszédi viszonyának kialakítására vonatkozólag — mondotta N.Sz. Hruscsov. — őszintén óhajtjuk, hogy kapcsolatainkat a barátság és együttműködés légköre hassa át. Ez a légkör jellemezte kapcsolatainkat a nem is annyira távoli múltban, amikor Törökország politikáját olyan kiemelkedő személyiség irányította, mint Kemal Atatürk. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Irán kapcsolatai sok kívánnivalót hagynak maguk után. Megemlítette, hogy az utóbbi években a szovjet kormány számos fontos intézkedést tett, hogy jó és baráti kapcsolatokat létesítsen ezzel az országgal s hangsúlyozta, hogy országuk nemzeti érdekeinek ellenére, Irán vezetői olyan katonai kötelezettségeket vállaltak, amelyeknek éle a Szovjetunió ellen irányul.Ez a politika nem felel meg sem a béke megszilárdításának, sem pedig a szovjet—iráni kapcsolatok megjavításának. Irán jövőbeni politikáját aszerint kell majd értékelni, hogy milyen konkrét akciókat foganatosítanak azok a személyek, akik ennek az országnak a politikáját megszabják. Napjainkban a nemzetközi közvéleményt komolyan nyugtalanítja az USA-nak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasággal szembeni magatartása. A nyugati államok kormánykörei azt szeretnék, ha ez az állam csupán másodrendű hatalom lenne. A Nyugaton még mindig megkísérelik érvényre juttatni azt a gondolatot, hogy nem egyetlen Kína létezik, hanem kettő. Az USA és szövetségeseinek álláspontja folytán az ENSZ-ben még nem állították helyre a Kínai Népköztársaság jogait, noha ez ellentétben áll az ésszerűséggel. Kína helyét ebben a szervezetben hol, mi semmirekellők foglalják el. A nyilvánvaló tények és a történelmi folyamat ellenére az USA továbbra is a megdöntött csangkajsekista rendszer maradványaiba kapaszkodik. A Kína belügyeibe való beavatkozás, a földrajz „kiigazítására“ és olyan mesterséges helyzet kialakítására irányuló kísérletek, miszerint „két Kína“ létezik, ellentétben állnak a népek ama törekvéseivel, hogy felszámolják a hidegháborút. Ezek a kísérletek feszült helyzetet teremtenek a Távol-Keleten — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. A szovjet kormány vezetője a továbbiakban kijelentette, hogy amerikai látogatása során folytatott megbeszélései alkalmával érintették a kínai kérdést is- Herter külügyminiszter és helyettese, Dillon, valóságos lélektani támadást indított a Szovjetunió ellen és szándékosan megkísérelte elferdíteni a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak jellegét, kétségbe vonni a Kínai Népköztársaság szuverenitását bel- és külpolitikai kérdéseinek megoldásában. Nem tudom, hogy mondják ezt amerikaiul — mondotta Hruscsov —, de oroszul az ilyen kísérletek öszvérlogikának nevezhetők. A népi Kína nagy szuverén állam kormánya pedig önálló bel- és külpolitikát folytat. Joggal gúnyolódnak maguk az amerikaiak is a külügyminisztérium képviselőinek nézetei fölött. Herter és Dillon uraknak tudniuk kellene, hogy az ilyen eljárások teljesen eredménytelenek a Szovjetunió és a Népi Kína esetében. N. Sz. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy Tajvan és a többi sziget egyesülni fog Kína többi részével. Ebben a tekintetben bármely fenyegetés vagy fenyegetésre való célzás teljesen céltalan. Akik arról beszélnek, hogy a Szovjetunió felel Kína akcióiért, azoknak tudniuk kellene, hogy a Kínai Népköztársaságnak nincs szüksége arra, hogy bárki is gyámkodjék felette. A népi kormány önálló politikát folytat, méltósággal képviseli népét s a Kínai Népköztársaságot. Ha azonban a Kínai Népköztársaság szövetségeseként esik szó a Szovjetunióról, akkor egyetértünk azzal, hogy felelősséggel tartozunk e tekintetben — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — A Szovjetunióhoz közel áll a kínai népnek és a Kínai Népköztársaság kormányának az az óhaja, hogy ismét a kínai államban foglaljon helyet Tajvan és a Kínához tartozó többi sziget, amelyeket azonban külföldi csapatok foglaltak el- A Szovjetuniómegérti Kínának ezt az óhaját. Ebben a kérdésben mi támogatjuk és mindenben támogatni fogjuk a Kínai Népköztársaság kormányát, mindaddig, amíg kivívja e kérdés megoldását, mert e kormánynak jogi és erkölcsi alapja van erre. A koreai kérdésről szólva, N. Sz. Hruscsov a következőket mondotta: az a benyomásunk, hogy az Egyesült Államok nem akar katonai konfliktust Koreában. Kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldásának fokozatos előkészítésére. Eztazzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Koreából. Ha Koreában nem lesznek többé idegen csapatok és megszűnik a külső beavatkozás belügyeikbe, maguk a koreaiak gyorsabban megegyeznek majd az Észak és a Dél fokozatos közeledéseiben, ami megteremtené az előfeltételeket Korea nemzeti egységének békés demokratikus alapon történő helyreállítására-Nagyon sajnáljuk — folytatta NSz. Hruscsov —, hogy az utóbbi időben incidensek történtek két olyan ország határán, amelyekkel baráti kapcsolatokat tartunk fenn; a Kínai Népköztársasághoz megbonthatatlan testvéri kapcsolatok fűznek bennünket, az Indiai Köztársasággal pedig sikeresen fejlesztjük baráti kapcsolatainkat. Rendkívül sajnáljuk, hogy ezek az incidensek mindkét fél részéről emberi áldozatokat követeltek. Semmi sem kárpótolhatja az áldozatok szüleit és hozzátartozóit ért veszteségeket, örülnénk, ha a kínai—indiai határincidensek nem ismétlődnének meg többé, ha a fennálló határviszályokat baráti tárgyalások alapján, mindkét fél megelégedésére rendeznék. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy napjaink legfontosabb problémája a leszerelési kérdés. Ennek megoldásától függ, hogy milyen irányba halad majd az emberiség , a béke vagy a háború irányába. Meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, hogy gátat emelhessünk a háború útjába. Éppen ilyen meggondolások alapján terjesztette az ENSZ elé megvizsgálás végett a szovjet kormány jól ismert javaslatait. NSz. Hruscsov kifejtette a szovjet program lényegét, s rámutatott arra, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítását a szovjet kormány körül,belül négy évre irányozta elő. Megemlítette hogy a Szovjetunió szigorú, hatékony és átfogó nemzetközi ellenőrzést javasolt. Az általános és teljes leszerelés új szakaszt, a háborúk nélküli béke szakaszát nyitná meg az emberi társadalom fejlődésében. Ez hatalmas fellendülést jelentene az összes népek jóléte szempontjából. A leszerelés kérdése ma már nemcsak egyszerű tárgyalási alap és tanulmányi anyag a diplomaták, illetve a szakemberek számára, hanem a legfontosabb kérdése annak a társadalmi harcnak, amelyben részt vesz az emberiség döntő többsége. Örömömre szolgál elmondani — folytatta N. Sz. Hruscsov —, hogy Eisenhower úr szerint is megoldást kell találni a leszerelés kérdésére. Véleményünk szerint az a mód, ahogyan Macmillan úr Nagy-Britannia miniszterelnöke Nehru úr, India miniszterelnöke, Szukarno úr, Indonézia elnöke és mások fogadták a szovjet javaslatokat, pozitív jelentősége lesz az elkövetkező tárgyalásokra. Örömmel állapítjuk meg, hogy az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülésszakán javaslataink megvitatása során a küldöttek többsége ilyen vagy olyan formában kedvezően fogadta az általános és teljes leszerelés gondolatát. Egyöntetű a vélemény abban, hogy a Szovjetunió világhatalom. A Szovjetunió ma már nem áll egyedül. Fennáll a szocialista államok nagy tábora. Ilyen körülmények között senki sem állíthatja, hogy általános és teljes leszerelési indítványainkat a gyengeség diktálta volna. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk, hogy megvédjük országunkat bármely kívülről jövő merénylettel szemben s hogy megsemmisítő csapást mérjünk az ellenségre. Abban a helyzetben vagyunk, hogy nemcsak a belügyeinkbe való be ném avatkozást biztosíthatjuk, hanem a testvéri szocialista országokat is segíthetjük vívmányaik, szabadságuk és függetlenségük megvédésében. Ezért most, amikor előterjesztjük leszerelési javaslatainkat, teljesen nyilvánvaló, hogy ezek valóban humanista célkitűzésekből fakadnak, s arra irányulnak, hogy kiküszöböljék a háborút, amely a termonukleáris fegyver századiban szörnyű szerencsétlenségeket okozhat Mi nem akarjuk katonai célokra felhasználni fölényünket, amely a szocialista országok szüntelen fejlődésének mértékeiben tovább növekszik majd. N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati országokban egyes személyiségek elferdítik az ellenőrzésre vonatkozó szovjet javaslatokat, noha mind az ENSZ közgyűlésein tett nyilatkozat, mind pedig a szovjet kormány nyilatkozata világosan kifejti, hogy az általános leszerelés körülményei közepette a Szovjetunió hajlandó elfogadni az általános ellenőrzést. A Szovjetunió úgyszintén egyetért azzal, hogy megfelelő szerveket létesítsem, természetesen az ENSZ égisze alatt, hogy ily módon biztosítsa a hatékony ellenőrzést, hogy valamennyi állam szigorúan tiszteletben tartsa a leszereléssel kapcsolatban vállalt szent kötelezettségeket. Azok, akik nemzetközi fegyveres erők létesítése mellett foglalnak állást — mondotta a szovjet kormány vezetője —, csupán egyetlen célt követnek: hogy megakadályozzák az országokat a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásában. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy valótlan a béke ellenségeinek az az állítása, miszerint a Szovjetunió csak az általános és teljes leszerelést javasolja, de semmi egyébbel nem ért egyet. Ezek az állítások csak a szovjet leszerelési program kompromittálását célozzák. A szovjet javaslatok hangsúlyozzák, hogy amennyiben a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió úgy véli, hogy a leszerelés kérdésében lehetséges és szükséges megegyezésre jutni még részleges intézkedések tekintetében is. A Szovjetunió úgy véli, hogy ezen akciók közé tartozik. A nukleáris fegyver, elsősorban pedig a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása, ellenőrző és felügyeleti övezet létesítése, az illető európai országok területein állomásozó idegen csapatok csökkentésével egyidejűleg; nukleáris fegyvermentes övezet létesítése Közép-Európában; az idegen területeken létesített katonai támaszpontok felszámolása; a megnemtámadási egyezmény kötése a NATO tagállamai és a Varsói Szerződés tagállamai között stb. A szovjet kormány természetesen hajlandó megvizsgálni és megvitatni mind a mi javaslatainkkal összefüggő módosító javaslatokat és kiegészítéseket, mind pedig más javaslatokat, amelyek a leszerelési kérdés megoldására irányulnak. Örömmel állapítjuk meg — mondotta N. Sz. Hruscsov —, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megegyezése nyomán az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatok helyeslésre találtak az ENSZ politikai bizottságában. Melegen üdvözöljük ezt az egyöntetű határozatot — mondotta a szovjet kormányfő. Ennek ellenére nem kell túlbecsülnünk az eddigi eredményeket, hiszen még vannak erők, amelyek minden utoró módon akadályozni akarják majd az általános és teljes leszerelésre vonatkozó gyakorlati intézkedéseket. Hogy a népek reményei valóra válhassanak, le kell leplezni a leszerelés ellenfeleit és határozott visszavágásban kell részesíteni őket. N. Sz. Hruscsov külön hangsúlyozta, mily nagy jelentősége van az Eisenhower elnökkel létrejött megegyezésnek, amely szerint a nemzetközi kérdéseket nem erőszak útján, hanem békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy mPRS gyezett Eisenhower elnökkel a kormányfői értekezlet összehívása kérdésében. Macmillan úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke szintén több ízben Azokról a kérdésekről szólva, amelyeket a Szovjetunió véleménye szerint a kormányfői értekezleten meg kellene vitatni, N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy az értekezlet fő problémája az egész világot foglalkoztató leszerelési kérdés kell hogy legyen. A Szovjetunió úgy véli, hogy a béke megszilárdítása érdekében meg kell vizsgálni a német békeszerződés megkötésének, az ebből fakadó nyugatberlini helyzet rendezésének kérdését. Más általános érdekű nemzetközi kérdés megvizsgálására is sor kerülhetne. A csúcsértekezlet sikeréhez hozzájárulna, ha az összes államok szilárdan elhatároznák, hogy semmi olyan intézkedést nem fogazatosítanak, amely az értekezlet küszöbén ronthat, na a helyzeten, növelhetné a részvevők kapcsolataiban megnyilvánuló bizalmatlanságot, elvethetné a gyanakvás magját. Következtetésként N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány a szovjet nép és az egész emberiség iránti kötelességének tartja, hogy megszilárdítsa a nemzetközi kapcsolatok terén elért enyhülést, hogy következetesen haladjon az enyhülésről a nemzetközi feszültség teljes felszámolása felé, s hogy az enyhülést tartós békévé változtassa. E célból szükséges: Az országok közti kapcsolatok megjavítására irányuló aktív politika érvényre juttatása. Lépésről lépésre gyakorlatilag meg kell oldani az összes sürgető nemzetközi kérdéseket a népek békés életének biztosítása érdekében. Ne csökkenjen az éberség azon erőkkel és körökkel szemben, amelyek a hidegháború irányába az országok közti kapcsolatok megrontásának irányába akarják visszafordítani a nemzetközi események menetét. Fáradhatatlanul be kell bizonyítani a népek előtt, hogy a militarista háborús köröknek ez a gyászos álláspontja csak kárt okoz az emberiségnek Ha a nemzetközi kérdések békés megoldásáért küzdő összes erők akcióba lépnek, ha a nyugat-európai országok politikáját megszabó vezető körök megértik, hogy napjainkban lekijelentette, hogy a kormányfői értekezlet összehívása mellett foglal állást. A szovjet kormány teljes egészében osztja azt a nézetet, hogy kívánatos volna ennek az értekezletnek mielőbbi összehívása. Reméljük, hogy a többi állam kormánya is konstruktív álláspontra helyezkedik ebben a kérdésben — mondotta N. Sz. Hruscsov. Minél hamarább összehívják ezt az értekezletet, annál jobb lesz ez a béke ügye szempontjából. Egyes nyugati államférfiak most azt mondják, hogy a kormányfői értekezletet akkor kell megtartani, amikor a főbb vitás kérdéseket előzőleg már megoldották és azt állítják, hogy a kormányfői értekezlet csakis ebben az esetben lesz hatékony. Ily módon azonban csak olyasvalaki beszélhet, aki nem veszi tekintetbe a reális helyzetet, vagy félre akarja vezetni a politikában nem túlságosan jártas embereket. Ha a fő kérdések a kormányfői értekezlet előtt oldódnának meg, akkor ez a találkozó nem az időszerű kérdések megoldását célozná, hanem azt ,hogy halásszunk együtt — márpedig én nem vagyok halász, nem fogok halat — hogy koncertet hallgassunk stb., egyszóval, hogy kellemesen töltsük el az időt,hetetlen más politikát folytatni, mint a békés egymás mellett élés politikáját, ha a népek erélyesen állást foglalnak a háború ellen — jelentette ki N. Sz. Hruscsov —, akkor már a közeljövőben határozott lépéseket tehetünk a háborús veszély elhárítására és az egész emberiség előtt megnyílik a béke világos és napfényes útja. Ami a szovjet kormányt illeti, mindent el fog követni e nemes feladat megvalósításáért. N. Sz. Hruscsov nagy megelégedéssel jelentette ki, hogy a szocialista világrendszer valamennyi országa ma egységesebb, mint bármikor. Ezek az országok egységes frontban tevékenykednek annak a történelmi feladatnak a megvalósításáért, hogy megmentsék az emberiséget a háborúktól, hogy biztosítsák a népek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. Engedjék meg — mondotta N- Sz. Hruscsov —, hogy az önök nevében, a szovjet nép nevében forró üdvözletét küldjék a népi demokratikus országokban élő testvéreinknek és újabb sikereket kívánjak nekik a szocilalizmus építéséhez. A szovjet kormány vezetője kijelentette, hogy a Szovjetunió bizalommal halad előre és sikeresen teljesíti a kommunizmus építésének feladatait, amelyeket az SZKP XXI. kongresszusa jelölt ki. Sikeresen teljesítjük és túlszárnyaljuk a hétéves terv első évének feladatait, s ennek során jelentős új eredményeket érünk el az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és tudomány fejlesztésében, a nép jólétének növelésében. Hogyne örülnénk, hogyne büszkélkednénk a szovjet embereknek azzal a győzelmével, hogy csupán egyetlen év alatt, 1959-ben, három űrrakétát lőttünk fel, kiváltva ezzel az egész emberiség csodálatát — mondotta N. Sz. Hruscsov. A szovjet kormány, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje és a Kommunista Párt nevében N. Sz. Hruscsov melegén üdvözölte a hős tudósokat aHold túlsó oldalának lefényképezéséért, hangsúlyozván, hogy ez valóban dicsőségteljes tudományos vívmány. (Címek és kiemelések a szerkesztőségről.) A békés együttlétezés az élet követelménye A szocialista világrendszer valamennyi országa ma egységesebb, mint bármikor N. Sz. Hruscsov a szónoki emelvényen (TASZSZ képtávíró) Meg kell oldani a leszerelési kérdést, véget kell vetni a fegyverkezési hajszának A megoldatlan kérdések rendezése— a nemzetközi helyzet szüntelen javítása felé vezet — mondotta N. Sz. Hruscsov. — Sikerült bizonyos mértékig megjavítanunk az általános nemzetközi légkört, sikerült megnyitnunk a tárgyalások felé vezető utat. Most belépünk e tárgyalások szakaszába. Sokat kell még tennünk, hogy annyira felolvasszuk a hidegháború jegét, ahogyan kell, s hogy elérjük az államok közti kapcsolatok jelentős mértékű javulását. Gyakorlatilag ez elsősorban azt jelnti, hogy végül is meg kell oldani aszerelési kérdést és véget kell vetni a fegyverkezési hajszának. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nemzetközi kapcsolatokból el kell táolítani azokat az akadályokat, ameyek a második világháború és az ezt övező hidegháborús időszak örökségeként maradtak fent. A szovjet kományfő hangsúlyozta hogy meg kell oldani a német békeszerződés megköésének rég időszerűvé vált kérdését, J. Sz. Hruscsov ugyanakkor megemítette, hogy az Eisenhowerrel való megbeszélése során megegyezésre juottak arra vonatkozólag, hogy folytatni kell a német kérdésre vonatkozóárgyalásokat. A szovjet kormányfő leszögezte, hogy egészében véve az európai helyset még mindig elég nyugtalanságra ad okot. Ebben a térségben a két fél jelentős fegyveres erőket vont össze, Nyugat-Európában számos külföldi légi és tengeri haditámaszpontot helyeztek el s ezenkívül rakéta- és nukleáris fegyver támaszpontokat is létesítenek. A nyugatnémet hadsereg nukleáris és rakétafegyverekkel van felszerelve. N. Sz. Hruscsov megemlítette, hogy a Szovjetunió többször is javaslatokat tett arra vonatkozólag, hogy miként lehetne enyhíteni az európai légkört, majd kijelentette: készek vagyunk ebben az irányban nagyobb perspektívájú akciókra és bármely méltányos részleges intézkedésekre is. Azt óhajtjuk csupán, hogy a dolgok előrehaladjanak, hogy az európai helyzet megjavuljon, hogy az európai csomó ne maradjon összegubancolva és megoldatlanul. A Közel- és Közép Kelet továbbra is a Föld egyik nyugtalan vidéke. Ez mindenféle bonyodalomhoz vezethet — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. — Azért nem javul itt a helyzet, mert egyes államok területét — akárcsak azelőtt, sőt néha még nagyobb mértékben — hídfőnek használják fel egyes idegen hatalmak egy harmadik ország elleni katonai előkészületek céljaira. N. Sz. Hruscsov ismételten felhívta a figyelmet arra, milyen káro ELŐRE Véget ért a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének harmadik ülésszaka MOSZKVA. (Agerpres.) — TASZSZ: A Szovjetunió Legfelső Szovjetje ülésszakán október 31-én megvitatták N. Sz. Hruscsovnak a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról szóló jelentését. ALEKSZANDR BAKULEV, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának elnöke rámutatott arra, hogy a szovjet kormányfő által kifejtett gondolatok teljes egészükben megfelelnek az emberiség legnemesebb törekvéseinek. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a szovjet tudósok véleménye szerint az államok pénzalapjait nem katonai célokra, hanem a békés építőmunka céljaira kell felhasználni. A. Bakulev felszólította a világ összes tudósait, hogy egyesült erővel harcoljanak a háború ellen. WALTER KLAUSZON, az Észt SZSZK Minisztertanácsának alelnöke kijelentette, hogy amióta N. Sz. Hruscsov az ENSZ közgyűlése elé terjesztette történelmi jelentőségű javaslatát az általános és teljes leszerelésről, a világ összes népei megmozdultak s az egész földkerekségen a béke tavaszának szellője érződik. VIKTOR BLAZSENOV, a moszkvai sűtőház mozdonyvezetője kijelentette, hogy a szovjet munkások mindenben támogatják a szovjet kormány külpolitikáját, teljes egészükben helyeslik a Hruscsov jelentésében kifejtett gondolatokat. Ezután A. A. GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy N. Sz. Hruscsov amerikai látogatása és Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélései súlyos csapást mértek a hidegháború híveire. Ez a látogatás új korszak kezdetét, az államok közti új kapcsolatok korszakát nyitotta meg. Természetesen egyszerre nem lehet az összes kérdéseket megoldani —, mondotta A. A. Gromiko. További komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy lépésről lépésre oldjuk meg a problémákat. Van azonban egy kérdés, amely nem tűr halasztást. Ez a leszerelés kérdése, korunk legfontosabb problémája. Bátor megoldást követel ez a kérdés. A Szovjetunió által az ENSZ-ben előterjesztett javaslatok elvileg és minőségileg új alapokra helyezik e kérdés megoldását. A. A. Gromiko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet program szigorú ellenőrzést irányoz elő. Ezt az ellenőrzést azonban nem szabad elvonatkoztatni a leszerelés kérdésétől és még kevésbé szabad a leszerelés helyébe állítani. A felszólaló leleplezte egyes nyugati személyiségek álnok nyilatkozatait, az általános és teljes ellenőrzés kérdésével kapcsolatban. A. A. Gromiko rámutatott arra, hogy az általános és teljes ellenőrzést szorosan egybe kell kapcsolni az általános és teljes leszereléssel. Gromiko hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelés gondolata a nemzetközi helyzet mai kialakulását tükrözi. A különböző országok számos államférfia és közéleti személyisége támogatja ezt a gondolatot. Gromiko idézte ezzel kapcsolatban Churchill és Cyrus Eaton nyilatkozatait az általános és teljes leszerelési programról. A leszereléssel kapcsolatos tárgyalások hosszú időt vesznek majd igénybe — mondotta a továbbiakban a szovjet külügyminiszter. — Reméljük azonban, hogy a nyugati hatalmak kormányai felelősségteljes álláspontot foglalnak majd el e kérdéssel kapcsolatban és nem halogatják majd e fontos probléma megoldását. A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó genfi tárgyalások újrafelvételéről szólva. A. A. Gromiko hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány mindent elkövet a tárgyalások sikere érdekében. GEORGIJ ZSUKOV, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Állami Bizottságának elnöke elmondotta, hogy az elmúlt évek során több mint 2 millió szovjet ember járt külföldön és több mint 1.500.000 külföldi látogatott el a Szovjetunióba. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a szovjet felsőfokú tanintézetekben több mint 10.000 külföldi diák és aspiráns tanul s ugyanakkor többszáz szovjet diák és aspiráns tanul külföldi egyetemeken. Felszólalt még ALEKSZANDR KORNYEJCSUK író. Az N. Sz. Hruscsov által előterjesztett jelentés vitája után a Szovjetunió Legfelső Szovjetje határozatot fogadott el, amelyben jóváhagyja a szovjet kormány külpolitikáját. A Szovjetunió Legfelső Szovjetje ugyancsak jóváhagyta a világ összes országainak parlamentjeihez intézett felhívást. Ezzel véget ért a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének harmadik ülésszaka. (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió Legfelső Szovjetje, a Szovjetunió kormánya, teljesítve a szovjet nép akaratát, minden tőle telhetőt el fog követni a leszerelési kérdés megoldása érdekében, hogy a nemzetközi feszültség eddig megvalósított enyhülését tartós békévé változtassa. A Szovjetunió Legfelső Szovjetje mindenben helyesli a szovjet kormány azon békés kezdeményezését, hogy megvizsgálás végett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztette az általános és teljes leszerelés programját, s kifejezi azt a meggyőződését, hogy a szovjet kormány nemes kezdeményezése megértésre és támogatásra talál a többi ország parlamentjeinek és kormányainak körében. A Szovjetunió Legfelső Szovjetje reméli, hogy az összes országok parlamentjei és parlamenti képviselői minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy megóvják a népeket a fegyverkezési hajsza szörnyű csapásától, hogy kivívják a leszerelést és hogy megnyissák az utat az egész emberiség számára az örök béke felé. 3