Előre, 1960. június (14. évfolyam, 3915-3940. szám)
1960-06-01 / 3915. szám
1960. június 1., szerda „A tartós béke hívei voltunk és maradunk“ A SZOVJET DOLGOZÓK HELYESLÉSSEL FOGADTÁK HRUSCSOVELVTÁRS LEGUTÓBBI BESZÉDÉT A szovjet dolgozók meleg helyesléssel fogadták N. Sz. Hruscsovnak a kommunista munka élenjáróinak össz-szövetségi értekezletén mondott beszédét, amelyben mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió külpolitikája őszinte, következetes és mindenki számára érthető, mi a tartós béke hívei voltunk és maradunk — mondotta A. Ojcev öntőmester a moszkvai Sztankolit üzem dolgozóinak gyűlésén. — Hangsúlyozta, hogy bár az amerikai kormánykörök meghiúsították a párizsi csúcsértekezletet, a Szovjetunió a jövőben is arra fog törekedni, hogy békés úton rendezze a megoldatlan nemzetközi kérdéseket. Az amerikai imperialisták ne higgyék azt, hogy országunk, e szocialista nagyhatalom, hajbókolni fog előttük. Ez nem történt meg soha és nem is fog megtörténni — mondotta Szafar Ibragimov, egy tadzsikisztáni kolhoz elnöke. — Az összes szovjet emberekkel együtt a tadzsikok is olyan új életet építenek, amilyenről a múltban még álmodni sem mertek. A szovjet dolgozók helyeslik a szovjet kormány politikáját és biztosítják arról, hogy lankadatlanul fognak dolgozni a béke megszilárdításáért és a szovjet állam hatalmának erősítéséért. A háborús uszítók nem tudják megakadályozni előrehaladásunkat — mondotta A. Hlopkova, a vlagyimiri traktorgyár munkásnője. A kommunista munka győzni fog. Novoszibirszkben a 2000 ember részvételével megtartott gyűlésen a dolgozók egyöntetűen helyeselték a szovjet kormány bel- és külpolitikáját. Mihail Lavrentyev akadémikus a gyűlésen mondott beszéde során kijelentette, hogy a szibériai szovjet tudósok minden erejüket latba vetik, hogy a szovjet haza egyre gazdagabbá és hatalmasabbá váljék. A Béke Világtanács Elnökségének nyilatkozata STOCKHOLM (Agerpres), TASZSZ: A Béke Világtanács Elnöksége ülésszakának záróülésén elfogadták az alábbi nyilatkozatot: A világ békehíveinek kitartó erőfeszítései hozzájárultak a csúcsértekezlet összehívásához. A népek nagy figyelemmel kísérték a kormányfők találkozóit és nagy reményeket fűztek a négy nagyhatalom vezetőinek értekezletéhez. Ennek az értekezletnek a kudarca elszomorította és mélyen aggasztja a népeket. Az előállt helyzetre való tekintettel a Béke Világtanács , felhívja a békeszerető erőket, szárjanak síkra még nagyobb határozottsággal és ne tűrjék semmilyen formában a hidegháború veszélyes és végzetes gyakorlatát. A Béke Világtanácsnak meggyőződése, hogy nemsokára sor kerül a magassíkú értekezletre. Olyan körülményeket kell teremteni amelyek lehetővé teszik ennek az értekezletnek az összehívását. Fokozni kell a közös harcot azért, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten a legrövidebb időn belül megegyezésre jussanak, s hogy a tíz ország leszerelési bizottsága létrehozza az ellenőrzött leszerelésre vonatkozó első egyezményeket. A jelenlegi események előtérbe helyezik azt az egyszerű elvet, amelyet a Béke Világtanács már régen magáévá tett: lehetetlen az ellenőrzés nélküli leszerelés, akárcsak a leszerelés nélküli ellenőrzés. E cél elérése azonban megköveteli, hogy a népek megismerjék azokat a tényeket, amelyek a párizsi értekezlet kudarcához vezettek. Ezek a következők: az amerikai államférfiak nyilatkozatai, akik ellenzik a kölcsönös engedmények politikáját és az erőpolitikát hirdetik; az Adenauerrel való cimboraság, amely semmivé tette a külügyminiszteri értekezleten a berlini kérdésben, valamint a két német állam képviseletének kérdésében elért előrehaladást; az a határozat, amely szerint Nyugat-Németország után Japánt is bevonják az amerikai nukleáris támaszpontok hálózatába. A SEATO és a NATO tagállamok ülésszakai, amelyeket néhány nappal az értekezlet előtt tartottak meg, hogy újabb intézkedéseket tegyenek a fegyverkezés terén, az USA kormányának nyilatkozata miszerint újra akarja kezdeni a nukleáris fegyverkísérleteket; a kémkedő amerikai katonai repülőgép behatolása a Szovjetunió légkörébe, miáltal az USA megsértette az állami szuverenitást és a nemzetközi jogszabályokat; végül, riadókészültség elrendelése az amerikaiak összes repülőterein, éppen azon a napon, amelyre kitűzték az értekezlet megnyitását. A világ közvéleményében, beleértve az amerikai közvéleményt is, mély aggodalmat váltott ki az a tény, hogy az USA kormánya jogot formál arra, hogy olyan repüléseket hajtson végre, amelyek megsértik más államok szuverenitását. Az USA kormánya, amely nem mondott le az államok szuverenitása elleni merényletekről, elő akarja terjeszteni a „szabad égboltra“ vonatkozó javaslatát, mint preventív intézkedést egy meglepetésszerű támadás esetére. Ennek a javaslatnak, amely nincs kapcsolatban a leszereléssel, az a célja, hogy törvényesítse a kémkedést. A legutóbbi események, nyilvánvalóan megmutatták, hogy a más országok területén levő katonai bázisok veszélyeztetik az államok biztonságát, függetlenségét és az egyetemes békét. A Béke Világtanács megalakulásának pillanatától kezdve síkra szállt az öszszes országok békés egymás mellett éléséért, a nukleáris fegyverkísérletek végleges eltiltásáért, az általános és teljes leszerelésért, a világot megosztó vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezéséért. A Béke Világtanács elítélte az erőszak alkalmazását a függetlenségük és szuverenitásuk kivívásáért küzdő népek ellen és felismerte, hogy az imperializmus, a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet komoly veszélyt jelent a békére nézve. Teljes határozottsággal megerősítjük ezeknek az elveknek a helytállóságát . Elveinkhez híven felhívjuk a jóhiszemű embereket küzdjenek egyesült erővel a hidegháború feltámasztása ellen, a békés együttlétezésért, a leszerelésért és olyan körülmények létrehozásáért, amelyek kedvező légkört teremtenek a nagyhatalmak vezetőinek találkozója számára. Meggyőződésünk, hogy e célok valóra válnak. Külpolitikai vita az angol Alsóházban Az angol Alsóház május 30-i ülésén a képviselők megvitatták a külpolitikai kérdéseket. A vita központjában a csúcsértekezletnek az USA általi elgáncsolása folytán kialakult nemzetközi helyzet állt. A vitaindító beszédet Macmillan miniszterelnök tartotta Macmillan beszédében lényegében védelmébe vette az amerikai kormányt, amely külpolitikai elvnek nyilvánította a kémkedést. Macmillan azt állította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a kémkedés „szükséges a nemzeti biztonság megvédésére“. Macmillan egyben elismerte, hogy a szovjet kormánynak ,,teljes komolysággal kellett kezelni“ a Szverdlovszk környékén lelőtt „U.2“ amerikai repülőgéppel történt incidenst. A miniszterelnök annak a véleményének adott kifejezést, hogy jelenleg helyesebb előre tekinteni, mintsem felkavarni a múltat; biztosította az Alsóházat, hogy az angol kormány a jövőben a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politikát folytat majd. „Fel kell használnunk ennek érdekében minden diplomáciai eszközt és minden más lehetőséget — folytatta Macmillan — és a kellő pillanatban készen kell állnunk a tárgyalásra. Egy sikertelenség miatt nem szabad elvesztenünk bizalmunkat politikánkban“. Az angol kormány hozzá akar járulni ahhoz — mondotta a miniszterelnök —, hogy a nukleáris kísérletek megszüntetésével foglalkozó genfi konferencia és e tízes leszerelési bizottság értekezlete folytassa munkálatait. Macmillan beszéde jórészét a NATO- egység megszilárdítása „szükségességének“ szentelte, azt bizonygatta, hogy Angliának szüksége van a nukleáris fegyverre. Az angol Alsóház hétfőn este befejezte a külpolitikai vitát. Az ülésen felszólaló laburista képviselők felkérték a kormányt, tegyen kitartó kezdeményező lépéseket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Több laburista képviselő hangoztatta, hogy a leendő tárgyalásokba be kell vonni a Kínai Népköztársaságot és más ázsiai nagy országokat. Selwyn Lloyd külügyminiszter a kormány nevében mondott vitazáró beszédében a tények ellenére azt állította, hogy a nyugati hatalmak minden tőlük telhetőt elkövettek a csúcsértekezlet megtartása érdekében. A külügyminiszter úgy vélekedett, nincsenek nagy esélyek arra, hogy egy újabb csúcsértekezlet rövidesen összeülhessen. Az amerikai kormányának Az a vihar, amit a Szverdlorszknál lelőtt kémrepülő kavart az Amerikai politikai élet égboltján, még hia, hetek múltán sem csillapodott le, s Minden jel szerint egyhamar nem is fog elülni. Washington hivatalos körei, az USA külpolitikájának irányítói egy tanulságot minden esetre máris levonhatnak a dologból: a népek békeakarata, s ezen belül magának az amerikai népnek is a békeakarata ma már olyan erős, hogy minden nyílt békeellenes kihívás felmérhetetlen kockázattal jár, kiszámíthatatlan politikai következményeket vonhat maga után. Nagyon meg kell hát fontolnia minden USA politikusnak, mielőtt ilyesmire vetemedik. Mert látszólag egyszerű dolog volt a csúcsértekezletre való tekintet nélkül (vagy éppenséggel arra való tekintettel) folytatni a már régebben is gyakorolt kémkedő jellegűt a legelemibb nemzetközi jog szempontjából agressziót jelentő, más állam területi szuverenitását megsértő berepüléseket. Nem volt nehéz kiadni az első hamis, mindent tagadó kommünikét, aztán pedig ezt „szokásos fedőnyilatkozatnak“ minősíteni s cinikusan mindent beismerni és mindent vállalni, hetykén odavágni: igen, így vélt, s így lesz ezután is... Tíz-tizenkét évvel ezelőtt talán valóban hamar napirendre tért volna fölötte a világközvélemény jórésze, de különösen az egyszerű amerikai: „Diplomáciai csetepaté, majd elrendeződik“ Ma már azonban az egyszerű amerikai is másképp viszonyul a politikához, még a nemzetközi kérdésekhez is.Soha még az amerikai sajtót nem árasztották úgy el az egyszerű polgároknak a kormány politikáját, magatartását élesen - loiális-levelei, mint ezekben a napokban. S ezek legtöbbje nagyon is fején találja a szöget, alaposan rálép azoknak a tyúkszemére, akik — Hruscsov elvtárs szavaival szólva — „sötét erőkként“ ott állanak az elnök mögött, sugalmazzák cselekedeteit, megfogalmazzák a könnyedén kibocsátott, de aztán nagy vihart keltő kommünikéket és nyilatkozatokat. A látszólag egyszerű, hányavetien felfogott dolgok, aztán nagyon is fogas kérdéseket síülnek. Az amerikai vidéki lapokban mind nagyobb számban jelennek meg az egyszerű olvasók levelei, amelyek hűen tükrözik a széles rétegek véleményét. Mint például az F. J. R. aláírással a madisoni (Wisconsin állam) Capital Tinter című lapban megjelent levél, melynek szerzője kifejti, hogy az U-2 repülőgéppel kapcsolatos incidens s a hivatalos köröknek az a törekvése, hogy igazolják a kémrepülések jogosságát, „meglepte és mind nagyobb aggodalmat kelt benne. Nyugtalanítja a veszély, amit ezek a repülések magukban rejtenek, hiszen megszegve a nemzetközi jogot, „ezek a repülések kirobbanthatnak egy nagy háborút“ — írja az amerikai polgár, majd a gyakorlati ember megkapó észjárásával így folytatja: „Hogyan taníthatjuk gyermekeinket arra, hogy tiszteljék a törvényeket és miként intsük arra, hogy ne hazudjanak, amikor példaképpen azt látják, hogy a kormány megszegi azokat a törvényeket, amelyeknek megalkotásában maga is részt vett, azt hazudja, hogy ártatlan s csak akkor ismeri be vétkességét, amikor sorokba szorítják; nyiltán semmibe veszi a törvényt s közben hivatalos személyiségek ilyenekkel hozakodnak elő. «Az egész szerencsétlenség abból származik, hogy rajtakaptak bennünket«. Megfogadjuk, hogy bocsánatot kérjünk attól való félelmünkben, hogy »megalázzuk magunkat, csorba esik méltóságunkon«. Nézzünk szembe a tényekkel: méltóságunkon saját magunk ejtettünk csorbát, legyünk hát méltóak egy nagy országhoz, emelkedjünk a kellő magaslatra azzal, hogy beismerjük hibánkat, bocsánatot kérünk és helyrehozzuk, amit elrontottunk" Ez az idézet világosan tükröz egy ebben a kérdésben igen fontos dolgot: az amerikai közhangulatot, aminek jelentőségét most kiemeli az a tény, hogy az USA elnökválasztások előtt áll. Ebből a szempontból is nem érdektelen ! Miller tömör megfogalmazása a Chicago Sun and Times című lapban: „Ike tagadta, hogy kémrepülés volt, Ike elismerte, hogy kémrepülés volt Ike kijelenti, hogy a berepülések folytatódni fognak. Ike bejelenti, hogy a kémrepüléseket megszüntetik. Lehet, hogy Ike egy beteges, fáradt öregember? Sajnálom, hogy rászavaztam." Elszigetelt vélemények? Nem. Hiszen, százával sorolhatnók fel az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozásokat, a jelenlegi amerikai közhangulatra éppen ezek a jellemzők, még akkor is, ha vannak egyesek, akikre több-kevesebb hatást gyakorolt az érdekelt washingtoni köröknek az a törekvése, hogy vagük álljanak az erdő felől s „a sértett fél" palástját öltve megnyergeljék a rosszul értelmezett „nemzeti önérzetet, persze, mindez csak egyik oldala a dolgoknak. Mert miután az USA agresszív körei megtorpedózták a csúcsértekezletet, az ennek nyomán a washingtoni külpolitikára szakadt „gondok“ sokrétűek és bonyolultak Az egyszerű amerikai polgárok véleménye mellett elhangzottak szerzőjük személyénél fogva súlyosabban latba eső nyilatkozatok. Képzeljük el, milyen hatást kelt az említett amerikai közhangulat közepette az a freskó, amit a neves William Dubois professzor a National Guardian című, New York-i lapban fest az USA jelenlegi kür nszetközi helyzetéről: „...Ázsia fellázadt és lázadozik Afrika is. A Szovjetunió halad előre. Kelet- Európa diadalmaskodik. Kuba kivívta szabadságát, s példáját követi Panama és más latin-amerikai országok. Az Egyesült Államok azonban továbbra is csökönyösködik. Hazugságokat terjesztünk Kínáról s határai mentén támogatunk egy olyan embert, akiről mi magunk megállapítottuk, hogy semmitekérlő... Udvarolunk Adenauernek, hogy fenntartsuk azt a Németországot, melyet a mi hadseregünk hozott létre, a Szovjetunió meghódítására s egy újabb világháború veszedelmeként. Megvesztegetjük Francot, udvarolunk Olaszországnak, s kapaszkodunk Trujilloba mindaddig, amíg ez csak lehetséges. Intrikákat szövünk Vietnamban és Laoszban, s imádkozunk istenhez, hogy háború robbanjon ki India és Kína között, ami azonban sehogysem akar megkezdődni.„ Hruscsov elszánta magát arra, hogy meglátogasson bennünket s bár a „kongreszmenek" jórésze elbújt előle, ragyogó beszédet tartott az egész világ békéjének üdvére — a legszebb beszédet, ami ezen a tájon Lincoln gettysburgi beszéde óta elhangzott. Mindezek után mi az orosz objektumok fényképezésével foglalatoskodtunk és hazudtunk. Miért? Azért, mert Alma Dules és a mi katonai vezetőink elhatározták és kitartanak elhatározásuk mellett, hogy megkadályozzák a magasszintű értekezletet, hogy háborúba sodorják az egész emberiséget." Igen, miért? Ez a kérdés felmerül minden jóhiszemű emberben és mindenki csak azt a választ adhatja rá, mint Dubois professzor A közvélemény hatása alatt az utóbbi napokban számtalan ugyanennyire éles bírálat hangzott el az USA külpolitika jelenlegi vonalvezetése tekintetében egyes, a burzsoáziához szervesen hozzátartozó politikusok és publicisták részéről, a hasonlóképpen szinte páratlan erejű bírálatok „szövetségesi" vonalon, nem hivatalos, de feltétlenül számottevő körök, nagy súlyt képviselő lapok részéről. Itt elegendő, ha csak Walter Lippman és Drew Person cikkeire, Mansfield, Young, Fulbright, Morse szenátorok, Cyrus Eaton, Adlay Stevenson és más politikusok nyilatkozataira, demokrata párti képviselők egyik jelentős számú csoportjának jelentésére, számos laburista és nem laburista angol politikus nyilatkozatára, a londoni, nem kevésbé francia burzsoá sajtó állásfoglalásaira utalunk. S arra, hogy mindezek hatása alatt a szenátus külügyi bizottsága máris megindította a parlamenti vizsgálatot s megkezdte a kihallgatásokat (elsőnek Heller külügyminiszter volt órákon át a bizottság előtt) a kémrepülés, valamint a csúcsértekezlet meghiúsulása ügyében. ■pgyszóval: a washingtoni külpoliti-tikának s az ennek ódiumát viselő republikánus pártnak egyszerre több arcvonalon is fel kell vennie a küzdelmet, hogy mentse a maga számára azt, ami még menthető. Harcba kell szállnia az egyszerű amerikaiak közvéleményével, az ennek hatására most érzékenyebben reagáló demokrata párttal, amely ezúttal nem hajlandó vállalni a kétpártrendszer ismert hagyományát a főbb külpolitikai kérdésekben való közösségről, a szövetséges országok közvéleményével és az ezt képviselő számottevő politikusokkal, s végül, a világ többi részének közvéleményével — nemcsak azokkal, akik a béke elszánt hívei, hanem olyanokkal is, akik egyébként többé-kevésbé NATO-vonalon haladnak, esetleg különböző átmeneti árnyalatokat képviselnek, de akik nem tudják, nem akarják vállalni még a hallgatás cinkosságát sem a hidegháború újjáélesztését célzó washingtoni politikával. Annál kevésbé, mert — s ez az érem másik oldala — az Egyesült Államokban ugyanakkor erősen aktivizálódtak azok a reakciós körök, amelyeknek döntő szerepük volt a csúcsértekezlet meghiúsításában,a szverdlovszkij,incidenst megelőző és ezt követő kihívó amerikai megnyilatkozásokban. Tábornokok és miniszterek, a fegyverkezésben, a feszültség szításában érdekelt nagy monopoltrösztök mindenfajta szószólói elérkezettnek vélik az időt arra, hogy végső erőfeszítéseket tegyenek a történelem kerekének visszafordítására, a hidegháború általános újjáélesztésére és tartósítására. Fenne követelik a katonai költségvetés növelését s örömmel számítolják le a hadi vonatkozású értékpapírok áremelkedését a new-yorki tőzsdén. A hidegháború haszonélvezőinek számításai azonban kudarcra vannak ítélve.Nemcsak azért, mert a népek éberek a a „szverdlovszki esetből" a helyes tanulságot vonják le, és megszívlelve Hrun- 009V elvtárs figyelmeztetését, még nagyobb éberséggel őrködnek a béke felett. Hanem azért is, mert a szovjet kormány a történtek ellenére is hű marad következetes békepolitikájához, kifogja a szelet a nyugati hidegháborús köret vitorláiból. Párizsban és Párizs óta elhangzott minden beszédében a szovjet miniszterelnök egyetlen alkalommal sem mulasztotta el ezt kellő súllyal kiemelni. „Nem mondtunk le és nem mondunk le a kormányfők találkozójáról — mondotta Hruscsov elvtárs a kommunista építés élenjáróinak értekezletén tartott beszédében —, továbbra is az a véleményünk, hogy ez hasznos volna. De azt akarjuk, hogy a találkozó a jóhiszeműség alapján jöjjön létre..." A továbbiakban pedig Hruscsov elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy az USÁ-ban előbb vagy utóbb olyan személyek veszik át a vezetést, akik napjaink egyetlen reális politikáját, a békére és a békés együttműködésre irányuló politikát folytatnak majd. S ha vannak még katonai kalandokra hajlamosak, akik a Szovjetunió kitartóan hangoztatott békekészségében a gyengeség jeleit vélnék felfedezni — mélységes csalódás vár reájuk. A béke szilárd biztosítéka éppen az, hogy legfőbb őre és védelmezője, a Szovjetunió, a szoros egységben vile a szocialista tábor többi országa hatalmas, legyűrhetetlen erőt képvisel. BODOR TAMÁS közvélemény elítéli az USA hidegháborús külpolitikáját A. N. Koszigin Rómába érkezett RÓMA. (Agerpres). — TASZSZI A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke Argentínából visszatérve Sz. P. Kozirevnek, a Szovjetunió olaszországi nagykövetének személyes meghívására Rómába érkezett A Szovjetunió római nagykövete május 30- án a vendég tiszteletére díszvacsorát rendezett, amelyen részt vettek az olasz pénzügyi és ipari körök képviselői. A. N. Kaszigin eszmecserét folytatott az olasz üzleti körök képviselőivel a szovjet—olasz gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kérdéséről. A. N. Kaszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke május 31- én meglátogatta G. Gronchi olasz köztársasági elnököt és elbeszélgetett vele. ELŐRE Moszkvai nagykövetünk látogatása Leonyid Brezsnyevnél MOSZKVA (Agerpres) — TASZSZ: Leonyid Brezsnyev május 31-én a Kremlben fogadta Mihail Daleat, a Román Népköztársaság moszkvai nagykövetét. Mihail Dalea abból az alkalomból tett udvariassági látogatást, hogy Leonyid Brezsnyevet a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének elnökévé választották. Aláírták a kínai-mongol barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést ULAN BATOR (Agerpres) — Ulan Bátorban május 31-énaláírták a Mongol NK és a Kínai NK közös kormánynyilatkozatát Mint a nyilatkozat rámutat, a két fél a tárgyalások során megvitatta a két ország testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének szüntelen fejlesztésével és erősítésével kapcsolatos konkrét problémákat és véleménycserét folytatott a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A közös nyilatkozat leszögezi: a Kínai NK és a Mongol NK népei közötti megbonthatatlan barátság szakadatlan erősítése ,és fejlesztése céljából és a két szocialista állam testvéri együttműködésének kibővítése érdekében, május 31-én Ulan Batorsaan aláírták „A Mongol NK és a Kínai NK barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződését“, „A Kínai NK kormánya által a Mongol NK kormányának nyújtandó gazdasági és műszaki segítségre vonatkozó egyezményt“, valamint ,,A műszaki tudományos egyezményt“. A közös nyilatkozat a továbbiakban kiemeli, hogy a Kínai NK kormánya 1961—1965 között 200 millió rubel értékű hosszúlejáratú hitelt nyújt a Mongol NK, kormányának és támogatja a Mongol Népköztársaságot egyes iparvállalatok, hidrotechnikai berendezések, utak és községi építkezések, közhasznú létesítmények építésében. A két fél megelégedését nyilvánítja az összes szocialista országok erejének megszilárdulásával kapcsolatban; szolidaritást vállal a Szovjetunió békepolitikájával, határozottan elítéli az USA agresszív politikáját, amely meghiúsította a csúcsértekezletet és fenntartás nélkül támogatja a gyarmati és függő országok népeinek felszabadítási harcát. '.■■ff.W.'SV 'in ogsc'x norvég külügyminiszter nyilatkozata az amerikai kémrepülőgépről r5 ••• IV:sM .9t' iri* ./■- '.. *v 1J OSLO (Agerpres). — Halvard Lange norvég külügyminiszter a parlamentben kijelentette: Norvégia a jövőben nem engedi meg, hogy a szövetségesek repülőgépei norvég repülőterekről induljanak el más országok területére felderítő repülés végrehajtására. Ilyen repülésekre, csakis, a kormány különleges engedélye alapján kerülhet sor. A külügyminiszter a továbbiakban elmondotta: az utóbbi két hétben egyes esetekben megengedtük szövetségeseinknek, hogy repülőgépeik a mi reppülőtereinkről felszállva nemzetközi területen felderítő repülést végezzenek. A május elsejei incidens után nem adtunk ki több ilyen engedélyt és a jövőben is csak a kormány különleges határozata alapján adunk. A külügyminiszter hozzátette, hogy a norvég hatóságok behatóan megvizsgálták az U-2 repülőgéppel történt incidenst és május 12-én azt az értesítést kapták, hogy Francis Powers, az U-2 repülőgép pilótája a norvégiai Bodoe repülőtér felé tartott, amikor Szverdlovszk felett gépét lelőtték. Mihelyt megkaptuk ezt az értesítést, bejelentettük tiltakozásunkat az amerikai kormánynál — mondotta a külügyminiszter. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Niels Handal norvég hadügyminiszter május 30-án a külpolitikai vita során elhangzott kérdésekre válaszolva kijelentette: Francis Powers amerikai pilóta, akinek repülőgépét Szverdlovszk felett lelőtték, 1958- ban egy Lockhead U-2 repülőgéppel egy amerikai katonai repülőosztag keretében ellátogatott egy norvég repülőtérre. Ez a nyilatkozat ellentétben áll a norvég hatóságoknak azzal a kijelentésével, miszerint U-2 amerikai repülőgép sohasem járt Norvégiában. * Újabb tiltakozó hullám Japánban az USÁ-val való katonai szerződés ellen TOKsí (Agerpres). A japánamerikai biztonsági szerződés felülvizsgálása ellen küzdő országos tanács kezdeményezésére május 31-én Japán egész területén újabb közös akció indult az USÁ-val való katonai szerződés ellen. A japán dolgozók milliós tömegeire kiterjedő akció jelszavai: LF. A BIZTONSÁGI SZERZŐDÉSSEL! KÖVETELJÜK A KIS KORMÁNY LEMONDÁSÁT! FEL KELL OSZLATNI A PARLAMENTET! A japán szakszervezeti szövetségek a Japán Szakszervezetek Főtanácsának vezetésével május 31. és június 11. között tiltakozó tüntetéseket szerveznek a nagy iparvállalatokban, aláírásokat gyűjtenek azokra a petíciókra, amelyek követelik az amerikai katonai szövetség megszüntetését, a semlegességi politikát és az ország kilépését a katonai tömbökből. * TOKIO (Agerpres). — A japán lakosság szerte az országban gyűléseken és tüntetéseken követeli a Kisi kormány lemondását s állást foglal a japán-amerikai szerződés ellen. Ilyen körülmények között a Kisi kormány a függetlenpárti és a Doszikai csoporthoz tartozó képviselők segítsé- géhez folyamodik. A két csoport képviselői elhatározták azonban — írja a lap —, hogy nem vesznek részt egyetlen plenáris ülésen sem, amelyen a japán-amerikai katonai szerződés kérdését tárgyalják, mindaddig, amíg a parlament tevékenysége nem normalizálódik. ■ ■ Másfelől a liberális-demokrata kormánypárt keretében is fokozódik a harc a Kiss kormány ellen. A Miki-Macumura parlamenti csoport május 30-i ülésén elhatározta, hogy megakadályozza a japán-amerikai szerződés egyoldalú megvitatását a felsőházban. A kormány véglegesen eljátszotta tekintélyét. A Tokio Szimbun című újság május 31 -i számában közölte a kormány politikájával kapcsolatban megtartott közvélemény - kutatásának eredményét. Tokióban a megkérdezettek 73 százaléka a kormány lemondását követelte. A japán—amerikai biztonsági szerződés erőszakos ratifikálása általános felháborodást váltott ki Japánban. Az országban egymást érik a kormányellenes tüntetések. — Képünkön: a tokiói munkások és főiskolások tüntetése 3 Moszkvában a Szakszervezetek Házában a napokban tartották meg a szovjet sebészek XXVII. össz-szövetségi kongresszusát. Képünkön: B. Petrovszkij professzor, N. Blohin professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának elnöke, A. Visnyevszki professzor, B. Petrov professzor és P. Kuprianov professzor, a kongresszus résztvevőinek egy csoportja. (TASZSZ felvétel) Manolisz Glézosz szabadságáért Május 31-én Volt 19 éve annak, hogy Manolisz Glézosz letépte az Akropoliszról a horogkeresztes zászlót. Ez a hőstett adta meg a jelt a görög népnek a hitlerista betolakodók elleni harcra. Ezen az évfordulón a görögországi közvélemény egyre erélyesebben követeli Görögország nemzeti hősének szabadonbocsátását. A demokratikus hagyományokat védelmező bizottság nyilatkozatot tett közzé, s ebben rámutat arra, hogy Glézosz a görög nemzet harci hagyományaihoz méltó hősiesség és önfeláldozás példaképe. Felhívjuk a kormányt — hangzik a nyilatkozat —, tegyen eleget a nemzet iránti kötelezettségének és helyezze szabadlábra Manolisz Glézoszt, a nemzeti hőst, valamint a nemzeti ellenállási mozgalom többi harcosát. Legendás hőstettével Glézosz dicsőséget hozott Görögországnak — jelentette ki Tatarasz képviselő. Ezen a napon minden görög, politikai meggyőződésére való tekintet nélkül a hőst magasztalja... A kormány adja vissza neki szabadságát! Az Avgi című lap jelentése szerint az ország minden részéből táviratok érkeznek a kormányhoz s ezekben különböző politikai meggyőződésű emberek és különféle szervezetek követelik Glézosz és a többi demokrata szabadonbocsátását. -LONDON (Agerpres). — Az angol parlament számos laburista képviselője táviratot intézett Karamanlisz görög miniszterelnökhöz, s ebben Glézosz szabadonbocsátását kérik. Hasonló kéréssel fordult a görög kormányhoz D. N. Pritt, a közismert angol jogász, továbbá Maurice Dobb, Hyman Levy és több más professzor. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára levélben biztosította Manolisz Giézoszt arról, hogy az angol demokraták minden tőlük telhetőt elkövetnek szabadonbocsátása érdekében. ★ Törökországi események ANKARA (Agerpres). Az ankarai rádió jelentése szerint az ideiglenes török kormány ülésén egyhangúlag elfogadták a következő határozatokat: 1. Késedelem nélkül minden intézkedést meg kell tenni a honfitársak anyagi és szellemi életszínvonalának emelésére; 2. Az átmeneti időszakban el kell tiltani a politikai pártok tevékenységét a nem kívánatos események és az állampolgárok közötti viták elkerülése végett; 3. Hatálytalanítani kell a korábbi kormány összes olyan törvényeit és rendelkezéseit, amelyek ellentétben állnak a joggal és az igazsággal; 4. Sürgős intézkedéseket kell tenni az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének, valamint a nép anyagi helyzetének megjavítására; 5. El kell ismerni a korábbi kormánynak idegen országokkal szemben vállalt összes politikai, katonai, valamint gazdasági és pénzügyi kötelezettségeit, és megfelelő intézkedéseket kell tenni ezen a téren. 6. Baráti kapcsolatokat kell kiépíteni az összes államokkal, főként a szövetséges és a szomszédos államokkal. Törökország külpolitikáját elsősorban a béke ügyének szolgálatába kell állítani. MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy N. Sz. Rizsov, a Szovjetunió törökországi nagykövete május 31-én felkereste Gemal Gürszel tábornokot, Törökország miniszterelnökét és a szovjet kormány megbízásából a következő nyilatkozatot tette : „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya tudomásul veszi az új török kormány megalakulásáról szóló közleményt és kijelenti hogy hivatalosan elismeri a Török Köztársaságnak Őexcellenciája Gemal Gürszel tábornok vezette kormányát. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az új török kormány megteszi majd a szükséges erőfeszítéseket a Szovjetunióval való kapcsolatai megjavítására. A szovjet kormány régóta óhajtja, hogy a Szovjetunió és Törökország között valóban jószomszédi és baráti kapcsolatok jöjjenek létre.“ ANKARA (Agerpres): Gelül Bayar, Törökország volt elnöke, aki az ankarai katonai iskolában őrizet alatt van, május 30-ról 31-re virradó éjszaka egy idegroham során öngyilkosságot kísérelt meg. A nyakkendőjével felakasztotta magát, de a szolgálatos tiszt meghiúsította szándékát. * ANKARA (Agerpres). — Az United Press International hírügynökség jelenti: Gemal Gürszel tábornok, Törökország ideiglenes kormányának elnöke május 31-én kijelentette, hogy A. Menderesz volt miniszterelnököt és a megdöntött kormány több vezetőjét bíróság elé állítják az alkotmány megszegése miatt. Gürszel hangsúlyozta, hogy a hadsereg meg van győződve bűnösségükről, sürgősen bizottság alakul a Menderesz kormány akcióinak kivizsgálására. A France Presse hírügynökség ankarai tudósítójának jelentése szerint a török fővárosból 12 katonai repülőgép indult el Isztanbulba A repülőgépek a Menderesz féle demokrata párt 140 parlamenti képviselőjét, a volt kormány magasállású tisztviselőit és törzstisztjeit szállította Isztanbulba, s onnan a márvány-tengeri Yasl-Ada kopár szigetre. ★ ★ —o — Washingtonban megnyílt a SEATO-értekezlet WASHINGTON (Agerpres) TASZSZ: Washingtonban május 31 én megnyílt az agresszív SEATO paktumban résztvevő államok miniszterelnökeinek és külügyminisztereinek értekezlete. A négynapos értekezleten Ausztráliát és Újzélandot a miniszterelnökök, Angliát, Franciaországot, az USA-t, Pakisztánt, a Fölöp-szigeteket és Thaiföldet pedig a külügyminiszterek képviselik. A United Press International hírügynökség tudósítása szerint az értekezlet célja, hogy „megvizsgálja a fokozódó hidegháború távlatait“. Az értekezlet előestéjén, nyilván „kedvező légkör“ teremtése céljából, az amerikai sajtóban számos rágalmazó cikk jelent meg a délkelet-ázsiai állítólagos „kommunista agresszív akciókról“. A Washington Post and Times Herald, a háborús hisztéria szítására törekedve, azt írja vezércikkében, hogy a SEATO nem eléggé biztonságos védelmi eszköz, s arra serkenti e szerződés tagállamait, hogy fokozzák a háborús előkészületeket. Az értekezlet megnyitóján felszólalt Herter amerikai külügyminiszter. Az olyan országokra utalva, mint India, Burma és Kambodzsa, amelyek nem hajlandók sorsukat a SEATO agresszív politikájához kötni. Herter azt bizonygatta, hogy a SEATO nemcsak tagállamainak függetlenségét biztosítja, hanem azon délkelet-ázsiai országokét is, amelyek nem vesznek részt ebben a katonai paktumban. Az értekezlet részvevőit Eisenhower elnök nevében Nixon amerikai alelnök üdvözölte. Nixon beszédében hevesen támadta a Kínai Népköztársaságot. ----o — Eisenhower ázsiai látogatásának útvonala WASHINGTON (Agerpres) TASZSZ: A Fehér Ház május 31-én hivatalosan bejelentette, hogy Eisenhower elnök küszöbönálló ázsiai látogatása során Japánon és Dél-Koreán kívül ellátogat a Fülöp-szigetekre és Tajvanba, valamint Okinava japán szigetre, amely a második világháború befejezése óta amerikai megszállás alatt áll.