Előre, 1961. február (15. évfolyam, 4123-4146. szám)

1961-02-01 / 4123. szám

í: ■ : S­i I■ ■■ ■ ■ ■ :■ ■ ■ ■ ■ ■ : ■:»::■ :■ :■ Dános Miklós­­....... " A szív dobogása ! Úgy hozta a munkám, hogy sok jelölő gyűlésen vettem részt. Kü­lönösen a Bánátban. Jöttem az egyikről, mentem a másikra. Volt amikor túl korán érkeztem, még csak a termet rendezgették, máskor meg elkéstem, az utolsó pillanat­ban csíptem el a végszót. Voltam faluban és városban, hallgattam jelöltek és jelölők felszólalásait, a köz ezernyi dolgáról értesültem, az emberek öröméről és terveiről be­széltek ezek a gyűlések. Délelőtt még a temesvári Állami Színház főpróbáján láttam Gh. Leahu érdemes mű­vészt az Esop fő­szerepében Igaz em­beri gondolatokat tolmácsolni, hogy ugyanaznap délután a városi NDF ta­nács ülésén hall­assam okos, mély eszedét az ország ügyeiről. Délelőtt gyárigazgatói minőség­ben beszélgettem Bellay Jánossal a Kandia gyár termelési kérdéseiről, hogy ugyanaznap délután viszont­lássam a 72-es választókerületbeli lakosok megbeszélésének elnöke­ként. Délelőtt az esztergapad vagy az íróasztal mellett, délután képvise­lőjelöltként, közéleti férfiként talál­koztam régi baráttal, új ismerőssel. Resicán különösen megragadtak ezek a gyűlések. A „nagy erők“ vá­rosában a sodró iram áthatolt a falakon és valami megfoghatat­lan, de mégis tisztán tapintható szépséget kölcsönzött a jelölések ünnepi aktusának. Zsúfoltak voltak a termek és az emberek magukkal hozták a magaskohók gázainak fa­nyar illatát, a perzselő lángfolyam jellegzetes ízeit. És magukkal hoz­ták ennek a nagy munkásközpont­nak a nyerseségig menő őszintesé­gét és költői szépségekig emelkedő líraiságát. Itt jegyeztem fel, többek között Pacuraru Virgil fiatal acélöntő sza­vait, amelyek nem is annyira ere­detiségükkel ragadtak meg, mint mélységükkel és jelképes erejükkel. Láttam a felszólalás előtt, na­gyon nekikészülődött a fiatal em-­­ ber, aki­ a húszévesek hamvas rár­a­gyogásával a szemében, de a fele­­­­lősségtudattal teli férfiak komoly- S ságival az arcán, állott föl és vá­­j­gott bele mondókájába. — „Elvtársak — mondotta — én­­ azt szeretném megjegyezni, hogy­­ ezeken a jelölő gyűléseken nem* ,­­ csak a felszólalók beszédét figyel- t tem, de mintha az egész ország­­ szívét hallottam volna dobogni.“­­ Nagy taps volt a válasz. ...Nemrég olvastam, hogy egy­­ tudós-orvos dr. Lee Salk a neve, s egy Securitone ne- • vezetű készüléket­­ szerkesztett, amely­­ tudományos pon-­­ tossággal és töké-­­ letes hűséggel ad- ; ja vissza az anya­­ szívdobogásának a­­ hangját. Ennek a * készüléknek a se- • gítségével — az anya távol-­­ létében is — megnyugszanak a­­ gyermekek. Az a tény, hogy maguk­­ mellett érzik édesanyjukat erőt. bl- • zakodást kölcsönöz nekik és kitü- • nőén fejlődnek. • Sok gondolatot indit el az em- ■ berben egy ilyen hir. összehasonlí- i fásokra ösztönöz. Én például a fi*- | tál acélöntő szavait hallgatva egy­­ merész áttétellel arra gondoltam,­­ hogy nekünk, itt most nincs szüksé- • günk erre a Securitone készülékre,­­ hiszen minden percben és minden­­ körülmények között mellettünk érez- s zük dobogni az ország VALÓDI­­ szívét. És ha még egy tudós által­­ szerkesztett műszív is megnyugtat ■ és erősít, mennyivel inkább erőt ad ■ és bizakodást az a szív, amely • ezerszeresen veled és érted dobog.­­ Már­pedig jobban és tisztábban , mint bármikor kitűnt ezekben * S lelkes hangulatú napokban hogy az­­ ország, a nép szive egy ütemben,­­ egyért dobog. Jól érezte és értette meg éppen • ezt a fiatal resicai munkás. A sok • száz jelölő gyűlést az avatta oly­­ bensőséges és az emberekhez na­­­­gyon közelálló ünneppé, mert az ő,­­ a nép legmélyebb, szívéből jövő­­ akaratát fejezte ki. J 'új lakóházak Turnu-Severinben (Agerpres — N. Bondar felvétele) 2 s (Agerpres felvétel) A Nagyilonda községi (Dés rajon) Választók Háza mindig népes, mert a könyvek, folyóiratok a vá­lasztók számára rendezett tudomá­nyos és művészi előadások érté­kes tudnivalókkal szolgálnak a lá­togatóknak. Munkasikerek az üzemekben és falvakon­­ képviselők vezetésével Désfalván (Dicsőszentmárton rajon) a néptanács gondos irányításával új középületeket emeltek és rendezték a község utcáit. A képviselők vezetésével a község, lakói hazafias munkával több mint 2300 méter vízlevezető árkot ástak és 5000 méter árkot tisztítottak meg, így 32 hektár földet tettek ter­mővé. Ezenkívül a községben 14 új hidat is építettek. Erre az évre a község villamosítását vették tervbe. A választások tiszteletére a lakosság elhatározta a villamosítás­ra megszavazott önkéntes pénzhozzá­járulás begyűjtésének meggyorsítását. Úgyszintén elhatározták, hogy idejé­ben megtisztítják a legelőt s ezzel ta­vaszra megfelelő zöldfelületet biztosí­tanak a község állatállományának. Ez csak egy csekély része az idei terv­nek, de a választók bíznak abban, hogy a most javasolt képviselőjelöltek támo­gatásával az évvégi Számadásnál gazdagabb eredményekről számolhat­nak majd be. Bogdán Alexandru levelező Brikettált fémforgács A brailai Wilhelm Pieck fémipari üzem munkásai a választások tisztele­tére 400 tonna folyékony acélt termel­nek terven felül. Január 25-ig ebből már 230 tonnát teljesítettek. Az acél­­termelés szüntelen növekedésének ér­dekében olyan módszereket alkalmaz­nak, mint például a gyorscsapolás, oxigén befúvás a fémolvadás időszaká­ban stb. Ezenkívül néhány más műsza­ki-technikai intézkedést foganatosítot­tak, különösen a kemencék adagolásá­­nál. Az üzem mérnökei és technikusai ötletes eljárással briketté préselik az öntéshez használt fémforgácsot s ezzel lényegesen csökkentették az acél ton­nánkénti önköltségét. Villamosítják Fibis községet Néhány nap múlva, a választások tiszteletére teljesen befejezik Fibis község (Bánát tartomány) villamosítá­sát. A község lakói 460 villanyoszlopot állítottak fel, jelenleg pedig a hálózat felszerelésén dolgoznak. Az elvégzett önkéntes munkával, számottevő össze­get takarítottak meg. A nagyszerű megújhodás kora A természet erői példa nélkül álló erőteljes megzabolázásának, az emberi társadalom létformái feltartóztathatat­lan megújhodásának nagyszerű kor­szakát éljük. Az emberi géniusz hozzá­látott a világűr meghódításához, felbon­totta az atomot, a földkerekség hatal­­mas területein megszüntették a kizsák­mányoláson alapuló rendszereket, ame­lyek­ évezredeken át megbéklyózták az emberi alkotó erőt, s ezek helyébe új, haladóbb, igazságosabb viszonyok lép­tek. A népek hősies harca az egész földön megnyitja az utat egy olyan társadalom felé, amelyet sok nemzedék megálmodott, s amelyben nincs többé kizsákmányolás, rabság, háború, s minden ember korlátlanul élvezheti az ember teremtette anyagi és szel­lemi javakat. Korunk lényeges vonásait átfogóan elemezte a kommunista és munkáspár­tok képviselőinek moszkvai Értekezle­te, amelynek Nyilatkozata rámutatott arra, hogy korunk „a két ellentétes tár­sadalmi rendszer harcának korszaka, a szocialista forradalmak és a nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának korszaka, egyre újabb népek szocialis­ta útra térésének, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadalának korszaka.“ Új világ a nap alan Az emberiség történelmi fejlődése során különböző korszakokat ismert, s ezek mindegyikének tartalmát számos objektív tényező határozta m­eg — el­sősorban az uralkodó termelési rend­szer és az a fejlődési szakasz, ame­lyen ez a rendszer átmegy, az, hogy felfelé ívelő vagy elő irányzatot mutat-e ; melyik osztály áll az esemé­nyek központjában; a főbb osztályfők közötti viszony. ..Minden korszakban vannak és lesznek egyes, részleges mozgalmak, hol előre, hol hátra, van­nak és lesznek különböző elhajlások a mozgalmak átlagtípusától és álla­­gos­­temetői. Mi nem tudhatjuk, mi­­lyen gyorsan és milyen sikerrel fog­nak kibontakozni az adott korszak egyes történelmi mozgalmat. Azt azonban tudhatjuk, és tudjuk is, me­lyik az az osztály, amely egyik vagy másik korszak középpontjában áll és meghatározza e korszak fő tartalmit, fejlődésének fő irányát, az adott kor­szak történelmi viszonyainak fő sajá­tosságait stb." — írja Lenin. Valamely korszak jellemzése nem elvont, vagy skolasztikus, könyvsza­­gú kérdés. Minden egyes történel­mi korszak tartalmának és alapvető vonásainak helyes jellemzése óriási elméleti és gyakorlati jelentőséggel bír a marxista-leninista pártok egész te­vékenysége szempontjából. E pártok csakis úgy dolgozhatnak ki helyes stratégiát és taktikát, ha mélyrehatóan ismerik azt a társadalmi-történelmi keretet, amelyben tevékenységüket folytatják, ha tudományosan értékelik az osztályerőket bel- és külföldi vi­szonylatban, valamint ezen osztályerők egymás közötti viszonyát, ennek a vi­szonynak a fejlődési távlatait. Századunk elején, amikor a premo­­nopolista kapitalizmus monopolista ka­­italizmussá alakult át, Lenin arra k­övetkeztetésre jutott, hogy az impe­rializmus a kapitalizmus fejlődésének legfelsőbb foka, s egyben e fejlődés utolsó szakasza, a szocialista forrada­lom előestéje. A nemzetközi kommu­nista mozgalomban ezt az időszakot helyesen jellemezték az imperializmus korszakának, — minthogy ez volt az egyedüli egységes átfogó rendszer —, a háborúk korszakának, mivel a nem­zetközi kapcsolatokat kizárólag az im­perializmus törvényszerűségei hatá­rozták meg, a proletárforradalmak korszakának, mivel ezek valóra váltá­sának anyagi feltételei megérlelődtek A Szovjetunió Lenin által létreho­zott és vezetett Kommunista Pártjá­nak történelmi érdeme, hogy az új történelmi feltételeknek megfelelően az orosz proletariátust a kapitalizmus elleni ostrom megindítására mozgósí­totta és megvalósította a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat Ezáltal az imperial­zmus világfrontjában sza­kadás állt be , megkezdődött az impe­rializmus általános válsága s az impe­rializmus megszűnt egyedül átfogó rendszer lenni. A proletariátus a tör­ténelem folyamán első ízben uralkodó osztállyá lett. A szovjet állam sikeresen ellenállt a nemzetközi imperializmus m­iden, a szovjet állam megsemmisí­tésére törő kís életének és biztosította az új­ szocialista rendszer győzelmét. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatására gyökeresen megválto­zott a helyzet a nemzetközi munkás mozgalomban. A marxi-leniai forra­dalmi ideológia döntő győzelmet ara­tott az opportunizmus felett, s e győ­zelem a világ számos országában a kommunista pártok megteremtésében jutott kifejezésre. A nagy Október példája öntudatra ébresztette Kelet elnyomott népeit, tényekkel bizonyította be, hogy sza­bad népekké válhatnak. Letűnt a gyar­matok zavartalan kizsákmányolásának és elnyomásának időszaka, megkezdő­dött a gyarmati rendszer válsága. Új korszak kezdődött az emberiség történetében, a kommunista proletár világforradalom kezdetének korszaka, egy új osztály uralmának korszaka, a proletárdiktatúra korszaka — így jel­lemezte zseniális előrelátásával ezt a korszakot Lenin. „A kapitalizmusnak és a kapitalizmus maradványainak megsemmisítése, a kommunista rend­szer alapjainak lerakása, a világtör­ténelem most megkezdődött új kor­szakának a tartalma“ — írta. E korszak elején az imperializmus­nak még erős hadállásai voltak világ­­viszonylatban ; uralma a földkerekség területének több mint 83 százalékára kiterjedt, rabigában tartva a föld lakosságának csaknem 93 százalékát. Éppen a világviszonylatban fennál­ló erőviszonyok helyzete tette lehető­vé a nemzetközi imperializmusnak, hogy elfojtsa Kelet népeinek felsza­badító harcát, h­ogy új gyarmati le­­igázó háborúkat kezdjen Abesszíniá­ban, Mandzsúriában, hogy megfojtsa a köztársasági Spanyolországot, hogy számos országban uralomra juttassa a fasizmust. Végül az imperializmus és rohamcsapata, a fasizmus, kirobban­tották a világháborút, arra számítva, hogy a Szovjetunió elleni agresszióval visszafordíthatják a történelmi fej­lődés menetét. A Szovjetunió azonban nemcsak ellenállt a harcban, hanem a fasizmus felett aratott történelmi győ­zelmével megsemmisítő csapást mért az imperializmus egészére kedvező feltételeket teremtve ily módon a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcának kibontakozására. Noha az imper­alizmus elkeseredett ellenállást tanúsított, képtelennek bi­zonyult arra, hogy eltorlaszolja az új szocialista forradalmak útját. E for­radalmak győzelme folytán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által ütött rés hatalmas frontális szaka­dássá változott. A szocializmus kilé­pett egyetlen ország keretiből. A szo­cializmus átalakulása államok világ­­rendszerévé, napjaink alapvető törté­nelmi valósága. Lehetetlen tudomá­nyosan jellemezni korunkat e valóság­ból való kiindulás nélkül, anélkül, hogy ezt a valóságot ne tükröznénk megfelelően. Nemcsak az a lényeges, hogy a szocialista világrendszer a világ népeinek több mint egyharma­­dát és a földkerekség óriási területét öleli fel, hanem az a tény is, hogy fejlődésének olyan új szakaszába lé­pett, amelyben teljes mértékben biz­tosítva van a szocializmus győzelme a világrendszer keretében, egészében véve. Éppen ez bizonyítja a világ át­alakulásának visszafordíthatatlan jelle­gét. A szocializmus erői ugyanakkor vi­lágviszonylatban növekednek a nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lom szüntelen erősödése révén ; korunk fejlődési törvénye ez. A kommun­sta és munkáspártok, amelyek 87 ország­ban több mint 36 millió embert szám­lálnak soraikban, sok száz millió dol­gozót lelkesítenek a békéért, nemzeti függetlenségért, demokráciáért és szo­cializmusért vívott harcban. Korunk alapvető valósága azt mutat­ja, hogy miközben a szocialista vi­lágrendszernek és a szocializmus erői­nek befolyása rohamosan növekszik, a kapitalista világrendszert a mélységes hanyatlás és bomlás folyamata hatja át, s jelenleg általános válságának új szakaszába lépett. A burzsoá ideoló­gusoknak a „kapitalizmus regeneráló­dásáról“ szóló dajkameséi dacára a kapitalizmus régi betegségei, belső és külső ellentmondásai tovább súlyos­bodtak, fokozódott az egész tőkés rendszer ingatagsága, az osztályanta­­gonizmusok pedig min­den eddiginél jobban kiéleződtek. A háború utáni években ,a gyarmati rendszer gyors bomlása következtében az imperializmus hatalmas csapást szenvedett. Történelmi jelentőség szempontjából ez a második legfonto­sabb esemény a szocialista világrend­szer létrejötte után. Több mint más­fél milliárd ember rázta le a gyarmati rabság láncait. Az egykori gyarmatok és félgyarmatok helyén körülbelül 40 új szuverén ál­lam jelent meg, egyre nyilvánvalóbb az imperializmus régi tartalékainak át­alakulása, a békeharc, az anti­mperia­­lista harc aktív erőivé Joggal állapítja meg a moszkvai Értekezlet Nyilatkoza­ta, hogy korunk nemcsak a szocialista forradalmak kora, hanem a „nemzeti felszabadító forradalmak kora" is. A szocialista világrendszer a kolo­nializmus ellen vívott határozott har­cával, az imperializmus megtorló ak­cióinak megbénításában betöltött sze­repével s azáltal, hogy internacionalista segítséget nyújt a gyarmat­ járom alól felszabadult fiatal államoknak függet­lenségük megszilárdításában, nemzeti iparuk megteremtésében — a népek biz­tos támasza lett a szabadság és a ha­ladás felé irányuló törekvéseik való­­raváltásában. Napjainkban a gyűlöletes gyarmati rendszer maradványainak teljes és végleges felszámolása az élet parancso­ló szükségessége. A történelem e kér­lelhetetlen ítéletét tükrözi az ENSZ ha­tározata az összes gyarmati népek függetlenségének megadásáról. A világon végbement óriási átalaku­lások kifejezésre jutnak abban, hogy az imperialista országokban jelenleg körülbelül 500 millió ember él, vagyis a földkerekség lakosságának közel 25 százaléka; a szocialista országokban egy milliárd ember, azaz 35 százalék, a többi 1.300.000.000 — a földkerekség lakosságának több mint 40 százaléka pedig — azokból a népekből tevődik össze, amelyek már felszabadultak a gyarmati rendszer igája alól vagy fel­­szabadulásukért harcolnak. A merőben más ma a világ képe; a vi­lághelyzet gyökeresen megváltozott ah­hoz képest, amikor még indokolt volt úgy jellemezni a kort, mint „az im­perializmus, a háborúk és a proletár­forradalmak korszaka“. Ez a jellemzés nem tükrözné teljes mértékben korunk lényeges valóságát, elsősorban a szo­cialista világrendszer kialakulását és fejlődését valamint befolyását az embe­riség fejlődésére. A marxizmus-leniniz­­mustól teljesen idegen, h­ogy elavult, az élet által túlhaladott megfo­galmazásokba kapaszkodjék. A mar­xista-leninista elmélet ereje abban áll, hogy lépést tart az élettel, szüntelenül új következtetéseket von le az élet ala­kulásából, szüntelenül fejlődik az új realitások tudományos elemzése révén. A moszkvai Értekezlet Nyilatkozatában foglalt értékelés érdeme éppen abban rejlik, hogy tekintetbe veszi a vilá­gon végbement nagy átalakulásokat és megmutatja ennek jövőbeni fejlődési útjait. A revizoristák ideológiai alchimiája­­ és a valóság A moszkvai Értekezlet Nyilatkozata helyesen hangsúlyozza, hogy korunk „A két ellentétes társadalmi rendszer — a szocialista rendszer és a kapitalis­ta rendszer — harcának korszaka“. E harcnak objektív jellege van, amely a két rendszer társadalmi-gazdasági ter­mészete közti­l békíthetetlen ellentét­ből fakad. De a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok erőfeszí­tései arra irányulnak, hogy a két rend­szer közti harc ne a katonai összeüt­közés formáját öltse magára hiszen ez a tudomány és a technika fejlődésének jelenlegi feltételei között felmérhetet­len pusztítással és veszteségekkel járna minden nép számára, hanem a gazda­sági verseny és az ideológiai harc for­máját. A gazdasági versenyben egyre nyil­vánvalóbban kitűnik a szocializmus felsőbbrendűsége, annak a társadalmi rendszernek a felsőbbrendűsége, amely biztosítja a termelő erők példátlan üte­mű fejlődését, a tudomány és a techni­ka akadálytalan haladását, a széles tömegek anyagi és kulturális élet­­színvonalának növekedését. 1950— 1959 között a szocialista országok rész­aránya a világipari termelésben az acélnál 19,2 százalékról 30,9 százalék­ra, a nyersvasnál 18,5 százalékról 35,5 százalékra a szénnél 28,2-ről 49,8 szá­zalékra növekedett. A szocialista orszá­goknak a gazdasági verseny során el­ért sikerei a legfőbb hatást gyakorol­ják a világforradalom menetére, lel­kesítik a tőkésországok dolgozóit a felszabadulásukért vívott harcukban, jelentősen megkönnyítik e harc felté­teleit. Az élet szertefoszlatja a jelenkori revizionisták ama elméleteit, amelyek szerint a békés egymás mellett élés lemondást jelent az osztályharcról. D. Starobin amerikai revízion­sta például ideológiai alchim­ista receptet ad: azt állítja, hogy „a konkurrencia alap­ján történő egymás mellett élés“ fel­tételei között nemzetközi téren úgyne­vezett „ozmózis“, vagyis egy „kétol­dali folyamat“ megy végbe, amelynek során az egyik társadalmi rendszer ele­mei fokozatosan behatolnak, beleolvad­nak a másik társadalmi rendszerbe és viszont, azaz egy kölcsönös „ abszorp­ció“ áll fenn. Norman Thomas, az úgy­nevezett amerikai szocialista párt egyik vezetője, tovább megy ennél a képte­lenségnél és így bölcsködik , ha az USA és a Szovjetunió kapcsolata az egymás mellett élés vonalán fognak fejlődni, „a két ország gazdasági rend­szere között olyan nagy hasonlatossá­gok alakulnak ki az elkövetkezendő évtizedekben, hogy az őket elválasztó éles ideológiai konfliktus meg fog szűnni“. Gustav A. Weite, katolikus író úgy véli, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország egymás mel­lett élési politikája „ellentétben áll magával a leninizmus jellegével“. S ez a jezsuita reverendába bújt „kiváló leninista“ a forradalmi marxizmusért „aggódva“ tudálékosan és paposan vonja le a végkövetkeztetést; vagy a Szovjetunió kommunistái hűek a mar­­xizmus-leninizmushoz, de akkor a békés egymás mellett élés eszméje ellen vannak, vagy pedig a békés egymás mellett élésért szállnak síkra, de ez azt jelenti, hogy megtagadták a marxizmus-leninizmust. Hiába nyugtalankodik Wetter úr, hiába van oda, hogy megmentse a marxi-lenini elmélet tisztaságát! Hi­­szen a kommunisták éppen azért vé­delmezik következetesen a békés egy­­más mellett élés lenini elvét, mert hű­ek a marxizmus-leninizmushoz. A té­nyek azt bizonyítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája megfelel valamennyi nép alapvető és ezzel egyi­dejűleg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek, a szocializmus megszilár­dítása érdekeinek; a békés egymás mellett élés az objektív jellegű osztály­harc formája, s mint ilyen különböző frontokon : politikai, gazdasági, ideo­lógiai vonalon bontakozik ki, s ennek során a szocializmus hadállásai szün­telenül erősödnek, az imperializmus hadállásai pedig gyengülnek. A szo­cialista rendszer éppen a békés egy­más mellett élés elvei valóra váltásáért folyó harc feltételei közt vívta ki óriási sikereit a gazdasági építő munkában, a népek nemzeti felszabadító mozgalma pedig ellenállhatatlan erővel fejlődött, magasra csaptak az osztályharc hill-i­lámai a tőkésországokban, fokozódott a tőkésrendszer bomlási folyamata. Abból is­­ tűnik a moszkvai Értekez­let Nyilatkozatában foglalt tudományos elemzés mélyreható jellege, hogy nem­­szorítkozik csupán a két rendszer köz­ti harc törvényszerű jelenségének — korunk e lényegbevágó valóságának — megállapítására, hanem azt is meg­mutatja, mely erők győzedelmeskednek ebben a harcban, s mi lesz e Harc el­kerülhetetlen eredménye. A valóság az hogy korunkban az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer határozza meg függetlenül attól, hogy a burzsoá ideológusok, az opportunisták, a revi­zionisták — mint valami építőkocká­val a játszadozó gyerekek — m­iven „elméleti“ építményeket eszkáb­álnak, s milyen szofizmákat és „ mágikus“ meg­fogalmazásokat agyalnak ki. Ismeretes, hogy az egyik rendszer­ből a másikba való áttérés időszakai­­ban létezik egy olyan szakasz, amint a régi rendszer, noha már nem tudja legyőzni az újat még vezető szere­pet tölt be, fékezve a történelmi fejlődést. ELŐRE Közös tervezgetés Számtalan szóra­kozási lehetőséget kí­nál vasárnap estére pihenő dolgozóinak Brassó. Két színház közt választhatnak azok, akik a színda­rabot vagy az operát kedvelik, gazdag mű­sorral hívogatnak a Kultúrpalota plakát­jai, a mozielőadások­ban is válogathat ki­ki ízlése, érdeklődése szerint. De vonzó műsor várja az ifjakat és időseket egyaránt a város Választók Há­zaiban is. — Mi a program ma estére? — kérdez­zük Popa Paraschi­­vától, a 13-as számot viselő Választók Há­zának felelősétől. — Idős munkáso­kat hívtunk meg, hogy beszéljenek a fiatalabbaknak a le­tűnt tőkés-földesúri rendszer idejében tör­tént választásokkal kapcsolatos emléke­ikről. Közben nyílik a Választók Házává át­alakult klubterem aj­taja és betódul rajta egyszerre vagy 15 em­ber. idősebbek és fia­talok, nők, férfiak vegyesen. A Vörös Partizán posztógyár dolgozói. Mire kigyúlnak a mennyezet csillárjai, zsúfolásig telik a tá­gas terem, minden széknek akad gazdá­ja. Az érkezők ba­rátságosan köszöntik egymást. Régi isme­rősök vagy az üzem­ből vagy az utcából, ahol laknak. Olyan otthonias a hangulat, mintha a teremben lévők egyetlen nagy családot alkotnának. Hét órakor elcsende­sedik a zsongás, az idős munkásoké a szó. Előadás? Nem, nem lehet annak ne­vezni az egyszerű szavakkal elmondott visszaemlékezéseket amelyek a régi rend­szer hazug, népámító választási komédiáit idézik fel. — Rafiu Valér­a hír­hedt népnyúzó ügy­véd volt a jelölt — emlékszik vissza egy 37 év előtti válasz­tásra Bangala Ion nyugdíjas vasmun­kás. — Azzal bolon­dította a választókat, hogy kikövezteti az utcánkat és bevezet­teti a vízvezetéket. A pénzt is összegyűjtöt­te rá, tekintélyes summát a kisembe­rek zsebéből. Persze soha se láttuk vi­szont a pénzünket, kövezett járdát, víz­vezetéket is csak népi demokratikus rend­szerünk éveiben ka­pott az utca. — A mi képvise­lőink, akiket a Nagy Nemzetgyűlésbe vagy a néptanácsba jelö­lünk nem ígérgetnek, hanem cselekszenek — jegyzi meg Szé­kely András eszter­gályos — együtt dol­goznak választóikkal a közösség javára. Csak meg kell nézni a Vörös Partizán te­zem környékét. Meny­nyit változott, szépült a népi hatalom évei alatt. Késő este távoztunk a Választók Házából, ahol még senki sem készülődik hazafelé. Bizonyára azért nem, mert mint az egyik szövőgyári munkás­­asszony mondta: Jól esik együtt lenni a választások előtt, kö­zösen tervezgetni a jövőt. S. B. Tájékoztató Vojtec, a Román Népköztár­saság Minisztertanácsának alelnöke, ja­nuár 31-én kihallgatáson fogadta Iván Kuzmics Zsegalint, a Szovjetunió új bu­karesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (Agerpres) A NAPOKBAN érkeztek vissza azok a román turisták, akik a Carpati Tu­risztikai Hivatal által rendezett kirán­dulás keretében ellátogattak a Magyar Népköztársaságba. Egy másik csoport most indult el ugyancsak a Magyar NK ba. A február 11 és 25 között Bulgá­riába induló csoportba máris elfogad jelentkezőket a Carpati iroda. ÁLLATTENYÉSZTÉSI értekezletet tartottak a Galac tartományi Pecheán a kollektív gazdaságok. A tanácskozás részvevői megtekintették a pecheai kol­lektív gazdaság tehénistállóit; ez a gazdaság tavaly 398 fejőstehén után 777.000 lej jövedelmet ért el. KÉTMILLIÓ HATSZÁZEZER LEJT meghaladó összeget takarított meg a fővárosi Electronica vállalat a múlt év­ben a termelésben alkalmazott 400 újí­tás révén. Ebben az évben 46 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók s ezek közül tizenkettőt már bevezettek a termelésbe. ÜZEMBE HELYEZTÉK Borsabá­­nyán az új vízművet, ahol a legmaga­sabb igényt kielégítő korszerű berende­­zéssel tisztítják és klórozzák a vizet. KÉT Új kereskedelmi egység nyílt meg Szebenben. Az egyik villamos és háztartási cikkeket, a másik illatszereket és kozmetikai cikkeket árusít. JANUÁRBAN 1800 tonna cementet küldött terven felül az építési munka­telepeknek a békási cementgyár. Ennyi cement 200 lakás építéséhez elegendő. A TARTOMÁNYI szállítási vállalatok gépkocsiállománya több mint 2200-al növekszik ebben az évben. Ezen belül az utasforgalmat lebonyolító autóbuszok száma négyszázharminccal emelkedik, s ez új autóbuszvonalak létesítését teszi lehetővé. A nagytermelékenységű bille­nő tehergépkocsik száma az idén 50 szá­zalékkal gyarapodik. Az első tétel, mint­egy 200 gépkocsi mér meg is érkezett Galac, Ploiesti, Krisána, Olténia és más tartományokba. SZABÓSÁG, cipész, asztalos, bádo­gos, fényképész, rádiójavító műhely és más kisipari szövetkezeti egység — ösz­­szesen 438 működik Hunyad tarto­mányban. Az idén további szövetkezeti egységek létesülnek Kudzsiron, Petro­­zsényben, Lupényben, Vulkánban és a tartomány más ipari központjaiban. PREAJBAN, az új faipari kombinát­ban, a tavaly májusban beindult panel részleg 9000 köbméter, a fűrészgyár pedig 60.000 köbméter árut gyártott. A két részleg végső kapacitása: 15.000 köbméter panel és 67.000 köbméter fűrészáru. Január elején megkezdte a termelést az évi 250.000 négyzetméter termelőképesség­i parkettgyár is. Még pirosban áll a kombinát utolsó részlege, a hajlított bútorgyár, ahol a második negyedévben indulnak meg a techno­lógiai próbák-DON QUIJOTE-t, a kiváló szovjet filmalkotást jelenleg két newyorki mo­ziban vetítik nagy sikerrel. A newyorki sajtó lelkeshangú cikkekben méltatja a szovjet filmművészet remekművét. A GALACI pályaudvaron állomásozik most a hét szakorvosi rendelőből álló vasúti egészségügyi karaván. A kara­­ván orvosai tíz nap alatt 6300 beteget kezeltek. KÉT ELŐADÁSSAL készülnek a dé­­vai Állami Esztrád Színház művészei a választásokra. A két műsort a tartomány városaiban és falvaiban mutatják be. A­ színház együttese eddig Szerdahelyen, Peterden, Dobrán, Magyarigenben és más helységekben tartott előadást. SOROZATBAN GYÁRTJÁK majd az épületelemeket a Resicán most létesülő munkatelepen, ahol naponta két lakás építéséhez szükséges falmező készül. HATVAN ÚJFAJTA gyapjú és se­lyem kötöttáru modell gyártását kezdte meg januárban a szebeni Vörös Zászló üzem. A tavalyihoz képest jelentősen javult a termékek minősége. JANUÁR 28-ÁN kezdődött és feb­­uár 28-ig tart a fővárosban a „fehér­neműk hónapja". Ez idő alatt bőséges választékban kerülnek a boltokba visa­­nak, puplinok, ócska és egyéb ágynemű* anyagok. 3300 DOLGOZÓ üdült csupán ja­­nuárban az Olt völgyében lévő gyógy­fürdőkön — Calimánestin, Govorán és Olánestin. Az egész éven át a dolgozók rendelkezésére álló, korszerűen felsze­relt üdülőtelepek befogadóképességét tovább növelték. TERJED A NYÚLTENYÉSZTÉS­I szövetkezetek felvásárlásai nyomára 1980 végén csupán a Maros-Magyar Autonóm tartományban mintegy 1000, Brassó tartományban mintegy 2000 nyulat vásároltak fel magántenyésztők­­től, Dobrudzsa tartományban mintegy kétszer annyit a kollektív gazdaságok­­tól. A Babadag rajon­ kollektív gazda­­ságok 30.000 lejt meghaladó jövedelem­re tettek szert a házinyúl tenyésztése révén. BOSTONBAN hatalmas tömeg kö­vekkel és záptojásokkal dobálta meg azt a fasiszta bandát, amely megkísérelte megzavarni az Egzodus című amerikai film vetítését. A film megrendítő jele­netekben mutatja be a nácik kegyetlen­kedéseit Bergen-Belsenben és más kon­centrációs táborokban. MAROS-MAGYAR AUTONÓM tar­­tományban a felszabadulás előtt mind­össze hat kórház működött 1200 ággyal, poliklinika és szülőotthon pedig egy sem volt. A tartomány területén 132 or­­vos és 402 egészségügyi személyzet dolgozott. Ma 17 kórház 4158 ággyal, 650 ágyas TBC szanatórium, 14 korsze­rűen berendezett orvosi rendelő, 444 ágyas szülőotthon áll a dolgozók ren­delkezésére s ezekben 811 orvos, 2238 egészségügyi segédszemélyzet látja el a betegeket. ÖTVENNÉGY tisztaselyem-kendő modell gyártását vezeti be az első ne­gyedévben a fővárosi Ana Ipotescu se­­lyemszövöde, mintegy 200 féle színvál­­tozatban. Az év első hónapjában már bevezették fémszálakkal átszőtt selyem­kendők, fátyolkendők és­­„surah“ szö­vésű kendők gyártását. 1961. február 1., szerda Időjárót A Központi Meteorológiai Intézet je­­lenti január 31 -én este. Változó, többnyire borús égbolt. He­lyenként csapadék. Mérsékelt, az or­szág nyugati részében erősödő szél* Enyhén emelkedő hőmérséklet: nappal mínusz 2 fok és plusz 10 fok között, éjjel plusz 1 és mínusz 9 fok között, he­lyenként emelkedő irányzattal.

Next