Előre, 1963. február (17. évfolyam, 4745-4768. szám)

1963-02-01 / 4745. szám

2 (Folytatás az X. oldalról) főigazgatóság, a malomipari főigaz­gatóság. Az állami terv előirányzata sze­rint 1962-ben az iparban a mun­katermelékenységnek 8,5 százalékkal kellett volna növekednie. Ezzel szemben csak 6,6 százalékos növeke­dést értünk el, ami megköveteli, hogy a minisztériumok és a vállala­tok vezetőségei, a szakemberek és az összes dolgozók elsődleges feladat­ként figyelmük középpontjába állít­sák az 1963. évi tervelőirányzatok teljesítését, s az elkövetkező években pedig a munkatermelékenység még fokozottabb növelését, mivel ez 1962-ben befejeztük a mezőgazda­ság kollektivizálását, s így csaknem négy esztendővel határidő előtt tel­jesítettük a 111. Pártkongresszus cél­kitűzését a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén. Szentesítettük a szocializmus végérvényes diadalát hazánkban. Megerősödött a mezőgazdaság mű­szaki-anyagi alapja, újabb 9200 trak­torral, 9100 vetőgéppel, 5000 gabona­­kombájnnal, valamint jelentős szá­mú új és tökéletesített más mező­­gazdasági géppel. Hat új gép- és traktorállomást létesítettünk. 1962 végén a mezőgazdaság 56 500 traktorral, 52 600 vetőgéppel, 28 400 gabonakombájnnal és számos más géppel rendelkezett. Az egy traktorra jutó átlagos szántóterület az 1959. évi 270 hektár­ról 1962-ben 170 hektárra csökkent. Folytatódott a kollektív gazdasá­gok gazdasági-szervezeti megszi­lárdulása. Az egy kollektív gazdaságra jutó át­lagos mezőgazdasági terület az 1961. évi 930 hektárról 1962-ben 1611 hek­tárra növekedett, ezzel egyidejűleg pedig jelentősen gyarapodott a gaz­daságok állóalapja. Ily módon ked­vező feltételek jöttek létre az 5626 kollektív gazdaság fejlesztésére. Ezek a gazdaságok több mint 3,2 millió családot és több mint kilenc millió hektár mezőgazdasági területet ölel­nek fel. Az állami gazdaságokban kizáró­lag géppel szántottak, vetettek és takarították be a kalászosokat, a kollektív gazdaságokban pedig eze­ket a munkákat kétharmad részben gépesítették, a kollektív gazdaságok területe jelentős növekedésének kö­rülményei között. A gép- és traktorállomások több mint 27 millió normálhektár munkát végeztek, s a tervet 114 százalékban teljesítették. A munkálatok volu­mene a megelőző évhez viszonyítva 32 százalékkal, 1959-hez viszonyítva pedig csaknem háromszorosan nö­vekedett. A gép- és traktorállomások a nor­málhektár önköltségét 1,6 százalék­kal csökkentették a tervelőirány­zathoz viszonyítva és négy százalék­kal az 1961. évi eredményekhez ké­pest. Ez elsősorban a gépállomány jobb kihasználásának tulajdonítható. A mezőgazdaságban felhasznált műtrágya mennyiség 1961-hez vi­szonyítva növekedett, ugyanakkor jelentősen nagyobb mennyiségű ro­var- és gombaírtó szert használtak. A búzatermés nagyobb, a kukori­catermés viszont a szárazság miatt kisebb volt, mint 1961-ben, összesen döntő tényezője a szocialista gazda­ság fejlesztésének és az életszínvonal emelésének. Ebből a célból a népgazdaság valamennyi ágának rendszeres mű­szaki fejlesztésével egyidejűleg a műszaki-szervezési intézkedéseket a vállalatoknak juttatott új technika minél teljesebb kihasználására, a vállalatok szakosításának elmélyíté­sére és ezen az alapon a termelési folyamatok szakosítására, gépesíté­sére és automatizálására kell irányí­tani. Ez feltétele a káderek szakkép­zettségi foka szüntelen emelésének, annak biztosítására, hogy a munka­termelékenység a hatéves tervben előirányzott feladatok színvonalának megfelelően emelkedjék. 1,7 millió tonnával több gabona ter­mett, mint 1934—1938 években ; ez biztosítja a lakosság növekvő fo­gyasztását és a népgazdaság más szükségleteit. 1962 őszén 2850 ezer hektárt ve­tettünk be búzával, csaknem telje­sen gépi eszközökkel és optimális időszakban . 1962-ben a fajta és a kor szem­pontjából tovább javult az állatál­lomány struktúrája, az állomány körülbelül az 1961. évi színvonalon maradt, noha az ország egyes vi­dékein a szárazság miatt nehezek voltak a takarmányozási körülmé­nyek. Az állami gazdaságok szarvasmar­ha állománya elérte a 429 ezer főt, ami 87 000-rel több, mint 1962 ele­jén ; a sertésállomány az 1050 ezer főt 83 000-rel többet ; a juhállomány az 1387 ezer főt, 116 ezerrel többet. A kollektív gazdaságokban gyara­podott a közös tulajdont képező ál­latok száma, főképpen állatvásárlás, valamint saját tenyésztésű szaporo­dás formájában. Az állam csaknem egy milliárd lej hitelt nyújtott a kollektív gazda­ságoknak az állattenyésztés fejlesz­tésére. Az állami alaphoz beérkezett me­zőgazdasági termékek mennyisége 1961-hez viszonyítva búzából-rozs­­ból 15 százalékkal, kukoricából 8 százalékkal, zöldségféléből 22 száza­lékkal, szőlőből 59 százalékkal, hús­ból 16 százalékkal, tejből 11 száza­lékkal, gyapjúból összesen 15 száza­lékkal, — ebből a finom- és a fél­­finom gyapjú 24 százalékkal — to­jásból 11 százalékkal növekedett. Az állami alaphoz beérkezett ter­mékmennyiségből az állami gazda­ságok hozzájárulása a következő: búza-rozs 38 százalék, napraforgó 14 százalék, zöldség 26 százalék, hús 27 százalék, gyapjú összesen 17 szá­zalék, finom és félfinomgyapjú 27 százalék, tehéntej 41 százalék. A mezőgazdasági káderek újrabe­­osztásának következtében az összes szocialista gazdaságok főiskolai kép­zettségű szakemberekkel rendelkez­nek. 1962-ben körülbelül 800 000 kollektivista, állami gazdasági és gép- és traktorállomási dolgozó vett részt a hároméves agro-zootech­­nikai oktatás első évének tanfolya­­main. Az erdőgazdálkodásban 75 600 hektárt erdősítettünk, ebből 8200 hektár leromlott területet. A terv­­előirányzatokat túlszárnyaltuk. A melléktermékekből származó faanyag hasznosítása fokozódott, s 13 százalékát tette ki az 1962-ben ki­termelt faanyagnak: vegyiparba, a cellulóz, és papír­iparba ruházták be. A hatéves terv első három éve alatt az állami alapokból eszközölt beruházások összege meghaladja a 82 milliárd lejt, 77 százalékkal na­gyobb mint az 1957—1959 időszak­ban és körülbelül egyenlő az 1960 előtti hat évben elért volumennel. Az 1962-ben üzembehelyezett ál­lóalapok volumene meghaladta a 27 milliárd lejt és 14 százalékkal na­gyobb volt mint az előző évben. Számos nagyjelentőségű ipari ob­jektumot helyeztünk üzembe, még­pedig : A villamos- és hőenergia-iparban 1962-ben új áramfejlesztő gépcso­portokat helyeztünk üzembe 220 MW összteljesítménnyel. 100 MW üzem­behelyezésével a békási V. I. Lenin vízierőmű most teljes tervszerű ka­pacitásával (210 MW) termel áramot. A kohászati iparban­ egy évi 485 000 tonna termelőképességű nagyolvasztót, egy évi 270 000 tonna termelőképességű Martin-kemencét, egy évi 240 000 tonna teljesítőképes­ségű sodronyhengerművet és egy évi 300 000 tonna termelőképességű könnyű idomhengerművet a vajda­hunyadi kohászati kombinátban. Az évi 220 000 tonna termelőképességű 2. számú nagyolvasztót és az évi 450 000 tonna termelőkapacitású érc­dúsítót a resicai fémipari kombinát­ban, a második évi 20 000 tonna ter­melőképességű gépsort a Bucuresti hegesztett cső­gyárban. A gépgyártó és fémfeldolgozó ipar­ban : a baneasai rádióalkatrész- és félvezető gyárat, a Bucuresti szer­számgépgyárat (részben) és a Bucu­resti öntöttvas-fűtőtest és fürdőkád gyárat (részben). A vegyiparban, a cellulóz- és pa­píriparban , a roznovi nitrogénes műtrágyakombinátot 210 000 tonna ammóniumnitrát, 73 000 tonna am­móniák és 10 000 tonna karbamid évi termelőképességgel, évi 300 000 tonna szemcsézett szuperfoszfáttal növel­tük a novodari szuperfoszfát- és kénsavgyár termelőképességét; az évi 1 millió gépkocsi-traktor-repü­­lőgép-abroncsot gyártó Popesti-Le­­ordeni-i Danubiana gumiabroncs­gyárat. A suceavai cellulóz-papír- és papírzsák kombinátot 150 millió da­rab papírzsák, 50 000 tonna cellulóz- és 60 000 tonna papír évi termelőké­pességgel ; a kiskapusi Nicolae Teclu évi 5000 tonna termelőképességű füstfekete gyárat; a borzesti vegyi­pari kombinát zsíros alkoholt gyártó berendezését 3000 tonna évi terme­lőképességgel. A kőolajiparban: a brazi kő­olajfinomító központi gázabszorp­ciós és frakcionáló berendezését évi 250 000 tonna termelőképességgel ; évi 22 000 tonna kapacitású biturrr­­berendezést a cimpinai kőolaj fino­mítóban. A faiparban nagyfontosságú rész­legeket helyeztünk üzembe a sucea­vai, pitesti, comanesti és focsani új faipari komplexumok keretében, üzembehelyeztük az aradi és rédá­­nsi bútorgyárakat és továbbfejlesz­tettük a szamosújvári, brailai, galó­cáéi és Tirgu Jiu-i komplexumok termelőkapacitását. Az építőanyagiparban, új cement­sorokat a fieni és békási gyárakban évi 640 000 tonna össztermelő képes­séggel, további 50 500 köbméter évi termelőképességgel növeltük a bras­sói és a bukaresti épületelem-gyár termelőkapacitását. Az élelmiszeriparban­­ új korsze­rű egységek létesültek mint : a konstancai malom- és sütőipari, va­lamint kekszgyártó komplexum, a bukaresti csokoládégyár, a nagybá­nyai, tordai és brassói tejtermék­gyárak, a iasi Unirea olajgyár fino­mító részlege. Nagyszabású munkálatok folytak 1962-ben a hatéves terv egyes nagy­­jelentőségű ipari létesítményeinek építőtelepein .Ilyenek a galaci ko­hászati kombinát, az Argesen épülő 16 Februári­ vízierőmű, a maros­­ludasi hőerőmű, a craiovai villamos­­sági- és hőellátó központ, a bráilai műréstgyár, a craiovai földgáz- ké­­mizálási ipari komplexum, a brazi petrokémiai kombinát, a Turnu Ma­­gurele-i műtrágya kombinát, a brá­ilai műselyem- kordháló-gyár, a iasi műanyaggyár, a cálárasi szalma­cellulóz- és papírgyár, a bukaresti armatúra és vasárugyár, a mára­­marosszigeti faipari komplexum, a bákói bútorgyár, a bicsesti cement­gyár és mások Lakásépítési beruházások volu­mene 2,1 milliárd lej volt, az összes beruházások 6,7 százaléka, 13 száza­lékkal több mint 1961-ben. Az építő- és szerelőipar termelése 1962-ben 1961-hez viszonyítva 13,2 százalékkal növekedett, ami jelentős részben az építő-szerelő ipar te­vékenysége megjavításának kö­szönhető Az építkezéseknél felhasznált elő­regyártott betonelemek volumene 49 százalékkal nagyobb volt mint 1961-ben és a felhasznált beton­mennyiség 12 százalékát tette ki. Tovább bővítettük a nehéz- és munkaigényes munkák gépesítését, megjavult a tervezőmunka azáltal, hogy ésszerűbb műszaki és gazdasá­gi megoldásokat alkalmaztunk, újabb haladást értünk el az építke­zések iparosításában. Eredményeket értünk el az épít­kezések minőségének megjavítása 1962-ben a nemzeti jövedelem kö­rülbelül 7 százalékkal növekedett 1961-hez képest és 30 százalékkal túlszárnyalta az 1959. évi színvona­lat. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 3 745 000 volt, csaknem 260 000-rel több mint 1961- ben és 690 000-rel több mint 1959- ben. 1962-ben a népgazdaság minden ágában befejeződött az RMP KB és a Minisztertanács 1961 júliusi hatá­rozatának alkalmazása a munkások Társadalmi-kulturális létesítmé­nyekre állami pénzalapokból több mint 1 milliárd lejt fordítottunk, ebből 560 millió lejt oktatásra és csaknem 400 millió lejt egészség­­védelemre. A hatéves terv első három évé­ben állami alapokból több mint 112 000 lakás épült, ebből 42 999 1962-ben­ Ugyanebben az időszak­ban a lakosság saját pénzeszközei­ből, főleg a falvakon mintegy 300 000 lakást épített. Továbbfejlődött az oktatás és a művelődés anyagi alapja .Az álta­lános oktatás számára több,­­mintt 3800 tanterem épült. A bukaresti, temesvári, galaci, iasi, craiovai, ma­rosvásárhelyi, bákói, konstancai­ főiskolások számára diákotthonokat adtak használatba mintegy 4500 fé­rőhellyel, továbbá étkezdéket egy­­egy sorozatban mintegy 2000 sze­mélyes kiszolgáló képességgel. Az 1962/1963-as tanévben az okta­tás valamennyi fokozatába 3 360 000 tanuló és főiskolai hallgató iratko­zott be, 8 százalékkal több mint az előző tanévben. A szakmai oktatásba beiratkozott tanulók száma elérte a 170 000-et és 6 százalékkal nagyobb mint az előző tanévben, a műszaki oktatásban és a műszaki mesteriskolákban a tanu­lók száma elérte a 64 500-at, vagyis 37 százalékkal nagyobb mint az 1961/1962 tanévben. A felsőfokú tan­intézetekben 98 000 diák tanul, 17 százalékkal több mint az 1961/1982 egyetemi évben. 1962 folyamán 69 350 káder végezte el a szakmai és mű­szaki iskolákat, 11 000 káder a fel­sőfokú tanintézeteket. 1962-ben 14 városi mozit helyeztek működésbe 9500 férőhellyel és 670- nel növekedett a falusi filmvetítő berendezések száma. A mozilátoga­tók száma 1981-hez viszonyítva csaknem 17 millióval, vagyis 10 szá­zalékkal gyarapodott. A színházak és zenei intézmények látogatóinak száma elérte a 13,6 milliót. terén, kivált a lakásépítkezéseknél, a befejező munkálatok és a szerelő­munkák minősége tekintetében. Egyes külföldi és hazai gépi be­rendezések késedelmes leszállítá­sa, valamint a műszaki dokumentá­ciós munkálatok idejében való biz­tosítása tekintetében mutatkozó fo­gyatékosságok következtében az építő- és szerelőipari termelési ter­vet 94 százalékra teljesítettük. Hozzávetőleges adatok szerint 3,5 százalékkal csökkent az építő-szere­lő ipar tényleges termelési önköltsé­ge a költség előirányzat szerinti árakhoz viszonyítva, és más alkalmazott kategóriák mun­kabérének növelésére vonatkozólag. A reálbér 1961-hez viszonyítva 4 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzjövedelmének nö­vekedése nyomán, a CEC takarékbe­tétek egyenlege 33 százalékkal na­gyobb volt mint 1961-ben, a betéte­sek száma pedig 19 százalékkal nö­vekedett. Az állami költségvetésből 17,6 mil­liárd lejt fordítottunk szociális-kul­­turális akciókra, 12,8 százalékkal többet mint 1961-ben. Ebből az ösz­­szegből: A rádió és a vezetékes rádió elő­fizetőinek száma elérte a 2 372 000-et, ami 10 százalékkal több mint 1961- ben volt, a televízió előfizetőinek száma pedig 149 000, ami 1961-hez képest 69 százalékos növekedést jelent. A napilapok évi példányszá­ma meghaladta az 1 milliárdot, vagyis négy százalékkal több, mint volt 1961-ben, a folyóiratoké a 82 milliót, ami 5 százalékkal több. Tovább javult a lakosság orvosi­­egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az év végén elérte a 138 700-at, az orvosi-egészségügyi körzetek száma a 3775-öt (ebből fa­lusi körzet 2823) a szülőotthonoké a 2030-at. 12 rájoni és városi polikli­­nika nyílt meg. 1962-ben körülbelül 700 lakosra jutott egy orvos. Tovább fejlődött a fürdő- és üdülőhelyek hálózata és tevékenysége. Újabb 5400 hellyel növekedett a tenger­parti fürdőhelyek befogadóképes­sége. 1962-ben 700 000 személy üdült vagy kapott gyógykezelést a fürdő- és üdülőhelyeken, a gyermektábo­rokban és gyermekkolóniákban. Javult a községgazdálkodási tevé­kenység. Több mint 380 kilométer­rel bővült a vízvezetékhálózat, több mint 400 kilométerrel a gázvezeté­kek hálózata. Jó eredményeket ér­tünk el a városi utasszállítás fejlesz­tése terén, azáltal, hogy további 58 trolibusszal és 390 autóbusszal növe­kedett a jármű­állomány és megja­vultak a szállítási körülmények. 1983 január elsején az országnak 18 759 009 lakosa volt. ★ A dolgozók jelentős sikerei, ame­lyeket az 1962. évi terv teljesítésével és túlszárnyalásával kivívtak, a hat­éves terv első két évének megvaló­sításaihoz hozzájárulva biztosítékul szolgálnak arra, hogy teljesíteni fogjuk az RMP III. kongresszusa ál­tal kijelölt nagyszerű feladatokat a szocialista építés kiteljesítéséért ha­zánkban. A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE a Román Népköztársaság 1962. évi állami tervének teljesítéséről is. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás VI. A dolgozók életkörülményeinek javításában elért eredmények — oktatásra 5,0 milliárd lejt, 17,6 %-kal többet, mint 1961-ben — kulturális és tudo­mányos célokra 1,3 „ — egészségügyi és nép­jóléti célokra 4,9 „ — társadalombiztosí­tásra 4,2 „ — állami gyermekpót­lékra • .2,2 „ »* 8,1 . H « » 11,4 n M H ,, 8-1 » * *• „ 16,0 ,1 m I. III. Szállítás 1982-ben az általános eszközökkel történő áruszállítási tervet 103,0 szá­zalékra, az áruforgalom tervét 103,8 százalékra, a személyszállításét 101,6 százalékra teljesítettük. 1961-hez vi­szonyítva a szállított áruk volu­mene 9,3 százalékkal, az áruforga­lom 13,5 százalékkal, a személy­szállítás 9,3 százalékkal növekedett. A vasúti szállításban a tervet 101,1 százalékban teljesítettük az áruszállítás tekintetében, 104,3 szá­zalékra az áruforgalom és 102,7 szá­zalékra a személyszállítás tekinte­tében, s az előző évhez képest 7,9, 10,0, illetőleg 7,6 százalékos növeke­­dést értünk el. Befejeztük az új brassói személy­­pályaudvar építését. Növekedett a vasúti szállítás ka­pacitása ; a vasúti hálózat 35 Die­sel-villamosmozdonyt 3088 teherva­gont kapott. 400 kilométeren nehéz síntípusokkal helyettesítették a meglévő vonalat, központosítási és rendszerezési munkálatokat végez­tek Filias, Csicsó Petrozsény, Lu­gos, Suceava, Pascani állomásokon. Javultak a gördülőanyag kihasz­nálási mutatószámai , növekedett a tehervonatok átlagos kereskedelmi sebessége, csökkent a veszteglési idő a műszaki állomásokon. A vasúti szállításban a munka­termelékenység 7,2 százalékkal nö­vekedett az előző évhez viszonyít­va, az önköltség pedig 6,8 százalék­kal csökkent. (Ideiglenes adatok) A gépkocsikkal történő szállítási tervet az áruszállításnál 103,7 szá­zalékra, az áruforgalom tekinteté­ben pedig 104,6 százalékra teljesí­­tettük. 1961-hez viszonyítva az áruszállítás volumene 9 százalékkal, az áruforgalom 10,3 százalékkal, a személyszállítás pedig 20,7 százalék­kal növekedett. Az általános célokat szolgáló gép­kocsi állományt 2360 tehergépkocsi­val, 925 billenő­ tehergépkocsival, 432 autóbusszal, 1100 pótkocsival egészítettük ki. 332 kilométer országutat korsze­rűsítettünk, s így 1962 végére a je­lenlegi országutak több mint fele modern. A hajóval történő áru- és sze­mélyszállítási tervet teljesítettük és túlszárnyaltuk. A Román NK ten­geri flottájával lebonyolított árufor­galom 1961-hez viszonyítva 55,6 szá­zalékkal növekedett, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a flotta három teherhajót kapott, összesen 19 800 regiszter-tonna űrtartalom­mal, két kőolajtartályhajót, össze­sen 38 000 regiszter-tonna űrtarta­lommal. A folyami flotta 7 vontató hajót kapott, összesen 6400 lóerő kapaci­tással, 10 uszályt, összesen 10 000 tonna kapacitással, 9 bárkát, össze­sen 9000 tonna kapacitással és egy 1­350 férőhelyes személyszállító hajót. IV. Beruházások-építkezések Az 1962-ben népgazdaságunkba­­ eszközölt beruházások össz-volu­­m­ene megközelítette a 32 milliárd lejt s (a kollektív gazdaságok saját alapjaiból eszközölt beruházásokon kívül) 3,5 milliárd lejjel, vagyis 12 százalékkal több volt mint 1961-ben. Az állam alapjaiból az iparba több mint 17 milliárd lejt, a mező­­gazdaságba 4,9 milliárd lejt, a szál­lításba 2,8 milliárd lejt ruház­tunk be. Az ipari összberuházások 27,6 szá­zalékát a fém- és gépgyártó iparba, 33,8 százalékát az energetikai és üzemanyag-iparba, 15,4 százalékát a t­k. O­R­E V. Áruforgalom 1962-ben a szocialista kereskede­­lem útján 53 milliárd lej (folyó árakban) értékű árucikket hoztunk forgalomba, s a tervet 100,4 száza­lékra teljesítettük. Az előző évhez viszonyítva az áru­eladás összvolumene 5,9 milliárd lejjel, vagyis 12,5 százalékkal növe­kedett (összehasonlítható árakban); az élelmiszerek eladása (a­ közélel­­mezést is beleértve) 13,8 százalék­kal, a nem élelmi cikkek eladása 11,5 százalékkal növekedett. Az 1960—1962 időszakban a növekedés átlagos évi üteme 14,4 százalék volt a III. Pártkongresszus Irányelveiben előirányzott 12,2 százalék helyett. Legfőbb árucikkek eladása 1961- hez viszonyítva a következőképpen növekedett: hús- és húskészítmé­nyek 3 százalék, friss hal 29 száza­lék, olaj 11 százalék, vaj 15 száza­lék, túró- és sajtfélék 18 százalék, tej 19 százalék, cukor 5 százalék, bor 13 százalék, friss gyümölcs 25 százalék, szövöttáru 10 százalék, kö­töttáru- és készruha 17 százalék, bőrlábbeli 6 százalék, kozmetikai cikkek 10 százalék, üveg-, porcelán- és fajanszáru 8 százalék. Jelentős mértékben tovább növe­kedett a hosszas használatra szolgáló árucikkek eladása. A növekedés a bútornál 20 százalék, a rádiókészü­lékeknél 30 százalék, a televíziós ké­szülékeknél 82 százalék, a mosógé­peknél 20 százalék, a villamos hűtő­­szekrényeknél 75 százalék, a varró­gépeknél 34 százalék, a karóráknál 11 százalék, a fényképezőgépeknél 46 százalék. Továbbfejlesztettük és korszerűsítettük a kicsinyben­ el­adási hálózatot. Számos üzletet nyi­tottunk és új berendezéssel láttuk el a meglevő üzlethelyiségeket. 1962-ben a Román NK külkeres­kedelmének volumene 1961-hez vi­szonyítva 9 százalékkal növekedett. Az 1960—1962 közötti időszakban a növekedés átlagos évi üteme 13,6 százalék volt, a hatéves tervben elő­irányzott 12,2 százalék helyett. A Román NK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság 1963. február 1, péntek Gábor Róbert és Türe Anton, a biharpüspöki gép- és traktorállomás két fiatal élmunkása munka közben (Illés Ferenc felvétele) Megjelent a Lupta de Clasa 1963 januári (!) száma A TARTALOMBÓL . GHEORGHE STOICA : Az 1933 februári harcok — a romániai munkásmozgalom forduló­pontja. — Minden erővel a népgazda­ság további fejlesztéséért. 1. MITRAN : „Vörös Grivica“ 1963. EMIL DRAGANESCU : A román ipar a népi hatalom éveiben. P. FURDUI : Az ifjúság soraiban végzett nevelőmunka tapaszta­lataiból. P. BERARU : A modern skolasz­tika munkában. N. IVANCIU : A jelenkori bur­­zsoá gazdasági gondolkodás zsákutcája. A KOMMUNISTA- ÉS MUNKÁSPÁRTOK SAJTÓJÁBÓL —Nagy-Britannia Kommunista Pártjának határozattervezete Anglia jövőjéről. — MAX REIMANN : Németor­szág Kommunista Pártjának feladatai a demokrácia védel­méért és a béke megóvásáért vívott harcban KRITIKA ÉS BIBLIOGRÁFIA Mint vidrakés az acélt vékony csíkokban szeli, „eszi" a forgó acéldarabot az eszter­gakés. Türelmesen, konok állhata­tossággal. Apró, rugókhoz hasonló forgácsokat hasít belőle. Az egyik esztergapadon behemót darabot for­mál, másikon menetet vág. Mellette óriási anyacsavarokat farag, miköz­ben a föléjehajló esztergályos — egy szőke pisze fiú — előre, hátra moz­gatja kis forgókerék segítségével. — Hol találhatnám meg Leu Vir­gilt ? Hirtelen felemeli fejét, mint akit meglepnek, majd gyorsan, gondolko­dás nélkül felel. — Amott az irodája. Már a technikai kabinetben meg­tudtam egyet-mást Leu Virgilről, a temesvári Fémipari Üzemek eszter­gályos mesteréről. A tavalyi újításo­kat nyilvántartó dosszárban lapoz­gatva Gligu Gheorghe technikussal, tizenkétszer találkoztunk nevével. Az ideiben első helyen szerepel, övé az év egyes számú újítása. Nem előzhette meg senki. Az év első munkanapjának reggelén be­nyitott a technikai kabinetbe, hóna alatt az iratokkal. — Korán keltél pajtás — fogadta Gligu Gheorghe. — Írd be, legyek minél előbb túl rajta. Úgy mondta, mintha kellemetlen dologtól akarna szabadulni. Barátja fürkésző pillantására, aztán még hoz­zátette: — Tudod hogy van... Míg az egyi­ken túl nem vagyok, nem tudok a következővel foglalkozni. KÖZÉPTERMETŰ vállas fiatal­ember Leo Virgil. Halkan, megfon­toltan beszél. Mikor az eszterga ké­sekre terelődik a szó, válik csak szenvedélyessé a hangja. — Nem volt valami nehéz rájönni, de csak most „került erre sor“. Ha egy kés helyett kettőt használunk, mindkét végén egyszerre vághatjuk a menetet. Már régebben gondoltam erre, de akkor a belső forgácsolás­sal voltam elfoglalva. Az év egyes számú újításának tör­ténetéről áttér a belső forgácsolásra a fiatal mester. Fiókjából előkerül egy egész esztergakés kollekció. Akad köztük egyélű, kétélű, lépcsőzetes, a legkülönbözőbb vágási szögekkel. Ezek Leu Virgil kincsei. Egy-egy indrakés aranyat ér. Különösen büszke arra a kétélűre, melyhez a tavalyi év legjelentősebb újítása fű­ződik. Felére csökkentette vele a belső forgácsolás időtartamát. A lép­csőzetes a legújabb, amit most „fe­jébe vett". Ahány lépcsőfok, annyi leesztergált réteg. — Az esztergakésektől sok függ. Persze csakis jó beállítással. Az acél­nak a kés dirigál. Ennél a menetvá­gásnál míg az egyik kés a cső vé­génél forgácsol, a másik — a túlol­dalon — a menet belső határán vág. Szakszerűen beszél a fémforgácso­lás módszereiről. Meggyőződése, hogy a jó kés az esztergálás lelke. Igaza van. A fémforgácsolás pon­tossága a késeken múlik. És még valamin. Azon, hogy kinek a kezé­ben vannak. Ő nemcsak jó újító, de kiváló mester is. BRIGÁDJA ELSŐ A SZEKCIÓN. Olyan esztergályosokból áll, akik fél­évvel ezelőtt még a szakiskola pad­jaiban tanultak. 17—18 évesek, mint Urdes Anton, Lazarov Atanasiu, Belmustafa Hie, Abotescu Lucian. Néhány hónapja még széjjelszórtan dolgoztak, különböző brigádokban. Legtöbbjük gyengén. Munkájukkal még hátráltatták is a többieket, a fegyelemmel is baj volt. Olykor késtek, társalgásokkal fecsérelték a munkaidőt. Leu Virgil javaslatára külön brigádot verbuváltak belőlük. De Belmustafa Ilié például egyik nap egyszerűen nem ment be dol­gozni. Hazulról elindult, de a mű­hely helyett valahol máshol kötött ki. Leu Virgil felkereste otthon. A fil­ restelkedve, szorongó érzéssel fogadta. Tekintetét hol édesanyjára, hol mesterére szegezte. — Csak azért jöttem — kezdte Leu Virgil — ...sokszor el szokott késni. Tegnap is... Nem említette, hogy nem volt benn dolgozni, de ez rosszabbul esett a fiatal esztergályosnak, mintha meg­mondta volna az igazat. Megmozgat­ta lelkiismeretét, önérzetét. Meggon­­dolkoztatta. Ráeszmélt arra, hogy nem érdemelte meg a brigád, mes­tere bizalmát. Szőke, pisze fiú, hatalmas anya­csavarokat esztergál. Komikusan áll fején csesztonsapkája. Restelked­ve hol előre, hol hátra tolja, míg ezeket a kellemetlen emlékeket idéz­getjük. Mostani jó munkájának di­csérete aztán, tiszta, derűs mosolyt csal arcára. Élvonalba tört ő is, akár a brigád többi fiatal tagja. OLYAN GYORSAN FOROG az acéldarab, hogy a szem alig tudja követni. Faragja, formálja a kés. Türelmesen, sziklaszilárd állhatatos­sággal. Akár Leu Virgil a gyár fia­tal nemzedékét. KOVÁCS LAJOS

Next