Előre, 1963. május (17. évfolyam, 4821-4845. szám)

1963-05-03 / 4821. szám

2 E­­OH (Folytatás az 1. oldalról) A mitinget Florian Danalache elvtárs, az RMP KB tagja, az RMP Bukarest városi bizottságá­nak első titkára nyitja meg. Beszédet mond Emil Bodnaras elvtárs, az RMP KB Politbürójá­­nak tagja, a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának alelnöke. A beszédet hatalmas taps és él­jenzés köszönti. A miting rész­vevői hosszasan éltetik a szocia­lista országok népei nagy közös­ségének egységét és összeforrott­­ságát, a nemzetközi munkásmoz­galmat és a kommunista világ­mozgalom harci egységét, hazánk felvirágzását, a Román Munkás­pártot és Központi Bizottságát, a Román Népköztársaság kormá­nyát. A míting után megkezdődik a fővárosi dolgozók nagy ünnepi seregszemléje. Az ország holnapja, nevető arca A katonazenekar pattogó ritmusú indulóba kezd, de mindjárt le is inti a karmester. Helyet követel magá­nak más zene, melynek hallatára mindannyiszor mosoly önti el ar­cunkat. Száz és száz vörösnyakken­­dős kis kürtös fújja teletüdővel, száz és száz kisdobos ropogtatja hozzá a ritmust. A teret megtölti a jókedv, a friss erő levegője. Vonul­nak a főváros pionírjai. Nehéz visszaadni a képet, hiszen szemünk előtt, mint eleven filmen gyermekeink egész napfényes élet© lepergett okos szimbólumok formá­jában kifejezve. Egész életük, amelyért oly szívből kiáltják : „Kö­szönjük a pártnak !* Egész életük, amelyért oly tiszta örömmel nyúj­tották át a főtribünön helyet fogla­ló párt és kormányvezetőknek hálá­juk jelét, kis virágcsokraikat. S pártunk és kormányunk vezetői, mint szülő édesgyermekét, úgy ölel­ték magukhoz a kipirult arcú gyer­­mekeket. ... Földgömb virággirlandból, raj­ta — virágból: — „Éljen május !“ Úgy ahogyan a holnap Földje mutat majd: virágsor szalad végig min­den hosszúsági és szélességi körén, s jókedv, felszabadult gyermekka­­caj. Marx, Engels, Lenin portréit vi­szik büszkén gyermekeink, a párt jel­vényét, az ország címerét s mindig, mindannyiszor tisztán csengő hurrá­hullámmal kísérik. Aztán változik a kép. A teret széltében átfogó mandolinos sor kö­vetkezik, mögötte más és más egyéb hangszerekkel. És népviseletbe öltö­zött kis táncosok egész serege. Majd ismét más csoport: számtankönyv, értesítő — olvashatja az ember a táblákon. És az értesítőkön ott van­nak a jegyek: csupa nyolcas, ki­lences, tízes. Komolyan készülünk a holnapra — jelentik a haza legki­sebb polgárai. Komolyan, alaposan. Bár, mint tetszik tudni, szeretjük a játékot is. Nagyon szeretjük. És a következő csoportok már erről val­lanak, a gyermekek vidám, tartal­mas, élményekben gazdag életéről. A kis természetbarátok mint meg­annyi élő virág, levél s közöttük röpködő méhecske vonulnak el a tribünök előtt. A labdarúgás és a röplabda szerelmesei büszkén viszik bőrlabdáikat, a teniszezők rakett­­jeiket, a leányok színes ugrókötelei­ket, a kerékpár hódolói ezer színben pompázó gépeiken hajtottak el előt­tünk. És aztán ismét méltóságosabbá vált a menet. Nagy csoport élén jó­kora feliratos tábla: „Természetjá­rással és kirándulással ismerjük meg hazánk szépségeit és gazdagságát“. Hátizsák, kis fehér kalap, az igazi turisták valamennyi kelléke látható volt a sorok között. Pár percre be­­árnyékolódott a tér. Ezer és ezer ga­­lamb röppent az alarkék ég felé, színes balloncsokrokat kapott hátára a szél. És csilingelő ismét hurrá hullámot a pártnak, a hazának cí­mezve, amely ezt az egész gyönyö­rűséges élményt oly bőkezűen nyújt­ja, amely a tanulás csendje s az élet békéje és öröme felett őrködik ren­díthetetlenül. 1965. május 3., péntek A FŐVÁROSI DOLGOZÓK HATALMAS MÁJUSI SEREGSZEMLÉJE LELKESEDÉS ^ ÖRÖM ^ VIRÁGERDŐ .1. - Zászilóerdő, a pártot és hazánkat éltető jelszavak, a szocialista építés kimagasló eredményeit tükröző panók, allegorikus kocsik tarkítják az eleven folyam­ként áradó felvonulók menetét. 2. — A teret megtölti a jókedv, a friss erő levegője: vonulnak a főváros pionírjai 3. •* Virágok. .. 4. - íme, megjelentek a sportolók is. Szemet gyönyör­ködtető mutatványaikkal, jelképes gyakorlataikkal hangsúlyozzák: a sport a munkát szolgálja 5* — A tavaszias hangulatot, a fiatalos vidámságot a menetelők sorában fel-felbukkanó tánccsoportok is kifejezésre juttatják 6­ — Ezer és ezer dolgozó vett részt a délutáni és esteli órákban a főváros különböző parkjaiban rendezett szabadtéri előadásokon. A Nicolae Belcescu sza­badtéri színpadon a Grivita Rosie üzemek műked­velő együttese szórakoztatta a közönséget Jelentéstétel és munkavállalás Tömött vörös és nemzeti színű zászlóerdő tölti be a teret és aztán hömpölygő, órákon át ömlő virág­­folyam, kitörő lelkesedés. A bukarestiek nagy május elsejei seregszemléje, ünnepi felvonulása nem is jellemezhető másként, mint büszke jelentéstétel és határozott munkavállalás. Jelképes kocsikon, feliratos táblák ezrein az üzemek és intézmények dolgozói elhozták a munka ünnepére sikereik és jövőbeli elhatározásuk valamennyi képletes kifejezőjét. Jogos büszkeséggel mu­tatták be, amit a párt vezetésével el­értek és amit a párt szavára, ösztön­zésére vállalnak a szocializmus ki­­teljesítéséért hazánkban. A fővárosi üzemek dolgozói be­csülettel teljesítették hatéves tervünk negyedik esztendejének első évne­­gyedi feladatait s új sikerekkel kö­szöntötték május 1-ét. Ma a főváros üzemei kilencszer annyit termelnek, mint 1938-ban. Már a tavaly iparunk globális termelése nyolcszorosa volt 1948 termelésének. Mezőgazdaságunk — egy évvel a kollektivizálás befe­jezésének történelmi győzelme után — lendületesen fejlődik, erősödik, a tágas mezők dolgozói is erejük meg­sokszorozásával köszöntötték május 1-ét, rakták le az idei bő termés alapjait. A tudomány és a kultúra mind fokozottabb eredményesség­gel járul hozzá népgazdaságunk fej­lődéséhez. Az idei május 1 előtt ki­osztott állami díjak névsora ékes bizonyítója ennek. A munkasikerekről beszámoló fel­iratos táblák, grafikonok mellett ott látni mindenütt a szocializmusért, demokráciáért, békéért küzdő dolgo­zók nemzetközi egységének erősí­tésére szólító jelszavakat. E nagy harc jegyében él és dolgozik a mi szorgalmas és tehetséges népünk, váltja valóra a Román Munkáspárt III. kongresszusa történelmi célki­tűzéseit, a szocializmus kiteljesíté- i séért, hazánk állandó erősítéséért.­­ A végeláthatatlan sorok fölött ott­­ látni mindegyre Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárs és az RMP KB Po­litbüro­ma többi tagjának képeit A pártnak, a párt Központi Bizottságá­nak jelentik a főváros dolgozói lel­kesítő munkasikereiket a párt és Központi Bizottsága előtt vállalják minden feladatuk valóraváltását. Ott mennek az első csoportokban a nagy fővárosi üzemek, a „23 August“, a „Republica", a „Grivita Rosie", a „Tudor Vladimirescu", a „Semanatoarea" és a többi gyár szor­galmas munkásai. „SOCIALISMUL A INVINS RE AL PATRIEI INTINS” Versbefogott valóság, érzés meleg hulláma csap föl az embertömeg fö­lött, ismétlődik ütemesen, mint ten­­i­ger szünet nélküli moraja. A tömött sorok közül messze lát­ni a „Timpuri női“ üzemek emblé­máját, mögötte hatalmas grafikonnal: a hatéves terv első három esztende­jében 62 százalékkal nőtt az üzem termelése. És ott látni a sorok fö­lött, a jelszavak, virágok, táblák tömkelege között robusztus munkás­arcok képeit. Próbáljuk közelebbről megnézni: Nicu Alexandru, Manea Gheorghe, Potrivitu Alexandru, Gogonatu Va­sile ... Büszkén viszik a munkatár­sak, éppoly büszkén, mint termelési sikereik tanúsítóit a grafikonokat. Az egyik képet, amelyről fiatal, alig huszonötéves ember arca néz le reánk, nem öreg, de a kézen levő­nél idősebb munkás viszi, Alexandra Sirbu. És úgy tartja kezében, mintha azt akarná mondani: ez is nagy si­ker elvtársak, erre is büszkék lehe­tünk ! És így igaz ez ... Hónapokkal ez­előtt talán nem vallott volna így a fiatal Manea Gheorgheról Sirbu. An­nál is inkább, mert maga is abban a sokat bírált öntőbrigádban dolgoz­ni, amelynek akkor élére került a fiatal munkás. Nem hitte, hogy viszi vala­mire is. „Egy dolog jó munkásnak lenni egymagadban s kettő­t vezet­ni harminc embert". Pláne, ha abban a közösségben valami nem megy jól s állandóan ott a sok selejt. A párt­­szervezet más véleményen volt, hitt Manea hozzáértésében s lassan Sir­­bunak is változtatnia kellett a fiatal brigádfőnökkel szembeni magatar­tásán. Muszáj volt, mert hogy, hogy nem, a selejt csökkent hónapról hó­napra s a borítékban hazavitt pénz is nőtt Olyannyira, hogy amikor szóba került, ki legyen az, akinek a fényképét a felvonulók magukkal vigyék, tiszta szívből szavazott ő is. S nemcsak egyetértett a javaslat­tal, de viszi is szívesen, büszkén Mint olyan valamit, amit jó ha is­mer, ha lát ez a hatalmas ünnepi­ sereg. Vajon hány hasonló egyszerű, de annál megkapóbb történet ismerői, hősei vonulnak el a sokszázezer em­ber között ? Nincs az a film, amely szalagjára tudná rögzíteni a mi éle­tünknek e sokszínű arcát, kedves ismertető jeleit. Nincs az a filmsza­­lag, amely parányi hányadát vissza tudná adni annak, ami a szívekben végbemegy ezen az ünnepen. A főváros 1956 óta 200 000 új munkással gazdagodott. A Sirbuk és Maneak száma ma körülbelül fél­millió ! A május 1-i felvonulók kö­­zött az idén először ott voltak az egészen új üzemek, a „Danubiana" gumiabroncs gyár, a porcelánból ké­szült egészségügyi felszereléseket gyártó üzem, a fürdőkád és fűtőtest gyár új munkásai is. Jelenlétük a szó igaz értelmében új szín volt az ünnepi felvonuláson, biztos jele an­nak, hogy minden májusunk több, mint az előbbi volt. Mindig gazda­gabbak mérlegeink s bátrabbak le­hetnek terveink. Jó munkával erősítjük hazánkat A jól végzett munka boldogító örömét olvashatta le bárki a Fla­­cara Rosie cipőüzem munkásainak arcáról éppúgy, mint a „9 Mai" ve­gyiüzem, a „Precizia", a „Navrom", a Cooperativa Arta Lemnului, az Electroaparataj, az ICECHIM és sor­ban a többi gyár, intézmény dolgo­zóiéról. Jellemzője volt ez az egész felvonulásnak éppenúgy, mint az, hogy senki kezéből nem hiányzott egy szál virág, egy zászló, egy fel­iratos tábla. S az egész felvonulás egyetlen virág­folyamnak tűnt, mint­ha egész kertek, gyümölcsösök kel­tek volna útra, hogy idejöjjenek és színekben pompázóbbá varázsolják a hömpölygő emberáradatot. És egyben jellemzője volt a fel­vonulásnak pártvezette dolgozó né­­pünknek az az elhatározása, hogy pillanatra sem lankad munkalendü­­letében. „MUNCIND BINE ZI DE ZI PATRIA VOM INTARI“ Jelen volt végesvégig a felvonu­láson annak tudata, hogy sikereink még többre köteleznek. A szocialista versenyben első „Vulcan" üzemek dolgozóinak allegorikus kocsiján az ország térképe s rajta a helységne­vek — Onesti, Resica, Arad, Turnu Severin, Ludas stb. — nemcsak ar­ról vallottak, hogy mivel járult e szorgalmas munkaközösség az ország fejlődéséhez, hanem arról is, hogy munkáját résznek tudja abban a nagy építésben, amely a párt veze­tésével mindenütt e hazában oly nagy lendülettel folyik. „Köszöntjük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének dol­gozóit, a kommunizmus hős építőit ! Éljen a román és a szovjet nép ba­rátsága !" olvashattuk a feliratos táblákon. Más feliratos táblák üdvöz­letet tolmácsolnak a Kínai Népköz­­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo-­­vák Szocialista Köztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, az Albán Népköztársaság, a Mongol Népköz­­társaság, a Koreai Népi Demokra­­t­tikus Köztársaság, a Vietnami De­­­­mokratikus Köztársaság, a Jugo­­­­szláv Szövetségi Szocialista Köztár­­­­saság, a Kubai Köztársaság népei­­­­nek. „UNU MAI E SARBATOARE“ PENTRU CIASA MUNCITOARE” Zengett, zúgott a verses jelmondat­a órákon át, kifejezve a felvonulók­­ felszabadult hangulatát, jókedvet,­­ harcos örömét. Számos munkaközös­ség magával hozta fúvószenekarét,­­ népi együttesét, tánctól, vidám dal­­t­­ól volt hangos a nagy tér. Az építők örömmel jelentették :­­ készül a főváros különböző útvona­lain 6400 lakás. Ebben az évben Bu­karestet 13 500 új lakással gazdagít­ják, szépítik. A „Navrom" hajósai is büszkén vitték munkájuk beszé­des grafikonját: az idén 431 száza­lékkal nő a hajózási forgalom 1959- hez viszonyítva. Az Opera és Balettszínház együttese valóságos „Hattyúk tavat" varázsolt a tér­re,­ jelképezve sikerét, amelyet tánckara nemrég Olaszországban aratott. A fővárosi Politechnika diák­jai nagy táblán új épület rajzát vit­ték : intézetünk rövidesen új otthont kap. Meredeken égnek ugró nyíl kér végén két szám : 1959-ben 5267 diák tanult az intézetben, ma 11 000 ! Minden gyár, minden intézmény, valamennyi tudományos munkakö­zösség hozott valami sajátosat érte a nagy seregszemlére, valamit, ami­vel elmondhatja sikeres munkájának örömét, s amivel kifejezheti elhatá­rozását : rendre valóra vált minden feladatot, amely reá hárul pártve­zette népünk építőmunkájában. Egészség, fiatalos erő Fél egy az óra. Tökéletes rendben, határozott léptekkel vonul el a tri­bünök előtt a főváros sportolóinak fegyelmezett erőtől, egészségtől duz­zadó fiatal serege. ... Fehérbe öltözött leányok csok­ra vesz körül egy csoport piros me­zes fiút A zene hirtelen félbesza­kad, erélyes dobpergés s a tér kö­vezetére élő testek írják ki. 1 Mai. A körbenálló leányok kezében vér­vörös pipacserdő leng ritmikusan. Másik csoport tornász a Román Munkáspárt, egy harmadik a Ro­mán Népköztársaság kezdőbetűit rajzolja a térre ... Újabb csoport. A kék és fehér ruhák vakítóan csillog­nak a napsütésben. Egy pillanat alatt a fegyelmezett sorok mintha megbomlanának, de aztán taps kö­szönti a teljesítményt: PACE — ol­vassuk eleven testek betűiből össze­rakva az oly kedves szót. A nagy tér, mintha óriási sport­­csarnokká alakult volna, egymás­­t után válik tornászok, labdajátéko­­­­sok, repülősök és ejtőernyősök, at­­­­léták és sporthorgászok, vadászok­­ bemutatkozásának jelképes színte­­­­révé. Motorkerékpárokon, gépkocsikon menetközben bomlik ki előttünk egész sportmozgalmunk: acélos testű fiúk, leányok hosszú, fegyelmezett sora büszkén jelenti sikereinket a sport és a testedzés terén, amelyek híre messze túljutott az ország határain. Nagy­üzemek sportolói zászlóvi­vők kompakt soraiból válnak ki, kalapáccsal a kezükben, ritmikus tornamozdulatokkal alvadnak bele a zászlóvivők következő csoportjába, amelyből viszont másik együttes, vetélőkkel és csőrlőkkel játszó leá­nyok válnak ki. A sport a munkát szolgálja — fejezik ki a sikerült gyakorlatok. ★ A térre ismét csend borul. Aztán munkásinduló ütemére munkások zárt sorai vonulnak be. Méltóságo­­san, messze tengőn felhangzik a világ munkásosztályának himnusza, az In­­ternacionalé. Véget ért a fővárosi dolgozók nagy májusi seregszemléje, mely oly harmonikusan és oly sztfzpom­­pásan fejezte ki népünk szilárd egy­ségét a párt és Központi Bizottsága körül, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal; minden dolgozó elhatá­rozását, hogy a párt vezetésével va­­lóra váltja a szocializmus kiteljesí­tésének történelmi feladatát hazánk­ban : testvéri barátságunkat és együttműködésünket a szocialista országok népeivel, szolidaritásunk­at a világ minden dolgozójával a ka­pitalista kizsákmányolás minden formája elleni harcukban, a népek békéjéért folyó nagy­­ küzdelmükben. BLÉNESI ERNŐ A felvonulást szemlélve Ragyogó, meleg napsütés kí­sérte az idén is a felvonulók lel­kesedését, akik néhány óra lefor­gása alatt véget nem érő ujjon­­gással, a derűlátás és bizakodás hatalmas kitörésével mutatták meg szeretetüket a Román Mun­káspárt és annak Központi Bi­zottsága iránt, a szocialista rend­szer felépítésének bölcs politiká­ja iránt. Az Aviatorilor téren felállított tribünök előtt az emberek száz­ezrei vonultak el, mint egyet­len akarat kifejezői a párt, az állam vezetői iránti egy­forma mély szeretettől fűtve. Hatalmas, végeláthatatlan vi­­rágszőnyegeket hoztak kezük­ben a tömött sorokban közeledő felvonulók, mint a színek ragyo­gó szimfóniáját. Az iparüzemek termelési sikereiről beszámoló feliratos táblák, a jövő foglalko­zásuk jelvényeit hordozó élénk­léptű ezer meg ezer pionír, az al­legorikus szekereken álló karcsú lányok kecses táncmozdulatai színt, elevenséget kölcsönöztek a május elsejei felvonulásnak. ...A dolgozó tömegek vonultak fel a tribünök előtt, s ez még ha­talmasabban tudatosítja az em­berekben a bennük élő hazafias érzés büszkeségét. Milyen hatalmas erővel nyilvá­nult meg az Aviatorilor terén a felvonulók együttes akarata, hogy tovább fejlesztik termelési sike­reiket, ragaszkodásuk pártunk politikájához, a béke és a népek közötti testvériség ügyéhez. Szív­ből fakadó, egyöntetű népszava­zás volt ez, igazi május elseje, egy olyan országért, amely ura a maga sorsának és fenntartás nél­kül örvend kivívott szabadságá­nak, a gazdasági és kulturális építőmunkában elért sikereknek. Lehet, hogy ugyanebben az órá­ban a világ még kizsákmányo­lást nyögő részein, a rendőrök gumibottal próbálták csírájá­ban elfojtani a dolgozók pró­bálkozását, hogy megünnepel­jék május elsejét. Bizonyára nem kevesen vannak azok, akik ezen a napon áldozatul estek a meg­torlásoknak és terrornak. De eljön majd az a nap, ami­kor a dolgozók testvériségének hagyományos ünnepe már csak a kivívott szabadság és jogok fö­löm örömét juttatja majd kife­jezésre. Akkor a színes virágok áradatai, mint hatalmas színes folyamok találkozni fognak a földkerekség minden részén. C. N. CONSTANTINIU Délután és este Bukarestiben A bukarestiek tíz­ezrei vettek részt a május elsején délután lezajlott kulturális­­művészeti rendezvé­nyeken. Délután fél­hattól este tízig a Köztársasági téren szép műsort mutatot be a Fegyveres Erő­ Minisztériumának fú­vós-zenekara, a George Enescu Álla­mi Filharmónia ének kara, a fővárosi nép­­tanács együttese, a Centrocoop énekkara, zenekara és szólistái, a cigarettagyár tánc­­csoportig. A rendez­vény tánccal végző­dött A Herastrőu Kultúr- és Pihenőpark nyári színpadán fel­­épett a Cosa Scínteii Nyomdaipari Kombi­nát énekkara, tánc­­csoporti c. zenekara és szólistái, a Barbu Lă­­utaru népi zenekar és a Belügyminisztérium Ének- és Táncegyüt­tese. A 23 August nyári­­ színház nagy színpa­dán az Állami Ope­rettszínház és az SZKT együttes művé­szei, valamint a 23 August Művek tánc­­csoportja és ének­kara szerepelt Ha­sonló rendezvényekre került sor a Nicolae Belcescu parkban, a Cismigiu kertben, a Libertetii téren, a Mo­­gosoaia, Snagov, Pustnicul, és Androna­­che erdőkben és me­­­ntt.

Next