Előre, 1964. május (18. évfolyam, 5131-5155. szám)

1964-05-03 / 5131. szám

1964. május 3., vasárnap Brassó Egyetlen csoportot villantunk fel abból a színpompás emberfo­lyamból, amely lobogók vászna, virágos ágak és május elsejét éltető transzparensek alatt felvonult Bras­só zászlódíszben ünneplő sugárút­jén : a traktorgyári kovácsokét. Felszabadulásunk XX. évfordulója köszöntésére felajánlások egész sorát vetették papírra a kovácsműhely­ben. A legjelentősebbek ezek voltak : a termelés 25, a termelékenység 18 százalékos növelése; a melegsajtolás és extrúziós préselési eljárás kiter­jesztése 40 alkatrészre; a fémfo­gyasztás csökkentése 8 kilóval trak­toronként , fél millió lej megtakarí­tás. A vállalások teljesítésének ha­táridejéül augusztus 23-át vagy az esztendő végét jelölték meg. Egy termelési ülésen bátor javaslat szü­letett : „Hozzuk előbbre a dátu­mot!“ A szocialista verseny élen­járója címmel és csillaggal kitünte­tettek, Iuliu Cosma, Handra Ferenc, Bakos József, Radu Aurel, Emilian Dogaru, Kisgyörgy Sándor, Páll De­zső mondták rá az első igent, majd lelkesedésükön, példájukon felbuz­dulva a többiek. Mivel akartak időt nyerni ? Talán a kovácsoló eszközök gyorsabb for­gatásával, karjuk erejével ? Ez ke­vés lett volna. Az idő igazi parancs­nokai azok, akik ésszel tudják ki­használni a perceket — ezt a mód­szert választották a kovácsok. Leg­jobb tudásukat, több évi, évtizedi ta­pasztalataikat és alkotó­készségüket adták össze a 2500 tonnás présnél, a kalapácsoknál dolgozó csoportok. Szellemi erőfeszítésük pontos terv­hez igazodott, amit a műszaki együt­tes, Ion Radu technológus, Mihai Malacea, és Vasile Marcu mérnök dolgozott ki a termelés jobb meg­szervezésére, a munka ütemességé­nek biztosítására, a nagyobb ered­ményeket adó technológiai eljárások­ra való áttérésre. Minden alkatrész sorozat első darabja ellenőrzésre ke­rült, hogy elkerüljék a selejtet. Mér­nökök és munkások közösen keres­ték a ráhagyások csökkentésének módjait. Röviden elmondva így vál­tak valóra hónapokkal hamarabb a kovácsoló osztály felajánlásai. A május elsejére ígért 8 millió lej helyett 13 299 000 lej érték­ben szárnyalták túl globális ter­vüket a traktorgyártók. Mindebben benne van a kovácsok esze, tudása, akarata. SIPOS BELLA Konstanca Ünnepi köntösbe öltözött a feke­te-tengeri kikötőváros. A felvonu­lók menetoszlopaiban egymás mel­lett haladtak a tengerészek, a kikö­tőmunkások és az üzemek dolgo­zói, akik feliratos tábláikkal, gra­fikonjaikkal szemléltették az idei első negyedévben elért sikereket. Miközben a kikötőmunkások osz­lopa elhaladt a díszemelvény előtt, a kikötő rádióállomása fel­vette az úton levő hajók legénysé­gének rádióüzeneteit. Az Izland felé haladó kőolaj szállító tartály­hajó parancsnoka, a Mamaia, Dob­­rogea, Victoria, Cluj, Brasov, Pitesti és a Transilvania hajók parancsno­kai rádióhullámok útján közölték a legénység munkájának eredmé­nyeit. A konstancai tengerészek és ki­kötőmunkások figyelemre méltó eredménnyel köszöntötték a dolgo­zók nagy nemzetközi ünnepét: 102 százalékra teljesítették a kikötő for­galmára, 107,5 százalékkal a valu­­taforgalomra vonatkozó tervfelada­tot. Az idei első negyedév folya­mán 647 000 lejt takarítottak meg az előirányzott önköltségből, az elért terven felüli jövedelem pedig meghaladja az 1 472 000 lejt. A. CONSTANTINESCU 1 Nagyvárad Szimbólumként hat, hogy ez évben nem a megszokott helyen rendezték meg Nagyváradon a dolgozó lakos­ság május elsejei ünnepi felvonulá­sát. Szűknek bizonyult a város köz­pontja, a Victoria­ tér. Helyette ez­úttal az elmúlt évek során parkosí­tott. Augusztus 23 téren állították fel a díszemelvényt, amely előtt meg­sokszorozódott erőt képviselve vo­nultak el a város dolgozói. A város iparában elfoglalt fon­tos szerephez méltón a cipőgyárakat ez alkalommal is nagyszámú dolgozó képviselte. A három cipőgyár termé­keit bemutató allegórikus kocsi után többszázas oszlopokban vonultak, zászlókat, virágokat lobogtatva a Solidaritatea, az Arta és a Crisul gyárak dolgozói. Olyan eredmények­kel jöttek a felvonulásra, amelyek bizonyítják, hogy hazánk felszaba­dulásának XX. évfordulója tisztele­tére tett vállalásaikat sikerrel tud­ják teljesíteni. Az Arta bőrdíszmű és cipőgyár dolgozói például május elseje köszöntésére 508 pár Romarta cipőt állítottak elő terven felül, ezenkívül 27 000 lej értékű megtaka­rítást értek el és 30 000 lej értékű jövedelmet valósítottak meg ugyan­csak előirányzaton felül. A szabá­szok, az alfa- és felsőrész készítők és a többi dolgozók ennél többet is tudnak mondani: 17 270 négyzetdeci­­méter felsőbőrt, 10 500 négyzetdeci­­méter bélésanyagot és 795 kiló tal­pat takarítottak meg amellett, hogy mindvégig kiváló termékeket gyár­tottak. Egy másik hatalmas táblára gra­­fikonszerűen volt felrajzolva a Cri­stil gyár eredménye: 1960-ban az 1955 évihez viszonyítva 127 százalék­kal nőtt a termelés s tavaly ezt a százalékot 136-ra emelte a gyár munkakollektívája. A Solidaritatea gyár munkaközössége sem maradt le: a 3405 pár cipő, amelyet megta­karított anyagból állítottak elő az elmúlt négy hónapban, beszél a nö­vekvő szakismeretekről, az odaadás­ról a jó munkáról. Mintha a gyári udvaron díszhe­lyen kiállított fényképek elevened­tek volna meg. A gyárak legkiválóbb élmunkásai — Florian Ciuciu, Mo­­szor­ák Erzsébet, Vasilica Magda, Morar Zoltán, Margareta Vizireanu, Kaba Mária, Tóth Imre, Szűcs Ká­roly és a többiek az első sorokban menetelnek. ILLÉS FERENC Craiova Óriási, tarka virágcsokorként so­rakoztak fel a craiovai vállalatok és intézmények dolgozóinak menet­oszlopai a város központja felé ve­zető utakon. A felvonulók élén az Electroputere, a szocialista verseny­ben élenjáró országos élüzem mun­kásai, mérnökei és technikusai ha­ladtak. Éppen aznap reggel hagyta el az üzemet a 140-ik 2100 lóerős Diesel-villamos mozdony. A felvonulók nagy száma és lel­kesedése jellemezte az építőválla­­latok menetoszlopát. A nagy craio­vai építőtelepeken Onesti és Békás, Vajdahunyad, Mamaia, Resica és más nagy építőtelepek híres dol­gozói adtak egymásnak találkozót, akiktől a város és a tartomány ELŐRE MÁJUS ELSEJÉT ÜNNEPELTE AZ ORSZÁG Az iparág élenjáró üzeméhez méltó újabb sikerekkel vonultak fel má­jus elsején a brazi­l kőolajfinomító dolgozói Május elsején Temesváron sem hiányozhattak a kicsinyek a felvo­nulók közül. Ki a pionírokkal, ki a szüleivel... Fegyelmezetten, egyenes sorokban vonultak fel a galaci pionírok Felvételünk a kolozsvári dolgozók ünnepi felvonulásán készült, amikor a díszemelvény elé értek a Carbo­chim üzem munkaközösségének menetoszlopai Marosvásárhely Az úttesten, a főtér mellékutcái­ban mindenütt ünneplő dolgozók ezrei, a járdákon pedig ott szoron­ganak azok, akik mint nézők vesz­nek részt az ünnepségen. A Kultúrpalota előtt román és magyar népviseletbe öltözött piros­­nyakkendős fiatalok. A legkisebb kilenc éves lehet, a legidősebb sem haladja meg a tizenötöt. Az or­szágszerte ismert marosvásárhe­lyi pionír együttes áll itt, 120 éne­kes és 80 táncos. A táncosok kö­zött hirtelen ismerős arcocska vil­lan : Bartha Kati, az Unirea kö­zépiskola nyolcadik osztályos él­tanulója, a pioníregyüttes egyik „erőssége“, aki a nemrég bemutatott Aranykapu című táncjátékban a „rossz kislány“ szerepét táncolta nagy sikerrel. Fekete szemében most izgalom tük­röződik. Csizmába bújtatott apró lába mindegyre topog, mintha pil­lanatig sem tudna nyugton maradni. A díszemelvények előtt rázendí­tenek a fúvósok, az Internacionalé szívet dobogtató hangjai töltik be a teret. Kétezer élmunkás, a marosvásárhe­lyi gyárak legjobbjainak menete nyitja meg az ünnepi felvonulást. Mindegyik felvonuló mellén ott csillog a jelvény: „Fruntas in In­­trecerea socialista pe anul 1963“. Dobpergés, trombitaszó és 4000 pirosnyakkendős: az új nemzedék elindul. Száll a dal, lobognak a zászlók, a nézők tapsa fogadja a pionírokat. A díszemelvény előtt szabad térséget hagynak néhány percre, az a táncegyüttes helye. 120 dalos énekes és 80 táncos már járja is frissen, lendülettel. Egyik sem véti el a lépést, egyik sem té­ved. Ezer és ezer marosvásárhelyi dol­gozó lép utánuk dalolva, zászlókat lobogtatva, magasra tartják ered­­ményeiket-sikereiket hirdető táb­láikat GÁSPÁR TIBOR DÉLUTÁN A BEM PARTJÁN Muzsikaszó, a szórakozó kiránduló ezrek vidámsága töl­tötte be május elsején a dél­utáni óráktól késő estig a te­mesvári és a Temesvár kör­nyéki parkokat és kiránduló­­helyeket. Ünnepi majális han­gulat uralkodott az ünnep el­ső napjának délutánján, az üde­zöldbe öltözött Vadászerdőben csakúgy, mint a szórakozó és pi­­henőparkban, a Modern filmszín­ház tágas nyári parkjában, vala­mint a­ város nagy népszerűség­nek örvendő kerthelyiségeiben. A közélelmezési vállalatok idejeko­rán gondoskodtak a késő éjszaká­ig működő lacikonyhák „üzemel­tetéséről“, a tonnaszámra sister­gő, rotyogó kolbászhoz, virslihez, mititeihez mindenütt volt ele­gendő sör és más hűsítő ital. De a május elsejei szabadtéri ünnepélyeknek mindenütt kétség­telenül a műkedvelő együttesek parádés műsora volt a fénypont­ja. Délután négy órától­ kezdve a Vadászerdőben a város szép pi­henő és kulturparkjában, a Mo­dern filmszínház kertjében késő estig valóságos tánc, dal és mu­zsika stafétában gyönyörködhet­tek az ünneplő temesvári dolgo­zók. A Vadász­erdő tisztásain és lombsátorai alatt a temesvári Mechanikai Üzemek, a 6 Martie fémipari vállalat, a tartományi villamossági vállalat, az Arta Textila és a Vasutas klub mű­kedvelő együttesei szórakoztatták a közönséget. Este nyolctól pedig szabadtéri filmvetítésre került sor. Hasonló­képpen gazdag ünnepi műsorral léptek fel a pihenő- és szórakozópark színpa­dán a Bánátul cipőgyár, a Victo­ria vállalat, a Bumbacul és a Bega textilipari vállalat, a városi tanügyi szakszervezet, a kisodai kultúrotthonok, mű­kedvelő együttesei. A Modern filmszínház nyári színpadán a többi között a temesvári textil­ipari üzem, a nyomdaipari válla­lat, valamint számos kisipari ter­melőszövetkezet műkedvelői szó­rakoztatták az ünneplő közönsé­get. És a szabadság XX. eszten­dejének nagy májusi munkásün­nepén kiemelkedő termelési ered­ményekkel, áradó derűvel és vi­dámsággal ünneplő temesvári dolgozók a hármas ünnep máso­dik napján az Ifjúság Napja al­kalmából megszervezett színpom­pás rendezvényben gyönyörköd­hettek a Május 1 Stadionban. MAG MÁRIA BÁNYÁSZOK MAJÁLISA Május elsején reggel Zsilvöl­­g­yében Urikánytól Lányáig minden bányavárosban felhar­santak a bányászok fúvószene­karai, ritmusos indulókkal ad­ták meg a munkaünnep han­gulatát. Később a nap is kisü­tött, s ez még vidámabbá tette az ünneplő bányászok hangula­tát. Az ünnepi gyűlés és felvonu­lás után megkezdődött a majá­lis. Ez alkalommal elmondhat­juk, hogy sok kellemes megle­petés várta a dolgozókat. A kör­nyék turistaházai idejében fel­készültek a kiruccanók fogadá­sára bőséges étellel, itallal vár­ták őket. A legtöbb vendége ez­alkalommal a Rusu menedék­háznak volt, ahová már május elsején délután több mint száz kiránduló érkezett. Sokan — fő­leg Lupényból, Urikányból, és Vulkánból a Cimpului Neag tu­rista-komplexumot keresték fel, hogy a háromnapos szabadidőt ott töltsék. Nemcsak a kirándulók, de az itthon maradottak is jól szóra­kozhattak. Már a kora délutáni órákban igen forgalmassá váltak a hagyományos városszéli majá­lishelyek, rétek és erdők. A vendéglátó ipar dolgozói teher­gépkocsikkal hordták ide az enni- és innivalót. A rögtönzött szabadtéri színpadokon pedig megjelentek az üzemek és intéz­mények műkedvelő csoportjai és művészbrigádjai. A petrozsényi repülőtéren megrendezett majálison ezen a délután összesen hét műkedvelő csoport szórakoztatta a közönsé­get. S bár a délutáni órákban újra megjelentek az esőt ígérő felhők, a szabadtéri mulatság mégis a késő esti órákig tartott. Nagy tapsot kaptak a petrozsé­nyi bányagépjavító üzem, és a Jiul kisipari termelőszövetkezet agitációs művészbrigádjai, vala­mint a petrozsényi szakszerve­zetek klubjának népi és köny­­nyűzenekarai. Petrillán a bá­­nyászzenekar fellépésével kezdő­dött el a szabadtéri mulatság. Itt összesen öt műkedvelő bri­gád szórakoztatta az egybegyűl­teket, majd este a bányászklub­ban táncestet rendeztek. Sike­rükt volt a majális Vulkánban, Aninószán, Lónyán és más zsíl­­völgyi helységekben is, ahol a délutáni szabadtéri szórakozást esti rendezvényekkel folytatták. Meg kell említeni azt is, hogy Petrozsényben ez alkalommal sem maradt el a szokásos esti fáklyás felvonulás, amelyen a petrozsényi fiatalok százai vet­tek részt. BARA MIHÁLY számos építőmunkása nyert meg­felelő kiképzést. Valamennyi épí­tőmunkásnak legfőbb célkitűzése a szocialista versenyben az épületek átadási határidejének megrövidí­tése. A felvonulást 4000 ifjú sportoló rekesztette be. VASILE MARIN w MÁJUS 2. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG IFJÚSÁGÁNAK NAPJA Az ifjúság tevékeny részvevője alkotó munkánknak Hazánk felsza­badulásának XX. évfordulójára ké­szül az egész or­szág, így tarto­­o­mányunk dolgozó és tanuló fiataljai is akik igyekez­nek hozzájárulni a tartomány gaz­dasági és kulturális fejlődéséhez. Az Ifjúmunkás Szövetség bizott­ságai, a pártbizottságok vezetésével állandó politikai­­és szervező munkát végeznek, hogy az ifjúságot a nagy évforduló alkalmából elhangzott vállalások teljesítésére mozgósítsák. Az IMSZ bizottságok törekvése, hogy a fiatal­­ dolgozók szívében ki­alakítsák és megerősítsék a szocia­lista öntudatot, a munka szeretetére, a gyári védjegy hírnevének megóvá­sára, személyes és kollektív felelős­ségérzetre, a jobb, tökéletesebb áru­cikkek termelésére és munkafegye­lemre neveljék őket. Jelenleg a tartományban 15 000 ifjú vesz részt konkrét vállalással a szocialista munkaversenyekben. Egyes vállalatok — mint az Infrasi­­rea­ szerszámgyár, a Solidaritatea és a C­risul cipőgyárak, a Metalica, az es­­k­illei Refractar hőállótéglagyár, az A­rdealul bányatröszt sarmasági ki­termelése és mások — ifjúmunkásai szinte kivétel nélkül konkrét, moz­gósító vállalásokat tettek. 640 fiatal munkás mellén csillog a „Szocialista munkaverseny élenjárója“ jelvény, s az idei évből eltelt 4 hónap alatt 3600 fiatalt tüntettek ki jó munká­jáért. A legtöbb vállalatban az ifjú­munkások közgyűléseire, ahol rend­szeresen megtárgyalják a fiatalok tervteljesítési eredményeit, meghív­ják az üzem, vagy egység vezetőit, tapasztalt mérnököket és mestere­ket, akik az üzem vagy az illető részleg előtt álló feladatokról beszél­nek a fiataloknak. Tartományunk IMSZ bizottsága jelenleg külön foglalkozik a tarto­mány nagy építőtelepein, a timföld­gyár és a hőerőmű, az Élesd rajoni meszes talajjavítót gyártó üzem építőtelepein működő IMSZ szer­vezetekkel, hogy az itt dolgozó fiatalok lelkesen járuljanak hozzá a tartomány és az ország iparosí­tása szempontjából oly nagy fon­tosságú ipari objektumok időbeni befejezéséhez. Gyáraink és üzemeink IMSZ szer­vezetei a tudomány és technika leg­újabb vívmányai iránti érdeklődést igyekeznek kialakítani a fiatalokban, amelynek eredménye az is, hogy szakmai ismereteik bővítésére 5 500 ifjú jár szakképesítő és továbbképző tanfolyamokra. A Dr. Petru Groza városi bányagépeket és felszerelése­ket gyártó és javító vállalatban, a nagyváradi épületlakatosáru gyár­ban, a készruhagyárban, a nagyvá­radi vasúti műhelyekben példásan ösztönzik arra a fiatalokat, hogy országunk ifjúsága és vele együtt egész népünk megünnepelte szom­baton a Román NK Ifjúságának Napját. Reggeltől késő estig a sta­dionokban, a parkokban, a kultúr­­házakban és a klubokban sportren­dezvények, előadások, összejövete­lek és karneválok voltak. Számos kirándulást, mezei ünnepséget is rendeztek. Bukarestben, a külön erre a cél­ra felállított 20 esztrádszínpadon és a parkokban tartottak előadáso­kat és rendezvényeket az ifjúság­nak. A Köztársasági stadionban lovas­sport, kerékpáros és tornabemu­tató volt, megtartották az ifjúsági rendszeresen ol­vassák az illető foglalkozási ág szakirodalmát, lá- ta fogassák a mű­szaki irodákat, vegyenek részt „Aki ismeri mes­terségét, az nyer" szakmai vetél­kedőkön. A fiatal dolgozók szak­mai ismeretei érezhetően bővülnek is, egyre többen vesznek részt az országosan nagy lendületet vett újító mozgalomban. Tartományunk falvaiban az ifjú­ságot — fiatal gépkezelőket és kol­lektivistákat — elsősorban a kollek­tív gazdaság iránti szeretetre, a kö­zös vagyon gondozására, növelésére neveljük. A Szalonta rajoni Fekete­bátor, a Margitta rajoni Érkeserű, a Szilágysomlyó rajoni Zovány, vala­mint a Nagyvárad rajoni Diószeg és más községek kollektív gazdaságai­nak példája bizonyítja, hogy jó eredményekkel jár, ha közgyűlése­ken tárgyalják meg, hogy az ifjak mennyiben járultak hozzá gazdasá­guk szervezeti-gazdasági megerősö­déséhez, a munkafegyelem megja­vításához. Számos olyan kollektív gazdaság van Krisána tartomány­ban, mint a madarászi, vagy a sza­­lontai 1-es számú, a siklói, a gur­­bai (Borosjenő rajon), a Kőrös ra­joni ottlakai, a már említett dió­szegi és mások, ahol az állatte­nyésztésben nagyszámú fiatal dol­gozik. A fiatalok tevékenyen részt­­vesznek a takarmányalap biztosí­tásában és az újabb állatszállá­sok építésében. Tartományunk fia­taljai vállalták, hogy hazafias mun­kával ez év augusztus 23-ig 60 000 hektár legelőt tisztítanak meg és gondoznak, hogy 150 000 tonna takar­mányfélét silóznak be és részt vesz­nek 600 mezőgazdasági objektum építésében. A fiatalság hozzájárulása a tarto­mány és azáltal az ország gazdasági fejlesztéséhez talán sehol sem olyan kifejező, mint éppen a hazafias ak­ciók terén. Erről szólva elmondhat­juk, hogy az elmúlt évek során szer­zett tapasztalatok felhasználásával, a pártbizottságok irányításával tar­tományunk ifjúmunkásai ebben az évben számos nagyarányú munkála­tot kezdtek el és folytatnak. Ezek közé tartozik az erdősítés, az ócska­vas- és színesfém hulladékok gyűj­tése, gyümölcs- és díszfák ültetése, valamint a tartomány városainak és falvainak szépítése. Év elejétől a fia­talok 151 hektár területet erdősítet­tek, 25 818 hektár legelőt tisztítottak meg és tartottak rendben, 97 hektár termőföldet adtak át a mezőgazda­ságnak, több mint 63 100 gyümölcs­ös díszfát ültettek el és 683 tonna ócskavasat és színesfém hulladékot gyűjtöttek össze. Ifjaink egész tevékenységükkel, eredményeikkel pártunk politikájá­nak nagyszerű célkitűzései meg­valósításáért harcolnak, hogy az or­szág dolgozóinak élete tovább szé­püljön, gazdagodjék. kupáért kiírt labdarúgó torna dön­tőjét. Hasonló rendezvények voltak vi­déken is. Hunyad tartományban számos bányászifjú és fiatal ko­hász, tanuló és diák 240 sportcso­portban, különböző versenyek ke­retében mérte össze erejét. Petro­­zsényben, Lupényben, Vulkánban,­ Aninószán, Petrillán, valamint Vaj­­dahunyadon, Déván és más váro­sokban nagyszerű ifjúsági karne­válokat tartottak. Krisána tarto­mány ipari központjainak fiataljai különböző Belényes, Elesd rajoni kiránduló­helyekre, sokan pedig a biharfüredi üdülőtelepre rándul­­tak ki. Írta: GHEORGHE PUSCAU az IMSZ Krisána tartományi bizottságának titkára ÜNNEPI MŰSZAK A ZÖLDEKEN A Nagysomkút rajoni Berkesz községben a kollektivisták úgy határoztak, hogy mun­kával ünnepelnek, mert a hosszú tél miatt errefelé ki­tolódott a tavaszi szántás-vetés ideje. Azonban ki sem értek a határba, amikor tavaszi zápor zúdult a falura, így az emberek a gazdaság székházánál gyűltek össze, várták, hogy az eső eláll­jon. Közben megérkezett Av­rám Trif elnök és Valér Dorca agronómus és örömmel újsá­golták : megvizsgálták a korai növényeket, s a tavaszi búza egy centit nő naponta, levelet haj­tottak a takarmánynövények is, kapálhatják a korai káposztát. Aztán még egy hírrel örvendez­tették meg a kollektivistákat : tavaszi pénzelőlegosztás lesz. Örültek mindennek az em­berek, de azért percenként kém­lelték az eget, honn­ mikor sza­kadnak fel a fellegek. Kevés vetnivaló maradt, szerették vol­na, ha a mai nap befejezik. A kettes és a hármas brigád május elsején akarta utolérni Cotet Alexandru brigádját, amely már az ünnep estéjén végzett a vetés­sel. A brigád két traktorát tüs­tént átvezényelték Nagybonyra, hogy ott segédkezzenek a kollek­tivistáknak, akik még több adós­ságot kell törlesszenek a tavasz­­szal szemben mint a berkesziek. Dél felél elállt az eső és meleg napfény öntötte el a vidéket. A láposi hegyek mögül fújó száraz szél szemlátomást szikkasztotta a földet. Egy órakor már trakto­rok dübörögtek a Berkesz-pa­­taki dűlőn. Nem sokkal később határba vonultak a kollektivisták is, így aztán mégis sikeres volt az „ünnepi műszak“. SIKE LAJOS

Next