Előre, 1965. november (19. évfolyam, 5599-5623. szám)

1965-11-02 / 5599. szám

2 ________ A HÉTEN Hazaérkezik a Constanta halászhajó Az Élelmiszeripari Miniszté­riumból szerzett értesülések sze­rint e hét folyamán hazaérkezik a Constanta óceáni halászhajó és a jövő hónapban visszatér a Gadla­i halászhajó is. Amint Niculae Vasilescu, hal­ipari vezérigazgató közölte, a két hajó fedélzetén jó munkát vé­geztek, s ismét gazdag óceáni halzsákmányra van kilátás. A két hajó személyzete hozzáértés­sel használta fel az előző hajó­­utakom szerzett tapasztalatokat a halrajok felfedezése és a fe­délzeti termelő tevékenység meg­szervezése tekintetében. Az At­lanti-óceánnak Terra Novától délre fekvő, halzsákmányban gazdag övezetében halásztak. Az utóbbi napokban újabb si­kerekről beszámoló rádiótávira­tok érkeztek a Gáláéi halászhajó fedélzetéről. A hajó Afrika nyu­gati partvidéke mentén hal­gazdag övezetben végzi munkáját. A tervbe vett halmennyiség több mint 60 százalékát már kifogták. n "U- 11 rr»1,""n ■ L,1 i? öl? ri'F1! Sf JE ti TÜKÖR 5 ^ v&V. ■ AA.■ .1^.X.V .V­­.>--vk-Vb. .■W'.Oa. (Folytatás az 1. oldalról) része. Első fokozat a helyesen ej­­tett hang, azután ezt összekap­­csoljuk valamilyen magánhang­zóval, majd szóba ágyazva gya­koroljuk. Hetek alatt jó ered­ményt érhetünk el, ennyiben könnyebb velük foglalkozni, mint a dadogókkal).­özben nézem a nyilvántar­tó lapokat. Hetenként há­romszor jönnek ide délelőtt vagy délután, ahogy az iskolai prog­­ram megengedi. N. Margit neve alatt a megfelelő napokhoz egész sor „a“ betű van beírva. Hiány­zások. Délután Lukács Salamon­nal elmentünk N. Margit laká­sára. Az apa láthatóan zavart, hellyel kínál. — Tessék mondani, miért nem hozzák Margitot beszédgyakor­­latra ? — Hideg van s messze van az az iskola, sajnálom hordozni olyan messze. Pedig mindig mondja, hol menjünk, mert sze­reti ott, sok a játék, s szereti a tanár elvtársat is, de messze van. — És ha felnő így, a beszédhi­bájával és megkérdi egyszer ma­gát, miért nem vitte gyakorlatra, mikor kicsi volt, mikor még könnyen lehetett volna rajta se­gíteni, mit fog válaszolni ? Majd megoldódik valahogy ez a távol­ság is, közelebb kerülünk a köz­ponthoz, ahol van villamosjárat, de addig is ki kell használni az alkalmat, hogy segítsünk Margi­­ton. Szerettem volna elmondani en­nek az apának s minden szülő­nek, aki elhanyagolja ilyensze­­rű feladatát, hogy nálunk az egész társadalom fogott össze a repedt tükör tisztaságáért, ezt a le­hetőséget nem kihasználni erköl­csi felelőtlenség gyermekeinkkel szemben és önnön emberségünk­kel szemben is. Nem létezhet olyan érv, mely felmentene e fe­lelősség alól, mellyel tartozik minden szülő beszédhibás kis­gyermekével szemben. Nem lehet ilyen érv még a szóbanforgó tá­volság sem. Mert miről van szó ? A váradi logopédiai központ, mint a legtöbb hasonló jellegű intézmény, alig pár éves múltra tekint vissza, a kezdeti nehézsé­gek még éreztetik hatásukat. Az útja elején álló intézmény olyan nehézségekkel küzd, melyeket az Oktatásügyi Minisztériumban mű­ködő különleges iskolák vezérigaz­­gatósága, valamint a Krisána tartományi néptanács tanügyi osztálya könnyűszerrel megold­hat. Csak szervezési kérdés az, hogy a meglehetősen távoleső 5- ös számú általános iskolából kö­zelebb hozzák a központhoz, ahol a városközi közlekedés sokat könnyítené a kísérő szülők dol­gát. Szervezési kérdés az is hogy lévén több dolguk kiskorúak­kal, ne a 10-es líceumhoz tartozza­nak adminisztrációs szempontból, hanem ahhoz az általános iskolá­hoz, melynek az épületében mű­ködnek, így magától oldódna meg a fűtőanyag, takarítószemélyzet, könyvellátás kérdése. Nagy szük­ség lenne arra, hogy a tartomá­nyi néptanács külön költségvetést bocsásson rendelkezésükre. Az útkeresés nehézségein sokat könnyítene az, ha az említett mi­nisztérium figyelembe venné, hogy két év óta egyetlen szak­ember sem látogatott el ide, aki módszertani útmutatást nyújtott volna s megszabadította volna a két tanárt a bizonytalanság érzé­sétől, ami elfogja néha egy-egy új módszer alkalmazásakor. Egy új intézmény indulásakor kötele­ző több figyelemmel megkímélhe­­tők , lettek volna attól az érzés­től, mely néha eluralkodik raj­tuk , hogy úgy érzik, nem tartoz­nak senkihez, a szülőkön és gyermekeken kívül nem méltá­nyolják munkájukat. Mert a logopédus munkájának hatékonyságát nem lehet mutató­­számokban, sem osztályzatokban kimutatni. Itt az órákon ugyanis nem adnak jegyeket, mert ezzel már gátlás keletkezne a gyermek­ben az izgalmi állapot hatására. Csak a gyermek hálás pillantásá­ból érezni a hatást, mikor mind ritkábban akad el a szava. J. F. a középiskolai évek folyamán rendszeres látogató volt. Nyolca­dik osztályban még írásban adta a feleleteit, az érettségin pedig a szóbelin folyékonyan felelt, aka­dozás nélkül. K. E. szövőnő az egyik helyi gyárban, 20 éves ko­rában kezdett ide járni ezelőtt két évvel, mikor megtudta, hogy van logopédiai központ Váradon. Most ritkán akad el a szava, pe­dig mikor idejött, alig merte szó­ra nyitni a száját. Nem csodákat művel a logopédus, hanem vég­telen türelemmel és megértéssel nevel, gyógyít. Havonta különle­ges bizottság ül össze, mely az arra szoruló gyermekeket gyógy­pedagógiai egységekbe utalja. Többről van itt szó, mint a­­mennyit a hivatalos ügymenetek külső látszatra mutatnak. A szo­­cialista emberség új megjelenési formájáról. Arról, hogy a társa­dalomnak nem közömbös, milyen közérzettel él ember a társai között, hogyan fejezi ki gondola­tait. Arról, hogy intézményesen üzenünk hadat a tükör legkisebb karcolásának is, minden objek­tív akadálynak, mely gátat vet­hetne az új társadalomban élő ember szubjektív értékeinek tel­jes kibontakozása elé. Ez az in­tézmény a legerősebb alapon áll, melyet magának ez a társadalom megteremtett, a szocialista huma­nizmuson. Ennek a szellemében óvják Lukács Salamon és kol­légái a beszéd tisztaságát, hogy „a tudat közvetlen valósága" ne torpanjon meg soha semmiilyen gátlás előtt. Menyik­ a szovjet filmfesztivál Hétfő este megnyílt a fővárosi Republics filmszínházban a szov­jet filmfesztivál. A megnyitó es­ten Grigorij Csuhrajnak, a neves rendezőnek, a nálunk is ismert A 41-ik és a Ballada a katonáról című filmek megalkotójának Volt egyszer egy öregember című film­jét mutatták be. A fesztivál megnyitása alkal­mából Mihnea Gheorghiu, a Mű­velődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke beszélt a szov­jet filmművészet legújabb sike­reiről és bemutatta a közönség­nek a szovjet filmküldöttség tag­jait : Margareta Vologyinát, Gali­na Polszkiht, Szamszon Szamszo­­novot és Vaszilij Livanovot. Az előadáson jelen volt Octav Livezeanu, a Külföldi Kultúrkap­­csolatok Román Intézetének alel­nöke, külügyminisztériumi fő­tisztviselők, művészeti és kulturá­lis személyiségek, I. K. Zsegalin, a Szovjetunió bukaresti nagykö­vete és a nagykövetség több tag­ja, diplomáciai képviseletek veze­tői és a diplomáciai kar tagjai. A cséfai halgazdaság inándi részlegén megkezdődött a halászás. A gazdaság dolgozói egy hónap alatt ki­lenc vagon halat halásznak ki, eredeti tervüknél két vagonnal többet (Vik­dár István felvétele) ELŐRE A SZOCIALISTA IPAROSÍTÁS FOLYAMATA HAZÁNKBAN V­isszatekintve országunk for­radalmi változásokban gaz­dag, utóbbi két évtize­des fejlődésére, büszkén ál­lapíthatjuk meg, hogy ez a viszonylag rövid időszak a nép nagy sikereinek időszaka volt. Az eredmények dolgozó né­pünk tehetségét, alkotó erejét tükrözik, határtalan bizalmát és lelkesedését hazánk vezető ereje, a Román Kommunista Párt orszá­got építő politikája iránt. Az or­szág dolgozói saját tapasztalataik során meggyőződtek arról, hogy ez a politika mindenkor és minden vonatkozásban a leghí­vebben fejezi ki létfontosságú tö­rekvéseiket és érdekeiket. Az eredmények elérését döntően befolyásolta az a körülmény, hogy a Román Kommunista Párt — politikai irányvonalának meg­határozásakor — mindig számot vetett a forradalom és a szocia­lizmus építésének általános tör­vényeivel, amelyeket megfontolt következetességgel, alkotó módon alkalmazott az ország konkrét viszonyainak, gazdasági jellegze­tességeinek megfelelően. A Román Kommunista Párt, a szocializmus építésének marxista­­leninista tanítását követve, már 1945 októberében, a most 20 éve megtartott Országos Konferen­ciáján az újjáépítés és nemzet­­gazdaság átszervezésének elsődle­ges feladatát az ország iparosítá­sában jelölte ki. A Központi Bi­zottság jelentése hangsúlyozottan kiemelte, hogy az 1944 augusztus 23-i történelmi fordulat után, a megváltozott politikai helyzetben, a tőkés-földesúri rendszertől örö­költ gazdasági visszamaradottság felszámolásának és az ország fel­­emelkedésének egyedüli útja az erőteljes ipar kifejlesztése, amely mind hatékonyabban értékesítheti az ország és a nép hatalmas erő­forrásait. A pártnak a szocialista iparosí­tásra vonatkozó politikája irányt­­mutatóan vonul végig minden évi és távlati nemzetgazdasági terven, az ország villamosítási tervein és az évek során foganatosított valamennyi gazdasági intézkedés­ben. Az ország szocialista iparosítá­sa legjelentősebb erőforrása új társadalmunk építési folyamatá­nak, amely a szocialista termelé­si viszonyok végleges győzelmét és a termelőerők gyors növekedé­sét eredményezte városon és fa­lun egyaránt; lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, biztos alapot nyújt a jol­­gozó nép életszínvonalának foko­zatos emeléséhez, a kultúra és a tudomány fellendítéséhez. A történelmi gyakorlat bebizo­nyította a Román Kommunista Párt iparosítási politikájának he­lyességét. Az egykor elmaradott agrárállam, mely a múltban né­hány nagy kapitalista ország me­zőgazdasági „hinterland “-ja volt, rövid két évtized alatt fejlett iparral és haladó mezőgazdaság­gal rendelkező állam lett, s fel­felé ívelő nemzetgazdasága új, szocialista társadalmunk szilárd alapját képezi. A Központi Bizottság jelentése, amelyet a párt IX. kongresszusán Nicolae Ceaușescu elvtárs ter­jesztett elő, adatszerűen szemlél­teti a befejezéshez közeledő hat­éves terv során az ország szocia­lista iparosításában elért eredmé­nyeket, hangsúlyozva, hogy „a párt az ország fő anyagi eszkö­zeit és természeti erőforrásait kö­vetkezetesen az ipar fejlesztésére, a nehézipar és különösképpen a gépgyártó­ ipar elsődleges növelé­sére összpontosította." Ennek a következetes iparosító politikának keretében, az új ipari vállalatok és üzemrészlegek épí­tése mellett, számos meglévő gyá­rat és üzemet továbbfejlesztet­tünk és a követelményeknek meg­felelően korszerűsítettünk. A magas termelékenységű technika bevezetése az iparba, az ipari ter­melés minőségi megjavítása, a termelőerők ésszerű területi el­osztása, az ipar nyersanyagszük­ségleteit szolgáló természeti erő­források gazdaságosabb felhasz­nálása, mind beletartozik az ipa­rosítás széles skálájú gazdasági programjába, melynek megvaló­sítási folyamata a nagy ország­fejlesztési terv jövő időszakában gyors ütemben tovább folytató­dik. Ipari fejlődésünk fokozott üte­mének fenntartása lehetővé teszi, hogy megelőzzük hangsúlyozottan ipari jellegű országok, mint pél­dául Olaszország, Franciaország ipari fejlődési ütemét és rövidebb idő alatt behozzuk múltból eredő elmaradottságunkat, egyre köze­lebb kerülve a gazdaságilag fej­lett államok színvonalához. Az ország szocialista iparosítási folyamatának egyik legfőbb jel­legzetessége ez a kitartóan gyors­ütemű fejlődés. Ezt mutatja az ipari termelésnek a hatéves terv éveiben elért 14,4 százalékos évi átlagos növekedési üteme, az elő­irányzott 13 százalék helyett. A szocialista iparosítás ered­ménye, hogy országunk gazdasá­ga ma már erőteljesen fejlő­dő, szerkezetileg korszerű iparral rendelkezik, amelynek keretei kö­zött a nehézipar elsődleges helyet tölt be és az ország anyagi össz­termelésében az ipar fokozódó túlsúlyba került! Az ország szocialista iparosí­tása megteremtette a feltételeket a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja fejlesztésének. Erőteljes mezőgazdasági gépgyártó iparág létesült, amely évről évre egyre többféle és tökéletesebb gépet és felszerelést szállít a mezőgazda­ságnak s kielégíti mind mennyi­ségileg, mind minőségileg az egy­re növekvő szükségleteket. Az or­szág szántóföldjein ebben az év­ben csaknem 82 000 traktor, 66 000 vetőgép, több mint 38 000 kombájn és sok más mezőgazda­sági gép dolgozik. Hasonlóan je­lentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság vegyipari anyag­­szükségletének a kielégítésében, amely szocialista iparunk egyik számottevő feladatát képezi. Az ország ipari fejlődésének kiegyensúlyozott jellegét mutatja az a tény is, hogy a szocialista iparosítás folyamatában, a hat­éves terv időszakában, a könnyű­ipari termelés több mint kétsze­resére, az élelmiszeripari terme­lés pedig 1,8-szorosára növeke­dett, ami lehetővé tette a dolgo­zók szükségleteinek változato­sabb és bőségesebb kielégítését. Az iparosítás megváltoztatta az ország gazdasági-földrajzi képét. A gazdaságilag visszamaradott országrészeken nagy iparüzemek, gyárak létesültek, virágzó ipari tájjá változtak a múltban kimon­dottan mezőgazdasági jellegű vi­dékek. A gazdasági téren elért nagy­arányú fejlődéssel egyidejűleg és ezzel összefüggően, jelentős ered­ményeket vívtunk ki társadalmi életünk minden vonalán, a dolgo­zó nép anyagi életszínvonalának emelésében, egészségügyi, műve­lődési, tudományos és művészeti színvonalának fejlesztése terén. A kivívott gazdasági sikerek és más vonalon elért eredmények megteremtették szocialista ha­zánk további előrehaladásának feltételeit és a párt IX. kongresz­­szusa, áttekintve a szocialista építésben megtett utat, a lehető­­ségek tárgyilagos elemzése alap­ján, meghatározta az 1966—1970- es időszakra Románia követendő fejlődési irányát a társadalmi, gazdasági élet minden területén. A IX. pártkongresszus az or­szág szocialista iparosítását s en­nek keretében a nehézipar elsőd­leges fejlesztését továbbra is a párt gazdaságpolitikájának köz­ponti célkitűzéseként jelölte ki. A következő ötéves időszakban az ipari termelés évente 10,5 szá­zalékkal növekszik. Lendületes fejlődése következtében az ipar vezető helye egész gazdaságunk­ban még inkább erősödik. 1970- ben az ipar adja a nemzeti jöve­delem 60 százalékát a jelenlegi 51 százalékkal és az 1938. évi mint­egy 30 százalékkal szemben. A gazdaság szerkezeti megvál­tozásával párhuzamosan jelen­tős változások következnek be a munkaerő összetételében, az ak­tív lakosság egyre nagyobb szám­ban talál elhelyezkedést az ipar­ban és a többi nem mezőgazda­­sági termelési ágakban. Ez a fo­lyamat tehermentesíti a mező­­gazdaságot, amelynek munkaerő­szükséglete a gépesítés folytán fokozatosan csökken. Az ipari dolgozók számának növekedése gyarapítja a munkásosztály so­rait, erősíti súlyát, társadalmi ve­zető szerepét. A gyorsütemű, növekvő ipari termelés anyagszükséglete a nyersanyagalap kiszélesítését te­szi szükségessé. E célból a terv­­feladatok között a geológiai ku­tatómunka nagyarányú fokozása is szerepel, valamint az altalaj­kincsek, mint földgáz, kőolaj, kü­lönféle ércek és nemfémes ásvá­nyok minél intenzívebb és gazda­ságosabb feltárása. A párt iparosítási politikájá­ban különös figyelmet fordít az energetikai alap továbbfejleszté­sére, szem előtt tartva a szocia­lista iparosítás ama követelmé­nyét, hogy a villamosenergia ter­melés növekedése mindenkor meg kell hogy előzze az összes többi ipari ágazatok fejlődését Ezen a téren a kitűzött feladatok hatalmas méreteit szemléltetendő, a kongresszusi jelentés felemlíti, hogy 1970-ben az 1938-as év egész villamosenergia termelését mind­össze 12 nap alatt fogjuk előállí­tani. Az új technológiai eljárások bevezetésével és a minőségi acél­­termelés fokozásával a kohóipar egy lakosra jutó acéltermelése az ötéves terv végén mintegy 18- szorosa lesz az 1938 évinek, ugyancsak jelentősen növekszik a színesfém-kohászat termelése is. A gépgyártó ipar ma jelentős szerepet tölt be valamennyi nem­­zetgazd­asági ág különböző gépek­kel, gépi felszerelésekkel és üze­mi berendezésekkel való ellátásá­ban. A gépgyártó ipar léte és len­dületes fejlődése valójában a szo­cialista iparosítás eredménye. Termelése évi 12 százalékos ütem­ben növekszik az ötéves időszak­ban és termékeivel beruházási programunk legnagyobb részét fedezi. A gépgyártó ipar külön­böző ágaival jelentős helyet fog­lal el külkereskedelmi kapcsola­taink kiszélesítésében és gazdasá­gi függetlenségünk egyik erőtel­jes tényezőjét képezi. Az ország nyersanyag alapjá­nak bővítése, különféle gazdasági ágaik termelési folyamatának meggyorsítása nem képzelhető el fejlett vegyipar nélkül, amely le­hetővé teszi a kémiai feldolgo­zásra alkalmas természetes nyers­anyagforrásaink leggazdaságo­sabb értékesítését. A múlthoz vi­szonyítva vegyiparunk lényegé­ben szocialista gazdaságunkban új iparágnak számít s ma nem­zetgazdaságunk legdinamikusabb szektorát képezi. Az ötéves terv előirányzata szerint a vegyipar termelése 1970-ig mintegy 2,3-sze­­resére növekszik, évi átlagos 18,5 százalékos ütemben. Egyik fő fel­adata a kőolajvegyészet tovább­fejlesztése, melynek termékei a mezőgazdaság munkálatainak ké­­mizálását szolgálják, feladata to­vábbá a földgáz és kőolajtermé­kek magasfokú feldolgozása, va­lamint különféle iparágaknak vegyipari termékekkel és a lakos­ságnak gyógyszerekkel való ellá­tása. Vegyiparunk részvétele ma exportszükségletünk kielégítésé­ben is jelentős, mintegy 200 ké­miai cikket exportál 65 országba. A vegyipari termékek exportja lényegesen tovább növekszik az ötéves terv időszakéban. Az ötéves terv beruházási elő­irányzatai is híven tükrözik az or­szág gazdasági erejének fokozá­sát szolgáló gazdaságpolitikai cél­kitűzéseket. 1966—1970 között 750 ipari objektum kezdi meg műkö­dését a többi szektorok különféle rendeltetésű létesítményei mel­lett. Ipari beruházásokra ebben az időszakban 144 milliárd lejt irányozunk elő, amelyben a ne­hézipar szektorai mellett a köny­­nyű- és élelmiszeripari befekte­tések előirányzata 17 milliárd lejt tesz ki, ami lehetővé .­teszi az iparágak termelőképességének nagyarányú növekedését, így te­hát több, jobb és változatosabb közszükségleti cikket termelnek majd gyáraink a dolgozók vásár­lóigényeinek hiánytalan kielégíté­sére. A gépesítés és automatizálás kiterjesztése, a munkafolyamatok ésszerűsítése, jobb megszervezése, a dolgozók magasabb műszaki, szakmai képzettsége révén a munkatermelékenysége évről év­re fokozódik és az elért többlet­termelés hatékonyan hozzájárul a dolgozók jólétének növeléséhez. Eddigi eredményeink s az előt­tünk álló távlatok mind­en szónál beszédesebben bizonyítják, hogy a párt egész politikájánál­ célja a dolgozók jólétének fokozása, s hogy hazánk dolgozó népe min­den erejével, munkakészségével, alkotó lendületével és tehetségé­vel valóra váltja a párt politiká­ját a nép jólétének fokozásáért szocialista köztársaságunk továb­bi felvirágoztatásáért. HEVES FERENC Befejeződtek a szebeni „Római császárhoz“ címzett szálloda és étterem átalakítási és moderni­zálási munkálatai. (O. Winkler felvétele) Fogadták a Minisztertanácson Jugoszlávia Harcosai Szövetségének küldöttségét Emil Bodnarac, a Miniszterta­nács első alelnöke hétfő délben fogadta Jugoszlávia Harcosai Szövetségének küldöttségét, élen Vlada Zecseviccsel, a szövetség Országos Bizottsága elnökségi tagjával. A küldöttségben részt vesznek : Szavka Javorina, Ju­goszlávia Harcosai Szövetségének titkára, a nép hőse, Marko Peri­cin Kamenjar nyugalmazott tá­bornok, a nép hőse, Szlanev Milan, ★ Iacob Teclu hadseregtábornok, az antifasiszta háborús veteránok szervezőbizottságának elnöke hét­főn fogadta a Jugoszlávia Harco­sai Szövetségének küldöttségét, élen Vlada Zecseviccsel, a szövet­ség Országos Bizottságának el­nökségi tagjával. Jelen voltak : Gheorghe Vasi­­lichi, a volt antifasiszta bebörtön­­zöttek bizottságának elnöke, Mi­­hai Burca, vezérezredes az anti­fasiszta háborús veteránok szer­vezőbizottságának alelnöke, Ghe­orghe Zaharia tartalékos vezér­őrnagy, a szervezőbizottság főtit­kára és a szervezőbizottság vezer a Jugoszlávia Harcosai Szövetsé­gének macedóniai aktivistája-A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Gheor­ghe Vasilichi, Románia Szocialis­ta Köztársaság volt antifasiszta bebörtönzöttei bizottságának el­nöke. Jelen volt Ante Csudina, a Ju­goszláv SZSZK bukaresti ideig­lenes ügyvivője, valamint Ljubo Krizisnik ezredes, légi és tenge­részeti katonai attasé. ★ főségének több más tagja. Ott volt Ante Csudina, a Jugoszláv SZSZK bukaresti ideiglenes ügy­vivője. A fogadás alkalmából baráti beszélgetést folytattak a két szer­vezet tevékenységéről. ★ Ugyanaznap este a küldöttség elutazott a fővárosból. Az Északi­pályaudvaron az elutazásnál megjelent Iacob Teclu, hadsereg­tábornok, Mihai Burca vezérez­redes. Jelen volt Ante Csudina, a Jugoszláv SZSZK bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagy­­követség több tagja. BARÁTI LÁTOGATÁSON Románia Szocialista Köztársa­ság Országos Nőtanácsának meg­hívására hétfő délután baráti lá­togatásra a fővárosba érkezett a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak küldöttsége. A küldöttség­ben Turgonyi Júlia, a Nőtanács titkárságának tagja és Kovács Kálmánna, a Borsod megyei nő­tanács titkára vesz részt. (Agerpres) MILYEN LESZ AZ IDŐ NOVEMBERBEN ? (Folytatás az 1. oldalról) re általános esőzések várhatók. A hónap második dekádjában gyako­ribbá válnak az esőzések, az utolsó napokra pedig ködössé válik ez idő. November 18—20-a körül erősen lehűl az időjárás, november 17 és 24 között a Duna lapályán és a fő­városban havazni fog. Az észak­nyugati nedves légáram­latok következtében Erdélyben és Moldva északi részében várható a legnagyobb mennyiségű csapadék. A hegyvidékeken, az esőzések már az első napokban havasesővé és ha­vazássá változnak. A Kárpátok ha­vasi zónájában a lerakodott hóréteg november 20 után alkalmassá válik a téli sportidény megkezdésére. FRISS ZÖLDSÉGET EGÉSZ ÉVBEN (Folytatás az 1. oldalról vetést, az öntözést, a trágyázást, a növénybetegsé­gek és kártevők elleni intézkedéseket, a betakarítást, a termékek minőség szerinti osztályozását, csomago­lását és elszállítását. Ehhez mindegyik növényter­mesztő brigádból minél nagyobb számú szövetkezeti tagot kell kiképeztetni egy-egy egész termelési ciklus folyamán a kísérleti állomások keretében. Ilyenek működnek a Ploiesti tartományi Buzáuban, a Bukarest tartományi Tigenestien, az Olténia tartományi Isalni­­ta­ n, a Hunyad tartományi Algyógy­on, a Bánát tar­tományi Ménesen, a Galac tartományi Bráilában stb. A zöldségtermesztő körökben rendezett zöldségter­mesztési tanfolyamok keretében az előadóknak ugyan­csak nagy figyelmet kell szentelniük arra, hogy a tan­folyam hallgatói minél teljesebb mértékben elsajátít­sák a zöldségtermesztés gyakorlatát. A termelőegységek szakembereinek a mezőgazda­­sági tanácsok segítségével gondoskodniuk kell arról, hogy minden egyes zöldségtermesztő brigád operatív munkatervvel rendelkezzék, s hogy a brigád vala­mennyi tagja ismerje a kitűzött célokat, a határidőket és a reá háruló felelősséget. A terv teljesítését bir­­ádgyűléseken rendszeresen ki kell értékelni és módot­ell találni a megfelelő javítások eszközlésére is. A fentiekben röviden ismertettük a zöldségtermesz­tés néhány időszerű feladatát, amelyek teljesítésétől függ a jövő évi munka sikere. Minden gazdaságnak idejében gondoskodnia kell arról, hogy e feladatok teljesítésével alaposan felkészüljön a jövő esztendőre. 1965. november 2., kedd A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK OKTÓBER 31-I HÚZÁSÁNAK NYEREMÉNYALTAJA AZ ADAS vegyes személybiztosítási kötvé­nyek október 31-i törlesztési hú­zásán az alábbi nyolc betűkombi­­nációt húzták ki az urnából: 1. MHR 5. ZAJ 2. LEY 6. NJK 3. M M F 7. E O Y 4. PGK 8. GST * A kihúzott -jj £ nyeremény £ •£ ■g szöt­vény 5-11 C co ■ ■ ai -r > £ E S-® £ Y -w 2 k g sorozata 2 ° Z 'S «■ or 1 24.889 50 100.060 1 18.016 11 75.000 1 02 299 19 50.000 1 36.769 02 25.000 1 20.585 19 10.008 1 19.114 48 5.000 1 29.740 48 5.000 1 31.351 01 5.000 1 33 401 16 5­0011 1 34.749 16 5.000 1 41.549 91 5.080 1 49.238 03 5.000 Sorozat­­■izám vég­ződése so 043 u 2.000 60 508 03 2.000 60 993 59 2.001) 60 403 48 1.000 80 806 46 1.000 600 07 35 800 600 49 39 800 600 70 25 600

Next