Előre, 1966. január (20. évfolyam, 5651-5675. szám)

1966-01-03 / 5651. szám

­­ zunk és váltunk néhány szót. Zörger Zoltán hatodéves építész, Maria Avram ötöd­éves építészdiáklány, Szilasi Lajos másodéves mezőgaz­dász, Mariana Raducu, első­éves jogász, Mariana Datu másodéves filológus, Adrian Petrán a Műegyetem hallga­tója mind élenjáró tanulók s ezért is kaptak meghívót erre a felejthetetlen estére. Még néhány perc, és bekö­szönt az újév ... Elhallgat a zenekar. Mély csend üli meg a hatalmas termet. Megszólal a rádióban a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Nicolae Ceau?escu elvtárs. A kolozs­vári diákok, akik nemrég ta­lálkoztak Nicolae Ceaușescu elvtárssal, feszült figyelem­mel hallgatták dolgozó né­pünkhöz szóló újévi köszön­tőjét. Az újév számukra is még kényelmesebb otthont, tanulási feltételeket jelent. 1966-ban a kolozsvári egye­temi központban 9000 hallga­tó kap otthont, több mint 8000-en ellátást ebben a nagy diákétkezdében. A diákváros pedig mintegy 311 szobás korszerű otthonnal bővül. A pillanat ünnepélyes. A poharak színültig tele. Meg­szólal a gong, egy percre el­csendesül a terem. Zúg a taps és szinte egyszerre csendül össze a sokezernyi pohár. Domahidi Gyula, a kiszol­gáló személyzet felelőse koc­cintás közben vidáman ma­gyarázza : — Alig múlt éjfél, — és máris 6000 tál ételt, sok liter bort és feketekávét szolgál­tunk fel. Mi lesz itt reggelig ? SZÉKELY PÁL A szilveszteri P­S­I 00 00% tények őrzői (Folytatás az 1. oldalról) teremben Diute Nicolae váltás­­vezető és Radulescu Marin vil­lanyszerelő csoportjának tagjai előtt állt ekkor már néhány szend­vics és egy-egy pohár bor. Busch Frederic főgépész és Hristescu Ion csoportjai befejezték a kazán­házban utolsó 1965. évi ellenőr­zésüket. Kellemes meleg lesz egész éjjel a távfűtési hálózatuk­ba bekapcsolt Drumul Taberei, Giulesti, Vörös Grivica, Pajura Scinteii és Miciurin negyedekben. Mintulescu Ion­s beosztottjai is újból meggyőződtek arról, hogy a turbinateremben is minden a leg­nagyobb rendben. Vezérlőtermekben, turbinacsar­nokokban, kazánházakban ponto­san éjfélkor — mint mindenütt — felcsendült az egymással koc­cintó kis csoportok szerencsekívá­­nata : Boldog Újévet ! A bánya mélyén Peteillán a szakszervezetek klubjában és a Transilvania ét­teremben szervezték meg a bá­nyászok szilveszterét azok ré­szére, akik közösen óhajtották köszönteni az új esztendőt. Erről most nem akarok részle­tesen beszámolni, inkább azok­ról szeretnék írni, akik szilvesz­ter éjszakáján nem tele poha­rakkal, hanem szénnel telt csil­lékkel köszöntötték az új esz­tendő érkezését. De mindjárt te­gyem azt is hozzá, hogy ezt a szenet 1965. évi tervükön felül hozták napvilágra, hiszen a pet­­rillai bányászok már december 28-án teljesítették egész évre szóló tervüket, s az elmúlt év utolsó műszakának befejezéséig terven felül mintegy 12 000 ton­na szenet termeltek tervükön felül. László István, Enache Chirita, Cislaru Ioan brigádja, Bartha Ferenc brigádja és számtalan bányászcsapat lent a bánya mé­lyén, a terven felül küldött szén­nel köszöntötték az új esztendő érkezését. BARA MIHÁLY Félnap a timföldgyárban A vegyi folyamatok nem isme­rik azokat az időhatárokat, ame­lyekhez az emberek igazodnak — a metamorfózisok tartamát az anyagok természetes szabja meg, így van a körösparti üzem­óriásban, a nagyváradi timföld­gyárban is. Két terv és két év találkozása itt sem volt választó­határ — a folyamatok megállás nélkül nőttek bele a régiből az újba. Nehéz megállapítani, hogy részlegenként kik is adták az öt­éves terv első napjának első mennyiségeit. A harmadik váltás tagjai, akik december 31-én este 10 órától új év reggelén hat óráig álltak a berendezések mellett, a két terv összekötő folyamatait vigyázták. Ki tudná pontosan meghatározni, hogy például a kilúgozó részlegen január else­jén nyert termékmennyiség vol­taképpen mikor is indult útra ebben az óriásban. Gheorghita Constantin szolgá­latos diszpécserrel, Markovski Iván szolgálatos mérnökkel és Urcan Aurel mérnökkel a kilú­gozó részleg váltásvezetőjével jártuk végig a részlegeket. Az üzem legfontosabb részében, a kilúgozó részlegen a teljes terve­zett kapacitással folyik a terme­lés. Csak a tartalék­vonal auto­klávjai pihennek. Rus Áron, Stuparu Aurel autokláv keze­lők, Kigyósi Sándor karbantartó lakatos, Fitaräu Teodor és a többiek, az első váltás tagjai éberen vigyázzák az anyag út­ját. Urcan Aurel mérnök váltás­­vezető diktálja az 1966-os év első 12 órájának eredményeit : mint­egy 2000 köbméter megszűrt aluminátlúg készült el, ennyit továbbítanak az új metamorfó­zis felé a kikeverő részlegre. A kombinát legzajosabb rész­legén, az örlőcsarnokban, Mure­­san Olimpiu váltásmester számol be a 12 óra termelési eredmé­nyeiről. A szükségletnek meg­felelően január elsején csak egy malom működött, de az a beren­dezések jó kezelése révén terve­zett teljesítőképessége fölött. 12 óra alatt 210 tonna őrölt bauxit helyett 320 tonnát adott. Arde­­lean Craciun, Popa Stefan és a többiek, valamint az előző mű­szakbeliek tehát szépen kezdték az évet. Folytatni lehetne a kikeverő részleg félnapos eredményeivel, hiszen Covaci Petru váltásmes­ter hasonló jókat mondott An­tone Aurel és Moldovan Silves­­tru csoportjának teljesítményei­ről. Munkával ünnepeltek a tim­földgyáriak. Az eredmények alapján derekas munkával, mél­tóan az idén előttük álló felada­tokhoz. SZABÓ GYULA 20 tonna cement terven felül (Munkatársunktól) Szilveszter éjszakáján is füstöltek a brassói Temelia cementgyár kéményei, az újesztendő első napja szin­tén munkában találta a cement­gyártókat,hiszen a hatalmas mé­retű berendezések üzemeltetésé­nek megszakítása komoly ter­melési veszteséget jelentene. Az 1966. évi cementgyártási terv 8 százalékkal nagyobb a tavalyi­nál. Az üzem dolgozói az év első percétől kezdve arra töreked­nek, hogy egyetlen tonna híja se legyen annak a cementnek, amit a nagy munkatelepek, épületgyá­rak és épülő vízierőművek vár­nak Brassótól. A szilveszteri vi­gasság óráiban derekasan dolgo­zott a klinker-kemencék mellett Visan Dumitru, a kemencemal­moknál pedig Handra József bri­gádja. Szigorú pontossággal vál­totta őket a munkában Kajcsa Márton, Moldován Aurel, Jantsch Albert és Katona István brigád­ja. Senki sem hiányzott munka­helyéről. Teljes kapacitással ter­meltek az aggregátok. Az ered­mény : 8 tonna klinker és 20 tonna cement terven felül. „Jól kezdődik az ötéves terv első nap­ja“ — mondja örömmel Piuko­­vics Máté­, az üzem igazgatója. Esztendők találkozásakor A kohók tűzijátéka mindig jel­zi a munka örök szimfóniáját. Két esztendő találkozásakor fel­ragyognak a térségen a vidám szilveszteri fények és közéjük ve­gyülnek a dolgozó kemencék szí­nes szikrái. Az egyetlen üzem Nagybányán, ahol az új év első pillanatától a megszokott ritmusban folyt a termelés, a fernezelyi kohóüzem. Dolgoztak Nagybánya más gyá­raiban is egy-egy részlegen, de itt teljes munkaseregével talpon állt a vállalat. Az éjfélt követő első műszak­ban még csak szándékként je­lentkezett a gondolat, mely a többi műszakokban megfogalma­zott jelszóvá vált: „Kezdjük az új évet csúcseredménnyel­­“ Pet­ru Muresan volt az első váltás mestere a kohóban. Példás mun­kaszervezést láthattak az ellen­őrző műszakiak, öt öntéssel vé­geztek többet az előirányzatnál. A verseny nyilvántartói már je­gyezték a legkiválóbban dolgozó olvasztárok nevét: Salla Cereces, Teofil Tím­ova. A feltűnően szép eredmény jókedvű izgalmat kel­tett mindenütt. Az irodán azon­nal kiszámították, hogy a kohó­ban 29,8 százalékkal volt több az olvasztott­­mennyiség, mint az 1965-ös év utolsó napjainak át­laga. Kísérletképpen összemér­ték az adatokat a finomító rota­­tív kemencéjénél is, itt 8,3 száza­­lék volt a többlet. Élenjárók: Mu­tefan Ciulean, Gheorghe Boitor. A kiválóan dolgozók nevei soka­sodtak. A zsugorítóból Vasile Pop és Ioan Rebnic nevét jegyez­ték fel, így lett a különböző részlege­­ken bontakozó gondolatból tett. A többi váltások már tudatosan ennek a jegyében dolgoztak: Fernezely az új esztendőt csúcs­­eredménnyel kezdte. BANYAI JUDIT ELŐRE Szilveszter éjszakáján.•• MIRE KonroniK EGY KERIISZIÍI? (Folytatás az 1. oldalról) 16 számára — gondoltam ma­gam is. De amint a vörös borral teli poharat koccintásra emeltem, megtudtam, hogy van valami, ami annál is nagyobb örömet szerzett a brigádosnak. Nemrég olvasta egy szakkönyvben, hogy ha a zöldségmagvak magas hő­fokú gőzzel fertőtlenített föld­ben kelnek ki, a palánta életké­pesebb, ellenállóbb lesz. A for­ró gőz elpusztítja a földből a növényi betegségek mikrobáit. Elhatározta, hogy Pálfalván is készítenek egy gőzzel fertőtlenítő készüléket. Napokon át dolgo­zott rajta munkatársaival, a la­katosokkal. S az év utolsó heté­ben elkészült, kipróbálták, jól sikerült. Ezek után magam is háromszor ürítettem poharat Bogdán Lász­­lónál. KÖTELESSÉG­TELJESÍTÉS Csupán néhány óra volt még hátra az óesztendőből. A vendég­lők, szórakozóhelyek felé özön­löttek az emberek, mások ottho­nukban már a fehér asztal mel­lett ültek, hogy vidáman búcsúz­zanak 1965-től, jó kedvvel kö­szöntsék 1966-ot. A­­marosvásárhelyi vasútállo­máson azonban csupán az jelezte némiképp az ünnepvárást, hogy a szokottnál jóval kevesebben szálltak fel a bukaresti gyorsra. A 142045-ös mozdonyból mar­kánsarcú férfi hajolt ki, s pil­lantott előre. Néhány perc ugyan hiányzott még az indulásig, még­is azt fürkészte, szabad-e a pá­lya. Mások szórakoznak. Ráduly Antal mozdonyvezető vajon mire gondol ? — Arra, hogy ma se késsek. Az utasok javarésze talán csa­ládjához indul az utolsó percben, valahol várják őket. Miattunk ne legyen ez a várakozás hosz­­szabb senkinek. — És a saját szilvesztere? — Tavaly szabad voltam, jól telt, de ma mennem kell. A szol­gálat az első. Felesége és hatéves kislánya az apósnál tölti el az éjszakát. A forgalmista felemeli a lám­pát, s a vonat megmozdul. Cer­­nanu Iustian sietős léptekkel tér vissza az irodájába. Maga elé húzza a mikrofont és közli a szomszédos állomással: a 412-es pontosan elindult. Aztán Nyárádtőnek jelzi egy tehervonat elindulását. Onnan is azt felelik. ..Értettem“. S így megy ez mindenütt a vasútnál. A forgalom szilveszter éjszaká­ján is zavartalan, sokan őrköd­nek fölötte. S még hányan dolgoznak ilyen­kor? Olasz Dezső és társai a villanyitelepen vigyáznak az áramszolgáltatásra, Pastor Petru és a javítószolgálat többi inspek­­ciósa szintén készenlétben áll, akár a tűzoltók és a mentők. A tűzoltóknál zavartalanul telt el az éjszaka, sehol sem történt baj. A mentőknél azonban Ciu­­gudeanu Aliz orvos, Bardóczy Elemér asszisztens, Kelemen Sándor, Bucur Petru és a többi gépkocsivezető segítségét — ki­sebb balesetek miatt — többen igényelték. Elismerés mindazoknak, akik kötelességteljesítés közben töl­tötték a szilvesztert! ADRIAN MIKLÓS KÜLFÖLDIEK BRASSÓD! Az óesztendő utolsó napjaiban autók tömege parkolt a brassói Carpati szálloda épülete előtt. A sűrűn érkező külön autóbu­szok ezrével ontották a vendé­geket az ország minden részé­ből. De mondhatjuk azt is, hogy a világ minden tájáról. Mert azok között, akik Brassóba jöt­tek szilveszterezni, nagy szám­ban voltak francia, belga, né­met, osztrák, svájci, angol, svéd turistacsoportok, sőt, amint a te­rített asztalok zászlódíszei mu­tatták, még Amerikából és Ausz­tráliából is érkeztek vendégek. „A brassói szilveszter­ éjszaka felejthetetlen élmény marad szá­munkra !“ — hangoztatták a kül­földiek miközben meleg kézfo­gással köszönték a Carpati ven­déglátó tröszt vezetőinek a fi­gyelmes vendégszeretetet, a ki­tűnően megszervezett szilveszte­ri mulatságot. Mi az, ami élményként hatott a hazánkba látogató idege­nekre ? Talán a város, amelyet valóságos szilveszteri díszletté varázsolt a tél ? Az ódon belvá­rosi házak ablakszemei csúcsos hókucsmák alól fénylettek ki az éjszakába. A parkok, sétányok fái szinte roskadoztak a hó sú­lya alatt. A behavazott erdőkön, hegyhátakon át kanyargó Bras­­só-pojánai autóút mesekönyv il­lusztrációjaként hatott az autók és társasgépkocsik utasaira. Igen, az élmény a város és táj szépséges téli arcával kezdő­dött. Aztán folytatódott az étter­mek ünnepi hangulatával. A po­fánál sportszálló éttermeit, — amelyekben 500-nál több ven­dég ült a terített asztalok mellett­­— szemkápráztató dísszel éke­sítették a fenyőfüzérek, fagyön­gyök közé font szerpentin szala­gok és a sokszínű égőkkel ra­gyogó télifák. A felszolgáló sze­mélyzet, jó hírnevéhez méltóan, kifogástalan ügyességgel hord­ta fel az asztalokra Munteanu Nicolae és Iosif Gheorghe fősza­kácsok ételremekeit, amelyek közül különösképpen az előéte­lek után következő malacpecse­nye és a hajnalban tálalt bor­­hely-leves nyerte meg a külföl­di vendégek tetszését. A poha­rakban a leghíresebb hazai bo­rok gyöngyöztek. Ám nemcsak a jó borok meg a gasztronómiai élvezetek e­­melték magasra a brassói szil­veszter éjszaka hangulatát, ha­nem a színvonalas szórakoztató műsor is. Megismerhették a kül­földiek a hagyományos szilvesz­teri román népi játékot, a Plu­­gusort. A brassói színház művé­szei Fogaras környéki népvise­letben énekelték az óévet bú­csúztató és az újat köszöntő tré­fás versikéket. A külföldiek mindannyian elragadtatással tapsolták ezt a műsorszámot és felállva az asztalok mellől együtt dúdolták a művészekkel az új esztendőre bőséget és bé­kességet kívánó rigmusokat. SIPOS BELLA A ■ ■ • ■ ■ k USipaa“*"*'* Nulla órakor a 23 August üze­mek dolgozóinak mulatságán ill..................... Kollektíven szilvesztereznek a fővárosi Grivita Rosie üzemek dolgozói „ m • ■ ■■■■■■■ M1,m> ■ ■ ■ DIÁKMULATSÁG Aki már többször járt erre­felé, annak szokatlan, hogy ilyen korán este már sötét a diákváros sokszáz ablaka. De annál pazarabb fényárban úszik a „város“ központjá­ban lévő étkezde hatalmas épülete. Bent a hófehér da­­maszttal terített asztalok mel­lett a Bab­es-Bolyai Tudo­mányegyetem 3000 főnyi diák­ja búcsúzik az 1965-ös évtől. Régi ismerősökkel találkoz 1966 január 3., hétfő Született 1966 nulla óra öt perckor Temesváron az új esztendő 5. percében jelentős esemény történt: a város szülészeti kli­nikáján világra jött 1966 első újszülötte. Martinov Da­­rinka rékási fiatalasszony egészséges leánygyermeknek adott életet. A Martinov család az esti órákban még Rékáson szilveszteri hangulatban ké­szült az új esztendő fogadásá­ra, amikor a kis Szlavenka, a világ minden égtáján azonos jelekkel, jelezte érkezését. Szinte perceken belül úton volt az izgalommal eltelt kis család a szülészeti klinika felé. A késő esti órákban érkeztek ide, ahol segítőkész orvosok (mert mint mindig, most is a „fedélzeten“ volt az egész szolgálatos szülészgárda) kel­lemes környezet, az anyát és az újszülött egészségét biztosító korszerű feltételek fogadták őket. És amikor Békáson­ és Temesváron és az országban mindenütt a legmagasabbra csapott a szilveszteri jókedv, dr. Nubert Ion főorvos világra segítette az alig pár perces esztendő első érkezőjét. — Nem volt könnyű szülés — magyarázza Velcu Constan­ta orvosnő, az új esztendő második váltásának vezetője, a déli órákig hatra szaporo­dott újszülöttek névsorában az első bejegyzés adatait össze­gezve. A 18 éves anyának s az orvosi gárdának nehéz perce­ket okozott a kis Szlavenka. Vérátömlesztésre, oxigénre és speciális injekciókra is sor ke­rült, de most már túl van minden veszélyen az anya is. Mivel néhány esztendő még eltelik, amíg a kis Szlavenka sajtónyilatkozat képes lesz, a fáradt, de boldog mamát za­vartuk egy pillanatra. — Nagyon örülök a kis­lánynak — válaszolja érdek­lődésünkre —. Az új esztendőre azt kívánom magunknak, hogy mindhárman erőben, egész­ségben érjük meg a követ­kező szilvesztert és aztán... reméljük, a második fiú lesz... MAG MARIA A bukaresti pionírok és iskolások január 1-én délután Románia Szocia­lista Köztársaság Palotájának termében rendezték meg nagysikerű ál­arcos báljukat

Next