Előre, 1966. szeptember (20. évfolyam, 5856-5881. szám)
1966-09-16 / 5869. szám
I ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XX évfolyam 5869 sz. 4 oldal ára 25 báni 1966 szeptember 16., péntek NEMZETKÖZI ÉLET • SZÓFIAI LEVÉL • VILÁGGAZDASÁGI FIGYELŐ (3. oldal) • AZ AMERIKAI ÉS SAIGONI CSAPATOK ÚJABB VESZTESÉGEI • FAJI INCIDENSEK AZ USABAN (4. oldal) Párt- és államvezetők látogatása Galac tartományban t Galac tartomány, ez a Vrancea vidékétől a Dunáig terjedő gazdag terület, dús búzaföldjeivel, a szocialista iparosítás hatalmas központjaival, ezekben a napokban vendégül látja a párt- és államvezetőket. Reggel nyolc órakor a favres-i * vasútállomáson Nicolae Ceaușescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Leonte Râutu, Vasile Patilinet elvtársakat a virágzó bárágani rajon falvaiból és községeiből érkezett emberek ezrei hatalmas éljenzéssel fogadják. A vendégek fogadására az állomás peronján megjelentek a következő elvtársak: Constantin Duscalescu, az RKP Galac tartományi bizottságának első titkára, Constantin Dumitrache, a tartományi néptanács elnöke, Dumitru Balán, az RKP Faurei rajoni bizottságának első titkára, Chipáila Nicolae, a rajoni néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek egyes vezetői, aktivisták, dolgozók. Gyermekek népes csoportja virágcsokrokat nyújt át a vendégeknek. A Baragan ízletes kenyerével, ennek az ősznek a kenyerével és a hagyományos boros kulacsokkal két öreg szövetkezeti tag kínálja meg a vendégeket. „Örömmel üdvözöljük önöket, szeretett vendégeink, tartományunk tájain, a kenyér és az acél földjén !“ A falvak lakosai mindenütt szeretettel üdvözlik a magas rangú vendégeket, új életük tanúbizonyságául hozva ezeknek az éveknek a gyümölcseit. A házak kapui előtt szőlőtől és virágoktól roskadozó asztalokat terítettek. A falvak határán kiállításokat rendeztek az új termésből, a házak falait feldíszítették szőnyegekkel , szőttesekkel, amelyek az itteni emberek régi művészi hagyományairól tanúskodnak. láncán, a szövetkezeti parasztok körében A termékeny Bäragan szivében fekvő Ianca községet a szocialista mezőgazdasági egységek végtelen szántóföldjei veszik körül. A gyümölcsfákkal övezett udvarokban a lombok közül előtűnnek a szorgalmas gazdák takaros új házai. A község életében bekövetkezett megújító változásokról, a lüktető kulturális és művészeti életről tanúskodik a líceum, a könyvtár, a mozi, a művelődési otthon épülete. A község harmonikus képe is a meghonosodott bőséget, a közös munkán alapuló ragyogó szocialista mát szemlélteti. A párt- és az államvezetőket Faturocariceanu, a iancai mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke fogadja, s beinvitálja a vendégeket a szövetkezet székházába. Itt bemutatják a vendégeknek a gazdag terméseredményeket elérő parasztok megvalósításait. A föld hozamának növelésére a jövő évre tervbe vették az öntözési munkálatok kiterjesztését, a gépesítés és a műtrágya fokozott alkalmazását. Az elnök irodájában megkezdődő beszélgetés a laboratóriumi szobában folytatódik. A vendégek itt megtekintik a maketteket, amelyek a 3200 hektár szántófölddel rendelkező szövetkezet területrendezési megszervezését, valamint az utóbbi években emelt gazdasági épületeket — baromfitenyésztő csarnokokat, istállókat, sertéshízlalót, csibeneveldét stb. mutatják be. A párt- és államvezetők érdeklődnek a közös vagyon kezelése, a munkaegység értéke, az építkezések önköltsége és az állattenyésztési részleg jövedelmezősége, valamint ezen üzemág fejlődési kilátásai iránt. Nicolae Ceausescu elvtárs részletes felvilágosításokat kér a szövetkezet öntözési tervéről, az állattenyésztési részleg gyors fejlődését megkönnyítő takarmányalap biztosításáról. A szarvasmarha- és a baromfitenyésztő telepen a vendégek elbeszélgetnek Felicia Cruceru brigádosnővel, Valeria Micu és Jica Iones gondozókkal munkájukról és keresetükről. „Hogyan alkalmazzák a pótjavadalmazást?“ — érdeklődik Nicolae Ceausescu elvtárs. A válaszból kitűnik, hogy helyesen alkalmazzák a pótjavadalmazást, s ez állandóan újabb és újabb jó eredmények elérésére ösztönöz. Szeptember 14-én, szerdán — mint már megírtuk — Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Leonte Rautu, Vasile Patilinei elvtársak Galac tartományba érkeztek, hogy megvitassák a tartománybeli párt- és állami aktívával, a dolgozókkal a IX. pártkongresszuson kijelölt feladatok teljesítésében elért eredményeket, és együtt vizsgálják meg az ötéves terv teljesítésének biztosítását szolgáló további intézkedéseket. A látogatás végén tartott gyűlésen beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. Miután megköszönte a meleg fogadtatást, és gratulált a szövetkezeti tagoknak az elért eredményekhez, a szónok ezeket mondotta: Minden bizonnyal elérhetnek és el is kell hogy érjenek jobb eredményeket is. Az 1970-ig készített tervük jó terv, s ennek megvalósítása növeli majd a növénytermesztési és az állattenyésztési részleg hozamát, gyarapítja a szövetkezet jövedelmét és a szövetkezeti tagok jólétét, s így nagymértékben hozzájárul szocialista köztársaságunk mezőgazdaságának fejlesztéséhez és felvirágoztatásához. Természetesen csakis munkával lehet megvalósítani ezt a tervet, azzal az általános programmal együtt, amelyet a párt jelölt ki a mezőgazdaság fejlesztésére. A tudományos dolgozóknak, mérnököknek, zootechnikusoknak, állatorvosoknak, a szövetkezeti vezetőségeknek, az egész szövetkezeti parasztságnak még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy biztosítsa minden egyes szövetkezet célkitűzéseinek és az országos célkitűzéseknek a valóra váltását. Ily módon, jobban dolgozva, jobban megszervezve a mezőgazdasági kampányokat, minden esztendőben szem előtt tartva a konkrét adottságokat — mint ahogy a múlt őszön is szem előtt kellett volna tartaniuk ezeket, hiszen szárazság volt — és általában gondoskodva a tudomány szabályainak, a mezőgazdasági szakemberek útmutatásainak az alkalmazásáról, körültekintően felhasználva az istállótrágyát és a műtrágyát, a gépi eszközöket, és mindazokat az eszközöket, amelyeket az állam bocsátott az önök szövetkezete és a többi szövetkezet rendelkezésére, jó körülmények között elérhetik a tervezett hozamokat, sőt talán még jobb eredményeket is felmutathatnak. Szövetkezeteink, mezőgazdaságunk igen nagy lehetőségekkel rendelkezik. Mi egyelőre a mezőgazdaság fejlesztésének kezdetén tartunk, és a legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, semmi erőfeszítéstől nem szabad visszariadnunk, hogy tovább haladhassunk a megkezdett úton, hogy rövid idő alatt teljesítsük azt a programot, amelyet a IX. pártkongresszus jelölt ki mezőgazdaságunk korszerűsítésére és felemelésére a fejlett országok mezőgazdaságának színvonalára. Mint tudják — mondotta befejezésül a szónok —, az ipari munkások hasonlóképpen példásan teljesítik az ötéves terv feladatait: túlszárnyalták az év első nyolc hónapjának feladatait, s így kétségtelenül az egész tervet nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják; értelmiségünk aktívan hozzájárul az ipar és a mezőgazdaság fejlesztési programjának teljesítéséhez, a román tudomány, oktatás, kultúra fellendítéséhez. Erősítve a szövetkezeti parasztság egységét a munkásokkal, az értelmiséggel, az összes dolgozókkal, szoros egységben, egyetlen családként haladunk előre szocialista nemzetünk felvirágoztatása felé. Sok sikert kívánok önöknek, a vajon összes lakosainak munkájukhoz. Jó egészséget, sok boldogságot! A több ezer szövetkezeti paraszt hosszasan megéljenezte, megtapsolta a beszédet. A Duna mentén, a vegyipar Útban Bráila felé ... övezetében Bráila, a fémipari, vegyipari dolgozók és tengerészek városa eredeti diadalívvel fogadja a vendégeket. Két kotrógép emeli a magasba a párt és a köztársaság nyárvégi virágokból font címerét. Élő virágokkal írták ki: „Köszöntjük szeretett vezetőinket Bráila városában!“ A diadalív alatt a vendégeket Radu Constantin elvtárs, a Braila városi pártbizottság első titkára és Ion Paun elvtárs, a városi néptanács elnöke üdvözli. A vendégek, először a cellulóz- és papírkombinátba térnek be. A kombinát tíz évvel ezelőtt épült a Duna-delta nádjának magas fokú hasznosítására. Azóta gyárak épültek, amelyek ma cellulózt termelnek az országnak műrost, duplextriplex papírlemez, sósav, hipoklorit gyártásához, magas műszaki színvonalú berendezésekkel és gépekkel felszerelt új gyárak kezdik majd meg működésüket az üzemfejlesztés második szakaszában. A kombináttal együtt létrejött Braila második dunai kikötője, amelyet korszerű eszközökkel és egész szállító flottával szereltek fel. Egy makett előtt a párt- és államvezetőket tájékoztatják az egész komplexum működéséről, amely a cellulóz- és papírkombinát mellett a műrostkombinátot is magában foglalja. Jelen van Constantin Scarlat vegyipari miniszter, Gheorghe Neculau mérnök, a kombinát vezérigazgatója és Ionel Baeanu, a pártbizottság titkára. Ezután a vendégek megtekintik a korszerű papírgyárat, amely nemrég kezdte meg az üzempróbákat és amely évente 40 000 tonna papírt gyárt majd nagy választékban. A látogatás második állomása a szomszédos műrostkombinát. A fiatal kombinát gyártmánylistáján ma a következő termékek szerepelnek : gyapjú és pamut típusú műrost, a gumiabroncs gyártáshoz szükséges nagy szilárdságú kordszövet, celofán, szénkéneg, nátriumszulfát. A kordszövet-gyárban a modern technikát központi irányítású komplex gépek és berendezések képviselik. A párt- és államvezetők elbeszélgetnek a szakemberekkel, behatóan érdeklődve a berendezések műszaki teljesítőképességéről, a szakképzettség ennek megfelelő emeléséről és a dolgozók munkakörülményeiről. Nicolae Ceausescu elvtárs az üzemi munka- és életkörülményekről érdeklődik Mátei Ungureanu munkástól. A látogatás befejezésekor tartott gyűlésen a komplexum valamennyi gyárából számos munkás, technikus és mérnök vesz részt. Gheorghe Mateescu és Gheorghe Neculau mérnökök, a két kombinát igazgatói lelkes szavakban juttatják kifejezésre a bráilai vegyipari munkásoknak azt az elhatározását, hogy odaadással dolgoznak a IX. pártkongresszus feladatainak megvalósításáért, s köszönetet mondanak a párt és államvezetőknek a látogatás során kapott értékes útbaigazításokért. Ezután nagy éljenzés közepette NICOLAE CEAUSESCU elvtárs emelkedik szólásra. Miután melegen üdvözölte a művészkombinát, valamint a cellulóz- és papírkombinát dolgozóit, hangsúlyozta, hogy a két kombinát — a párt szocialista iparosítási politikájának eleven tanúbizonysága — számottevő szerepet játszik nemzetgazdaságunk számos fontos termékkel történő ellátásában, majd főleg a művészkombinát néhány kérdésével foglalkozott. Önök is és a cellulóz- és papírkombinát dolgozói is kielégítő eredményeket értek el — mondotta Ceausescu elvtárs. Rámutatva, hogy ezek az eredmények csak a kezdetet jelentik, amellyel a vállalatok munkaközösségeinek nem szabad megelégedniük, a párt Központi Bizottságának főtitkára útmutatásokat és tanácsokat adott egyes fogyatékosságok kiküszöbölésére, hogy elérjék a tervezett termelési paramétereket, hogy szüntelenül javítsák a termékek minőségét. Bármely vállalat jó menetének lényeges feltétele — mondotta a szónok —, hogy mindenekelőtt a kollektíva egységes, fegyelmezett legyen, szeresse a vállalatát, erőfeszítéseket tegyen a szakma jó elsajátításáért és a legnagyobb lelkiismeretességgel dolgozzék a termelés mennyiségi mutatóinak eléréséért, és főként, hogy harcoljon a termékek minőségéért. A vállalat csak így teljesítheti minden terv feladatát és biztosíthatja ezen az alapon az összes alkalmazottaknak a megfelelő jövedelmet. A pártszervezetnek, a városi bizottságnak, a tartományi bizottságnak, a minisztériumnak egyik fő kötelessége minden intézkedést megtenni a munkások stabilitásának biztosításáért, magas szakképesítésük biztosításáért, mert csak így használhatók ki jól a gépek, érhető el jó termelés. Amint tudják, a IX. kongresszus rendkívül átfogó programot dolgozott ki az ország fejlesztésére, s ebben a programban a vegyipar kivételes helyet foglal el. Önök ebben a nagy szektorban dolgoznak, az önök kombinátjai vegyiparunk erőteljes komplexumát alkotják. Ennek a komplexumnak olyan ügyes, fegyelmezett emberekből álló kollektívára van szüksége, akik szilárdan elhatározták, hogy becsülettel teljesítik a termelési feladatokat és nem kímélik erejüket a IX. kongresszus irányelveinek valóra váltásában. Meggyőződésem, hogy a pártszervezet, az ifjúsági szervezet, a szakszervezet, az összes munkások, mérnökök és technikusok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a vállalat tökéletesen dolgozzék, kiváló minőségű termékeket állítson elő és a legrövidebb időn belül elérje a tervben megjelölt paramétereket. Így aztán, elvtársak, büszkén mondhatják majd : „íme, mi is becsülettel helytállunk a haza szüntelen felvirágoztatásában, mint ahogy helytáll valamennyi dolgozó, mum(Folytatása a 2. oldalon) TANÉVNYITÁS Nagybányai pillanatkép Még minden mondatban a vakáció ízei sűrűsödnek — szól az iskola igazgatója, a városi pártbizottság, a szülők képviselője, beszél egy pionír s a szavakban fellángol a nyár, az éppen most eltűnő. A vidám élmények úgy illatoznak, mint az érő gyümölcsbe zárt ízek. Annyi boldog nap után először tölti be a levegőt a csengő megszokott hangja és ebben is van valami harsogó vidámság, ünnepi zsongás. Az új negyed — melynek arca, mint egy gyermek tekintete még egyre változik — iskolájának friss falai köré gyűjtötte gyermekseregét. Az ünnepség az udvaron folyik, a szabad ég alatt, melyre röppenő sárkányok csillagalakja rajzolódik, az udvaron, ahol új tornaszerek állnak meglepetésként és új virágágyak, melyekben nyílnak meg a rózsák. A felsősök zárt sorokban állnak, fegyelmezetten a beszélők felé fordítva arcukat. A kicsikben a töretlen csikók türelmetlensége moccan, ki-kitörnek a sorból anyjukhoz nyargalva, de nem szól rájuk senki. A legszigorúbb tanár is elmosolyodik, mikor egy pöttöm fiúcska a sapkáját, mint egy labdát, a levegőbe röpíti. Joan Boden igazgató utolsó szavait már alig lehetett hallani. Az elsősök szétszóródnak és elvegyülnek, virággal borították a díszemelvényt, tanáraikat, virággal borították társaikat „a nagyokat“ — percekig egyre hullottak, peregtek a szirmok. S aztán becsengettek. A fegyelmezett csoportok hátrahúzódtak, utat nyitva azoknak, akik először lépik át ezt a küszöböt. Milyen elfogódottan mentek, a hirBányai Judit. (Folytatása a 3. old.) Tanévnyitás a fővárosi 152 számú 8 osztályos általános iskolában (M. Theodorescu felvétele) Az első évfolyam a fémipari líceumban A marosvásárhelyi 5-ös számú líceum tágas udvarán a tömegben 70, kissé feszélyezetten viselkedő fiú is áll. Még vendégnek érzik magukat az épületben, amelynek földszintjén ideiglenesen helyet kapott a most létesült fémipari líceum. Ez a műszaki szakembereket nevelő új intézmény két osztállyal indul és csupa „jó tanulója" van. T. Sándor Attila (Folytatása a 3. old.) A gazdaságos termelés kérdései a marosvásárhelyi Electromuresben A marosvásárhelyi Electromures al vállalat általános eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi időben a vállalat gazdasági életében lényeges javulás észlelhető. Az elmúlt hónapok folyamán rendszeresen teljesítette a kitűzött főbb gazdasági mutatószámokat és párhuzamosan a meglévő termékek kivitelezésének tökéletesítésével számos, a nemzetgazdaság által igényelt új termék gyártását kezdték el. A 103,8 százalékos jövedelmi mutató és a tervezett 25,8 százalékkal szemben elért 27,5 százalékos rentabilitás arról vall, hogy üzemi szinten pénzügyi vonatkozásban figyelemre méltó eredményeket értek el. Azonban elsőrendű követelmény az is egy vállalat számára, hogy túlmenően a globális eredményeken minden egyes termékét a lehető leggazdaságosabban gyártsa le. Az elemzés arra enged következtetni, hogy ilyen vonatkozásban még jócskán vannak nem hasznosított lehetőségek, tartalékok az Electromuresulban. Erre utal az a tény is, hogy még mindig nem oldódott meg néhány termék rentábilis termelése. Habár több mint 600 000 lejes költség megtakarítást értek el, mégis egyes termékeknél (porcelángyöngyös-ellenállás, Muresul számológép, légbiztosíték-kapocs stb.) az előirányzott költségeket több mint 105 000 lejjel túllépték. A vállalat pénzügyi mérlegében ez az összeg önmagában nem is lenne számottevő, de jelen esetben, a konkrét számokon túl egy lényegesebb problémáról van szó. Arról, hogy amint azt a gazdasági kalkuláció bizonyítja, ha minden egyes termékből legyártják az eredetileg tervezett mennyiséget „oda lett volna“ a jelenlegi megtakarítás, másként alakultak volna a jövedelmezőség, rentabilitás mutatói Nem egy esetben figyelmen kívül hagyva a gazdasági-pénzügyi követelményeket, a műszaki problémák megoldása a pénzügyiek rovására történt. A porcelángyöngyös-ellenállások műszaki-gazdasági dokumentációjában például egyes költségelemeket hozzávetőlegesen állapítottak meg. A termelés beindítása után bebizonyosodott, hogy ezek nélkülözték a reális alapot. Lényegében ugyanez történt a Muresul számológép esetében is. A gyártástechnológia nem elég körültekintő előkészítése, megszervezése, valamint az a tény, hogy az új géppel párhuzamosan továbbra is termelték a régi típusú Bolyai-számológépet oda vezetett, hogy kezdetben túlságosan magas termelési költségekkel dolgoztak. Bár időközben javult a helyzet még mindig fenn áll a költség-túllépés. Hilsenráth Andor főkönyvelő véleménye szerint pénzügyi szempontból hátrányos. Hecser Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) Galac legöregebb és legfiatalabb nagyüzemét látogatták meg a párt- és államvezetők. A város több mint harminc iparvállalata közül ezt a kettőt. Az öreg üzem a hajógyár. A mi tudatunkban egyidős magával a várossal. Hiszen Galacot el se tudnák képzelni nélküle. És ott a galaci munkásmozgalom bölcsője, hagyományait a forradalmi harc alakította ki. A hajógyár hajdani életéről számtalan irodalmi élményünk is van. Hamarjában hadd említsem meg az Oltyánok unokáit. Az írója — Nagy István — negyvenkét évvel ezelőtt két és fél esztendeig a hajógyár javító asztalosa volt, így vall ő most azokról az időkről: „Olyan munkásemberekkel ismerkedtem ott meg, akik közül nem egy már akkor a mai Galac fényeiről álmodozott és hitte, hogy abból majd rájuk is hullik". Ezek az emberek, osztályuk, a munkásosztály nagy harci csapatában, pártjuk, a Kommunista Párt vezetésével nehéz munka és küzdelem árán csillantották fel a mai Galac hajdan csak álmodott fényeit. És ezen az új Galacon méltó helyet tölt be a nagy múltú legendás hajógyár. Az elmúlt évek során az egész ország tanúja volt újabb meg újabb sikereinek. És most ott állt a sólyatéren egy impozáns, épülő hajó. Mikor elkészül ércet fog szállítani mégpedig egyszerre 12 és fél ezer tonnát, íme az újabb, nem is csupán országos, de immár világraszóló rekord. A hajó alakja kecses, mint egy hattyúé, műszerei, irányító berendezése a legmodernebb és legbiztonságosabb, sebesség és minden más tekintetben felveszi a versenyt bármelyik más hasonló hajóval. teli. Azután a hatalmas csarnokon végigdübörgött a taps. És nyomában egy összehasonlíthatatlanul erőteljesebb dübörgés is elindult. Izzó, szikrázó acéltömb nyomult elő a hengerműből, viaskodott a hengerekkel, de végülis hozzásimult és hosszú lemezként szaladt tova a görgőkön. A galaci kohászati kombinát Teljesedések Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Ez is teljesedés, de még mennyire az. Az egykori galaci hajóépítő műhely világszínvonalon álló modern üzemmé vált a szocialista Romániában. A mai Galac fényeiből bőven hullik a hajóépítőkre. A másik gyár, amit meglátogattak annyira fiatal üzem, hogy jóformán még nincsenek hagyományai. Tulajdonképpen nem is csak Galac, de az ország legfiatalabb üzeme ez. Nicolae Ceausescu elvtárs a tegnapi látogatás során vágta el a gyárcsarnok közepén a szokásos avatási szalagot. Egy pillanatig ünnepélyes csend volt. Csak a formázó gépek zümmögelső nagy üzemegysége, a vastaglemez hengermű, megkezdte a termelést, ötéves tervünk egyik legnagyobb arányú építőtelepén ezzel az ünnepélyes pillanattal megkezdődött a tulajdonképpeni termelőmunka. A szocialista haza olyan győzelme ez, amelyre méltán figyel fel a világ, pártunk iparosítási politikájának újabb ragyogó bizonyítéka. A Galacon tegnap üzembe lépett vastaglemez hengermű csarnoka majdnem egy kilométer hosszú. Ez az ország legnagyobb fedett üzemcsarnoka. A szépség és a hasznosság szempontjai az építésnél mindenütt érvényesültek, a beton, az acél és az üveg nagyszerű kombinációja a csarnok. Azt írtam tudósításom elején, hogy ennek az üzemnek még nincsen hagyománya. A gyár valóban tegnaptól számítja létét. De annál inkább kibontakoztak az elmúlt öt esztendő alatt az építőtelep jó hagyományai. Sokszor találkoztam ezzel, amikor itt megfordultam, öt esztendővel ezelőtt, azon a forró 1961-es nyáron azokban a hetekben jártam itt, amikor az ekszkavátorok megkezdték az alapok kiásását. A Catusa és a Malina völgyek között, a hatalmas magaslaton, akkor még kukorica termett, de a gépészek, ekszkavátor-kezelők, mérnökök mind arról beszéltek, mi lesz itt esztendők múltával. A hitelesség kedvéért hadd idézzek egy akkori tudósításomból: „ Ide épülnek a karbantartó műhelyek, amott a magaskodók, mellettük a hengerde, a kombinát csarnokai." Majd : „Ez a három ekszkavátor hasított bele először a kukoricásba — mondja kísérőm. Nézi a lomha gépeket, amint újra meg újra beleharapnak a földbe, a tovaszaladó billenő te Beke György (Folytatása a 2. oldalon)