Előre, 1967. szeptember (21. évfolyam, 6165-6190. szám)
1967-09-16 / 6178. szám
XXI. évfolyam 6178 sz. 6 oldal éra 25 báni 1967 szept. 16., szombat BÚZAVETÉS ÉS BURGONYA SZEDÉS Villáminterjú BOTA LAJOS mérnökkel, a Csík rajoni mezőgazdasági tanács alelnökével Már hagyomány, hogy Csík rajonban — országos viszonylatban is — elsőként vetnek őszibúzát. Van viszont egy új hagyomány is — vagy már nem is új ? — mégpedig az, hogy függetlenül attól, esős vagy száraz volt a nyár, itt mindig kijön a lépés. Megszoktuk már, hogy e vidéket hagyományos burgonyatermesztő övezetnek számítjuk, de vajon nem kellene-e a búzaeredményekre is jobban felfigyelni? Éppen egy évvel ezelőtt közöltük beszélgetésünket Bota Lajos mérnökkel, a rajoni mezőgazdasági tanács alelnökével s most, hogy Csík rajon újból „rekorder“, első kérdésünk : — Meddig terjeszkedhet még a búza a burgonya hazájában ? — Az idén ismét növekszik a búza vetésterülete. Néha úgy tűnik, elértük a felső határt, de aztán szövetkezeteink mindig találnak még néhány hektárt a búzának. A rozs viszont lassan kiszorul a termesztésből, most például már csak ötszáz hektárt szántunk e növény termesztésére. Mindenesetre, azt hiszem nem az önelégedettség jele, de a búzatermesztésnél — 7300 hektárral — a nagykorúság szakaszába értünk... — Sokak úgy vélekedtek, ha majd Csík rajonban is kibővül a vetésterület, a hozam lényegesen alacsonyabb lesz. A tények viszont azt mutatják, hogy az idén, a tartomány gyengébb búzahozama között, szembetűnő az itteni emelkedés. Miben látja ennek a titkát ? — Megközelítőleg húsz mázsát takarítottunk be hektáronként a tervezettnél többet, vagyis újból bebizonyosodott, hogy gazdaságaink e kultúránál is felzárkóztak a követelményekhez. De ha arra gondolunk, hogy nem egy szövetkezet „könnyedén“ 25 mázsán felüli termést raktározott, akkor nyilvánvalóvá válik a tanulság, vagyis az, hogy nem „futottuk“ ki még a lehetőségeket. Ezt különben a napokban tartott búzaértekezlet is felszínre hozta. — Közismert fogalom itt a korai vetés. Azt mondják: ez a vidék adottsága. Fölvetődik viszont a kérdés : a hajdani rozskultusz — amit közismerten korán kell vetni — nem játszik■ e szerepet a vetés korábbi beindulásában ? — A tartományi mezőgazdasági tanács szeptember 15-ét javasolta az optimális vetési időszak kezdetének, de mi öt nappal előbbre jöttünk. Gazdaságaink mostanáig körülbelül száz hektárt vetettek be, s az ütem a napokban lényegesen növekszik. Tény az, hogy nálunk nem szükséges a korai vetést, más vidékekhez hasonlóan propagálni, de azért el sem bizakodhatunk. Különben is a vetési időpont nem kismértékben az elővetemények függvénye. — Mi a helyzet ezen a téren ? — Törekvésünk az, hogy lehetőleg pillangósok után kerüljön a búza. Az ősz folyamán 1400 hektáron sikerül ezt biztosítani, 2500 hektár kalászosok után kerül — tehát itt is felszabadult már a terület — végül pedig 3800 hektár előveteménye a burgonya. Ez utóbbi a nagy próbatétel. A burgonyaszedés különben szintén megkezdődött, s reméljük, a gépesítés révén, a tavalyhoz képest, további napokat nyerünk a búza számára is. — A múlt évi tapasztalatokhoz mit tart fontosnak hozzáadni ? — Nálunk is nagyobb szerepet kap a Bezosztása, a vetésterület hetven százalékát ezzel hintjük be. Ugyanakkor a búzaértekezleten az a konklúzió alakult ki, hogy a tavalyi hozamok magasabbak lettek volna, magasabb tőszámmal. Más vidékekhez viszonyítva ugyanis, Csíkban kisebb-nagyobb mértékben számolni kell a fagy veszéllyel. Új és örvendetes dolog az is, hogy az ősz folyamán lényegesen több műtrágyához jutunk. Remélem, hogy az ellátás folyamatos lesz. — Milyen problémák vetődtek fel a kampánykezdéssel ? — A talajelőkészítés üteme kissé lassú volt, de most már lényegesen nagyobb erővel és erőfeszítéssel folyik a munka. A Bezosztája kiter- Flóra Gábor (Folytatása a 2. oldalon) Megkezdődött a tanév Péntek reggel csaknem 4 millió iskolás kezdte meg az új tanévet. Az első napon a növendékek között csaknem 27 millió tankönyvet osztottak ki ingyenesen. Sok tanuló új iskolában kezdte a tanévet, mivel 1967-ben további 2000 tanteremmel bővültek az általános iskolák. A szakmai iskolák hálózata ugyancsak bővült, s a gazdaságnak szükséges nagyobb számú szakmunkás képzése érdekében bevezették a munkahelyi szakképzést. A gazdasági líceumok mellett esti és látogatás nélküli tagozatok létesültek. Ebben a negyedévben több mint 1000 féle tanszert küldtek az iskoláknak — 44 millió lej értékben, nemrég pedig újabb diafilmeket és oktató filmeket adtak át nekik. Az új tanév alkalmából újabb térképeket, atlaszokat, történelmi térképeket nyomtattak , s nyomdába adták egyes tartományok földrajzi, és az alábbi című történelmi térképeket: Hazánk területe a legrégibb időktől egészen 271-ig. Hazánk területe 271 és 1300 között • Hazánk munkásmozgalma történetének jelentős mozzanatai . A hazánk területén lezajlott parasztfelkelések. (Munkatársunktól) A főbejáratot még vörös selyemszalag zárja el, a festékszagot lehelő új emeletes épület előtt 337 iskolás, megilletődött szülők hallgatják György Erzsébet aligazgatónő megnyitó beszédét. Ét még ez a legújabb marosvásárhelyi iskola, a padok, a laboratóriumi felszerelés és minden, amit gyermekkor még nem érinthetett. Új itt a környezet is, két évvel ezelőtt még sehol sem volt a Tudor Vladimirescu lakónegyed, ahol 2222 lakás épül. A Tudor Vladimirescu lakónegyed új 14-es számú általános iskolája tizenhat tantermes, építése közel két millió lejbe került és a tankönyvek, amelyek minden osztályban a padokra készítve várják a tanulókat több mint 32 000 lej értéket képviselnek. KULTÚRMUNKA VAGY MŰVELŐDÉS Meghívtak a múltkor egy kerületi park szabadtéri színpadára, vitadélutánra. Valamelyik fővárosi rajon művelődés- és művészetügyi bizottsága rendezte a műsort, amelynek címe az volt, hogy „Kulturális koordináták“ és részt vett volna rajtam kívül még egy könyvkiadói lektor, hogy az 1967-es könyvújdonságokat ismertesse, egy színésznő, hogy szavaljon, a műsor második felében szerepelt volna egy népi zenekar, végül pedig egy hazai film. Más szóval , az előírásos, szabványos „kultúrműsor“. Lett volna. Ha ... De mi volt helyette ? A környékbeli óvodások és nyugdíjasok kissé hűsölni óhajtván aznap este, elfoglalták a nézőtér első sorait s türelmesen vártak a műsorra, amely csekély másfél óra késéssel talmas tömegeket nyertek meg a művelődés ügyének. Minden értelmiségi a műveltség tevékeny agitátora lett. Egyre több agitátorra, egyre több műkedvelő együttesre, egyre több előadói műsorra, összejö''telre, egyszóval „kultúrmegnyilvánulásra“ volt szükség. Telt az idő s a kultúrmunkások odaadása lassanként beért, gyümölcsöt hozott, az írástudatlanságot legyőztük, hallatlanul megnőtt a főiskolát végzett vagy végző emberek száma, új alapokon épült és erősödött a szocialista kultúra és művészet. Csak ismétlésbe bocsátkoznánk, ha újra felsorolnánk az egyre gyarapodó sikereket. A kezdeten, az áttörésen azonban túl vagyunk, kinőttük a gyerekcipőt, s a fejlődés magasabb fokán már a minőségi kritérium a mérvadó. De a szellemi tunyaság nehézkedési ereje ezen a munkaterületen is ott van még kerékkötőnek. Bizonyos tevékenységi formák, amelyek bizonyos körülmények között érvényesek voltak, de tartalmuk, céljuk a körülmények függvénye volt, fennmaradnak tovább, miután már rég megszűnt az őket életrehívó szükség. S hogy miért ? Mert itt-ott még helyén maradt néhány „pótvizsgára“ szoruló hivatalnok-szellem, aki ra- Cornel Cristian (Folytatása a 2. oldalon) szerencsésen meg is kezdődött, zsúfolt — öt sor előtt... Két felszólaló FÓRUM helyett azonban csak egy jött el „vitázni“ — mármint én —, a színésznő „gazdag“ szavalóműsora mindössze két agyoncsépelt versből állt, a népi zenekar elmaradt, helyette sem jött semmi, a film pedig, a közismert A kísértetek sietnek — részletekben sietett odáig (valószínűleg azért, mert a szomszédos mozitól kapták kölcsön a kópiát s ha a moziban lefutott egy tekercs film, már hozták is, készségesen, de fennakadásokkal). Zenei háttérként pedig népzene és hazai könnyűzene, amely szakadatlanul áradt a hangszóróból s annak, aki a lemezeket szorgalmasan feltette egymás után, eszébe sem jutott, hogy esetleg zavarja a műsort. Annak a rengeteg... annak a néhány nézőnek „gazdag kulturális vasárnapot“ ígértek, de ... láttuk, mit nyújtottak. Mi szükség ürügyre — szimpozionra — egy filmhez, vagy más szórakoztató műsorhoz ? Kinek használ egy ilyen felemásnak tervezett és felesincsnek sikerült rendezvény ? Mert azoknak, akikhez szólt, egyáltalán nem használt. Talán a rajoni művelődés- és művészetügyi bizottság munkatársainak, akik beismerték, hogy „ez a kultúrműsor“ benne volt a tervben, tehát mindenképpen meg kellett tartani ? Vagy annak a művészeti népiskolai tanárnőnek, akit talán azért, küldtek ki, hogy tapasztalati úton állapítsa meg az akció hatékonyságát (I ? !), vagy inkább a fővárosi rádiósítási központnak, amelynek másnapi adásába helyszíni hangfelvétel kellett a vasárnapi szabadtéri műsorokról ? A vitadélután szomorú tapasztalatai késztettek arra, hogy eltűnődjem azon, milyen káros a kulturális munkában a formalizmus. Maradi gondolkodásmód sémái érvényesülnek a tömegkultúrában, máig is hirdetve és fenntartva bizonyos elavult, anakronisztikus tevékenységi formák létjogosultságát Új kultúránk megszilárdítása érdekében tizenöthúsz évvel ezelőtt teljesen helytálló és természetes volt a nagy tömegakciók elindítása, „a koncentrikus körök kultúrpolitikája", amely mind szélesebb ívben fogta át azokat a területeket, amelyeket a múltban módszeresen kizártak a műveltségből. Valaha járhatatlan utakat nyitott meg a művészet és kultúra előtt bizonyos tevékenységi formák meghonosodása , az ismeretterjesztő előadások, a szimpozionok, a műkedvelő együttesek százai és ezrei ha MAJTÉNYI ERIK Betört egy Betört egy ablak ... Emlékszel még, kedves olvasó ? Szofoklész tollára váró sorstragédia ! Baljós viharfelhők, az élet értelmének megkérdőjelezése. S aztán a szorongó órák, örökkévalóságig tartó pillanatok . Most fordul be apa a sarkon, vajon ott lesz-e a szomszéd néni a törött ablak keretében, és most hozza-e tudomására az iszonyúságot vagy csak vacsora után ? Olyankor, csöndes alkonyaiban a népmesék képzeletét messze túlszárnyalóan bontakozott ki a Csoda. A nagy Csoda számtalan lehetőségeinek egyike. Például apa ma délután tudta meg, hogy megütötte a főnyereményt, következésképp engem nem fog megütni. Vagy a mesék sokat ígérgetett szorgalmas tündérkéi kilesik azt a pillanatot, amikor a szomszéd néni a baromfit eteti az udvaron, s láthatatlan finom ujjakkal szedik össze a fénylő üvegcserepeket, rájuk lehetnek, s íme, az ablaktábla pompázatosabban csillog mint valaha. Vagy történetesen erre kocsikázik egy amerikai milliomos, vagy egy maharadzsa, talán éppen az, akit tegnap láttam fürdőkabátosan egy képeslapban és megpillantván a betört ablakot, unottan szól hátra a titkárának : ejnye, csináltassák meg kincstáram költségére azt a betört ablakot, biztos valami siheder műve, és azért a pár garasért miért verjék meg a szerencsétlent. A csoda persze azért csoda, hogy ne következzék be, s maradtak a baljós felhők, maradt a görög sorstragédia, illetve az apai nadrágszíj nem annyira ajánlott, mint főleg alkalmazott pedagógiája. Már nem emlékszem, megfogadtam-e akkor, hogy ha felnövök, soha de soha meg nem mondom a szomszédnak, miféle újabb kárt sóztak nyakunkba csemetéjének csínytevései. Nem emlékszem, hogy megfogadtam-e, de betartani betartottam. Ha egy-egy betört ablakunkat nem is könyveltem el föltétlen pozitívumként, de szólni nem szóltam. NAPLÓ Csak most szólok, mert most számolhatok be a pozitív előjelű ablaktörésről. A konyhaablakról van szó. A szomszéd utca egyik udvarára nyíló konyhaablakról. Mint rendesen, ezt is labdával törte be a szomszédok gyereke. Hallottam a csörömpölést, de rá se hederítettem. Nem szólt senki, talán nem is nálunk történt. De aztán újabb csörömpölések, zaj, férfihang ... Hát már sosem hagyják dolgozni az embert ? Mindazonáltal befejeztem azt a néhány oldalnyi fordítást, amellyel a lárma közepette még verejtékesebben kínlódtam, mint máskor, s csak aztán néztem ki a konyhába : — Mi volt ez a lárma ? — Danis betörte a konyhaablakot. Hát mégis... Bosszúsan kapom föl a fejemet, és hunyorogni kezdek. A konyhaablak négy szárnyát látom, mind a négy üveglap ép. Talán mégis a tündérek ? Vagy a milliomos ? Vagy a maharadzsa ? Mégis megtörtént a Csoda, csak én voltam kicsinyhitű és nem futotta a türelmemből erre a röpke harminc esztendőre ? A lányom követi a pillantásomat. Rájön, hogy min álmélkodom, és könnyedén megjegyzi : — Már itt is volt a Danisz apukája, és megcsinálta. Félóra telhetett el azóta. A Döni's apukája — sajna én sem tudom a nevét, mert a szomszéd utcában lakik, és csak az ablakon keresztül bólintunk olykor egymásra — nyilván délutános, és mi sem természetesebb, hogy hozott egy üvegtáblát és bevágta az ablakot. Mi sem természetesebb ? Nemcsak a lapok megfelelő törvényszéki rovatából tudom, hogy a rossz szomszédság milyen nevetséges apróságokat fúj föl casus bellivé. Hogy hányan és hányféleképp borítják föl az emberi együttélés legelemibb szabályait. Nem úgy a Dönut apukája. A Dönus apukája átjött, és megcsinálta félóra alatt. Mire megtudtam, hogy betört az ablakunk, már be sem volt törve ... A Dánus apukája munkás. Ha jól tudom, asztalos. Eddig még sosem kérdeztem meg a nevét. Most már nem tehetem. Miért kérdem ? Hazudni nem illik, s ha megmondom, hogy írni akarok róla, nyilván elhárítja. Mert aki átjön és megcsinálja, az el is hárítja. Csak az nem hárítja el, aki nem jön át, és nem csinálja meg. Talán ezért hallunk többször az utóbbiakról, és ritkábban az előbbiekről, és én ezen vajmi keveset tudok segíteni. Legföljebb ezt a cikket írom meg. Megírom, hogy átjött és megcsinálta. Hátha ettől is gyarapodik azoknak a tábora, akik átjönnek és megcsinálják. Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Ki lesz az ELŐRE-díj nyertese ? (Tudósításunk a kerékpáros körversenyről az 5. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: 9 v m w n neuoi hétre magazin melléklet REDACTIA @1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SC1NTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Barasab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Plata Trandafirilor 20. tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Plata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). Chivu Stoica, az Államtanács elnöke fogadta Süleyman Demirelt, Törökország miniszterelnökét Chivu Stoica, Románia Szocialista Irabelt, Törökország Köztársasági Köztársaság Államtanácsának elnöke tinszterelnökét . ... . . . A fogadáson részt vett Stefan csütörtök délben az Államtanács vosteg, a Nagy Nemzetgyűlés elnök Palotájában fogadta Süleyman De Ike, Constanta Craciun, az Államtanács alelnöke, az Államtanács több tagja, más román és török hivatalos személyek. A találkozó szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres) A hivatalos megbeszéléseken KÜLFÖLDRŐL JELENTIK • Bezárult az AESZ-csúcsértekezlet Kinshasában befejezte munkálatait az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének 4. ülésszaka. Az AESZ 37 tagállamát képviselő részvevők (Malawi nem képviseltette magát), egyöntetűen nagyra értékelték a szervezetnek a kolonializmus elleni harcban és a kolonializmus maradványainak felszámolásában, a tagállamok közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítésében elért sikereit. A csúcsértekezletet megelőző külügyminiszteri konferencián kidolgozott határozati javaslatok és ajánlások megvitatása után számos döntést és záróhatározatot, valamint a szervezet további tevékenységére vonatkozó ajánlást fogadtak el. Ezek között szerepel egy bizottság kijelölése Haile Szelasszie etióp császár elnökletével. Ez a bizottság tanácskozásokat fog kezdeni a lagosi szövetségi hatóságokkal és a biafrai hatóságokkal a nigériai kérdés megoldására, „Nigéria területi integritásának megóvása, a nigériai egység és béke megvédése“ érdekében. Egy másik fontos határozat a kongói területen tartózkodó zsoldosok jelenlétének felszámolására vonatkozik. Az AESZ csúcsértekezletének záróülésén beszédet mondott U Thant ENSZ-főtitkár. Hangsúlyozta az AESZ tevékenységének pozitív jellegét, s ugyanakkor kifejezésre juttatta, hogy az ENSZ teljes mértékben támogatja az afrikai államoknak a kolonializmus elleni harcát. Mint mondotta, az Egyesült Nemzetek „fokozott erőfeszítéseket fog tenni, hogy mielőbb eltüntesse a föld színéről a kolonializmus legutolsó maradványait“. Ion Gheorghe Maurer elvtárs fogadta Giovanni Pieraccinit, Olaszország költségvetési és gazdasági programozási miniszterét Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke csütörtök délután fogadta Giovanni Pieraccinit, Olaszország költségvetési és gazdasági programozási miniszterét, aki látogatást tesz országunkban. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón részt vett Maxim Berghianu, az Állami Tervbizottság elnöke, valamint Niccolo Moscato, Olaszország bukaresti nagykövete. (Agerpres) A japán dolgozók őszi offenzívájának terve A Japán Szakszervezetek Általános Tanácsa (Sohyo) jóváhagyta a japán dolgozók őszi offenzívájának tervét. A program felhívja a dolgozókat, vegyenek aktívan részt a termelés kapitalista racionalizálása ellen, a munkanap csökkentéséért, igazságos bérezési rendszer megállapításáért és a bérek emeléséért folytatott harcban. A Sohyo terve hangsúlyozza, hogy fokozni kell a küzdelmet a béke megvédéséért, az USA vietnami agresszív háborúja ellen, Okinawa és Ogasawara japán szigeteknek amerikai uralom alóli felszabadításáért. Terv szerint az őszi offenzívát október 6-án kezdik meg. CORNELIU MANESCU ELVTÁRS NEW YORKBA ÉRKEZETT BEFEJEZŐDTEK A MEGBESZÉLÉSEK AZ RKP KB ÉS A HOLLANDIAI KP KÜLDÖTTSÉGEI KÖZÖTT GEORGES POMPIDOU AUSZTRIAI LATOGATASA (6. oldal) ATLÉTÁINK VETÉLKEDŐJE Ma kezdődik a fővárosi 23 August stadionban az országos egyéni atlétikai bajnokság, amelyen részt vesz az ország minden számottevő atlétája. Ebből az alkalomból felkerestük VICTOR FIREÁT, a Román Atlétikai Szövetség főtitkárát. Míg reá vártunka reggeli órákat a 23 August stadionban töltötte, hogy személyesen ellenőrizze a versenypályák előkészítését), megvizsgáltunk néhány kifüggesztett grafikont, amelyek sportolóink teljesítményeit, valamint az Európa-csúcsok alakulását tüntetik fel. Ezekből megállapíthattuk, hogy 1964-től, a tokiói Olimpiai Játékok évétől kezdve atlétikánk terén, kevés szám kivételével — 100 méteres női síkfutás, távolugrás és gerelyhajítás, férfi diszkoszvetés és rúdugrás —, bizonyos visszaesés tapasztalható... — Vajon miért ? Ez volt tehát az első kérdés, amelyet feltettünk a Szövetség főtitkárának. — A szakemberek, e sportág kedvelői tudják : a sportolók, az edzők mindent elkövetnek, hogy az Olimpiai Játékok évében a versenyzőket csúcsformába hozzák. Nem véletlen, hogy minden negyedik esztendőben, azaz az Olimpia évében világszerte rekordhullás szemtanúi lehetünk. Nem áll rendelkezésemre ilyenszerű statisztika, de meggyőződésem, hogy a világcsúcsok tetemes hányada éppen az Olimpia előtt, az Olimpia során vagy az Olimpia után dől meg. A nem olimpiai évek már jóval szerényebbek kiemelkedő eredményekben. Ez történt nálunk is, de nemcsak ez... Be kell vallanunk, hogy néhány versenyszám kivételével, a legtöbben — 200 és 800 m-es női síkfutás, súlylökés, magasugrás, diszkoszvetés stb. — hanyatlás mutatkozik. Sportolóink nem érik el az 1964-es vagy az azelőtti szintet. Ennek magyarázata a klubok és sportegyesületek, valamint az iskolák és egyetemek nemtörődömsége az ifjak atlétikai nevelése terén. Köztudomású egyébként, hogy az iskolákban, a főiskolákon a testnevelő tanárok nagyobb előnyben részesítik a labdajátékokat. Hogy miért ? Mert kevesebb fejfájással jár, így aztán, miután kiöregedett a néhány évvel ezelőtti gárda, nem akadt megfelelő utánpótlás. — Hogyan lehet ezt orvosolni ? — A Szövetség, az Oktatásügyi Minisztériummal és mindenek előtt a KISZ-szel karöltve, mindent elkövet, hogy az iskolákban és az egyetemeken az atlétika legyen a testnevelés alapja. És ha valóban az lesz, meggyőződésem, hogy néhány éven belül komoly eredményeket érhetünk el. Ha az iskolások és főiskolások számát megvizsgáljuk, kiderül ugyanis, hogy nálunk jelenleg kevés az atlétikával foglalkozó diák, míg más országokban, ahol komoly eredmények születnek atlétikában (Lengyelország, Egyesült Államok, Szovjetunió), éppen az atlétizáló diákok arányszáma nagy. Végül, visszatérve az olimpiai évekről mondottakra, meg kell említenem, hogy néhány sportolónk örvendetesen jó formában versenyzett az elmúlt hetekben. Példának hozhatom fel Astafeit és Mihaela Penest, akik nagyon értékes országos csúcsot állítottak fel. — Szombaton és vasárnap kerül sor az országos egyéni atlétikai bajnokságra. Milyen versenynaptár előzte meg e jelentős eseményt ? — A bajnokságra bárki jelentkezhetett, aki tagja valamelyik klubnak vagy sportszervezetnek és teljesítette a kiírt szintet. Éppen ezért rajoni és tartományi selejtezők, versenyek előzték meg a bajnokságot, amelyeken a sportolóknak alkalmuk volt bizonyítaniuk, jogot szerezniük a részvételre. Bihari János (Folytatása az 5. oldalon)