Előre, 1968. január (22. évfolyam, 6270-6294. szám)

1968-01-14 / 6280. szám

XXII. évfolyam 6280 sz. 6 oldal­éra 25 iráni 1968 jan. 14., vasárnap . T." • ’7*.­­ ■■ wr*?|WAT. Országgyűlési Könyvtár BUDAPEST , Kossuth L.tér 1-3. A KÖZPONTI PÁRT- ÉS ÁLLAMI BIZOTTSÁG JAVASLATAI A MEGYÉK ÉS MUNICIPIUMOK MEGSZERVEZÉSÉRE A Román Kommunista Párt 1967. decem­ber 6—8-i Országos Konferenciáján az ország közigazgatási-területi megszervezésének javí­tására és a községrendezésre vonatkozóan ho­zott határozatok megvalósítása céljából a Központi Párt- és Állami Bizottság javaslato­kat dolgozott ki a megyék és a municipiumok megszervezésére. E javaslatok a párt Országos Konferenciá­ján elfogadott elveken alapulnak, amelyeket az egész nép helyesléssel fogadott. Ezek az elvek megfelelnek annak a szükségességnek, hogy az ország közigazgatási-területi megszer­vezését összehangolják a termelőerők fejlődé­sében és az ország területén való megoszlá­sukban bekövetkezett változásokkal, a gazda­sági, társadalmi és kulturális élet fokozódásá­val, a nemzetgazdaság és az egész társadalmi tevékenység vezetési formáinak és módsze­reinek tökéletesítését célzó intézkedésekkel. Megvalósításuk kedvezőbb feltételeket teremt az ipar, a mezőgazdaság, az összes többi te­vékenységi ág és szektor gyors ütemű fej­. Javasolt megyék természeti adottságaira, földrajzi kiterjedésére, gazdasági és szociális­kulturális potenciáljára vonatkozó adatok az alábbi fontosabb jellegzetességeket domborít­­ják ki : Egy megye területe átlag 6786 négyzetkilo­méter, 3271 négyzetkilométer és 9380 négy­zetkilométer között váltakozik. Ezt a differen­ciálódást természeti és földrajzi jellegű té­nyezők, a közlekedési utak helyzete, vala­mint a megyék területén levő helységek kö­zött fennálló hagyományos kapcsolatok hatá­rozták meg. A lakosságot illetően a javasolt megyék népessége 243 ezer és 803 ezer lakos között váltakozik, ami átlag 509 ezer lakost jelent. Az ipari potenciál tekintetében minden me­gyére átlag több mint 6,0 milliárd lej értékű globális ipari termelés jut. Noha a szocialis­ta építés éveiben jelentős eredményeket ér­tünk el a különféle országtartományok gazda­sági fejlettségi színvonala szempontjából a régi rendszertől örökölt aránytalanságok meg­szüntetésében, még ma is vannak kevésbé iparosított övezetek. A jövő ötéves tervben és az 1976—1980-as időszakban a beruházási ala­pok elosztásánál különleges figyelmet fordí­tunk a gazdaságilag kevésbé fejlett megyékre, biztosítva a termelőerők ésszerű elosztását az ország egész területén. Minthogy a megyék nagy része több dom­borzati formát ölel fel, az éghajlati és talaj­fesztéséhez, szocialista hazánk sokoldalú hala­dásához. A megyék és municipiumok megszervezésé­nél figyelembe vették a fennálló gazdasági, társadalmi-politikai és földrajzi adottságokat, a lakosság nemzetiségi összetételét és a ha­gyományos kulturális kapcsolatokat, valamint a különböző övezetek és helységek fejlődési távlatait az ötéves terv előírásainak, vala­mint az ország 1971 és 1980 közötti gazdasági és szociális-kulturális fejlesztésére vonatkozó javaslatoknak megfelelően. A megyék kisebb területet ölelnek majd fel, mint a jelenlegi tartományok, és biztosítani fogják a közvetlen kapcsolatot a hozzájuk tar­tozó városokkal és községekkel, megteremtve a feltételeket a helyi vezető szervekre háruló feladatok operatívabb és hozzáértőbb meg­oldásához. A cél az, hogy minden megye gazdasági és szociális-kulturális szempontból komplex közigazgatási-területi egység legyen, amely városokat, ipari, kereskedelmi és kul­turális központokat, közlekedési utakat foglal magában. Ez biztosítani fogja azt a lehetősé­viszonyok, valamint a mezőgazdaság műsza­ki-anyagi alapjának állandó erősítése kedvez a mezőgazdasági termelés belterjes és sokol­dalú fejlesztésének. Szem előtt tartották, hogy a megyéken belül legyenek gabonatermő, ál­lattenyésztő, gyümölcs- és szőlőtermelő öveze­tek, valamint más mezőgazdasági termelési ágak számára alkalmas övezetek. A megyék megszervezésére vonatkozó ja­vaslatok elkészítésénél azt a célt is követték, hogy biztosítsák a fokozott szociális-kulturális tevékenységhez szükséges feltételeket Ezért minden megye az oktatási, a kulturális és művészeti intézmények megfelelő hálózatával és a lakosság egészségvédelmére alkalmas esz­közökkel rendelkezik majd. A megye terüle­tén folyó gazdasági, politikai, társadalmi, kul­turális élet követelményeinek megfelelően minden megyének lesznek helyi lapjai. Az ország közigazgatási-területi megszer­vezésének javítása kifejezi a párt- és állam­vezetőség gondoskodását arról, hogy megvaló­suljanak Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának előírásai az ország összes ál­lampolgárainak teljes jogegyenlőségéről, a dolgozók testvériségének erősítéséről, függet­lenül nemzetiségüktől. A jogegyenlőség tartós alapja az összes me­gyék sokoldalú gazdasági és szociális fejlődé­se, a termelőerők harmonikus megoszlása az ország egész területén. Azokban a helységekben, ahol a románok get, hogy a megye egészében, s a területén levő minden egyes helység sokoldalúan és harmonikusan fejlődhessék. Az ország közigazgatási-területi megszer­vezésére vonatkozó javaslatok több mint 2 évi, nagyszabású tanulmányok eredményei. A javaslatok kidolgozásában részt vettek a tartományi pártbizottságok, a tartományi nép­tanácsok végrehajtó bizottságai, a párt- és államapparátus számos kádere, tudományos és kulturális dolgozók, különféle területeken dol­gozó szakemberek, közgazdászok, földrajz­tudósok, történészek, geológusok, etnográfu­sok, szociológusok, nyelvészek stb. Figyelem­be vették azt a nagyszámú észrevételt és ja­vaslatot, amelyet a városi és falusi dolgozók gyűléseken, a sajtóban, a párt- és állam­­vezetőséghez intézett levelekben tettek. A Központi Párt- és Állami Bizottság úgy véli, hogy a szocialista Románia jelenlegi és távlati gazdasági és szociális fejlődése köve­telményeinek teljesen megfelel az ország te­rületének a következő 35 megye szerinti meg­szervezése­­ mellett együttlakó nemzetiségek is élnek, biz­tosítani fogják ezek anyanyelvének használa­tát az államigazgatásban, az iskolákban, a kulturális intézményekben, teljes lehetőséget az összes dolgozók számára ahhoz, hogy él­vezzék állampolgári jogaikat, hogy zavartala­nul érvényesüljön az összes állampolgárok személyisége és képességei, nemzetiségre való tekintet nélkül, szocialista hazánk fejlődésé­nek szolgálatában. A megyék elnevezésénél figyelembe vették mind a történelmi hagyományokat, mind az egyes övezetek és városok mai jelentőségét, amelyet a szocialista építés éveiben bekövet­kezett gazdasági és szociális-kulturális fejlő­dés határoz meg. A megyei székhelyek megállapításánál szem előtt tartották mind a gazdasági, szociális­kulturális és városi fejlődést, mind e helysé­gek jövő fejlődésének távlatait Azt a szem­pontot is követték, hogy a székhely minél inkább a megye középpontjában legyen, hogy megkönnyítsék a megyéhez tartozó összes helységekkel való kapcsolatokat. Tekintettel a megyeszékhelyek jelentőségére és szerepére a párt- és államvezetőség fokozott figyelmet fordít majd azon megyeszékhelyek gazdasági, városrendezési,­­gazdálkodási és szociális-kul­turális fellendítésére, amelyek ebből a szem­pontból elmaradtak. Azokat a fontosabb városokat, amelyeknek nagyobb számú lakosuk van és amelyek az ország gazdasági, politikai, társadalmi, tudo­mányos és kulturális élete szempontjából rendkívül jelentősek, municipiumokká nyil­vánítják. Az ország 187 városából a következő 31 municipiummá nyilvánítását ajánljuk : Arad Bacau (Bákó) Baia Mare (Nagybánya) Birlad Botosani Brasov (Brassó) Braila Bucuresti (Bukarest) Buzau Cluj (Kolozsvár) Constanta (Konstanca) Craiova Galati (Galac) Giurgiu Hunedoara (Vajdahunyad) Iasi Media? (Medgyes) Oradea (Nagyvárad) I Petrosani (Petrozsény) Piatra Neamt Pite?ti Ploie?ti Resita (Resica) Román Satu Mare (Szatmár) Sibiu (Szeben) Suceava Timi?oara (Temesvár) Tirgu Mint? (Marosvásárhely) Turda (Torda) Turnu Severin A municipiumoknak saját tervük és költ­ségvetésük lesz, nagy hatáskörrel rendelkez­nek majd az állami és közösségi ügyek veze­tésében, a gazdasági, szociális-kulturális és városrendezési, -gazdálkodási problémák meg­oldásában. A municipiumok vezető szervei alá lesznek rendelve a megyei vezető szervek­nek, Bukarest város kivételével, amelynek közvetlen kapcsolatai lesznek a központi ve­zetőszervekkel. Bukarest municipiumot közigazgatási szem­pontból kerületenként szervezik meg, általá­ban megtartva ezek kijelölésénél a jelenlegi rajonok határait. A párt és az állam gazdaságpolitikájának megvalósításában továbbra is gondoskodni fognak az ország összes városainak gazdasági és szociális-kulturális fejlődéséről, hogy ezek erős városi központokká váljanak, amelyek­ben élénk társadalmi élet lüktet, s amelyek fokozott befolyást gyakorolnak a környező övezetekre. A megyék és a municipiumok megszervezé­sére vonatkozó javaslatokat jóváhagyta a Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának Végrehajtó Bizottsága, amely elhatá­rozta, hogy e javaslatokat nyilvános vitára bocsátja, majd pedig megvizsgálásra és tör­vénybe iktatásra a Nagy Nemzetgyűlés elé terjeszti. A nyilvános vita lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy hozzájáruljanak ezeknek az intézkedéseknek a véglegesítéséhez, ame­lyek államéletünk jelentős területeire vonat­koznak. A javaslatok és észrevételek elküld­hetők a Központi Párt- és Állami Bizottság­nak, a tartományi, rajoni, városi pártbizott­ságoknak, és a helyi állami szerveknek, vala­mint a központi és a helyi sajtónak. A megyék törvénybe iktatása és megszer­vezése után a megyei párt- és állami szervek javaslatokat dolgoznak majd ki a városok és községek területének elhatárolására, a párt Országos Konferenciáján elfogadott elvek szellemében. Ez­eket a javaslatokat megvita­tásra az illető közigazgatási-területi egységek lakossága elé terjesztik, azután pedig jóvá­hagyásra a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a Minisztertanács elé.­­ A Központi Párt- és Állami Bizottság úgy véli, hogy a megyék és a municipiumok meg­szervezésére vonatkozó javaslatok megfelel­nek a párt Országos Konferenciáján az ország közigazgatási-területi megszervezésének javí­tásával kapcsolatban elfogadott elveknek és szempontoknak. Az ország területének új közigazgatási meg­szervezése megteremti a főtételeket a helyi párt- és állami szervek felelősségének, kezde­ményezésének és operativitásának növelésére az összes övezetek gazdasági és szociális fej­lesztésére vonatkozó sokrétű feladatok meg­oldásában, valamint hazánk gazdasági, poli­tikai és társadalmi élete párt és állam általi vezetésének javítására. Ugyanakkor kedve­zőbb keretet biztosít majd a román nép előtt álló nagy célkitűzések megvalósításához, egész társadalmunk fejlődéséhez a haladás és a civilizáció útján. Alba (Fehér) Arge? Bacau (Bákó) Bistrita Nasaud (Beszterce-Naszód) Botosani Brasov (Brassó) Buzau Cara?-Severin (Krassó-Szörény) Cluj (Kolozs) Constanta (Konstanca) Crisana (Krisana) Dimbovita Delj Galati (Galac) Gorj Harghita (Hargita) Hunedoara (Hunyad) Ialomita Ia?i Ilfov Maramure? (Máramaros) Mare? (Maros) Neamt Olt Prahova Satu Mare (Szatmár) Sibiu (Szeben) Suceava Teleorman Timi? (Temes) Tulcea Vaslui Vilcea Vrancea Összterület A megye neve A megye székhelye négyzet- Lakosság kilométerben Alba Iulia (Gyulafehérvár) Arad Pite? ti Bacau (Bákó) Bistrita (Beszterce) Botosani Bra?ov (Brassó) Buzau Re?i­a (Resica) Cluj (Kolozsvár) Constanta (Konstanca) Oradea (Nagyvárad) Tirgovi?te Craiova Galati (Galac) Tirgu Jiu Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Déva (Déva) Slobozia Ia?i Bucuresti (Bukarest) Baia Mare (Nagybánya) Tirgu Mare? (Marosvásárhely) Piatra Neamt Slatina Ploie?ti Satu Mare (Szatmár) Sibiu (Szeben) Suceava Alexandria Timisoara (Temesvár) Tulcea Vaslui Rimnicu Vilcea Focsani 6353 387 237 7741 481 012 6282 387 6914 606 183 5116 269 038 5140 469 594 6215 485 757 5902 471 838 8089 347 459 9380 802 988 6774 473 558 8193 668 011 3271 389 031 8852 801 518 7647 686 487 8915 506 793 7680 375 921 7291 481 396 6632 388 341 5673 634 592 8034 742 063 6119 447 061 7323 606 794 5788 461 065 5494 474 764 4687 707 249 4517 368 553 5805 428 107 8890 570 917 5994 526 944 8921 619 161 9003 242 942 5435 445 663 5886 386 583 5972 479 508 Mai számunk 3. oldalán: ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPE, amely magába foglalja a Központi Párt- és Állami Bizottság­nak a megyék és a municipiumok megszervezésére vonatkozó javaslatait. Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA REDACTIA SI ADMINISTRATIA ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SINTEI­ Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (iti Neegoe Basarab 24. tel. 1.44.63); Marosvásárhely (Plata Trandafiritor 20. tel. 34.18) Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82): Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 20 Decembrie 8. tel. 1.26.64): Szatmár (Plata Libériától 1. tel. 22.12) Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési dl­ egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 98 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). Románia Szocialista Köztársaság közigazgatási térképe, amely magába foglalja a Központi Párt- és Állami Bizottság­nak a megyék és a municipiumok megszervezésére vonatkozó javaslatait, valamint a megyékhez tartozó jelenlegi városokat és községeket, kapható az ország minden újságkioszkjában és köny­vesboltjában. IDEI TERVFELADATOK MEGBESZÉLÉSE Temesvári tudósítás Hogy a szállítás zökkenőmentes legyen, sok függ az autójavító vál­lalatoktól is, minthogy ezek is ré­szesei az egészséges termelési koo­­perálásnak, a folyamatos nyersanyag és anyagellátásnak. Éppen ezért nem lehet közömbös a nemzetgazda­ság számára a javítások időtarta­ma és minősége. Mindenekelőtt ezt tudatosítja az 1968. évi tervfelada­tok megvitatása a temesvári 13-as autójavító vállalatban. Az elhang­zott jelentésből kitűnik, hogy a vál­lalat dolgozói nagyrészt eleget tettek a fenti alapvető követelményekből fakadó feladatoknak ; az össz- é­s árutermelési tervet 2,8 százalékkal túlteljesítették, a termelékenységet pedig 2,7 százalékkal sikerült növel­niük. A jelentésből és számos hozzászó­lásból viszont az is kitűnt, hogy akad még bőven tennivaló. Habár az értéktervet teljesítették, 137 da­rab tehergépkocsi kijavításával még­is adósak maradtak az elmúlt év folyamán. Úgyszintén homá­lyosítja az általános eredményeket az igazo­latlan hiányzások magas száma (22 712 óra), a 2 százalékos garancia időn belüli meghibásodási arány, a javítási időszak esetenkénti elhúzó­dása. Az elmúlt évi nehézségek, az észlelt hiányosságok felelősségteljes, alapos felmérése — amint az a meg­beszélésen is kikristályosodott — azt mutatja, hogy még vannak a munkaközösségnek értékesítetlen belső tartalékai, nem zárták még el a pazarlás minden egyes ,.csapját“. Annál is jobb ezt tudni, mert az ez évi össztermelési tervfeladatok, az 1967-es évhez viszonyítva, 61,65 szá­zalékkal növekednek. A vita során mintegy vezérfonal­ként bontakozott ki a munkaerő gazdálkodás kérdése. 1968 során a munkáslétszám 290-nel növekedik. A szóbanforgó területen, persze sok még a javítani való. A már emlí­tett magas hiányzási arány, továbbá a munkaidő effektív kihasználásában tapasztalt hiányosságok megkérdő­jelezhetik ugyanis a termelés üte­mességét. Nem ritka eset a válla­latban a késés, a felesleges ide-oda járkálás, a munkahelyek korai el­hagyása. A megsokasodott fela­datok ütemes, példamutató teljesíté­se parancsoló módon megköveteli a személyi felelősség növelését, a munkahelyek ésszerűbb megszerve­zését. Ide tartozik a munkába állók szakmai képesítésének operatív és hathatós megoldása is. Ilyen vonat­kozásban máris történtek bizonyos intézkedések. Ezzel kapcsolatosan helyénvalónak tartjuk megjegyezni, hogy az intézkedések 50 százaléká­nak életbeültetését az év utolsó két hónapjára tűzték ki. Ilyen körülmé­nyek között akaratlanul is felvetődik a kérdés: mennyire fogják ezek elő­segíteni az év folyamán a termelő­­tevékenység tökéletesítését? Fontos előfeltétele a tervteljesítésnek a be­ruházási munkálatok elvégzésének meggyorsítása is. Hangsúlyozni kí­vánjuk ezt, mert a vállalaton kívül álló okokból a múlt évi beruházási Hecser Zoltán (Folytatása a 2 oldalon) BUKARESTBE ÉRKEZETT GEORGES MARCHAIS ELVTÁRS Péntek délután a fővárosba ér­kezett Georges Marchais elvtárs, a Francia Kommunista Párt Politbü­­rójának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki az RKP KB meghívásá­ra látogatást tesz hazánkban. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren a vendéget a következő elvtársak üdvözölték: Paul Niculescu-Mizil az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB osztályvezetője, párt­aktivisták. Ugyanaznap Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin és Ghizela Vass elv­társak az RKP Központi Bizottságá­nak székházában találkoztak Geor­ges Marchais elvtárssal. A találkozó meleg, elvtársi légkörben folyt le. (Agerpres) SPORT Az Előre kristály­­serlegének nyertese: SZABÓ GYULA / Csíkszeredai Avintus / A múlt esztendő végén azzal a kérdéssel fordultunk olvasó­inkhoz , ki volt az 1967-es év legjobb hazai jégkorongozója. Szerkesztőségünket naponta több százan keresték fel levelükkel, hogy véleményt mondjanak, többszáz lelkes szurkoló bizony­gatta soraiban, hogy ez vagy az a játékos érdemelné meg, hogy az Előre kristály-serlegének tu­lajdonosa legyen. A szavazat­számláló bizottság, (Folytatása az 5. oldalon) ■ A niameyi értekezlet Az Európai Gazdasági Közösség­hez társult 18 afrikai állam értekez­letet tart Niameyben. A legfonto­sabb napirendi kérdés az afrikai or­szágok társulási státusának meghosz­­szabbítása. A jelenlegi megállapo­dás 1969-ben lejár, a társulási státus meghosszabbítását a lejárat előtt egy évvel kell megtárgyalnia a 18 ál­lamnak. A niameyi értekezlet munkálatai­ról az afrikai fővárosokban tartózko­dó politikai megfigyelők megjegyzik, hogy több államfő elégedetlenségét fejezte ki a Közös Piac­ országokba irányuló főbb afrikai exporttermé­kek megkülönböztető árrendszere miatt. ■ Kanada fegyvert ad el az USÁ-nak A Torontóban megjelenő Teleg­ram című lap közlése szerint Ka­nada 1967-ben 270 millió dollár ér­tékű fegyvert és lőszert adott el az Egyesült Államoknak. A fegyverek egy részét a vietnami háborúban használják fel — írja a lap. TÁVIRAT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK ÉS MINISZTERTANÁCSÁNAK BUKAREST A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága őszinte köszönetét fejezi ki a Román Kommunista Pártnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakítása VII. évfordulójának alkalmából küldött meleg üdvözletekért és a román nép szolidaritási megnyilvánulásaiért. Ez értékes bátorítást jelent a dél-vietnami nép és a nemzeti felszaba­dítási erők számára, amelyek fokozzák ellenállásukat az amerikai agresz­­szióval­l szemben, a nemzet megmentéséért, a teljes győzelemig. Szüntelenül erősödjék a dél-vietnami nép és a testvéri román nép barátsága és szolidaritása ! Kérjük, kedves elvtársak, fogadják legmélyebb nagyrabecsülésünket. A DÉL-VIETNAMI NEMZETI FELSZABADÍTÁSI FRONT­­ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next