Előre, 1968. február (22. évfolyam, 6295-6319. szám)

1968-02-14 / 6306. szám

XXII. évfolyam 6306 sz. 4 oldal ára 25 iáni 1968 febr. 14., szerda NONSTOP TURISZTIKA AZ 1968-AS ÉV KILÁTÁSAIRÓL írta BOZDOG NICOLAE, az Országos Turisztikai Hivatal Kollégiumának elnöke A Nemzetközi Turisztikai Év­ben hazánk világszinten is jelentős mértékben segítette elő a turista­­forgalom növekedését. Az elmúlt év egyébként is mérföldkövet jelentett ebből a szempontból országunkban, minthogy újabb vidékek kapcsolód­tak bele az országos és nemzetközi turistaforgalomba. Az ONT bel- és külföldi ügynökségeinek sikerült túllépniük a szorosan vett idényt, és a lehetőségek jobb kihasználásával hatékonyabban tudták kiaknázni a turisztika anyagi alapjait. Hazánkban a turisztika talán még sohasem fejlődött olyan arányban, mint a szóbanforgó időszakban. Ezt egyetlen számadat is bizonyítja : ta­valy 1 200 000 turista fordult meg az országban. Ezt a számot az idén más­­félmillió fölé szeretnénk emelni, s ezenkívül a belföldi turisták számát is jelentős mértékben növelni. Az ONT belföldi ügynökségei az idén 1 800 000 főt meghaladó hazai turista számára kínálhatnak üdülést, bel- és külföldi kirándulást. A nemzetgazdaságfejlesztési és be­ruházási terv turisztikai vonatkozá­sú feladatainak valóra váltása során az idén érezhetően fejlesztjük a tu­risztika anyagi alapjait. Ennek ered­ményeként a külföldi turistáknak kényelmesebb szálláshelyeket, válto­zatosabb szórakozási és pihenési le­hetőségeket biztosítunk, egyúttal ésszerűbben osztjuk el a beruházá­sokat a turisztikai szempontból szá­mításba vehető vidékek, helyek kö­zött. Meglehetősen nagy lemara­dást igyekszünk pótolni azzal, hogy 1980-ban új szállodákat építünk és nyitunk meg a turistáknak Buka­restben, Aradon, Iași-ban, Turnu- Severinben, Tulceán, Gheorghe Gheorghiu-Dej városban, Herkules­­fürdőn. Szép tengerpartunk is szűk­nek bizonyult a bel- és külföldi ven­dégek befogadására. Ezért az idén még 4900 hellyel bővítjük a szállo­dák befogadóképességét és még 1850 személynek rendezünk be helyet újonnan épült bungalow-kban. To­vábbi 30 campinghelyet, újabb ven­dégfogadókat és vendéglátóhelyeket nyitunk. A Duna-deltában még két hidrobuszt állítunk be nyárára, a hegyekben újabb sílifteket építünk, még több autóbusszal könnyítjük a turistaforgalmat. Az eddigieknél sok­kal több korcsolyapálya, golf- és minigolf-pálya, teniszpálya áll majd a turisták rendelkezésére. A turistaforgalom ösztön­zésére már az elmúlt években sok minden történt, köztük vám- és va­­lutáris könnyítések, a vízumkény­szer megszűnése sok állammal, ú­­jabb határátlépő pontok megnyitása, a vám- és valutaformalitások egy­szerűsítése stb. Az idén további or­szágokkal kötöttünk megállapodást a vízumkényszer megszüntetésére. Ezek az intézkedések természetesen nemcsak a külföldi turistákra vo­natkoznak, hanem a belföldiek is él­vezik azok előnyeit. A turistaforgalom serkentésére több országgal kötöttünk egyez­ményt, köztük Törökországgal, Bul­gáriával, Magyarországgal, Olasz­országgal. Ez év elején egy román­török vegyesbizottság ült össze és hozott olyan intézkedéseket, ame­lyek a két ország közötti turistafor­galom fellendítését szolgálják. Az Országos Turisztikai Hivatal központi ügynöksége ugyanakkor több mint 300 külföldi turisztikai hivatallal és szervezettel kötött nem­zetközi megállapodásokat.­­ Az idén a már eddig is meglévő párizsi, londoni, bécsi, stockholmi, koppenhágai, brüsszeli és római ügynökségeink mellett újabbakat lé­tesítünk Németország Szövetségi Köz­társaságában, az Amerikai Egyesült Államokban és még több más or­szágban. Arra is gondoltunk, hogy a turisz­tikai idényt az egész évre kiterjeszt­jük, s ennek érdekében a külföldnek az eddiginél több, változatosabb tu­risztikai érdekességet kínálunk fel. Az eddigi akcióinkon kívül 1968-ban ifjúsági csoportokat hívunk meg Né­metország SZK-ból, a skandináv or­szágokból, Franciaországból és még több más államból. Ezeknek a cso­portoknak megmutatjuk a tenger­partot, a Duna-deltát, tanulmányi körútra visszük őket, szakmák sze­rint. Lesznek történelmi, földrajzi, néprajzi és más jellegű tanulmány­utak. Azokról sem feledkeztünk meg, akik egy élet munkája után most a megérdemelt öregkort élve­zik. A nyugdíjasoknak a holtszezon­ban 2—3 hónapig leszállított árú he­lyeket biztosítunk a tengeren és a hegyekben. Különösen nagy figyel­met fordítunk immár nemzetközi hírnevű gyógyfürdőinkre. Nemzet­közi szinten hasznosítjuk az olyan kiváló gyógyhatású fürdőinket, mint Herkulesfürdő, Mangália, Szováta, Félixfürdő, Eforia, Govora. Kielé­gítjük a külföldi vadászok és horgá­szok igényeit is. Az idén angol szakszervezeti cso­portokat várunk és megszervezzük a Romániából elszármazott idegen állampolgárok látogatási akcióját az országban. A hazai és nemzetközi tu­risztika kínálta lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Szervezett irányí­tással, jó szolgáltatásokkal az autó­sok bel-­és külföldi forgalmát is lé­nyegesen fel lehet lendíteni. A Ro­mán Automobil Klub számos új­ak­(Folytatása a 2 oldalon) A napokban háromszáz terve­ző és építő ült össze Déván, hogy megvitassa a lakás és egyéb szociá­lis és kulturális építkezések terve­zésének, kivitelezésének minőségi vetületeit. Mielőtt rátérnénk a megvitatott kérdések ismertetésére, szükséges­nek tartjuk méltányolni a tanácsko­zás összehívásának gondolatát. Mél­tánylást érdemel a kezdeményezés, mert következetességre és előrelá­tásra utal. Következetességre, mert az utóbbi években, hasonló alkalom­mal, néhány hasznos, olykor orszá­gos érdeklődésre számottartó kér­dés (például az iparközpontok és elővárosaik fejlesztése-rendezése­ került megvitatásra. Előrelátás­ra vall, mert most is a legidősze­rűbb kérdést, a minőség szüntelen javításához szükséges teendők fel­mérését, az erők központosítását cé­lozta. Ezzel tulajdonképpen vissza is tértünk a tanácskozáson vita tár­gyává tett témához. A vitaindító — amit Ramba Mir­­cea mérnök, a tartományi néptanács illetékes alelnöke terjesztett elő — értékelése szerint a beruházási terv mennyiségi teljesítése ma már nem okoz különösebb gondot a tarto­mány építői számára. 1­967-ben sike­rült elérni a párt által kitűzött üte­met és ennek köszönhetően év vé­gére az átadási tervet 101,2 száza­lékos arányban teljesítették. 3409 lakást és számos épületet adtak át a megrendelőknek. Megfeszített ütemben dolgoztak a tervezők és az államhatalom helyi szervei is, hogy megfelelőképpen elő­készítsék az 1968-as évet. Január 1-én a technikai dokumentáció 96 százaléka állt az építők rendelkezé­sére és az építkezési területek fel­szabadítása, egyéb formaságok inté­zése is érezhetően jobb ütemben ha­lad, mint eddig. Mindez megkönnyíti, biztonságo­sabbá teszi a kivitelezés ütemét és vitathatatlan alapot teremt a foko­zott minőségi igények tiszteletben tartásához. Hangsúlyozva mindezt, a jelentés készítői részletesen foglal­koztak a még sok helyen fellelhető gyenge munka okaival, kezdve a ter­vezésnél észlelt kihagyásoktól a ki­vitelezés során felületességből, fele­lőtlenségből származó, az előírások figyelmen kívül hagyásából eredő hibákon át az ellenőrzés követ­kezetlenségéig, a rossz értelemben vett nagyvonalúságig, a minősíthe­tetlen engedékenységig. Minden ki­jelentést, minden megállapítást té­nyek, konkrét példák támasztottak alá. Nem maradt említetlenül egyet­len jelentősebb építőtelep sem. Vaj­­dahunyadtól a Zsilvölgyéig, Brád­­tól Szászvárosig és Piskitől Hátsze­gig mindent felmértek. A vitaindító részletessége, alapos­sága érthető módon kedvező meder­be terelte a hozzászólásokat, ame­lyek nagy többsége a hibák kiküszö­bölésének lehetőségeit fejtegette. A hozzászólások különben szintén a tanácskozás szervezőinek alapos tényismeretét igazolták. Ugyanis a javaslatok, kevés kivétellel, már ott szerepeltek az előre elkészített, rendkívül átfogó intézkedési terv­ben. Ez az intézkedési terv többek között előirányozza a tervezők tájé­kozódási lehetőségeinek bővítését, a tájékoztatási formák javítását és külön kitér a szerelési munkák ter­vezéséhez szükséges gondra, a ter­vezők ezirányú szakmai ismeretei­nek bővítésére. A tervek elégtelen ismerete okozta utólagos viták meg­előzése érdekében, kötelezővé teszi és megfelelő formákat ír elő a ter­vezők, kivitelezők és megrendelők előzetes és menetközben­i megbeszé­léseire, a tervek előzetes tanulmá­nyozására és megvitatására és az építőtelepeken nyújtandó szakmai irányításra. Tapasztalatcseréket irá­nyoz elő továbbá a kivitelezésben előnyösnek bizonyult módszerek, szervezési formák elterjesztése ér­dekében és megfelelőbb ellenőrzési formákat a műszaki előírások és a technológiai folyamat tiszteletben tartása érdekében. Mielőtt befejeznénk e summás be­számolót, szükségesnek véljük meg­jegyezni, hogy a szóbanforgó ta­nácskozáson előter­jesztett anyagok nem újszerűségükkel, hanem alapos­ságukkal és az előirányzott intézke­dések sokoldalúságával vonták ma­gukra a figyelmet. Mindezek után már csak megfelelő következetessé­get és sikert kívánhatunk a gyakor­lati kivitelezéshez. DÉVA HÁROMSZÁZ TERVEZŐ ÉS ÉPÍTŐ TANÁCSKOZOTT NEMZETKÖZI KÖNNYŰZENE­FESZTI­VÁL­ BRASSÓBAN • MÁRCIUS 5 ÉS 10 KÖZÖTT • ARANYSZARVAS-DÍJ • JELEN LESZ: GILBERT BE­­CAUD, RITA PAVONE, BOB­BY SOLO Március 5 és 10 között Brassóban tartják meg a Román Rádióteleví­­zió rendezésében az első hazai Nem­zetközi Könnyűzene-fesztivált. Ez az évenként sorra kerülő nemzetkö­zi redezvény alkalmat nyújt majd a különböző országok könnyűzene­énekeseinek, hogy magas színvo­nalú vetélkedésen juttassák kife­jezésre képességeiket. A művészeti élet szaktekintélyeiből — zene­szerzőkből, karmesterekből, televí­­ziórendezőkből, zenekritikusokból — álló nemzetközi zsűri fogja ki­osztani a nagydíjat és az Arany­­szarvas szobrot, a második díjat és az Ezüstszarvas szobrot, a harma­dik díjat és a Bronzszarvas szob­rot, valamint dicsérő okleveleket. A művészeti versenyre eddig ha­zánk fiatal szólistái mellett 18 or­szág énekesei neveztek be, akik különböző televízióstúdiókban lép­nek fel. A verseny egy román könnyűzene-darab előadásából és az énekes saját repertoárjából vá­lasztott dal előadásából áll. A ver­senyző a román könnyűzene-da­rabot a rendezők által ajánlott húsz dalból választhatja ki, s ro­mán, francia, angol, orosz, olasz és német nyelven adhatja elő. E célból füzetet jelentettek meg a fesztiválra kiválogatott román könnyűzeneművek partitúráival és az említett öt nyelvre lefordított szövegével. A versenyzőket a rá­diótelevízió esztrádzenekara fogja kísérni Sile Dinicu, Richard Oscha­­nitzky és Imre Sándor vezényleté­vel. Az esti versenyműsorokkal pár­huzamosan könnyűzene-esteket ren­deznek a Román Rádiótelevízió által meghívott népszerű külföldi előadók és ismert román énekesek fellépésével. A meghívást már el­fogadta Gilbert Becaud, Jean Clau­de Pascal, Rita Pavone, Bobby Solo, Caterina Caselli, Edith Pie­­da. A Brassó két termében lebonyo­lítandó fesztivál rendezvényeit a rádiótelevízió a helyszínről közve­títi. (Agerpres) NEHEZ TÉTEL — Egy ilyen nagy bútorgyárban, mint a marosvásárhelyi, sok igé­nyes kézi munkára van szükség, ezért minden évben alkalmazunk érettségizett fiatalokat. Itt, a sze­mélyzeti osztályon állandóan fi­gyelemmel kísérjük szakmai fejlő­désüket, törődünk velük, hiszen fia­talok, meg aztán tudjuk, hogy nem könnyű 11 évi iskola után egyből alkalmazkodni a gyári környezet­hez és főleg, megszokni a fizikai munkát. De van egyéb gondjuk is bőven, amit nem lehet adminiszt­rációs úton máról holnapra meg­oldani. — Először azt hittem, a hatórai kelés lesz a legnehezebb. Azután rájöttem, hogy ezt is meg lehet szokni, mint az állandó zajt, a fes­tékszagot, ami beeszi magát a ru­hába és az ember bőrébe is. Azóta, hogy itt dolgozom, használok par­fümöt, de így is érzik a hajamban az aceton szag. A munkát is meg­szoktam, mert ez olyan munka, hogy megszokás dolga, rövidesen elértem azt, hogy beidegződött moz­dulatokkal végezzem azt, miköz­ben a gondolataim az esti progra­mon járnak, terveket szövök. Nehezebb megszokni a kolle­ganők bizonyos megnyilvánulá­sait, melyekkel az iskolában nem­igen találkoztunk Épp tegnap tör­tént, hogy fotelrészekkel dolgoz­tunk. Először gyenge munkát kap­tunk. Gyengének az olyan munkát nevezzük, amellyel nehéz normát BARABÁS ISTVÁN riportja teljesíteni. Ezután viszont olyan munkafázis következett, amit jól pontálnak. És siettem, hogy végez­zem el a részem, kezdhessek az új fázishoz. Mikor ide jutok, jön hoz­zám egy asszony, s azt mondja, hogy csináljam én a foteleket to­vább, hagyjam nekik a jó munkát, mert nekik családjuk van Én úgy képzelem, hogy ha eljöttem ide munkásnak, akkor legyek magam is olyan, mint a többi, és különbsé­get velünk csak aszerint tegyenek, hogy ki-ki mennyit és hogyan dol­gozik. Amíg ez a légkör van, addig nem érzem, hogy otthonra leltem. ★ — A bándi líceumban érettségiz­tem, közepes eredménnyel. Amint látja, a munkám egyelőre nem kö­vetel különösebb általános művelt­séget : ezeket a festett lapokat fé­nyezem. Kezdetben fájt a csuklóm az állandó megerőltetéstől, most már nem érzem Hogy mi volt a legnehezebb? Nem a csuklófájás, mert falun nőttem fel, megszoktam a munkát. A legnehezebb beleillesz­kedni az új közösségbe. Mikor ide­jöttem a barátnőmmel, valaki meg­kérdezte, hogy tizenegy osztállyal csak ennyire jutottam? A teljesít­mény szempontjából azt hiszem, mindegy, hány osztályt jártunk. Egyébként annak, amit az iskolá­ban tanultam, nagy hasznát veszem­­ a szaktanfolyamon s azt hiszem,­­ a jövőmet tekintve ez nem lényeg­telen dolog. ★ — Hosszúfaluban érettségiztem, néhány hónapja itt dolgozom, a | zeccolóban Nyolc órán keresztül­­ végzem ugyanazokat a mozdulato­kat : furnirlapokat kell Fog-papir­­­­ral összeragasztani nagyobb síkok­­­­ba Intellektuális erőfeszítésre an­- | nyiban van sziV-ség, hogy enyezí­­­tetni kell az évgyűrű-vonalakat. Az­­ elején alszíneket zeccoltam, vagyis olyan lapokat ragasztottam, melyek a bútor belsejére lesznek bedol­gozva. Hamarosan megtanultam a munkát, most már színt ragasztok, tehát olyan lapokat, amelyeket külső borításra használnak majd a munkafolyamatban. Kétségtelen, nagyon nehéz ez a munka. Nem fizikailag, ezt már megszoktam Ilyen vonatkozásban a legkellemetlenebb az, hogy a ra­gasztó csúnyán kiszárítja a kezün­ket A legnehezebb az, hogy mun­ka közben, míg a kéz dolgozik, rengeteget lehet gondolkozni s ilyenkor minden eszembe jut nyolc órán keresztül : a szüleim, a bará­taim, a jövöm, minden Dehát az ilyen munkát csak kezdetnek te­kintjük, a szaktanfolyam után igé­nyesebb feladatokat kapunk s ak­kor már több szükség lesz a fe­jünkre. ★ A személyzeti osztály vezetőjé­nek véleménye : — Nagyon téved, aki azt tartja, hogy öt osztállyal ugyanazt a mun­kát végzi, mint ezek a lányok érett­ségivel. Én csak egyetlen érvet hoz­nék fel ellenük : az érettségizett munkáslányok átlag egy-két hónap alatt tanulják meg azokat a munka­ (Folytatása a 2. oldalon) ★ DÉL-VIETNAM RENDHAGYÓ NYÁR­ ban támadják. A felszabadító hadse­reg legnagyobb offenzívája nyomán, Dél-Vietnam egész területén, a de­­militarizált övezettől nem messze fekvő Khe Sanh-i erődtől a Mekong deltájában levő Camau-ig, forró a talaj az agresszorok és bábjaik talpa alatt. A háború a dzsungelből beköltö­zött a városba is. Saigon központjá­ban a hazafias alakulatok egyik egy­sége behatolt az amerikai nagykö­vetség épületébe, s elfoglalta Bun­ker nagykövet dolgozószobáját ; a rádióadó romokban hever, közvetle­nül az elnöki palota tövében harcok folytak. Thieu „elnök“ fejvesztetten kereket oldott ; Westmoreland tá­bornoknak, a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai csapatok főpa­rancsnokának rezidenciáját lövedé­kek érték és a hazafias erők egyik egysége egy adott pillanatban 400 méterre megközelítette ezt a házat; a régi császári főváros, Hue váror­mán napok óta az NFF zászlója leng . Khe Sanh-ban 6000 ame­rikai katona körül szorul az ostrom­gyűrű. A hazafias erők nagyszerű harci lendületről tettek tanúbizony­ságot mindenütt, a Saigon központ­jában végrehajtott hadművelet pedig bátorságuk elszántságuk és harci művészetük ragyogó példája. S bár a saigoni „elnök“, de maga az USA elnöke is, már a támadás első napja után sietett bejelenteni, hogy a Saigon-művelet teljes ku­darccal végződött, a hazafias erők immár több mint két hete folytat­ják elszánt támadásaikat, s jelentős harci pozíciókra tettek szert. Mihálka Zoltán (Folytatása a 4. oldalon) A DZSUNGELBŐL A VÁROSBA. Az amerikai hadvezetőség éveken át hangoztatta, hogy a partizánok „el­lőtték a puskaporukat“, az amerikai­­saigoni csapatok a dzsungelekben is üldözik őket... S most, már csak­nem két hete a hazafias erők a megszálló csapatokat és kiszolgálói­kat megerősített bástyáik mögött, a haditámaszpontokon és a városok- Utcai harcok Hueban proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agenda de Publicitate — ESIP. Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). REDACTIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). NICOLAE CEIPU ÉS Ml MUHRI ELVTÁRSAK TALÁLKOZÁSA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára hétfőn találkozott Franz Muhri elvtárssal, az Ausztriai Kommunista Párt elnökével, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. Ez alkalomból véleménycserére került sor a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom egyes aktuális problémáiról, vala­mint a két pártot érdeklő egyes problémákról. A találkozás a meleg barátság elvtársi légkörében, a Román Kom­munista Párt és az Ausztriai Kom­munista Párt között fennálló test­véri kapcsolatok szellemében folyt le. Este Nicolae Ceaușescu elvtárs vacsorát adott a vendég tiszteletére. Kedd reggel elutazott a főváros­ból Franz Muhri elvtárs, az Auszt­riai Kommunista Párt elnöke, aki az RKP KB meghívására baráti lá­togatást tett országunkban. Az elutazó vendéget a Baneasa repülőtéren Nicolae Ceausescu elv­­társ, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, pártaktivisták köszöntötték. (Agerpres) TIZENÖT OLIMPIAI Baj NŐK... © SAILER-KILLY HOLTVERSENY?A NÉGY ARANYÉREMBŐL - KÉT BRONZ! • GYENGÉN SZEREPELTEK BIATLONISTÁINK renoble — X. Téli Olimpiai -B- Játékok. A hatodik verseny- 1A nap után immár tizenöt azoknak a száma, akik olim­piai aranyéremmel a birtokukban sétálnak a jubileumi játékokat ven­dégül látó sportközpontokban, vagy készülnek ,— most még nagyobb lel­kesedéssel — a következő rajtra, az újabb erőpróbára, a második, har­madik cím elhódítására. Most ilyen is van. Jelenleg a francia Jean Clau­de Killy személyében, aki máris két aranyérem büszke tulajdonosa — és hátra van még egy alpesi szám, a műlesiklás. A Chamrousse-i sípályán zajló franci­a-osztrák párharc egyébként a francia sízők fölényét fémjelzi — legalábbis eddig. Miután ugyanis Jean- Claude Killy — férfi lesiklás­ban aratott ragyogó győzelmével — 1:0 arányú vezetéshez juttatta a franciákat, a női lesiklókon volt a sor, hogy növeljék az előnyt... hogy behozzák a hátrányt. Az eredmény 1:1-re alakult, ami azt jelenti, hogy a női mezőnyben az osztrákok dia­dalmaskodtak, szépítettek Henri Mess­ner, Karl Schranz, Gerhard Nenning és Egon Zimmermann kudarcán. Az öröm azonban csak 24 órát tartott, minthogy következett a férfi óriás mű­lesiklás, ismét Killy következett. — És Killyt megverni (főleg otthonában) lehetetlen — így vetekednek a nem­zetközi szaktekintélyek, az alpesi sí­számok résztvevői. A lesiklás és óri­ás műlesiklás után a tipp be is vált. Akárcsak a bobozókat, a szánkózó­­kat is nagyon megviselte az időjá­rás. Őket is szinte naponta, s egy nap többször is rajthoz szólították, anélkül azonban, hogy sor került volna a bajnokavatásra. Két futam után az osztrák Manfred Schnodt (férfi együ­lésesben), illetve az NDK- ben Ortrum Enderlei (nőiben) vezet Killy valóban legyőzhetetlen. Három nappal azután, hogy az ugyancsak francia Perillat-ot mondhatni a cél­ban fosztotta meg a már-már biz­tosnak vélt aranyéremtől, óriás mű­lesiklásban tekintélyes előnnyel hagyta maga mögött — érdekes, nem nagy ellenfeleit — e verseny­szám nemrég felbukkant csillagait, a svájci Willy Favret, az amerikai Wil­liam Kiddet és így tovább. Azért az új csillagokat, mert a nagyok — Nenning, Schranz, Giovanoli és a nagyon optimista Bruggmann mérsé­kelt teljesítményt nyújtottak —, az utóbbi például, aki azt nyilatkozta, hogy még Killynek is méltó ellenfe­le akar lenni, alig a 12. helyen vég­zett. Jean Claude Killy máris két arany­érem büszke tulajdonosa — és hát­ra van még egy alpesi szám, a mű­lesiklás. Szurkolói a harmadik arany­ra is számítanak, s egyben arra, hogy Killy lesz a második síző, aki valamennyi alpesi számot megnyer egy olimpián. Az első az osztrák Tony Sailer, aki az 1956. évi Téli Olimpián állította fel a még mindig egyedülálló, de most már v®szélyben forgó rekordot. Amennyiben sikerül­ni fog Killynek a „hármas”, akkor az utóbbi években kialakult osztrák­francia párharc határozottan a francia sízők sikerével ér véget a X. Téli Olimpián, és folytatódik majd... Ez már a jövő titka, hiszen számolni kell az új csillagokkal­ is, akik —­ez a nemzetközi színvonal rohamos fejlődését igazolja —nem mind fran­ciák és nem is mind osztrákok. Min­den­esetre a nagyon izgalmas olimpiai párharc iség nyílt, jelen­leg 2:1 az eredmény a franciák ja­vára. Ezzel szemben a Szkoblikova- Kaiser vetélkedő véget ért, méghozzá... kettős kudarccal ! Ragadjunk ki néhány sort a téli olimpiai játékok történetéből: „A gyorskorcsolyázó lányok 1960- ban léphettek először olimpiai jégre. Gyenge kezdés volt, 10 országból mindössze 23 futó állt rajthoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot sok gúnyos kritika is érte ezzel kapcso­latban. Saját olimpiai chartáját lob­­bantották a szemére ,amely kimond- Antal András (Folytatása a 3. oldalon) SPORT

Next