Előre, 1968. április (22. évfolyam, 6347-6371. szám)
1968-04-02 / 6347. szám
ELŐRE 2. oldal MOTOROSOK VETÉLKEDŐJE A Tavaszi Kupa motorkerékpáros terepverseny vasárnap lebonyolított második fordulója a favoritok napja volt. Az Erwin Seileré (képünkön) és a Cristian Davidsé. Mindkettő a Bukaresti Metalul versenyzője, így hát a fővárosi vasasok kettős győzelmével ért véget a két fordulós rendezvény. Erwin Seiler az 500 kcm-es, Cristian Davids pedig a 250 kcm-es gépcsoportok futamában hódította el a serleget. (N. DUMITRU felvétele) Tekézőink idei első mérlege Négy versenyszám—három győzelem A fővárosi Voința pályán rendezték meg a kettős román-magyar tekemérkőzést. Országunk képviselői kitűnő teljesítményt nyújtottak, s ennek eredményeként mind a férfi, mind a női csapatversenyt megnyerték. Férfiak : Románia-Magyarország 5512—5296 pont; nők : Románia-Magyarország 2512—2340 pont. Férfi egyéniben ugyancsak hazánk képviselői bizonyultak jobbaknak : Petre Purje 978, Ion Micoroiu 958, Gheorghe Silvestru 935 fát ütött. A vendégek közül Várfalvi érte el a legjobb eredményt: 919 fával a 6. helyre került. Női egyéniben Szilágyi Irén magyar versenyző hódította el az elsőséget , 440 fával. A további sorrend : Elena Trandafir 428, Florica Negufoiu 420, Tinca Balaban 418 fával. A Constructorul nyerte a Reménységek Kupáját A CSÍKSZEREDAI AVÍNTÓL A LEGJOBB VIDÉKI EGYÜTTES (Munkatársunktól) Nyolc ifjúsági csapat (16 éven aluli játékosok) két csoportba osztva vívott harcot az elmúlt héten a Reménységek Kupájáért : a fővárosi Constructorul, a Steaua, a Dinamo és a 2-es sz. Sportiskola, valamint a Csíkszeredai Avintus, a Rádánfi-i Metárus, a Gyergyószentmiklósi Sportiskola és a Brassói Flacara. A nyolc együttes, a tavaszi meleg és az elég rossz jégviszonyok ellenére, többnyire színvonalas játékot produkált, meglepetéseket szerzett és ami a legfontosabb bebizonyította, hogy nincs tehetségben hiány, kellő edzéssel és JÉGKORONG nem utolsó sorban megfelelő körülmények biztosításával két-három éven belül lesz kivel pótolni az „öregeket“. Íme a torna eredményei: Első nap : Rádánfi-i Métárus— Gyergyószentmiklósi Sportiskola 9:4 (2:2, 5:0, 2:2), Csíkszeredai Avíntul—Brassói Flacara 14:0 (5:0, 4:0, 5:0), Constructorul—Dinamo 1:0 (0:0, 0:0, 1:0), Steaua — 2. sz. Sportiskola 1:0 (0:0, 0:0, 1:0). Második nap ! Dinamo—Metalul 2:1 (1:1, 0:0, 1:0), Steaua—Avíntul 7:1 (3:1, 2:0, 2:0), 2-es sz. Sportiskola—Flacara 9:0 (3:0, 2:0, 4:0), Constructorul—Gy. Sportiskola 6:1 (3:0, 1:0, 2:1). Harmadik nap : Constructorul— Metalul 2:2 (0:0, 1:2, 1:0), Avintul — 2-es sz. Sportiskola 2:1 (0:0, 1:1, 1:0), Steaua—Flacara 7:0 (2:0, 5:0, 0:0), Dinamo—Gy. Sportiskola 9:4 (2:0, 4:1, 3:3). A fenti eredmények alapján a következő rangsor alakult ki a két csoportban : I. 1. Constructorul, 2. Dinamo, 3. Metaliol, 4. Gy. Sportiskola. II. 1. Steaua, 2. Avintul, 3. 2-es sz. Sportiskola, 4. Flacara. A versenyszabályzat értelmében a csoportok két elsője jutott be a döntőbe, a két utolsó pedig a 4—8. helyért küzdött. Az elődöntők napján a következő eredmények születtek: Constructorul—Avintul 1:0 (1:0, 0:0, 0:0), Steaua-Dinamo 6:4 (1:2, 2:1, 3:1). Az első helyért végül a Constructorul és a Steaua kerültek szembe, a 3. helyért az Avíntus és a Dinamo. A 4—8. helyért kiírt tornán : Metarul— Flacara 7:0 (3:0, 2:0, 2:0), 2-es sz. Sportiskola—Gy. Sportiskola 5:2 (3:0, 2:1, 0:1). Ezek után négy pár alakult ki, amelyek egymás között döntötték el, hogy egy hellyel feljebb vagy lejjebb végeznek-e a tornán. Természetesen a legizgalmasabb mérkőzések az 1—2 és 3—4. helyért folytak. A Constructorul csapata kemény és látványos mérkőzésen megszerezte az első helyet méghozzá nem győzelemmel, hanem ... életkorával. Találkozója a Steauával ugyanis 2:2 arányú döntetlennel végződött, és a szabályzat értelmében a fiatalabb csapat győzött. A harmadik helyet legjobb vidéki ifjúsági csapatunk, az Avintul nyerte (1:0 arányban győzött a Dinamo ellen). Az 5. helyért a 2-es sz. Sportiskola mérkőzött a Metalullal. A fővárosi csapat 3:2 arányban győzött. A gyergyói csapat 5:1 arányban múlta felül a Flacarát és így elkerülte az utolsó helyet. A BUKARESTI CONSTRUCTORUL GYŐZTES CSAPATA A Reménységek Kupa tornával véget ért a jégkorong idény, következik a pihenő... (ADORJÁN LAJOS felvétele) LABDARÚGÓ JEGYZŐKÖNYV A-OSZTÁLY Bukaresti Dinamo—FC Argeș 1—0 (1—0); Jiul—Rapid 2—1 (1—0); Craiova- Universitatea—Kolozsvári Universitatea 4—1 (1—0); Steagul ro?u—Bakui Dinamo 2—0 (1—0); Marosvásárhelyi ASA—UTA 1—4 (1—3); Petrolul—Progresul 1—0(0—0) ; Steaua—Farul 3—2 (0—0). B-OSZTÁLY I. CSOPORT: Bukaresti Electronica Obor— Bukaresti Metalul 2—0 (1—0); Cimpinar Poiana—Romani Victoria 3—1 (2—0); Konstancai Portul— Moreni Flacara 3—1 (2—0); Fiatra Neamti Ceahlaul—Bukaresti Politehnica 1—0 (1—0); Galaci Politehnica—Brassói Metrom 3—0 (1—0); Pascani CFR—Rm. Vilceai Chimia 1—0 (0—0); Iasi Politehnica—Suceavai Chimia 1—0 (0—0). II. CSOPORT : Aradi Vagonul—Resicai CSM 4—1 (2—0); Szebeni CSM—Temesvári CFR 2—0 (1—0); Nagyváradi Crrgul—Medgyesi Gaz metán 1—0 (0—0); Temesvári Politehnica— Kudzsiri AS 2—0 (0—0); Aranyosgyéresi Ind. Sirmei—Kolozsvári CFR 1—1 (1—1); Vajdahunyadi Metarul—Nagyváradi Olimpia 1—0 (0—0); Nagybányai Minerul—Aradi CFR IRT 2—0 (1—0); Steaua 17 9 4 4 31—20 22 FC Arges 17 9 3 5 26—14 21 Farul 17 8 3 6 27—18 19 Kolozsvári „U“ 17 7 4 6 19—22 18 Bákói Dinamo 17 9 0 8 22—29 18 Jiul 17 7 3 7 24—19 17 Craiova „U“ 17 8 1 8 24—22 17 Petrolul 17 8 1 8 18—17 17 Buk. Dinamo 17 6 5 6 19—21 17 UTA 17 7 2 8 17—16 16 Rapid 17 7 2 8 21—23 16 ASA 17 5 5 7 19—28 15 Steagul rosu 17 5 3 9 12—22 13 Progresul 17 3 6 8 16—24 12 Ia§i „Poli“ 17 11 3 3 24— 9 25 Electronica 17 7 6 4 30—23 20 Ceahlául 17 9 2 6 20—15 20 Métáiul 17 8 4 5 18—14 20 Galaci „Poli" 17 7 4 6 26—22 18 CFR 17 8 1 8 24—26 17 Poiana 17 8 1 8 17—21 17 Flacára 17 7 2 8 20—23 16 Portul 17 7 2 8 19—24 16 Metróm 17 6 3 8 17—20 15 Chimia 17 6 3 8 15—19 15 Victoria 17 6 2 9 16—22 14 Buk. „Poli“ 17 4 5 8 20—19 13 Rm. V. Chimia 17 4 4 9 16—25 12 Vagonul 17 11 3 3 27—14 25 Cri?ul 17 9 4 4 21—12 22 Politehnica 17 9 2 6 33—23 20 T-vári CFR 17 7 5 5 24—14 19 Minerul 17 7 4 6 19—19 18 Gaz metán 17 7 4 6 20—21 18 Szebeni CSM 17 6 5 6 23—24 17 Metalul 17 6 4 7 14—17 16 Adi CFRIRT 17 7 1 9 22—23 15 Kudzsiri AS 17 7 19 15—31 15 Resicai CSM 17 5 4 8 15—19 14 Olimpia 17 6 2 9 17—27 14 Ind. Sirmei 17 4 5 8 18—23 13 K-vári CFR 17 5 2 10 28—29 12 Egy hét alatt immár másodszor okoztak csalódást sportolóink — és nemzetközi találkozón — a kolozsvári szurkolóknak. Miután szerdán este a Kolozsvári CSM, a férfi asztalitenisz bajnokcsapatok Európa Kupa többszörös győztes együttese „rekord idő“ alatt, csúfos, 5:1-es vereséggel esett el a nyolcadszor kiírt torna döntőjében való részvételtől, az elmúlt hét utolsó három napján vízilabdázóink szereztek keserves perceket szakvezetőinknek és legalább ugyanannyira a sportkedvelő közönségnek. Nemrégiben, Alexandra Popescu sportmester, szövetségi edző szavaival élve, kis Európa-bajnokságnak is beillő vetélkedőnek említettük a Románia, Német DK és Magyarország első, illetve Jugoszlávia második csapata részvételével műsorra tűzött nemzetközi szezonnyitó tornát. Tehettük, hiszen olimpiai bajnokok, Európa-bajnoki ezüstérmesek jelezték részvételüket. El is jöttek, be is mutatkoztak és, sajnos, el kell mondanunk, győztek is. Mindenekelőtt tízért, mert fiaink a várakozáson jóval aluli ellenállásra voltak csak képesek velük szemben. Elég annyit megemlítenünk, hogy mindössze a jugoszlávok utánpótlás együttesét sikerült legyőz- 2:0 a lengyel ifik ellen A félsiker Idestova négy nőnapja : igusági lbdarúgó válogatottunk Budapest, a Fáy utcai Vasas stadionban zárta a 67-es idényt. December 3-án a kettős román-magyar UEFA-selejtező visszavágója szólította pályára tizenegyünket, miután a Pitestiben lejátszott első mérkőzés 2:1 arányú román győzelemmel ért véget. A minimális előny, persze, nem sokat ígért, optimizmusról szó sem lehetett, a meglepetés lett volna az egyetlen kiút... és labdarúgásról lévén szó, nem is mondtunk le e lehetőségről. Sőt (ki tudja ?-alapon) talán edzőink is erre számítottak, amikor nemegyszer hangsúlyozták : idegenben jobban játszik (!) a csapat... A „papírforma" azonban nem mindig érvényes, így hát a budapesti találkozó is „kivétel" volt. Válogatottunk ugyanis gondoskodott arról, hogy az legyen. Négy góllal hagyták el fiaink a játékteret, de úgy játszottak, hogy akár nyolc gólt is kaphattak volna. Emlékszem, főleg az első félidőben, alig közelítették meg a vendéglátók tizenhatosát. Nyilván ez évben sem leszünk ott az UEFA döntő tornáján. De... Elérkezett az új nemzetközi idény, s éppen is fáinkat érte az a megtiszteltetés, hogy elsőnek lépjenek pályára. Craiova volt a barátságos találkozó színhelye, s a lengyel válogatott az ellenfél. A sikert eleve elkönyveltük, hiszen tavaly otthonukban is legyőztük a lengyel fiatalokat. Amire viszont nagyon kíváncsiak voltunk, ami arra késztetett, hogy vonatra üljünk és helyet foglaljunk az ország második nagy stadionjának lelátóján : történt-e valami lényeges ifi válogatottunk házatáján ? Még mielőtt azonban válaszolnánk a kérdésre, néhány szót a mérkőzésről. Unalmas volt, nagyon öregesen mozogtak a játékosok, (még a nagyon fiatal lengyelek is), időnként az volt a benyomásunk, hogy a labdarúgástól búcsúzni készülő 30—35 évesek adogatják a labdát a gyepen. Vagy : nemegyszer egyszerű edzőmérkőzésen képzelte magát az ember... Az irányító szerepét határozottan a román fiúk töltötték be, támadtak éppen eleget (a szögletarány például 15:4 a javukra), rúgtak két gólt (Marica a 24. percben a szabadrúgásból és Stefănescu a 33. percben), de bőven hagytak ki helyzetet is, több kiküldött munkatársunktól bek között egy 11-es büntetőt ! Iordanescu úgy megcélozta a kaput, hogy alig találták meg a labdát... a lelátók közelében. Kis túlzással, ez volt a „legizgalmasabb" jelenet, öt perccel a befejezés előtt. Előtte és utána ? A már említetteken kívül semmi. Végeredmény : 2:0 ifjúsági válogatottunk javára. Tehát győzelemmel kezdtük az idényt. Ez mind szép és jó, de keveset mond. Mert a Craiován pályára lépett 11-et még jóakarattal sem nevezhetjük reménységnek, a jövő nagy válogatottja gerincének. Hogy miért nem ? Mert nem mint ifik, bizonyára a pillanatnyi eredmény érdekében szerepeltették őket edzőink. Kár, semmivel sem mozdítja elő labdarúgó sportunk fejlődését. Ezek után a vasárnapi siker csak félsiker, „jó rajt", de semmi több. Tehát: semmi lényeges változást nem vettünk észre ifi válogatottunk házatáján. Az idény megkezdődött s ha csapatunk nem is lesz ott az UEFA döntő tornáján, nem árt, ha már most megkezdjük a felkészülést a jövő évi rendezvényre. Persze, nem így... Antal András MIÉRT SZENVEDTÜNK VERESÉGET GRENOBLE-BAN ? Amikor 1957-ben a bukaresti műjégpálya megnyitotta kapuit, a jégkorong hazai kedvelői új életet kezdtek. Végre — mondottuk valamenynyien —, megszűnik a barangolás a jég után, megszabadulunk az időjárás szeszélyeitől és állandó tanyahelyünk lesz. A jégkorong szépsége, dinamizmusa rövid idő alatt nagy szurkolótábort vonzott ki a palánkok mellé. Ezekben az években, amelyeket nyugodtan nevezhetünk a lelkesedés éveinek egyhamar jelentkeztek az első eredmények is. 1959 — Plzen, 1961 — Genf, 1963 — Stockholm. Az ifjú nemzedék ekkor bebizonyította, hogy nem idegen tőle ez a sportág, hogy szereti a jégkorongot és kiváló eredményeket tud elérni... Szomorú esztendő volt számunkra az Innsbrucki Olimpia éve, csaknem olyan szomorú, mint az idei. De akkor volt erőnk rövid idő alatt kialakítani színvonalas csapatot és a következő esztendőkben öregbíteni hírnevünket. Zágrábban másodikok, míg a bécsi VB-n szinte elsők lettünk. És újabb olimpia, az 1968-as éve következett, amelyről, akárcsak négy esztendővel azelőtt, lesütött szemmel tértünk vissza. Mi történt jégkorong-sportunkkal ? Olyan kérdés ez, amely jogosan hangzott el az olimpia ideje alatt és azután is. Mi történt válogatottunkkal? Erre a kérdésre szeretnék válaszolni. Éppen ezért visszatérek a lelkesedés éveihez, amikor reménykedtünk, tervezgettünk és nem is hiába. Sorra legyőztük Norvégia, Olaszország, Lengyelország, az NDK, az NSZK, és Finnország legjobbjait. Helytálltunk olyan csapatokkal szemben is, amelyek jóval nagyobb játékerőt képviseltek. Hogyan történhetett meg, hogy ugyanezek a csapatok egy-két évvel később ismét legyőztek bennünket ? Az elmúlt esztendőkben válogatott írta Ionescu Stefan sportmester, testnevelő tanárunk — az a maréknyi ember, akivel gazdálkodtak — kemény nyári és téli edzéseket végzett, amelyeknek természetesen megvolt az eredményük. Az olimpiai válogatott múlt nyári edzése, erőnléti felkészítése már nem közelítette meg az azelőtti évek előkészítését. Mennyiségi és minőségi szempontból azok mögött maradt. Ennek egyenes következménye végül a gyenge teljesítményekben mutatkozott meg. A kerettagok nem bírták formahanyatlás nélkül a nagyszámú mérkőzést, az olimpia előtti időszakban pedig teljes kimerültség jelei mutatkoztak. Hozzá kell számítanunk mindehhez még azt is, hogy a csapat egy hónap alatt több mérkőzést játszott az idén, mint máskor egy egész szezon során. Az olimpiai rajt előtt az edzések száma is felére csökkent (éppen a zsúfolt versenynaptár miatt), a részvevők száma is csak 50 százalékos volt (ki betegség, ki más okokra hivatkozva maradt el ezekről). Tudnunk kell ugyanakkor, hogy az erőnléti felkészülés minden sportág, így hát a jégkorong alapja is. Ezt pedig úgy kell értelmeznünk, hogy a technikai-taktikai felkészülés lehetetlen nélküle és csak erre épülhet. Válogatottunk felkészülésében pedig éppen ezen a téren voltak hibák. Egy másik lényeges kérdés, amelyet meg kellene már tanulnunk egyszer, hogy a sportágak fejlődése állandó. Nem állnak egyhelyben. Ami ma kitűnő és jó, az holnap már elavult és káros. Ha megfigyeltük a jégkorong-sportban a változásokat, megállapíthattuk, hogy az Innsbrucki Olimpiától napjainkig jelentős újítások történtek. A csak erőnléti felkészülésre alapozott játék, amely csapatunk elsőszámú erénye volt, már elégtelennek bizonyult Grenoble-ban. Csaknem valamennyi ellenfelünk nagyobb technikai és taktikai tudásról tett tanúságot, mint legutóbb. Sajnos, mi lemaradtunk e téren. Válogatottunk megnyerte például a Fair Play Kupát. Jó ez ? Feltétlenül jó ! De milyen áron ? A jobb helyezés árán. Míg az olimpián részvevő csapatok közül a román válogatottnak csak 16 percnyi kiállítása volt, addig a második helyezett Jugoszláviának 46 és így tovább. Réges-rég bebizonyosodott már az, hogy csoportelsőnek és legsportszerűbben játszó csapatnak egyszerre nem lehet lenni. Természetesen nem a durvaságot pártolom, hanem a jégkorong szabályai által megengedett, 2 perces kiállítással büntetett kemény, férfias játékot, ha az a győzelmet elősegíti. Válogatottunk, amely, mint mondottam, taktikailag és technikailag is gyengén jelent meg Grenoble-ban, a kemény játékot is elfelejtette és éppen emiatt mérkőzéseket vesztettünk. Feltevődik a kérdés, mit kell tennünk, hogy 1970-ben és később is a válogatott eredményeket érjen el ? Mindenek előtt az ifjúsággal, a holnapi váltással kezdeném. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy egy ifjúsági válogatott játékos ne kerüljön egyenesen a nagyválogatottba, hanem járja meg a fejlődést biztosító kedvezőbb utat, azaz az utánpótlás és B-válogatottakat, amelyek ma lényegében nem léteznek, mert az, amit mi hol utánpótlásnak, hol B-válogatottnak nevezünk, nem az országos válogatott „óvodája“ vagy „előkészítő tanfolyama“, hanem az A-válogatottban „ismétlőre bukott“ játékosok gyülekező helye. Feltétlenül szükségesnek vélem egy 16—20 éves reménységeket magába foglaló válogatott létesítését, amely nyári és téli táborozásokon, nemzetközi edzőmérkőzéseken tanulná meg e nehéz sportág minden csínját-bínját. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban meg szeretném még jegyezni, hogy a jövőben műjégpályával gazdagodó városokban volt jégkorongozók, erre a szakra specializálódott testnevelő tanárok vezessék az edzéseket, olyan emberek, akik nem csak könyvekből és a lelátókról ismerkedtek meg a jégkoronggal. Nem ártana, ha a szakszövetség továbbképző tanfolyamokat szervezne az edzőknek, szakembereknek ; ezeken tájékoztatná őket a jégkorong-sportban bekövetkezett változásokról, hogy már a klubcsapatok, az ifjúsági együttesek is modern módszerek és elvek alapján készülhessenek fel. Tanulnunk kell, tennünk kell valamit, mert a világbajnoki tornák évről évre nehezebbek lesznek. Jövőre már csak hat csapat szerepel az A-csoportban, a B-csoport pedig igen értékes és nagytudású együtteseket fogigt majd magába. És ebben a B-csoportban is meg kell hogy álljuk a helyünket. KÁRTYAVÁR című (1968 február 27.) cikkével lapunk nyílt vitát kezdeményezett jégkorong-sportunk alacsony színvonalának okairól, országos válogatottunk gyenge olimpiai szerepléséről. Játékosok, edzők, szakemberek a következőkben ezekre a kérdésekre térnek ki, valamennyien segítő szándékkal mérik fel e látványos téli sportág hazai fejlődési stádiumát és valamennyien azzal a céllal írták meg cikkeiket — mégha néha ellentétes véleményeknek is adnak kifejezést —, hogy az 1970-ben országunkban sorra kerülő világbajnokságig válogatottunk méltó ellenfele legyen vendégeinek. ALEXANDRU POPESCU edző. Nem annyira a harmadik hely, mint inkább a mérsékelt teljesítmény bosszantó KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÁS aink 7:4-re, a tornán győztes NDK csapatától 8:6, a tokiói olimpiai bajnok erősen megfiatalított utódjától pedig 6:3 arányú vereséget szenvedtek. A torna végeredménye : 1. NDK — 6 ponttal ; 2. Magyarország — 4 ponttal ; 3. Románia — 2 ponttal ; 4. Jugoszlávia utánpótlás — 0 ponttal. Ha figyelembe is vesszük, hogy az olimpiai előkészületeknek tulajdonképpen még csak az elején tartunk, akkor sem lehetünk elégedettek a tank játékával — mondta a torna befejeztével ALEXANDRU POPESCU edző. Ismétlem, nem annyira a harmadik hely, mint inkább a mérsékelt teljesítmény bosszantó. Hasonló értelemben nyilatkozott a kolozsvári tornán szerepelt csapatunk legrégibb és egyben legidősebb tagja, a 165-szörös válogatott SZABÓ SÁNDOR sportmester is. És szavaikkal teljes mértékben egyetérthetünk, hiszen ellenfeleink is csak nemrég kezdték meg a mexikói felkészülés hajráját, ezzel szemben sokkal több tervszerűséget, célszerűséget, ötletet, operatív játékra való törekvést figyelhettünk meg náluk. Bizony sokat kell még dolgozniuk játékosainknak, ha komolyan bele akarnak szólni a legjobbak vetélkedőjébe. Nem azt kívánjuk fiainktól, hogy év elejétől év végéig minden mérkőzésen a legjobb formájukban legyenek, de azt joggal elvárhatjuk (és el is várjuk) válogatottjainktól — bármely sportágról is lenne szó —, hogy tudásuk legjavával küzdjenek színeinkért. László Ferenc Villa Olympica SZEPTEMBER 14-ÉN NYITJA MEG KAPUIT AZ OLIMPIAI FALU Miután az elmúlt kedden SIR JÓZSEF doktornak, az olimpiai stadion építéséről szóló, a budapesti Népsport hasábjain megjelent, beszámolóját ismertettük olvasóinkkal, ezúttal az ismert atlétaszakember újabb, a többi olimpiai létesítménnyel kapcsolatos mexikói tudósítását vettük át. Miár készen állnak az atléták edzőpályái és valamennyi alkalmas arra, hogy egyidőben tömegesen is edzést tarthassanak a versenyzők. Donald Pain, az IAAF titkára legutóbbi szemléje után kijelentette : nincs még egy ilyen „atlétikai paradicsom“, mint a XIX. Nyári Olimpiai játékok színhelyén. A nemzetközi szaktekintély egyébként elégedett volt az előkészületekkel s különösen értékelte azt a gondosságot, amellyel a maratoni futást és a gyalogló versenyeket előkészítik. Ezzel kapcsolatban két példa : nemcsak a kijelölt útvonalon — és már jóval a rajt előtt —, de még a mellékutcákban is teljesen leállítják a forgalmat, s nem benzin-, hanem elektromos hajtású gépkocsik fogják kísérni a mezőnyt, a levegő szennyeződésének megakadályozására . Az olimpiai falu 10 ezer ember elhelyezésére készül. A stadionhoz innen 3,5 km-es, közvetlen út vezet, s jelenleg 3000 munkás dolgozik különböző épületein, amelyek 50 százalékban ugyancsak készen állnak, a belső berendezést pedig augusztus közepétől kezdve szállítják. A sportolókon kívül itt szállásolják el az akkreditált újságírókat is, számukat állítólag 1300-ról 1500-ra emelik fel. A Villa Olympica hivatalos megnyitása szeptember 14-én, vagyis 28 nappal a játékok megnyitó ünnepsége előtt lesz. A faluból jó út vezet a mintegy 6 km-re fekvő Xochimilco-pályához, az evezős- és a kajak-kenu versenyek színhelyéhez. Valóban rekord idő alatt, tíz hónappal a tervezett határidő előtt épült meg a szép, 2200 m hosszú, mintegy 2 m mély pálya, amelyen kilenc hajó evezhet egymás mellett. A céltorony, a csónakház már kész, most építik a 6000 néző befogadására alkalmas lelátót. Az olimpiai úszóstadion, a falutól 10 km-re jelenleg 60 százalékos állapotban van. Közel hatszáz dolgozó építi ezt a hatalmas, merész vonalú stadiont. És tokiói példára, a stadionnal egybeépítve bontakozik ki a kisebb Olimpiai csarnok, a röplabdaküzdelmek színhelye. A röplabdázók joggal lehetnek büszkék, hogy külön otthont kapnak. A játékok másik nagy központjában,a hatalmas területen fekvő Magdalena Mixhuca sportvárosban rövidesen tető alá kerül az egyik legnagyobb és legszebb létesítmény, a monumentális Sportpalota. A különleges tetőmegoldású, legkorszerűbb csarnokban kizárólag a kosárlabda-tornát rendezik, több mint 20 ezer néző előtt. A Sportpalotától nem messze már nagyon előrehaladt a kerékpárosok vetélkedőit vendégül látó létesítmény építkezése, itt 15 ezer néző szurkolhat majd a versenyek során. A sportváros pályáin a gyeplabdamérkőzéseket bonyolítják le. Hosszabb vita után eldőlt, hogy a vívás számára mégis külön csarnokot építenek, ugyancsak a sportvárosban fekvő Testnevelési Intézetben. Az építkezést egy hónappal ezelőtt kezdték el és — egyszerű tervezés és kivitelezés következtében — júliusra kész is lesz. A közönség számára 2500 helyes lelátót építenek. Itt kerül sorra az öttusa vívószáma is. Az ökölvívó torna színhelye, az Arena Mexico — kész,, ez ugyanis egy régebbi épület. Ugyancsak régebben épített, de korszerű létesítmény a Nemzeti Auditorium, ez lesz a tornászok második otthona. Végül : a CDOM sportközponthoz közel, a Campo militaron javában folyik egy minden igényt kielégítő, korszerű lőtérkombinát építkezése ; e katonai sporttelepen tartják meg előreláthatólag az öttusa lovaglószámát. Jelenleg 120 lovat készítenek fel a versenyre és közülük választják majd ki a legjobbakat. Nem dőlt még el az öttusa-terepfutás színhelye. Amikor azonban legutóbb megtekintettem a mexikói mezei futóbajnokságot, a Toluca felé vezető országút környékén, valaki „kikottyantotta“ , valószínűleg itt lesz a futás. A terep meglehetősen nehéz és 3100 m magasban van. Benyomásaimat összefoglalva, az építkezések jó ütemben haladnak, az anyagiak terítő, is nagyok a lehetőségek, csupán mint Saenz dr., a Mexikói Olimpiai Bizottság elnöke mondta — egy dolog hiányzik a rendezőknek — az idő ! 1968. ÁPR. 2., KEDD HÍREK • A Bukaresti Steaua labdarúgócsapata április 9-én a belgiumi Brugesben barátságos mérkőzést játszik az FC Bruges együttesével. A kaliforniai Los Altosban megtartott atlétikai versenyen a kanadai Pace 64,38 m-es eredményt ért el diszkoszvetésben — minden idők harmadik legjobb világteljesítménye. » Az ökölvívó Európa Kupa keretében Berlinben mérte össze erejét a Német DK és Bulgária utánpótlás válogatottja. A német ökölvívók 14—6 arányban szerezték meg a győzelmet. « Az angol labdarúgó kupa negyeddöntőiben a Birmingham 1—0 arányban győzött a Chelsea ellen, a Leeds ugyancsak 1-0-ra a Sheffield United ellen, az Everton 3-1- re a Leichester ellen, a WB Albion pedig gólnélküli döntetlenre játszott a Liverpoollal. A szarajevói nemzetközi férfi sakktorna 8. fordulójában Csirics győzött Kozomara, Janosevics pedig Kelecsevics ellen. Döntetlenül végződött a Robatsch—Martinovics, a Pirics—Kavalek, a Barczay—Krogiusz és az Ivkov—Lenin játszma. A táblázat élén Csirics (Jugoszlávia) és Barczay (Magyarország) áll 5,5—5,5 ponttal. PRONOSPORT Románia—Lengyelország (ifj.) 1 Steaua—Farul 1 Petrolul—Progresul 1 Craiovai ,,U“—Kolozsvári „U“ 1 Jiul—Rapid 1 ASA—Aradi UT 2 Steagul ro?u—Bákól Dinamo 1 Ind. firmei—Kvázi CFR x Varese—Bologna x Napoli—Juventus 2 Roma—Mantova x Spa!—Cagliari Torino—Internazionale 2 A SZEBENI 13 DECEMBRIE ÁLLAMI VÁLLALAT GYÁRT: férficipőt, bőrből készített bőröndöt, diplomata aktatáskát és iskolatáskát, bőrtárcát, pénztárcát, műanyag-mappát.