Előre, 1968. október (22. évfolyam, 6503-6529. szám)

1968-10-09 / 6510. szám

XXII. évfolyam 6510 sz. 6 oldal ára 30 báni 1968. október 9., szerda MILYEN Állapotban várják A LAKÓHÁZAK A TELET Tordán és Besztercén? A TORDA FÖLÖTT szüntelenül szálló cementporról már többször hallott az olvasó. A cementgyár ké­ményei éjjel-nappal ontják a finom szürke port, amely lerakódik a há­zakra, fakóvá változtatja a virágo­kat s a miatta való bosszankodás a tordaiak mindennapi életéhez tar­tozik. Mindez közismert. De hogy a lakáskarbantartásnak is első számú problémája, azt csak a városi lakás­gazdálkodási vállalatnál tudtuk meg. Feltűnt, hogy a lakáskarbantartás­­ra és javításra szánt összegnek majd­nem harminc százalékát tetőfedő­­cserepek beszerzésére fordítják. — A gyárnegyedben négy-ötéven­­ként kell kicserélni a cseréptetőket — magyarázta Vulturaru Nicolae, a vállalat igazgatója. — A lerakódó cementpor és az eső együttes vegyi hatására a cserép szétmállik. — Lehetne-e ezen változtatni ? — Természetesen — válaszolta az igazgató — azbesztcement, vagyis eternit lapokra lenne szükség, ezek 15—20 évig is eltartanának. 1965- ben sokat foglalkoztunk a kérdés­sel. Vannak a városban olyan há­zaik, amelyek azbesztcement lapok­kal vannak fedve, s hosszú évek ta­pasztalata bizonyítja, hogy ellenáll­nak a cementpor és az eső mállasz­­tó határának Csak itt—20 évenként kell kicserélni őket Hatvanötben tanulmányba foglaltuk tapasztala­tainkat, számításainkat s továbbítot­tuk a tartományi néptanácshoz. Az­óta megtörtént a területi átszerve­zés, de mi semmi választ sem kap­tunk. Sem választ, sem eternit le­mezt. 1967-ben 60 000 négyzetméter­nyit, 1968-ban 40 000 négyzetméter­nyit igényeltünk, de egyetlen dara­bot sem kaptunk. Mit csinálhatunk ? Cseréljük a cserepeket. Ebben az évben 500 000 lejt költünk csere­pekre. Ha megkapnánk az azbeszt­­cement lapokat, akkor fedéljavítás­ra csak 170 000 lejt kellene szán­nunk. Nem általános problémáról van szó, a kérdés sajátosan tordai, de mivel ebben az esetben a helyi sajá­tosságok figyelmen kívül hagyása — a vállalat szakembereinek véle­ménye szerint — évente 330 000 lej többletkiadást jelent a nemzetgazda­ságnak, felvetjük a kérdést: mi akadályozza a probléma alapos ta­nulmányozását és végül megoldását? Mi történt a sok gonddal és remény­kedéssel elkészített tanulmánnyal ? És mi volna, ha nem az okozatot, hanem az okot — a felszálló cement­­port — szüntetnék meg ? A VÁLLALAT másik nagy prob­lémája a fűtéshálózat kicserélése A vállalat évente igen sok veze­téket korszerűsít. De nehézségei vannak az anyagellátásban, a szük­ségletnek csak hatvan százalékát fe­dezi a kiutalás. Helyes lenne, ha az illetékesek, a kiutalások megállapí­tásánál, ebben a kérdésben is figyel­met fordítanának a tordai sajátos­ságokra. BESZTERCÉN, az ifjú megyeszék­helyen, a városgazdálkodással és a lakások adminisztrálásával, karban­tartásával foglalkozó hivatalok és termelőegységek egy vállalat kere­tébe tartoznak. Ez a vállalat foglal­kozik az autóbuszokkal, a temeté­sek rendezésével, a vízhálózattal, a csatornázással, a lakások adminisz­trálásával és karbantartásával, a javítások elvégzésével, sőt kisebb építkezések, bővítések kivitelezését is vállalja. Már sokirányú tevékeny­ségéből is következik, hogy a lakások karbantartása nem tartozhat a vál­lalat elsőrendű teendői közé. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy lakáskar­bantartási tervüket az év eddig el­telt nyolc hónapjában csak ötven százalékban teljesítették és az igaz­gató véleménye szerint a lem­ara-­­ dást év végéig sem tudják behozni. A lemaradás okait természetesen nemcsak a vállalat szervezési for­májában kell keresnünk, munkáját nemcsak belső, hanem külső nehéz­ségek is gátolják. Az első az anyaghiány. Néhány példa ennek érzékeltetésére. A har­madik évnegyedben negyvenezer darabbal kevesebb tetőfedőcserepet kaptak, mint amennyire a kiutalá­suk szólt, vagyis ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy alig kaptak vala­mit. Az évnegyed elején szállítmány helyett értesítést kapott a vállalat a maros­vásárhelyi, a zilahi és a Ghi­­ki+ Aries-i gyártól, hogy nem tud­nak eleget tenni vállalt kötelezett- Kovács Erzsébet (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság• Bukarest A kolozsvári Györgyfalvi-negyedben A TERMÉS NEM MARADHAT A MEZŐN Burgonyaföldeken Tusnádtól Gyergyóremetéig Az aggodalom jelei végigpásztázzák a határt: mi lesz a burgo­nyával ? A tenni akarás sok apró mozzanata megoldást kutat, ott is ahol nem tanácsos járni csak gumicsizmával. Mi lesz a burgonyával kérdik itt is, ott is­­nincs ma ennél gyakoribb beszédtéma Csíkban és Gyergyóban), felelni viszont csak egyféleképpen lehet: ha esik is az eső... bármilyen is az időjárás, a krumpli nem maradhat a VIZES VARIÁNS A következtetéshez nem nehéz el­jutni. A burgonyabetakarítás előké­szítésében azt kutattuk, rendben vannak-e a gépek, működik-e az elevátor, a rakodórámpák előtt lesz-e elég vagon­, ésatöbbi, ésatöbbi Váratlanul most azt kell mérlegel­ni, van-e elég gumicsizma, villa, eke. Az átázott talaj még az embert sem bírja, nemhogy a gépeket. Ez a nyers valóság : október 5-én estig 45 termelőszövetkezet még nem kezdte meg a burgonya betakarí­tását. Bíráljuk az egységeket a mu­lasztásért ? Lenne miért... de ez a feladat könnyebbik része. A nehe­zebb az átállás. Annak a megérté­se, megértetése, hogy egyszerűen nincs amire várni. Elő kell szedni a gumicsizmákat. Az ekéket és a villákat. Ha számoltak volna ezzel a tervezésnél... talán könnyebben menne MIT JELENT A MINŐSÉG ? Jó burgonyát. Bosszankodnak a megrendelők a sáros burgonya miatt. Jogosan. De mit lehet ten­ni... ha sáros a burgonya ? Bosz­­szankodnak a megrendelők, habár a szövetkezet vezetőinek főhet igazán a feje. 20—25 százalékos a sárvesz­teség. Az átvevők százalékolnak, mit is tehetnek egyebet, a földet nem lehet eladni, de a földet viszik a vagonok. A termőtalajt... bosz­­szúságnak. A burgonya sáros, a minőségi mérce mégis él. Csak egészséges burgonyát engednek a rámpákra. Egyszerű dolog ez­­s Lát­szólag. A megye 15 000 tonna ülte­tőanyagot kell biztosítson a téeszek számára. Becsület kérdése, hogy ha esik is az eső, ha nehéz körülmé­nyek között folyik is az idei beta­karítás, a jövő évi termés ne szen­vedjen csorbát. S nem csupán fi­gyelem kérdése ez, hanem a döntés felelőssége is. 50 000 zsák zárolt burgonya indul innen szerteszét az országba. Tusnád, Szentimre, Szent­­márton márka a burgonyatermesz­tésben. E rangra vigyázni kell. VIGYÁZAT : BURGONYAVÉSZ ! Az első „baleset“ már meg is tör­tént. A szentmártoni termelőszövet­kezet elnöke egy felmondásra mu­tat. Az egyik brigádos vált meg be­osztásától. Az ok : újra kellett válo­gatni a burgonyát. Még akkor is, ha a terület nagy részén földben van a termés, s még akkor is, ha ez plusz költséggel jár. A zárolt zsák­ba nem kerülhet csak ép burgonya Lemondott egy brigádos, de a bur­gonyát újra válogatták. Elismerés érte. Más kérdés, de jelentőségében felbecsülhetetlen, sikerül-e igényes maradni saját magukkal szemben. Kell az országnak a burgonya, fon­tos a szállítás időbeni teljesítése, de a legesleg­fontosabb a jövő évi ülte­tőanyag. Ez került szóba különös nyomatékkal azon a megbeszélésen is, amelyet a megyei pártbizottság­nál a minap tartottak. És ha azt hangsúlyozzuk, h­ogy a nedves ta­laj következtében nehéz a szedés, még nehezebb a tárolás. A vizes burgonya megőrzése, a burgonya­­viasz helyens r.\ ': 3 nedves­ rothadás miatt a tárolás szakmai vizsga a mérnökök számá­ra. Mit nyújthat e tekintetben a szakvezetés ? Bedő Imre, a mező­gazdasági igazgatóság illetékes mér­nöke a következőket mondotta: „felhívtuk a figyelmet a minisilók­ra. Tanácsunk csak az lehet, hogy a szövetkezetek kerüljék a nagy­bani tárolást. A keskeny átmérőjű vermek levegőzése erőteljesebb, a hőmérséklet a kívánt fokon tart­ható.“ Reméljük a tárolás helyzeté­nek felmérése, értékelése szakmai tapasztalatcserévé érlelődik. Minél hamarabb. VÁRJÁK A SEGÍTSÉGET A Gyergyói medence szövetkeze­teinek helyzete a megyei átlagnál is kedvezőtlenebb. Itt hullott le a Flóra Gábor (Folytatása a 3 oldalon) REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma­­ 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) , Brassó (str. Horea 22. tel. 2.12.83) , Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. George Cosbuc 5. tel. 650) ; Szatmár (Piata Libertatis 1. tel. 22.12); Arad­ (str. Unirii 2. tel. 42­07). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISIAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agentia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). KÜLFÖLDRŐL JELENTIK WBmmmmmmKmmmaMmaMm&mmBmamBn&mmKmmmmmmmsmmmBmBamaBBmmBMmmamammmmmm • ROMÁN GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉGEK LÁTOGATÁSAI • BELPOLITIKAI VITÁK ANGLIÁBAN­ ­ A román gazdasági küldöttségek külföldi látoga­tásai folytatódnak. Gheorghe Radulescu, a Mi­­­­nisztertanács alelnöke vezette delegáció Uruguay­iján tárgyal a montevideoi államférfiakkal és gazda­sági intézetek vezetőivel. Belgiumban közös közleményt hoztak nyilvánosságra Gheorghe Cioaru megbeszélé­seiről. Külkereskedelmi miniszterünk jelenleg Hollan­diában tartózkodik.­­ Az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakának általános vitájában újabb küldöttségek vezetői ismertették­­ országaik álláspontját a napirenden szereplő problémákkal kapcsolatban. A világszervezet üléssza­kán jelenlévő diplomaták között számos megbeszélésre került sor. Corneliu Manescu külügyminiszter, hazánk ENSZ-küldöttségének vezetője, az IAK, Irak, Jugo­szlávia, Franciaország és Felső Volta külügyminiszte­reivel tanácskozott, valamint részt vett A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének a szocialista orszá­gok küldöttségei vezetőinek­­tiszteletére adott ebédjén. Az utóbbi hónapokban a brit sajtó hasábjain egyre gyakrabban szerepel Blackpool, a nyugat­­- angliai üdülőváros neve. Szeptember elején itt tartották meg a brit szakszervezetek kongresszusát, nemrégiben itt rendezték meg a Laburista Párt évi konferenciáját A mai nap folyamán pedig ugyancsak itt nyílik meg a konzervatívok évi összejövetele, így az utóbbi időben Blackpool az angol politikai viták központja lett. (Kommentárunk a 8. oldalon). Frick Davies földművelésügyi mi­niszterrel Az ipar- és kereskede­lemügyi miniszterrel egy román­uruguayi kereskedelmi szerződés le­hetőségeit vizsgálták meg. Ezzel egyidejűleg a küldöttség tagjaiból és szakembereiből álló munkacso­portok az uruguayi külügyminiszté­rium, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium, a Köztársasági Központi Bank, az országos vasútigazgatóság és más gazdasági szervek képvise­lőivel tárgyaltak a román-uruguayi gazdasági együttműködés fokozá­sának konkrét módozatairól. Ugyan­ezekről a kérdésekről tárgyalt Va­lentin Steriopol külkereskedelmi miniszterhelyettes Francisco Fortera, ideiglenes pénzügyminiszterrel. Kormányküldöttségünk uruguayi megbeszélései Montevideoból jelenti V. Oros, az Agerpres különtudósítója. Gheor­ghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, a román kormányküldött­ség vezetője találkozott Alberto Abdalával, Uruguay Keleti Köztár­saságának alelnökével. A szívélyes­ség és a kölcsönös megértés légkö­rében lefolyt­ találkozón a két ország különböző irányú gazdasági kapcso­latai fejlesztésének útjairól és esz­közeiről tárgyaltak. Részt vett a ta­lálkozón Victor Florescu, Románia Szocialista Köztársaság uruguayi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe is. Ugyanaznap a román kor­mányküldöttség vezetője megbeszé­lést folytatott Venancio Flores kül­ügyminiszterrel, Petrano Facio ipar­és kereskedelemügyi miniszterrel, és SPORT MEXIKÓ ’68 Kristálypalota a neve. Találó név, mert kupoláját alkotó ido­mainak összetétele csiszolt kristályvázára emlékeztet. A képen látható épület az olimpiára készülő Ciudad de Mexico egyik modern sport­­létesítménye, egy sportcsarnok, melyben többek között a kosárlabda mérkőzések kerülnek lebonyolításra. (Lapunk 4. oldalán­­ — CIKKEINK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK NÉHÁNY SZÁMÁBAN AZ ELŐRELÁTHATÓ ESÉLYEKET MÉRLEGELIK.) A romániai munkásmozgalom kialakulásának társadalmi és eszmei gyökerei A hazai munkásmozgalom tör­ténetének két kimagasló dá­tumát ünnepeljük az idén, a Temesvári Általános Munkás­­egylet megalakításának százéves , és a Romániai Munkások Szociálde­mokrata Pártja létrehozásának het­venötéves évfordulóját. Kimagasló események ezek, mert a romániai mun­kásmozgalom fejlődésének egy egész történelmi szakát zárták le és egyben új, a hazai munkások politikai szer­vezkedésének és küzdelmeinek minő­ségileg magasabb szintű távlatait nyitották meg. Mind a Temesvári Általános Mun­kásegylet, mind a Romániai Munká­sok Szociáldemokrata Pártjának lét­rejötte a hazai munkásmozgalom fej­lődésének szerves, szükségszerű je­lenségei. Megalakulásuk előzményei a munkások szervezkedésének tapasz­talataira és a tudományos szocializ­musnak hazánkban való egyre széle­­sebb körű elterjedésének szilárd gyö­kereire nyúlnak vissza. A XIX. század első felében már kialakultak hazánk területén is a ka­pitalista fejlődés kezdetei. Ezzel együtt a hazai társadalmi mozgalom porondjára két új osztály lép, a pol­gárság és a proletariátus. Az 1848-as forradalom, az egyesülés, a függet­lenségi háború és a függetlenség ki­vívása megteremtették azokat a gazdasági és társadalmi feltételeket, melyek szükségszerűen létrehozták a modern értelemben vett ipari mun­kásságot és egyben annak harca fo­lyamán előbb szakmai majd politikai szervezkedését. Már a XIX. század második felében a munkásosztály hazánkban is önálló s egyre fon­tosabb szerepet betöltő erőként lé­pett fel. Magára vállalta az elnyo­mott falusi és városi tömegek érde­keinek védelmét és képviseletét. A szervezkedés velejárója volt a munkások társadalmi harcának. A kezdetlegesebb és legtöbbször helyi jellegű mozgalmak, főleg sztrájkok a hazai munkásokat is meggyőzték arról, hogy a munkásosztály tőkével szembeni ereje csakis szervezkedésé­ben és szervezettségében áll. A si­kert csakis a szervezettség biztosít­hatja. Az osztályharc elvére alapo­zott szervezkedés eszméje tehát egy­re szélesebb munkástömegeket fogott át, így jött létre 1868-ban az Általá­nos Munkásegylet Temesváron, majd annak fiókjai Nagyváradon, Oravi­­cán, Resicán, Brassóban, Aradon, Nagyszebenben és Kolozsváron. A romániai munkásmozgalom szakmai szervezkedésének fontos állomását képezte az 1872-ben Bukarestben lét­rehozott Általános Munkásszövetség, mely eltérően az őt megelőző szak­mai szervezetektől, arra volt hivatva, hogy országos viszonylatban átfogja az egész romániai munkásságot. A munkásmozgalom fejlődése mind a társadalmi, mind az eszmei küzdel­mek síkján elszakíthatatlan az őt megelőző és kezdeti szakaszaiban vele párhuzamosan alakuló haladó demokratikus mozgalmaktól. Erős szá­lak fűzik a munkásság küzdelmét az egész hazai társadalmi küzdelem­hez, melynek mozgató rugója az el­nyomott városi, de főleg a kizsák­mányolt falusi paraszttömegek fel­szabadítása volt. Ha csak eszmei ve­­tületét is vizsgáljuk e szerves kapcso­lat alakulásának, önkéntelenül az 1821-es, főleg az 1848-as nemzedék forradalmi demokratáira kell gondol­nunk. Az elnyomott paraszti tömegek, a városi fejlődés létrehozta elszegé­nyedett rétegek társadalmi és nem­zeti felszabadító küzdelme megterem­tette azokat a belső feltételeket, ame­lyek eszmei téren is kiélezték a har­cot. A fellendülő társadalmi és nem­zeti mozgalom tapasztalatainak esz­mei megfogalmazásaként született meg a haladó román polgári demok­ratikus és forradalmi gondolkozás, melynek kimagasló egyéniségei Nico­lae Balcescu, Cézár Bolliac, Mihail Kogalniceanu, C. A. Rosetti és sok más romániai meg erdélyi román, magyar, szász és más nemzetiségű gondolkodó, akik az 1848-as nemze­dék zászlajára az elnyomott jobbágy­tömegek felszabadítása, az idegen iga lerázása és a nemzeti szabadság kivívása, valamint a román nemzeti állam megteremtése jelszavait tűzték G­azdasági és társadalmi fejlő­dés, a néptömegek emberibb élete — ezek a célok fűtötték a román nép legjobb fiait. N. Balcescu olyan államfől álmodott, melyben a hatalom a nép kezében legyen és a dolgozó tömegek érde­keit szolgálja. Felismerte a történel­mi fejlődés ama megmásíthatatlan irányzatát, mely a „plebeizmust hozza szükségszerűen hatalomra“. Nem vé­letlen a kutatókat ma is foglalkoztató kérdés, vajon milyen mértékben is­merkedett meg Bálcescu Marx és Engels korábbi munkáival, hiszen is­meretes, hogy Marx II. Bálcescu egyik legértékesebb gazdaságtörténe­­neti munkáját használta fel a „Tőke“ harmadik kötete azon részeinek szerkesztésénél, melyekben a Román­ Fejedelemségekben uralkodó társa­dalmi viszonyokat boncolgatta. A legnagyobb határozottsággal állít­hatjuk, hogy a XIX. század első felé­ben hazai viszonylatban is megszü­lettek azok a feltételek, melyek lehe­tővé, sőt szükségszerűvé tették a szo­cialista eszmék elterjedését. Mint Európa más országaiban, úgy nálunk is a század első felében a polgári utópikus szocializmus talált kedvező talajra. Gondolunk itt arra a nagy­szerű kísérletre, melyet már 1835-ben megpróbált Schieni nevű faluban Teodor Diamant, hogy Fourier elgon­dolásait falanszteri munkatábor meg­szervezésével a gyakorlatban valósít­sa meg. Majd az 1848-as európai pol­gári demokratikus forradalomra, melynek kereteiben a párizsi proleta­riátus először lépett mint önálló po­litikai erő a történelem porondjára és melynek kezdetén az európai mun­kásság első politikai szervezete, a Kommunisták Szövetsége megbízásá­ból Marx és Engels megszerkesztették a Kommunista Kiáltványt, meghozta a hazai haladó gondolkodás első kapcsolatait a tudományos szocializ­mus eszméivel. A munkásosztály kialakulása ha­zánkban is megteremtette azt a tár­sadalmi erőt, melynek osztályérdekeit a tudományos szocializmus képviselte. Így a marxizmus elterjedése­­hazánk­ban társadalmi és eszmei szükség­­szerűséggé vált. Az csak természe­tes, hogy hazánk akkor gazdaságilag és iparilag legfejlettebb vidékén, Te­mesváron jött létre az I. Internacio­­nálé egyenes támogatásával az Ál­talános Munkásegylet. Az I. Interna­­cionálé központi szerveivel tartott kapcsolat nemcsak a munkások nem­zetközi szervezetének hivatalos ira­tait juttatta el hozzánk, hanem egyre gyarapította azoknak a román, ma­gyar, német és más nemzetiségű munkásoknak számát, akik Marx és Engels műveit olvasták, tanulmányoz­ták. Farkas Károly, Gheorghe Ungu­­reanu, Ferk Gusztáv, Navim­i Iván Demény Lajos a történelemtudományok doktora (Folytatása a 2. oldalon) Labdarúgóink nemzetközi találkozói Az őszi idény hivatalos mér­kőzéseire készülő nagyválogatot­tunk formaellenőrző barátságos nemzetközi mérkőzést vív ma Lengyelország csapatával laki­ban. A valószínű román tizen­egyből hiányozni fog, vasárnapi sérülése miatt, a pitesu­-i Barbu. Utánpótlás válogatottunk a bolgár nagyválogatott edzőpart­nereként lép ma pályára Szó­fiában. A. Niculescu és V. Már-Németország SZK labdarúgó-vá­logatottja október 13-án Bécsben Ausztria csapatával találkozik a VB-selejtező tornán. Helmut Schöne nyugatnémet szövetségi kapitány többek között Beckenbauer, Dörfel, Müller, Patzke, Overath ismert já­tékosokat is kijelölte a csapatba. A Szovjetunió labdarúgó-bajnok­ságának 31. fordulója után a Kijevi Dinamo vezet 46 ponttal, 30 mér­kőzésből; második a Moszkvai Spar­tak 43 ponttal, 31 találkozóból. Marescu edző többnyire fiatal já­tékosokból állította össze a teg­nap óta Szófiában tartózkodó csapatot. Ifjúsági válogatottunknak is alkalma nyílik ma a bemutatko­zásra Tireovigteban, az NDK azonos csapata elleni barátságos mérkőzésen. Gh. Ola edző 17 ta­gú keretből jelöli ki a jó ered­ményért küzdő tizenegyet. A 250 köbcentis motorkerékpárok bécsi világbajnokságának utolsó hajrájában Joel Robert belga ver­senyző győzött. A még nem végle­ges táblázaton ő foglalja el az első helyet 60 ponttal. A második helye­zett Torsen Hallman (Svédország) 52 ponttal. Winnie Shaw, angol teniszezőnő győzelmével ért véget Stockholm­ban több ország női teniszezőinek nemzetközi tornája: Shaw 6—1, 1—6, 6—2 arányban győzött a dön­tőben a svéd Isabell Larsson ellen. TÁVIRAT EZERIÁSZ PAPAJOANNU elvtársnak, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) főtitkárának Hatvanadik születésnapja alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a magam nevében melegen üdvözlöm és újabb sikereket kívánok önnek a ciprusi dolgozók érdekeinek védelme, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügye szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára

Next