Előre, 1968. október (22. évfolyam, 6503-6529. szám)
1968-10-09 / 6510. szám
XXII. évfolyam 6510 sz. 6 oldal ára 30 báni 1968. október 9., szerda MILYEN Állapotban várják A LAKÓHÁZAK A TELET Tordán és Besztercén? A TORDA FÖLÖTT szüntelenül szálló cementporról már többször hallott az olvasó. A cementgyár kéményei éjjel-nappal ontják a finom szürke port, amely lerakódik a házakra, fakóvá változtatja a virágokat s a miatta való bosszankodás a tordaiak mindennapi életéhez tartozik. Mindez közismert. De hogy a lakáskarbantartásnak is első számú problémája, azt csak a városi lakásgazdálkodási vállalatnál tudtuk meg. Feltűnt, hogy a lakáskarbantartásra és javításra szánt összegnek majdnem harminc százalékát tetőfedőcserepek beszerzésére fordítják. — A gyárnegyedben négy-ötévenként kell kicserélni a cseréptetőket — magyarázta Vulturaru Nicolae, a vállalat igazgatója. — A lerakódó cementpor és az eső együttes vegyi hatására a cserép szétmállik. — Lehetne-e ezen változtatni ? — Természetesen — válaszolta az igazgató — azbesztcement, vagyis eternit lapokra lenne szükség, ezek 15—20 évig is eltartanának. 1965- ben sokat foglalkoztunk a kérdéssel. Vannak a városban olyan házaik, amelyek azbesztcement lapokkal vannak fedve, s hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy ellenállnak a cementpor és az eső mállasztó határának Csak itt—20 évenként kell kicserélni őket Hatvanötben tanulmányba foglaltuk tapasztalatainkat, számításainkat s továbbítottuk a tartományi néptanácshoz. Azóta megtörtént a területi átszervezés, de mi semmi választ sem kaptunk. Sem választ, sem eternit lemezt. 1967-ben 60 000 négyzetméternyit, 1968-ban 40 000 négyzetméternyit igényeltünk, de egyetlen darabot sem kaptunk. Mit csinálhatunk ? Cseréljük a cserepeket. Ebben az évben 500 000 lejt költünk cserepekre. Ha megkapnánk az azbesztcement lapokat, akkor fedéljavításra csak 170 000 lejt kellene szánnunk. Nem általános problémáról van szó, a kérdés sajátosan tordai, de mivel ebben az esetben a helyi sajátosságok figyelmen kívül hagyása — a vállalat szakembereinek véleménye szerint — évente 330 000 lej többletkiadást jelent a nemzetgazdaságnak, felvetjük a kérdést: mi akadályozza a probléma alapos tanulmányozását és végül megoldását? Mi történt a sok gonddal és reménykedéssel elkészített tanulmánnyal ? És mi volna, ha nem az okozatot, hanem az okot — a felszálló cementport — szüntetnék meg ? A VÁLLALAT másik nagy problémája a fűtéshálózat kicserélése A vállalat évente igen sok vezetéket korszerűsít. De nehézségei vannak az anyagellátásban, a szükségletnek csak hatvan százalékát fedezi a kiutalás. Helyes lenne, ha az illetékesek, a kiutalások megállapításánál, ebben a kérdésben is figyelmet fordítanának a tordai sajátosságokra. BESZTERCÉN, az ifjú megyeszékhelyen, a városgazdálkodással és a lakások adminisztrálásával, karbantartásával foglalkozó hivatalok és termelőegységek egy vállalat keretébe tartoznak. Ez a vállalat foglalkozik az autóbuszokkal, a temetések rendezésével, a vízhálózattal, a csatornázással, a lakások adminisztrálásával és karbantartásával, a javítások elvégzésével, sőt kisebb építkezések, bővítések kivitelezését is vállalja. Már sokirányú tevékenységéből is következik, hogy a lakások karbantartása nem tartozhat a vállalat elsőrendű teendői közé. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy lakáskarbantartási tervüket az év eddig eltelt nyolc hónapjában csak ötven százalékban teljesítették és az igazgató véleménye szerint a lemara- dást év végéig sem tudják behozni. A lemaradás okait természetesen nemcsak a vállalat szervezési formájában kell keresnünk, munkáját nemcsak belső, hanem külső nehézségek is gátolják. Az első az anyaghiány. Néhány példa ennek érzékeltetésére. A harmadik évnegyedben negyvenezer darabbal kevesebb tetőfedőcserepet kaptak, mint amennyire a kiutalásuk szólt, vagyis ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy alig kaptak valamit. Az évnegyed elején szállítmány helyett értesítést kapott a vállalat a marosvásárhelyi, a zilahi és a Ghiki+ Aries-i gyártól, hogy nem tudnak eleget tenni vállalt kötelezett- Kovács Erzsébet (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság• Bukarest A kolozsvári Györgyfalvi-negyedben A TERMÉS NEM MARADHAT A MEZŐN Burgonyaföldeken Tusnádtól Gyergyóremetéig Az aggodalom jelei végigpásztázzák a határt: mi lesz a burgonyával ? A tenni akarás sok apró mozzanata megoldást kutat, ott is ahol nem tanácsos járni csak gumicsizmával. Mi lesz a burgonyával kérdik itt is, ott isnincs ma ennél gyakoribb beszédtéma Csíkban és Gyergyóban), felelni viszont csak egyféleképpen lehet: ha esik is az eső... bármilyen is az időjárás, a krumpli nem maradhat a VIZES VARIÁNS A következtetéshez nem nehéz eljutni. A burgonyabetakarítás előkészítésében azt kutattuk, rendben vannak-e a gépek, működik-e az elevátor, a rakodórámpák előtt lesz-e elég vagon, ésatöbbi, ésatöbbi Váratlanul most azt kell mérlegelni, van-e elég gumicsizma, villa, eke. Az átázott talaj még az embert sem bírja, nemhogy a gépeket. Ez a nyers valóság : október 5-én estig 45 termelőszövetkezet még nem kezdte meg a burgonya betakarítását. Bíráljuk az egységeket a mulasztásért ? Lenne miért... de ez a feladat könnyebbik része. A nehezebb az átállás. Annak a megértése, megértetése, hogy egyszerűen nincs amire várni. Elő kell szedni a gumicsizmákat. Az ekéket és a villákat. Ha számoltak volna ezzel a tervezésnél... talán könnyebben menne MIT JELENT A MINŐSÉG ? Jó burgonyát. Bosszankodnak a megrendelők a sáros burgonya miatt. Jogosan. De mit lehet tenni... ha sáros a burgonya ? Boszszankodnak a megrendelők, habár a szövetkezet vezetőinek főhet igazán a feje. 20—25 százalékos a sárveszteség. Az átvevők százalékolnak, mit is tehetnek egyebet, a földet nem lehet eladni, de a földet viszik a vagonok. A termőtalajt... boszszúságnak. A burgonya sáros, a minőségi mérce mégis él. Csak egészséges burgonyát engednek a rámpákra. Egyszerű dolog ezs Látszólag. A megye 15 000 tonna ültetőanyagot kell biztosítson a téeszek számára. Becsület kérdése, hogy ha esik is az eső, ha nehéz körülmények között folyik is az idei betakarítás, a jövő évi termés ne szenvedjen csorbát. S nem csupán figyelem kérdése ez, hanem a döntés felelőssége is. 50 000 zsák zárolt burgonya indul innen szerteszét az országba. Tusnád, Szentimre, Szentmárton márka a burgonyatermesztésben. E rangra vigyázni kell. VIGYÁZAT : BURGONYAVÉSZ ! Az első „baleset“ már meg is történt. A szentmártoni termelőszövetkezet elnöke egy felmondásra mutat. Az egyik brigádos vált meg beosztásától. Az ok : újra kellett válogatni a burgonyát. Még akkor is, ha a terület nagy részén földben van a termés, s még akkor is, ha ez plusz költséggel jár. A zárolt zsákba nem kerülhet csak ép burgonya Lemondott egy brigádos, de a burgonyát újra válogatták. Elismerés érte. Más kérdés, de jelentőségében felbecsülhetetlen, sikerül-e igényes maradni saját magukkal szemben. Kell az országnak a burgonya, fontos a szállítás időbeni teljesítése, de a legeslegfontosabb a jövő évi ültetőanyag. Ez került szóba különös nyomatékkal azon a megbeszélésen is, amelyet a megyei pártbizottságnál a minap tartottak. És ha azt hangsúlyozzuk, hogy a nedves talaj következtében nehéz a szedés, még nehezebb a tárolás. A vizes burgonya megőrzése, a burgonyaviasz helyens r.\ ': 3 nedves rothadás miatt a tárolás szakmai vizsga a mérnökök számára. Mit nyújthat e tekintetben a szakvezetés ? Bedő Imre, a mezőgazdasági igazgatóság illetékes mérnöke a következőket mondotta: „felhívtuk a figyelmet a minisilókra. Tanácsunk csak az lehet, hogy a szövetkezetek kerüljék a nagybani tárolást. A keskeny átmérőjű vermek levegőzése erőteljesebb, a hőmérséklet a kívánt fokon tartható.“ Reméljük a tárolás helyzetének felmérése, értékelése szakmai tapasztalatcserévé érlelődik. Minél hamarabb. VÁRJÁK A SEGÍTSÉGET A Gyergyói medence szövetkezeteinek helyzete a megyei átlagnál is kedvezőtlenebb. Itt hullott le a Flóra Gábor (Folytatása a 3 oldalon) REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) , Brassó (str. Horea 22. tel. 2.12.83) , Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. George Cosbuc 5. tel. 650) ; Szatmár (Piata Libertatis 1. tel. 22.12); Arad (str. Unirii 2. tel. 4207). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISIAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agentia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). KÜLFÖLDRŐL JELENTIK WBmmmmmmKmmmaMmaMm&mmBmamBn&mmKmmmmmmmsmmmBmBamaBBmmBMmmamammmmmm • ROMÁN GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉGEK LÁTOGATÁSAI • BELPOLITIKAI VITÁK ANGLIÁBAN A román gazdasági küldöttségek külföldi látogatásai folytatódnak. Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke vezette delegáció Uruguayiján tárgyal a montevideoi államférfiakkal és gazdasági intézetek vezetőivel. Belgiumban közös közleményt hoztak nyilvánosságra Gheorghe Cioaru megbeszéléseiről. Külkereskedelmi miniszterünk jelenleg Hollandiában tartózkodik. Az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakának általános vitájában újabb küldöttségek vezetői ismertették országaik álláspontját a napirenden szereplő problémákkal kapcsolatban. A világszervezet ülésszakán jelenlévő diplomaták között számos megbeszélésre került sor. Corneliu Manescu külügyminiszter, hazánk ENSZ-küldöttségének vezetője, az IAK, Irak, Jugoszlávia, Franciaország és Felső Volta külügyminisztereivel tanácskozott, valamint részt vett A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének a szocialista országok küldöttségei vezetőinektiszteletére adott ebédjén. Az utóbbi hónapokban a brit sajtó hasábjain egyre gyakrabban szerepel Blackpool, a nyugat- angliai üdülőváros neve. Szeptember elején itt tartották meg a brit szakszervezetek kongresszusát, nemrégiben itt rendezték meg a Laburista Párt évi konferenciáját A mai nap folyamán pedig ugyancsak itt nyílik meg a konzervatívok évi összejövetele, így az utóbbi időben Blackpool az angol politikai viták központja lett. (Kommentárunk a 8. oldalon). Frick Davies földművelésügyi miniszterrel Az ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel egy románuruguayi kereskedelmi szerződés lehetőségeit vizsgálták meg. Ezzel egyidejűleg a küldöttség tagjaiból és szakembereiből álló munkacsoportok az uruguayi külügyminisztérium, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, a Köztársasági Központi Bank, az országos vasútigazgatóság és más gazdasági szervek képviselőivel tárgyaltak a román-uruguayi gazdasági együttműködés fokozásának konkrét módozatairól. Ugyanezekről a kérdésekről tárgyalt Valentin Steriopol külkereskedelmi miniszterhelyettes Francisco Fortera, ideiglenes pénzügyminiszterrel. Kormányküldöttségünk uruguayi megbeszélései Montevideoból jelenti V. Oros, az Agerpres különtudósítója. Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, a román kormányküldöttség vezetője találkozott Alberto Abdalával, Uruguay Keleti Köztársaságának alelnökével. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt találkozón a két ország különböző irányú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének útjairól és eszközeiről tárgyaltak. Részt vett a találkozón Victor Florescu, Románia Szocialista Köztársaság uruguayi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Ugyanaznap a román kormányküldöttség vezetője megbeszélést folytatott Venancio Flores külügyminiszterrel, Petrano Facio iparés kereskedelemügyi miniszterrel, és SPORT MEXIKÓ ’68 Kristálypalota a neve. Találó név, mert kupoláját alkotó idomainak összetétele csiszolt kristályvázára emlékeztet. A képen látható épület az olimpiára készülő Ciudad de Mexico egyik modern sportlétesítménye, egy sportcsarnok, melyben többek között a kosárlabda mérkőzések kerülnek lebonyolításra. (Lapunk 4. oldalán — CIKKEINK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK NÉHÁNY SZÁMÁBAN AZ ELŐRELÁTHATÓ ESÉLYEKET MÉRLEGELIK.) A romániai munkásmozgalom kialakulásának társadalmi és eszmei gyökerei A hazai munkásmozgalom történetének két kimagasló dátumát ünnepeljük az idén, a Temesvári Általános Munkásegylet megalakításának százéves , és a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja létrehozásának hetvenötéves évfordulóját. Kimagasló események ezek, mert a romániai munkásmozgalom fejlődésének egy egész történelmi szakát zárták le és egyben új, a hazai munkások politikai szervezkedésének és küzdelmeinek minőségileg magasabb szintű távlatait nyitották meg. Mind a Temesvári Általános Munkásegylet, mind a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának létrejötte a hazai munkásmozgalom fejlődésének szerves, szükségszerű jelenségei. Megalakulásuk előzményei a munkások szervezkedésének tapasztalataira és a tudományos szocializmusnak hazánkban való egyre szélesebb körű elterjedésének szilárd gyökereire nyúlnak vissza. A XIX. század első felében már kialakultak hazánk területén is a kapitalista fejlődés kezdetei. Ezzel együtt a hazai társadalmi mozgalom porondjára két új osztály lép, a polgárság és a proletariátus. Az 1848-as forradalom, az egyesülés, a függetlenségi háború és a függetlenség kivívása megteremtették azokat a gazdasági és társadalmi feltételeket, melyek szükségszerűen létrehozták a modern értelemben vett ipari munkásságot és egyben annak harca folyamán előbb szakmai majd politikai szervezkedését. Már a XIX. század második felében a munkásosztály hazánkban is önálló s egyre fontosabb szerepet betöltő erőként lépett fel. Magára vállalta az elnyomott falusi és városi tömegek érdekeinek védelmét és képviseletét. A szervezkedés velejárója volt a munkások társadalmi harcának. A kezdetlegesebb és legtöbbször helyi jellegű mozgalmak, főleg sztrájkok a hazai munkásokat is meggyőzték arról, hogy a munkásosztály tőkével szembeni ereje csakis szervezkedésében és szervezettségében áll. A sikert csakis a szervezettség biztosíthatja. Az osztályharc elvére alapozott szervezkedés eszméje tehát egyre szélesebb munkástömegeket fogott át, így jött létre 1868-ban az Általános Munkásegylet Temesváron, majd annak fiókjai Nagyváradon, Oravicán, Resicán, Brassóban, Aradon, Nagyszebenben és Kolozsváron. A romániai munkásmozgalom szakmai szervezkedésének fontos állomását képezte az 1872-ben Bukarestben létrehozott Általános Munkásszövetség, mely eltérően az őt megelőző szakmai szervezetektől, arra volt hivatva, hogy országos viszonylatban átfogja az egész romániai munkásságot. A munkásmozgalom fejlődése mind a társadalmi, mind az eszmei küzdelmek síkján elszakíthatatlan az őt megelőző és kezdeti szakaszaiban vele párhuzamosan alakuló haladó demokratikus mozgalmaktól. Erős szálak fűzik a munkásság küzdelmét az egész hazai társadalmi küzdelemhez, melynek mozgató rugója az elnyomott városi, de főleg a kizsákmányolt falusi paraszttömegek felszabadítása volt. Ha csak eszmei vetületét is vizsgáljuk e szerves kapcsolat alakulásának, önkéntelenül az 1821-es, főleg az 1848-as nemzedék forradalmi demokratáira kell gondolnunk. Az elnyomott paraszti tömegek, a városi fejlődés létrehozta elszegényedett rétegek társadalmi és nemzeti felszabadító küzdelme megteremtette azokat a belső feltételeket, amelyek eszmei téren is kiélezték a harcot. A fellendülő társadalmi és nemzeti mozgalom tapasztalatainak eszmei megfogalmazásaként született meg a haladó román polgári demokratikus és forradalmi gondolkozás, melynek kimagasló egyéniségei Nicolae Balcescu, Cézár Bolliac, Mihail Kogalniceanu, C. A. Rosetti és sok más romániai meg erdélyi román, magyar, szász és más nemzetiségű gondolkodó, akik az 1848-as nemzedék zászlajára az elnyomott jobbágytömegek felszabadítása, az idegen iga lerázása és a nemzeti szabadság kivívása, valamint a román nemzeti állam megteremtése jelszavait tűzték Gazdasági és társadalmi fejlődés, a néptömegek emberibb élete — ezek a célok fűtötték a román nép legjobb fiait. N. Balcescu olyan államfől álmodott, melyben a hatalom a nép kezében legyen és a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Felismerte a történelmi fejlődés ama megmásíthatatlan irányzatát, mely a „plebeizmust hozza szükségszerűen hatalomra“. Nem véletlen a kutatókat ma is foglalkoztató kérdés, vajon milyen mértékben ismerkedett meg Bálcescu Marx és Engels korábbi munkáival, hiszen ismeretes, hogy Marx II. Bálcescu egyik legértékesebb gazdaságtörténeneti munkáját használta fel a „Tőke“ harmadik kötete azon részeinek szerkesztésénél, melyekben a Román Fejedelemségekben uralkodó társadalmi viszonyokat boncolgatta. A legnagyobb határozottsággal állíthatjuk, hogy a XIX. század első felében hazai viszonylatban is megszülettek azok a feltételek, melyek lehetővé, sőt szükségszerűvé tették a szocialista eszmék elterjedését. Mint Európa más országaiban, úgy nálunk is a század első felében a polgári utópikus szocializmus talált kedvező talajra. Gondolunk itt arra a nagyszerű kísérletre, melyet már 1835-ben megpróbált Schieni nevű faluban Teodor Diamant, hogy Fourier elgondolásait falanszteri munkatábor megszervezésével a gyakorlatban valósítsa meg. Majd az 1848-as európai polgári demokratikus forradalomra, melynek kereteiben a párizsi proletariátus először lépett mint önálló politikai erő a történelem porondjára és melynek kezdetén az európai munkásság első politikai szervezete, a Kommunisták Szövetsége megbízásából Marx és Engels megszerkesztették a Kommunista Kiáltványt, meghozta a hazai haladó gondolkodás első kapcsolatait a tudományos szocializmus eszméivel. A munkásosztály kialakulása hazánkban is megteremtette azt a társadalmi erőt, melynek osztályérdekeit a tudományos szocializmus képviselte. Így a marxizmus elterjedésehazánkban társadalmi és eszmei szükségszerűséggé vált. Az csak természetes, hogy hazánk akkor gazdaságilag és iparilag legfejlettebb vidékén, Temesváron jött létre az I. Internacionálé egyenes támogatásával az Általános Munkásegylet. Az I. Internacionálé központi szerveivel tartott kapcsolat nemcsak a munkások nemzetközi szervezetének hivatalos iratait juttatta el hozzánk, hanem egyre gyarapította azoknak a román, magyar, német és más nemzetiségű munkásoknak számát, akik Marx és Engels műveit olvasták, tanulmányozták. Farkas Károly, Gheorghe Ungureanu, Ferk Gusztáv, Navimi Iván Demény Lajos a történelemtudományok doktora (Folytatása a 2. oldalon) Labdarúgóink nemzetközi találkozói Az őszi idény hivatalos mérkőzéseire készülő nagyválogatottunk formaellenőrző barátságos nemzetközi mérkőzést vív ma Lengyelország csapatával lakiban. A valószínű román tizenegyből hiányozni fog, vasárnapi sérülése miatt, a pitesu-i Barbu. Utánpótlás válogatottunk a bolgár nagyválogatott edzőpartnereként lép ma pályára Szófiában. A. Niculescu és V. Már-Németország SZK labdarúgó-válogatottja október 13-án Bécsben Ausztria csapatával találkozik a VB-selejtező tornán. Helmut Schöne nyugatnémet szövetségi kapitány többek között Beckenbauer, Dörfel, Müller, Patzke, Overath ismert játékosokat is kijelölte a csapatba. A Szovjetunió labdarúgó-bajnokságának 31. fordulója után a Kijevi Dinamo vezet 46 ponttal, 30 mérkőzésből; második a Moszkvai Spartak 43 ponttal, 31 találkozóból. Marescu edző többnyire fiatal játékosokból állította össze a tegnap óta Szófiában tartózkodó csapatot. Ifjúsági válogatottunknak is alkalma nyílik ma a bemutatkozásra Tireovigteban, az NDK azonos csapata elleni barátságos mérkőzésen. Gh. Ola edző 17 tagú keretből jelöli ki a jó eredményért küzdő tizenegyet. A 250 köbcentis motorkerékpárok bécsi világbajnokságának utolsó hajrájában Joel Robert belga versenyző győzött. A még nem végleges táblázaton ő foglalja el az első helyet 60 ponttal. A második helyezett Torsen Hallman (Svédország) 52 ponttal. Winnie Shaw, angol teniszezőnő győzelmével ért véget Stockholmban több ország női teniszezőinek nemzetközi tornája: Shaw 6—1, 1—6, 6—2 arányban győzött a döntőben a svéd Isabell Larsson ellen. TÁVIRAT EZERIÁSZ PAPAJOANNU elvtársnak, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) főtitkárának Hatvanadik születésnapja alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a magam nevében melegen üdvözlöm és újabb sikereket kívánok önnek a ciprusi dolgozók érdekeinek védelme, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügye szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára