Előre, 1969. március (23. évfolyam, 6632-6658. szám)

1969-03-01 / 6632. szám

ELŐRE 2. oldal LELKES VÁLASZTÓI GYŰLÉSEK ORSZÁGSZERTE KOLOZSVÁRON (Folytatás az 1. oldalról) Ja, hogy a román tudomány a párt és az állam sokoldalú támogatása foly­tán az utóbbi esztendőkben rohamo­san fejlődött, majd kiemelte: a ko­lozsvári kutatók munkaközösségei megérdemelt tekintélyre tettek szert nemcsak az országban, hanem kül­földön is. Tamás Ildikó, a KISZ Ko­lozsvár municípiumi bizottságának helyettes titkára rámutatott: az ifjú nemzedék minden erejével és ener­giájával kíván munkálkodni azon, hogy a szocialista Romániát a civili­záció és a haladás újabb csúcsaira emeljük. Alexandru Timaru, a Me­taiul Ro$u üzem mestere kidombo­rította a szocialista iparosításnak mint az egész gazdaság haladása döntő tényezőjének jelentőségét. Ez­zel kapcsolatban elmondotta : a Mé­táiul Ro$u vállalat is növekvő mér­tékben kiveszi részét egyre tökéle­tesebb könnyűipari felszerelések gyártásából. Dr. Aurel Negucioiu egyetemi előadó tanár, az egyetem prorektora rámutatott, a tantestü­let, a diákság, a kolozsvári egyetem minden dolgozója példátlan bizako­dással és derűlátással járul az urnák elé. Ezután így folytatta : a tan­testület fokozott erőfeszítésekkel kí­ván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyetemről alaposan felkészült, a néphez színes­ lélekkel hű szakem­berek kerüljenek ki. Vasile Rebrea­­nu író röviden vázolta a szocialista társadalmi rendszer mélyreható és rohamos fejlődéséhez szervesen hoz­zátartozó irodalmi életünk alakulá­sát, kiemelte, hogy milyen fontos szerep hárul napjaink írójára, a hazai szocialista építés kiteljesítése nagyszerű művének aktív részvevő­jére. Szilágyi István, az UTUNK helyettes főszerkesztője hangsúlyoz­ta, hogy a kulturális és a művészeti dolgozók alkotásaikban igyekeznek ábrázolni napjaink társadalmi rea­litásait, majd kiemelte­ a hazai magyar írók, a románokkal, néme­tekkel, más nemzetiségűekkel együtt, egyenlő mértékben élvezhetik a párt és az állam által munkásságukhoz biztosított nagyszerű feltételeket. Andrássi Zoltán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet prorektora hangsúlyozta, pártunk és kormá­nyunk messzemenően gondoskodik a kultúra és a művészet haladásáról. A felszólaló a továbbiakban méltat­ta a kolozsvári képzőművészek hoz­zájárulását a művészet fejlesztésé­hez, a nagyközönség ízlésének ala­kításához és csiszolásához a szocia­lista humanizmus szellemében. Con­stantin Daicoviciu akadémikus, az Oktatásügyi Minisztérium tanácsosa taglalta, hogy a választási kam­pány a politikai kiforrottság lég­körében zajlott le, majd így folytat­ta : a szavazók mindenben egyet­értenek a Szocialista Egységfront programjával és maradéktalanul tá­mogatják, teljes mértékben bíznak jelöltjeikben. A felszólalók egyöntetűen han­goztatták, hogy március 2-án ha­­­zánk és népünk boldogulása és haladása érdekében a Szocialista Egységfront jelöltjeire adják le szavazatukat. Hatalmas lelkesedés légkörében Ion Gheorghe Maurer elvtárs tartott beszédet . A délelőtt folyamán Ion Gheorghe Maurer elvtárs Aurel Duca elvtárs-­­ nak és Remus Buc­a elvtársnak, az RKP Kolozsvár municípiumi bizott­­­­sága első titkárának, a város pol­gármesterének kíséretében ellátogat­­­tott a Clujana és az Iris gyárba. Ion Gheorghe Maurer elvtárs beszéde Hálásan köszönöm önöknek — mondotta a szónok —, hogy har­madszor is jelöltek a nagy nemzet­gyűlési képviselőválasztásokon, de — be kell vallanom — még nagyobb meghatódottsággal köszönöm azt, amit itt a pártról mondottak. Leg­többen közülünk tudatában vagyunk annak, hogy mindnyájunk életébe­n a párt a legfontosabb, függetlenül problémáinktól és gondjainktól. Az, amit itt a pártról mondottak, az igaz­ság, amely az elhangzott szavakból kicsendült, nagy örömöt jelent egy olyan ember számára, aki a párt ál­tal követett eszményeknek szentelte élete legnagyobb részét, élete leg­jobb részét. Győzelmeink egyik leg­nagyobbika éppen az, hogy gondo­latainkban, elménkben és lelkünk­ben ilyen helyet biztosítunk a párt­nak. Ezután a szónok azokról a nagy eredményekről beszélt, amelyeket népünk a párt vezetésével elért, majd a következőket mondotta"! Reánk, mindnyájunkra az a feladat hárult — és a pártnak egyik érde­me, hogy elejétől fogva rámutatott erre —, hogy Romániát kivezessük a burzsoázia általi vezetése idején fennállt gazdasági gyengén fejtettség állapotából. Ez a feladat egyáltalán nem volt könnyű. Másképp azonban nem lehetett volna biztosítani a szocializmus építését, a haladást an­nak csúcsai felé. Természetesen ezt úgy értük el, hogy együttműköd­tünk mindazokkal az államokkal, amelyekkel azonos eszméket val­lunk a világról és az életről, a tár­sadalom megszervezéséről. Hozzáse­gített ehhez az is, hogy a világ töb­bi országaival is kapcsolatokat tart­hattunk fenn, mert a mai világban és főleg a holnapiban az államok közötti együttműködés létfontosságú szükséglet bármely állam számára, legyen az kis vagy bármilyen nagy állam. De ezek a mi eredményeink, valamennyiünk eredményei. Ma­gunk értük el őket munkával, ne­hézségek árán, s nem egyszer volt részünk a tévedés, a kudarc keserű­ségében, de eredményeinket csak kivívtuk. Amikor hozzáláttunk a traktorgyártáshoz, egyesek azt han­goztatták , nehéz dolog, hiszen tech­nika, fejlett ipar kellene hozzá, elő­nyösebb lenne máshonnan vásárolni traktort. Mi azonban munkához lát­tunk, és rövidesen megszületett a traktor. Ma pedig nemcsak eredmé­nyesen használjuk, de exportáljuk is. Adott pillanatban azután meg­kezdtük a tehergépkocsigyártást. Hasonló ellenvetéseket hallottunk. De mégis megcsináltuk. Nekünk megfelel, sőt, úgy látszik, másoknak is, hiszen exportáljuk. Nemrégiben arra gondoltunk: gyártsunk román személygépkocsit. Bátran állíthatom, hogy ez álmaink egyik legfrissebb szülöttje. Igaz, egyelőre keveset gyártunk. De akik román személy­­gépkocsin járnak, meg vannak elé­gedve vele, azok pedig, akik segítet­tek nekünk, meglepetéssel tapasztal­ták, hogy mit sikerült elérnünk. Most pedig, amikor felemlítjük ezeket a dolgokat, nem azért tesz­­szük, mert emlékeztetni akarunk arra, hogy milyen hitetlenkedéssel találkoztunk, amikor meg akartuk valósítani azt, amit meg kellett valósítanunk, azt, ami gyengén fej­­lettségünk felszámolásának kulcs­­problémája volt, a szocialista ipa­rosítást, azért pillantunk vissza, mert ki akarjuk emelni, hogy meg­valósíthattuk eddigi célkitűzésein­ket, jogunk van távolabbi célokat követni. Természetesen, még sok a tennivaló ahhoz, hogy utolérjük a gazdaságilag fejlett államokat, de fűt bennünket az ambíció — ugyan­az az ambíció, ugyanaz a kitartás, amelyből megszületett a traktor, a tehergépkocsi, a személygépkocsi, é­s meggyőződésünk, hogy termékeink rövidesen egyenlő feltételek mellett vehetik fel a versenyt a fejlett ipa­ri országok hasonló gyártmányaival. A szónok a továbbiakban hangsú­lyozta : nemzeti és nemzetközi fel­adat egyaránt fejleszteni a szocia­lista építőmunkát, minél gyorsab­ban, minél alaposabban, minél sokrétűbben, minél inkább a mar­­xizmus-leninizmus klasszikusainak elgondolásai szerint. Nagy súlyt he­lyezünk e nagyszerű mű minél teljesebb és minél gyorsabb kivite­lezésére, mert ez a döntő érvünk azzal kapcsolatos elgondolásaink igazsága mellett, hogy miképpen kell felépíteni a szocializmust, nagy súlyt helyezünk a nemzeti realitások fontosságára ebben az építőmunká­ban, a nemzetnek mint a hala­dás jelentős tényezőjének jelenlegi szerepére. A nemzet természetesen történelmi kategória, amennyiben a társadalmi fejlődés adott fokán jelentkezett, s minden bizonnyal eljön az idő, amikor az emberi tár­sadalomnak ez az alakulata megszű­nik. Általában mindaz, ami az em­beri társadalomban végbemegy, történelmi jellegű folyamat; a nem­zet sem lehet kivétel az általános szabály alól. De most nem erről van szó, hanem arról, hogy a nem­zet napjainkban és még jó ideig az emberi társadalom történetében a­­ Haladás eszközeként szerepel. Szorgalmazzuk szocialista építő­munkánk sikerét, mert ez a legerő­sebb fegyverünk szabadságunk és függetlenségünk megvédésében. Per­sze nem akarunk oda eljutni, hogy senkitől se függjünk, hiszen ez lehetetlen a ma, és még inkább a holnap világában. Valamennyien függünk egymástól, mindenki függ a másiktól. E függőségi viszonyok keretében, amelyek inkább együtt­működési viszonyok, természetesen mindenekelőtt barátainkhoz fűző­dünk, azokhoz, akikkel egyformán gondolkozunk. A világ azonban napjainkban — a tudomány robba­násszerű fejlődése és annak folytán, hogy növekszik az ember hatalma a természet felett — olyan rohamo­san halad, hogy az egész földkerek­ségen, függetlenül az államok tár­sadalmi-politikai rendszerétől, fel­tétlenül egyre szorosabb együttmű­ködési kapcsolatoknak kell kiala­kulniuk. A szónok ezután kiemelte, hogy a tudomány és a technika haladása nem hozza meg önmagától az ilyen természetű kapcsolatokat az embe­riség kebelében. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a nem­zetközi életben, az országok közötti kapcsolatokban jelentkezik az ér­telmetlen megoldások veszélye is. Napjainkban azonban viszont meg­vannak a lehetőségek ahhoz, hogy az országok és a népek között ho­vatovább jogi és erkölcsi alapok­kal bíró, a nemzeti függetlenség és szuverenitás elveinek, a kölcsönös előnyök elveinek tiszteletben tartá­sára épülő kapcsolatok, vagyis olyan kapcsolatok honosodjanak meg, amelyek biztosítják minden egyes nemzet szabadságát. A nem­zetközi jog egyöntetűen elismeri ezeket az elveket. A marxizmus-le­­ninizmus klasszikusai feltétlenül szükségesnek tartották őket a népek békés egymás mellett éléséhez, s úgy vélekedtek, hogy csakis ezek­nek az elveknek a jegyében lehet megvalósítani a haladást, amelyre az emberiség törekszik, s amelyet joggal remél. Az emberek nem le­hetnek szabadok, ha népük nem szabad — mondotta valaki. A nemzeti szabadság feltétlenül szük­séges keret az egyéni szabadság fejlődéséhez. A szónok hangsúlyozta, hogy or­szágunk honpolgárai magas fokú fe­lelősséggel kezelik a szocialista építés feladatait, ami erőteljesen és sajátos vonásként jelentkezett a választási kampányban is. Ez annál is fontosabb, mert a szocializmust nem lehet egy maroknyi emberrel felépíteni. Egy ilyen hatalmas mű csak a legszélesebb körű erőfeszí­tésből születhet, társadalmunkban csakis az egész román nép erőfeszí­téséből. Ion Gheorghe Maurer elvtárs az új társadalmi rendszer felépítésé­nek feladatairól szólva hangsúlyoz­ta : a szocializmushoz természetesen­­ meg kell szüntetni az ember ember általi kizsákmányolását, rohamosan fejleszteni kell az ipart, a mező­­gazdaságot, a gazdaságot általában, de ugyanakkor ki kell alakítani egy olyan felépítményt is, amely bizto­sítja a feltételeket az ember, az em­beri személyiség teljes kibontakozá­sához és érvényesüléséhez. A szocia­lizmus, a demokrácia, a kultúra fej­lesztését, a tömegek anyagi és szel­lemi életszínvonalának olyan mérvű emelését jelenti, hogy minden em­ber ne csak az összes vívmányok részese, hanem egyben alkotója is legyen, aktívan részt vegyen az összes megoldások kidolgozásában. Szerintünk a szocialista építés nem lehet egyszer s mindenkorra adott, nem érhet véget az intézkedések bi­zonyos ciklusának végrehajtásával. A szocialista társadalom fejlődése szükségképpen új problémák elé ál­lítja az embereket, új megoldásokat követel. Minél gyorsabb a fejlődés, — márpedig a tudomány és a tech­nika haladása folytán a gyors fejlő­dés erős tendenciája jelentkezik —, annál gyorsabban követik egymást a problémák, annál sokrétűbbek, annál inkább kollektív erőfeszítés kell megoldásukhoz. Ezért tapasz­taljuk oly nagy megelégedéssel, a tömegek kezdeményezőkészségének és felelősségérzetének aktivizálódá­sát, ami a választási kampány során is annyira nyilvánvalóan jelentke­zett. Az emberek, amikor találkoz­tak jelöltjeikkel, nem restelltek megmondani, ha valamit nem talál­tak jónak. Ez rendkívül pozitív je­lenség, hiszen jelzi, hogy mennyire szilárd a kapcsolat a párt és a töme­gek között. Kétségtelen jele továbbá az országszerte kibontakozó demok­ratizálódási folyamat elmélyülésé­nek, amelynek keretében a párt és az állam az utóbbi időben számos lépést tett. A választási kampány során a jelöltek és a választók ta­lálkozóin igen sok javaslatot, indít­ványt terjesztettek elő a honpolgá­rok. Mindezeket elemezték, sokat, nagyon sokat már a választások előtt megvalósítottak , a helyi szer­vek számos esetben már most kielé­gítő megoldással szolgáltak. A továbbiakban is fenn kell tarta­ni a lehető legszorosabb kapcsolatot a párt- és állami szervek és a hon­polgárok között, megfelelő formák­ban biztosítani kell az állandó dia­lógust a tömegekkel, gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok, intéz­mények, mezőgazdasági szövetkeze­tek minél több dolgozója mondhas­son véleményt, fejthesse ki, hogyan látja, hogyan képzeli el egyik vagy másik kérdés megoldását. Tartalmi­lag hovatovább gazdagítanunk kell, minél következetesebben, minél erélyesebben és minél hozzáértőbben alkalmaznunk kell a demokratizmus elmélyítése vonalán foganatosított intézkedéseket — a kollektív vezetés intézményesítése, az alkalmazottak közgyűléseinek megalakulása stb. —, mert ezek a munka javításának dön­tő tényezői minden területen. A szónok befejezésül hangsúlyoz­ta, hogy a párt politikájában tovább­ra is az eddigi vezérelvekhez tartja magát; a szocialista iparosítás, a nemzeti potenciál legmesszebbmenő hasznosítása, a baráti kapcsolatok és együttműködés erősítése a szocia­lista országokkal, amelyekhez azo­nos célok fűznek bennünket, a kap­csolatok fejlesztése az összes orszá­gokkal, függetlenül társadalmi rend­szerüktől. Igyekezni fogunk szünte­lenül tökéletesíteni társadalmunkat, mert meggyőződésünk, hogy ezzel — amint Nicolae Ceaușescu elvtárs hangsúlyozta — nemzeti és nemzet­közi kötelességünket teljesítjük, igyekezni fogunk, hogy ebben a zak­latott világban közreműködjünk a mutatkozó súrlódások kiküszöbölé­sében. Reméljük, hogy a mai emberi­ség problémái végül is a haladás szellemében nyernek megoldást Ilyen eltökéltség mellett ilyen re­mények között valóban különleges jelentőségűnek tartjuk a március 2-i eseményt, amely tükrözni fogja népünk bizalmát a párt bel- és kül­politikájában, e politika reális vol­tában, annak távlataiban, népünk bizalmát önmagában örökkön-örök­­ké. Meggyőződésem szerint még megadatik nekem, hogy nagyobb jó­létben, magasabb anyagi és szelle­mi színvonalon láthassam népemet amelynek fia vagyok, s amelynek egész életemet szenteltem. GALACON (Folytatás az 1. oldalról) A galaci kohászati kombinát va­lamint a municípium ipari térképén az utóbbi években megjelent más új objektumok, a kikötő bővítése és a hajóépítés fejlesztése — mondotta Gheorghe Irimescu, a galaci hajó­gyár művezetője — csupán néhány eredménye annak a következetes politikának amelyet a párt az or­szág összes megyéinek sokoldalú fejlesztése érdekében folytat. Du­­mitru Pâslaru, az Állami Színház igazgatója Galac kulturális fejlődé­séről beszélt és rámutatott, hogy napjainkban a kulturális tevékeny­ség együtt halad azokkal a nagy eredményekkel, amelyeket a szocia­lizmus a gazdasági fejlődésben meg­valósít. Galac modern várossá vált, amelyben harmonikusan összeille­nek az emberi munka és értelem alkotta ipari és kulturális létesítmé­nyek. Vasile Georgescu illegalitás­beli párttag és Maria Alexe a 28. számú általános iskola tanárnője arról a mélységes ragaszkodásról beszélt, amelyet Galac lakosai pár­tunk politikája iránt tanúsítanak, az iránt a politika iránt, amely kon­kréten megnyilvánul mindabban, ami a munkásosztály, az egész ro­mán nép javára megvalósult és megvalósul. A felszólalók kifejezték munkaközösségüknek azt az elhatá­rozását, hogy nem sajnálnak sem­mi erőfeszítést a párt IX. kongresz­­szusa és Országos Konferenciája előirányzatainak valóra váltásáért, vállalják, hogy megrövidítik a je­lenlegi ötéves tervbe foglalt egyes alapvető objektumok használatba adásának határidejét, szüntelenül emelik a galaci ipar termékeinek minőségét és biztosítják e termékek belföldi és külföldi hírnevét. A jelenlevők hatalmas tapsa kö­zepette szólásra emelkedett Gheor­ghe Apostol elvtárs. Gheorghe Apostol elvtárs beszéde Gheorghe Apostol elvtárs beszéde elején kiemelte, hogy a választási kampány során a galaci 1. számú keleti választókerület lakosai nagy melegséggel és eltökéltséggel juttat­ták kifejezésre a pártba, annak ve­zetőségébe, a haza és a nép boldog­ságának szolgálatába állított poli­tikájába vetett egyöntetű bizalmu­kat. A választási kampányt — mon­dotta — Galacon is, mint mindenütt, a választók politikai és honpolgári aktivitása jellemezte, ami párosult azzal az igyekezettel, hogy teljesít­sék minden egyes munkahelyen fe­ladataikat. A szónok a továbbiak­ban vázolta a szocialista építés éveiben országos viszonylatban és Galac municípiumban kivívott nagyszerű eredményeket, amelyek a szocialista ipar, a mezőgazdaság és más nemzetgazdasági ágak, a tudo­mány, az oktatás és a kultúra erő­teljes, gyors ütemű fejlődésében, valamint a nép életszínvonala foko­zatos és állandó emelked­ésében­ ju­tottak kifejezésre. A helybeli teljesítményekről szól­va többek között kidomborította an­nak a nagy jelentőségét, hogy meg­oldották az ivóvíz-ellátást — a galaciak régi, nagy problémáját , és elmondotta, hogy a vízvezeték, amely 60 kilométerről tiszta forrás­vizet hoz a városba, a napokban megkezdi működését. A szónok ez­után áttekintette a főbb problémá­kat és további teendőket, megje­gyezve, erőfeszítéseket kell tenni a termelőkapacitások, a munkaerő és más belső tartalékok ésszerűbb hasznosítására a galaci vállalatok­ban, hogy kiküszöböljék a fogyaté­kosságokat és javítsák a tevékeny­séget minden munkaszektorban, ki­váltképpen pedig a lakosság ki­szolgálásával közvetlenül összefüggő területeken. Gheorghe Apostol elvtárs részle­tesen beszélt azokról a legfontosabb problémákról, amelyeket a honpol­gárok a képviselőjelöltekkel tar­tott találkozókon felvetettek, és hangsúlyozta, hogy az elhangzott javaslatok és kívánalmak egy ré­szének elintézése már folyamatban van, a többit pedig teljes figyelem­mel megvizsgálják, hogy a lehető­ségek szerint megoldják őket akár helyi síkon, akár a központi szer­vek támogatásával. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a párt- és államvezetőség megvizs­gálta a Badalan-negyedi családok lakásviszonyait és arra a következ­tetésre jutott, a városnak pótalapo­kat kell kiutalni újabb lakások épí­tésére ebben a városnegyedben, hogy még az idén 200 család kapjon megfelelő lakást. A továbbiakban a szónok arról beszélt, hogy milyen nagy jelentő­séggel bír azoknak az intézkedések­nek a gyakorlatba való átültetése, amelyeket a párt és a kormány a szocialista demokrácia elmélyítésére hozott. Hangsúlyozta a képviselők és az államhatalom választott helyi szerveinek szerepét a tömegek mi­nél szélesebb körű bevonásában a közügyek intézésébe és vezetésébe, valamint azt az egyre fontosabb he­lyet, amelyet a szakmai és társa­dalmi szervezetek betöltenek a szo­cialista demokratizmus rendszeré­ben. Rámutatva külpolitikánk időszerű problémáira, Gheorghe Apostol elv­­társ hangsúlyozta, hogy a párt és az állam egész tevékenysége a je­lenlegi törvényhozási ciklusban is azokról a konstruktív erő­feszítésekről tanúskodik, amelyeket a szocialista Románia tett a nemzet­közi együttműködés fejlesztéséért, a népek közötti barátság előmozdí­tásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való elintézéséért a béke és a társadalmi haladás ja­vára. Országunk minden külpolitikai lépésében a szuverenitás és függet­lenség tiszteletben tartásának, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás­nak, a jogegyenlőségnek és a köl­csönös előnyöknek a magasztos el­veihez, tehát azokhoz az elvekhez tartozta és tartja magát, amelyek egyre szélesebb körű helyeslésre és támogatásra találnak a világ népei sorában — folytatta. A szocialista Romániának éppen azért van annyi külföldi barátja, éppen azért van olyan óriási nemzetközi tekintélye, mert külpolitikánk elvszerű, mert külpolitikánkat a legteljesebb kö­vetkezetesség és határozottság jel­lemzi. Akárcsak eddig, továbbra is külpolitikánk középpontjába helyez­zük az összes szocialista országok­kal való barátság és szövetség fej­lesztését. A párt és a kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy minden téren bővítse és erősítse a kétoldalú együttműködést ezekkel az országokkal, valamint a KGST keretében is, minden egyes szo­cialista ország és az egész szocialista világrendszer javára. Országunk vé­leménye szerint a szocialista testvér­országok kapcsolatainak ereje és szi­lárdsága e kapcsolatok közismert és kötelező érvényű elveiből fakad. Ha minden egyes ország következe­tesen adhatmazza ezeket az elveket, ha lemondanak a helytelen prak­tikákról és helytelen tételekről, mint amilyen a „korlátozott szuvereni­tás“ tétele, minden bizonnyal meg lehet szüntetni a jelenleg számos kérdésben fennálló véleménykü­lönbségeket, meg lehet valósítani és meg lehet erősíteni a szocialista vi­lágrendszer országainak egységét és összeforrottságát. A nemzetközi élet alakulásának jelenlegi feltételei között a Szo­cialista Egységfront hozzájárul ah­hoz, hogy egész külpolitikájának vezérelvei alapján Románia sok­oldalúan fejlessze kapcsolatait az összes államokkal, függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől. A szónok a továbbiakban hang­súlyozta, össze kell fognia minden haladó erőnek, minden nagy és kis államnak, a világ valamennyi be­csületes emberének, hogy fel lehes­sen számolni a nyugtalanság és konfliktusok gócait, meg lehessen hiúsítani az imperialista körök ag­resszív akcióit és­ erőpolitikáját. Utalt Románia ezirányú aktív hoz­zájárulására. Hazánk felfogása sze­rint a vietnami kérdésről folyta­tott párizsi tárgyalások akkor bi­zonyulnak hasznosnak, ha ezek eredményeként megszűnnek a viet­nami nép elleni háborús cselekmé­nyek, visszavonják az USA csapa­tait, tiszteletben tartják e súlyos megpróbáltatásokat átélt hős nép­nek azt a jogát, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga oldja meg problémáit. Országunk hasonlókép­pen támogat minden konstruktív akciót, annak szolgálatában, hogy megszüntessék a közel-keleti feszült helyzetet, visszavonják az izraeli csapatokat az 1967-es fegyveres konfliktus folyamán elfoglalt terü­letekről, s békés megoldást találja­nak, amely vegye figyelembe a vi­lág e részén élő összes nemzetek jogát a léthez és fejlődéshez. Rámutatva, hogy külpolitikájában Románia kiemelkedő helyet szán az európai biztonság megvalósításának, a szónok rámutatott, hogy orszá­gunk kormányának véleménye sze­rint a legmegfelelőbb út a probléma megoldásához szükséges kedvező feltételek megteremtéséhez a jó egyetértésen és széles körű együtt­működésen nyugvó kapcsolatok lét­rehozása és megszilárdítása konti­nensünk összes államai között. Bizo­nyos továbbá, hogy az újabb kon­fliktusok és háborúk veszélyét ki­záró enyhülés légkörének megterem­tésében jelentős szerepet töltene be ha távoznának Európából az összes nem európai haderők, ha visszavon­nák nemzeti határaik mögé a más államok területén állomásozó összes csapatokat, ha felszámolnák az ide­gen katonai támaszpontokat, ha le­mondanának a hadgyakorlatokról más államok területén és határai­nál, ha megszüntetnék az Észak­atlanti blokkot és ezzel egyidejűleg a Varsói Szerződést. Románia mint az Egyesült Nem­zetek Szervezetének aktív tagja min­den erőfeszítést megtett és meg fog (Folytatása a 3. oldalon) 1969. MÁRCIUS 1, SZOMBAT IASI-BAN (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók jogos büszkeséggel taglalták az eddigi eredményeket és kiemelték : szilárd elhatározásuk to­vábbra is minden erejükkel mun­kálkodni a Szocialista Egységfront programjának megvalósításán. Vala­mennyien hangsúlyozták, hogy az egész választási kampány a szorgos munka légkörében zajlott le, hogy a jelöltek és a választók között sor­ra került széles körű eszmecsere fo­­lyamán a messzemenő igényesség jegyében a leglényegesebb problé­mák merültek fel, s hogy mindez a hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója és a X. pártkongresszus tiszteletére folytatott átfogó verseny szellemében bontakozott ki. Adriana Amautu, a Tesatura gyár minőségi ellenőre Hangsúlyozta hogy a Román Kommunista Párt, népünk exponense és megbízható vezetője mindig összeegyeztette tetteit a sza­vakkal és gyakorlatilag bizonyította be, hogy tevékenysége összhangban áll a meghirdetett elvekkel. Vasile Lupusov mérnök, a Nico­­lina-üzem igazgatója rámutatott, hogy a Iasi megyei vállalatok ter­melése ma az ország ipari terme­lésének 2,5 százalékát teszi ki. Ez a­ százalék ebben az évben tovább emelkedik, mivel Iasi-ban újabb négy ipari objektumot helyeznek üzembe, köztük a nagy műréstgyár­­tó üzemet. Dr. Alexandru Lazar egyetemi tanár tolmácsolta a iasi-i­ tanerők fogadalmát: minden tudásu­kat és erejüket latba vetik annak érdekében, hogy szakmailag alapo­san felkészült és a szocializmus­­ ügyéhez mélységesen hűséges új ifjú­­ nemzedéket adjanak az országnak, amely képes fejleszteni és maga­sabb fokra emelni a mai eredmé­nyeket Dr. Constantin Mihailescu,­ a iasi-i DSAPC igazgatója a tegna­pi, a mai és a szocialista korszakhoz méltóan rohamosan épülő holnapi Iasi képét idézte fel. Ezután Ioan­­ Manciuc, az RKP Iasi municípiumi bizottságának első titkára, a municí­pium polgármestere szólalt fel, s részletesen ismertette az ősi moldo-­­vai székvárosban folyó gazdasági, szociális és közművesítési tevékeny­séget. Nagy taps közepette Emil Bodnaras elvtárs emelkedett szólás­ra. Emil Bodnaras elvtárs beszéde Emil Bodnaras elvtárs beszédé­ben kidomborította, hogy a jelen­legi választási kampány kitűnő al­kalom volt arra, hogy számba ve­gyük a nép által elért nagy ered­ményeket. A nép lelkesedéssel és hazafias felelősségtudattal arra tö­rekedett, hogy nap mint nap való­ra váltsa a párt IX. kongresszusá­nak és Országos Konferenciájának fontos irányelveit, amelyeknek cél­ja, Romániát a civilizáció és a kul­túra újabb csúcsaira emelni. A mai Románia — hangsúlyozta Emil Bodnarus elvtárs —a felszaba­dulás utáni 25. évben és 20 évi terv­gazdálkodás után, a teljes megújho­dásban levő ország képét mutatja, amelyben az ipar a múltban példa nélkül álló fejlődési ütemet ér el, amelyben a mezőgazdaság a megnö­vekedett hozamokkal szocialista struktúrájának felsőbbrendűségét bi­zonyítja, ahol a tudomány, az ok­tatás és a kultúra a társadalmi­ fejlődés egyre befolyásosabb ténye­zőivé vált és válik. Az a töretlen hűség, amelyet a Román Kommu­nista Párt a nép létfontosságú ér­dekei és a marxizmus-leninizmus­­nak hazánk feltételeire és sajátossá­gaira alkotóan alkalmazott alapvető igazságai iránt tanúsított, szocialista rendszerünk gránitszilárdságát al­kotta, továbbá az a helyeslés, a­­mellyel a széles néptömegek a párt bel- és külpolitikáját fogadják, olyan táptalaj, amelyből a párt ki­meríthetetlen alkotó erejét meríti. A szónok részletesen ismertette annak a programnak a főbb célki­tűzéseit, amellyel a Szocialista Egy­ségfront a március 2-i választáso­kon jelentkezik, majd beszélt a nemzetgazdaság tökéletesítésének és összes ágai rentabilizálásának kom­plex folyamatáról, az oktatási rend­szer szüntelen javításáról, hogy az oktatás biztosítani tudja majd a haza számára szükséges szak­embereket, gazdag szakmai ismere­tekkel, széles intellektuális látókör­rel rendelkező fiatalokat, a tudo­mányos kutatás állandó fejlesztésé­ről a korszerű technika igényeinek megfelelően. A párt és a kormány figyelme állandóan arra fog irá­nyulni, hogy szüntelenül emelje a tömegek életszínvonalát a lakos­ság egyre növekvő anyagi és szel­lemi szükségleteinek kielégítésére. A szónok ezután részletesen foglal­kozott a szocialista demokráciának , a társadalmi fegyelem magas rendű formájának — fejlesztésére hivatott akcióprogrammal. E prog­ram magában a Szocialista Egység­front megalakításában — népünk erkölcsi-politikai egysége erősíté­sének magasabb rendű formájában — jut kifejezésre, s rendkívül ked­vező keretet teremt ahhoz, hogy or­szágunk összes dolgozói, függetlenül nemzetiségüktől, cselekvően részt vegyenek mai társadalmunk sok­rétű problémáinak megoldásában. A szónok rámutatott, hogy a választó­­kerülete és más ia­i-i választókerü­letek számos szavazójával tartott találkozók alkalmat nyújtottak a párt bel- és külpolitikájának, va­lamint a különböző tevékenységi te­rületeken elért eredményeknek a beható és széles körű megvitatásá­ra. A találkozók kidomborították a választók magas fokú honpolgári felelősségérzetét, ami a tömegek po­litikai színvonalának nagyfokú nö­vekedéséből, valamint a­­ dolgozók­nak abból az elhatározásából fakad, hogy egyre aktívabban részt vesz­nek szocialista nemzetünk nagy horderejű problémáinak megoldá­sában. Kiemelve a vállalataikban és intézményeikben szakmai és tár­sadalmi téren elért jelentős sikere­ket vagy a városukban vagy közsé­gükben megvalósított gazdasági e­­redményeket, e találkozó részvevői jogos bírálatokat is gyakoroltak, hasznos javaslatokat tettek a terme­lési folyamat javítására, a vállala­tok és intézmények egyre szak­szerűbb vezetésének biztosítására, a közérdekű szükségletek gyorsabb kielégítésére. A párt- és államve­zetőség, a minisztériumok vezető­sége és más felelős tényezők fi­gyelmesen elemzik mindezeket a problémákat, hogy helyes megoldást találjanak rájuk — hangsúlyozta Emil Bodnaras elvtárs. A szónok ezután kiemelte : né­pünk eredményekben gazdag szo­cialista építőmunkája és hazánk felvirágzása tükröződik Románia külpolitikájában is, amelynek vezér­elveit a IX. pártkongresszus doku­mentumai szögezték le. Akárcsak a szocializmus építésének és kiteljesí­tésének szolgálatában álló egész belpolitikánk, országunk külpoliti­kája is mélységesen tudományos, szigorúan marxista-leninista alapok­ra épül. Pártunk intenzív kollektív munka keretében úgy dolgozta ki e politikát, hogy elmélyülten tanul­mányozta és megismerte az ország eleven realitásait, a társadalom tör­ténelmi fejlődésének törvényeit, a nemzetközi élet mai folyamatait, a nemzetközi erőviszonyokban szünte­lenül bekövetkező mutációkat.. Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájának középpontjába he­lyezi a szocialista világrendszer többi 13 államával való barátságot és együttműködést — folytatta a szónok. Pártunk és államunk ál­landóan fejleszti és tökéletesíti po­litikai, gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális kapcsolatainkat ezekkel az országokkal. A szocialista világrendszer egységének, a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom összeforrottságának erősítése szempontjából különleges jelentő­ségű, hogy következetesen alkal­mazzák és szigorúan tiszteletben tartsák a függetlenség és a szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös testvéri se­gítségnyújtás marxista-leninista el­veit. A nemzetközi események ala­kulása mindenben igazolja, hogy csakis így lehet fejleszteni a szo­cialista államok közötti gyümölcsöző együttműködést, márpedig éppen a szocialista országok hivatottak ar­ra, hogy a szóban forgó elvek ér­vényesítésével a­ kölcsönös tisztelet­re és teljes bizalomra épülő helyes államközi kapcsolatok konkrét pél­dájával szolgáljanak a világnak. Pártunk és kormányunk lankadat­lanul küzdött és küzdeni fog a kommunista és munkáspártok kö­zötti kapcsolatok normalizálásáért, a szocialista országok egységének erősítéséért. A történelmi tapaszta­lat meggyőzően bizonyítja, hogy a kommunista és munkáspártok kö­zött a jelenkori fejlődés számos problémájában fennálló nézetelté­résekből csak a reakciós imperialista körök húznak hasznot, mert igye­keznek aláaknázni a szocializmus tekintélyét és vonzerejét. A szónok ezután hangsúlyozta, hogy a legbrutálisabb eszközökkel a más népek feletti uralmuk fenn­tartására törekvő imperialista kö­rök agressziós akciói folytán a vilá­gon feszült és kiélezett helyzet uralkodik, amely aggodalommal töl­ti el az emberiséget jövője miatt. A háborús pszichózist és az em­beriség békéjére ebből fakadó nagy veszélyeket előidéző tényezőnek számítanak azok a lépések, a­­melyek fokozzák a fegyverkezési haj­szát, mint például a NATO leg­utóbbi ülésein hozott intézkedések, valamint a különböző katonai jel­legű ténykedések, mint például hadgyakorlatok szervezése több ál­lam részvételével más államok ha­tárainál. Tekintettel arra, hogy ilyen ténykedések ismét napirendre tű­zik a hidegháború káros gyakor­latát, amelyet az emberiség meg­bélyegzett és amelyek egyáltalán nem szolgálják az enyhülés és a nemzetközi biztonság megszilárdí­tását, pártunk és kormányunk úgy véli, minden népnek érdeke fűző­dik ahhoz, hogy lemondjanak az ilyen erődemonstrációkról. A szónok ezután utalt országunk­nak azokra az akcióira, amelyek­nek célja a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok erősítése a vi­lág összes országaival, függetlenül társadalmi rendszerüktől, az ENSZ- alapokmánya tiszteletben tartásá­nak szellemében, majd részletesen foglalkozott az európai biztonság (Folytatása a 3. oldalon)

Next